Világ

Kínai megfigyelők pozitívan fogadták, hogy a magyar parlament területet biztosított Budapesten a Duna partján a Fudan egyetem számára – fogalmaz a Global Times, amely általában a pekingi központi vezetés véleményét tükrözi. Mindez kedvezően befolyásolja a kulturális és oktatási kapcsolatokat – fűzi hozzá a Pekingben megjelenő angol nyelvű lap.

Orbán kormánya szerint a Fudanról szóló döntés más kutató és fejlesztő központokat is Magyarországra vonzhat. A külföldi befektetések nagyon fontosak ennek a 10 milliós országnak a növekedés szempontjából. A Global Times egyáltalán nem ír magáról a Fudan szerződésről sem pedig annak pénzügyi kondícióiról. A kínaiak általában ragaszkodnak ahhoz, hogy ez titokban maradjon, és ez feltehetően az Orbán kormánynak sincs ellenére.

Az ellenzéki tiltakozás ellenére Orbán kitart

Ezt hangsúlyozza a Global Timesnak szerdán nyilatkozó kínai szakértő. Csang Hung a pekingi Társadalomtudományi Akadémia Oroszország, Kelet Európa és Közép Ázsia kutató intézetének munkatársa.

„Ez a döntés pozitív lépés, mert azt mutatja, hogy a magyar kormány el van szánva a kulturális és oktatási kapcsolatok fejlesztésére Kínával.” Ezután következik az ellenzéki tüntetés bírálata: a tiltakozó menet, amelynek során a magyar ellenzék politikai célból ki akarta használni a Fudan egyetem ügyét a kínai kapcsolatok gyengítésére. Ezután a magyar miniszterelnök felfüggeszteni látszott az ügyet, és felajánlotta, hogy népszavazást rendeznek erről 2023-ban. Mindez azt mutatta hogy néhány ellenzéki politikus megpróbálja elrabolni (hijack) a kínai-magyar és a kínai-EU  kapcsolatokat – írja a Global Times.

A magyar parlamentnek a jövő év végén kell megtárgyalnia a Fudan egyetem ügyét – a választások után.

„Azt javaslom, hogy függesszék fel a tervet mindaddig amíg stabil politikai környezet nem alakul ki Magyarországon a választások után. A Fudan terv nem lehet a magyar ellenzék eszköze arra, hogy támadja Kínát és az Orbán kormányt”

– nyilatkozta a kínai szakértő a Global Timesnak.

Csang Hung ezután Karácsony Gergely budapesti polgármestert bírálta mondván, hogy egy kis ellenzéki párt vezére, aki bűnösnek akarja nyilvánítani Kínát az emberi jogok megsértése miatt. Így kívánja  magát helyzetbe hozni a magyar miniszterelnökkel szemben – mondta a kínai szakértő, aki végül figyelmeztet arra, hogy

„Kína bűnössé nyilvánítása sőt démonizálása nem bölcs dolog a hosszú távú kínai-magyar kapcsolatok szempontjából.”

Arról nem tett említést, hogy 2002 és 2010 között Orbán Viktor mint ellenzéki vezér gyakran hasonló bírálatokat fogalmazott meg, különösen akkor amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök Pekingbe látogatott. A kínaiak olyannyira nem vették a szívükre Orbán bírálatát, hogy magas szinten fogadták amikor Matolcsy György kíséretében Pekingben járt még ellenzéki vezérként. Nemrég viszont Orbán Viktor azzal dicsekedett, hogy Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Pekingbe.

A kínai külügy szóvivője arra hívta fel a magyar politikusokat, hogy objektív, racionális és tudományos álláspontot tanúsítsanak. Kerüljék el, hogy politikai ügyet csináljanak a kulturális kapcsolatokból, és hogy bűnösnek nyilvánítsák Kínát az emberi jogok megsértése miatt. Őrizzék meg a két állam közti baráti kapcsolatot – idézi a pekingi Global Times a pekingi külügy szóvivőjét.

Peking minden bizonnyal azért ily érzékeny Fudan ügyben, mert Biden amerikai elnök épp azért jött Európába, hogy valamiféle Kína ellenes koaliciót hozzon össze az USA és az EU között. Pekingben ehhez a diplomáciai kampányhoz kapcsolják a magyar ellenzék tiltakozását a Fudan egyetem ellen noha annak elsősorban belpolitikai okai vannak.