Fontos

Jakab Péter bejelentkezett Jobbik-elnöknek

Indul a Jobbik elnöki tisztéért Jakab Péter parlamenti képviselő – jelentette be maga az ATV-ben. A népet akarja megszólítani, nem a bal- vagy jobboldaliakat.

Sokak győzködése után úgy döntött, hogy indul a pártelnöki tisztségért – jelentette be az ATV Egyenes beszéd című műsorában Jakab Péter. Az országgyűlési képviselő, szóvivő az őszi tisztújításon méreti meg magát. A pártot jelenleg Sneider Tamás vezeti.

„Érzelemgazdag politizálásra készülök. A Fidesz egyébként ugyanezt teszi, csak ők a gyűlölet érzelmét helyezték a középpontba. Én az igazság kimondásának katarzisát akarom megadni az embereknek, amiből aztán egy olyan érzés sarjad, amit úgy hívunk: szolidaritás” – fogalmazott Jakab.

A Jobbik néppárt, nem a bal- vagy jobboldaliakat, hanem a népet akarja megszólítani – mondta. Ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy a párt leszámolt-e a szélsőséges nézettel. Célja a Jobbikkal az, hogy először az ellenzék, majd a kormányváltás vezető ereje tudjon lenni.

Mint fogalmazott, szótárában a tisztességes és a tisztességtelen szerepel, az igaz és a hamis, és a menthető és a menthetetlen. Menthetetlennek tart mindenkit, aki az elmúlt 30 évben tevőleges részt vett az ország anyagi és morális kifosztásában, de mindenki más menthető.

Az önkormányzati választásokon – amelyen az ellenzékkel sok helyütt megegyezve indulnak – „a fideszes helytartókat kell leváltani, tőlük kell megszabadítani a magyar településeket és a kerületeket”.

A tisztújításra azért kerül sor az önkormányzati választás után, mert az EP-választáson a Jobbik súlyosan leszerepelt, mindössze egy mandátumot szerzett (Gyöngyösi Márton). Ezután az elnökség testületileg benyújtotta lemondását, azóta ügyvezetőként működik.

A poloska már az áruexportot is elérte – most jön a legdurvább invázió

A következő márványpoloska-invázióra várva már egyes exportőrök is nehézségbe ütköznek. Ausztrália kockázatos országnak nyilvánította hazánkat is és vasárnaptól szigorított intézkedéseket rendelt el. Az érintett árukat nem engedik be az országba kezelés nélkül. Durvul a hazai helyzet.

Az ázsiai márványpoloska behurcolásának megakadályozása érdekében szigorított intézkedéseket vezetett be az ausztrál növényvédelmi hatóság szeptember 1. és jövő május 31. közötti időszakra – figyelmeztet az élelmiszerbiztonsági hatóság (Nébih). Az intézkedés – számos európai országgal együtt – Magyarországot is érinti.

Azokat az országokat, melyekben jelen van a nagy károkat okozó ázsiai márványpoloska.

A listán Oroszország és az Egyesült Államok mellett több európai országgal együtt Magyarország is megtalálható.

Minden hajóra vonatkozik

Az intézkedés értelmében külön-külön előírások vonatkoznak az ezen országokban előállított, vagy onnan szállított kockázatos (például vegyipari termékek, üzemanyagok) és nagy kockázatú (például fa, üveg, fémek, gépalkatrészek) árukra. A rendelkezés

azokra a hajókra is vonatkozik, amelyek a megjelölt időszakban kockázatos országokban kikötnek, onnan származó rakományt vesznek fel vagy átrakodnak, illetve ausztrál területre érkeznek.

Az előírások a nagy kockázatú áruk esetében kötelezővé teszik a kezelést, ami metil-bromidos vagy szulfuril-fluoridos fertőtlenítés, illetve hőkezelés lehet. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a hazai szabályozás e módok közül csak a hőkezelést engedélyezi. Egyéb termékekre nem vonatkoznak az intézkedések, kivéve, ha olyan szállítmány vagy konténer részét képezik, amelyek fent említett árut is tartalmaznak.

Mindkét termékcsoportnál fokozzák a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket az ausztrál hatóság munkatársai, és a kezeletlennek bizonyuló nagy kockázatú áruk esetében

érkezéskor megakadályozzák a kirakodást

és/vagy exportra irányítják a rakományt.

A megjelölt időszakra alternatív engedélyezési rendszert is bevezet az ausztrál hatóság azon vállalkozások számára, amelyek igazolják, hogy kezelni tudják a biztonsági kockázatokat, a gyártási helytől a hajóra rakodásig. Hajók esetében is van lehetőség az engedélyezésre: ahol teljesítik a hatályos előírás követelményeit, mentesülnek a kötelező kártevő-ellenőrzés alól.

A Nébih felhívja az exportálni szándékozó hazai cégek figyelmét, hogy az előírások igazolásához az ausztrál hatóságokkal szükséges felvenniük a kapcsolatot. A részletes ausztrál előírásokat az ottani agrárminisztérium honlapján lehet megtalálni.

Az Ausztráliába irányuló magyar árukivitel csekély, tavaly 128,8 milliárd forint volt (kevesebb, mint a portugáliai export), de kérdés, hány ország fog élni ezzel az eszközzel.

Jön a következő invázió

És a helyzet nem javul, sőt. Nálunk a következő hetekben várható az idei második márványpoloska-invázió. Ez minden eddiginél nagyobbnak ígérkezik, a védekezés pedig változatlanul roppant nehéz.

Forrás: Vétek Gábor, Mezőhír

Vétek Gábor szakértő egy interjúban beszélt arról is, hogy az utóbbi két évben már az ország számos pontján jelen volt, illetve van a márványpoloska. Vannak olyan területek is, ahol előfordulása tömegesnek mondható. Ilyen például Budapest, Pest megye térsége, Pécs környéke, de akár Győr, Szolnok vagy Szeged térsége. A térkép a tavalyi előfordulási állapotokat tükrözi.

Rakéta óriásüzlet – ezúttal is ellentételezés nélkül

Az amerikai külügy jóváhagyta 180 darab légiharc-rakéta eladását Magyarországnak mintegy 150 milliárd forint értékben. Az egyelőre csak tervezett ügyletről az illetékes hivatal kiemeli: nincs szó ellentételezési eljárásról.

Az amerikai külügyminisztérium úgy határozott, hogy jóváhagyja száznyolcvan darab AIM-120C-7 közepes hatótávolságú levegő-levegő osztályú (vagyis légiharc-) rakéta (AMRAAM) lehetséges külföldi katonai értékesítését 500 millió dollár (mai árfolyamon 148,5 milliárd forint) becsült értékben Magyarországnak – tudatta közleményben a Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA). Erről levélben értesítették a Kongresszust. Ezt törvény írja elő, és nem jelenti azt, hogy az eladást befejezték – teszik hozzá.

Ennek a rakétának volt előzménye nálunk. A magyar Gripenekhez 2004-ben 40 darab AIM–120C–5-ös rakétát (ezek darabára 530 ezer dollár volt) és 10 darab gyakoroló CATM–120-ast (ára 32 328 dollár) vásároltak, a szerződés összértéke 25 389 904 dollár volt. (Most az egy darabra jutó kiadás 2,8 millió dollár, ami azonban a rengeteg kiegészítéssel együtt így torzít.)

Teljes rendszert veszünk

A közleményből ugyanis kiderül, hogy a 180 darab AIM-120C-7 mellé négy tartalékot, hat gyakorló rakétát is venne Magyarország a Gripenekhez. Ezek mellett a csomag része rakétakonténerek, szoftver a fedélzeti radar számára, pótalkatrészek, kriptográfiai és kommunikációs biztonsági eszközök, precíziós navigációs berendezések, egyéb szoftverek, helyszíni felmérések, fegyverrendszer-felszerelések és számítógépes szoftverek támogatása, kiadványok és műszaki dokumentáció, közös lőszer és tesztfelszerelés, javítási és visszaküldési szolgáltatások és felszerelések, személyzet kiképzése, továbbá amerikai mérnöki, műszaki és logisztikai támogató szolgáltatások is.

Vagyis teljes fegyverrendszert vásárolunk tokkal-vonóval a Gripenekhez.

Mégpedig a jelenlegi legkorszerűbb típusból. Ami azért sokat mondó, mert 2026-ban lejár a hatályos lízingszerződés. Ezután dönteni kell: meghosszabbítjuk, vagy visszaadjuk a gépeket és más típust veszünk.

Csomagüzletnek látszik

A fővállalkozó és az integrátor a Raytheon Missile Systems, a világ egyik vezető fegyvergyártója, amely azokat a légvédelmi rakétakomplexumokat (NASAM2) is készíti, amelyek beszerzése ugyancsak tervbe van véve – és amelyek a most veendő AIM-120-as rakétákra épülnek. Az amerikaiakkal szóba került haditechnikai vásárlásokról és a korábban bejelentett – horribilis végösszegű – egyéb, főként német-francia katonai üzletekről itt írtunk összefoglalót pár hónapja.

Lemondunk a lehetséges haszonról

Ami kiemelendő a DSCA közleményéből, az az a félmondat, amely szerint e potenciális eladással kapcsolatban nem ismertek ellentételezési megállapodások. Vagyis, ahogyan ez a korábban megkötött és a tervbe vett – összességében akár 2000-3000 milliárdra is rúgható – ügyleteknél is tudható vagy sejthető volt, nem alkalmazzák azt az egyébként minden hadieszköz-beszerzésre érvényes előírást, hogy

gazdasági ügyletekkel teljes körűen ellentételezni kell a vételárat.

A 90-es években bevezetett úgynevezett offszet azt jelenti, hogy a szállító kötelezettséget vállal közvetlen befektetésre, magyar áruk exportjának elősegítésére 100 százalék értéken. Ezt az előírást alkalmazták Orbán első kormányzása idején is, amikor döntöttek a 14 darab svéd-brit Gripen vásárlásáról. A szállító 110 százalékos ellentételezést vállalt. S noha ebben – a rendszerváltás utáni legköltségesebb fegyverzeti beszerzésben – sok kétség vetődött fel az offszet valóságosságával szemben (mert hogy a svéd konszernhez tartozó civil cégek, például az Eletrolux nagy valószínűséggel amúgy is végrehajtották volna ezeket a befektetéseket), de legalább némi átláthatóságot lehetővé tesz a tervbe vett ügyletek értékéről.

Ráadásul 2001. szeptemberében a szűk körben – még az illetékes honvédelmi minisztert is kihagyva – meghozott döntés indoka éppen az volt, hogy

a mindenki által favorizált F-16-oshoz az amerikaiak nem kínáltak ellentételezést.

Most már tehát biztosra vehető, hogy még részleges hasznot se takarít be az ország ezekből a horribilis vásárlásokból.

A hintapolitika eszközei?

Amelyekről tökéletesen rejtve, rendszerint utólag, vagy éppen – mint most – a másik fél közléséből, netán elejtett nyilatkozatokból értesül az ország. Erről januárban írtunk. A beszerzések megalapozottságának kétségességét pedig itt elemeztük. Az mindenesetre jól körvonalazódik, hogy amíg korábban a páncélosok, önjáró lövegek és repülőgépek-helikopterek esetében (pont az éleződő uniós viták közepette) a német vonalra esett a kormány választása, most (az európai-USA-kapcsolatok romlása idején) az amerikai kapcsolatok megerősítése zajlik.

Hiába az ellenpropaganda, egyre több gyerek tovább tanulna

Öt éve szakadatlanul nő azon diákok száma, akik valamilyen felsőfokú képzést szeretnének. Ez derül ki az ellentétes propagandát támogató kereskedelmi kamara felméréséből, amelyben hetedikes általános iskolásokat kérdeztek. Hetven százalékuk jól akar keresni felnőttként, a jobb körülmények közt élők pedig magabiztosabbak, és zajlik a kasztosodás.

Sajátos képet erősít meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) idei pályaorientációs felmérése. Ezekben évről évre a pályaválasztás előtt álló hetedikes általános iskolások majdani terveit tudakolják. A továbbtanulással, szakma- és pályaválasztással kapcsolatos terveit, céljait, valamint szüleik ehhez kapcsolódóan felmerülő tanácsait, szándékait. Idén az eredmények 9239 fő válaszain alapulnak.

A tanulók túlnyomó többsége (88 százalék) foglalkozott már a továbbtanulás kérdésével. Közülük a legtöbben (84) a szülőkkel való beszélgetést választották a tájékozódásra, 66 százalékuk osztályfőnöki órán, 38 iskolai pályaválasztási rendezvényen, míg 14 kamarai pályaválasztási rendezvényeken szerezte az információkat.

A gyerekek és szüleik ellenállnak

Az MKIK – legalábbis annak elnöke, Parragh László – évek óta a kormány szakmunkásképzést erőltető, a felsőfokú továbbtanulást visszaszorítani szándékozó törekvésének leghangosabb támogatója. Annak is, hogy – a régi értelemben vett – gimnáziumok helyett valamilyen – gyenge közismereti tudást adó – szakiskolát válasszanak a gyerekek.

A kamarai elemzők a válaszok alapján kénytelenek megállapítani, hogy

a 13 év körüli gyerekek jelentős része nem úgy gondolkodik saját jövőjéről, ahogyan azt országunk nagyjai szeretnék: csaknem 40 százalék diplomás lenne.

A legnagyobb diákhányad, 36 százalék gimnáziumban szeretne tovább tanulni. Körülbelül felük szeretne szakmát szerezni: 28 százalékuk szakközépiskolában, 19 pedig szakgimnáziumban tanulna tovább. A hetedikesek 18 százaléka még nem gondolkozott a továbbtanuláson.

A tanulók megoszlása aszerint, hogy milyen legmagasabb iskolai végzettséget szeretnének elérni életük során (százalék), 2014–2019

A GVI lakonikus következtetése az, hogy „a tanulók iskolai végzettségre vonatkozó tervei nem változtak jelentősen az elmúlt évek során: 2014 óta nő a felsőfokú végzettség elérését megcélzó tanulók aránya”. Megállapítják azt is, hogy

csökken azoké, akik érettségi, illetve szakképzettség és érettségi megszerzésére törekednek.

(Ennek hátterére nem térnek ki, ezért nem tudjuk, hogy bizonyos társadalmi csoportok körében lehet hatása a kormányzat értelmiségellenes kampányának.)

Sport, informatika, sütés-főzés

A pályaválasztásban a szülők befolyása óriási. A gyerekek többségének (70 százalék) azt a tanácsot adták szülei, hogy szerezzen olyan szakmát, amivel szívesen foglalkozna. Több, mint felének (51) azt javasolták, hogy olyan szakmát szerezzen, amivel jól tud keresni. A jövőbeli foglalkozások tekintetében a sportolás (29 százalék) és a sütés-főzés (28) a legnépszerűbb a diákok körében, továbbá a művészeti ágakat(24), a számítógépes munkát (24) és az állatokkal foglalkozást (23) is sokan megjelölték.

Az elmúlt évek felmérései szerint is rendre

a sport, az informatika, a sütés-főzés és az állatokkal foglalkozás volt a legnépszerűbb irány

a tanulók számára, míg a bútorkészítés, a fémekkel foglalkozás és a növénytermesztés a legkevésbé népszerű – írja a GVI elemzése.

A környezet döntő befolyású, zajlik a kasztosodás

Az is változatlan, hogy a munkával, hivatással kapcsolatos tervek jelentős, megyék, településtípus és nemek szerinti eltéréseket mutatnak. Az se újdonság, hogy a szülők iskolai végzettsége is fontos befolyásoló tényező. A diákok általában olyan foglalkozásokat szeretnének űzni, amelyhez olyan szintű iskolai végzettség szükséges, ami igazodik a családjukban tapasztalható legmagasabb szülői végzettséghez.

Vagyis a szellemi foglalkozásokat általában a magasabb iskolai végzettségűek gyermekei tartják vonzónak, a fizikai foglalkozásokat az alacsonyabb végzettségűeké.

Tinédzserektől aligha várható el cizellált gondolkodás „az élet értelméről”. Kiemelkedő tehát azok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban azt tartják fontosnak, hogy sok pénzt keressenek: 71 százalék ezt választotta a három legfontosabb szempont egyikeként. A második legfontosabb tényező a munka melletti szabadidő (38), harmadikként pedig a jó munkatársi kapcsolatok (37).

Az elemzés alapján hat fő foglalkozási terület (gép-és fémipar; építészet, tervezés, faipar; háztáji gazdálkodás; humánszolgáltatás; fehérgalléros munkakörök; szórakoztatás és művészet) körvonalazható a tanulók együttes jelölései alapján. Ezen felül további négy olyan foglalkozástípus van (informatika; kutatás, tudomány; sport; rendvédelem), amelyek vagy önmagukban jól elkülönülő foglalkozásterületet jelölnek, vagy teljes mértékben függetlennek mutatkoztak bármely más foglalkozás választásától.

Az eredmények szerint a fiúk, a fővárosban és megyeszékhelyeken iskolába járók, a magasabb végzettséggel rendelkező szülők gyerekei, a nem deprivált tanulók, valamint a jobb tanulmányi eredményeket elérők körében szignifikánsan magasabb azok aránya, akik olyan foglalkozást választottak, melyhez az alapvetően szükséges készségterületeken ügyesnek is érzik magukat. Magyarul a társadalmi kettéválás már ekkor elkezdődik: a jobb körülmények közt élő gyerekek magabiztosabbak.

Az adatok alapján összességében kijelenthető, hogy a szülők kulturális tőkéje, tapasztalatai és tanácsai jelentősen befolyásolhatják a fiatalok továbbtanulásra, szakmaválasztásra vonatkozó döntéseit.

Az Alkotmánybíróág elé viszi az MTA-törvényt Lovász László

Alkotmányjogi panaszt adott be az MTA elnöke. Lovász László a szeptemberben hatályba lépő szabályt kifogásolja, amely elveszi a kutatóhálózatot. Ez belépő a nemzetközi jogi eljáráshoz.

A Magyar Tudományos Akadémia kicsontozását kifogásolva az Alkotmánybírósághoz fordul az intézmény elnöke – értesült a hvg.hu. Lovász László alkotmányjogi panaszt nyújtott be a törvény miatt, amely elvette a teljes kutatóhálózatot és azt – az Eötvös Loránd Kutatóhálózatot megalapítva – kormányirányítás alá helyezte. Ennek elfogadása után szinte bénult csend fogadta ezt az MTA részéről.

Lovász László szerint az MTA-törvény

sérti a tudomány szabadságára és a tulajdonra vonatkozó alkotmányi cikkelyeket.

Utóbbit azzal, hogy kötelezően ingyenes használatba rendeli átadni az MTA vagyonát. Miután a törvény jelentős része szeptember 1-től lép hatályba, a beadvány szövege szeptember 2-től lesz elérhető az Akadémia honlapján.

Lovász Lászlóra nagy nyomás nehezedett belül, hogy lépjen valamit. Azután, hogy július elején – a törvény parlamenti megszavazása után – az ellenzék már az Alkotmánybíróság elé vitte azt. Az MTA-nak az összes hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe kell vennie ahhoz, hogy – elutasítás esetén – az Európai Bírósághoz fordulhasson később.

No comment… vagy mégis

Sokaknak ez az átgondolatlan figyelmetlenség meg nem bocsátható bűn. *szerk.

Visszalépek a képviselőjelöltségtől

A mai nap úgy döntöttem, hogy visszalépek a debreceni egyéni képviselőjelölti indulástól, annak ellenére, hogy összegyűjtöttem az indulásomhoz szükséges ajánlásokat. Döntésemet egyeztettem a Jobbik és a Momentum országos vezetésével is. Elhatározásom oka, hogy hiszek a Jobbik-Momentum-LMP összefogás erejében és sikerében Debrecenben és nem szeretném, hogy a személyem elleni támadások rontanák a pártszövetség választási esélyeit. A Jobbik-Momentum-LMP debreceni választási szövetségét és jelöltjeit továbbra is minden erőmmel segíteni és támogatni fogom. A körzetemben, Józsán új képviselőjelöltet fogunk állítani.

Kulcsár Gergely

Eddig csak a házasságkötésekre hatnak a támogatások

Változatlanul kevesebb a született gyerek és több az elhunyt az első félévben, a népesség tovább fogyott. Egyedül a házasságkötésekben látható olyan növekedés, ami a családi támogatásoknak tudható be.

A kormány által várt gyerekboom változatlanul nem érkezett el, az év első felében majdnem kétezerrel romlott a születések és elhalálozások egyenlege egy év alatt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből.

Az előzetes adatok szerint 2019 első félévében a születések száma 41 902  volt, 2,8 százalékkal kevesebb, a halálozásoké 67 741, ami 1 százalékkal több, mint 2018 azonos időszakában. Ennek következtében a természetes fogyás 7,9 százalékkal, 1892 fővel nőtt 2018 január–júniusához képest.

Júniusban az élveszületések száma 6,3 százalékkal csökkent, a halálozásoké 2,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos havi értékéhez képest. Ennek következtében a 2719 fős júniusi természetes fogyás 37 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A halálozások számának alakulásában a KSH ez év elejére is az influenzajárványt jelölte meg fő okként (a kiugró júniusi értékben pedig akár a hőség is szerepet játszhatott). A hathavi termékenységi adat romlott: 1,43 helyett 1,41 lett egy év alatt.

Egyedül a házasságkötésekben tapasztalható szignifikáns emelkedés.

Magyarázat híján csak arra tudunk gondolni, hogy a kifejezetten papírral együtt élők számára kigondolt kormányzati intézkedések miatt lódult meg az örök hűséget esküdők száma. Az első fél évben 24 020 pár kötött házasságot, ami 7,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Ezen belül januárban még 3,9 százalékkal kevesebb, február–márciusban kismértékben, április–májusban pedig átlagosan 8,2 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Júniusban, egy hónappal a babaváró kölcsön hatályba lépése előtt pedig 15 százalékkal több, 7676 pár lépett frigyre. Ezt valószínűsíti, hogy

a legjelentősebb mértékű növekedést Pest régióban és Budapesten tapasztalták

(16, illetve 10 százalékot).

Később további elemzést igényelnek a területi adatok. Mindenesetre a születések száma Közép-Dunántúlon és Pest régióban emelkedett (1,2 és 0,8 százalék), a többiben csökkent. A legjelentősebb mértékű visszaesés Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon (7 és 5,8 százalék), a legkisebb Észak-Alföldön és Dél-Alföldön (2,2 és 2,8) történt. Vagyis az átlagosan magasabb életszínvonalú nyugati országrészben a legnagyobb arányú volt a visszaesés. A halálozások száma talán jobban követi a szociodemográfiai jellemzőket: három régióban, Nyugat-Dunántúlon, Budapesten és Észak-Alföldön csökkent (1,1, 0,5 és 0,1 százalék), a többiben emelkedett. A legnagyobb növekedés Dél-Dunántúlon (4,3), a legkisebb Pest régióban (1,4) következett be.

Még egyszer a rezsiutalványról

Az odakent rendelettel nyitva hagyott kérdésekre igyekeznek választ adni a kormányban, de csak újabb kérdések tolulnak elő. Az igazságosságról ne is beszéljünk. A kormánymédia is láthatja a problémát.

A pénteki bejelentés után órákon belül megjelent a kormányrendelet a 9 ezres (háromszor háromezres) rezsiutalványról. Amelynek – Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szíves közlése szerint – semmi köze ahhoz, hogy október közepén önkormányzati választások lesznek.

Kormányzati réskitöltés

A 28 jogcímen valamilyen nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kapó honfitársaink – a kormány hivatalos tájékoztatása alapján 2,6 millió ember – számára a jelek szerint hirtelenjében összerántott rezsitámogatásról annak melegében írtunk. Ebben néhány megválaszolatlan kérdésre azon melegében felhívtuk a figyelmet.

Azóta kormányzati nyilatkozatok próbálják kitölteni a réseket. Fónagy János államtitkár ma reggel az állami tévében azt közölte megnyugtatásképpen, ami a kormányrendeletből eddig is egyértelmű volt. Vagyis hogy mivel

nem névre szól a vócser, a nyugdíjasok hozzátartozóikat (pontosabban: bárkit) megsegíthetik az utalvány felhasználásakor.

Az már inkább morális kérdés, ahogyan Fónagy – majd a kormányszóvivő Hollik István – fogalmazott. Nevezetesen hogy „ha nekik nincs rá szükségük”, akkor azt átadhatják rokonoknak, családtagoknak.

Ezekről a nyilatkozatokról azért érdemes leszögezni, hogy nem jogforrások. Amire nem ad választ a rendelet, az nincs.

Homály és félremagyarázás

A villany- és gázszámlára kibocsátott utalványok tehát jövő március végéig használhatók fel. Készpénzes befizetéssel a postán, vagy maguknál a szolgáltatóknál. Fónagy államtitkár erről azt közölte, hogy postai fizetés esetén az utalványon túli összeget csak készpénzzel lehet kiegészíteni, ami valóban kihüvelyezhető a rendelet szövegéből, de csak többedik elolvasás után. Ez a megszorítás mindössze érthetetlen. Látva azt, hogy a lakossági készpénzhasználat az egekbe tör,

az égvilágon semmi magyarázat sincs arra, miért tiltják a bankkártyás pótlást.

Az államtitkár azt is közölte, ami az összecsapott rendeletből úgyszintén kihámozható, hogy az utalványból visszaadni nem lehet. Amit azonban ehhez hozzátett, az

a fizetési módoknak csak egyik részére igaz.

Az, hogy a többletet a következő számlán írják jóvá. Ez legfeljebb a közműszolgáltatók ügyfélszolgálatain keresztüli befizetésre állja meg a helyét. Postán nem lehet többet befizetni a csekken feltüntetett összegnél, tehát aki nem tudja ügyesen összeválogatni a befizetni valókat, az nem kap vissza a pénzből vagy/és csak készpénzzel egészítheti ki a tételt, kártyával nem.

Vannak még bajok

És akkor nézzük, melyek a további problémás részletek.

A kormányrendelet értelmében a postás csak egyszer fog csöngetni az utalvánnyal. Szeptember elteltével a Magyar Államkincstárnál a honlapon közzétett címen kell kérni az újrakézbesítést november 30-ig. Ezzel első ránézésre az a baj, hogy a postai szolgáltatásokról szóló törvény értelmében ezek a küldemények tértivevényesek, amelyeket kétszer kell házhoz vinnie a postának. Ha pedig ez az érvényes, akkor a postán egy ideig átvehetők a levelek. A jogszabály – és a kiegészítő kommunikáció – semmi választ nem ad erre a kérdésre.

A Magyar Posta este azt tudatta, hogy tíz napig a postán is átvehető lesz a rezsiutalvány.

Ha nincs otthon se a címzett, se annak meghatalmazottja, közeli hozzátartozója, akkor a postás értesítőt hagy hátra, amelyen megjelöli, hogy melyik postán meddig vehető át a küldemény. Csak ennek lejártát követően küldi vissza a feladónak, a Magyar Államkincstárnak.

Spórolni akarnak?

Mindazonáltal nehéz elhessenteni azt a feltételezést, hogy

a háttérben meghúzódó cél: minél több utalvány ragadjon be.

Márpedig van erre esély azokon a településeken, amelyeken se postahivatal (mozgóposta), se internet, és, főleg, tájékozottság nincs. És még ha lenne is, idős, nehezen mozgó emberek mégis hogyan járnak utána.

Változatlanul homályban hagyják az a részletet, amely a bankon keresztüli átutalásokat érinti. Az az első pillanatban is kiderült a kormányrendeletből, hogy megalkotói

tudomást se vettek arról a legalább sokszázezres nyugdíjasrétegről, akik bankon keresztül egyenlítik ki a közüzemi számlákat

(a más szokásos havi kötelezettségekkel együtt). A számukra ajánlott megoldás, a szolgáltató ügyfélszolgálatánál megejtett kifizetés csak azoknak jó, akik minden egyes kifizetést maguk intéznek internetes banki kapcsolaton keresztül. Ez nem éppen a tipikus nyugdíjas. Utóbbi egyszer ad csoportos beszedési megbízást a számlavezetőnek. A rezsiutalvány birtokában – ha jól értjük – ezt kellene úgy módosítani, hogy alkalmi és ügyleti megbízásokra ne legyen érvényes a felhatalmazás, máskülönben a bank automatikusan levonja a pénzt a számláról.

Az már tényleg apróság(nak tűnik), hogy

rengeteg idős ember él valamilyen bentlakásos otthonban, ahol nem ők a rezsi jogosultjai,

noha a havi díjnak természetesen része ez a tétel is. Ahogyan rengeteg idős honfitársunk otthona papíron már például valamelyik gyerek nevén van, sok esetben a közműszolgáltatásokkal együtt. Összességében nem nagy pénz, de ha a kormány szándékát őszintének gondolnánk, akkor az ő terheiket is illene enyhíteni ezzel a kilencezer forinttal.

Arról már mi is sokszor megemlékeztünk, hogy mennyire

másodrendű a kis falvakban élő megközelítően kár egymillió ember,

akik fával fűtenek. Ők ugyanúgy kimaradnak a mostani a rezsisegítségből, ahogyan az elmúlt években a rövidebbet húzták a hozzájárulásokból.

Másodpiaci üzlet és állami aranybánya

És éppen ebben a társadalmi körben – lásd még a fentieket a vócser elúszásának veszélyéről – kell attól tartani, hogy élelmes nepperek rárepülnek erre a sokmilliárdos lehetőségre. A szerencsétlen elesettek kihasználása most se biztos, hogy elmarad – például a jól bejáratott uzsorások részéről.

Arról pedig muszáj szót ejteni, hogy az évek óta „padlón lévő” nemzetközi energiabeszerzési árak alapján

minimálisan egyharmaddal lehetne alacsonyabb a gáz- és villanytarifa.

Amely ma már állami kézben van, a kormány mostanra százmilliárdos többletbevételt akkumulált ebből a különbségből. Ez a pénz tehát megmarad az állam vagyonkezelésében.

Konteók terepe és az állami média belépése

Az meg már egyenes út a konteó világába, hogy miért kell papíralapú utalványra nyomtatni a rezsihozzájárulást. Talán azért, mert az Erzsébet-utalványok bezúzása után – a jogszabályban is megjelölten –

megbízáshoz lehet juttatni az ezt előállító céget?

Mert arra azért magyarázatot illenék adni, hogy miért kell ilyen drágán és körülményesen megsegíteni azt a társadalmi csoportot, amelynek anyagi körülményei talán a legjobban ellenőrzöttek. Elsöprő többségük semmilyen egyéb jövedelemmel se bír. De ha az igazságossági szemponttól el is tekintenek (a svájci indexálás és a nyugdíjplafon eltörlésével), a havi nyugellátással együtt kinek-kinek számlára vagy kápéban folyósítani lehetett volna ezt a kilencezret.

Talán a bajt érzékelték az állami médiában is. Mindenesetre a Gulyás Márton működtette Partizán Youtube-csatornán azt tették közzé, hogy a közmédiában olyan lelkes nyilatkozókat keresnek, akik nagyon örülnek a rezsiutalványoknak.

Lila zászló alá állt Nagy Blanka

A Kiskunfélegyházán önkormányzati képviselőjelöltként induló Nagy Blanka belépett a Momentumba. A lila zászló alá áll, ami „az elnyomó hatalom, a kezdetleges diktatúra feloszlatásáért lobog”.

„Mától a Momentum tagjaként küzdök a kormány ellen” – tudatja a Facebookon a kiskunfélegyházi diáklány, aki országos hírnév megszerzése után elindul a helyi önkormányzati választáson. Mint írja, az elmúlt egy évben barátokat szerzett. Olyan emberekkel találkozott, akik visszaadták hitét az emberi értékekbe: momentumosok, DK-sok, MSZP-sek, jobbikosok, párbeszédesek, LMP-sek, kutyapártosok. (Ennek az időszaknak belső tépelődéseiről írt hosszasan júniusban.)

Hosszú és – egy frissen érettségizőtől sajnálatosan – most is sok helyesírási hibával tarkított bejegyzésében arról ír, hogy a Momentumba belépése miatt néhányan talán elfordulnak tőle, esetleg az ellenséget vélik felfedezni. Lehetnek olyanok, akik most úgy gondolják: kígyót melengettek a keblükön.

Mindenkit biztosít arról, hogy ugyanaz az ember marad:

most már lila zászló alatt, mely az elnyomó hatalom, a kezdetleges diktatúra feloszlatásáért lobog.

„Az utóbbi időben felértékelődött bennem minden. Megtudtam, hogy mit jelent számomra a politika. Számomra pedig annyit tesz mint: az emberek érdekeit szolgálni tűzön vízen át” – fogalmaz Nagy Blanka. Azért a Momentumra esett a választása, mert

bennük látott olyan lehetőséget, amely a változás irányába tudja terelni a jelenlegi helyzetet.

Fontos, hogy olyan csapattal dolgozzon együtt, amely pontosan tudja, hogy a mai 21. századi embernek miféle életmódra, világra van szüksége.

A Veled a Városunkért Egyesületben folytatja a munkát, mert kitűzött maga elé egy célt, olyan körzetet szeretne teremteni, amelyben politikai ideológiáktól függetlenül jól érzik magukat az emberek.

„Még egyszer szeretném kihangsúlyozni: bár a testemet s lelkemet lilába borítottam, a szívem piros-fehér-zöld marad, melyben a sárga s a kék is helyet kap, melyek az Európai Unió színei” – írja Nagy Blanka. Fontos az együttműködés más pártokkal, hiszen a cél azonos: békés és demokratikus országot kell teremteni, amelyben nem érhet atrocitás valakit a neme, az identitása, a szexuálitása vagy a politikai nézete miatt.

Orosz trollok serege Hódmezővásárhelyen: sikertelenül – FRISSÍTVE

Orosz (nevű) kamuszavazók szálltak be a hódmezővásárhelyi belvárosi választókerületi előfelmérésbe a fideszes jelölt mellett. A délben zárult Facebook-szavazásban aztán mégis a nem kormánypárti nyert.

Szombaton délben – az önkormányzati választási kampány indulásakor – kezdődött és ma délben ért véget a Vásárhelyiek a változásért nevű Facebook-csoport szavazása az 1. választókerületben (Belváros) induló két jelölt közti támogatás felmérésére. Az egyértelműen a Tiszta Vásárhelyért és a Márky-Zay Péter polgármester Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjeként induló dr. Mester János háziorvos mellett kiálló csoport vasárnap azt tapasztalta, hogy orosz (nevű) trollok serege – közte rengeteg fiatal nő – lepte el az oldal szavazófelületét.

Ennek következtében a kezdeti pár száz szavazat mellett nagy Mester János-fölény sok voksra ugrott és a Fidesz támogatta Daru Árpád felé fordult a verseny. Két órával a zárás előtt 739-723 arányban Daru állt nyerésre. (Az oldal szerkesztői ugyan azt ígérték, hogy törlik a kamu profilokat, de ez szemmel láthatóan nehezen megy, vagy folyamatos az utánpótlás.)

Ezután aztán – országosan ismertté válva – a trollkodás lényegében leállt. A végeredmény: 51-49 arányban (781-742 szavazattal) Mester János nyert.

Szerintük ez a sok külföldi név két dolgot jelenthet: a Fidesz Vásárhelyre is tömegével telepítette be a fiatal egyedülálló migráns nőket, vagy a Fidesznek annyira fontos a választás, hogy még egy fb-os szavazást is képes trollhadseregével megbundázni.

A helyi egyesület mindjárt a 2. számú egyéni választókerületben is egy napos szavazást indított. Itt is a helyi és a Márki Zay-féle mozgalom jelöltjét, Krupiczer Ferencet ajánlja Mucsi László (Fidesz) ellenében. Mucsit Lázár János emberének tartják: Lázár őt bizta meg a Tram Train építésének felügyeletével.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK