Fontos

Mi szociális Európát akarunk, a Fidesz még Európát sem!

Világos utat rajzolt fel az MSZP tegnapi tisztújító kongresszusa azzal kapcsolatban, hogy milyen Köztársaságot képzel el és milyen igazságos, szolidáris, szabad és zöld Magyarországot ajánl a polgároknak – kezdi nyílt levelét Ujhelyi István EP képviselő.

Hiteles és jó csapat állt össze ennek képviseletére, amely – bizonyos vagyok benne, hogy – kellő motorja és erősítője lesz a kormányváltáshoz elengedhetetlen ellenzéki együttműködésnek. A párt európai parlamenti képviselőjeként számomra különösen fontos volt, hogy a kongresszus által elfogadott állásfoglalásban jelentős hangsúlyt kapott az európai közösséghez való viszonyunk, az Európai Unió jogos kritikája mellett az európai értékek és az Unió melletti határozott kiállás. Az MSZP álláspontja és ajánlata tehát világos és egyértelmű: egy szociális Európai Uniót akarunk!

Az európai egységes piacnak csak akkor vannak esélyei a dinamikusan fejlődő globális versenytársakkal szemben, ha erősödnek az EU föderális elemei.

A tagállamok gazdaságpolitikájának jelenlegi „összehangolását” szerintünk a közös gazdaságpolitikának kell felváltania. Ezért támogatjuk a költségvetési- és bankuniót, valamint az adójogszabályok harmonizálását a káros adóverseny mérséklése érdekében. Az MSZP egyik stratégiai célja, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon a megreformált euró-övezethez, és már most rögzítse a forint árfolyamát az euróhoz. Az MSZP támogat minden olyan megoldást, amely közelebb hozza az Európai Uniót az emberekhez azzal, hogy a támogatások mind nagyobb része közvetlenül jut el az önkormányzatokhoz, civilszervezetekhez és vállalkozásokhoz.

Támogatjuk a jogállami mechanizmust és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, az uniós források felhasználásának ellenőrzése ugyanis nem Magyarország, hanem annak jelenlegi korrupt politikai vezetői ellen irányul. Ugyanakkor fontos, hogy síkra szállunk az EU reformjáért is annak érdekében, hogy jobban érvényesüljenek a munkavállalói jogok, megszűnjön Európában a szegénység, valamint a természet kizsákmányolása. Azt valljuk, hogy Európának szociális piacgazdaságot kell építenie! Ennek fontos eleme lehet az európai minimálbér, amelyet valamennyi tagállamban egységes szabályok alapján állapítanának meg. A biztonságos megélhetést segítő időskor érdekében szükség van az európai minimál-nyugdíj szabályainak megalkotására is.

Az MSZP egyik sikertörténete az Európai Egészségügyi Unió várható létrehozása, amelyben aktív kezdeményező szerepet vállaltam Brüsszelben: már nemcsak az S&D-frakció, de az Európai Parlament többsége és most már az Európai Bizottság elnöke is az átfogó reform-elképzelés mellett áll.

Az Európai Unió legfontosabb pillére a béke és a fejlődés, az egymásnak feszülésből és feszítésből csak a háború(skodás)ba vezet az út, abból pedig láttunk már eleget az elmúlt évtizedekben. Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy Magyarország az EU tagjaként is megőrizte nemzeti identitását, kulturális értékeit, egyúttal érdemben gazdagította Európa civilizációs örökségét is.

Az MSZP európai víziója tehát világos és pontos. Szemben a jelenlegi kormánypárttal, amely nemhogy szociális Európát nem akar, de valójában Európát sem. Kelet felé kacsintgatva azt mondják: „erős nemzetállamok laza szövetségére” van csak szükség, nem pedig a föderálisabb irányra.

Azt persze elfelejtik hozzátenni az álnemzeti nagyképűségtől elvakulva, hogy mi legyen majd például az erős román nemzetállammal, amely – a fideszeshez hasonlóan – visszautasítja majd, hogy beleszóljanak a dolgaiba. Hiszen miért ne tehetné, ha ez az alapelv.

A Fidesz egy olyan Európát akar, ahol neki mindent szabad (lopni, csalni, hazudni, megfélemlíteni, eltaposni), mindenki más pedig „adja meg a kijáró tiszteletet”.

Ezt a pozíciót az utcai gyermekgalerik frusztrált vezetői szokták felvenni, amíg fel nem nőnek, vagy el nem porolja őket a házmester. Ideje felnőni, ideje korszakot váltani. Az MSZP készen áll, hogy ennek részese legyen.

A Covid-19 a legkomolyabb fenyegetés Orbán Viktornak

Orbán magabiztos kijelentései mögött attól való félelme bujkál, hogy számára is olyan megoldhatatlan feladat a vírusjárvány okozta gazdasági visszaesés, amit kommunikációval nem lehet majd kompenzálni. Márpedig ha leplezhetetlenné válik a gazdasági visszaesés az könnyen a 2022-es választás országgyűlési elveszítésébe kerülhet.

Erről írt a Reuters hírügynökség annak kapcsán, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a magyar gazdaság borús kilátásairól. Ha nem lesz hatékony védőoltás a Covid-19 vírus ellen, akkor jövőre sem várható komoly gazdasági növekedés – mondta a pénzügyminiszter, aki 4-5%-ra számít abban az esetben, ha a jövő év közepéig meglesz a védőoltás. Idén visszaesés várható: körülbelül -5-6%. A kormány épp ezért válságkezelő intézkedéseken dolgozik – idézi a pénzügyminiszter nyilatkozatát a Reuters.

A hírügynökség felhívja a figyelmet, hogy 2022 első felében választásokat rendeznek Magyarországon vagyis a gazdasági válság Orbán Viktor miniszterelnök rendszere szempontjából a legrosszabbkor következik be. Jelenleg még nagy a kormány támogatottsága, de ez elolvadhat az országgyűlési választásig, ha a gazdasági válság tartós életszínvonal csökkenéshez vezet Magyarországon.

Orbán leszalámizza a független sajtót

Ezzel a címmel közöl összeállítást a közszolgálati Deutsche Welle portál, amely számba veszi a magyar miniszterelnök offenzíváját a független média ellen.

Amint Brüsszelben megszületett a megállapodás az uniós válságkezelő alapról, a magyar kormányfő kiadta az utasítást az új támadásra a még független média ellen.

Először az Index került napirendre, melynek szerkesztősége szinte egy emberként felmondott. Egykori főszerkesztőjét most külföldön kitüntetik és elmondhatja panaszait az Európa Tanács jogi biztosának, de ennek különösebb következménye nem lesz.

Azután következett a 168 óra megrendszabályozása, ahonnan elküldték a főszerkesztőt, mert Orbán családi fotóját tette a címlapra.

Ezek után a szigorúan ellenőrzött médiahatóság közölte : nem hosszabbítják meg a Klubrádió engedélyét!

Bolgár: ezzel vége!

A neves liberális újságíró, akinek népszerű beszélgetős műsora még a közszolgálati médiában kezdődött a kilencvenes években, majd a Klubrádióban folytatódott, úgy nyilatkozott, hogy nem lát esélyt a folytatásra. Szerinte az egyeduralmi rendszer logikájából következik a független média leszalámizása.

Már fügefalevél sem kell?

Az ellenzéki sajtó mindmáig abban reménykedett, hogy Orbán Viktornak szüksége van valamiféle látszatra: „Magyarországon sajtószabadság van” – nyilatkozzák mindenütt a hatalom emberei. Ennek alátámasztására néhány konkrét példát azért fel kell mutatnia. Ezért belülről próbálták meg átalakítani az Indexet és a 168 órát vagy az Atv televíziót, hogy háttér alkukkal biztosítsanak valamiféle látszat ellenzékiséget. Ezzel szakított az Orbán kormány most azzal, hogy meg akarja szüntetni az utolsó fontos ellenzéki rádiót Magyarországon!

Az ellenzéki sajtó sokáig Európa támogatásában reménykedett, de ennek vége. Ma már nyilvánvaló, hogy a jelenlegi gazdasági válság kellős közepén, az Európai Unió semmiképp sem teszi kockára a mentőcsomagot, amelynek megszavazásához a magyar parlament jóváhagyására is szükség van.

Legyen tagja Magyarország is az Európai Egészségügyi Uniónak!

Nemcsak a teljes európai közösségnek, de Magyarországnak is kiemelten fontos érdeke, hogy megvalósuljon az Európai Egészségügyi Unió koncepciója – fogalmazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP politikusa volt a koncepció egyik kidolgozója és felelőse az EP szociáldemokrata frakciójában, az elmúlt több mint egy évben többek között a Magyar Orvosi Kamarával és további hazai szakmai szervezetekkel, valamint európai egészségügyi érdekvédelmi csoportokkal közösen formálta a minőségi sztenderdeket előírni szándékozó javaslatcsomag tartalmát.

„Amikor először kiálltam az Európai Egészségügyi Unió koncepciójával, a szakmai szervezetek és a politikai döntéshozók is hitetlenkedtek annak megvalósíthatóságáról, az elmúlt hónapokban végzett kemény munka azonban meghozta a gyümölcsét: elsőként az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója vette nevére a programot, majd az Európai Parlament többsége által elfogadott egészségügyi stratégiába is bekerült ez a koncepció, most pedig történelmi áttörésként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is a következő munkaterv fontos részévé tette ez a programot” – fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP politikusa hangsúlyozta, hogy az Európai Egészségügyi Unió megvalósítása rövidebb várólistákat, kevesebb kórházi fertőzést és abból következő betegséget, halálesetet jelent, de magasabb béreket is hozhat az egészségügyi ellátórendszerekben. Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy a kormányzati propagandával szemben a Fidesz az uniós átlagnál is kevesebbet fordít az egészségügyre, nem véletlen a minőségbeli lemaradás.

„Míg egy cseh orvos kétszer, addig egy belga doktor kilencszer többet keres magyar kollégáinál. Ma Magyarországon háromszor nagyobb eséllyel kap valaki súlyos kórházi fertőzést, mint Németországban. Ezek a különbségek tarthatatlanok, ennek kiküszöbölését is elősegíti az egészségügyi unió koncepciója”

– tette hozzá az MSZP európai politikusa.

Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament után immár az Európai Bizottság is vállalást tett az általa kezdeményezett program mellett, most az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácson van a sor, hogy támogassa a megvalósítást.

„A közös munka elkezdődött, azt várom ellenzéki és kormánypárti EP-képviselőtársaimtól is, hogy álljanak be a program mögé és segítsék a minél szélesebb körű megvalósulását.

Erős egészségügy nélkül nincs erős Európa, erős egészségügyi ellátórendszer nélkül nincs boldog Magyarország”

– fogalmazott online sajtótájékoztatóján az MSZP képviselője.

A helyzet kényszerei

Az idén őszelőn a magyar társadalom minden szegmense válságban van, miközben a kormánypártok és a keresztény-illiberális kormány képviselői és hírszolgáltatása harsogva sorolják az egész világot lenyűgöző sikereink sokaságát. A kivéreztetett egészségügyi rendszer a járvány terheivel súlyosbítva a működőképesség határán létezik. Az oktatás az alsó tagozatoktól az egyetemekig …!

Az ellenzéki önkormányzatok inognak a kormány csapásai alatt, a kormánypártiak a fű alatt külön támogatáshoz jutnak, de az egész rendszer hovatovább összeomlik. Fegyverkezünk eszelős összegekért, jóllehet az országunkat érintő tényleges biztonsági fenyegetések ennek módját és eszközeit nem indokolják. Viszont nem segítünk a milliónyi nyomorgón és a tartósan munkanélkülieken.

Közben pedig vészesen megbillent az államháztartás egyensúlya, ismét külföldről kell kölcsönöket felvennünk, mert az ország gazdasági teljesítménye és jövedelme zsugorodik, a vírus elleni gazdasági védekezés jegyében hozott intézkedések jószerint hatástalanok, és a kormány ostobaságokra fecsérel tíz-húsz-százmilliárdokat!

Ráadásul a további gazdasági visszaesésnek komoly esélye van.

Közben pedig az MTA, az Index, az SZFE, a Klubrádió esete és más rémtörténetek annak igazolásai, hogy pártunk és kormányunk sziklaszilárdan halad a nagy nemzeti pöcegödör irányába.

És akkor?

„Akkor nemesb e a lélek, ha tűri balsorsa minden nyűgét, s nyilait, vagy kiszáll tenger fájdalma ellen…“

Ezen a hamleti kérdésen szerintem immár túl vagyunk. Irányt kellene váltani! Helyesebben:

irányt kell váltani! Még pontosabban kormányt és rendszert kell váltani!

No, idáig bárki demokrata, hazafiúi lélek eljuthatott, aki a mindennapok során a bőrén érzi a Fidesz és a kormány áldásos működését, és legalább valamelyest tájékozott közügyekben. A továbbiakat illetően a bölcs véleményformálók és a hatalom megszerzésére ácsingózók, nemkülönben a haza önzetlen megmentőinek mezében harcba induló közszereplők sokasága csak tétován botorkál a célravezető módszerek és eszközök kiválasztásakor.

E tétovaság mögött sokszor sejthető a rejtőző szándék:

„a mi politikai csoportosulásunk, főként pedig a mi jelöltünk legyen, lehet az egyesült ellenzék vezető ereje és majdani miniszterelnök-jelöltje.“

Ami a jelenleg még nagyon kesze-kusza állapotban levő ellenzék és a választók számára eddig világos: minden választókerületben egyetlen közös jelölt lesz. És előválasztásokat tartanak majd mindenütt, ahol kell, de hogy hol mindenütt, az még kérdéses. Formálódik egy közös program. Ennek tartalmát egyelőre ne feszegessük, de bizonyára érdekes lesz, mert a programalkotók között helyet kap majd a jobbközép nemzeti hitvallású Jobbik, a balliberális DK, a liberális-zöld Momentum, a magát a munkavállalók pártjának hirdető balos MSZP és egy sor kisebb párt és csoportosulás képviselője, valamint a szakértők.

Churchill is parolázott Sztálinnal, sőt elmondta, ha sikerülne szövetséget kötni Belzebubbal, alighanem szólna néhány jó szót a pokolról az alsóházban.

Szanyi, Thürmer, valamint Toroczkai  követői biztosan kimaradnak ebből a csapatból valamint a kamupártok tucatjai, amelyek a Fidesz zsoldjában állva igyekeznek megosztani a választókat.

Ördög tudja, hol tart most a folyamat, talán maguk a résztvevők sem tudják. A választók alighanem világosabban látnak. Világosan látják a helyzet kényszereit, vagyis az ország állapotát, a kormány és a rendszer leváltásának kényszerét, amely csak a szervezett és tartalmi együttműködés révén lehetséges 106 közös jelölt, közös program, közös vezető révén.

2018. évi voksolás előtt Bokros Lajos egymás iránti türelmet kért az ellenzéki pártoktól a , de senki nem hallgatott rá.

A kényszerű összhang megteremtésének igénye most is érvényes lenne legalább a győzelem után az első-második évig, ameddig a fideszes romhalmazt eltakarítják, és újjáépítik a jogállamot, a gazdaságot, a nagy elosztási rendszereket és az Unióval fenntartott kapcsolatokat.

Ha egyáltalán lesz győzelem. Mert a kényszereket mihamarabb fel kell ismerni, el kell fogadni, s alkalmazkodni kell hozzájuk! Tűrni pedig nem kell, ami tűrhetetlen – írta valaha TGM!

Völner Pál hazudott

A Magyar Helsinki Bizottság jóhírneve megsértése miatt személyiségi jogi pert indít Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és a Magyar Hírlap ellen. A Magyar Helsinki Bizottságot a polgárok gyülekezési szabadsága érdekli, nem pedig a kormány színezete. A civil jogvédő szervezet 2006-ban is kiállt a békés tüntetés szabadsága mellett, ahogyan ma is ezt teszi.

A Magyar Helsinki Bizottság 2006-ban sokféleképpen lépett fel az állami szervek önkénye ellen. Felemelte szavát a futószalagon elrendelt előzetes letartóztatások ellen, más jogvédő szervezetek – pl. a TASZ – mellett  ügyvédi segítséget adott a rendőri erőszak áldozatainak. Emellett több nemzetközi szervezetnek is jelentést tett a jogsértésekről, így az ENSZ Kínzás elleni bizottságának, az ENSZ Emberi jogi bizottságának, valamint az Európa Tanács Kínzás elleni bizottságának. (A Helsinki Bizottságnak a 2006-os rendőri brutalitással kapcsolatos szerteágazó jogvédő tevékenységéről itt részletesen is lehet olvasni.)

A Kossuth tér gyülekezési jogot sértő „preventív elkordonozásával” (műveleti területté nyilvánításával) szembeni fellépés keretében Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke személyesen próbált belépni az önkényesen lezárt közterületre, és miután a rendőrök azt megtiltották neki, rendőrségi panaszeljárást indított. A Legfelsőbb Bíróságot is megjárt ügyben a Fővárosi Bíróság megállapította: a rendőrség nem tudta megindokolni a tér nagy részére kiterjedő kordon fenntartásának szükségességét, ennek hiányában pedig a területlezárás jogsértő volt. Ennek nyomán a rendőrség végül elismerte, hogy törvényes indok nélkül zárta le a Kossuth teret.

Ilyen előzmények után nehezen érthető, miért nyilatkozta Völner Pál a Magyar Hírlapnak azt, hogy „utánanéztek”, és a 2006-os véres rendőrattak idején sem a TASZ, sem a Magyar Helsinki Bizottság nem kezdeményezett egyetlen eljárást sem a gyülekezési joggal összefüggésben a magyar állam ellen, és miért mondta, hogy e szervezetek alapjogi érzékenysége „kormányfüggő”.

Különös ez azért is, mert a Fidesz politikusai ellenzékben még többször szóltak elismerően a Magyar Helsinki Bizottság 2006-os tevékenységéről. Sőt 2010 őszén – már kormányon – más civil szervezetek mellett állami kitüntetésre javasoltak a Magyar Helsinki Bizottságot is a 2006-os jogsértések kivizsgálásában végzett munkájáért.

Tíz év nagy idő, de azért azt feltételezzük, hogy Völner államtitkár valójában nem feledkezett meg ezekről az tényekről. Ha pedig mégis ilyen rövid lenne a memóriája, nem tartott volna sokáig neki vagy kiterjedt minisztériumi apparátusának a Helsinki Bizottság honlapjának gyors átböngészésével, vagy a 2006-os eseményeket vizsgáló fideszes vezetésű parlamenti albizottság jelentésének felütésével megtalálni a fenti információkat.

Völner Pálnak vélhetően az csípi inkább a szemét, hogy a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ a strasbourgi ítéletek végrehajtását felügyelő Miniszterei Bizottsághoz egy helyzetelemzést nyújtott be. Ebből pedig egyértelműen látható, hogy az új gyülekezési jogi törvény sem biztosít minden tekintetben megfelelő garanciát az alapjogukkal élni kívánó polgároknak. Az önkényes jogkorlátozás korábbi ürügyei megmaradtak, sőt bővültek. És mivel az elemzésben foglaltakat nehezére esett volna érdemben cáfolni, inkább a szerzők hitelességét próbálta aláásni 2006-os tevékenységük eltagadásával, noha jogerős bírósági ítélet is bizonyítja, egyszerűen hazugság az a vád, hogy a Helsinki Bizottság tétlenkedett a 2006 tömeges rendőri brutalitás elítélésben, mivel a szervezet számos módon segítette a 2006-os áldozatok jogérvényesítését.

Ezért a Magyar Helsinki Bizottság személyiségi jogi pert kezdeményez Völner Pál ellen. És így tesz a Magyar Hírlappal szemben is, mert sem a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnevét súlyosan sértő egyoldalú politikusi nyilatkozat közlése előtt, sem pedig utána nem kereste meg a jogvédő egyesületet, hogy kommentálja Völner kijelentéseit.

Hallgatói nyilatkozat – 2020.09.14.

Mi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói tanulni akarunk. Eddig is ezt tettük és ezután is ezt fogjuk. Az átalakítással megfosztottak minket alapvető jogainktól, semmi sem biztosítja többé az egyetemi közösség számára az önrendelkezést – rajtunk kívül. Mi vagyunk az autonómia garanciája.

Mi a hallgatók, és a sztrájkbizottság továbbra is tartjuk magunkat a követeléseinkhez: sem a ránkerőltetett új vezetőket, sem a fejünk felett meghozott döntéseket nem fogadjuk el; a blokádot fenn tartjuk.

A mai napon az elfoglalt egyetemen, tanárainkkal egyetértésben, az oktatás hagyományos keretrendszeréből kilépve köztársaságot alapítunk.

A köztársaság valutája az „elfoglaltság” lesz, amiről mindenki önmaga dönthet, hogyan használja fel. Klasszikusnak számító oktatási egységek, zárt és nyitott kurzusok, kreatív és a társadalmi helyzetre reflektáló akciók, vagy a közösség szervezésében és a blokád fenntartásában végzett munka ugyanolyan értékes tevékenységeknek számítanak majd.

A feladatunk megragadni a rendelkezésünkre álló eszközöket, és újraértelmezni, hogy mire való a színpad, a kamera, a fény, a függöny, a díszlet, a jelmez, a báb, a nézőtéren a taps, és a saját hangunk. Hiszen a művészet természeténél fogva tükröt tart a mindenkori fennálló rendszernek – mindenképpen aktuális.

A köztársaságunk egy kísérlet arra, hogy a tanszabadság jegyében, intézetek, szakok és órák kötelékei nélkül alkothassunk együtt.

Önkifejezést tanulunk 155 éve: a választott hivatásainkon keresztül árnyaltan és őszintén beszélni arról, ami körülöttünk és velünk történik. Most ez történik velünk és körülöttünk, így erről tudunk és erről akarunk beszélni.

Köszönjük az összes szellemi és anyagi támogatást, inspiráló és nélkülözhetetlen erőt biztosítotok nekünk ezzel. Igyekszünk annyit adni mi is, amennyit csak tudunk, a demokrácia és az alkotás jegyében, a demokrácia és az alkotás eszközeivel.

Alkotóközösség vagyunk, így nincs szükségünk órarendre.

Jelen vagyunk, így jelenléti ívekre sincs szükségünk.

Rágalom balról

Valamilyen ismeretlen okból Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa, egykor a János Kórház orvosigazgatója jelenik meg az ATV Startban, az első blokkban, ahol mindig két pártpolitikus válaszol aktuális kérdésekre.

Eddig a dolog rendben is lenne: ő is elindul az MSZP tisztújításán női társelnök-jelöltként, történetesen Kunhalmi Ágnessel szemben. Szóba kerül, hogy az egészségügyi ellátásért nemcsak az előre tervezhető kezelések estében kell fizetnie annak, akinek nincs rendben az egészségbiztosítása, hanem sürgős esetben, mondjuk egy közlekedési baleset esetén is.

Erről Havas Szófiának, aki következetes baloldali alternatívaként lép fel a tisztújításon, az jut eszébe, hogy „2007 körül ez volt a politikai vitának és később a koalíciós válságnak is a témája,, a fizetős, magánbiztosítós egészségügy megalapítása, kialakítása”, értsd: az SZDSZ az egészségbiztosítás privatizációjával fizetőssé akarta tenni az orvosi ellátást, a szocialisták viszont erre nem voltak hajlandók.

Ez így nem igaz, ez rágalom. A második Gyurcsány-kormány több dolgot is elindított az egészségügyben. Egyfelől bevezették a vizitdíjat és kórházi napidíjat, mégpedig az MSZP pozícióban levő egészségpolitikusainak kezdeményezésére. (Havas Szófia nem volt akkor pozícióban.)
Másfelől az SZDSZ – és személy szerint Molnár Lajos miniszter – programja szerint több, egymással versengő magánbiztosítóra bízták volna az egészségbiztosítást. Ezek a biztosítók vásárolták volna meg szolgáltatóktól – orvosoktól, kórházaktól – a náluk biztosított magánszemélyek számára az ellátást. Tehát a biztosítók fizettek volna azért, és nem a biztosítottak. A biztosítottaknak, az egészségügyi ellátás fogyasztóinak ugyanúgy nem kellett volna fizetniük, mint a reformot megelőzően.
A vizitdíj mint co-payment bevezetésének, amire 2007-ben valóban sor került, ehhez semmi köze. Co-payment egyébként mindig is volt Magyarországon mint a gyógyszerek térítési díja, ami lényegesen nagyobb teher, mint a vizitdíj és kórházi napidíj lett volna.
A Fidesz annak idején azzal vádolta a szocialistákat és szabad demokratákat, hogy „fizetőssé teszik az egészségügyet”, és ezt a vádat „fizetőssé tették volna…” formában mindmáig ismételgetik. Ebben a formában ez éppen a biztosítási reformra vonatkozik. A Fidesztől nem is várunk mást. Nagy kár, hogy ezt a hamis állítást, melyet nyugodtan nevezhetünk rágalomnak is, MSZP-s politikustól halljuk az ATV-ben.

Orbán média háborúja folytatódik

Az ellenzéki Klubrádió frekvenciáját elveszi a médiahatóság, melyet a hatalom kézi irányítással működtet. A magyar miniszterelnök – miután elhárult a közvetlen veszély, hogy az Európai Unió pénzmegvonással büntetheti a demokrácia csorbítását – Magyarországon – újabb offenzívát indított a független intézmények ellen.

Először jött a színművészeti egyetem, majd pedig most a Klubrádió. A Reuters hírügynökség foglalta össze az eseményeket, beszámolva arról, hogy az európai szervezetek ezúttal is tiltakoznak mindkét hatalmi akció ellen, de a korábbi tiltakozások nemigen késztették meghátrálásra az Orbán kormányt.

„Demokráciákban fenn kell tartani a média sokszínűségét”

Erre hívta fel a magyar miniszterelnök figyelmét az Európa Tanács jogi biztosa a Klubrádió kapcsán. Dunja Mijatovics utalt arra is, hogy a sajtószabadság korlátozása az egyik oka annak, hogy az Európai Unió vizsgálódik a jogállami követelmények be nem tartása miatt a magyar kormánnyal szemben. Csakhogy az Európa Tanács tiltakozásának általában nem sok foganatja van, nem több erkölcsi ítéletnél.

A Der Spiegel a Klubrádió kapcsán arról írt, hogy az Orbán kormány szisztematikusan bedarálta a kritikus médiát az elmúlt 10 év során: először a közmédia következett 2011-ben, majd a Népszabadság, most pedig az Index és a Klubrádió.

Miért nyomul ily elszántan a miniszterelnök?

A médiában már hatalmas a kormányzati túlsúly. Orbán Viktor már csak a látszat kedvéért is ügyelhetne arra, hogy megmaradjanak a tiltakozás kis szigetei, melyeket fel lehet mutatni Brüsszel és az egész világ előtt. Csakhogy 2022-ben választások lesznek, és a jelenlegi gazdasági válság addig egyáltalán nem biztos, hogy elmúlik.

Akkor pedig a hatalomnak nemigen lesz módja, hogy a választók jóakaratát megvásárolja. Ráadásul az ellenzéki média arra figyelmeztetheti a kormánypárti szavazókat, hogy ők sem kapnak semmit. A nemzeti együttműködés rendszere ugyanis csak nagyon szűk körnek nyújt nagyon sokat.

A döntő többség a kormánypárti oldalon is csak morzsákat kap. Ha pedig nem lesz morzsa sem, akkor meginoghat a többség.

Putyin, Lukasenka és Erdogan népszerűségvesztése egyáltalán nem finom figyelmeztetés a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktor tehát előre menekül , hogy biztosítsa hatalmát, amely mögött nem állnak testvéri tankok mint Lukasenka mögött.

Az orbáni külön-utasság akadályozza az európai védekezést

Értelmetlen és felelőtlen az a különutas magatartás, amelyet az Orbán-kormány tanúsít a járvánnyal szembeni uniós védekezéssel kapcsolatban – áll Ujhelyi István EP parlamenti képviselő nyílt levelében.

Mint az a sajtóban megjelent nyilatkozatokból világossá vált: a Fidesz-kormány nem támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, amely közös szabályok kialakításával tenné átláthatóbbá a tagállamok utazási korlátozásait, például egységes tesztelési szabályokon alapuló, koordinált és kiszámítható karantén-intézkedésekkel.

Erre nemcsak a vírus terjedésének hatékonyabb megfékezése, a polgárok egészségének védelme, valamint az unión belüli, biztonságos körülmények közötti szabad mozgás fenntartása miatt van szükség, de nem utolsó sorban az európai gazdaság kiszámíthatóbb működésének biztosítása miatt is. A szokásos orbáni kekeckedés most épp ennek fekszik keresztbe.

Teljesen világos és egyértelmű, hogy a Fidesz számára a sehova nem vezető EU-ellenes szabadságharc és a rövidtávú pártpolitikai érdekek hajhászása fontosabb, mintsem az átfogó és hatékony megoldás. A nemzeti hatáskörre hivatkozva akadályozzák a közös fellépést, miközben azokon a területeken, ahol kizárólagos nemzeti hatáskörrel bírnak – például a közegészségügy működtetése és finanszírozása -, már láthatóan rosszul teljesítenek. A koronavírus járvány egy olyan kihívás, amelyet szögesdróttal, propaganda-plakátokkal és katonai kifejezéseket pufogtató miniszterelnöki beszédekkel nem lehet megállítani. Ez az egészségügyi krízis a teljes európai közösséget érinti, ezért semmivel sem indokolható a közös megoldások és közös fellépések akadályozása.

A kormány továbbra sem akar szembesülni a valósággal, ezért nincs például széleskörű és ingyenes tesztelés. Az abnormális kuruckodás helyett inkább azzal foglalkozzanak, hogy mindennap rekordokat dönt a fertőzöttek száma, a legsúlyosabb károkat elszenvedő ágazatok pedig – mint például a turizmus – érdemi állami segítség hiányában a teljes összeomlás szélére kerültek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK