Barsiné Pataky Etelka vasárnap, életének 77. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Barsiné Pataky Etelka 1990-ben az MDF színeiben lépett a demokratikus politikai életbe, majd 2000 és 2003 között Magyarország bécsi nagykövete volt.
2004-ben a Fidesz listáján szerzett európai parlamenti mandátumot, 2009-ben pedig a Magyar Mérnöki Kamara elnökévé választották. 2010-ben az Európai Unió Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztossá nevezték ki.
Barsiné Pataky Etelka a magyar polgári politizálás egyik meghatározó alakja volt, sokoldalúságával és munkabírásával sokunk számára példaképként is szolgált – írta korábbi közleményében a Fidesz.
Temetésén megjelent többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Martonyi János volt külügyminiszter is.
Felfüggesztette Czeglédy Csaba (független) képviselőjelölt mentelmi jogát pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
Az ülésen 4-en szavaztak a felfüggesztésre, 2-en ellene.
Czeglédy Csaba Vas megye 1. számú egyéni választókerületében, Szombathelyen indul jelöltként, nyilvántartásba vétele csütörtökön vált jogerőssé. Mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozta az NVB-nél pénteken, mert a jelölt és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán.
Az NVB döntésének indoklása szerint a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény az idei országgyűlési képviselő-választás kiírása előtt történt és a büntetőeljárás nem áll összefüggésben a választási eljárással.
Magyar György ügyvéd a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy Czeglédy felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Kúriához, amely 72 órán belül köteles dönteni. Utána válhat jogerőssé az NVB döntése.
A magyar átlagbér ma 20 százalékkal alacsonyabb, mint a V4-ek többi országában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jobban megéri átjárni napszámba Romániába, mint itthon közmunkásnak lenni – mond egy sokkoló tényt Kiss Ambrus, a Policy Agenda ügyvezetője. Szerinte a bértömeg növekedése alapján mintegy 10 százalékos létszámnövekedés lehetett Magyarországon abban az időszakban, amire Orbán Viktor idei évértékelőjében azt mondta, hogy nyolc év alatt 736 ezer munkahely jött létre. Kiss a Független Hírügynökségnek adott interjújában azt is levezeti, hogy 2016-ban mintha többen végezték volna ugyanazt a munkát, de kitér a külföldön dolgozókra, és arra is, hogy állunk a foglalkoztatás terén nemzetközi összehasonlításban.
Amikor 2010-ben a 2. Orbán-kormány hivatalba lépett, az egyik jól hangzó vállalása az volt, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt. A miniszterelnök – immár a 3. Orbán-kormány vezetőjeként – tartott idei évértékelőjében azt állította, hogy időarányosan jobban is állnak, 736 ezer munkahelyet teremtettek. Ez igaz? A számok alátámasztják ezt?
A kérdést úgy kell feltenni, hogy mi bizonyítja, hogy ennyi munkahely jött létre. Erre az egyik választ a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi standardokat követő reprezentatív munkaerő-felmérésen alapuló foglalkoztatottsági statisztikája adhatja meg. Ez azt a kérdést teszi fel, hogy a felmérést megelőző héten végzett-e a megkérdezett minimum egy órányi, jövedelmet biztosító munkát, illetve rendelkezett-e olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg volt távol. Ez nem hungarikum, egy olyan nemzetközi módszertan, amely lehetővé teszi a nemzetközi összehasonlításokat. Ebben a statisztikában valóban megvan a hétszázezer feletti plusz munkahely.
De ha a statisztika szerint valós a szám, miért van az hogy az elemzők, a szakemberek, nem szólva a politikusokról, óvatosságra intenek a számmal kapcsolatban?
Merthogy a más módszertan szerinti statisztika, az „alkalmazotti” nem igazolja vissza ezt a számot. A munkáltatói kikérdezésen alapuló adatgyűjtés az öt fő feletti vállalkozások foglalkoztatási adatait tartalmazza, s kimaradnak belőle a mikrovállalkozásokban, egyéni vállalkozóként, a külföldön vagy feketén dolgozók. Ebben a statisztikában már messze nincs akkora növekedés, mint az előbbiben, olyan 330 ezres a plusz létszám a bázisnak tekintett időponthoz képest.
Milyen módon lehet eldönteni, hogy melyik áll közelebb a valósághoz, ne adj’ isten, mi a tényleges helyzet?
Érdemes megnézni a bértömeg alakulását. 2010 és 2016 között 43 százalékkal nőtt a bértömeg, ez idő alatt 30 százalékkal emelkedtek az átlagbérek. Ezzel korrigálva 10 százalékos foglalkoztatotti növekedésre látszik fedezet.
Mintha ez tovább bonyolítaná a kérdés eldöntését…
Van még valami, amit érdemes megvizsgálni. Ha többen dolgozunk, akkor nő a gazdaság is. Az említett 2010-16-os időszakban a magyar GDP összesen 11,7 százalékkal bővült – megjegyzem, ez idő alatt Lengyelországban 19, Szlovákiában 17 százalékos volt a növekedés. Nálunk ehhez a gazdasági növekedéshez 16,4 százalékos foglalkoztatotti létszámnövekedés járult, a lengyeleknél 4, a szlovákoknál pedig 7 százalékos. Azaz a számok azt mutatják, hogy nálunk 2016-ban mintha többen végezték volna ugyanazt a munkát, hiszen nem nőtt a GDP olyan ütemben, mint máshol.
Ebből mi következik?
Az, hogy túlzottan magas a foglalkoztatotti létszámnövekedés a statisztikában, ugyanis sokan mikrovállalkozásként, egyéni, családi vállalkozás tagjaként (többek közülük inkább kényszervállalkozók) dolgoznak. Ezek bizonytalan munkahelyek, hiszen nem feltétlenül van mögöttük stabil vállalkozáshoz szükséges háttér. Ez az egyik dolog, a másik pedig, hogy
belekavarnak a képbe a külföldön dolgozó magyarok.
Ugyanis a kérdezőbiztosok azt kérdezik, hogy az adott háztartásban hányan dolgoznak, s gyakran csak annyit válaszolnak nekik, hogy ennyien-annyian, de arról már nem ejtenek szót, hogy vannak köztük olyanok is, akik külföldön dolgoznak, de nem kivándoroltként.
És azok, akik családostól kitelepedtek? Ők mennyire szerepelnek ezekben a statisztikában?
Nem nagyon, viszont miután mintavételes a felmérés, a kérdezőbiztos másik címre megy, ha valahol senkit nem talál otthon. Tehát addig megy, míg talál, s azok kerülnek csak be a mintába, azokból származtatják le az összesített becsült adatot.
És mi a helyzet a közmunkásokkal? Az ő számuk milyen részét teheti ki a növekménynek?
Tulajdonképpen ki lehet számolni. Ugyanis azt tudni lehet, hogy 2010 előtt is voltak közmunkások, de a számuk jóval alacsonyabb volt, és nem volt erre külön nyilvántartás. Ugyanakkor nagyjából össze lehet szedni az adatot, a szám 50-70 ezer lehetett a kormányváltáskor. 2017-ben 165 ezren dolgoztak havi átlagban, előtte egy évvel 200 ezer felett – a foglalkoztatotti létszámnövekedésében ez is benne van.
Mi következik ebből?
A magyar átlagbér ma 20 százalékkal alacsonyabb, mint a V4-ek másik három tagországában. Felmerül a kérdés, hogy ki tud-e törni az alacsony bérpályából az ország. Mi voltunk az éltanulók, ma meg a lemaradók.
Eljutottunk odáig, hogy a tömegeket érintő közmunkásbér alacsonyabb, mint a minimálbér Romániában.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jobban megéri átjárni napszámba Romániába (csak pénzügyileg nézve), mint itthon közmunkára menni. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy mennyire kinyílt idehaza a bérolló – most nem a Budapest-vidék közötti különbségre gondolok, ami triviális. Míg a 2008-as válság előtt a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagkeresetet felmutató megye között 17 százalékos volt a különbség, tavaly év végén már 49 százalék! A minimálbér emelése némileg tompította a helyzetet, de a különbség továbbra is óriási. És bármit is mond Orbán a munkaalapú társadalomról,
a dolgozói szegénység kifejezetten jelen van az alacsony keresetűek között.
Nagyon sok kiskeresetű család a létminimum alatt él.
Nehezen érthető, hogy a politika, az ellenzék – de jószerivel még a szakma sem – jut tovább annál, hogy lózungokat pufogtasson arról, hogy milyen délibábos ez a foglalkoztatási javulás Magyarországon. Miért?
Mert nagyon nehéz. Az egyik oldalon ott van a KSH adata, míg a másikon több adat, amely nem támasztja ezt alá. De én sem tudom megmondani, hogy pontosan hol „hibázik” a foglalkoztatási statisztika. A másik ok, hogy szerintem az ellenzék nem is a megfelelő oldalról bírálja a kormányt, nem a rossz a kormányzást rója fel neki, hanem a korrupciót, a demokrácia hiányát.
Pedig lenne mit kritizálni a gazdaságpolitikában is
– a multik magas támogatását, az alacsony bérszínvonalat – ezeket azonban nem olvassák rá a Fideszre az ellenzéki pártok.
Talán, mert könnyebb eladni, populárisabb például a korrupció támadása, nem?
Nem hinném, ráadásul a korrupcióról van egy olyan vélekedés a társadalomban, hogy „ezek is lopnak, azok is loptak”. Az is probléma, hogy az ellenzéki oldal a társadalom- és gazdaságpolitikai programjaik szempontjából nem túlságosan megosztott, nagyjából hasonló nézeteket vallanak, nincsenek egymástól élesen megkülönböztethető – ideológiai alapon – elkülönülő programok. Ugyanabban a mezőben gondolkodnak és mozognak – s ez hasonlít ráadásul a Fidesz logikájára is. Pedig ha alaposan megnézzük, amikor a Fidesz azt mondja, hogy unortodox gazdaságpolitikát visz, akkor lecsupaszítva a lózungoktól, ez
beleillik a neoliberális kelet-európai trendekbe,
nagyon támogatja a multikat, kevésbé a haza kkv-kört, lerontja a munkavállalói jogokat – de az ellenzék ennek nem megy neki, mert szerintük talán ezt nehéz választótömegekkel megértetni.
„2010 óta csak Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki. Különösen a mobilis, és Európa-párti emberek hagyták el milliószámra Közép-Kelet-Európát. Ez fájdalmas veszteség szomszédjaink számára, és ezt nem szabad elfelejtenünk.”
Michael Roth, a német külügyminisztérium Európa-ügyi államminisztere (SPD) a Der Tagesspiegelnek adott interjúban többek között kifejtette véleményét Orbán Viktor demokrácia-felfogásáról.
„Orbán Viktor olyan miniszterelnök, akit természetesen demokratikus úton választottak meg. Ennek ellenére nagyon aggaszt engem, hogy a többségi demokráciáról alkotott elképzelésével úgy látja, nem szükséges kellően tekintettel lenni a kisebbségekre és az övétől eltérő felfogásokra. Furcsa a »Stop Soros« törvénycsomag, amellyel korlátozni akarja Soros György magyarországi civil társadalomnak nyújtott támogatását és a menekültüggyel foglalkozó szervezetek tevékenységét. Úgy látjuk, hogy Magyarországon a Soros elleni kampányban állami támogatással veszélyes kliséket alkalmaznak.
Sorost »zsidó finánckapitalistaként« és a menekültek illegális segítőjeként démonizálják.
Mindenkinek jogában áll bírálni Soros Györgyöt, de veszélyesnek tartom azt a démonizálást, amely jelenleg Magyarországon folyik”.
Arra a kérdésre, hogy vajon Orbán ezzel azt az igyekezetét viszi-e túlzásba, hogy áprilisban hatalmon tudjon maradni, Roth államminiszter kijelentette: „Minden választási kampánynak része, hogy az ember igyekszik magának előnyös induló pozíciót biztosítani. Ennek ellenére érvényesülnie kell néhány elvnek. Így például nem elfogadható, hogy egy uniós tagállam ennyire megvetően szóljon alapvető európai értékeinkről, ahogyan ezt időnként a magyar kormány teszi. Az EU ugyanis több egy közös piacnál. Az unió értékközösség, amely kötelez minden tagállamot. A német szövetségi kormánynak nem áll érdekében kétoldalú viszályba szállni Magyarországgal, éppen ellenkezőleg. Ám nem szabad szemet hunyni afelett, ha valahol az EU-ban nem tartják tiszteletben a közösség alapvető értékeit. Az EU már alkalmaz bizonyos eszközöket Magyarország ellen, és ebben teljes mértékben támogatjuk a bizottságot. Jelenleg még nem tudom megítélni, hogy alkalmazni kell-e a 7. cikkely szerinti eljárást. […[
Sokat jelentene, ha Budapest véget vetne annak a propagandának,
amely szerint a migráció »veszélyes a biztonságunkra, életmódunkra és keresztény kultúránkra«. Magyarországon jelenleg mintegy 400 menekült van. Torzítás azt állítani, hogy az országot lerohanják a menekültek. Mi is úgy látjuk, ahogyan Magyarország: a külső határokat meg kell erősíteni. Nem egy »európai erőd« kiépítéséről van szó, hanem arról, hogy minden uniós polgárnak joga van tudni, hogy ki jön az Európai Unióba”.
Arra a kérdésre, hogy Roth szerint újra többségi döntést kell-e hozni, és le kell-e szavazni Magyarországot, amennyiben a kormány továbbra is keményen elutasítja a kvótákat, az államminiszter így válaszolt: „Majd meglátjuk. Az EU-ban nem kell bocsánatot kérni azért, ha alkalmazzuk a szokásos törvényhozási eljárásokat. Egyértelműen nem jogsértés, ha ezzel a többségi döntéssel élünk. Néhány országban még viszonylag új a migráció és az integrálás kérdése, kevesebb tapasztalatot szereztek ezzel, mint Németország. Ezt megértem. Éppen ezért olyan fontos, hogy az olyan országok, mint Németország jó példát mutassanak, és egyértelművé tegyék:
a vallások, kultúrák és etnikumok sokszínűsége ugyan néha nem könnyű, de erősebbé tesz és gazdagít bennünket.”
Angela Merkel azon felvetésével kapcsolatban, hogy a támogatásokat a jövőben kössék a menekültek befogadásához, Roth úgy vélekedett: „Az új költségvetésről szóló vitától teljesen el kellene választani a magyarországi és lengyelországi fejleményektől. Mind a 27 tagállamot érinti az, amiről meg akarunk állapodni. Két megfontolást támogatunk:
Pénzügyi hatásokkal jár, ha egyes tagországok teljesítik, vagy nem teljesítik a tőlük megkövetelt strukturális reformokat.
Az uniós pénzek kifizetését alapvetően függővé akarjuk tenni a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától.
Nem szabad azonban csak szankciókról és a támogatások csökkentéséről beszélni. Amellett vagyok, hogy a jövőben hozzunk létre alapot az alapvető értékek és a jogállamiság támogatására. Ebből támogatni lehetne a civil társadalmat mindenütt, ahol nyomás alá kerül a jogállamiság. Egy ilyen alapot esetleg létre lehetne hozni a stratégiai befektetések számára kialakított, meglévő alap keretében” – mondta Roth, aki végül megállapította: „Önkritikusan be kell látnunk, hogy a régi és az új tagállamok a keleti bővítés után 14 évvel is nagyon idegenek egymásnak.
Még nem nőtt össze jól az, ami valójában összetartozik.
Túl keveset foglalkozunk a kelet- és közép-európai helyzettel. […] Nyugaton gyakran alábecsülik, hogy milyen hatalmas gazdasági és társadalmi átalakulási folyamatot csináltak végig az emberek ebben a térségben 1989 óta. Már amennyiben a hazájukban maradtak. 2010 óta csak Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki. Különösen a mobilis, és Európa-párti emberek hagyták el milliószámra Közép-Kelet-Európát. Ez fájdalmas veszteség szomszédjaink számára, és ezt nem szabad elfelejtenünk”.
Bedobtak a terézvárosi és erzsébetvárosi postaládákba egy Balpálya című kiadványt. Mosolygós hölgy fotója van a címlapon, Bagyó Hildának hívják, 33 éves, nemzetközi tanulmányok szakon szerzett diplomát, jelenleg értékesítési vezetőként dolgozik.
Bagyó Hilda az igazi baloldal képviseletében indul. Független jelöltként, mert, mint a címlapon is olvasható a feltehetőleg tőle származó kijelentés: az emberek unják már a pártokat.
Közvetlenül a mosolygós fotó alatt egy felirat: „Hol az igazi baloldal? Oláh Lajosnak már nem hisznek.”
Gyanakodni kezdenénk, hogy Bagyó Hilda talán mégsem annyira független, mint amilyennek mutatja magát.
És még az sem kizárt, hogy valahol a Fidesz sejlik fel az ügy mögött.
Emlékszünk még a Magyar Vizslára? 2006-ban jelent meg ez a kiadvány, amely akkor Gyurcsány Ferenc és kormánya vélt vagy valós visszásságaival foglalkozott. A kiadója egy Dob utcai hölgy volt, aki keféket árult a boltjában, és talán még árul most is. (Rég nem láttuk, reméljük, jól van).
A Fidesz először tagadta, hogy közük lenne a Magyar Vizslához, és a rendszerváltozás óta a legnagyobb hazugságnak nevezte, hogy ők állnának mögötte. Egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a kefelevonatokat – így hívják azokat az oldalakat, amelyeket az újság nyomdába adása előtt még egyszer átnéznek, hogy kiszűrjék a hibákat – Rogán Antal irodájából faxolták a Dob utcai kefeboltba.
Most azonban más a helyzet. A kiadvány szerkesztőjét ugyan nem tüntették fel az impresszumban, annyi azonban így is megtudható, hogy a Jan Xian Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a kiadója.
A céget, amint az a Nemzeti Cégtár adataiból kihámozható, 2017-ben alapították, fő tevékenysége: ruházat kereskedelem.
Csepelen van bejegyezve, a cégvezető Tökölön lakik.
És egy egész oldalas cikk is olvasható benne, Gyurcsányról, a DK-ról, valamint a kerületi jelöltről, Oláh Lajosról. Nem részleteznénk, legyen elég annyi, a Balpálya nem kedveli őket.
Érdekes módon az MSZP nem említődik a kiadványban. Ezek szerint a szocialisták sem igazi baloldaliak, mert ha azok lennének, akkor Bagyó Hilda az ő színeikben indulna és nem a párttal választási szövetségben lévő DK-s jelöltet ekéző függetlenként.
Vagy ez egy partizánakció, amelyről az MSZP központjában nem tudtak?
Oláh Lajosról egyébként fotó is van a lapban, amint éppen valamilyen röviditalt – feltehetően pálinkát – iszik egy kínai hölgy és egy kínai úr társaságában. Hogy ők kicsodák, azt nem tudni, de nem migránsok, mert elegáns ruhában vannak, talán egy fogadáson készült róluk a kép.
Bagyó Hilda egyébként annyira független, hogy aki nála függetlenebb, az hazudik, vagy festi magát. A Balpálya második oldalán ugyanis a következő mondat olvasható: „A választók nem szeretnének egy fideszes pártkatonát, de Oláh Lajosból sem kérnek, aki egy hiteltelen párt, bohóc elnökének egy bábja.”
Hogy mindezt honnan tudja Bagyó Hilda, az egyelőre az ő titka. Valaki biztosan a fülébe súgta.
Gyurcsány Ferencet járatná le a kormány azzal, hogy Czeglédy Csabát terhelő vallomásra akarták rávenni – mondta a DK szóvivője. Czeglédy bejelentette: vadonatúj dokumentumokat kapott az Elios-ügyben, továbbá fideszes politikusok gazdasági ügyeivel foglalkozik.
A Demokratikus Koalíció szerint a kormány a Czeglédy-üggyel Gyurcsány Ferencet akarja lejáratni – mondta sajtótájékoztatón Gréczy Zsolt. A DK szóvivője a HírTV csütörtök esti műsorára hivatkozott, ahol Czeglédy Csaba azt mondta, előzetes letartóztatása idején rá akarták venni, hogy tegyen tanúvallomást Gyurcsány Ferenc ellen.
Gréczy úgy fogalmazott: ezzel bebizonyosodott, hogy Czeglédy Csaba
„egy politikai indíttatású koncepciós per áldozata”,
Polt Péter legfőbb ügyész pedig Orbán Viktor „bűntársa”. A hatalomnak az üggyel az volt a célja, hogy leszámoljon Gyurcsány Ferenccel – fogalmazott.
A szóvivő azt mondta, hogy a Sukoró-ügyben elítélt Tátrai Miklós és Császy Zsolt is azért vannak börtönben, mert nem voltak hajlandók hamisan vallani a DK elnöke ellen. „Ezek az emberek hősök, akik példát mutatnak az egész nemzetnek” – foglalta össze véleményét Gréczy Zsolt.
A szóvivő egy kérdésre azt válaszolta, nem tud arról, hogy börtönből való távozása óta Czeglédy és Gyurcsány találkoztak volna.
Czeglédy Csaba csütörtök este hagyta el a börtönt, mert képviselőjelöltként mentelmi jogot kapott és az ügyészség megszüntette előzetes letartóztatását. Ellene és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős (több, mint 6 milliárd forint) vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás.
Polt Péter legfőbb ügyész pénteken indítványt tett a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökénél Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztésére.
Czeglédy, miután kiengedték az előzetesből, Kálmán Olga vendége volt a HírTV-ben. Arról beszélt, hogy szabadulása után szinte azonnal megkeresték az Elios-üggyel kapcsolatos, eddig még nem látott dokumentumokkal.
„Még be sem értem Budapestre, és már a kezembe adták Budapest határában az Elios-ügynek eddig még elő nem került dokumentumait”
– mondta. Ezek tartalmát akkor még nem ismerte, ezért erről nem tudott beszélni.
Azt viszont elmondta, hogy előzetesbe kerülése előtt éppen olyan ügyekbe ásta bele magát, amelyeket, ha továbbvisz, kellemetlen lehetett volna több fideszesnek is. „Több dologgal foglalkoztam a háttérben, többek között kormánypárti politikusoknak, politikusokat érintő bankszámlamozgásokkal kapcsolatban. Nem egy, nem két emberrel folytattam egyeztetéseket” – jegyezte meg a parlamenti választásokon függetlenként induló országgyűlésiképviselő-jelölt.
Arról is beszélt, hogy nem a mentelmi jog miatt indult el a választáson, de pár dolgot ki fog használni, amíg szabadlábon van. A fideszesek nagyon féltek attól, hogy ki fogok kerülni – fogalmazott Czeglédy.
„Azok a százezrek, akik a választási törvény igazságtalansága miatt csak nehezen jutnak el a szavazóurnáig vagy nem tudnak élni szavazati jogukkal, segítsenek mozgósítani itthoni rokonaikat, ismerőseiket” – üzenik a Válasszunk! 18 alapítói.
Szimbolikus háttér előtt készített videóüzentet a külföldön dolgozó magyaroknak a Válasszunk! 18 alapítói nevében Balázs Péter, volt külügyminiszter, EU-biztos. A Liszt Ferenc Repülőtér előtti területen és a terminálban felvett, nem egészen másfél perces videó és a V18 honlapján közzétett felhívás leszögezi: április 8-án minden választójoggal rendelkező állampolgár szavazhat Magyarország jövőjéről, de nem azonos feltételek mellett.
Azoknak egy része, akik a választás napján nem tartózkodnak Magyarországon, leadhatják voksukat levélben is, másoknak viszont fel kell keresniük hazánk kijelölt külképviseleti intézményét, ami nem csak kényelmetlenséget, de – a távolságok és a költségek miatt – akár megoldhatatlan feladatot is jelenthet. Ezért a V18 nevében Balázs Péter azt javasolta, hogy itthoni hozzátartozóikon keresztül is juttassák kifejezésre véleményüket.
„Aki a választási törvény igazságtalansága miatt nem jut el személyesen a szavazóurnáig, segítsen mozgósítani otthoni rokonait, ismerőseit:
küldjön maga helyett három hazai választót, aki részt vesz a szavazáson”.
Hozzátette: „Mindazok a magyar állampolgárok, akik jogosultak a választásra, próbáljanak meg objektív forrásokból tájékozódni a hazai politikai fejleményekről. A szavazás ma fontosabb, mint hogy ki melyik pártra voksol.
A hódmezővásárhelyi polgármester- választás eredménye megerősíti, hogy elsősorban a magas részvételen múlik a választás kimenetele”
– mondta el Balázs Péter korábbi külügyminiszter és EU-biztos, a V18 elnöke.
Szerte a világban élő és dolgozó magyarok: válasszunk felelősséggel 2018-ban. Osszátok meg a videót minél többen, hogy lehetőleg minél több emberhez eljusson! További részletek: https://www.v18.eu/kulfold
A legfőbb ügyész indítványt tett a Nemzeti Választási Bizottság elnökénél Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztése iránt. Czeglédyt csütörtökön engedték ki az előzetes letartóztatásból, mert képviselőjelöltként mentelmi jogot kapott.
Ahogy a FüHü is megírta, az Országgyűlésről szóló törvény értelmében a képviselőjelölteket a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, így a csalással vádolt Czeglédy Csaba, aki Szombathelyen indul függetlenként, kijöhetett az előzetesből.
A törvény szerint járó mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozhatja a Nemzeti Választási Bizottságnál, az előzetes letartóztatás megszüntetéséről határozó Csongrád Megyei Főügyészség pedig erre előterjesztést is tett csütörtökön. A Legfőbb Ügyészség pénteken közleményben tudatta, hogy Polt Péter be is adta az indítványt, így a döntés joga a Nemzeti Választási Bizottságnál van.
Czeglédy Csaba ellen több mint hat milliárd forint vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt nyomoznak, az eljárást viszont a képviselőjelöltsége idejére fel kellett függeszteni.
Czeglédy Csaba 2017. június 15-től volt előzetes letartóztatásban, ennek határidejét a bíróság legutóbb 2018. március 15-ig hosszabbította meg. Mivel azonban Czeglédyt március 1-jén országgyűlési képviselőjelöltként jogerősen nyilvántartásba vették, ki kellett engedni az előzetesből.
Ha a mentelmi jogát Polt Péter indítványára az NVB felfüggeszti, vissza kell mennie az előzetesbe, és folytatódhat a nyomozás.
Óvodai ablakcsere alapkőletétele, kopjafa avatása, disznótor megnyitása, egy kis patakon átívelő híd átadása, iskolai renoválás alapkőletétele, helyi békemeneten való részvétel, egy 19. századi tűvész emléktáblájának az avatása, a Soros és a migránsok miatt kialakult települési vészhelyzetről szóló fórumok, vasútállomás tervezett megnyitásának az ünnepélyes bejelentése, egy óvodai csoport festményeinek a kiállítási megnyitója, tánc óvodásokkal – van, aki irigyli azt az embert, akinek ez szerepel a programjában ezekben a hetekben?
Azt már megszoktuk, hogy a választások közeledtével – furcsa módon – egyre sztahanovistábbak az állami megbízásokon dolgozók, s hősies munkájuknak köszönhetően nap mint nap újabb és újabb vagyonelemmel gazdagszik kicsiny kis országunk. S ha már elkészül egy-egy ilyen vagyontárgy, hát illik azt átadni – legyen az egy kis hidacska, egy autóbuszmegálló, játszótér vagy tűzoltóállomás. Az átadás pedig ilyentájt valahogyan mindig olyanra sikeredik, hogy érdemes csinnadrattával megtartani – s persze valamely kormányhű potentátot is illő – sőt, mi több, egyenesen kívánatos – erre felkérni.
Persze van, amikor valahogyan mégsem jut elegendő átadás erre a pár hétre. Nem gond! Szerveznek alapkőletételt! Vagy bejelentik, hogy majd megnyitnak valamit… S ha ez sem elég, lehet helyi békemenetet szervezni, migránsozni és sorosozni egy jó nagyot.
S persze mindezt meg lehet, pontosabban jó előre meg kell hirdetni, szórólapokon is – hadd lássa a helyi pórnép, milyen jóságos a regnáló kormány, s mit hoz(hat) a kormánypárt képviselőjelöltje a térségnek.
Bevallom, én jókat mulattam (volna, ha nem lenne ekkora tétje) a kampány eme megnyilvánulásán. Tényleg (tragi)komédiába illő programpontok vannak a szórólapon, bár az én személyes kedvencem még ezek közül is kirí. Ennek kiötléséhez kellett azért gógyi:
Ukk vasútállomás tervezett megnyitásának az ünnepélyes bejelentése.
A tervezettnek a bejelentése…
Persze, mindezt már megszoktuk – végtére is nem az első parlamenti választási kampányt kell nekünk, választóknak ezekben a hetekben végig asszisztálni. De még ennek fényében sem semmi az, amit ez a fideszes jóember csinál ezekben a napokban.
Ha rossz a kedve, olvassa el Fenyvesi Zoltán Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelölt szórólapját, amelyet Gőgös Zoltán szocialista politikus tett fel a közösségi portálra!
Érdemes!
Azért osztom, sőt meg is hirdetem, hogy mindenki lássa hogyan működik a Fidesz, és Fenyvesi Úr személyében kit akarnak a…
Vérforraló a miniszterelnök miskolci nyilatkozata. Nemcsak a cigányok lemigránsozása, hanem mert a jelenség hátterében fideszes kapcsolatú bűnözők voltak – mondta Debreczeni József. A politológus szerint Orbán szavai pánikot és kapkodást mutatnak.
„Nemzeti kormány” marad, és akkor nem lesz bevándorlás, vagy Soros György emberi alakítanak kormányt, és akkor bevándorló országgá válunk – mondta csütörtökön miskolci látogatása keretében a helyi tévében Orbán Viktor.
Ezután a miniszterelnök tovább menve arról értekezett, hogy „Miskolcon tudják az emberek, mi az a bevándorlás”, a bevándorlás szót megnyomva – írta a hvg.hu.
„Volt itt, amikor ebbe a városba a városon kívülről tömegesen bevándoroltak. Látták, mi lett belőle. A miskolci emberek pontosan tapasztalták már, mi van akkor…, pedig azok az emberek,
akik ide bejöttek, ők Magyarország területéről jöttek Miskolcra.
Most képzeljék el, mikor az országhatáron kívül érkeznek kultúrájukban, szokásukban, életfelfogásukban tőlünk teljesen különböző emberek” – fejtette ki részleteiben is.
Vérforraló ez a nyilatkozat – mondta a Független Hírügynökségnek az egyébként Miskolcon élő Debreczeni József. A politológus szerint egyértelműen a Hódmezővásárhely utáni pánikreakció és kapkodás nyilvánul meg Orbán szavaiban.
Nem futja másra, mint ijesztgetésre.
De azért is vérforraló ez – mondta -, mert, amire Orbán kimondatlanul is utalt, az a Fészekrakó nevű kormányzati program. Ennek keretében 1000-1200 fiatal jutott lakáshoz, és ezt az ügyvédi maffia térítette el úgy, hogy hamis jövedelemigazolással költöztettek be nyomorgó családokat, javarészt romákat. (A jogerős ítélettel végződött gigantikus csalásról részletek itt.) Az ezt szervező ügyvédi irodának helyet adó ingatlan Gállné Pelcz Ildikó fideszes politikus (magyar, majd európai parlamenti képviselő, a párt alelnöke) tulajdona volt – emlékeztet Debreczeni József.
A politológus szerint jellemző, hogy Miskolc problémáiról egy szót sem ejtett Orbán: például arról, hogy a feszített ütemben épülő stadionnak egyelőre nincs gazdája, mert az üzemeltetés gazdaságtalansága miatt se a DVTK-nak, se a városnak nem kell.
Ezzel a rasszista cigányozással Orbán nem fog hatást elérni, mert ez a migránsozó-sorosozó propaganda defektet kapott Debreczeni szerint. A nyilatkozat helyszíne persze nem véletlen, nyilván a két miskolci fideszes jelöltet akarta megerősíteni, de ez valószínűleg nem fog bejönni – mondta.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Bagyó Hilda az igazi baloldal képviseletében indul. Független jelöltként, mert, mint a címlapon is olvasható a feltehetőleg tőle származó kijelentés: az emberek unják már a pártokat.
