Fontos

Átadták az első négy helikoptert

Átvette a honvédség az első négy Airbus H145M katonai helikoptert Szolnokon. A többi 16-ot két éven belül szállítja a gyártó.

A Magyar Honvédség átvette az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis hangárjában tartott ceremónián az első négy darabot az Airbus H145M típusú könnyű harci helikopterekből. Ebből a típusból 20 darabot rendelt a sereg, a többit 2021 végéig szállítja le a páneurópai cég. A helikopterek három hete érkeztek meg a gyárból, még német felségjelzéssel; a közreadott képekből nem derül ki, azóta megtörtént-e honosításuk.

Az árak szokás szerint titkosak, a H145M könnyű helikopterről talált pár éves vételárak 13 millió euró körüliek, ami a 20 darabnál 84 milliárd forintot tesznek ki. De a gyártó tavaly júniusi bejelentése tartalmazza azt is, hogy a felszerelés része a vadonatúj, tavaly óta szállított HForce moduláris fegyverrendszer, amely lehetővé teszi a különböző irányított és nem irányított fegyverzet alkalmazását. A rendszer tartalmaz levegő-levegő, levegő-föld, illetve lézervezérlésű irányított rakétákat, 20mm-es gépágyút, 12,7mm-es géppuskát, valamint 68 és 70mm-es nem irányított rakétákat egyaránt. Ez nyilván jelentősen megdobja az árat.

Ahogyan arról tavaly több ízben is beszámoltunk, a honvédség sok száz-, de inkább ezermilliárdos összegben vásárol mindenféle fegyvert és eszközt. Ezek összefoglalója itt olvasható a világpiacon megtalálható számok alapján becsült összegekkel együtt. (Helikopterből összesen 36 darab lesz, ugyancsak az Airbus szállít 16 darab H225M közepes kategóriájú harci helikoptert.)

A forgószárnyasok beszerzése kapcsán arról állapodtak meg a német-francia Airbus Helicoptersszel, hogy 2021-re a helikopterekhez szükséges alkatrészeket gyártó üzem létesül Magyarországon. A kormány vissza nem térítendő támogatást ad ehhez is, mint minden nagy volumenű ipari beruházáshoz.

A csehek is éppen most vásárolnak új harci helikoptereket. Ők nem titkolják az árat: a 12 darab Bell-gyártmány ára 14,6 milliárd korona (182,5 milliárd forint). Az erről szóló szerződést Washingtonban írta alá a két ország védelmi minisztere.

A 12 Bell helikopterből nyolc UH-1Y Venom típusú, négy AH-1Z Viper. A cseh hadsereg is a szovjet gyártmányú helikoptereket cseréli le, amelyek már működőképességük határán vannak.

Különbség az is a két tranzakció között, hogy a 2023-ig leszállítandó Belleknek már a gyártásában is részt vehet a cseh hadiipar, több, mint 30 százalék arányban. Több cseh cég már együttműködési emlékeztetőt írt alá az amerikai Bell céggel – mutatott rá Metnar.

Az is nyilvános adat, hogy Csehország kedvezményesen kapja meg a gépeket, olyan áron, mint az amerikai hadsereg. Ők két amerikai ajánlat közül választhattak. A másik a legendás UH-60M Black Hawk típus lehetett volna, a 12 darab 13,2 milliárd koronába került volna.

Rövidesen új konzervatív párt alakulhat

Szükség van egy szabadelvű konzervatív pártra – mondta Pálinkás József akadémikus, volt MTA-elnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Sokakkal beszélget erről. Az elképzelés hónapok óta napirenden van.

Szükség van egy szabadelvű konzervatív pártra, amely a Fidesszel szemben állna – derült ki az ATV Egyenes beszéd című műsorában Pálinkás József szavaiból. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, korábbi elnöke, Orbán Viktor első kormányának minisztere mint mondta,  sokakkal beszélget erről. Miniszterelnök-jelölt nem lenne – közölte. Ez a formáció technikai együttműködésre kész lenne a balközép pártokkal, de inkább közbülső erő lenne.

Először a tudományért emeltek szót

Régóta érlelődik a Fideszből kiábrándult minőségi értelmiségiek gondolata arról, hogy belépjenek a politika világába. Június elején írtunk arról, hogy a Felelős értelmiség nevű laza szerveződés ezen lamentál. A csoport még februárban lépett színre, bár ennek nagy visszhangja nem volt. Egyik legfajsúlyosabb szervezője Pálinkás József, részt vállalt még Csaba László, Jeszenszky Géza, Gyurgyák János és mások, mind Orbán szövetségesei voltak. Ma pedig váltást akarnak. Akkor úgy gondolták, fél év alatt akarnak elérni valamit.

A Felelős értelmiség csoport alapítói nyilatkozatukban még Széchenyi István jegyében

a kultúra és a tudomány értékeinek megőrzése érdekében hívták cselekvésre a velük egyetértőket.

Mint írták, kötelességüknek érzik, hogy emlékeztessék a kultúra és a tudomány területén intézkedő állami vezetőket, hogy a sikeres reformok alapos előkészítés és nyilvános mérlegelés után születnek. Az érintettek akarata ellenére kierőszakolt változások a szellemi életben soha nem érik el céljukat. Az értelmiség felelősségének tudatában kell visszautasítaniuk az elhamarkodott döntéseket, a kizsarolt végrehajtást, az intézmények rendjének felforgatását, a kormánynak nem tetsző ágazatok vagy nézetek elsorvasztására irányuló törekvést.

Tiltakoznak a napi érdekekhez, tudományosan kellőképpen alá nem támasztott elképzelésekhez igazított intézményalapítás gyakorlata ellen, és elítélik a világnézetek őszinte párbeszédét ellehetetlenítő durva vádaskodást, uszító hangnemet – írták akkor.

Pálinkás ma, nem először, megismételte, hogy nem ért egyet az MTA intézményhálózatának kormány alá rendelésével.

Aztán már alapvető változást akartak

Áprilisban aztán Hol voltál, amikor….? című közleményükben már arról írtak, hogy

„bizonytalan kimenetelű vállalkozáshoz, közéleti mozgalom elindításához”

kérik a közreműködést. Soraik átfogó vádirat azzal kezdve, hogy „ha gyerekeink, unokáink megkérdezik: ’te hol voltál, amikor eladták a jövőnket?’ – mit válaszoljunk nekik?” Arról kérdeztek, hogy „nem mi voltunk a magyar ’szellemi élet’ abban az időben, amikor az ország vezetői önként dörgölőztek egykori elnyomóinkhoz, és európai szövetségeseik ellenében keleti despoták kegyeit keresték?”

A csoport első nyilvános rendezvényén júniusban Pálinkás József arról beszélt, hogy ma szinte nincs normális magyar közélet:

a középszer és a még lejjebb egyre hangosabb, és tort ül a megtévesztett milliók felett,

a végletesen lebutított közbeszéd minden honfitársunk számára megalázó.

Szeretnék, ha Magyarországon a politika nem a tájékozatlan emberek szavazatainak egyszerű ígéretekkel való megvásárlása lenne, hanem tájékozott emberek autonóm döntései alapján alakulhatna.

Hogy ebből a kezdeményezésből mi lesz, azt el fogja dönteni a következő fél év

– foglalta össze céljukat Pálinkás József. Ez egyelőre egy értelmiségi kör, aztán ha tovább lépnek, mindenkinek személyesen el kell döntenie, rész akar-e ebben venni – mondta akkor Pálinkás József.

Elios-Hódmezővásárhely: mikor került nyilvánosságra?

A megválasztott polgármester se találta eddig a város honlapján a közvilágítási fejlesztés pályázati leírását, ami most olvasható. A 750 milliós Elios-üzlet kapcsán mindenesetre szó sincs 100 ezer órás élettartamú LED-lámpákról, és azokról a megvilágítási problémákról, amelyektől hangos a sajtó.

A városházi apparátus ma arról tájékoztatta Márki-Zay Pétert, hogy a Hódmezővásárhely honlapján olvasható beruházás-ismertetés eddig is ott volt, bár ők korábban nem találták – mondta a Független Hírügynökség kérdésére a megválasztott polgármester. Ez ma elolvasható az uniós projektek közt. (Ahogyan az is csak „némi késéssel” került fel az oldalra, hogy Márki-Zay megnyerte a vasárnapi választást.)

Márki-Zay Péter szerdán utánanéz, valóban már korábban nyilvános volt-e a fejlesztés ismertetése.

Az mindenesetre látható, hogy a többi városi fejlesztéstől eltérően a világítási felújítás ismertetése

feltűnően szűkszavú, alig fél oldal terjedelmű,

semmiféle mellékletet se tartalmaz. Ahogyan a pályázati anyag se olvasható. Miként az OLAF-jelentés se, amiről Márki-Zay azt mondta: úgy tájékoztatták, hogy ez nincs is náluk – mondta lapunknak kedden este.

A rövid bemutatásból kiderül, hogy a lámpacsere-program kezdete 2011. június 22., a  megvalósulás tervezett napja 2012. március 15. A projekt

összköltsége 749 502 ezer forint,

az uniós és magyar állami támogatás összege 374 millió 51 ezer forint.

A felújítás keretében kicseréltek 6751 lámpatestet és 42 fényforrást, összesen 6793 lámpát korszerűsítettek.

A 6793 lámpa korszerűsítésével az önkormányzat 35 százalékkal csökkenti a közvilágítás költségeit. Az energiatakarékos LED-technológia további előnye, hogy míg a hagyományos izzók élettartalma 12 ezer óra, a LED-fényforrásoké 60 ezer óra, ami az üzemeltetési költségekben is jelentkezik. Jelenlegi számítások szerint a város teljes pénzbeli megtakarítása 44 millió forint évente, ami 32 millió forint energiaköltség-csökkenésből és 12 millió forint üzemeltetési költség csökkenésből tevődik össze – olvasható a honlapon.

Az is kiderül itt, hogy a LED-technológiát használó fényforrások az alacsonyabb energiafelhasználás ellenére erősebb és egyenletesebb megvilágítást biztosítanak a város utcáin. Átlagosan a megvilágítás erőssége 53 százalékkal nőtt, az egyenletesség 217 százalékkal javult.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentésének megismerése után derülhet ki, hogy ezek az állítások igazak-e. Márki-Zay Péter azt ígéri, hogy haladéktalanul nyilvánosságra hozza az OLAF anyagát az Elios által elnyert beruházásról.

Az OLAF eddig megismert (javarészt a 24.hu, illetve az MSZP, valamint az Átlátszó által ismertetett) megállapításainak egyik sarokpontja az, hogy a tenderekben a felülről szervezett csalásgyanús modell „szabásmintája”: az utolsó pillanatban úgy módosították a kiírási feltételt, hogy

lehetővé tették a LED-ek élettartamát  60 ezerről 100 ezer órára emelve megadni.

Papíron, mert a gyártói specifikáció ezt nem ismeri el, de ezzel váltak a beruházások megtérülővé.

Ennek híján

a projektek eleve nem lettek volna támogathatók

– köszön vissza az OLAF megállapítása a jelentésekben.

A megvilágításra vonatkozó leírás sem látszik megegyezni azokkal a tapasztalatokkal, amelyekről egy sor település lakói számoltak be az Elios-féle lámpák felszerelése után. Kicsi megvilágított területek, óriási sötét terek, balesetveszélyes zebrák, gyalogosgázolások.

Egyébként a hódmezővásárhelyi volt az Elios karrierjének bölcsője. Itt szerezte meg azt a referenciát, amellyel aztán a többi városban (35-ben) sorra nyerni tudta a tendereket. És ez volt az a világítás-fejlesztés, amelyet Lázár János, saját bevallása szerint, előre megbeszélt Tiborcz Istvánnal.

Plakátháború: Simicska meghátrált?

0

Simicska Lajos, a Magyar Nemzet tulajdonosa szerda délelőtt közleményben reagált a plakátháború friss fejleményeire.

Mint ismeretes, a Simicska Lajos cégének plakáthelyein a Jobbik szövegeihez és színvilágához hasonló plakétok jelentek meg. Ezeket az utóbbi napokban a kormányhivatalok dolgozói rendre igyekeznek eltávolítani. Simicska Lajos ,a délelőtt a követlező juttatta el a tulajdonában lévő Magyra Nemzethez:

„Mint ismeretes, a hatalom az érdekeivel ellentétes politikai vélemények közterületi megjelenésének megakadályozása végett, az elmúlt hónapokban – jogalkotásnak csúfolt folyamatban – egy abszurd szabályrendszert alkotott, amely meggyőződésem szerint súlyosan alkotmánysértő.

Miután mindez kevésnek bizonyult, a tegnapi napon, mindezt félretolva, a hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett. A kialakult helyzetre figyelemmel, minden további anyagi és személyes kockázatvállalást, mind a magam, mind a társaságaim vezetői részéről lehetetlennek tartok.

Ezért a mai napon a jelzett körülmények fennálltáig közterületi cégeim vezetőit arra kértem, hogy politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést ne vegyenek fel, illetve ne teljesítsenek.”

Magánrepülések közpénzből

0

„Bár korábban a miniszterelnök sajtófőnöke rezzenéstelen arccal úgy nyilatkozott, a magyar adófizetőknek egy fillérjébe se kerül Orbán Viktor utazgatása, kiderült, ez nem így van. Pintér Sándor belügyminiszter kérdésre válaszolva ugyanis bevallotta: a miniszterelnököt több útjára is elkísérte a TEK – természetesen saját költségvetésük terhére. A Terrorelhárító Központot pedig az adófizetők pénzéből tartják fenn” – írja közleményében Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke.

Szerinte szánalmas, hogy a kormány úgy tálalja a miniszterelnök hobbiját, hogy ez a magyar adófizetőknek kerül semmibe. Holott „azt már az óvodások is tudják, hogy Orbán Viktor még a fürdőszobába is kevlár mellényben megy, nyilvánvaló volt, hogy külföldre is viszi a speciális díszkíséretét.” Most, hogy Pintér Sándor végre előállt a farbával, a DK úgy látja, kutya kötelességük tisztázni: mennyibe került a valójában a miniszterelnök repkedése; milyen létszámú testőrséget utaztatott magával; továbbá, hogy a TEK embereinek is kijárt-e az a luxus, ami a miniszterelnöknek.

Mint ismeretes, a miniszterelnök hol a honvédség számára vásárolt Airbus gépek egyikével, hol pedig „kötélbarátja”, Garancsi István cégének ajándékaként, magánrepülőgéppel utazik kedvenc futballcsapata, a Mol Vidi nemzetközi meccseire. Korábban, amikor ezt az ellenzék a szemére vetette, Orbán Viktor így válaszolt: 30 éve is így mentem, a jövő héten is így fogok menni.

Orbán ráijesztett a magyarokra: azt mondta, hogy el fogunk fogyni

0

A miniszterelnök szerint Magyarországon a népesség folyamatosan csökken, és ha ez így megy tovább, akkor a magyarok el fognak fogyni. A CEU-ról annyit mondott: blöff, hogy az egyetem Bécsbe költözne.

 

A még erősebb családpolitika történelmi összefüggésben jó az egész nemzetnek, ezen belül a fiataloknak is, akik felmérések szerint általában családban gondolkoznak, több gyermeket szeretnének, mielőtt szembesülnének a felnőttkori anyagi nehézségekkel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádióban.

A kormányfő rádióinterjújában úgy fogalmazott, olyan Magyarországot szeretne, amelyben egyetlen fiatalnak sem kell megváltoztatnia a gyermekvállalásra, családalapításra vonatkozó terveit csak azért, mert anyagi nehézségekkel találja szemben magát. Elmondása szerint Magyarország európai összevetésben ezért költi már most is a legtöbbet a családok támogatására saját nemzeti össztermékéhez, vagyis gazdasági teljesítményéhez képest. Ennek a mélyén az a megfontolás is ott van, hogy Magyarországon a népesség folyamatosan csökken, és ha ez így megy tovább, akkor a magyarok el fognak fogyni. Hozzátette: a történelemben

mindig baj szokott lenni abból, ha kevesebb gyermek születik, mint amennyi a közösség biológiai fenntartásához szükséges. 

Azzal kapcsolatban, hogy Manfred Webert, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát választotta meg csütörtökön az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelöltjévé az Európai Bizottság elnöki posztjára, a pártcsalád helsinki kongresszusán, Orbán auz mondta: két jelöltből lehetett választani, egy szélsőséges módon liberális politikus volt az egyik jelölt, a másik pedig a bajor Manfred Weber.

A miniszterelnök szerint nem volt nehéz eldönteni, hogy ki mellett tegye le voksát a Fidesz-KDNP. Kifejtette: Manfred Weber az áprilisi, magyarországi országgyűlési választásokon részt vett, támogatását fejezte ki a Fidesz-KDNP felé. „A mögöttünk álló európai támogatást is szimbolizálja az, hogy a nekünk nyújtott segítséget, és a támogatást most visszaadjuk” – fogalmazott Orbán.

Meg szoktuk nyerni a választásokat, azonban még nem vagyunk acélosak – vélekedett Orbán Viktor. Hozzátette: az európai baloldal összeomlásban van, azonban az EPP számára is van még teendő.

A miniszterelnök szerint miután a Néppárt adta az elmúlt évek európai vezetőit, az elmúlt évek gondjaiért is felelősséget kell vállalni. Két kudarcot tudhatunk magunk mögött: az egyik, hogy a briteket nem sikerült az Európai Unión belül, a migránsokat pedig azon kívül tartani.

A miniszterelnök szerint mióta a CEU Magyarországon van, folyamatos a hisztériakeltés. Orbán Viktor szerint blöff, hogy az egyetem Bécsbe költözne, de senkinek nem ad felmentést a törvények betartása alól. Orbán Viktor kitért a legújabb nemzeti konzultációra és ara kérte a nőket és az asszonyokat, szánjanak fél órát rá és töltsék ki a kérdőívet.

Rendkívüli parlamenti ülést tartanának a CEU és a devizahitelesek miatt

0

A szocialisták kezdeményezték, az LMP támogatja, a Fidesz viszont nem. A Jobbik még nem döntött.

A szocialisták azért kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülés összehívását még július közepén, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt, miután

az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az ügyben Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ma sajtótájékoztatóján azt mondta, javaslatot tettek a napirend kiegészítésére annak érdekében, hogy a devizahitel-károsultak kilakoltatását a lehető leghamarabb felfüggesszék. Tavaly rekordszámú, mintegy háromezer károsultat lakoltattak ki, idén pedig már több mint 10 ezer kilakoltatási eljárás indult el. Szerinte a kormány nem oldotta meg a problémát, csak azoknak segített, akiknek a legkevésbé volt erre szüksége.

A CEU épülete
Forrás: Wikimedia Commons

Hadházy a CEU-val kapcsolatban azt mondta:

„az egyetem meggyilkolásának megakadályozására nincs túl sok idő”.

Azt is mondta:

A kormány nem akar tárgyalni, nem akarja megoldani ezt a helyzetet.

MTI Fotó: Kovács Attila

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, ha az Országgyűlés egy hónapon belül nem lép a CEU-t ellehetetlenítő törvény ügyében, akkor

a kérdés az Európai Bíróságra kerül, amelynek ítélete súlyos pénzbírságot jelenthet Magyarországnak.

Javaslatuk szerint augusztus 21-én lenne a rendkívüli parlamenti ülés. Összehívásához 40 képviselő aláírására van szükség, az MSZP-nek és az LMP-nek együtt 33 képviselője van.

A Fidesz sorosozással válaszolt,

az MTI-vel azt közölték, nem vesznek részt a rendkívüli ülésen, amit szerintük „Soros György a helyi embereivel akarja összehívatni”, hogy „eltöröltesse a Lex CEU-t”.

A közlemény érdekessége, hogy korábban a Fidesz volt az, amelyik tiltakozott az ellen, hogy a törvény a CEU-ról szólna – most pedig ők maguk nevezték a törvényt Lex CEU-nak.

Ahhoz, hogy össze tudják hívni a rendkívüli ülést, a Jobbik képviselőire is szükség van. Dúró Dóra szóvivő a Hír TV-ben azt mondta: támogatják a kezdeményezést.

Ujhelyi egészségügyi programja mögött a teljes S&D frakció

„Mikor, ha nem most?” – ezt a kérdést tette fel az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának elnöke, Iratxe Garcìa és a képviselőcsoport egészségügyért felelős alelnöke, Heléne Fritzon abban a közös közleményben, amelyben radikálisan új európai rendszerek bevezetését szorgalmazzák az egészségügy területén.

Az S&D frakció vezetői szerint a koronavírus okozta világjárvány bebizonyította, hogy ideje létrehozni az „Európai Egészségügyi Uniót”, benne többek között azoknak az ellátás-minőségi minimum standardoknak a bevezetésével, amelyeket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő fogalmazott meg az egészségügyi minimum-szolgáltatásról szóló programjában.

Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója szerint el kell kerülni, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek bármelyike túlterheltté váljon és az összeomlás szélére kerüljön, ehhez pedig új európai uniós eszközök szükségesek. Az S&D frakció javaslata szerint minden tagállam egészségügyi rendszerében kötelező stressz-tesztet kell végezni, ennek eredményei alapján pedig az Európai Bizottságnak jogszabályi javaslatokat kell tennie bizonyos európai minimum standardok kialakítására. Az európai szociáldemokraták képviselőcsoportja javaslatot tett egy úgynevezett „Európai Egészségügyi Válaszmechanizmus” kialakítására is, amely lehetővé tenné a közegészségügyi válsághelyzetekre történő azonnali reagálást az európai polgári védelmi mechanizmus keretein belül.

Ujhelyi István, az MSZP európai politikusa történelmi áttörésnek nevezte, hogy az EP szociáldemokrata frakciója befogadta és közösen képviseli az általa kezdeményezett egészségügyi programot.

„Minden európai polgárnak, így minden magyar embernek jár a minőségi ellátás, az európai közösségben nem tűrhetjük tovább, hogy a tagállamok egészségügyi rendszereiben ilyen szélsőséges különbségek legyenek”

– fogalmazott Ujhelyi István, emlékeztetve: az elmúlt hónapokban magyar- és európai szakmai szervezetekkel közösen dolgozta ki azt a keretprogramot, amely rögzíti az egészségügyi ellátásban elvárt minimális minőségi- és gyakorlati követelményeket. Ujhelyi javaslata szerint ezeket a standardokat minden tagállamban be kellene tartani a jövőben, az Európai Uniónak pedig célzott forrásokat kell biztosítania ahhoz, hogy az alapellátásban tapasztalható különbségeket érdemben csökkenteni lehessen.

„Tarthatatlan, hogy Magyarországon például három és félszer nagyobb esélye van egy betegnek arra, hogy akár halálos kórházi fertőzést kapjon, mint Németországban. De az is tarthatatlan, hogy Olaszországban a gyermekek jóval nagyobb eséllyel kapnak el súlyos betegségeket az ottani oltási rendszer hiányosságai miatt, mint az ebben egyébként éllovas Magyarországon. Ezeket a különbségeket uniós szinten kell kezelni, az én programom erre tesz kísérletet”

– fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP európai parlamenti képviselője hozzátette: az S&D frakció által javasolt „Európai Egészségügyi Unió” programja – benne az általa javasolt minimum standardokra vonatkozó elvi javaslattal – még csak az első, de annál fontosabb lépés a megvalósítás felé. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a keretprogram részleteiről továbbra is folyamatosan konzultálnak az érintett szakmai- és civilszervezetekkel, de a munkába bevonják a tagállami kormányok szakembereit is.

Kérdezzék meg Pintért és Poltot

Nicola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra szöktetésére a kormányzati sajtó Dobrev Klárával válaszolt. Gyurcsány Ferenc felesége ugyanis apai részről bolgár származású, és a kormány médiája számára ennyi elegendő indíték volt ahhoz, hogy beizzítsák a bolgár szálat, mondván, a macedón Gruevszki és a (félig) bolgár Dobrev is balkáni. Az alábbi történet, szemben Dobrev Klára „megtalálásával”, nem találgatásokra épül: itt valóban felbukkan egy bolgár szál, Rogán Antal egykori egyetemi társa, Balogh Radosztina Veselinova személyében.

 

Arról, hogy mi van ezzel a betöréssel, hol tart az ügy, mert több mint egy éve nem tudunk semmit, kivéve az alábbiakat: a betörés 2017. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka történt az Arton Capital Hungary irodájába. A cégbírósági adatok szerint az Artonnak a VI. kerületben, a Hajós utca 25-ben van a székhelye, de maga az iroda a háztömb Ó utcai oldalról nyílik.

2013-ban a parlament gazdasági és informatikai bizottsága hagyta jóvá az Arton Capital Hungary Kft.-t, amely az Egyesült Arab Emírségekben gyűjthet be letelepedési kérelmeket és pénzeket, és jegyezhet ezek alapján majd letelepedési kötvényeket. Egy év múlva az Arton Capital Hungary kizárólagosságot  kapott több országban.

A blog.átlátszó.hu szerint

Bulgária egykori külügyi, gazdasági és szállítmányozási miniszterhelyettese árulja a magyar letelepedési kötvényeket,

például a Közel-Keleten is. Milen Keremedzsiev az egyik tulajdonosa az Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek.

A 2013. májusban alapított Arton Capital Hungary Kft. tulajdonosai között Keremedzsieven kívül megtaláljuk  Armand Artont is, akikkel együtt működtetik az Invest BG Partners nevű céget. Az Arton Hungary negyedik tulajdonosa Balogh Radosztina Veselinova, aki egy másik cégben, a Caravel Hungary Kft.-ben is tulajdonostárs egy bolgár állampolgárral. Az Arton és a Caravel ugyanarra a címre van bejegyezve. Hogy miként mentek a dolgok a már említett Keremedzsiev cégénél, az a Telegraph rejtett kamerás riportjából is kiderül.

Az Orbán Ráhel és Tiborcz István bahreini látogatása miatt elhíresült tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs nemcsak az olajbiznisszel foglalkozik,

de a magyar állam letelepedési kötvényeivel is üzletel. Üzleti kapcsolatban áll az Arton Capitallal. Ő jegyeztette be az általa alapított European Bond Program domainjét, melynek adataiból ez a kapcsolat egyértelműen kitűnik. Azt most ne is firtassuk, hogy a már említett Balogh Radosztina Veselinova egyetemi társa volt-e Rogán Antalnak, vagy sem és következik-e ebből bármi említésre méltó.

Mellesleg az egész letelepedési kötvényműsornak a kezdeti története is több mint érdekes. Már egy nappal a Rogán féle, ezt szabályozó programot lehetővé tevő törvénymódosító indítványát megelőzően, mintha valakik már tudták volna, mi készül másnap a parlamentben, egy cégalapítási kérelem a tárgyban már meg is érkezett!

Hiába írta meg az akkori Magyar Nemzet, hogy

a letelepedési kötvények programjai a magyarországi korrupció mércéjével mérve is durva bűnügynek számítanak,

és nem állnák ki egy hatósági ellenőrzés próbáját a kötvényprogramban részt vevő közvetítőcégek engedélyeztetési eljárásai. A legfőbb ügyész válaszolt, leveléből pedig az derült ki, hogy a Magyar Nemzet cikkében szerinte semmilyen bűncselekményre utaló részlet nincs, ezért eljárást sem indítanak az ügyben.

Állítólag egy falba épített széfet is elvittek, euróval, meg az egyik fiókból forintot is, összesen, mintegy hatszáz millió forint értékben, meg egy szervert. Az elkövetők a hátsó bejáraton juthattak be az irodába. Saját kulccsal nyithatták ki a biztonsági zárat és a rácsot. Helyismerettel rendelkezhettek, mert riasztó nem jelzett, kamera felvételek érdemleges adatokkal a hírek szerint nem szolgáltak, sőt még egy közeli lakásban lévő kutya sem reagált. Furcsa.

A hírek szerint több mint ezer tanút hallgattak meg. Azokat is beidézték, akik akkor mobiltelefonos cella információk alapján, a környéken voltak, köztük Brückner Gergelyt, az Index újságíróját is, aki nem messze onnan rendelt taxit akkor éjjel. Állítólag a rendőrség valamennyi fővárosi taxi társaságtól bekérte az adott körzetre a rendeléseket, és mások mellett minden, a környékre autót rendelő utast is meghallgatott.

Kérdések: Mi a helyzet a nyomrögzítéssel, voltak-e egyáltalán és milyenek? Dolog elleni erőszak felmerült-e vagy sem? Mikor történt pontosan a cselekmény és kizárható-e teljes bizonyossággal az, hogy azt nem egy korábbi alkalommal követték-e el? Önbetörés, vagy titkosszolgálati művelet, hazai, vagy illegális idegen? Hogy áll most a nyomozás, mi az oka annak, hogy az ügyben elmarad a nyilvánosság tájékoztatása, akár szűk körűen is? Önbetörés volt, vagy valami más?

Ideje lenne már, hogy az EU egyik leggazdagabb belügyére és legmódosabb törvényességi felügyeletének első őre tájékoztassa a közvéleményt erről az ügyről!

Német félgyarmati biztonság – a gazdaság helye a kormánystratégiában

Magyarországé a világ egyik legnyitottabb gazdasága, jelenleg a külkereskedelmi forgalom a GDP 175%-a körül van és növekszik. Az összes áruexportból és áruimportból Németország részesedése kb. 16 ezer milliárd forint, ami a kb. 38 ezer milliárdos GDP majdnem 40%-ának felel meg. Ha hozzávesszük ehhez a szolgáltatások kereskedelmét, a németországi magyar munkavállalókhoz kapcsolódó pénztranszfereket és a német tulajdonú vállalatok hazai beszállítóit, Németország relatív jelentősége még nő is.

A német gyártó és szolgáltató cégek preferenciális elbírálás alá esnek az idegen működő tőke amúgy sem szűkkeblű kormányzati támogatásában és a kormány – minden visszás belpolitikai intézkedése dacára – e vállalatok és anyavállalataik szilárd támogatását élvezi. Biztonsággal kijelenthető, hogy a gazdasági támogatás is hozzájárul ahhoz, hogy a német politika meglehetősen kesztyűs kézzel bánik Orbánnal akár ha a fő támogató bajor tartományi, akár ha a német nemzeti, akár ha az EU-s fórumokat nézzük. A németek egyébként is hagyományosan gazdaságpolitikailag vezérelt külpolitikájában Magyarország stabilitása meglehetősen fontos szempont, és ezt a stabilitást Orbántól várják és meg is kapják. Ezt a helyzetet az amerikai külpolitika utóbbi kétéves elfordulása Európától és ezen belül különösen Magyarországtól csak erősíti, és az oroszokkal kapcsolatos német gazdasági érdekek se gyengítik.

A németek érdekeit nálunk mindössze a munkaerőhiány és a munkaerő képzettsége fenyegeti

Ez azonban még messze nem éri el a stratégiai mértéket. Az Orbán-kormány úgy kalkulál, hogy a német ipar kiszolgálásában sokkal fontosabb szerepe van a munkaerő viszonylagos olcsóságának, és ezt a munkaerőt mindig lehet a hazai KKV-któl elszippantva vagy keletről (elsősorban Ukrajnából) bővíteni, illetve a német vállalati képzés majd kipótolja az esetleges szakmai hiányosságait.

A KKV-knál jelentkező munkaerő-veszteség most éppen kritikus méreteket ölt, de nem lennék meglepve, ha a kormány egy részük tönkremenetelére bazírozna, egy nagyobb részüket pedig hatékonyságnövelésre és támogatásokkal robotizációra is ösztönözné. Ezzel szinkronban az autóipari trendek – pl. a robotizáció és a motorgyártás átalakulása – fenyeget ugyan munkahelyeket a nagyvállalatoknál is, de telephelyeket nem, és a várható technológiai változások középtávon enyhíthetik a gyári munkaerő-hiányt. Most éppen abban a kritikus időszakban vagyunk, amelyben ez a fordulat megtörténik. Ha a robotizáció előrehaladása később munkaerőfelesleget generál, még mindig nyitva áll a közmunka, esetleg néhány évtized múlva a feltétel nélküli (vagy a kínai állampolgári kreditrendszert majd importálva: a feltételes) alapjövedelem, tovább erősítve az állam kontrollját a dolgozók fölött.

A munkaerőpiaci trendek ebben a pillanatban éppen átlagbér-emelkedéshez vezetnek, amihez ugyan hozzájárul a munkaerőkeret- és a túlóraszabályozás is, de ezt a budapesti értelmiség és akár a szakszervezetek meggyőződésével szemben a legtöbb dolgozó – jobb híján – üdvözli. Mindent összevetve 2030-35-ig előretekintve elég jelentős esély van a munkaerőpiaci stabilizációra, ami persze jól jön a Fidesznek.

Magyarország egyre kiszolgáltatottabb lesz a német gazdaságnak

A megkerülhetetlen probléma persze az, hogy ez a stabilizáció Magyarországot egyre kiszolgáltatottabbá teszi a világpiacnak és ezen belül a német gazdaságnak – nem elsősorban az autóipari dominanciájú exportszerkezetünk miatt, hanem a hozzáadott értékének alacsony volta okán. A kormánystratégia alacsony hozzáadott értékre és viszonylag alacsony bérekre, ezeknek köszönhetően alacsony minőségű belföldi szolgáltatószektorra lövi be a gazdaságot, ami az ország tovább fokozódó versenyképességi lemaradását fogja eredményezni. A szoftverek, az MI és a robotok fogyasztói és nem a dizájneri, még csak nem is a termelői oldalára pozicionálja a gazdaságot, amivel – tekintve, hogy paradigmaváltásban így importőrök és (másod)felhasználók leszünk – a 4.0-ás ipari-technológiai forradalom előrehaladtával visszaveti az országot a 3.0-ás állapotban élvezett relatív pozíciójához képest is ahelyett, hogy a jó kihasználásával előretörnénk.

Röviden, az eddig elemzett változások – a német félgyarmati biztonság – ellenére romlik majd Magyarország pozíciója az európai gazdaságban.

Béndek Péter

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK