A legtöbben, mintegy negyed millióan, az Egyesült Királyságban, ezt követi Németország 192 ezerrel, majd Ausztria 72 ezer fővel.
A portfolio.hu szerint ha az EU-n belüli munkaerő szabad áramlásáról kérdezik a magyarok véleményét, akkor évek óta az figyelhető meg a hasonló felmérésekben, hogy legalább 75-80% támogatja azt, hogy az EU-n belül bárhol vállalhasson munkát, a szabad munkavállalás a cél.
A portál számítása szerint valamivel több, mint hatszázezer magyar állampolgár élhet uniós országokban, ők azok, akiknek a legfontosabb, a munkavállalás szabadsága. A legtöbben, mintegy negyed millióan, az Egyesült Királyságban, ezt követi Németország 192 ezerrel, majd Ausztria 72 ezer fővel.
Tízezres számban élnek magyarok Svédországban és Hollandiában. Spanyolországban, Írországban és Olaszországban 10 ezer alatti a honfitársaink száma.
A portál szerint a számokat figyelembe véve az elmúlt három évben 70 ezer magyar vándorolt ki. Németországban 8 év alatt megháromszorozódott a számuk. Az ott élő közel 200 ezer magyar nagy része legfeljebb 6 éve vándorolt ki. A 2004-es uniós csatlakozás óta több százezren keresték a boldogulásukat az EU országaiban. Közülük napjainkban is több mint félmillióan élhetnek legálisan külföldön.
A TASZ elsőfokon megnyerte azt a pert, amit azért indított, hogy megtudja, hányan jelentkeztek át a parlamenti választások előtt közvetlenül, hogy esetleg ezzel befolyásolják a választások eredményét.
A TASZ és a PC közösen igényelt adatokat a Belügyminisztériumtól (BM), hogy kiderítse, közvetlenül az országgyűlési választást megelőzően hányan létesítettek Magyarországon lakcímet. Ezekből a közérdekű adatokból lehetne arra következtetni, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as országgyűlési választást. A Belügyminisztérium akkor megtagadta a válaszadást, ezért fordult a két szervezet bírósághoz.
Március 27-én az elsőfokú bíróság kötelezte a BM-et az adatok kiadására. Ezzel egy lépéssel közelebb kiderülhet mekkora méreteket öltött a választás eredményének befolyásolására irányuló lakcímbejelentés.
“A bíróság mostani döntése lehetővé teszi, hogy tisztábban lássunk azzal kapcsolatban, hogyan is zajlanak valójában Magyarországon a választások. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a választópolgárok tájékozódhassanak a jogaikról és a polgárokkal közösen fellépünk a jogsértésekkel és csalásokkal szemben” – mondta Szabó Attila, a TASZ Választási Jogi Programjának vezetője.
Érdekes párhuzamot vél felfedezni az első világháborút megelőző időkkel a magyar miniszterelnök politikai igazgatója, aki a National Interest című amerikai lapban arról írt, hogy Orbán Viktor éppúgy ellenzi a háborút ma mint ahogy azt Tisza István tette az első világháború előtt.
Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter is célozgatott arra, hogy a mostani helyzet, mely Putyin Ukrajna elleni agressziója után alakult ki, sokban hasonlít ahhoz, amely Európát jellemezte a XX-ik század elején. Meg kell persze említenünk, hogy Európa ma már távolról sem a világ közepe. Az igazi világhatalmi vetélkedés az USA és Kína között folyik vagyis Európa egyre inkább periféria Oroszországgal együtt. A másik nem elhanyagolható különbség: az első világháború előtt szó sem volt atomfegyverről, amely pedig alapvetően megváltoztatta a hadviselést. Nem véletlen, hogy harmadik atombombát senki sem robbantott fel 1945 augusztusa óta. A III-ik világháborúnak ugyanis nem lenne győztese sőt világa sem nagyon. Orbán Balázs politikai igazgató mindenesetre realista külpolitikát javasol. Mintha Tisza István azt képviselte volna.
“Károlyi Mihálynak igaza volt, ez a háború nem állt érdekében Magyarországnak!”
E szavakkal ismerte el 1918 őszén Tisza István miniszterelnök, hogy az első világháborút az Osztrák-Magyar Monarchia elveszítette. Károly király és császár nem véletlenül nevezte ki kormányfőnek Károlyi Mihályt hiszen ő volt a béke embere a magyar parlamentben nem pedig Tisza István. Ez az apróság elkerülhette Orbán Balázs politikai igazgató figyelmét.
Aki mondandóját szemmel láthatóan annak az amerikai történésznek a szellemében fogalmazta meg, akit Orbán Viktor miniszterelnök nemrég fogadott a Karmelita kolostorban. John Mearsheimer arról beszélt Budapesten is, hogy két iskola van Washingtonban, ahol a diplomáciai irányt megfogalmazzák: az egyik a realista, a másik az idealista. A realista irányzat leghíresebb képviselője az idén már 99 éves Kissinger, aki a Szent Szövetség példáján bizonyította be, hogy a különböző társadalmi rendszerű nagyhatalmaknak együtt kell működniük a béke érdekében. Így sikerült tartós békét teremteni a XIX-ik században a napóleoni háborúk után. Az idealista viszont ideológia alapon képzelik el a diplomáciát. Jelen pillanatban erre tipikus példa a Biden adminisztráció, amely a demokráciákat állítja szembe a diktatúrákkal vagy Putyin, aki a liberális világrend ellen harcol.
Kissinger többször is bírálta a Biden diplomáciát, amely egyaránt ellenfélnek jelölte meg Kínát és Oroszországot. A realista diplomácia szerint az USA-nak semmiképp sem szabad megengednie, hogy Kína és Oroszország egységfrontot alkosson ellene.
A háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle
Szunce mester, akinek elmélkedése a háborúról és a békéről, a legrégebbi filozofikus írás ebben a tárgykörben, a katonai konfliktus elkerülését javasolta a kínai császárnak. A háború ugyanis zéró végösszegű játszma, mindkét fél vesztes, mert rosszabbul áll mint a háború előtt. Jól látszott ez az első világháború után amikor Oroszországban megbukott a cár, Németországban a császár, a Habsburg monarchia pedig szétesett, a történelmi Magyarország a darabjaira hullott. A győztes egyértelműen az Egyesült Államok lett, amely a világgazdaság meghatározó szereplőjévé vált miután a brit birodalom nyakig eladósodott a háborús kiadások miatt.
Orbán Viktor amikor a béke mellett foglal állást, szakít a magyar jobboldal háborús vonalával, amely mindkét világháborúban tökéletesen csődöt mondott. Ezt jelenti a realizmus ebben az esetben amikor senki sem tudhatja, hogy mikor ér véget Putyin háborúja Ukrajnában. Az USA állítólag már tárgyal az oroszokkal valamiféle tűzszünetről. Macron francia elnök felkérte Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Putyinra a béke érdekében. Orbán Viktor abban reménykedhetett, hogy a magyar diplomácia valamiféle közvetítő szerepet játszik holott tudhatná: a realista diplomáciában a kis államoknak egyáltalán nem osztanak lapot.
Sikeresen működik az új magyar gazdaság gazdasági modell, jön az új nemzeti konzultáció a családokról, készül az új NAT, ingyen tankönyvek tanévkezdésre az iskolásoknak, közben hősies harc Brüsszellel, a Sargentini-jelentés után újabb fronton, a határvédelem jogáért – a jól ismert panelekből felépített beszéddel és hangsúlyokkal indította a Parlament őszi ülésszakát Orbán Viktor miniszterelnök. Beszédét az M1 élőben közvetítette. Ezúttal a frakcióvezetők válaszait is – ezeket Orbán nem fogja kitenni az ablakba.
A miniszterelnök beszédének első részében az új magyar modell sikereit foglalta össze, köszönetét fejezte ki a gazdaság szereplőinek, sőt, név szerint is kiemelte Varga Mihály miniszterelnök-helyettest elismerve vitathatatlan érdemeit a jó teljesítmények elérésében. A segélyek helyett a munkára alapozott gazdaságpolitika eredményeként az idei első félévben már 800 ezerrel magasabb volt a foglalkoztatottak száma, és ebből 600 ezerrel a magángazdaságban dolgoztak többen, mint 2010-ben. Hamarosan megközelítjük az a foglalkoztatottak 4,5 milliós álomhatárát – mondta, a munkanélküliség 3, 5 százalékos aránya pedig a harmadik legjobb az EU tagországai között, a cél természetesen az, hogy az élre kerüljünk. A bérek emelkedésében is jelentős az előrelépés, „bár még nem tartunk ott, ahová szeretnénk eljutni” – vetette közbe. A gazdaság szereplői és a kormány között már megkezdődtek a 2019-es bérmegállapodások is.
Szép és bíztató idők következnek a magyar gazdaságban, a cél nem kevesebb, hogy megérje dolgozni és gyermeket vállalni. A kormány szándéka, hogy Magyarország bekerüljön az Európai Unió első öt legjobb és legélhetőbb országa közé.
A miniszterelnök úgy látja, ennek jól az esélyei, hiszen az első negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedés messze meghaladta az EU átlagát. A sok jóból a nyugdíjasok is részesülnek, várhatóan az idén is kapnak nyugdíjprémiumot.
„Zakatolnak az ipari erőközpontok” – jellemezte az országot, elsősorban autópari nagyhatalomként Győrtől Debrecenig a BMW beruházása kapcsán, valamint emlékeztetett a múlt heti bejelentésre, mely szerint újabb 390 milliárd forintos MOL-Tissen Group „giga-beruházás” indul Tiszaújvárosban is. Mindezt akiváló magyar munkaerőnek köszönhetjük – hangsúlyozta.
Az agrárium teljesítményének egy elismerő mondatot szánt: akár 20 millió embert is el tudnánk látni kenyérrel – mondta.
Összefoglalta az oktatásban zajló folyamatokat is: elindult a tanév, minden eddiginél több, egy millió kisdiák kapott ingyen tankönyvet, számítástechnikai eszközöket a közoktatásban, elindul az új NAT társadalmi vitája, a felsőoktatásba bekerült fiatalok többsége pedig ösztöndíjasként, az állam segítségével tanulhat.
A magyar közoktatás történetének legnagyobb fejlesztésének nevezte, ami most zajlik,
az Orbán-kormány 2018-ban 606 milliárd forinttal többet költ oktatásra, mint az utolsó szocialista kormány 2010-ben, összesen több mint ötszáz fejlesztés van folyamatban. Ez az igazi befektetés a jövőbe – zárta a témát.
A miniszterelnök szerint a közeljövőben két terület érdemel kiemelt figyelmet: a népesedési kérdések és az európai politika.
A nemzeti keresztény kormány nem törődhet bele, hogy elfogyjon a nemzet
– mutatott rá – , s nem kétséges, hogy a magyar családok megerősítése a feladat és nem az idegenek betelepítése a megoldás. A népességfogyás megállítását a magyar családokra kell bízni. Újabb kezdeményezésekre van szükség, ezért még az ősszel a családpolitikáról nemzeti konzultáció indul.
Orbán Viktor az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Ezután rátért a másik nagy közfigyelmet kiváltó témára: A vita Európa színpadán zajlik majd, – mondta – 2019 májusában pedig a választáskor a jelenlegi európai elit távozik. Éppen ideje! – tette hozzá Orbán Viktor. – Nem tudták bent, az Európai Unión belül tartani az Egyesült Királyságot és nem tudták kint, az unión kívül tartani a migránsokat.
Mindkettő súlyos történelmi hiba!
Kérdés, hogy mi jön ezután? A miniszterelnök úgy véli, a politikai erők Európában két táborra oszlanak, bevándorlás ellenzőkre és bevándorlás pártiakra, s ez a helyzet ma felülírja a hagyományos pártszerkezetet – fejtette ki.
A bevándorlás ellenes erőket ma markánsan Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Magyarország képviseli, s ellenük folyamatosak a támadások. Többek között a „globális elit” részéről, amely az európai népességcserét támogatja,
annak reményében, hogy majd átveheti fölöttük az uralmat, így az EU és az európai nemzetállamok irányítását is. Magyarországot és Lengyelországot jogi eljárások indításával próbálják gyengíteni Ebbe a sorba tartozik az unió Magyarország elleni jelentése és annak időzítése is.
Orbán Viktor gyermekded vitának nevezte, hogy a Sargentini-jelentés nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt támadta, szerinte ugyanis már a címében is Magyarország szerepel.
Egyébként pedig 19 vita alatt lévő témát, 13 már lezárt ügyet és 37 ténybeli tévedést tartalmaz, például hazánkban dúló antiszemitizmusról. A jelentést abszurd hazugsággyűjteménynek minősítette, elfogadásának módját pedig az alapokmány legelemibb megsértésének.
A kormány jogi lépéseket tesz.
Végezetül kitért arra, hogy Brüsszel a közös védelmi politika jegyében „porta szolgálaltot” kíván a magyar határra telepíteni és azt követeli, hogy adjuk át a „kulcsot”, hogy ők döntsék el, ki léphet be az országba.
Salzburgban a következő EU csúcson a magyar miniszterelnök azt képviseli majd, hogy saját határait Magyarország képes a legjobban megvédeni, ennek jogáról nem mond le.
Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
„Hányszor szerepel Magyarország a bírálat címzettjeként? Egyszer sem! Hányszor a kormány? 48-szor”
– tette fel a teátrális kérdést a frakciók közül elsőként szót kapott Demokratikus Koalíció képviseletében Gyurcsány Ferenc a Sargentini-jelentés és annak kapcsán, hogy Orbán megpróbálja úgy beállítani, mintha Magyarországot szavazták volna le Strasbourgban, nem pedig a magyar kormányt. A pártelnök a tőle megszokott szenvedélyes hangon és némileg teátrálisan elmondott beszédét, amelyben többször is lediktátorozta Orbánt, azzal kezdte, hogy a kormány kezeltetésre szorulna. „Akinek téveszméi vannak, és Napoleonnak, macskának, Magyarországnak képzeli magát, azt a köz és orvosi nyelv tudathasadásosnak hívja. Ilyen tudathasadása van a kormánynak. Kezeltetni kellene magukat” – fogalmazott beszéde elején, amelyben leszögezte, hogy a kormány a 12 pontos teszten megbukott.
Felszólalása után Kövér László házelnök – az ülés alatt először, de nem utoljára – kiesve szerepéből szarkasztikusan azt mondta, hogy Gyurcsánynak nem kellett volna a kezeltetésről beszélni, mert különösen ingoványos talajra tévedt ennek taglalásával.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Gyöngyössy Márton Orbán 12 évvel ezelőtti mondatait idézte, amikor még ellenzékben Strasbourgban arra szólította fel az Európai Unió vezetőit, hogy az EU ne saját belügyeként kezelje és ne segítse a csaló és hazug kormányokat. „12 év után meghallgatták a kérését” – tette hozzá. Hangsúlyozta:
Orbán Európában vesztett, talán nem lenne késő kihátrálnia.
Orbán éveken át küzdött, hogy Európában legyen közös határvédelem, a mostani javaslatot pedig annak fényében kellene megítélni, hogy miről szól a javaslat, s ha már a migrációba beleállt, ne rontsa el, támogassa, hogy Európa meg tudja védeni közös határait.
Nem az ön által felhúzott néhány kilométernyi kerítés védi meg Európát!
Tóth Bertalan (MSZP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője visszaeső jogsértőnek nevezte Orbánt, arról beszélt, hogy a Sargentini jelentés kimutatja, hogy Magyarországon nincs demokrácia, s megmutatja, hogy
Orbán Viktor nem Európa erős embere.
A frakcióvezető egyben kijelentette, hogy pártja javaslatokat fog benyújtani, amelyek elfogadásával okafogyottá válik az uniós eljárás.
Szabó Tímea, (Párbeszéd) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azzal vezette fel a beszédét, hogy mindenki áruló Orbán szemében, aki nem ért vele egyet. Beszélt a mélyszegénységről, az egészségügyről (évente egy szekszárdnyi ember hal meg, mert kilopják a pénzt az ágazatból), a kivándorlásról, a devizahitelesekről, a kilakoltatásokról, a légszennyezettségről, stb., majd felvezette, s feltette a kérdést, amit rögvest meg is válaszolt.
„Önnek a pénz és a hatalom az első, nem Magyarország”! Ki az áruló miniszterelnök úr? Ön támadja az országot, a magyar embereket, Ön az áruló!”
Keresztes László Lóránt (LMP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Keresztes László, az LMP frakcióvezetője szerint Orbán ugyan azt állítja, hogy nem akar migránsokat, de pont ő volt az, aki Pécsett befogadóközpontot akart létrehozni, s ezt csak a helyi lakosok ellenállásának sikerült megakadályozni. „Orbán nem abban érdekelt, hogy a migrációs kérdés megoldódjon, hiszen az kampánytéma, így nem a kritikus magyar problémákról esik szó” – szögezte le, majd igyekezett megindokolni, hogy pártja EP-képviselője miért nem szavazta meg a Sargentini-jelentést. Szerinte azért, mert a magyar problémkra Magyarországon kell válaszokat adni.
Harrach Péter KDNP az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének beszédéből egyértelműen kiderült, hogy a kormány továbbra is Gyurcsánytól tart a leginkább: ő az, aki a frakcióvezetőtől is a legtöbbet kapta, például azt, hogy antiszemita (!), mert egy zsidótól elkobzott villában él, illetve, ő az, aki királynak képzelte magát.
Ugyanez volt kiolvasható Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének a felszólalásából is, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Gyurcsány itt van, mert hogy első kézből személyesen lehet neki gratulálni a most évfordulójához érkezett őszödi beszédhez.
Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy
vannak olyan politikusok, akik jobban gyűlölnek bennünket, mint mennyire szeretik a hazájukat.
Ezt a határvonalat nem lenne szabad átlépni – mondta, külön hangsúlyozva, hogy nem nevezi hazaárulóknak az ellenzéki képviselőket. Egy dolog a kritika és más dolog szembe fordulni a hazával.
Megerősítette, szerinte komolyan fennáll annak veszélye, hogy Magyarországot megfosztják a határvédelemre vonatkozó nemzeti hatáskörtől, holott kétséget kizáróan képes megvédeni a határait.
Miért van erre szükség? – tette fel a költői kérdést. A magyar kormány értelmezése szerint ennek nincs értelme, tehát más van mögötte: ők akarják megmondani, ki jöhet be és ki nem – ismételte meg a beszédében elmondottakat, majd arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy ne támogassák a határvédelem jogának elvételét a hazájuktól.
Rumos kávét kérek, kávésleány, aranyvirág, mint az öreg tengeri medvék, mert most vihar van ebben a mi kis Európai Uniónkban. Az igaz, hogy nem nagy vihar. Nem tájfun vagy hurrikán, a hullámai is elférnének kis helyen, nem kell hozzájuk egész Európa, elég a Kárpát-medence, még sok is – voltaképpen egy szimpla éjjeliedény is elég volna, ha belegondolunk.
De nem beszélek rejtvényekben, nekünk, tengerészeknek ami a szívünkön, az a szánkon: a vihar most is Jean-Claude Juncker és Orbán Viktor között dúl, illetve ez sem ennyire egyszerű, mert Orbán most azt játssza, hogy ő nagy úr, van más, fontosabb dolga is, tehát a kisinasával, Szijjártóval üzenget, míg Juncker maga áll ki a véleménye mellett, neki nincs kisinasa, bár mondjuk szüksége sincs rá. Orbánnak meg tényleg fontos dolga van: Kazahsztánba készül a végtelen sztyeppékre, a nagy hatalmú elbaszihoz, mit néki egy Juncker, mit néki Európa? Várják őt a féktelen lovasok, Ázsia kánjai, várja a messzi Kína.
De miről is van szó?
Arról, hogy Jean-Claude Juncker harcot hirdetett az álhírek ellen. A Berliner Morgenpost című lapban jelent meg vele egy interjú vasárnap ez ügyben – lássuk az összefoglalóját.
A kereszténydemokrata luxemburgi politikus a Berliner Morgenpost című német lap hírportálján hétfőn ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy az európai parlamenti (EP-) választás kampányának időszakában személyesen is fellép az Európai Uniót (EU) vagy a közösség javaslattevő és végrehajtó intézményét, az általa vezetett brüsszeli testületet érintő alaptalan híresztelésekkel szemben.
„Reagálnunk kell, ha kormányok olyan állításokat tesznek az EU-ról vagy a bizottságról, amelyek nem felelnek meg a valóságnak” – mondta Jean-Claude Juncker.
Hozzátette, hogy ebben a tevékenységben személyesen is részt vesz a következő hetekben. Mint mondta, „húsvét után, szerdától visszalövünk”.
Kifejtette, hogy EU-tagállamok kormányainak részéről is tapasztalható igyekezet az EP-választás befolyásolását célzó manipulációra. Nemcsak Oroszország, hanem EU-s tagországok is megpróbálják „fake news révén terelgetni a választói akaratot egy bizonyos irányba”.
A Berliner Morgenpost beszámolója szerint az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar kormányfőt említette példaként. Mint mondta, Orbán azt állítja, hogy őt terheli a felelősség a brit EU-tagság megszüntetéséért (Brexit), pedig meggyőző bizonyítékok szólnak ennek az ellenkezőjéről.
„A magyar kormány azt is állítja, hogy én vagyok a hibás Európa kelet-nyugati megosztottságáért, holott a bizottság mindent megtett ezeknek az árkoknak a betemetéséért” – mondta Jean-Claude Juncker.
Hát kérem, van az úgy, hogy ha valakit sokat sértegetnek, rágalmaznak, még a végén zokon veszi és odacsap. Kocsmában azért is vigyáznak az emberek a szájukra, mert ott könnyen elszáll egy-két pofon a szélben, de hát ez nem egy civilizált kocsma, ez a mindennél mocskosabb magyar politika. Itt még az is lehetséges, hogy a védekezést támadásnak tekintsék.
Azért az a plakátkampány nem volt épp a legszerencsésebb ötlet
Csak hát úgy voltak vele a srácok, hogy a Soros eddig még sosem reklamált, bármit is mondtak róla, biztos a Juncker sem fog, rakjuk őket össze, egy plakátra, milyen szép nagyot fog szólni – azonban Juncker ezt mégis zokon vette. Sőt, lassan Soros is kezd kijönni a sodrából, pedig nagyon hosszú ideig tűrt szótlanul: mikor átvette a The Nation folyóirat és a Fertel Alapítvány Ron Ridenhourról elnevezett bátorság-díját, keserűen megjegyezte: szülőhazájában Orbán Viktor kormánya egyfajta szupergonoszt faragott belőle, aki a magyar nemzet feltételezett keresztény identitására tör. Különben a díjjal járó 10 ezer dollárt Soros György az angol nyelvű Hungarian Spectrum blognak ajánlotta fel, amely szerinte fontos feladatot tölt be azzal, hogy az egész világ számára elérhetővé teszi azt, amit Orbán Viktor odahaza mond. – „Megérdemli, hogy jobban ismerjék és támogassák” – mondta a díjazott.
Lapunk ez úton is gratulál a Hungarian Spectrumnak, melyet kiválónak találunk és magunk is gyakran olvassuk – de most térjünk vissza a viharhoz.
Szóval, Juncker is, Soros is kezd kijönni a béketűréséből, és igazuk is van
Senki sem köteles szelíden tűrni, hogy gátlástalanul hazudozzanak róla. Junckert különösen az zavarja, hogy a Brexit miatt vádolják – hogyne zavarná, nem ő a felelős érte, hanem azok a brit választópolgárok, akik megszavazták. Ő még próbálta is enyhíteni a kialakult helyzetet.
Az már más kérdés – de holnap úgyis meglátjuk – miféle visszalövésre gondolt. Félő ugyanis, hogy derék, tisztességes, a tényeket tisztelő, európai válaszra, ami le fog peregni a magyar kormány ezer szemétdombon edződött gazembereiről. Legfeljebb újabb mocsokáradatot okádnak – mondjuk Szijjártó már meg is kezdte válaszában.
Mert ez a mi kis futsalhősünk, ez a sportos külügyminiszterke szükségét érezte a válasznak. Hogyne érezte volna, ha diktálták neki… no, mit is mondott?
„Európának új vezetőkre van szüksége, olyanokra, akik felismerik az európai emberek érdekeit, és képesek is azokat megvédeni. Az európaiakat nem kell terelgetni, ahogy azt Jean-Claude Juncker gondolja, ez az emberek lenézése. Az európai emberek pontosan tudják, hogy mit akarnak, és a májusi választáson el is fogják mondani. Tény viszont, hogy Jean-Claude Juncker európai vezetőként megbukott. A briteket nem tudta bent tartani a közösségben, a migránsokat pedig nem tudta az uniós határokon kívül tartani.”
Édes úr, magának nagyon sajátos fogalmai vannak arról, kinek mi a dolga. A britek kilépését megakadályozni például személy szerint senkinek sem, arról kizárólag a britek dönthetnek és senki más. Ők tudták, mit akartak (már nem akarják annyira) és a választáson el is mondták. De az azért nagyon aranyos, hogy mikor Juncker azt sérelmezi, miszerint a Brexit miatt vádolják őt igaztalanul, maga ahelyett, hogy cáfolná a sérelmet, inkább még meg is ismétli.
Amit meg a terelgetésről mond, azt engedje meg, de egy önhöz hasonló terelőkutyától el sem fogadom. Még a gazdájától, a számadó juhásztól sem: ne tegyen már úgy, mintha maguk nem kezelnék birkaként a szavazóikat.
Különben, felhívnám a figyelmet (Juncker úrét is) egy apróságra.
Egy jó nagy apróságra.
A magyar kormány propagandája még szimpla, ők a régi stratégiát követik, miszerint sokszor kell ismételgetni ugyanazt a hazugságot, és ha lehet, egyszerre mindig csak egyet, így megragad az emberek agyában. Ez azért jól ismert metódus: propagandának, hívjuk. Ez is álhírekre épít, természetesen – de ezeknél sokkal veszélyesebb, mondhatni az álhírterjesztés magasiskolája az, amit az orosz elvtársak végeznek. Az már nem csak annyiról szól, hogy hazugságokat ismételgetnek, az már a fogyasztó jellemét bomlasztja fel.
Az oroszok által így vagy úgy fenntartott álhír-világban bárki bármikor lehet liliomos szűz, ezüst páncélos Grál-lovag, emberevő sátánista vagy gyilkos útonálló, ugyanis semmi sem állandó, nincsenek tények, nincs bizonyosság, csak vélemény van és hit: valakinek vagy valaminek a minőségét nem a valós tulajdonságai döntik el, hanem az, mit hisznek el róla. És hányan. Az információáradat befogadói ne mérlegeljenek, hanem fogadják el, amit kapnak: nyilván azt fogják elfogadni, amit többször hallanak egybehangzóan. A propagandagépezet lényeges eleme azonban a Káoszgép, ami összevissza, értelmezhetetlen, szenzációs, elbizonytalanító tartalmakat, álhíreket ont magából, így aztán az olvasó belefárad a bonyolult igazság fáradságos keresésébe, és elfogadja a koherensen fogalmazó média hazugságait, ugyanis azokat legalább érti. Kavargó örvényekbe dobja az olvasót, aztán mentőövet mutat neki, amin Putyin neve áll. Nem dobja oda azt a mentőövet, ugyanis nem a kimentés a cél, hanem az alany benntartása a kavargó árban, de úgy, hogy higgyen benne: egyedül Putyin segíthet rajta, egyedül ő a stabilitás.
De hiszen tudják ezt az Unióban, épp emiatt egy közös védelmi egységet is felállítottak. Ezt Litvánia vezeti, amely állítása szerint sikeresen védi magát az oroszok félretájékoztatási kísérleteivel szemben.
Magyarország nem tagja ennek az együttműködésnek
Nahát.
Vajon miért nem?
Kérem szépen, az is kellemetlen, mikor sértegetik az embert, rágalmazzák, hazudoznak róla. De az csak része ennek a nagy, átfogó félretájékoztató manipulációnak.
Ha végre megindul a hadjárat az álhírek ellen, ne csak a rágalmakat célozzák majd meg.
Minden kormány a költségvetéssel mutatja meg, hogy mit is akar valójában: ki kap pénzt és ki nem? Legfőképpen akkor, ha a rendeleti kormányzás szabad kezet biztosít annak alakítására.
Ezúttal a rendeleti költségvetés Pintér Sándor minisztériumát sújtja a leginkább. Régebben az emberi erőforrások minisztériuma volt az örök vesztes, most Orbán Viktor a belügyhöz csapta hozzá az egészségügyet és az oktatást. Ez finom figyelmeztetés is az ott dolgozóknak: a rendőrállam éber ha fizetni nem is tud, de kirúgni azt igen.
Fizetni nem tud: az egészségbiztosítási alap kiadásai az új költségvetésben mindössze 2,9%-kal lesznek magasabbak noha a Nemzeti Bank is 20% feletti inflációval számol jövőre. Az oktatási kiadások egyáltalán nem nőnek a korábbi költségvetéshez képest, amely még jóval alacsonyabb inflációval számolt.
A magyar kormány még mindig Brüsszelre mutogat, ha a tanárok fizetésének emeléséről esik szó. Érdekes módon ez ilyenkor nem számít nemzeti hatáskörnek holott Orbán Viktor állandóan védelmezi a szuverenitást.
Minden pénzt a rezsi védelem kap
Orbán Viktor nagyon is tisztában van azzal, hogy ez politikai hatalmának talán legfontosabb alapja. Közben persze megrendel számokat arról, hogy a lakosság észre sem veszi a földgáz és az áram árának drasztikus emelését, de ő maga a legkevésbé sem ad hitelt ennek. Júliusban még 670 milliárd forintot tervezett a költségvetés a rezsivédelmére, most viszont 2610 milliárd forintot. Kérdés, hogy ez elég lesz-e 2023-ban?
A kormány szisztematikusan hazudik rezsi ügyben. Erre legutóbb a Párbeszéd társelnöke, Tordai Bence mutatott rá. Mindenki azt látja a rezsiszámlákon, hogy a kormány 181 ezer forinttal járult ehhez hozzá. De vajon így van-e? Az új költségvetés a lakosság rezsi védelmére 1458 milliárd forintot irányoz elő. Ha négy millió háztartással számolunk, akkor ez 30 ezer forint vagyis csak az egyhatoda annak, amit a kormány emleget. Ha a hatalom csak ekkora támogatást nyújt, akkor azt a családok többsége ki tudná fizetni még akkor is, ha a magyar jövedelmek elmaradnak Horvátországtól, Csehországtól vagy Szlovákiától. Míg az Európai Unió gazdagabb államaiban átlagosan 15-20 %-ot tesz ki a rezsi a családi költségvetésben addig Magyarországon 25-40%-ot. Lényegesen kevesebbet csakis Bulgáriában keresnek az emberek az Európai Unióban.
Hogy lehetséges ez a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében?
Erre a kérdésre nem siet válaszolni Orbán Viktor, aki viszont azt nagyon is jól tudja, hogy a szegény és kiszolgáltatott emberek a leghálásabb szavazók hiszen őket a legolcsóbb megvenni – akár a rezsivédelemmel is.
Hilarion Alfajev metropolitát átölelte Ferenc pápa, aki szeretne közvetíteni Moszkva és Kijev között. Hilarion Alfajev metropolita jelenleg a Magyarországon élő orosz ortodoxok vallási vezetője, de korábban a külkapcsolatok irányítója volt Moszkvában az ortodox egyház központjában.
Kirill pátriárka is ezt a fontos tisztességet töltötte be mielőtt az orosz ortodox egyház vezetője lett. Mindkét főpapot azzal gyanúsítja az ellenzék Oroszországban, hogy a titkosszolgálat magasrangú tisztjei és támogatják Putyin Ukrajna elleni agresszióját. Az Európai Unió szerette volna feleket listára helyezni Kirill pátriárkát emiatt, de a magyar diplomácia ezt megakadályozta, így nem kobozták el az orosz ortodox főpap hatalmas, nyugati bankokban őrzött vagyonát. Az orosz ortodox egyház nemcsak belföldön, de külföldön is aktívan együttműködik a titkosszolgálattal, birtokai és templomai kiváló búvóhelyek Putyin hírszerzői számára.
Hilarion Alfajev Krisztus oratóriumát a budapesti Zeneakadémián mutatták be tavaly decemberben.
Márciusban jelent meg Hilarion Alfajev könyve Jézus Krisztusról Budapesten. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes így méltatta a könyvbemutatón az orosz metropolita könyvét: ”a mai ember számára is megragadhatóvá teszi a hitet.”
Ferenc pápa megköszönte az ukrán menekültek befogadását
A katolikus egyház feje Ukrajna miniszterelnökével tárgyalt a Vatikánban mielőtt útnak indult volna Budapestre. Az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban az egyházaknak köszönte meg azt, hogy befogadták az Ukrajnából menekülőket. Ferenc pápa a migránsok befogadását szorgalmazza mindenütt, így nem véletlenül nem az államnak hanem az egyháznak köszönte meg a befogadást. A migráció kérdésében Ferenc pápa és Orbán Viktor véleménye élesen szembeáll egymással. Ferenc pápa a templomban találkozott olyan menekültekkel, akik nemcsak Ukrajnából, de Szíriából, Afganisztánból, Jordániából stb. érkeztek Magyarországra.
A katolikus egyházfő, akinek családja bevándorlóként érkezett Itáliából Argentínába, így beszélt a menekültekhez és persze a magyar hatóságokhoz:
”nem elég csak kenyeret adni, mely táplálja a gyomrot hanem a szívet is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segélynyújtás, de az egész emberre figyel: Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani.”
Ferenc pápa ezt követően felkereste az Istenszülő Oltalma nevű görög katolikus templomot. Az osztrák-magyar monarchia utódállamaiban sok görög katolikus él, mert a XVIII.-ik században Kaunitz osztrák kancellár kitalálta, hogy Őfelsége ortodox híveit át kellene téríteni Moszkva vagy Konstantinápoly hűségéről Rómáéra. Ők lettek a görög katolikusok, akik szép számmal élnek Magyarországon is, de sokkal többen Ukrajnában és Romániában. Sztálin és Ceausescu beolvasztotta a görög katolikus egyházat az ortodoxba, de a rendszerváltás után újra szétváltak. Ukrajnában a görög katolikusok a nemzeti érzés legfőbb hordozói, mert az osztrák-magyar monarchiában nem zaklatták őket míg a cári Oroszországban és a Szovjetunióban az ukrán nemzeti érzést nacionalizmusnak bélyegezték és üldözték.
Megközelíteni se tudták eddig a Hableány roncsát a búvárok az emelkedő vízszint és az erős sodrás miatt. Eközben tömeges lemondások vannak koreai utazási irodáknál, amely nagy összegű pereket sejtet. A Viking kapitánya tagadja, hogy hibázott.
A búvárok eddigi merüléseik során megközelíteni se tudták a rettenetes balesetben elmerült Hableány roncsát a Margit hídnál – derül ki a Belügyminisztérium közleményéből. A kiemelés koordinálását egyébként a teljesen más feladatra létrehozott Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatójára, Hajdu János vezérőrnagyra bízta Pintér Sándor.
Az egyik kísérleti merülés. MTI/Balogh Zoltán
A helyzet súlyosságára utal a 24.hu információja, ami szerint ma délután egy TEK-es búvár próbált meg leereszkedni, de nem járt sikerrel. Olyannyira nem, hogy egy mentőbúvárnak kellett kimenteni.
A TEK a munkálatok koordinálására a Margitszigeten kihelyezett vezetési pontot állított fel, ahol mintegy hatvan mérnök, hídépítő és vízügyi szakértő, magyarországi és külföldi búvárok bevonásával keresik azt a biztonságos megoldást, amellyel első ütemben vagy a hajótestet, vagy a nagy valószínűséggel a hajótestbe szorult embereket a felszínre lehet emelni. A keresőkhöz csatlakozott a koreai elnök asszonnyal érkezett búvárcsapat és az osztrák rendőrség Cobra egysége.
A szakemberek álláspontja szerint
egyedi megoldást kell találni a kitűzött célok valamelyikének eléréséhez,
a magas, továbbra is emelkedő vízállás, a folyó nagyon erős sodrása és a vízbeli „nulla látástávolság” nem teszi lehetővé egyetlen hagyományos eljárás alkalmazását sem. A lehetőségeket elvi modellkísérletekkel és gyakorlati tesztmerülésekkel is vizsgálják.
A hatóságok keresőpontot hoztak létre, ahová a honvédség speciális hajóját vezényelték.
Keresõponton az MH 1. Honvéd Tûzszerész és Hadihajós Ezred AM-31 Dunaújváros hajója. MTI/Bruzák Noémi
Menekülnek a koreaiak
A baleset után dél-koreai utazási irodák tömeges visszamondással találták szemben magukat, és felfüggesztették dunai városnéző útjaikat. A The Korean Times című lap úgy tudja, hogy a szerencsétlenül járt turisták útját szervező Very Good Tour mellett a Hana Tour, a Mode Tour és a Yellow Balloon Tour is inkább éjszakai városjáró utakat javasol, vagy pedig szállodai pihenést ajánl csoportjainak.
A dél-koreai lap jelentése szerint a szerdai szerencsétlenség óta a Very Good Tournál
sorozatban mondják le a foglalásokat, az új utasok száma pedig csaknem felére zuhant.
A lap idézte a dél-koreai utazási iroda egyik illetékesét, aki azt mondta, hogy pert készülnek indítani a Viking Sigyn üzemeltetője, tulajdonosa és a hajó kapitánya ellen, de megvárják amíg kiderül, hogy pontosan mi okozta a szerencsétlenséget. Az illetékes hozzátette: még nem döntötték el, hogy az utazási iroda vagy a biztosító indít pert.
A Fővárosi Főügyészség kezdeményezte a Viking Sigyn szállodahajó hajóskapitányának letartóztatását. Az ukrán állampolgárságú C. Yuriy tagadja, hogy szabályt szegett volna. Erről a férfi ügyvédje tájékoztatta pénteken az MTI-t. M. Tóth Balázs szerint a nyomozóhatóság részéről a gyanúsítás „idő előtti, jelenleg nem több egy elméletnél, az alapos gyanúhoz szükséges bizonyosság nem áll rendelkezésre a ténybeli információk alapján”. Ilyen, az alapos gyanút megalapozó megállapítás akkor tehető, ha már megvannak a szakértői vélemények; most viszont a szakértők kirendelése még csak folyamatban van.
A többi között arról beszélt Orbán Balázs, a miniszterelnökség politikai igazgatója egy erősen jobboldali amerikai vélemény vezérrel Budapesten, hogy a magyar kormány megvenne egy amerikai egyetemet.
Christopher Rufo Magyarországon körülnézett, majd megírta tapasztalatait – elemezve Orbán Viktor stratégiáját a hatalom megszerzésére és megtartására. Külön kiemeli a média, az oktatási és kulturális szféra fontosságát, ahol
“Orbán Viktor legjelentősebb tette az volt, hogy újraformálta a köz és magán intézményeket, hogy azzal konzervatív ellen hegemónia jöjjön létre. Ez kiterjedt az iskolákra, egyetemekre, civil szervezetekre, a médiára, a kormányzatra egyaránt.”
Erre épül fel azután a Mathias Corvinus Collegium.
“Ennek célja egy új nemzeti elit megteremtése.”
Christopher Rufo így összegzi tapasztalatait a nemzeti együttműködés rendszeréről:
”Orbán nem kér bocsánatot. Ha van egy állam, akkor a konzervatívoknak tudniuk kell kormányozniuk azt, és még inkább a saját értékeik felé orientálni. Máskülönben az ellenségük rendszerének az ügyintézői lesznek.”
Na és a korrupció? Christopher Russo megírta, hogy azok a Fidesz politikusok, akikkel találkozott elismerték ugyan ennek létét, de csak magánemberként, mert világosan látják: ez a rendszer meghatározó eleme!
Azzal indokolták, hogy a baloldal oligarchái helyett a Fidesz létrehozta a maga oligarchiáját.
“Magyarország nem modell mindenben: kevés az innováció, az állam túlságosan ellenőrzi a médiát, a korrupció tartós probléma, de a Fidesz család politikáját érdemes megfontolni. Magyarország progresszív eszközöket használ konzervatív céljai elérésére” – vonja le a tanulságot Christopher Russo.
A modell a kommunista Kína?
Orbán Viktor nyíltan célzott erre Tusnádfürdőn, ahol a nyugati világ problémáit ecsetelte. Némi gondot okozhat neki, hogy Magyarország nem Kína. Peking ugyanis sikeres gazdasági modellt valósít meg, amely kihívója lehet az Egyesült Államoknak is. A magyar gazdaság teljesítménye a demokrácia 33 éve alatt szánalmasan gyenge. Orbán Viktor 17 évig miniszterelnökként állt az ország élén, és még folytatni szeretné. Kínában a diktatúrát gyakorló kommunista párt kiváló gazdasági eredményeket és emelkedő életszínvonalat tud felmutatni. Hát Orbán Viktor?
A magyar miniszterelnök “eredményei” ebben a tekintetben sokkal inkább Vlagyimir Putyin csődbejutott rendszerét idézik: gyenge gazdasági növekedése, stagnáló életszínvonal
– miközben egy törpe kisebbség, a hatalomhű “oligarcha elit” villámgyorsan gyarapszik.
Lopni sokan tudnak, de cserébe gazdasági eredményt produkálni kevesen.
Magyarország népessége csökken, a gazdaság stagnál, az infláció rekordokat döntöget. Perspektíva nulla! A megfáradt bokszoló, aki már nem akar visszamenni a ringbe, az Orbán Viktor szerint az Európai Unió. Valójában a magyar miniszterelnök belenézett a tükörbe, és ott önmagát látta mint kiégett bokszolót. A politika ugyanis nem boksz: nem elég az ellenfél kiütése. Produkálni is kell valamit: emelkedő gazdaságot, életszínvonalat, oktatást és egészségügyet. Orbán Viktor több mint harminc éve van a pályán, politikusi tehetségét nem vitatja senki.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
