Róna Péter: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül
Nemzeti megbékélést szorgalmazott az Országgyűlés előtt elmondott beszédében Róna Péter, az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje. Hangsúlyozta: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül.
A politikus az államfőválasztást megelőzően elmondott beszédében bírálta az alaptörvényt, amely szerinte minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, „ezzel kecskére bízza a káposztát”, és kijelentette: Szent István óta társadalmi megegyezés van abban, hogy mi, magyarok, a Nyugathoz kívánunk tartozni.
Rámutatott, hogy
anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk.
Miért kellene mindezt kidobni ez orosz diktátor barátságáért? – tette fel a kérdést.
Róna Péter, miután a jelölésért hat ellenzéki pártnak mondott köszönetet, arról beszélt, hogy egy olyan véres háború zajlik a szomszédunkban, amelynek elindítójával a kormány szoros baráti kapcsolatot ápol. Felidézte, hogy a II. világháború során a német birodalom csatlósaként az ország vezetői kitartottak a pusztítás mellett akkor is, amikor mindenki más elpártolt tőlük. Szerinte a mostani tetteket is képtelenek vagyunk a nevén nevezni, szorongunk, mert tudjuk, hogy közünk van a szomszédban történtekhez.
Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazat a hazugságtól? – tette fel a kérdést és azt mondta: hisz benne, hogy nem ez a magyar út.
„Hiszem és bízom benne, hogy Deák Ferenc bölcsessége és kompromisszumkészsége, Göncz Árpád haza- és emberszeretete erősebb, mint korunk diktátumai”
– mondta.
Romsics Ignác történészhez hasonlóan azt kérte, hogy magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik embert lásson. A társadalmi sokféleséget a sikeres országok ismérvének nevezte, annal elnyomása pedig szerinte biztosan katasztrófához vezet.
Az államszerkezet demokratikus működése feletti őrködésről szólva azt mondta: sokat segítene, ha az alaptörvény, ami egy érvényes törvény, egyúttal megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek. Szerinte az alkotmány feladata a politikai hatalom korlátjainak kijelölése, a jelenlegi azonban minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad.
A bebetonozott hatalom pedig a korrupció melegágya – jelentette ki -, a megfelelő intézmények létrehozásához szükséges közmegegyezéshez pedig szerinte a nemzeti megbékélés szükséges.
„Ha nem tudunk kijönni egymással, nincs az a fék és ellensúly, ami megmentene minket”
– fogalmazott.
Erőszakos háborúk, járványok, természeti katasztrófák és gazdasági válságok idején az illiberális válasz, ha a hatalmat mindennel felhatalmazzuk, mi pedig engedelmeskedünk neki. Szerinte ez a lehető legrosszabb, mert nem az egyetértésre, hanem az egyhangúságra törekszik. A jó válasz az, hogy nem csorbítjuk azt, amit a közös megegyezés már létrehozott.
Ide sorolta, hogy a magyarok a Nyugathoz kívánnak tartozni, amelyről már Szent István óta óriási társadalmi megegyezés van. Nem Oroszország és nem Törökország a mi világunk, hanem a keresztény, felvilágosult Nyugat – hangsúlyozta.
A méltányosság és a megbékélés a demokratikus intézmények alapja, amit szerinte azzal kell kezdeni, hogy minden magyar szavazata ugyanannyit érjen. Nem lehet az, hogy a mindenkori kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét éri, vagy az, hogy az egyik ember könnyen eljut szavazni, míg a másik nehezen.
„Az végképp nem lehet, hogy harminc állig felfegyverkezett kommandós betörjön egy szegényeket ápoló jótékonysági alapítvány munkahelyére”
– mondta -, ahogy az sem, hogy minden hetedik ember mély nyomorban él Magyarországon.
Úgy fogalmazott, hogy családokat tesz hajléktalanná egy korrupt karhatalom, és szólt a tanárokért is.
Kijelentette: a méltányosság, az igazságosság, az emberi méltóság védelem erkölcsi feladat, ami nélkül a nemzet egységének látszata csak erőszakkal biztosítható. Ezért kezet kell nyújtani egymásnak és törekedni kell a történelmi sebeink kölcsönös megértésére és gyógyítására – hangsúlyozta.
Azt mondta, amiben 1956-ban és 1989-ben bíztunk, még mindig a miénk lehet: szabad és demokratikus államként boldog, sikeres és megbecsült nemzete lehetünk az európai közösségnek.
Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat
– zárta szavait.
