Itthon

Börtönügyben is európai magyarok?

„Azt hiszem, nagyon kevesen vannak a magyar polgárok között, vagy akár ebben a Házban, akik különösképpen aggódnának azon, hogy hát nem megfelelő körülmények, vagy milyen körülmények vannak a börtönökben, és ez így van rendjén. A börtön nem nyaralóhely, ebben mindannyian egyetértünk.” Ezzel kezdte felszólalását a DK képviselője az „börtönbiznisz”-törvény vitájának második, szavazás előtti szakaszában.

Tessék? Majd azzal folytatta, hogy a bajt, nevezetesen a fogvatartottak bíróság által elismert kártérítési igényét az okozza, hogy a börtönökben nem teljesülnek azok a normák, amelyeket a fideszes többség által alkotott törvényre épülő miniszteri rendelet írt elő. Mint ahogy erre vezette vissza a problémát a Jobbik is. Hogy a Jobbiktól ezt halljuk, azt megszoktuk. De hogy a DK politikusától a szó szerint idézett mondatok elhangzanak, az, hogy is mondjam, meglep.

Európában, mármint annak a második világháború óta demokratikus északi és nyugati felében a büntetőpolitika évtizedek óta alternatív büntetési módokat keres a szabadságvesztés helyett, csökkenti a szabadságvesztés átlagos időtartalmát és a korábbinál emberibb feltételeket teremt a börtönökben a fogvatartottak számára. Abból indulnak ki, hogy

a szabadságvesztés a fogvatartottak szabadságának korlátozását jelenti, de nem azt, hogy embertelen körülmények között kellene élniük.

Nemcsak a fogvatartottak érdeke ez, hanem a társadalom egészéé is, hiszen így lehet elérni, hogy a büntetés letöltése után mentálisan egészséges, a társadalomba beilleszkedni képes emberek kerüljenek ki a börtönökből. Európa keleti felében a büntetőpolitika ilyetén átalakulása még jórészt elmaradt: ahogy megyünk a térképen nyugat felől kelet felé, egyre szigorúbbak a büntetési tételek, egyre nagyobb a börtönnépesség aránya az ország lakosságán belül, és egyre kevésbé törődnek azzal, hogy elviselhető körülmények között töltsenek hónapokat, éveket a fogvatartottak a börtönökben.

Más kontinenseken, akár Ázsiában, akár Amerikában sokkal inkább represszív a büntetőpolitika. Többek között ez különbözteti meg Európát a fejlett világ más tájaitól, ezért is lehetünk büszke európaiak.

Magyarországon is elindult a rendszerváltást követően a büntetőpolitika átalakulása, ha lassan is. Azután már az első Orbán-kormány idején visszafordult, represszív irányba indult el. A szocialista-szabaddemokrata kormány újra elindult az európai úton, majd 2010 óta ismét visszafordult a magyar büntetőpolitika. Emelték a büntetési tételeket, kötelezővé tették a középmértéket. Ez óhatatlanul azzal jár, hogy növekszik a börtönnépesség aránya, a korábbi átlagosan tizennégyezer helyett tizennyolcezer fölé emelkedett az egy időben fogvatartottak létszáma, majd tizenhétezerre csökkent. A börtönférőhelyek száma azonban alig növekedett – ezért nőtt tovább a zsúfoltság a börtönökben.

Korábban az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélt meg ezért kártérítést a hozzá forduló fogvatartottaknak, az elmúlt években pedig – mivel a fideszes többségű Országgyűlés törvénye alapján miniszteri rendelet rögzítette az európai normákhoz igazodva az emberséges fogva tartás feltételeit – már hazai bíróságok hoztak sok ilyen ítéletet. Ezt nevezte el a Fidesz egy sor, az államra nézve fizetési kötelezettséget megállapító ítélet miatt börtönbiznisznek, hogy az ügyvédeket és a jogaikat érvényesítő fogvatartottakat, és ezáltal valójában a jogállamot támadó kampányt kanyaríthasson köré.

Ezzel a kampánnyal a hazai nyilvánosságban maguk az ügyvédek és civil jogvédők szálltak szembe.

A parlamenti politikában az ellenzéki pártok támadták a kormányt, a Fideszt, de csak azzal, hogy felelőssé teszik a börtönökben kialakult zsúfoltságért, minthogy nem épített új börtönöket.

