Kezdőlap Világ Oldal 155

Világ

Putyin juttatta a Fehér Házba Trumpot?

A londoni Guardian szerint az orosz védelmi tanács ülést tartott 2016 januárjában, és ezen Putyin parancsba adta, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy az USA következő elnökét Donald Trumpnak hívják.

Miért döntött Putyin Donald Trump mellett és Hillary Clinton ellen? Az orosz elnök azzal indokolta meg választását a védelmi tanács ülésén, hogy Donald Trump pszichológiai szempontból instabil, ezért könnyen befolyásolható. Ezenkívül az orosz titkosszolgálat megfelelő kompromittáló dokumentumokkal is rendelkezik, hogy rávegye az együttműködésre. Hillary Clinton győzelmét elsősorban azért nem szerették volna Moszkvában, mert az amerikai demokraták Ukrajnából teljesen ki akarták szorítani az orosz befolyást. Hillary Clinton külügyminiszterként mindent megtett az oroszok visszaszorítására valamennyi egykori szocialista országban – így Magyarországon is.

Moszkva és Trump is cáfol

Mind Peszkov, Putyin elnök szóvivője mind az USA ex elnöke kitalációnak nevezte a Guardian exkluzív sztoriját. A londoni lap viszont orosz nyelvű dokumentumokat mutatott be állításai alátámasztására.

Fényképet is közöl a Védelmi Tanács üléséről. Ez a testület Oroszország legfontosabb döntéshozó szerve. A képen látható maga Putyin, Medvegyev akkori miniszterelnök, Lavrov külügy és Sojgu hadügyminiszter. Ezenkívül a katonai és a polgári titkosszolgálat akkori vezetője: Fradkov és Bortnyikov. Rajtuk kivül a Védelmi Tanács titkára Nyikolaj Patrusev, aki korábban a polgári titkosszolgálat főnöke volt. Vagyis ott volt mindenki a Kremlben, aki számít Moszkvában.

Hogyan akarták az oroszok befolyásolni az amerikai választásokat?

A Guardian által megszerzett dokumentumok szerint elsősorban úgy, hogy „média vírusokat” akartak elhelyezni a sajtóban, melyek azután önmaguktól hullámokat gerjesztve befolyásolhatták a közvéleményt Trump javára. Ahogy az egyik dokumentum fogalmaz: felszínre törhet az elégedetlenség a választópolgárok között az USA-ban, és ez erősítheti Donald Trumpot.

Ukáz az USA ellen

Putyin ukázt adott ki, és ezt egy háromtagú csapatnak kellett végrehajtania: Sojgu hadügyminiszternek és a két titkosszolgálati főnöknek.

Nem sokkal az ukáz kibocsátása után az orosz katonai hírszerzés hekkerei feltörték az amerikai demokraták nemzeti bizottságának, a washingtoni külügynek az  adatbázisát, és rengeteg olyan e-mailt tettek közzé, melyek hátrányosak voltak Hillary Clinton számára. Erről Putyin elnök személyesen döntött – nyilatkozta a Guardian-nek egy orosz szakértő, aki szerint az államfő közvetlenül irányítja a hírszerzést Moszkvában.

Az amerikai kémelhárítás régóta meg van győződve arról, hogy az oroszok beavatkoztak a választási kampányba 2016-ban az Egyesült Államokban.

Hol itt a novum?

Moszkva évtizedek óta igyekszik befolyásolni más államok belső életét aktívan támogatva a neki megfelelő politikusokat. 2017-ben Franciaországban hasonlóan aktív szerepet játszott az orosz hírszerzés, amely igyekezett megbuktatni a fiatal Emmanuel Macront, hogy az Élysée palotába segítse Putyin jelöltjét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent. A francia szélsőjobboldali vezért Putyin fogadta a Kremlben a francia választási kampány előtt. Az orosz hírszerzés hekkereinek ügyködésére Macron választási kampányának főnöke hívta fel a figyelmet. Minthogy azonban Macron nyert, ezért az egész ügy elveszítette a jelentőségét.

Hillary Clinton viszont veszített, és a vereség okát jórészt abban látta, hogy az oroszok támogatták Trumpot.

Moszkva válaszul azzal vádolta meg az USA-t, hogy a kilencvenes években az alkoholista Jelcin elnököt CIA tanácsadók irányították a Kremlben.

Bizonyíték ezekre az állításokra nemigen van, mert a titkosszolgálatok igyekeznek minden nyomot eltüntetni. A viszály azonban jól mutatja, hogy mekkora a bizalmatlanság Moszkva és a Nyugat között.

„Trump megőrült!”

Senki sem hitte el Trumpnak a saját környezetében sem, hogy ő nyerte meg a választást – ez derült ki Michael Wolff harmadik könyvéből, mely az elnök Fehér Házbeli végnapjairól szól. A most megjelenő könyvről – Landslide: The final days of the Trump Presidency (Földcsuszamlás: Trump elnökségének utolsó napjai) – a Der Spiegel tudósítója beszélgetett el a szerzővel.

Az ex elnök elveszítette a realitás érzékét.

Ön aljas és rossz könyveket írt rólam, de nem hibáztatom ezért. Az embereim a hibásak amiért szóbaálltak Önnel – így fogadta Donald Trump a szerzőt Mar a Lagoban melyet elnöksége idején nyári Fehér Háznak neveztek. Miért állt vele szóba ezek után a bukott elnök, aki még mindig nem fogadja el a választások eredményét? Trumpnak az a fontos, hogy beszéljenek róla, mindegy, hogy mit, de ő legyen a középpontban. Ha egy szerző népszerű, akkor fogadja őt akkor is, ha rosszat ír róla – magyarázza az ex elnök magatartását Michael Wolff.

Január hatodika, a Capitolium ostroma ezek szerint nem volt tervezett puccskísérlet?

Csak a politikai riporterek próbálnak meg valamilyen logikát belevinni a dolgok menetébe. Nincs benne logika! Nem volt semmilyen terv. Trump egyszerűen megőrült. Ez az ember nem tud eljutni a mondat elejétől a végéig. Mindenki tudta, hogy nem volt választási csalás – kivéve Trumpot és az ügyvédjét, Rudy Giulianit. Olyan ez minthogyha ők valamilyen másik planétán élnének.

Dehát Trump azt mondta a csőcseléknek, hogy veletek együtt megyek a Capitolium ellen január hatodikán. Tényleg nem tudta, hogy miről van szó?

Trump ezt nem gondolta komolyan. A kabinetfőnökének, a megdöbbent Mark Meadowsnak mondta, hogy nem gondolta ezt komolyan. A környezetében mindenki azt kérdezte: mi az, hogy felvonul a Capitolium elé? Nem megy innen sehova! Trump még ma sem tisztázta magában sem, hogy mi is történt január 6-án. Nagy mosdatlan tömegnek nevezi a felvonulókat, akik az ő nevében ostromolták meg a Capitoliumot. Ő nem ezt akarta hanem azt, hogy Mike Pence alelnök hivatalosan deklarálja: nem ismerik el a választások eredményét, és így Trump maradhat az elnök.

Az egész ország egy őrült kezében volt?

Teljes mértékben. Trump azt hitte, hogy rá tudja beszélni Mike Pence alelnököt, hogy tegye meg a bejelentést. Trump nem veszi tudomásul a külső realitást, és épp ezért nem fogad el semmilyen információt, amely ellentmond az ő realitásának. Megkérdeztem tőle, hogy szerinte kik csalták el a választást? Mit válaszolt? Semmit! Majd később megadom Önnek a neveket…

Ki irányította az USA-t négy évig?

Egész sor olyan szereplő volt a Fehér Házban, aki megpróbálta összetartani a dolgokat. Az elnök veje, Jared Kushner volt a második legfontosabb ember. Ő a nagy túlélője a négy évnek.

Lehetett volna Trump jó elnök, ha mások lettek volna a körülmények?

Hát persze, ha Trumpnak más lenne a személyisége. Lehetett volna komoly hatása? Azt hiszem, hogy igen. De ez nem igazán érdekli magát Donald Trumpot. Mint ahogy azok az emberek sem érdeklik, akik elmennek a nagygyűléseire. Őt egy dolog foglalkoztatja igazán: rá irányuljon a maximális figyelem! Trump nem politikus hanem színész (performer). A Fehér Ház volt az ő színpada és a rajongói a közönség. Ő pedig kiszolgálta ezt a közönséget – mondta a der Spiegel tudósítójának Michael Wolff, aki harmadik könyvét adta ki Donald Trumpról, de szentül megígérte, hogy ez az utolsó.

Idő előtt szabadult a korrupció miatt lecsukott erős ember

Liviu Dragneát szabadon bocsátotta egy most hozott bírósági döntés, mely felülbírálta a korábban hozott ítéletet. A szociáldemokraták (ez Ceausescu pártjának utóda) egykori erős emberét Laura Codreanu-Kövesi juttatta börtönbe, aki időközben az Európai Ügyészség vezetője lett.

Románia belépett az európai ügyészségbe, de Magyarország nem. Orbán Viktor a szuverenitásra hivatkozik, de nyilvánvalóan fél attól, hogy a korrupciós ügyekben megedződött román ügyésznő az Európai ügyészség élén kínos kérdéseket tenne fel a miniszterelnök családjának valamint barátainak és üzletfeleinek rohamos gyarapodásával kapcsolatban.

Laura Codreanu-Kövesi többször is börtönbe juttatta Adrian Nastase egykori román miniszterelnököt korrupciós ügyekben. Van tehát tapasztalata az ilyesmiben.

Az amerikai kapcsolat

Bukarestben köztudott volt, hogy Laura Codreanu-Kövesinek az amerikai nagykövetségről súgnak. Az USA ugyanis két államot tekint stratégiai fontosságúnak térségünkben: az egyik Lengyelország, a másik Románia. Az amerikaiakat a korrupció nem zavarja, az orosz kapcsolatok viszont igen. Lengyelországban ez nem okoz problémát, mert az egész elit orosz ellenes. Az egykori kommunista párt, mely élvezte Moszkva bizalmát szinte teljesen eltűnt a süllyesztőben. Romániában más a helyzet. Bár Ceausescu eljátszotta a szuverén politikust, de a valóságban szorosan együttműködött Moszkvával, ahol tanulmányait folytatta a KGB elődjénél. Erről Pacepa tábornok írt sokat, aki Ceausescu kém főnöke volt, de átállt az amerikaiak oldalára. Nemrég halt meg 101 éves korában Covid járványban valahol az Egyesült Államokban.

Adrian Nastase valaha Ceausescu tanácsadója volt, de ezzel a diktátor halála után nem nagyon dicsekedett.

Az amerikaiak mindenkit le akartak venni a sakktábláról, aki korábban az oroszok embere lehetett.

És Orbán?

A magyar miniszterelnök korrupciós ügyeit is akkor tekinthetik nemzetbiztonsági kérdésnek Washingtonban, ha úgy értékelik: Orbán túl jóban van Moszkvával és Pekinggel!

Nem a magyar miniszterelnök látványos gesztusai érdeklik őket hanem az, hogy mit csinálnak a kínai tanácsadók a magyar Nemzeti Bankban? Miért utazik oly gyakran Kínába Matolcsy György, és miről tárgyal ott?

Miért ragaszkodik annyira a magyar miniszterelnök a Huawei 5G rendszeréhez noha az USA megpróbálta lebeszélni erről?

Miért utasította ki a CEU-t és hívta be a Fudant?

Végül pedig: miről tárgyalt Budapesten a kínai hadügyminiszter?

Ha Washingtonban úgy ítélik meg, hogy Orbán túllépte a határt, melyet egy szövetséges megengedhet magának, akkor felhasználhatják ellene a korrupciós ügyeket, de más módszereket is alkalmazhatnak.

Erdogan elnök ellen a CIA támogatásával szerveztek puccsot, melynek központja az Incirlik támaszponton volt, a NATO légierőinek helyi bázisán. A puccs elbukott, de Erdogan szultán utána az oroszoktól vásárolt rakéta elhárító rendszert, mely nem kompatibilis a NATO-éval.

Egy veterán amerikai diplomata, aki korábban az USA EBESZ nagykövete volt, tehát jól ismeri a térséget, azt javasolta, hogy Orbánt ne úgy kezeljék mint európai vezetőt hanem mint a harmadik világ populista diktátorait. Haiti elnökét, aki nem tetszett az USA-nak, nemrég kommandósok lőtték agyon. A szervezők Floridából irányították az akciót …

A világ legnagyobb vakcinagyártója Szputnyik V-t állít elő

Az oroszoknak komoly gyártási gondjai vannak otthon, Indiában viszont óriási a vakcina hiány. Ezért kötött üzletet a Serum Institute Indiában a Szputnyik V állami anyavállalatával  300 millió vakcina legyártására – írja a Bloomberg. Amely hozzáteszi, hogy az indiai óriás már gyártja az Astra-Zenecat, de az 1,3 milliárd lakosú országban így is nagy a hiány a Covid 19 vírus elleni oltóanyagból.

Szeptemberben dobhatják piacra az első Serum Institute által  gyártott Szputnyik V-t Indiában, ahol az oroszok sok gyógyszergyárral kötöttek szerződést, de mindenütt lemaradásban vannak. A Dr. Reddy’s Laboratories például június közepére ígérte a Szputnyik V vakcinát, de csúszásban vannak, mert a második oltás összetevőivel gondok akadtak. Az oroszok összesen 850 millió vakcinára kötöttek szerződést Indiában, de ennek egyelőre csak a töredékét sikerült piacra dobni.

A Serum a WHO kedvence volt, de helyette jöttek a kínaiak

Az indiai óriásnak kellett volna ellátnia a szegény országok piacát, a WHO Covax alapját feltöltenie oltóanyaggal. Ehelyett a kínaiak jelentkeztek, akik 550 millió vakcinát igértek a Covax-nak a pekingi Global Times szerint. A szegény országok óriási lemaradásban vannak az oltási kampányban, mert nem tudják megvásárolni az oltóanyagot a gyógyszergyáraktól.

Stratégiai partnerség

A Szputnyik V stratégiai partnere lett a világ legnagyobb gyógyszergyártó cégének, és ily módon teljesítheti export kötelezettségeit, amelyekkel komoly gondjai akadtak. A második oltás késlekedése miatt reklamáltak a Fülöp szigeteken, Mexikóban és Argentínában is – írja a Bloomberg. Válaszul a Szputnyik V közölte:180 nap is eltelhet a két oltás között, akkor is hatékony marad a Szputnyik V!

Az orosz anyavállalat főnöke szerint a stratégiai kapcsolat az indiai óriással „óriási előrelépés gyártási kapacitásaink növelésében” – nyilatkozta Kirill Dmitrijev. Az oroszok mindinkább Kínára, Indiára és Dél Koreára támaszkodnak a gyártásban – hangsúlyozza a Bloomberg.

A Serum a világ legnagyobb gyógyszergyára

Az indiai cég  a dollármilliárdos Poonawalla család tulajdona. A famíliát Indiában elsősorban úgy ismerik mint amelyik méregdrága versenylovakat tenyészt.

A Covid 19 járvány számukra is óriási lehetőséget jelent, de egyelőre nem tudnak teljes mértékben élni vele. Indiában ugyanis csak nagyon kevesen kaptak eddig védőoltást: alig többen mint a lakosság 5%-a! Miközben az USA és Brazília után itt haltak meg a legtöbben a járvány következtében. Emiatt a kormány export stoppot rendelt el. A Bloomberg szerint ezért legkorábban az év végén vagy a következő év elején indulhatnak el a Szputnyik V export szállítmányok Indiából a világpiacra.

Román szélsőjobb vezér: én vagyok a román Orbán Viktor

Az AUR nevű szélsőjobboldali párt 9%-ot ért el a választásokon Romániában. Természetesen a magyar kisebbség elleni fellépésekkel szerzett magának népszerűséget.

George Simion, a párt vezére arról nyilatkozott az Azonnalinak, hogy Orbán Viktort kívánja követni, mert „ő a népért küzd”. Hozzátette, hogy Romániában ő Orbán Viktor. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

szó sem lehet arról, hogy a magyarok autonómiát kapjanak Romániában!

Magyar autonómia

Sztálin elvtárs hozta létre a Maros Magyar Autonóm tartományt, hogy „murkot dugjon az oláhok seggébe!”

Nicolae Ceausescu számolta fel a magyar autonómiát, aki román nacionalizmussal próbálta népszerűsíteni a kommunista diktatúrát Romániában.

A rendszerváltozás óta sokan követelik Erdélyben a magyar autonómiát. A magyar diplomácia Brüsszelt próbálja meg rávenni ennek támogatásra, de tekintettel Orbán Viktor és az Európai unió viszonyára, erre vajmi kevés az esély. Az Európai Parlamentben a liberális frakció vezetője a román Dacian Ciolos – egykori miniszterelnök – aki Orbán Viktor legelszántabb bírálói közé tartozik.

Lehet-e európai szélsőjobb?

Ezen ügyködik Orbán Viktor, akit ebben a román szélsőjobb támogat. Egyetlen képviselőjük van az Európai parlamentben, és ő is a szociáldemokraták (Ceausescu egykori pártja) támogatásával jutott be. A sors paradoxona, hogy miközben a magyar és a román szélsőjobb gyűlölködve áll szemben Romániában – közben mindkettő Orbán Viktor követőjének vallja magát.

Hitlernek persze sikerült létrehoznia egy nacionalista Internacionálét, de a Szovjetunió ellen. Most viszont Putyin elnök az európai szélsőjobb legfőbb támogatója. Orbán Viktornak tehát fel van adva a lecke, ha egységes szélsőjobboldalt akar, mert a közös ellenség csakis az USA és az EU lehet! Csakhogy mindkettő jelenleg szövetséges, és Brüsszel a nemzeti együttműködés rendszerének legfőbb szponzora.

Nem akarok hazatérni Orbán Magyarországára

Edith Bruck, akit nemrég Ferenc pápa is meglátogatott, a Dante Társaság alelnöke lett. Ebből az alkalomból kérdezte őt a La Repubblica delle Idee (Az eszmék köztársasága) című műsor.

A 90 éves írónőt, aki Tiszakarádon született 1944-ben családjával együtt haláltáborba hurcolták, ahol szeretteinek többsége meg is halt.

„Még ma is sírok, ha az édesapámra vagy az édesanyámra gondolok”

– mondta Edith Bruck, aki 1954 óta él Olaszországban, ahol elismert író és költő lett. A magyar nyelvről és a magyar népről rossz emlékei vannak. Ennek ellenére József Attila, Radnóti Miklós és Illyés Gyula műveit olaszra fordította.

Nem akar visszaköltözni Orbán Magyarországára

Bruck Edith szerint sok magyar rasszista és antiszemita. Attól tart, hogy bántanák Magyarországon zsidó származása miatt. Abban reménykedik, hogy Orbán Viktor hamarosan megbukik. Utána pedig igazi demokrácia épül Magyarországon.

Miről beszélt a Szentatyával?

Nagyon meglepődött amikor Ferenc pápa felkereste otthonában Rómában. Az egyházfő elolvasta legújabb könyvét, mely ezt a címet viseli: Il pane perduto – Az elveszett kenyér. Az írónő a holokauszt témáját dolgozta fel újra, és természetesen erről is beszélgetett Ferenc pápával. Elsősorban a koncentrációs táborban eltöltött időszak került szóba, de a jelen problémáit sem kerülték meg. A migráns kérdésben Ferenc pápa álláspontja élesen szembenáll Orbán Viktor véleményével, melyet a magyar katolikus püspöki kar jórésze is támogat.

A 90 éves Bruck Edith elmondta: gyűlölet és harag nincs már benne Isten ellen, de sohasem tudja megbocsátani azt, hogy hagyta elpusztulni emberek millióit a holokauszt idején.

Az orbáni úton a lengyel kormány

A legnagyobb kormánypárt, a PiS néhány képviselője törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint csakis olyan televíziók működhetnének a jövőben Lengyelországban, melyek tulajdonosai az Európai Gazdasági Térség államai közül kerülnek ki. 

A TVN Lengyelország egyik legnézettebb adója, melynek van egy hír csatornája is a TVN 24 – írja a brüsszeli Politico. A TVN engedélye szeptemberben lejár, ezért már be is nyújtották a kérést a hosszabbításra. Ezt próbálja megakadályozni a kormánypárti képviselők törvényjavaslata, mely nem sokkal azután született meg, hogy Donald Tusk hazaérkezett. Az Európai Néppárt eddigi vezetője azért tért vissza hazájába, hogy élére álljon a választási kampánynak.

A TVN, amely a Discovery tulajdona, bátran bírálja a lengyel kormány korrupciós ügyeit és vitáit az Európai Unióval, a bírósági reformot stb.

Piotr Müller kormányszóvivő sietett közölni, hogy a törvényjavaslat „semmiben sem korlátozza a sajtószabadságot.” A legnagyobb kormánypárt érvelése szerint mindössze arról van szó, hogy szinkronba hozzák a lengyel jogszabályokat a más uniós államokban meglevő szabályozással. Mateusz Morawiecki miniszterelnök demagóg módon így érvelt: „képzeljék el, hogy mi lenne, ha mondjuk Oroszország, Kína vagy egy arab állam akarna televíziót vásárolni Lengyelországban? Akkor sem mondhatnának nemet a polgárok erre?”

Csakhogy az USA eddig Lengyelország legszorosabb szövetségesének számított! Donald Trump első európai útját épp azért kezdte Varsóban, mert olyan országban akarta megkezdeni körútját, ahol örömmel várják őt. Most viszont már nem Trump ül a Fehér Házban, és az új amerikai vezetés egyáltalán nem lelkesedik a jelenlegi varsói kormányzatért.

Az USA varsói nagykövetségének ügyvivője sietett is megszólalni a TVN ügyben:

„Az USA növekvő aggodalommal figyeli a TVN engedélyezési folyamatát. A TVN lényeges része volt a lengyel médiának több mint húsz éve! A szabad sajtó létfontosságú a demokrácia szempontjából.”

Az Egyesült Államoknak és Lengyelországnak beruházás védelmi szerződése van egymással, és ez egyenlő és méltányos elbánást ír elő mindkét államban.

Ha keresztülmegy a törvény a parlamenten Varsóban, akkor az érintheti az amerikai HBO-t illetve a BBC-t is.

A média polonizálása

Ez az a fügefa levél, amely mögé a lengyel kormány elrejti szándékát a média feletti uralom megszerzésére. Az USA korábbi nagykövete, Georgette Mosbacher éveken keresztül kemény csörtéket vívott a Kaczynski rendszer embereivel a TVN megvédése érdekében.

Donald Tusk, aki megpróbálja egyesíteni az ellenzéket a kormánypártok ellen, úgy látja, hogy

„a PiS folyamatosan arra törekszik, hogy irányítása alá vonjon minden olyan média céget, amely még nem függ tőle”.

(Honnan is ismerős a módszer? friss hír, hogy három újabb médiavállalkozást kebelezett be a Mediaworks, Mészáros Lőrinc cége. *szerk.)

Donald Tusk hozzátette: ebben a lengyel kormány Orbán Viktor miniszterelnököt utánozza.

Egy példa a média nyomulásra: decemberben az Orlen állami óriás vállalat megvette a Polska Press kiadóját egy német cégtől. A Polska Press a vidéki sajtóban nagy szerepet játszik: 20 napilap, csaknem 120 hetilap és körülbelül 500 internetes portál tartozik hozzá. Olvasóközönsége több mint 17,5 millió. Amint az állami cég megvette a lapkiadót, megindult a szerkesztőségek átalakítása. Eddig már 8 főszerkesztőt és sok szerkesztőt kirúgtak, és további elbocsátások várhatóak.

A Riporterek Határok Nélkül nemkormányzati szervezet sajtószabadság listáján Lengyelország – Magyarországhoz hasonlóan – villámgyorsan esik vissza. Míg 2015-ben Lengyelország az előkelő 18-ik helyet foglalta el, a legfrissebb listán már a 64-ik!

Morawiecki miniszterelnök kitart a kormánypárti javaslat mellett mondván: komoly ország nem lehet olyan mint a falevél, melyet a szél arra fúj amerre akar…

Ebből az látszik, hogy a lengyel kormány abban is követi Orbán Viktort, hogy nemcsak az Európai Unióval, de az Egyesült Államokkal is szembeszáll noha Varsóban eddig az amerikai kapcsolat a nemzeti konszenzus alapvető értéke volt.

Megvehetik-e a kínaiak Nagy Britannia legnagyobb chip gyárát?

  • Boris Johnson megfogadja Biden elnök tanácsát

  • Peking felvásárlással védekezik a chipp hiány ellen

  • A walesi cég szerint életben maradásukat segíti, tehát jó üzlet

Boris Johnson miniszterelnök utasította nemzetbiztonsági tanácsadóját, hogy nézzen utána: a Walesben működő lapka gyártó üzem eladása veszélyezteti-e a nemzetbiztonságot?

Biden amerikai elnök amikor Európában járt, akkor arra kérte szövetségeseit: nemzetbiztonsági alapon is vizsgálják meg a kínaiak nyomulását a fontos gazdasági ágazatokban, melyeknek stratégiai jelentőségük lehet.

„El kell döntenünk, hogy az, amit a gyár előállít, milyen szellemi tulajdont jelent, és annak megszerzése mennyiben áll Kína érdekében. Vannak-e valódi biztonsági kockázatok? Ezért kértem a nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy vizsgálja meg az ügyet”

– mondta Boris Johnson miniszterelnök. A BBC beszámolója szerint Sir Stephen Lovegrove csapata már meg is kezdte a vizsgálatot.

A kínai cég Hollandiában működik

A Nexperia Hollandiában van bejegyezve, és már van egy üzeme Nagy Britanniában, Manchesterben. Csakhogy annak megszerzése idején Nagy Britannia még uniós tagállam volt. Most új helyzet állt elő a Brexit miatt.

A Newport Wafer Fab Walesben működik, ahol 450 embert foglalkoztat. Lapkákat gyárt félvezetőkhöz. Ez a legnagyobb chip gyára Nagy Britanniának, amely ugyancsak felértékelődött az általános chip hiány idején.

A kínaiak emiatt új chip programot dolgoztak ki, melynek lényege az, hogy igyekeznek mindent maguk előállítani nehogy az amerikaiak esetleg szankciókkal akadályozzák a vásárlást. Peking megpróbál felvásárolni minél több chip gyártó céget a világban, hogy ilymódon diverzifikálják a beszerzési forrásokat, és csökkentsék az USA kontroll lehetőségét.

Biznisz kontra nemzetbiztonság

Dr. Drew Nelson a Newport Wafer Fab távozó elnöke, aki az üzletet megkötötte a kínaiakkal, úgy nyilatkozott, hogy ily módon sikerült biztosítani a cég jövőjét. A walesi kormány nem is kérte emiatt a nemzetbiztonsági vizsgálatot, de Boris Johnson miniszterelnök felülbírálta őket. Nyilván visszaemlékezett Biden amerikai elnök intelmeire, aki a NATO csúcson óvta szövetségeseit a túlságosan szoros kapcsolatoktól Kínával, melyet az USA stratégiai ellenfélnek tekint.

Orbán neoliberális ordo nacionalista

Egy kanadai politológus, aki a CEU-n tanitott, közvetlen közelről figyelhette a nemzeti együttműködés rendszerének a kialakulását. Dorit Geva szerint Orbán Viktor felismerte a globalizáció jelentőségét vagyis alkalmazkodik a neoliberális korszakhoz.

Orbán rendszerét a kanadai politológus poszt neoliberálisnak nevezi, mert erőteljesen korrigálja mindazt, amit Thatcher asszony Nagy Britanniában vagy Ronald Reagan az USA-ban alkalmazott.

Klasszikus neoliberális alapelv például az adócsökkentés, amely miatt a magyar kormány szembekerült Biden és szövetségesei elképzelésével az általános társasági minimum adó bevezetésével az egész globális gazdaságba. A közszolgálati Deutsche Welle ezzel kapcsolatban rámutatott: a renitens országok mint Magyarország vagy Írország kénytelenek lesznek alkalmazkodni a nagyhatalmakhoz vagy szankciókkal kell számolniuk.

Ordo nacionalizmus

Orbán belföldre ezt használja. Ez a kanadai politológus szerint azt jelenti, hogy erős állam jön létre, mely jelentős részben kontrollálja a piacot és a társadalmat is. Ez az amit Orbán illiberális demokráciának nevez.

Orbán előtte járt Trumpnak vagy Netanjahunak – állitja a kanadai politológus, aki innovatív politikai gondolkodónak tartja a magyar miniszterelnököt. A nemzeti együttműködés rendszere azért vált sikeressé, mert Orbán nem egy víziót akart megvalósítani hanem pragmatikusan fokozatosan változtatta meg a dolgokat. Mindig tanulva a saját hibáiból. Az internet adó esetében például a hatalom gyorsan megtanulta: a magyar társadalom számára a fogyasztás szent! Aki azt korlátozni akarja, az politikailag elveszett.

Orbán újítása a gazdasági szférában az, hogy az államot teszi meg döntőbírónak a tőkefelhalmozási folyamatokban.

Minden a fogyasztókért

A kanadai politológus szerint ez Orbán Viktor jelszava a gazdaságban, ahol az állam szabályozza a hozzáférést a tőke javakhoz és a munkaerőhöz nem pedig a piac. A munkaalapú társadalom üres blöff, melyet a szerző retorikai zsenialitásnak nevez. Arra gondol, hogy

miközben Orbán a munkavállalók képviselőjének tünteti fel magát, a valóságban maximálisan kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket.

Akik épp e kiszolgáltatott helyzetben érezhetik úgy, hogy állami támogatás nélkül nem lenne biztos megélhetésük. Ily módon lehet biztosítani a nemzeti együttműködés rendszerének politikai alapját.

Míg az USA és az EU szerepe leértékelődik Magyarországon addig Oroszországé és Kínáé föl – állitja a kanadai politológus. Aki szerint Moszkva azt olcsó energiával járul hozzá Orbán rendszerének stabilitásához míg Kína fogyasztási cikkekkel árasztja el a magyar piacot.

A szerző szerint a kínaiak valószínűleg olyan pénzeket is adnak Orbán Viktornak, amelyekről csak igen kevesen tudnak, de amelyek nagyon fontosak lehetnek a nemzeti együttműködés rendszerének a stabilitása szempontjából.

Élesedik a „Kelet-Nyugat” szembenállása az EU-ban

Az EU közel sem olyan egységes, pozitív és vonzó, mint az, az ellenzék választási kampányában szerepel. Brüsszelben is látják, tudják, hogy valami „félrement”. Különösen az utóbbi években mutatkozott meg a „kelet-nyugat” közti felfogás- és mentalitásbeli különbség.

1989-ben a „vissza Európához” volt a jelszó, ami napjainkra egyre kevésbé lett vonzó. Van egy, az EU-ra is, mint gazdasági közösségre jellemző, általános, égtáji és éghajlati különbség: az államháztartás, az állami kiadások kezelése, ami jól érzékelhetően kihatással van a kontinens északi és déli részére. Talán úgy fogalmazhatnánk, hogy a protestáns angolszászok (beleértve a skandinávokat és a germánokat) szemben a katolikus, mediterrán latinokkal, akikhez a „bizánci” keleti keresztény görögök is tartoznak. Hasonló a helyzet, mint az az amerikai kontinensen (Észak-Amerika vs. Dél-Amerika) tapasztalható.

Aztán itt vannak a politikai ellentétek, a galambok és a héják, akik Oroszországra és Kínára tekintenek, miközben az Unió bővítését szorgalmazzák.

No, meg az „öntudatosak” tábora, akik a nettóbefizetőkre és a nettó-pénzfelvevőkre osztják a tagságot. Valójában, senki sem akarja szétverni, megszüntetni ezt a politikailag gyenge, gazdaságilag erős Uniót. Ehelyett

egyfajta „Kulturkampf” (kultúrák harca, felfogásbeli különbség) tapasztalható, mely az európai értékek védelmére, megtartására törekszik – a maga módján.

10 évvel ezelőtt (2011) az Isztambuli Egyezmény néven az Európa Tanács egy átfogó nemzetközi egyezményt alkotott meg a nők elleni erőszakkal és családon belüli erőszakkal szemben. A kelet-közép európai országok (Lengyelország, Magyarország, Bulgária Csehország és Szlovákia) megkérdőjelezik az egyezményben foglaltakat. Pontosabban az abban szereplő EU-s előírásokat nem kívánják átvenni a nemzeti törvényeikbe. A nők elleni erőszak, a szexuális visszaélés, vagy a kényszerházasság elleni törvények a kelet-európaiak számára is magától értetődőek.

A nemzeti konzervatív kormányok és ellenmozgalmaik azonban képtelenek megérteni és elfogadni a „biológiai” nemiség (angolul sex) és a „társadalmi” nemiség (angolul gender) közti különbséget.

A volt szocialistas országok gondolkodásában csak férfi és nő létezik.

A lengyel parlament előtti törvénytervezet mottója: „Igen a családra – Nem a genderre”, magyarul: „a hagyományos értékek a kor szelleme (a homoszexualitás) ellen”. Bulgáriában már 2018-ban alkotmányellenesnek nyilvánították ezt a témát, így ott az Isztambuli Egyezményt kizárt, hogy elfogadják (ratifikálják).

Egész Kelet-Közép-Európában népességfogyás tapasztalható.

Nemcsak a jobb megélhetéssel kecsegtető elvándorlás miatt. A nemzeti konzervatív kormányok drága családtámogatási programokkal próbálják a „hagyományos családmodellt” népszerűsíteni, és a születések számát növelni. Ebbe a nemzeti konzervatív kormányok mellett az egyházak is besegítnek.  Miközben tudat alatt a homofóbiát terjesztik.

„Az egyneműek kapcsolatától kihal a nemzet”

szól a kormánypárti érvelés, ergo a volt szocialista országokban az egyneműek házasságát nem ismerik el (pl. özvegyi nyugdíj). Mi több, Magyarországon az alkotmány tiltja az egyneműek házasságát. Sőt, most már az örökbefogadást is.

Ugyanakkor Nyugat-Európa katolikus fellegváraiban: Spanyolország, Portugália, Írország engedélyezett az egyneműek házassága, valamint az örökbefogadás.

A kontinens másik nagy „kelet-nyugat” problémája a migráció (vándorlás) és a (politikai) menedékjog. Brüsszel évek óta képtelen közös európai megoldást találni. Az elvándorlás a felvevő, befogadó országokból (Olaszország és Görögország), a kontinens szociálisan fejlett jóléti társadalmai felé halad északnyugat irányba. Ez az iszlám országokból érkező menekültek fő vándorlási iránya is. Senki sem akar az iszlamofób nemzeti konzervatív volt szocialista országokban maradni.

A menekült státuszt megszerzett, legálisan befogadott, elismert menekülteket az EU szeretné a tagállamok között (egyenlően) elosztani, és ezzel nagy (anyagi) terhet levenni Olaszország és Görögország válláról.

Ezt a gondolatot, segítségnyújtást a keresztény konzervatív magyar kormány elutasította.

Orbán Viktor már 2016.10.07-én közölte, hogy a magyar alaptörvényt ki kell egészíteni, és bele kell írni, hogy a magyarokra senki sem kényszeríthet semmilyen kötelező betelepítési kvótát.

Az egykori szocialista országokból lett EU-tagállamokban gyakorlatilag minimális szimpátia sincs a menekültek irányába.

Az EU-n belüli (nép)vándorlásról is mélyen hallgat a teljes hazai média. Igaz, vannak internetes (Facebook) csoportok, ahol problémájukat egymás közt meg tudják beszélni, és ezzel a téma ki van lőve. Pártállástól függetlenül egyik tv-csatorna sem készít sorozatot az „újrakezdők” életéről, beilleszkedési problémájukról, gondjaikról, akárcsak tájékoztatási jelleggel.

Érdekes lenne a Magyarországon dolgozók lehetőségeit, mindennapjait is bemutatni.

Az 1989-es jelszó és gondolat a „vissza Európába” nemcsak a szovjet egypártrendszertől való elfordulást jelentette, hanem egy bizonyos „nemzeti forradalmat” is, a nemzetállami önállóság visszaszerzését.

Nyugat-Európában hitelesen és jól dokumentálták a háború utáni meneküléseket, elüldözéseket, befogadásokat, (divatos szóval) integrációkat. A Vasfüggönytől keletre ezek szinte tabutémák voltak. Még ma is azok. A kitelepítésről, legyen az nemzetiségi vagy osztályidegen, tudott a lakosság, de hová kerültek, hogyan fogadták őket, hogyan segítették az újra kezdést, a beilleszkedést, arról vajmi kevés ismeretünk van. Ezért

szinte nulla szimpátia az elüldözöttekkel, napjaink menekültjeivel.

Még a 200.000 fős ’56-os menekültek felemlegetésére is az a sztereotip válasz, hogy „az más volt”. A görög (és koreai) menekültek befogadásáról sem illik beszélni, mert az a Rákosi időben történt, amikor semmi jó, semmi emberséges nem történhetett.

Keleten a lakosság többsége úgy képzelte el a ’89-es „átállást”, hogy máról holnapra itt lesz a Kánaán, a Nyugat, a maga szociális jólétével és gazdagságával. Aztán mikor ráébredtek, hogy ez nem így van, elkezdték terjeszteni, hogy a „húsosfazék” közelében volt kommunisták kaparintottak meg mindent.

Majd az önjelölt nemzeti konzervatívok új ideológiával álltak elő. „Nem biztos. hogy jó átvenni a demokráciát, a piacgazdaságot vagy a jogállamiságot, mert az a hagyományos, nemzeti kultúra feladásához vezet(het)”.

Ez a gondolkozás az EU keleti felén, különösen Magyarországon (Orbán) és Lengyelországban (Kaczynski) elterjedt és népszerű. Orbán ezt azzal egészítette ki, hogy a 2008-as pénzügyi, majd a 2015-ös menekültválság a gazdasági és társadalmi liberalizmus következménye. Ezért az igazi európaiak nem Brüsszelben, Berlinben vagy Párizsban vannak, hanem

„mi” keresztény fehérek, kiknek küldetése a Nyugat megmentése. 

Ezt látva, tapasztalva, úgy tűnik a jelenlegi Európa (EU) elvesztette „értékközösség” jellegét, helyére a „jogközösség” lépett. Ennek keretében remélhetőleg, a közvetlenül választott Európai Parlament meg tudja majd védeni a jogállamiságot.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!