„Orbán hátbaszúrja Lengyelországot”
Putyin Ukrajna elleni háborúja próbára teszi a budapesti és a varsói kormány együttműködését hiszen míg Lengyelország a NATO és az EU legelszántabb tagja Oroszország bírálatában, Orbán Viktor a sor végén kullog. Egyáltalán nem siet elítélni Putyin háborúját Ukrajna ellen.
A lengyel ellenzék egyik vezető lapja vázolta fel a dilemmát, amely szembeállítja egymással Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit noha ők ketten szorgosan együttműködtek Brüsszellel szemben. Csakhogy az Ukrajna elleni orosz támadás nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarországnak vagy Lengyelországnak önmagában csekély a súlya, csakis a NATO illetve az EU számít tárgyaló képes partnernek Putyin számára.
A moszkvai Pravda mindenesetre Magyarországot azok közé a baráti országok közé sorolta, melyek ugyan csatlakoztak a nyugati szankciókhoz, de nem szállítanak fegyvert Ukrajnának. Lengyelország viszont az élenjár Ukrajna támogatásában: a legtöbb fegyver a lengyeleken keresztül érkezik az élet-halál harcát vivó országba.
Morawiecki miniszterelnök púderezi Orbán politikai hulláját
Ezt állitja a Rzeczpospolita című lap helyettes főszerkesztője, aki vezércikkben bírálja a magyar miniszterelnököt, mert Orbán nem hajlandó elítélni Putyin hadjáratát Ukrajna ellen. Nem nyújt támogatást Zelenszkij kormányzatának, és a magyarországi kormány média helyet ad Putyin propagandájának.
Orbán Viktor elfogadta ugyan az Oroszország elleni szankciókat, de arról beszél, hogy az uniós államok is megfizetik ennek az árát. Nem ennek a nyilvánvaló ténynek a fölemlítése zavarja igazán a Rzeczpospolita főszerkesztő-helyettesét hanem az, amit a Mandinernek mondott a magyar miniszterelnök.
„A lengyelek a nyugati világ határát fel akarják tolni az orosz határig. Ők akkor érzik magukat biztonságban, ha ez létrejön, és a NATO – beleértve természetesen Lengyelországot is, megfelelő erőt tud felvonultatni ezen a határon. Ezért támogatják a lengyelek vehemensen Ukrajna NATO tagságát” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Aki ezután arról nyilatkozott, hogy nagy geopolitikai játékosok kereszttüzében találta magát. Aki kereszttüzben van, az egyik oldalhoz sem tartozik – vonja le a következtetést a Rzeczpospolita főszerkesztő-helyettese, aki szerint Orbán Viktor nem érzi magát a Nyugat részének. Szuldrzynski szerint
„Orbán rozsdás késsel szúrja hátba Lengyelországot.”
Magyarország az orosz befolyás kirendeltségévé vált – teszi hozzá a főszerkesztő-helyettes, aki szerint Orbán Viktor a putyinizmus magyar változatát építi ki.
Falus akadémikus: nem vizsgálták meg a SinoPharm vakcinát Magyarországon
A jeles vírus kutató elmondta, hogy azért hagyta el a gyógyszer engedélyezését végző intézetet, mert a kínai vakcinát – politikai utasításra – engedélyezték anélkül, hogy azt bevizsgálták volna.
Falus akadémikus az Atv-nek úgy nyilatkozott, hogy kizárólag a kínaiak saját dokumentációja alapján engedélyezték a SinoPharm vakcinát Magyarországon. Az akadémikus szerint hiba volt a 60 év fölöttiek beoltása a kínai vakcinával, mely nem jelentett megfelelő védelmet.
Peking maga is megmondta
Kínában a kormányzat elsősorban a munkaképes korcsoportokat oltotta be kezdetben mondván, hogy nekik több esélyük van arra, hogy megkapják a vírus fertőzést. A nyugdíjasok reklamáltak, mire a gyógyszer hatóság vezetője őszintén bevallotta: nem tudják, hogy a SinoPharm vakcina hatásos-e hatvan év fölött amikor az emberek immunrendszere már leépülőben van. A nyugati sajtó megírta: Kína Pfizer vakcinát vásárolt, és ezzel oltották be a kádereket, akiknek a javarésze túl van a 60-ik életévén. A kínaiak nagy mennyiségben exportálják vakcináikat a szegényebb országokba, de általában tájékoztatják a vevőket: 60 év fölött az oltóanyag hatékonysága kérdéses lehet.
Életveszélyes lélegeztető gépeket vett a magyar kormány – méregdrágán
2020-ban 560 millió dollárért, vagyis mintegy 178 milliárd forintért vásárolt 6258 darab „Shangrila 510S” és „SH300” típusú lélegeztetőgép-modelleket a magyar kormány egy kétes hírű malajziai üzletembertől Vinod Sekhartól, aki ellen hazájában jelenleg is eljárás folyik pénzmosás és korrupció gyanújával. A malajziai sajtóból azonban kiderült más is: a lélegeztető gépek egy része életveszélyes!
Egy hónappal a megállapodás előtt vezető brit orvosok arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Királyságban Kínából vásárolt „Shangrila” típusú lélegeztetőgépek hibásak, és károkat vagy akár halált is okozhatnak, ha kórházakban használják őket.
Rámutattak a karbantartással és az oxigénellátással kapcsolatos problémákra, valamint a zavaros használati útmutatókra, hozzátéve, hogy a lélegeztetőgépeket mentőautók, nem pedig kórházak számára készítették,nem alkalmas, hogy intenzív osztályokon kezeljék vele a Covid 19 vírus kómában tartott pácienseit.
Az oxigén ellátás ugyanis nem folyamatos, és a leállások a beteg életét veszélyeztetik.
A szakértői csoport véleménye már ismert volt akkor, amikor a magyar kormány megkötötte a nagy üzletet a kétes hírű üzletemberrel Malajziában.
Nemcsak ezzel a kínai lélegeztető géppel akadtak problémák:
Kolumbiában az SH 300-as is időnként leállt, és az oxigén átmeneti hiánya több beteg halálát okozta!
Mindezt Tompos Márton, a Momentum korrupcióellenes munkacsoportjának vezetője derítette ki. Elmondta a malajziai sajtónak, hogy
a lélegeztető gépek magas ára – csaknem 90 ezer dollár –önmagában is felháborító, de az, hogy közülük több kínai gép is életveszélyes az mindenképp vizsgálatot érdemel.
Tompos kapcsolatot keres Vinod és Orbán miniszterelnök között, miközben több magyar hírportál is azt közölte, hogy a malajziai legújabb fejlemény hatással lesz Orbán kormányára, amelyet az EU-tagállamok legnagyobb orvosi felszerelésvásárlásaként emlegettek.
Az kiemelkedően magas beszerzési árat az Orbán kormány a vásárlás idején a vészhelyzettel indokolta.
Ajándék lónak, avagy halálos ajándék kirgiz testvéreinknek
Szijjártó Péter külügyminiszter Biskekben 20 olyan kínai lélegeztető gépet ajándékozott Kirgizisztánnak, amely az említett típusok közül való vagyis életveszélyesek lehetnek.
Malajziában Vinod Sekhar üzletember ellen emiatt is nyomoznak. A korábban dúsgazdag üzletember, akinek vagyona jelentősen csökkent a pandémia előtt, a járványból igyekezett hasznot csinálni. A magyar kormánnyal kötött üzlet után, amely a legnagyobb volt Magyarország lélegeztetőgép beszerzései közül, Vinod Sekhar vásárolt egy luxus jachtot 19,8 millió dollárért és egy Bombardier magán repülőgépet. Legalább számára bejött az üzlet.
Putyin 2 milliárd dolláros vasúti kölcsöne Orbánnak
Kínai után orosz vasút is épülhet Magyarországon, mert Oroszország hatalmas hitellel támogatná a nagy fejlesztési tervet, amely Budapest elkerülésével kötné össze Záhonyt az osztrák határral.
Miután Záhonyban amúgy is épül a nagy logisztikai központ, amelyhez reményeket fűznek az oroszok és a kínaiak egyaránt ezért logikus lépés volt, hogy Putyin is beszáll az üzlet finanszírozásába. Korábban már Palkovics miniszter tárgyalt erről orosz kollégájával, és most Putyin személyesen erősítette meg, hogy lesz is ebből valami.
A kínaiak is körülbelül 2 milliárd dolláros hitel keretből építik a Budapest-Belgrád vasútvonalat (+ a magyar állam hozzájárulása). Az orosz vasúti fejlesztés esetében is valószínűleg hasonló lesz a konstrukció: a magyar állam is jelentős pénzeket tesz hozzá a külföldi hitelhez. Az építkezésben pedig a külföldi cégeken kívül részt kapnak Orbán Viktor kedvenc nemzeti tőkései.
Egymilliárd köbméter plusz
Orbán Viktor földgázért utazott elsősorban Moszkvába, és Putyin rábólintott a magyar tervre. Minden oroszok elnöke kijelentette, hogy konzultált az érintett vezetőkkel, és
„nem okoz problémát egymilliárd köbméter plusz földgáz”.
Ez fontos lehet Orbán Viktornak hiszen a rezsicsökkentés fenntartása sokmilliárdos veszteséget okoz jelenleg az MVM-nek. Árról sem Putyin sem Orbán nem beszélt, de valószínűleg kisebb mint a piaci ár éppúgy mint a hosszútávú magyar-orosz földgáz egyezmény esetében. Az energia válság kedvező helyzetbe hozta Putyint, aki feltöltheti az államkasszát a magas olaj és földgáz árak miatt. Ráadásul, ha a tendencia tartós marad, akkor ezzel megerősítheti Oroszország ingatag gazdaságát, és az energia fegyvert büszkén lóbálhatja, kevésbé lesz szüksége a kard csörtetésre, amely amúgy is nehéz helyzetbe hozza szövetségeseit mindenekelőtt Orbán Viktort.
Orbán, Le Pen és a 10 millió eurós baráti kölcsön
Pénzügyi problémákkal küszködik Marine Le Pen, aki a szélsőjobboldal nevében akarja kivívni Emmanuel Macron francia elnököt az áprilisi választásokon. A kampányhoz pénz kell, és az európai bankok nemigen bíznak Marine Le Pen elképzeléseiben.
Annál is kevésbé bíznak benne a bankok, mert híveinek egy része átpártoló Zemmourhoz, a szélsőjobboldal másik csillagához, aki éppúgy vendége volt Orbán Viktor miniszterelnöknek mint Marine Le Pen asszony. Valószínűleg a karmelita kolostorban állapodhattak meg arról, hogy egy magyar bank 10,6 millió eurós kölcsönt nyújt a szorongatott helyzetben levő Marine Le Pennek. A francia RTL nem közölte a bank nevét, de érzékeltette, hogy olyan pénzintézetről van szó, amely ugyancsak közel áll a magyar miniszterelnökhöz.
Marine Le Pen öt évvel ezelőtt Putyin orosz elnök segítségével tudott pénzhez jutni a választási kampányához. Lehet, hogy ezúttal Putyin meghagyta Orbán Viktornak a kölcsön nyújtás lehetőségét olyan helyzetben amikor a siker erősen kérdéses. A közvélemény-kutatás szerint Marine Le Pen nem biztos, hogy bejut a választás második fordulójába vagyis még az is lehet, hogy elvérzik az első fordulóban.
Európai pártépítés
Amióta Orbán Viktor kipaterolta saját magát az Európai Néppártból, azóta család hiányban szenved a magyar miniszterelnök, aki Brüsszel jó ismerőjeként pontosan tudja, hogy ez mit jelent. Szavának súlya és befolyásának mértéke csökken miközben ellenfelei erősödnek a döntéshozó központokban. Az Európai Néppárt jelenleg a centrummal működik együtt: a liberálisokkal, zöldekkel és szocialistákkal, akik között szép számmal akadnak Orbán ellenfelei. Ez nem sok jót ígér akkor sem, ha az április választások után kormányfőként tudja folytatni. Legutóbb Madridban próbálta meg egységbe fogni a szélsőjobboldalt – ezúttal is sikertelenül. A vita ezúttal Oroszország megítéléséről folyt: míg Marine Le Pen és Orbán Viktor hevül Putyin elnökért addig lengyel elvbarátaik a pokolba kívánják minden oroszok elnökét.
Nemcsak ez a baja a tervezett szélsőjobb összefogásnak hanem a közös program hiánya is. Brüsszel bírálata az egyetlen ami összeköti őket. Ebből azonban nem lehet megélni. A választópolgárok konkrét programot várnak arra, hogy országuk kilábaljon a pandémia okozta válságból, melyet az energia krízis is súlyosbít. Itt a jelszavak nem segítenek. Euró milliárdokról van szó, amelyeket az Európai Unió mind kevésbé siet olyan renitens vezetőknek juttatni mint Orbán Viktor.
Marine Le Pen ellenfele, Emmanuel Macron francia elnök ezt pontosan megfogalmazta budapesti útja előtt: Orbán politikai ellenfél, de európai partner. Vagyis Macron örülne, ha Orbán elbukná a választásokat, és a francia elnök azt is tudja: Orbán ugyanígy boldog lenne, ha ő bukna meg. Ha viszont Macron nyer, akkor német, olasz és spanyol támogatással megindul a szorosabb uniós integráció felé. Akkor pedig Orbánnak a pária szerep marad Európában.