A Jobbik jár élen ebben, de nem mond érdemben mást a többi ellenzéki párt sem. Nincs ma már ellenzéki képviselő, aki bírálná a Fidesz represszív büntetőpolitikáját, amely szöges ellentétben áll a mai Európa normáival és gyakorlatával.

A DK képviselőitől sem hangzik el ilyesmi, viszont elhangoznak a szó szerint idézett mondatok. Laptopjaikon az „európai magyarok” felirat olvasható, ha kinyitják a gépet az ülésteremben. Jó, hogy olvasható, mert az ilyen parlamenti mondatokban az európaiság nem érzékelhető.

Azok a felséges kézfogások

Megvolt a százéves évforduló. Abból, ahogy a főpolgármester által kezdeményezett egy perces leállás a tömegközlekedés elrendelt leállására korlátozódott, az autók és a gyalogosok pedig nemigen zavartatták magukat, és háborítatlanul folytatták útjukat, arra következtethetünk: nem volt a budapestiek számára olyan fontos az ügy, mint azt politikusaink feltételezték.

Politikusaink számára azonban nagyon fontos volt, megtartották ünnepi ülésüket az Országházban, illetve egy kisebbségük – amellyel egyetértek – tüntetően távol maradt. Kövér és Áder elmondta a maga beszédét, az ellenzékiek fegyelmezetten végigülték, sokan közülük – ha jól láttam a képernyőn – meg is tapsolták. Miután elénekelték a Himnuszt, kibővítve a közjogi funkcióval nem rendelkező székely himnusszal, Orbán Viktor odament az ellenzéki oldalhoz, és kezet fogott a jelenlevő három ellenzéki frakcióvezetővel, Jakab Péterrel (Jobbik), Tóth Bertalannal (MSZP) és Keresztes László Lóránttal (LMP).
A főpolgármestert újságírói kérdésre válaszolva dicsérte meg kezdeményezéséért.
Lássuk be: a maga szempontjából igaza volt. Ez a három ellenzéki frakció – ha az MSZP morgott is egy kicsit, hogy nem kaphatott szót, hogy az emlékülésen csak a Fidesz két vezető politikusa beszélhetett – szépen elfogadta a rezsim ideológiai, történelemszemléleti hegemóniáját.
A Jobbik esetében ez talán magától értetődik, ők annak idején ugyanennek az ideológiának, történelemszemléletnek a jegyében alakultak meg. Az LMP a parlamentbe jutva szintén gyorsan felzárkózott emellé, s mindmáig hűségesen kitart mellette. (Akiknek nem igazán tetszik, azok a Párbeszédbe távozók között voltak.)

A magát baloldalinak és európainak hirdető MSZP-től ez már meglepőbb lenne, ha nem fordítottak volna hátat immár egy évtizede mindannak, amit a magyar és európai baloldal hagyományait követve korábban, nemcsak Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc, de már Horn Gyula kormánya mögött állva is képviseltek.

Mihez is asszisztáltak biodíszletként ezek az ellenzéki képviselők? Mit is adott elő Kövér és Áder?

Beszédeikben szinte mindent visszahallottunk a múlt század húszas-harmincas éveinek nacionalista propagandájából, csak a revíziós követelések maradtak el.
  • A békeszerződés létrejöttének folyamatát úgy írta le, hogy a maradéktalanul jó magyarság a gonosz Nyugatnak lett áldozata.
  • A háború kitörésében mindenki hibás volt, csak Tisza István, a magyar miniszterelnök ellenezte egy darabig a háborút.
  • A háborút megelőző, a kiegyezést követő évtizedeket mint sikeres gazdasági fejlődést jellemezte, a korabeli Magyarország súlyos feszültségeiről nem volt szava, s fel sem merülhetett az őt hallgatóban, hogy a nemzetiségek bármiért is ne akartak volna továbbra is a magyar állam fennhatósága alatt élni.
  • Hogy a dualista korszak magyar uralkodó elitjét bármiért bárminemű felelősség terhelné, arról Áder nem látszott tudni.
Elismeréssel említette Apponyi Albert beszédét, amellyel Párizsban az antanthatalmakat a történelmi Magyarország területi integritásának fenntartásáról próbálta meggyőzni, s a Magyarországon nemzetiségként jelen levő szomszéd népeknek a magyarokhoz képesti kulturális elmaradottságára hivatkozott, amivel csak tovább gyengíthette a magyar pozíciót. Amit Áder a békeszerződés közvetlen előzményeiről mondott, az egybecsengett Kövér minapi nyilatkozatával, miszerint ha nem lett volna a baloldal árulása, másutt húzták volna meg a határokat. Károlyit tette felelőssé, amiért nem szervezett hadsereget a határok védelmére, és persze a „bolsevik tobzódást”. Mintha nem a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege szállt volna szembe – rövid ideig sikeresen – a csehszlovákokkal és románokkal.

És mit mondott magáról a békeszerződésről, annak igazságtalanságáról?

Ungváry Krisztián történész figyelemre méltó cikkben ír arról, hogy mi az, amit indokolt fájlalni Trianonnal kapcsolatban, és mi az, amit nem.
Szerinte a terület, az erdők, az ásványkincsek elvesztése nem ok a száz év utáni fájdalomra, hiszen azok azokhoz tartoznak, akiknek az átcsatolt terület a szülőföldje, és akik többségükben nem voltak magyarok. Szerinte a fájdalom amiatt jogos, hogy a határ túloldalára került magyar lakosság az elűzetés, kiszorítás vagy beolvasztás, erőszakos asszimiláció (Ungváry kifejezésével „etnocídium”) áldozata lett.
Nos, Áder beszédében is területveszteségről, erdők, vasutak, gabonatermelő területek szerepelnek, és emellett beszél a lakosságról oly módon, hogy „[n]épessége 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott. Több mint három millió magyar került a határon kívülre.”

Tehát eldugta a számok közé, hogy Horvátország nélkül is hétmillió, Horvátországgal együtt kilencmillió nem magyar került át más országba, s közülük azok a románok, szlovákok, szerbek, horvátok, akiknek a korábbi magyar állam nem akart, nem tudott hazája lenni, hazára találtak.

Azzal szemléltette a békeszerződés igazságtalanságát, hogy míg Németországtól csak területének 13, népességének 4 százalékát vették el, Magyarországtól 67 illetve 60 százalékát. Ez az összehasonlítás azonban velejéig hamis, hiszen az első világháború előtti Németországban alig éltek nemzetiségek (északon dánok, keleten, a Lengyelország felosztásakor bekebelezett területen lengyelek, ugyanakkor Elzász-Lotaringiában csak a lakosság csekély kisebbsége beszélt franciául, a többség nyelve a német volt), míg Magyarország igazi soknemzetiségű állam volt, ahol a lakosság fele tartozott nemzetiségekhez. Áder előadása tehát a békeszerződésnek azt az értelmezését visszhangozta, amely már Apponyi beszédében is megjelent, és végigvonult a Horthy-korszakon.
Kövér beszéde   a parlamenti kormánytöbbség által benyújtott politikai nyilatkozattervezetet volt hivatott megindokolni mint a tervezet parlamenti vitájának indítása. Magát a tervezetet ()
néhány napja már elemeztem ezen az oldalon (Viszonylagos nemzeti többség, június 3.), nem kell rá visszatérnem. Előterjesztői beszédében Kövér is azt hangsúlyozta, hogy „a történelmi Magyarország területe kétharmadának elvesztéséhez és a magyar nemzet minden tíz tagjából háromnak – azaz a nemzet harmadának – idegen hatalmak fennhatósága alá szorításához vezettek”.

Az igazságtalanság érzékeltetésekor tehát ő is az Ungváry által helytelenített érvelést alkalmazta, és ő sem ejtett szót arról, hogy a történet szereplői között ott voltak a régi Magyarország több milliós nemzetiségei is.

Kövér beszédének központi üzenete ugyanakkor az volt, hogy sajátos módon, az Orbán-rendszer jelenlegi politikáját alátámasztandó aktualizálta Trianon általa vélt tanulságát:

száz esztendővel ezelőtt csak a magyar nemzet létét vonták kétségbe a korabeli győztesek, napjainkban pedig azok, akik kellően erőseknek és örök győzteseknek képzelik magukat, Európa valamennyi nemzetének a létét kétségbe vonják”.

Akkor a nyugati hatalmak a magyar nemzetet kívánták megsemmisíteni, most a meg nem nevezett nemzetközi, nemzetek feletti erők minden nemzetet,

mert szükségük van Európa erőforrásaira, mert pénzügyileg végzetesen el akarják adósítani, gazdaságilag maguk alá akarják gyűrni, kulturálisan és technológiailag gyarmatosítani, politikailag pedig teljesen uralni akarják Európát, és mindezen törekvésükben az európai nemzetek és az őket védeni hivatott nemzeti államok puszta léte is akadályt jelent számukra”.

Íme, így jutott el Kövér Trianontól az antiglobalizmushoz, unióellenességhez, a Fidesz által képviselt nacionalizmus új dimenziójához. Ebben pedig – és ez az orbáni politika fontos új vonása – szövetséget keresnek a visegrádiakkal kezdve azokkal az európai államokkal, amelyek készek lehetnek a közös szembeszegülésre az Európai Unió fejlődésének föderatív irányával.
Amivel Áder is, Kövér is büszkén hivalkodott (akárcsak Orbán pár nappal későbbi sátoraljaúlyhelyi beszédében), hogy a magyar nemzet megvan, fennmaradt, azzal valójában nincs mit hivalkodni.
Szamárság: a lengyelek azok, akiknek államiságát többször is megszüntették, ezzel szemben a magyar állam – a magyar etnikum kétharmadával a területén – fennmaradt, és ha egy nép önálló állammal rendelkezik és nagyobb része saját államban él, akkor nyelvének, kultúrájának, nemzeti identitásának továbbélése biztosítva van akkor is, ha más állam fennhatósága alá szorult tagjait asszimiláció sújtja.
A valódi kérdés nem a nacionalista retorikában oly sokat emlegetett „megmaradás”, hanem az, hogy miként van meg a magyar nemzet, hogy a megmaradás mikéntjére, a magyarországi magyarok életének alakulására lehetünk-e büszkék, s főleg lehetnek-e arra büszkék azok a politikusai, akik az ország fölötti hatalmat megkaparintották. Erről – az életszínvonal, a társadalmi kohézió, a kulturális felemelkedés, a táradalom egészsége állapotáról – Áder néhány, a Fidesz-kormányzás apológiáját jelentő frázisán túl egyik szónok sem beszélt.

Ekként hangzott a parlamenti díszülésen az a fideszes nacionalizmus, amelynek ünnepi kifejtéséhez ellenzéki képviselőink többsége asszisztált, és talán meg is tapsolt.

Márpedig a nacionalizmus az orbáni politika egyik – nem az egyetlen – olyan oszlopa, amely választóit idestova két és fél évtizede a Fideszhez köti. Az ellenzék ma nagyobb része úgy képzeli, hogy ha maga is kritikátlanul felvállalja az orbáni nacionalizmust, akkor semlegesítheti azt mint a választókat a Fideszhez láncoló kötőanyagot, s elérhetik, hogy a választók a jólét, a társadalmi igazságosság vagy éppen a korrupció alakulása alapján hozzák meg döntéseiket, és szembeforduljanak a fideszes hatalommal.
Tévednek: ezzel csak megerősítik, hogy Orbánnak, Ádernek, Kövérnek igaza van abban, amivel híveiket magukhoz láncolják, s nehezítik azt, hogy bárki megkérdőjelezze a Fidesz politikai hegemóniáját.

Hajnali vírusjelentés – 2020. június 10. szerda

A hajnali összesítés alapján a világon az új megbetegedések  száma  átlépte a hétmilliót, míg az elhunytaké a négyszázezret. Tegnap óta 119 ezerrel növekedett, azaz 7.238.611 igazolt megbetegedést regisztráltak. Magyarországon 4027 regisztrált megbetegedést és 1 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 551-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1910 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (589 fertőzött), és Fejér megye (374 fertőzött)  Zala megye (259 fertőzött), Komárom Esztergom megye (287 fertőzött) a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.979 ezer, Brazíliában 739 ezer, Oroszországban 484 ezer,  Nagy Britanniában 290 ezer, Indiában 276 ezer, Spanyolországban 241 ezer, Olaszországban pedig 235 ezer, Peruban 199 ezer, míg  a franciáknál 191 ezer, a németeknél 186 ezer,  regisztrált fertőzöttet jelentettek.

  • 4027-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 551-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 7.238.611
    elhunytak: 411.277

Gréczy Zsolt jogerősen nem zaklatott – Helyreigazít a Ripost és a Lokál

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét és helyreigazításra kötelezte a Fidesz-közeli sajtótermékeket.

Ezt a szöveget kell közzétenni: “Gréczy Zsoltról valótlanságokat híreszteltünk 2019. december 06. napján a Ripostban közzétett »Évekig nem állt le a zaklatással Gréczy Zsolt« című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Gréczy Zsolt évek óta zaklat egy nőt, továbbá valótlanul híreszteltük, hogy ennek a nőnek Gréczy Zsolt évek óta írogat, üzenget.”

Egy másik ítéletben a Fővárosi Ítélőtábla ugyancsak helybenhagyta az elsőfokú ítéletet és helyreigazításra kötelezte a Lokál című kiadványt ezzel a szöveggel: “A 2019. december 6-án a Lokál című lapban megjelent „Zaklatással vádolják Gyurcsány jobbkezét” című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Gréczy Zsolt évek óta zaklat egy nőt, továbbá valótlanul híreszteltük, hogy ezt a nőt Gréczy Zsolt a szerelmével üldözi, újra és újra bepróbálkozik nála, valamint csábítgatja.”

Mindkét esetben az újságok Zsoldos Gábor dobos – egy nap alatt önként levett – Facebook-bejegyzése alapján írták meg hazug cikkeiket. Az állítólagos “áldozat” Gréczy Zsolt mellett tanúskodott a bíróságon.

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyó ítélete után Gréczy fuhu.hu-nak annyit mondott, hogy

“nem véletlenül mondtam, nem a tettes, hanem az áldozat vagyok.”

Mindkét ítélet jogerős. Gréczy Zsoltot a perben a Czeglédy Ügyvédi Iroda képviselte.

Reggeli vírusjelentés – 2020. június 09. kedd

A hajnali összesítés alapján a világon az új megbetegedések  száma  átlépte a hétmilliót, míg az elhunytaké a négyszázezret. Tegnap óta 104 ezerrel növekedett, azaz 7.119.454 igazolt megbetegedést regisztráltak. Magyarországon 4017 regisztrált megbetegedést és 2 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 550-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1906 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (585 fertőzött), és Fejér megye (374 fertőzött)  Zala megye (259 fertőzött), Komárom Esztergom megye (285 fertőzött) a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.960 ezer, Brazíliában 707 ezer, Oroszországban 476 ezer,  Nagy Britanniában 288 ezer, Indiában 265 ezer, Spanyolországban 241 ezer, Olaszországban pedig 235 ezer, Peruban 199 ezer, míg  a franciáknál 191 ezer, a németeknél 186 ezer,  regisztrált fertőzöttet jelentettek.

  • 4014-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 550-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 7.119.454
    elhunytak: 406.540

Novemberre lesz vakcina?

Eddig 51 ezer koronavírus-szűrést végzett a négy hazai orvosképző – mondta el Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetője hétfőn a Kossuth rádió műsorában.

A professzor négy kiemelt pontban foglalta össze a továbbra is fontos teendőket:

  • A maszk hordása zárt térben még mindig fontos, hiszen naponta átlag húsz új esetet regisztrálnak, és minden egyes eset mögött lehetnek olyanok, akik kevés tünettel rendelkeznek, így betegségüket nem bizonyítják.
  • A betegek tíz százalékát jelentő szuperfertőzők akár százakat is megfertőzhetnek
  • Van esély arra, hogy novemberre elkészül a védőoltás
  • A vakcina valószínűleg a 65 felettieknek, a betegségeik miatt rizikócsoportba sorolandóknak, a korházi dolgozóknak és az idősotthonok személyzetének lesz kötelező – fűzte hozzá Merkely Béla.

Napi hétmilliárd a mínusz

Az év első öt hónapjában 1051,5 milliárd forintra rúgott az államháztartási hiány – áll  a Pénzügyminisztérium mai jelentésében.

Májusban az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás, az úgynevezett  központi alrendszer 324,1 milliárd forintos hiánnyal zárt, ezzel az idei első öt hónapban 1051,5 milliárd forint lett a deficit – közölte hétfőn előzetes jelentésében a Pénzügyminisztérium.

A koronavírus gazdasági hatásainak mérséklésére elindított gazdaságvédelmi akcióterv és a járvány elleni védekezés költségei növelték a pénzforgalmi hiányt.

A központi költségvetés 910 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 154,3 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 12,8 milliárd forintos többletet értek el.

Az öthavi hiány az eredeti 367 milliárd forintos éves előirányzat 286,4 százaléka,

de az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) májusban másodszor módosított finanszírozási tervében 1890 milliárd forintra emelt pénzforgalmi hiánynak csak 55,6 százalékát éri el.

A központi alrendszer hiánya tavaly májusban 137,4 milliárd forint, idén  176,4 milliárd forint volt.

Az idén május végéig 590 milliárd forintnyi járványügyi eszközbeszerzésről született döntés, és 450 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek költségei.

Május végéig 486,7 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, az uniós kiadások ugyanakkor meghaladták a 967,6 milliárd forintot.

A kiemelkedő idei kiadások között a közúthálózat fenntartására és működtetésére fordított 55,8 milliárd forintot, a Falusi útalapból felhasznált 53,0 milliárd forintot, a Modern városok program terhére elköltött 29,1 milliárd forintot emelték ki. Számottevő összeget, 26,3 milliárd forintot tett még ki a közúthálózat felújítása, a Beruházásösztönzési célelőirányzatból felhasznált 24,4 milliárd forint, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására fordított 22,6 milliárd forint is.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére elindított gazdaságvédelmi akcióterv munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő bértámogatással, adókönnyítésekkel és a beruházások támogatásával is segíti a vállalkozásokat – emlékeztet közleményében a Pénzügyminisztérium.

A kormány minden szükséges forrást biztosít a védekezéshez, miközben a GDP-arányos idei hiánycél továbbra is 3,8 százalékon tartható – közölte a minisztérium.

Reggeli vírusjelentés – 2020. június 08. hétfő

A hajnali összesítés alapján a világon az új megbetegedések  száma  átlépte a hétmilliót, míg az elhunytaké a négyszázezret. Tegnap óta 119 ezerrel növekedett, azaz 7.015.079 igazolt megbetegedést regisztráltak. Magyarországon 4014 regisztrált megbetegedést és 2 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 548-ra nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1906 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (584 fertőzött), és Fejér megye (374 fertőzött)  Zala megye (259 fertőzött), Komárom Esztergom megye (283 fertőzött) a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.942 ezer, Brazíliában 691 ezer, Oroszországban 476 ezer,  Nagy Britanniában 287 ezer, Indiában 257 ezer, Spanyolországban 241 ezer, Olaszországban pedig 234 ezer, Peruban 196 ezer, míg  a franciáknál 191 ezer, a németeknél 185 ezer,  regisztrált fertőzöttet jelentettek.

  • 4014-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 548-ra emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 7.015.079
    elhunytak: 402.852

„7 év, 7 ezer-milliárd, 7 pont”

Hét pontban foglalta össze Ujhelyi István szocialista EP-képviselő pártja álláspontját a következő hét éves uniós költségvetéssel kapcsolatban.

Az MSZP politikusa szombati online sajtótájékoztatóján elmondta: a 2021-2027 közötti időszakban várhatóan több mint hétezer-milliárd forintnyi uniós támogatás állhat majd Magyarország rendelkezésére, ennek részleteiről még zajlanak a tárgyalások.

Az Európai Bizottság a következő hónapokban véglegesíti a tagállami kormányokkal a rendelkezésre álló forrásokra vonatkozó terveket, azonban a hatályos rendeletek értelmében nem állami szereplőket is bevonnak a tervezésbe.

„Bár az Orbán-kormány igyekszik minden eszközzel elhallgatni ezt az európai konzultációt, a brüsszeli intézmények ettől függetlenül várják a civilszervezetek, önkormányzatok, gazdasági- és szociális partnerek véleményét a Magyarországnak járó források elköltésére vonatkozóan”

– fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: az MSZP az első olyan szervezet, amely konkrét és részletes választ nyújt be az uniós konzultációval kapcsolatban.

„7 év, 7 ezer-milliárd, 7 pont”

– ezt a címet viseli az MSZP állásfoglalása, amely „tükörképe” annak a javaslatcsomagnak, amelyet a szocialisták országgyűlési frakciója fogadott el a jövő évi költségvetéssel, illetve annak hangsúlyaival kapcsolatban.

Ujhelyi röviden ismertette az MSZP közösségi platformjain teljes terjedelmében elérhető 7 pontos javaslatot, amelynek kiindulópontja, hogy a következő hétéves költségvetés fókuszában – így Magyarországon is – az embernek kell állnia.

„A szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett olyan szociálisan érzékeny, a társadalom valós igényeire összpontosító forrásfelhasználásra van szükség, amely fokozott hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és védelemre, a nők és a férfiak közötti bérszakadék mérséklésére és felszámolására, de törekszik a méltóságteljes életszínvonalat biztosító minimálbér kialakítására is az Európai Unió kapcsolódó törekvésével összhangban.

A Magyarország számára rendelkezésre álló forrásoknak – többek között – az oktatást, a képzést és az egész életen át tanulást, a biztonságos és rugalmas foglalkoztatást, az esélyegyenlőséget, a méltányos munkafeltételek biztosítását, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást, méltó lakhatást, a méltányos időskori jövedelmet kell szolgálnia” – fogalmazott az MSZP EP-képviselője.

Ujhelyi a további pontokat ismertetve elmondta: kiemelten fontos, hogy radikálisan megemeljék az egészségügyi programokra fordítható keretek összegét és minőségi minimum-sztenderdeket vezessenek be a közegészségügyi ellátórendszerekben.

Hasonlóképp szerepel az MSZP 7 pontos javaslatai között, hogy érdemben növeljék az ifjúsági munkanélküliséget csökkentő garanciaprogramok összegét és hozzáférhetőségét, de szintén szerepel a szocialisták javaslatcsomagjában az uniós zöldprogram (European Green Deal) támogatása és az ezzel kapcsolatos források prioritásként való kezelése is.

„Csökkentenünk kell a magyar kormánytól való kiszolgáltatottságot és el kell kerülnünk azt, hogy az állami szintre emelt korrupció miatt a magyar emberek helyett kormány-közeli oligarchák zsebében kössenek ki az európai közpénzek.

A következő hétéves uniós költségvetésben tehát garantálni kell, hogy az önkormányzatok közvetlenül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre, regionális közlekedési-, vagy épp oktatási- és környezetvédelmi programjaikra pályázni” – olvasható az MSZP állásfoglalásában.

Ujhelyi István a sajtótájékoztatón kijelentette: a szocialisták határozottan támogatják azt a javaslatot, amely jogállamisági kritériumhoz kötné az uniós források kifizetését.

„Támogatjuk, hogy az uniós források kifizetését az Európai Ügyészséghez való csatlakozás feltételéhez kössék.

Ugyanakkor határozott álláspontunk, hogy Magyarország és polgárai semmiben sem szenvedhetnek kárt a jelenlegi kormány EU-ellenes politikája miatt. Ezért csak olyan mechanizmust fogadunk el, amely kiveszi ugyan az uniós támogatás feletti döntés lehetőségét a jogállamiság útjáról letért kormányok kezéből, de azokat közvetlen brüsszeli pályáztatással továbbra is biztosítja a végső kedvezményezettek számára, vagyis a magyar emberek, a magyar vállalkozások, civilszervezetek és önkormányzatok számára”

– ismertette Ujhelyi a szocialisták javaslatát.

Az európai parlamenti képviselő hozzátette: az MSZP várja a szakmai- és civilszervezetek álláspontját is az uniós forrásokkal kapcsolatban és elvárják a kormánytól, hogy sunnyogás helyett indítson valódi és nyilvános társadalmi párbeszédet ezzel kapcsolatban. Az MSZP EP-képviselője kitért a Fidesz-kormány „nemzeti konzultációjára” is, amely szerinte az uniós párbeszéddel ellentétben csak egy „ál-konzultáció”. Ujhelyi úgy vélte: a fideszes konzultáció csak a kormányzati agymosás egyik eszköze, és milliárdos költségét szerinte inkább a válság miatt bajba került munkavállalók megsegítésére kellene költeni.

Reggeli vírusjelentés – 2020. június 06. szombat – Frissítve

Magyarországon 3990 regisztrált megbetegedést és 3 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 545-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 95 ezerrel növekedett, azaz 6.734.591 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1896 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (579 fertőzött), és Fejér megye (373 fertőzött)  Zala megye (258 fertőzött), Komárom Esztergom megye (278 fertőzött) a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.897 ezer, Brazíliában 614 ezer, Oroszországban 440 ezer,  Nagy Britanniában 283 ezer,  Spanyolországban 240 ezer, Olaszországban pedig 234 ezer, India 226 ezer, míg  a franciáknál 189 ezer, a németeknél 184 ezer, Peruban 183 ezer regisztrált fertőzöttet jelentettek.

  • 3990-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 545-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 6.734.591
    elhunytak: 394.887

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK