Róna Péter: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül

1
911
MTI

Nemzeti megbékélést szorgalmazott az Országgyűlés előtt elmondott beszédében Róna Péter, az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje. Hangsúlyozta: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül.

A politikus az államfőválasztást megelőzően elmondott beszédében bírálta az alaptörvényt, amely szerinte minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, “ezzel kecskére bízza a káposztát”, és kijelentette: Szent István óta társadalmi megegyezés van abban, hogy mi, magyarok, a Nyugathoz kívánunk tartozni.

Rámutatott, hogy

anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk.

Miért kellene mindezt kidobni ez orosz diktátor barátságáért? – tette fel a kérdést.

Róna Péter, miután a jelölésért hat ellenzéki pártnak mondott köszönetet, arról beszélt, hogy egy olyan véres háború zajlik a szomszédunkban, amelynek elindítójával a kormány szoros baráti kapcsolatot ápol. Felidézte, hogy a II. világháború során a német birodalom csatlósaként az ország vezetői kitartottak a pusztítás mellett akkor is, amikor mindenki más elpártolt tőlük. Szerinte a mostani tetteket is képtelenek vagyunk a nevén nevezni, szorongunk, mert tudjuk, hogy közünk van a szomszédban történtekhez.

Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazat a hazugságtól? – tette fel a kérdést és azt mondta: hisz benne, hogy nem ez a magyar út.

“Hiszem és bízom benne, hogy Deák Ferenc bölcsessége és kompromisszumkészsége, Göncz Árpád haza- és emberszeretete erősebb, mint korunk diktátumai”

– mondta.

Romsics Ignác történészhez hasonlóan azt kérte, hogy magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik embert lásson. A társadalmi sokféleséget a sikeres országok ismérvének nevezte, annal elnyomása pedig szerinte biztosan katasztrófához vezet.

Az államszerkezet demokratikus működése feletti őrködésről szólva azt mondta: sokat segítene, ha az alaptörvény, ami egy érvényes törvény, egyúttal megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek. Szerinte az alkotmány feladata a politikai hatalom korlátjainak kijelölése, a jelenlegi azonban minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad.

A bebetonozott hatalom pedig a korrupció melegágya – jelentette ki -, a megfelelő intézmények létrehozásához szükséges közmegegyezéshez pedig szerinte a nemzeti megbékélés szükséges.

“Ha nem tudunk kijönni egymással, nincs az a fék és ellensúly, ami megmentene minket”

– fogalmazott.

Erőszakos háborúk, járványok, természeti katasztrófák és gazdasági válságok idején az illiberális válasz, ha a hatalmat mindennel felhatalmazzuk, mi pedig engedelmeskedünk neki. Szerinte ez a lehető legrosszabb, mert nem az egyetértésre, hanem az egyhangúságra törekszik. A jó válasz az, hogy nem csorbítjuk azt, amit a közös megegyezés már létrehozott.

Ide sorolta, hogy a magyarok a Nyugathoz kívánnak tartozni, amelyről már Szent István óta óriási társadalmi megegyezés van. Nem Oroszország és nem Törökország a mi világunk, hanem a keresztény, felvilágosult Nyugat – hangsúlyozta.

A méltányosság és a megbékélés a demokratikus intézmények alapja, amit szerinte azzal kell kezdeni, hogy minden magyar szavazata ugyanannyit érjen. Nem lehet az, hogy a mindenkori kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét éri, vagy az, hogy az egyik ember könnyen eljut szavazni, míg a másik nehezen.

“Az végképp nem lehet, hogy harminc állig felfegyverkezett kommandós betörjön egy szegényeket ápoló jótékonysági alapítvány munkahelyére”

– mondta -, ahogy az sem, hogy minden hetedik ember mély nyomorban él Magyarországon.

Úgy fogalmazott, hogy családokat tesz hajléktalanná egy korrupt karhatalom,  és  szólt a tanárokért is.
Kijelentette: a méltányosság, az igazságosság, az emberi méltóság védelem erkölcsi feladat, ami nélkül a nemzet egységének látszata csak erőszakkal biztosítható. Ezért kezet kell nyújtani egymásnak és törekedni kell a történelmi sebeink kölcsönös megértésére és gyógyítására – hangsúlyozta.

Azt mondta, amiben 1956-ban és 1989-ben bíztunk, még mindig a miénk lehet: szabad és demokratikus államként boldog, sikeres és megbecsült nemzete lehetünk az európai közösségnek.

Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat

– zárta szavait.

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .