Fontos

Lex Dézsivel nyitnak Dézsinél

Újabb személyre szabott törvénymódosítással teszik lehetővé, hogy az új győri polgármester folytathassa az orvosi munkát is. Dézsi Csaba András már a többedik fideszes, aki kedvéért belenyúltak jogszabályba.

Folytatni akarja kardiológusi munkáját Dézsi Csaba András, ezt maga mondta el több ízben a kampányban. Most pedig megerősítette az atv.hu-nak, hogy erre ígéretet is kapott a Fidesz vezetőitől. Jelenleg ugyanis az orvosi munkakör összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel, még mellékállásban is: Dézsi főállású városvezetőnek készül. Vagyis módosítani kell miatta a törvényt.

Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomátvétel után mindjárt két ilyen személyre szabott jogalkotási aktust végzett el.

Washingtoni nagykövetnek akarták kinevezni Szapáry Györgyöt,

az MNB korábbi alelnökét (aki azzal vívta ki a Fidesz bizalmát, hogy 2005-ben az EU pénzügyminiszteri tanácsában „feljelentette” a Gyurcsány-kormány gyakorlatát, az autópályák építési költségeinek költségvetésen kívüli elszámolását, amivel csökkent az államháztartás hiánya). Csakhogy a bankár akkor már elmúlt 70 éves, ami kizáró ok volt diplomáciai kinevezéshez. Törvénymódosítással megoldották, 2011. január 1-től volt nagykövet.

Ugyancsak 2010-ben Dézsi elődje, a megbukott

Borkai Zsolt is csak úgy lehetett polgármester,

hogy a kedvéért megváltoztatták a hivatásos katonákra vonatkozó előírást. Ötről három évre szállították le a leszerelés után kötelező időt, mielőtt választáson elindulhatnak. (Borkai sportolóként, majd katonai kollégium vezetőjeként a honvédség alkalmazottja hivatásos katonatisztként.)

A közelmúlt esete az emberminisztérium ifjúságügyi helyettes államtitkára lett

Rácz Zsófia egyetemista.

Kedvéért a diploma meglétének kötelezettségét törölték el. Ironikus a történetben, hogy Rácz, amerikai ösztöndíjasként, egy rendezvényen többek közt éppen arról beszélt, mennyire elítélendő a személyre szabott jogalkotás.

A győri lecke

Szoros eredmény várható – nyilatkozta a választás délutánján az ügyeletes politológus. Azután a fideszes jelölt fölényesen legyőzte az ellenzéki összefogás jelöltjét. Pollreisz Balázs kevesebbet kapott, mint októberben Glázer Tímea. Októberben másfél százalékkal nyert a Fidesz, most tizenhét százalékkal.

A jelek szerint Győrben ma is biztos többsége van a Fidesznek, és ezt a Borkai-ügy sem ingatta meg. Ugyanúgy, mint Debrecenben, Kecskeméten, Székesfehérváron. Nemcsak a kistelepüléseken nagy tehát a Fidesz fölénye, de a nagyvárosok mintegy felében is. Olyan városokban tehát, ahol az emberek nemcsak a fideszes médiából tájékozódnak, ahol van egyetem, ahol adottak az ellenzéki politizálás infrastrukturális feltételei.

Biztosan szerepe volt ebben, hogy néhány, baloldalinak számító helyi politikus az utolsó napokban látványosan a fideszes jelölt mögé állt. Azután annak is, hogy az ellenzéknek jól láthatóan nem volt átütő jelöltje: Glázer Tímea sem volt az, és a későn megtalált Pollreisz Balázs sem volt az, bármilyen derekasan küzdött is a kampányban.

A lényeg azonban valószínűleg nem ez, hanem az, hogy Győrben a többség még mindig a Fideszben bízik, nem lát vele szemben alternatívát. Márpedig addig nem lehet országosan legyőzni a Fideszt, amíg oda el nem jutunk, hogy az emberek jelentős többsége elforduljon a Fidesztől, viszolyogjon tőle, megvesse a Fidesz vezető politikusait. A győri példa arra figyelmeztet, hogy ettől továbbra is sokkal messzebb vagyunk, mint ahogy azt – nyilatkozataikból ítélve – számos ellenzéki politikus gondolja.
Van tehát min fejet törni.

A Fidesz győzött Győrben – FRISS

Jelentős fölénnyel nyerte a polgármester-választást Győrben Dézsi Csaba András, a Fidesz jelöltje Pollreisz Balázs előtt. Sokkal nagyobb lett a különbség, mint októberben Borkai Zsolt győzelmekor, a részvétel viszont elmaradt az akkoritól.

A győri polgármester-választás eldőlt: 84,38 százalékos feldolgozottságnál Dézsi Csaba András 56,13-39 százalék arányban vezetett Pollreisz Balázs, az egységes ellenzék jelöltje előtt. A választási részvétel elmaradt az október 13-itől, akkor 44,18 százalék szavazott, most 41,59 a választásra jogosult 101 ezer közül.

A győzelem aránya lényegesen meghaladta a Borkai Zsolt polgármesterségéhez vezető eredményt. Akkor a regnáló városvezető 44-42-re nyert az ugyancsak az ellenzék közös jelöltje, Glázer Timea ellen (igaz, a Jobbik helyi indulói pár nappal a szavazás előtt „megvilágosodva” kiszálltak a közös ernyő alól).

Az eredmény arra vall, hogy Győr maradt a Fideszé, a választók honorálták a város díszpolgára, önkormányzati képviselő és kardiológus Dézsi Csaba András kiválasztását. Ennek köszönhetően a Borkai-féle szexvideós és korrupciós tehertől megszabadított Fidesz simán behúzta a választást. Annak ellenére, hogy pénteken kiderült: a Fidesz vezérkara már jó évvel tavaly ősz előtt tudott az adriai dőzsölésről készült felvételről. Aminek nyilvánosságra kerülése után is úgy döntöttek, hogy Borkait indítják. Aki aztán lemondott elnyert tisztéről.

FRISS: 100 százalék feldolgozottságnál a szavazásnál megjelentek aránya 42,25 százalék, Dézsi Csaba András eredménye 56,14, Pollreisz Balázsé 39,05 százalék. A többi négy jelölt nem érte el még a három százalékot se.

Miniszter asszony, ideje lenne beszélnie a sajátjaival!

Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbb látványosnak és emberinek szánt kisfilmben jelentette be, hogy milyen jogi lépéseket tesz, illetve milyen felülvizsgálatokat kezdeményez a nők és gyermekek kiemelt védelme érdekében.

Azt gondolhatnánk, hogy mindezt komolyan is mondja, hiszen pár napja a szakminiszterek tanácsában is a kiemelt uniós védelem szükségességéről beszélt. – ezekkel a mondatokkal kezdi Úlyhelyi István Európai Parlamenti képviselő szokásos heti nyílt levelét.

Nos, érdemes lenne ezek szerint Miniszter asszonynak mielőbb beszélnie a Fidesz EP-képviselőivel is, akikkel egykori brüsszeli asszisztensként bizonyosan továbbra is szoros kapcsolatot ápol.

A kormánypártok európai politikusai ugyanis az elmúlt időszakban hiába tehettek volna számos esetben például a nők jogaiért és védelméért, rendre épp ennek ellenkezőjeként cselekedtek.

A narancsos delegáció tartózkodott például a McAvan-Šuica jelentés tárgyalásakor, amely többek között a lányok és nők testi, illetve lelki épségének biztosítása, a gazdasági és szociális jogok, illetve a lányok és nők szerepvállalásának előmozdítása, hangjuk és részvételük erősítése mellett foglalt állást.

Tartózkodtak annál az Arena-jelentésnél is, amely a nők szegénységének és társadalmi kirekesztettségének problémáival foglalkozott.

Tartózkodtak annál a Kuneva-jelentésnél, amely a súlyosan kiszolgáltatott női háztartási alkalmazottak ügyével foglalkozott.

Tartózkodtak annál a Tanácsi határozatnál is, amely sürgette a nők elleni erőszakkal szembeni tagországi fellépést.

De tartózkodtak az ENSZ nőjogi jelentésével kapcsolatos parlamenti szavazáson is, pedig tehettek volna a nemek közötti bérszakadék csökkentéséért, illetve a vidéken élő nők infrastrukturális, ellátórendszeri és gyermekgondozási hátrányainak csökkentéséért.

Végtelenül szomorú, hogy miközben Orbán Viktor „átfogó egyezséget” akar kötni a magyar nőkkel és otthon a „családbarát kormányt” hirdetik minden felületen, addig a fideszes EP-képviselők szép csendben rendre a családanyák és nők ellen szavaznak Brüsszelben.

Tisztelt Miniszter asszony, ideje lenne elbeszélgetnie a sajátjaival! Minden kis imázsfilm, minden mosolygó arcokkal telerakott plakát, minden szó hiteltelen ezzel kapcsolatban mindaddig, amíg az érdemi cselekvés sunyi tartózkodás marad csupán. Rendkívül sajnálatos, hogy még Ön sem támogatja a nők elleni erőszakkal szemben fellépő isztambuli egyezmény mielőbbi ratifikálását, de

legalább annyit megtehetne a nők és a családanyák érdekében, hogy meggyőzi a fideszes EP-képviselőket és tanácsadóikat: a nőkért és ne a nők ellen szavazzanak a jövőben az Európai Parlamentben.

Higgye el, már ez is nagy eredmény lenne. És még kisfilm sem kell hozzá.

Nincs társbérlet

Gulyás miniszter bejelentette, hogy a kormány Budapest Fejlesztési Központot hoz létre a kormány Budapest-politikájának művelésére, és Vitézy Dávidot bízták meg annak vezetésével.

Fürjes Balázs államtitkár, aki ezt az új intézményt mint a kormány Budapest-politikájának felelőse felügyeli, néhány napja azt mondta Bolgár Györgynek a Klubrádióban, hogy a választók társbérletet hoztak létre, amikor a kormány fideszes, a főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés többsége viszont ellenzéki.

Nem így van, a választók semmiféle társbérletet nem hoztak létre.

A társbérlet kifejezés a francia politikai életből származik, annak is a múltjából, amikor az ötödik köztársaság első időszakában a köztársasági elnököt még hét évre választották, s az elnökválasztást időben tudatosan elválasztották a parlamenti választástól. Így állhatott elő többször is olyan helyzet, hogy néhány évig a köztársasági elnök az egyik politikai oldalt képviselte, a parlament többsége és így a miniszterelnök a másik politikai oldalból került ki.
Ezt nevezte társbérletnek (cohabitation) a francia politikai nyelv. Amióta a köztársasági elnök hivatali idejét öt évre korlátozták, és az elnökválasztást követően rendszeresen parlamenti választást is kiírnak, amit a győztes köztársasági elnök pártja meg is nyer, a cohabitation ki is ment a párizsi divatból. Azt a helyzetet, amikor akár Párizsban, akár Berlinben vagy Londonban, Varsóban vagy Prágában a parlamenti ellenzék adja a főpolgármestert, senki nem nevezi társbérletnek.

A francia cohabitation ugyanis azt jelentette, hogy ugyanannak a politikai entitásnak, nevezetesen az egész országnak a kormányzásában, amiben a francia ötödik köztársaságban a feladat megoszlik a köztársasági elnök és a parlamenti többség bizalmából működő kormány között, jut szerephez a két politikai oldal.

Nálunk most azonban nem ez a helyzet, ahogy Londonban, Berlinben, Varsóban vagy Prágában sem.
Az ország kormányzására tavaly a Fidesz kapott, immár negyedszer, a választóktól megbízást. (A négyből háromszor kétharmados felhatalmazást.) Budapest irányítására azonban a mai, többé-kevésbé baloldalinak és liberálisnak tekinthető ellenzék kapott a fővárosi választóktól megbízást. (A fővárosi közgyűlés többségében jelen levő pártok közül az MSZP, a DK és a Párbeszéd egyértelműen baloldali, a Momentum – legalábbis nemzetközi pártkapcsolataiból ítélve – liberális párt, bár ezt sosem mondják ki, s udvariasságból mások sem mondják róluk.)

Csak és kizárólag a baloldali–liberális közgyűlési többségnek van választói felhatalmazása Budapest irányítására. Nincs itt semmiféle társbérlet.

Amit Fürjes mond, az jóindulattal félreértésnek nevezhető, de én megengedem magamnak, hogy azt mondjam, hazugság.

Az, hogy Budapest működésének és fejlesztésének finanszírozásához a fővárosi önkormányzatnak nincs elegendő pénze, és ezért feladatainak megvalósításához a központi költségvetés támogatására van szükség, annak következménye, hogy az Orbán-rendszer szélsőséges centralizációt alakított ki, rendkívül szűk teret hagyott az önkormányzatiság számára.
Ebből viszont az következik, hogy a kormány köteles a központi költségvetésből rendszeres támogatást nyújtani az önkormányzatok, köztük a fővárosi önkormányzat működéséhez, és részt vállalni a fővárosi fejlesztések finanszírozásából.

Nincs semmi alapja arra, hogy ezt ahhoz kösse, hogy a fővárosi önkormányzat akár a működésben (például a közösségi közlekedés vagy a színházak működtetésének mikéntjében), akár a fejlesztésekben aszerint dönt-e, hogy a kormány mit tart helyesnek. Erre ugyanis a kormánynak nincs a budapesti választóktól felhatalmazása.

Már korábban is leírtam, de most megismétlem: az Orbán-kormánynak semmi alapja arra, hogy „Budapest-politikát” hirdessen meg, és ehhez önálló intézményt hozzon létre. Amíg Tarlós volt a főpolgármester, emlékezetem szerint ez nem is jutott eszébe.
Elhiszem, hogy Vitézy Dávid hozzáértő szakember. Amit azonban most csinál, azt helytelenül teszi. Ha Budapest fejlődését kívánja előmozdítani, azt azzal tehette volna meg korrekt módon, ha elfogadja Karácsony Gergely ajánlatát, és pályázik a BKK vezetésére. Elvégre a választók most Karácsonyra és partnereire bízták Budapestet.

Azzal, hogy nem ezt tette, hanem Fürjes államtitkár mellett vállalta el az új intézmény vezetését, kiderült: nem Budapest fejlődésén, hanem a budapesti választók által felhatalmazott legitim fővárosi vezetés ellehetetlenítésén kíván munkálkodni.

Bármilyen jó szakember is, a jelek szerint elsősorban nem szakember, hanem fideszes.

„Börtönbiznisz”: eddig csak PR

Csak a jelenlegi gyakorlatot írja elő a kormány, amikor fellép az elítéltek kártalanításában látott „visszaélésekkel” szemben. Fizetni fognak, csak az utolsó pillanatban. A hogyan tovább homályos.

A hangos kampány ellenére a kormány változatlanul fizetni fogja a börtönbeli viszonyok miatt megítélt kártalanításokat. Bár a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat az elmúlt két hétben kibontakozott kampányszöveget tartalmazza címében és beleírt – jogszabálytól meglehetősen idegen – kommentárban, tartalmában nem az, amit Orbán Viktor először mondott.

A határozat „a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárásokkal kapcsolatos visszaélésékkel szembeni azonnali fellépésről” címet viseli, és kifejti a kormány álláspontját. Eszerint „a börtönzsúfoltságra hivatkozással elindított kártalanítási eljárásokat egyes elítélt bűnözők és segítőik visszaélésszerűen, a saját meggazdagodásukra használják fel, amely joggal sérti a társadalom és különösen a bűncselekmények áldozatai igazságérzetét, ezért ennek megakadályozása azonnali cselekvést követel”.

Az ehhez kibocsátott közlemény pedig felmondja az új kormányzati kampány teljes szlogen-tárát. A kormány célja az, hogy megállítsa a „börtönbizniszt”, amely

mára többmilliárdos pénzügyi iparággá vált.

A börtönben ülő bűnözők, ügyvédjeik segítségével már tizenkétezer pert indítottak a magyar állam ellen, és tízmilliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva. A kormány szerint ez visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal. A „börtönbiznisz” károsítja az államot és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, valamint sérti az emberek igazságérzetét. A társadalom

nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak.

A határozat lényege az, hogy utasítja az igazságügyi minisztert: az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított

legvégső időpontig haladéktalanul függessze fel

a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését. Ez

az eddigi gyakorlat „parancsba adása”,

az efféle kifizetésekkel ugyanis nem szoktak nagyon sietni.

Tehát

szó sincs arról, hogy „ne fizessünk egy fillért se”,

ahogyan azt Orbán mondta a nemzetközi sajtótájékoztatón szűk két hete, majd hogy „nem a jogszabályok helyes alkalmazásáról van szó, ezért nem fizetünk”.

A kormány arra is utasítja a minisztert, hogy a hatályos szabályozást haladéktalanul vizsgálja felül és annak eredményéről tájékoztassa a kormányt. Ebből még bármi kisülhet, akár az is, hogy törvénymódosítással

tényleg lehetővé teszik a jogerős bírósági ítéletekkel szembeszegülést.

Nem mellesleg a hatályos törvényt az Orbán-féle többség alkotta meg a parlamentben, az európai emberi jogi bíróság kötelezése nyomán. Pontosan körülírja – nemzetközi normák alapján – azokat a fogva tartási körülményeket, amelyek nem teljesítése esetén kártalanítás jár.

Nem szanatóriumi elhelyezés előírásáról és nem milliós tételekről beszélünk: naponta 1200-1600 forintot ítélnek meg a bíróságok.

Ezzel azonban az európai emberi jogi egyezmény erre vonatkozó részét sértenék meg, és ki kellene lépni az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatálya alól. Ez egyenértékű volna az unióból távozással.

A politikai hangulatkeltés ettől függetlenül nyilván tovább tart.

Annak szellemében, hogy Orbán „eszes, jól ismert ügyvédcsoportok” segítik a bűnözőket, akik rájöttek, hogy „az európai szabályok a kínzásról lazák és abszurdak”. Továbbá amit Völner Pál IM-államtitkár nyilatkozott, hogy akár súlyos bűnözők is milliókat tesznek zsebre a dörzsölt ügyvédek segítségével, mindenféle „mondvacsinált ürüggyel” indított perrel, ráadásul az esetek jelentős részében egyértelműen „a balliberális oldalhoz, illetve a Soros-szervezetekhez kötődő” ügyvédek járnak el, mint például Magyar György és ügyvédi irodája.

Az igazságszolgáltatás elleni hadjáratot

megelégelte a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége is.

Leghatározottabban visszautasítja az ügyvédeket érő támadásokat, ennek keretében az ismételten felbukkanó listázási próbálkozásokat. Az ügyvédi kamara elnöksége aggodalommal tekint a bíróságok és az ügyvédi tevékenység elleni összehangolt hangulatkeltésre. Ez rombolja az igazságszolgáltatás tekintélyét és az állampolgárokat arra sarkallhatja, hogy jogerős hatósági, bírósági döntések végrehajtását megtagadják.

Visszaigazolták Vitézyt

Ismét a kormányoldalra került Vitézy Dávid, akit Karácsony Gergely szeretett volna a BKK élén. Ehelyett a Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. vezére lesz az oldalági Orbán-rokon. A kormány ismét békét ígér.

Létrehozzák a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyét, a Budapest Fejlesztési Központot (BFK), a nonprofit zrt. vezérigazgatója Vitézy Dávid lesz – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Gulyás szerint Budapest jelentősége, szerepe, lakosságszáma és lehetőségei alapján is a legfontosabb magyar város.

A kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyeként Fürjes Balázs irányításával jön létre és működik a BFK. A

névhasználathoz megkapták Karácsony Gergely főpolgármester hozzájárulását,

ezt köszönik neki, korrekt partneri gesztus volt.

Fürjes az új BFK vezérigazgatójának Vitézy Dávidot kérte föl, aki ezt elfogadta. Vitézy személye és munkája komoly hozzáadott érték a kormányzati Budapest-munkában, a BKK korábbi sikeres vezetőjeként az egyik legtapasztaltabb, legjobb városfejlesztési szakember, remekül fognak együtt dolgozni Fürjes államtitkárral – fogalmazott Gulyás. Fürjes szerint Vitézy remek igazolás, nagy munkabírású, fiatalon is tapasztalt klasszissal gyarapodott a kormányzati Budapest-csapat. Vitézy kompetens vezető, tudását Karácsony Gergely is nagyra tartja, nem véletlenül kérte föl a BKK vezetésére – tette hozzá. Úgy látják, a fővárosiak nyernek Vitézyvel.

Mint ismeretes, Karácsony korábban többször úgy nyilatkozott, hogy ha Vitézy megpályázná a BKK vezetői tisztségét, jó pályaművel elnyerhetné azt. Vitézy elhárította a felkérést azzal, hogy szerinte személycsere nem elég a BKK-nál, teljes átalakításra van szükség. A tíz évvel ezelőtti BKK-t nem lehet visszaállítani, régiós közlekedési rendszerre van szükség. Ráadásul az elővárosi buszokat és a HÉV-eket kivették a főváros kezéből – indokolt a napokban Vitézy. (Valószínűnek látszik, hogy ekkor már megkapta a felkérést a BKF-hez.)

A fiatal közlekedési szakember – Orbán Viktor távolabbi, oldalági rokona – 2010-ben került Budapest közlekedésének élére, a BKK is az ő koncepciója volt. Együttműködése Tarlós Istvánnal finoman szólva se volt harmonikus;

az előző főpolgármester ott tett neki keresztbe, ahol tudott,

2014 végén aztán indoklás nélkül kirúgatta a közgyűléssel. Vitézy ezután a közösségi közlekedés fejlesztését felügyelő miniszteri biztos, majd a közlekedési múzeum igazgatója lett.

Egyelőre nem teljesen világos, milyen tényleges tartalmi szándékkal és célokkal hozták létre a BFK-t (pontosabban alakították át a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központját). A hivatalos közlés szerint a BFK feladata a városépítésben való közreműködés, a kormányzati budapesti közlekedéstervezési, várostervezési munka elvégzése, a fővárosi önkormányzattal való együttműködés, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa támogatása, részben döntéseinek végrehajtása. A központ emellett városkutatásokat folytat, gyűjti a nemzetközi tapasztalatokat, legjobb gyakorlatokat, valamint szakmai konferenciákat, társadalmi párbeszédet is szervez majd budapesti ügyekben.

A kormány folyamatosan együttműködési szándékát hangoztatja a fővárossal, ebben az esetben is arról beszélnek, hogy a BFK létrejöttével a kormány a budapestiek érdekében végzett fejlesztési feladatait rendezi új szervezeti keretbe.A BFK

nem vesz át önkormányzati feladatokat, hatásköri változás nem történik, ilyen kormányzati szándék nincs

– hangoztatják.

Az együttműködés eddig felemás. Az atlétikai vb megrendezésében és a csepeli stadion felépítésében megállapodtak, cserébe a főváros egészségügye kap plusz 50 milliárdot öt évre szólóan. De például „szemétügyben” változatlan a szembenállás: az állami kukaholding mindeddig nem fizette ki tízmilliárdos tartozását. A budapesti ügyekben tartandó kormányzati tájékoztatást is átalakították, amit Budapest-info néven fognak tovább vinni ugyancsak Gulyással és Fürjessel, átvéve a Tarlós-éra elnevezését. Ezt Karácsony Gergely nehezményezi, ezért Budapest.komm néven indították el saját tájékoztatásukat.

Most mindenesetre Fürjes most azt hangsúlyozza, hogy „Budapest nem csatatér, a város fejlődése mindannyiunk közös ügye, a budapestiek együttműködést várnak a kormánytól és a városvezetéstől, nem háborút”. Szerinte Vitézy, akit minden oldal elfogad, akinek szakértelmét mindenki elismeri, hasznos szereplő lesz a fővárossal közös munkában.

Orbán időt nyerhet

Elhalasztják a döntést az Európai Néppártban a Fidesz sorsáról – értesült a Bloomberg. Eszerint nincs egyetértés a „három bölcs” között, és az EPP-ben is aggódnak, mit tesz Orbán Viktor, ha elítélő jelentés készülne a Fideszről.

Az EPP elhalaszthatja a Fidesz sorsáról szóló döntést a február 3-4-i politikai közgyűlésen – írja a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség szerint az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportja arra készül, hogy elhalasztja a döntést a Fidesz kizárásáról (valójában mindhárom lehetőség az asztalon van: a kizárás, a felfüggesztés visszavonása és fenntartása, de a kialakult közhangulatban csak az első jöhet szóba).

A Fidesz tagságát az EPP tavaly márciusi közgyűlésén függesztette fel a jogállamisági kifogások miatt. Egyúttal a pártcsoport három idősebb, korábban magas tisztségeket betöltő tagját bízta meg jelentés elkészítésével. Ennek eredetileg a tavaly novemberi kongresszusra kellett volna elkészülnie, de elmaradt, emiatt a napirendre se került a kérdés. Az akkor Joseph Daul helyébe az EPP élésre megválasztott Donald Tusk bemutatkozó beszédében világossá tette: akik nem tartják magukat a jogállamiság, a liberális demokrácia elvéhez, kívül találják magukat az EPP-ből.

A jelentés elkészültének határidejét akkor január elejére tolták ki annak érdekében, hogy a februári brüsszeli közgyűlésen megtárgyalhassák Tusk előterjesztését. A Bloomberg azonban azt írja, hogy a trió nem jutott egyezségre, ami tükrözi az EPP-n belüli megosztottságot. Forrásai szerint aggódnak Orbán lépésétől, ha kizárnák a pártot a Néppártból. Vagyis attól, hogy – akár már kizárási javaslat utáni önkéntes távozást követően – a Fidesz más (szélső-)jobboldali pártokkal alakít új formációt.

Az EPP-n belüli széthúzás annak ellenére fennáll, hogy a múlt héten az Európai Parlamentben – igen nagy részvétel mellett – az EPP-frakció túlnyomó többsége is megszavazta azt a határozatot, amely szerint romlott a jogállamiság állapota Magyarországon és Lengyelországban. Emiatt felszólították az Európai Tanácsot, hogy folytassa a 7. cikkely szerinti eljárást, és határidőkkel együtt konkrét intézkedéseket is kezdeményezzen. Továbbá támogatja, hogy a következő költségvetési ciklusban az uniós támogatások feltételéül szabják a jogállami követelmények teljesítését.

Ezután Orbán azt nyilatkozta, hogy „egyetlen centiméterre” voltak attól, hogy benyújtsák a kilépési nyilatkozatot – amit, mint megírtuk, szabályosan nem tehetnek meg előzetes Fidesz-kongresszusi döntés nélkül. Orbán a francia, spanyol és olasz pártok támogatására hivatkozva nem tette meg ezt. Már ekkor megmutatkozott tehát a kettészakadás az EPP-ben.

Az mindenesetre sokat mondó, hogy még az EP-beli döntés előtt Orbán demonstratívan találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel Jog és Igazságosság vezetőjével, és Európa jövőjéről beszélgettek. És ugyanazon a napon, amikor az EPP közgyűlése lesz Brüsszelben, Orbán egy olyan rendezvényen vesz részt és tart beszédet Rómában, amelyen az európai szélsőjobb több pártja képviselteti magát: az olasz Liga és a vállaltan Mussolini-örökös újfasiszta Olasz Testvériség, a francia Nemzeti Tömörülés. Az ezen való részvétel csak annyiban jelentős súlyú, hogy egyértelmű politikai állásfoglalás Orbán részéről a politikai rokonszenvről. Az EPP közgyűlésén a Fidesz nem vehet részt, mert a felfüggesztett tagsági viszony a tisztségek viselésének tilalma mellett kiterjed a pártcsoport eseményeitől való távollétre is.

Ha így történik, akkor Orbán további időt nyer arra, hogy – akár ebből a dél-európai körből, akár kisebb északi pártok közül – megpróbáljon többeket kiszakítani az EPP-ből. Ha később mégis a kizárás támogatása kapna jelentősebb többséget az EPP-ben.

Budapest.komm kontra Budapest-info

Megkapja a neki járó pénzt a kukaholdingtól Budapest, jelentette be Karácsony Gergely az első Budapest.komm nevű tájékoztatón. Az is elhangzott, hogy az évi átlag tízmilliárdból kétmilliárdot a daganatos betegségek várólistájának megszüntetésére fordítanák.

Budapest.komm néven tartotta első hivatalos sajtótájékoztatóját Karácsony Gergely. Azért ezen a néven, mert a kormány „elhappolta” a Budapest-info nevet; ezen a kormány szeretne Budapesttel kapcsolatos politikájáról rendszeres tájékoztatókat tartani Gulyás Gergellyel és Fürjes Balázzsal mások mellett. A főpolgármester szerint helyes, ha a kormány elmondja véleményét Budapesttel kapcsolatban, de ezt

más néven tegye, mert így félreértésre adhat okot.

Karácsony először arról beszélt, hogy bár a kórházak elvesztek a főváros számára, a járóbeteg-ellátásban van szerepe Budapestnek. Ennek jegyében a kormánytól a következő öt évben megígért 50 milliárd egy részéből, évi kétmilliárdból a daganatos betegségek feltárásának vizsgálataiban szeretnék felszámolni a várólistákat. Tehát a diagnosztikai felmérések, a CT-, MR-vizsgálatok felgyorsítását szeretnék elérni. Reális esély van arra, hogy erről megállapodjanak a kormánnyal – mondta Karácsony.

Havasi Gábor (Momentum) egészségügyi tanácsadó elmondta, hogy évi 38 ezer elkerülhető haláleset történik a kormányzati egészségügyi politika átgondolatlansága miatt.

A CT- és MR-vizsgálatok 2-3 hetes várólistáját tudnák megszüntetni,

minden vizsgálatot 2 napon belül el kell tudni végezni, a leleteket pedig a következő három napon belül ki kell adni.

A különféle aktuális ügyek sorában a belvárosi parkolóhelyek kiváltásáról és rakpartlezárásról kérdezték a főpolgármestert. Karácsony szerint a Tarlós István idején kidolgozott mobilitási tervben is szó van arról, hogy megvizsgálják, a közterületi parkolás milyen problémákat okoz. Nem akarnak elvenni semmit, inkább lehetőségeket akarnak kínálni az autósoknak, valamilyen ösztönző rendszert kialakítani, hogy kiváltsák a belvárosi parkolást. Mert több az autó, mint parkolóhely, amelyek a gyalogosok elől veszik el a területeket. A kidolgozandó koncepcióról egyeztetni fognak a lakossággal.

Karácsony elmondta, hogy a választási programban is benne volt, hogy nyári hétvégéken lezárják az autók elől és átadják a gyalogosoknak.

A főpolgármester bejelentette: előző nap megjelent egy ITM-rendelet, ami lehetővé teszi, hogy a főváros hozzájusson a kukaholding által visszatartott pénzéhez, mintegy tízmilliárd forinthoz. Reméli, ezzel elkerülhető lesz, hogy február közepén elborítsa a szemét Budapestet, mert az FKF nem képes finanszírozni az elszállítást. A főpolgármester azonban a pénzhez hozzájutással együtt az egész kukaholding-rendszert rossznak tartja, mert lehetetlenné teszi a fővárosi fejlesztéseket. Szerinte

nem szégyen bevallani, ha valami nem sikerült, márpedig a kukaholding nem vált be.

A főváros vezetése változatlanul szeretné visszakapni a hulladékszállítást.

Ismét kilépéssel fenyeget Orbán – szabálytalanul

„Egy centiméterre volt” a Fidesz attól, hogy kilépjen a Néppártból – mondta Orbán Viktor a tegnapi szavazásról. Már tavaly is erről beszélt, bár szabályosan így nem léphetnek ki így az EPP-ből.

Egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból (EPP) csütörtökön, mert a pártcsalád többsége „elárult bennünket” – mondta Orbán Viktor az állami rádióba reggel. Arra utalt ezzel, hogy az Európai Parlament nagy részvétel melletti kétharmados többséggel, közte az EPP-ével is, elfogadta azt a határozatot, hogy Magyarországon és Lengyelországban romlott a jogállamiság állapota. Ezért úgy foglaltak állást, hogy folytatni kell a 7. cikkelyes eljárást, mert az eddigi eredménytelen volt.

Orbán azt mondta, csak azért nem léptek ki, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok „egyértelműen velünk voltak”, és a néppárti vitában úgy foglaltak állást, hogy ki kell állni Magyarország mellett. Egy kormányzópárt azért tartozik egy pártcsaládhoz Európában, hogy ha a hazájának szüksége van védelemre, segítségre, akkor legyenek szövetségesei.

„De ha a szövetségeseink elárulnak bennünket – mint ahogy többségében egyébként a néppárt is elárult bennünket tegnap -, akkor ott nincs keresnivalónk”

– tette egyértelművé a helyzetet.

Az azonban, hogy három komoly ország, a franciák, a spanyolok és az olaszok azt mondják, a magyaroknak van igazuk, ad némi reményt a változásra az EPP-ben. „Fogyatkozó, de még létező reményt. Egyébként ma reggel már nem lettünk volna tagok” – fogalmazott.

A tagsággal kapcsolatban tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellárral, találkozni fog a CDU vezetőjével és Angela Merkel német kancellárral, és szeretne beszélni Donald Tusk néppárti elnökkel is, majd „döntést kell hozni”. Hangsúlyozta, az biztos, hogy „ez így nem maradhat”: ha nem áll ki az EPP Magyarország mellett, akkor

„új európai, kereszténydemokrata jellegű mozgalmat kell indítani”,

amihez lesznek szövetségeseik.

Szerinte egyébként

emögött is Soros György áll,

aki „a világ első számú oligarchája”, aki maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja a politikai tevékenységét és gyakorol befolyást az európai politikára. Abban nincs meglepetés, hogy az EP bevándorláspárti többsége – szocialisták, liberálisok, zöldek -, ahová a magyar ellenzék is tartozik, Magyarország ellen szavaznak, gyűlölik ugyanis a magyar bevándorlásellenes álláspontot.

Orbán tavaly márciusban, amikor az EPP felfüggesztette a Fidesz tagsági jogát, szintén arról beszélt, hogy kész kilépési nyilatkozat volt a kezében. Ezt csak azért nem adta át, mert sikerült elfogadtatnia, hogy a Fidesz és az EPP formailag közösen kezdeményezte a felfüggesztést. (Ebbe azért ment bele az EPP, mert a Fidesz azonnali kilépéssel és új európai parlamenti frakció alakításával fenyegetett egyoldalú kezdeményezés esetére.) Azután ezt magyarázták úgy, hogy „ők kérték” a döntést, amelynek következtében a Fidesz egyetlen tisztséget se kaphat a legnépesebb európai pártcsaládban, s ennek rendezvényeire se hívják meg őket.

Csakhogy a Fidesz alapszabálya rögzíti, hogy a párt az EPP tagja. Ezt kizárólag (rendkívüli) kongresszus módosíthatja, amit azonban legalább 30 nappal korábban össze kell hívni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!