Kultúra

Zsidó Kulturális Fesztivál hét helyszínen

0

Hét budapesti helyszínen várja a közönséget a 20. Zsidó Kulturális Fesztivál könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint színházi- és irodalmi programokkal szeptember 3. és 14. között.

A fesztivál előprogramjaként augusztus 27-én a Frankel Leó úti Zsinagógában klezmer estet rendeznek. A Dohány utcai Zsinagógában többek között a Budapest Klezmer Band és a Budapest Bár ad közös koncertet.

A Goldmark teremben Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című drámáját állítják színpadra, a Bethlen téri és a Hegedűs Gyula utcai Zsinagógában többek között Máramaros eltűnt zsidó közösségének népköltészeti emlékei szólalnak meg. Seress Rezső dalai az Óbudai Társaskörben csendülnek fel. A Magyar Rádió Márványtermében Korcsolán Orsolya hegedűművész ad hangversenyt.

A fesztiválon szeretnénk bemutatni saját értékeinket, valamint azt a szimbiózist, amelyet a magyar és a zsidó kultúra együttműködése jelent és jelentett az elmúlt évszázadokban Magyarországon – mondta el Heisler András, a Mazsihisz elnöke a fesztivál szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

Boldog születésnapot, Korniss Péter!

0

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész, a Nemzet Művésze, a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő alakja augusztus 4-én lesz nyolcvanéves.

Kolozsvárott született, családjával tizenkét éves korában költöztek Budapestre. Az ELTE jogi karáról egy év múlva, az 1956-os forradalom leverését követően kicsapták, mert tagja volt az egyetemi forradalmi bizottságnak. Segédmunkásként dolgozott, volt rádiószerelő tanonc, majd a Fényképész Szövetkezetben kapott munkát, az 1962-ben letett szakvizsga után kirakatok, esküvők, gyerekek fényképezésével szerzett tapasztalatot.

1961-től három évtizeden át a Nők Lapja szerkesztőségében dolgozott

gyakornokként, később fotóriporterként, majd 1986-tól a lap művészeti szerkesztőjeként. 1991-től a Színház című szaklap képszerkesztőjeként folytatta pályafutását, 1999-től szabadfoglalkozású fényképész volt, emellett tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1966-ban lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja, 1977 és 1980 között a World Press Photo zsűrijének, majd 1983-tól nemzetközi tanácsadó testületének tagja, 1982-ben az amerikai Eugene W. Smith Alapítvány tanácsadó testületének tagjává választották.

Még kezdő, beugró fotóriporterként küldték el fényképezni a balettintézet vizsgaelőadására, ekkor kezdett táncot fotózni. Nem sokkal később már a Pécsi Balettel dolgozott, később a 25. Színház előadásait örökítette meg. 1961-ben ismerkedett meg Novák Ferenc koreográfussal, aki akkor a Bihari Együttest vezette, s elkezdett néptáncot fotózni. Novák 1967-ben elvitte egy erdélyi táncházba, itt döbbent rá arra, hogy még létezik a régi, vizuálisan is megragadható, hagyományos paraszti kultúra. Meggyőződésévé vált, hogy hírt kell adnia erről az eltűnésre ítélt világról.

Erdélyben készült képeiből 1974-ben rendezett első kiállítása a Műcsarnokban óriási siker volt, az új magyar fotográfia egyik mérföldköve lett. A kiállítás plakátjára azóta klasszikussá vált fotóját, az Éneklő legények a táncházban című felvételét választotta, és erdélyi képeiből állította össze első könyvét Elindultam a világ útján címmel.

1978-ban kezdte el foglalkoztatni a vidékről Budapestre utazó, a fővárosban dolgozó vendégmunkások élete, a tiszaeszlári Skarbit András ingázását és életét egy évtizeden át követte. Az ebben az időszakban készült fényképeit A vendégmunkás (1988) című albumában adta ki.

Újra és újra visszatért Erdélybe, de megörökítette Moldva, a Felvidék és a Vajdaság zárt, elszigetelt közösségeit is, megragadva egy hagyományos kultúra utolsó pillanatait. 1998-ban jelent meg a Leltár, Erdélyi képek, a 2006-os Betlehemes című albuma az 1969 és 1974 közötti fekete-fehér képek mellett a napjainkban ugyanott, de mozgó stúdióban készült, megrendezett, beállított digitális technikával készült képeit tartalmazza. 2008-ban látott napvilágot a négy évtized munkáját összegző Kötődés. Závada Pállal közösen készítették az Egy sor cigány, huszonnégy mai magyar című kötetet (2011).

A fotóművésznek eddig tizennyolc albuma jelent meg.

2010-ben szülővárosában, Kolozsvárott rendezett kiállítást, 2012-ben a Várfok Galériában negyvenöt éves munkásságának anyagából válogatta össze a tárlat anyagát. Tizenhat országban volt egyéni kiállítása, többek között Helsinkiben, Párizsban, Prágában, Koppenhágában, Amszterdamban, Münchenben, Quitóban, New Yorkban. Képei a Nők Lapján kívül a National Geographic, a GEO Magazine, a Time és a Forbes magazinban is megjelentek. Több fotográfiával kapcsolatos televíziós műsort is készített.

Korniss Péter 1975-ben kapott Balázs Béla-díjat, 1976-ban az ENSZ-pályázat nagydíját nyerte el. 1983-ban érdemes művész lett, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át.

1999-ben első fotóművészként kapott Kossuth-díjat

az erdélyi kultúra folyamatos megjelenítéséért a hazai fotográfiában, az életműve gerincét adó négy könyvében bemutatott népélet ábrázolásáért, mely új dimenziókat nyitott a magyar fotográfiában, itthon és világszerte elismert művészi munkásságáért. Megválasztották a Magyar Művészeti Akadémia tagjának, de tagságáról később lemondott. 2004-ben Pulitzer Emlékdíjjal jutalmazták munkásságát, s ugyanebben az évben Prima-díjas lett. 2014-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.

Dokumentarista művész, a valóság ábrázolására törekszik, de saját élményeit is át akarja adni. Kötődések című albumának bevezetőjében írta: „Meg kellene örökíteni azt, ami hamarosan eltűnik! Fotográfusként ennél szebb feladatot nem is találhattam volna magamnak.” Robert Capa mondását – „Ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel a témához” – a maga számára így fogalmazta át: „Ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel az emberhez.”

Alföldi Róbert rendezi a Hegedűs a háztetőn-t az Arénában

0

A musicalt szeptember 10-én mutatják be a Papp László Sportarénában. A főszereplő Tevjét, a tejesembert Stohl András alakítja.

A Zikkurat Színpadi Ügynökség előadása szeptember 10-én két alkalommal, délután és este is látható a Sportarénában. A bemutató után a darab országos turnéra indul.

Alföldi Róbert a produkció keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: minőségi csapatot válogattak össze a sokszereplős produkcióhoz, az alkotók többségével már többször dolgozott együtt. Mint mondta, különleges feladat a Hegedűs a háztetőn színpadra állítása, hiszen egy híres musicalről van szó, amelynek produkcióját a jogtulajdonosok figyelemmel kísérik. Tehát

semmiféle balhé nem lesz

– jegyezte meg.

Rosta Mária, a Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője szerint a darab bemutatásának ötlete két éve született meg. Ehhez a társaságiadó-kedvezmény rendszerére (TAO), valamint a jegybevételre támaszkodnak, de a Nemzeti Kulturális Alap is támogatja a produkciót, amelynek költségvetése – a vidéki előadásokkal együtt – mintegy 260 millió forint.

Eredetileg egy esti előadást hirdettek meg szeptember 10-re, de miután annak nézőtere megtelt, egy délutáni előadást is játszanak – mondta Rosta Mária. Utána 8 vidéki sportcsarnokba viszik el a darabot.

Alföldi Róbert kiemelte:

ugyanúgy tekint erre a darabra, a szereplőkre, a helyzetekre, mintha egy Shakespeare-művet játszanának,

komolyan véve az adott pillanatokat. Az elmúlt évek nagyszabású produkcióit is ez a megközelítés jellemezte: kidolgozták azokat az emberi pillanatokat, viszonyokat, szituációkat, amelyeket az adott mű éppen felkínál. „Ez az anyag nagyon sok ilyet kínál” – mondta.

Mint mondta, a darab arról szól, hogy ha vannak is különbségek közöttünk – más istenben hiszünk, más a kultúránk és mások a hagyományaink –

a hétköznapi életben jól ellennénk egymással, ha a fejünk fölött nem találnák ki, hogy nekünk hogyan jó, kiket kell utálni és kiket szeretni.

A darab arról is szól, hogy mit jelent a család, a szeretet, hogy elfogadjuk egymást akkor is, ha adott helyzetekben mást gondolunk. Arról szól, hogy nem így kéne élni, de ha már így alakult, akkor éljünk aszerint, hogy a legfontosabb dolgokat, a boldogságot, a szerelmet, a szeretetet, a családi összetartozást nem írhatja felül semmi – mondta a rendező.

A mű aktualitásáról szólva kiemelte: a darabban a konfliktusokat mindenki meg akarja oldani, hiszen csak így mehet tovább az élet.

„Nem nevelgeti senki a gyűlöletpalántáját”

– fogalmazott.

Az Arénában 3000 néző befogadására képes, amfiteátrum-jellegű teret építenek fel. A főbb szerepeket Stohl András mellett Éder Enikő, Martinovics Dorina, Bánfalvy Eszter, Sodró Eliza, Pájer Alma, Kornis Anna, Csákányi Eszter, Szatory Dávid, Bányai Kelemen Barna, Fehér Tibor, Hevér Gábor, Lugosi György, Patkós Márton, Makranczi Zalán, Náray Erika és Misurák Tünde alakítja. Fruma Sára szerepében Tóth Gabi látható.

A darabot Szombathelyen szeptember 16-án, Győrben 23-án, Debrecenben 30-án, Miskolcon október 7-én, Veszprémben október 21-én, Pécsett november 4-én, Zalaegerszegen 11-én, Nyíregyházán december 2-án játsszák.

Minden idők egyik legismertebb musicalje 1964-ben mutatkozott be először a Broadway-n, és hatalmas sikert aratott. Címét egy Chagall-festménytől kölcsönözte, történetét pedig Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című kisregényéből és más meséiből. A musical főszereplője a kis ukrán faluban, Anatevkában élő Tevje, a szegény ortodox zsidó tejesember, akinek a falu lakóihoz hasonlóan a hagyományok határozzák meg a mindennapjait. Derűsen él feleségével és öt lányával rozoga házában a faluban, ahol még egy ideig viszonylagos békességben megfér egymás mellett a keresztény és a zsidó lakosság.

Heti filmbemutatók

0

Ezen a héten is három filmet mutatnak be a magyar mozikban, a legtöbben valószínűleg A setét toronyra lesznek kíváncsiak.

A Setét Torony

Az utolsó Harcos vívja harcát a feketébe öltözött emberrel, hogy megvédje a Setét Tornyot, amely az univerzum központja, összetartó ereje, ha leomlik, elpusztul a világ is. Röviden erről szól a

Stephen King nyolcrészes regényfolyama alapján készült film,

amelyet a dán Nikolaj Arcel rendezett. Neki ez az első mainstream filmje rendezőként, de ő írta például az eredeti, svéd A tetovált lány forgatókönyvét.

A két főszereplő a Harcost alakító a Golden Globe-díjas Idris Elba, valamint az Oscar-díjas Matthew McConaughey, aki a Harcos ellenfelét, a fekete ruhás férfit játssza.

Stephen King regénysorozatának könyveit egyébként 40 országban, több mint 30 millió példányban adták el. A filmet az egész világon most mutatják be, így az Imdb-n még nincs értékelése.

Minden, Minden

A film egy fiatal lányról szól, aki egy betegség miatt eddig nem hagyhatta el otthonát, most viszont szerelmes lesz a szomszéd fiúba, akit az ablakon keresztül lát meg.

A film Nicola Yoon azonos című regényéből készült. A rendező Stella Meghie, akinek ez a második filmje. Az Imdb-n egyelőre 6,3-re értékelték.

Ötven tavasz

Erre a hétre is jutott egy francia vígjáték. Aurore elvált férjétől, elvesztette az állását és most tudta meg, hogy nagymama lesz. Egyre lejjebb csúszik a társadalmi ranglétrán, de aztán találkozik fiatalkori szerelmével és úgy dönt, itt az ideje az újrakezdésnek.

A főszereplő Agnès Jaoui, akit már több, Magyarországon is bemutatott francia filmben lehetett látni, a rendező pedig Blandine Lenoir, aki korábban inkább színészként szerepelt, a mostani a második rendezése a Zouzou után.

Ezt a filmet is most mutatják be mindenhol, így az Imdb-n még nincs értékelése.

Meghalt Jeanne Moreau, az egyik legnagyobb francia filmdíva

89 éves korában meghalt Jeanne Moreau francia színésznő, írja az MTI, a Closer című francia magazinra hivatkozva. Moreau-t hétfőn hajnalban találták meg holtan párizsi lakásában.

A legnagyobb francia filmszínésznők közé sorolt Moreau halálhírét a kerületi polgármester is megerősítette az AFP hírügynökségnek.

Karrierje során dolgozott többek között Orson Wellesszel, Michelangelo Antonionival (Az éjszaka), és Luis Bunuellel (Egy szobalány naplója), és talán leghíresebb szerepében Francois Truffaut-val (Jules és Jim). Az áttörést az 1958-ban készült Szeretők című film hozta el neki, amit Louis Malle rendezett.

Legnagyobb sikereit a Moderato cantabile és Viva Maria! című filmjeivel aratta az 1960-as években. Előbbiért megkapta a cannes-i filmfesztivál legjobb női alakítás díját.

1975-ben Fény címmel készített filmet négy színésznőről, az egyik főszerepet ő alakította, 1980-ban forgatta az önéletrajzi ihletésű A kamaszlányt és rendezett operát is. Élete során számos íróval kötött barátságot, s maga is megírta önéletrajzát.

A szakmájában és a magánéletben is szigorú és következetes Moreau az egyetlen színésznő, aki kétszer (1975-ben és 1995-ben) is elnökölt a cannes-i filmfesztiválon, 1986-tól 1988-ig a Francia Filmművészeti Akadémia elnöke volt. 1991-ben a Becsületrend tisztjévé avatták, 1995-ben megkapta a César-díjat, a francia filmművészet legrangosabb kitüntetését, 1997-ben az Európai Filmakadémia életműdíját, 2001-ben a Francia Művészeti Akadémia első női tagjává választották, írja az MTI.

Háromszor ment férjhez és háromszor vált el, egy gyermeke született. Még a 70-hez közel is az egyik rangos filmes magazin a száz legszexisebb filmsztár közé választotta, Párizsban mozi viseli nevét.

 

Jövőre jelenhet meg a Trónok harca újabb kötete

0

George R. R. Martin, a világ egyik legnépszerűbb sorozatának alapjául szolgáló könyvek szerzője azt mondta, hónapokra van attól, hogy befejezze a sorozat hatodik kötetét.

Martin már hat éve dolgozik a regényfolyam következő kötetén. A tűz és jég dala sorozatból, amely alapján az HBO a Trónok harca sorozatot készítette, 1996 óta eddig összesen öt kötet jelent meg: a Trónok harca, a Királyok csatája, a Kardok vihara, a Varjak lakomája és 2011-ben az eddigi utolsó, a Sárkányok tánca. A tél szelei lesz a hatodik rész.

Korábban már többször jelentek meg különböző időpontok, hogy mikor jelenik meg az új kötet. Most maga Martin írta azt a saját blogján, hogy még mindig hónapok kellenek neki ahhoz, hogy befejezze, de jövőre azért várhatóan megjelenhet. Azt is írta, hogy nagyon furcsa híreket olvasott már a kötetről és nehéz eldönteni, melyik abszurdabb: hogy már régóta kész van vele és csak ül rajta, vagy az, hogy még egy oldalt sem írt meg.

A tévésorozat, amelynek az utolsó előtti, hetedik évada megy már, közben utolérte, sőt, le is hagyta a regényt, de több ponton el is tér tőle.

Ezeket a filmeket mutatják be a héten

0

Három új film kerül a héten a magyar mozikba, egyet közülük Magyarországon forgattak.

Atomszőke

A részben Budapesten forgatott filmben Charlize Theron játssza a brit titkosszolgálat fedett ügynökét, akit a fal leomlása előtt nem sokkal Berlinbe küldenek, hogy kivizsgálja egy másik ügynök halálát és megszerezze a kettős ügynökök listáját.

Az előzetesek alapján akciódús thrillerre lehet számítani, amelyben az Oscar-díjas színésznő ismét megmutathatja a Mad Max: A harag útja után, hogy ilyen stílusú filmekben is kimagasló alakításra képes. A rendező pedig az a David Leitch, aki társrendezőként a John Wick című filmet készítette – a kritikusok most is hasonló stílusú akciójelenetekre számítanak.

A film az IMDB-n 7,3 csillaggal áll, szerepel még benne James McAvoy és John Goodman, de kisebb szerepekben magyar színészek is feltűnnek (például Árpa Attila és Lengyel Balázs). És ugyan ebben a filmben Budapest az 1989-es Berlint játssza, de ha valaki odafigyel, néhány helyszínt biztosan felismer majd.

Dzsungel-mentőakció

A francia animációs film főhőse Maurice, a tigrisek által remek kung-fu harcossá nevelt pingvin, aki barátaival tartja fenn az őserdő rendjét. Most azonban szembe kell szállniuk Igorral, a gonosz koalával és páviánokból álló seregével.

A film egy már több évada futó sorozat alapján készült, amely a „Dzsungelbanda”, vagyis Maurice és barátai kalandjait mutatja be. A sorozatot Magyarországon a Boomerang csatornán lehet látni, de az első évadot leadta az MTVA is, néhány rész pedig a Minimaxon is feltűnt. A rendező is a sorozatból érkezik: David Alaux, akinek ez az első egész estés mozifilmje.

A filmet Franciaországban is csak most mutatják be, így az IMDB-n még nincs értékelése.

Totál gáz

Egy újabb francia vígjáték. Egy öttagú család a nagypapával együtt indul vakációra, de közben a kocsiban elromlik valami, nem tudnak lassítani, pedig előttük hatalmas dugó van.

A film legnagyobb sztárja a négyszeres César-díjas André Dussolier, aki már több mint 45 éve a pályán van, és akit rengeteg filmben láthattak már a magyar nézők is, az utóbbi időben például a Vincent Cassel-Léa Seydoux-féle A szépség és a szörnyetegben. Rajta kívül a főszerepeket a Szemfényvesztőkből ismert José Garcia és Caroline Vigneaux játssza. A rendező pedig Nicolas Benamou, akit eddig leginkább a Babysitting című vígjáték két részéből (A felvigyázó, illetve az Elmentek otthonról) lehetett ismerni.

A film az IMDB-n egyelőre 5,6 csillagon áll.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK