Fontos

Kormányzati csiki-csuki

Merre tovább? – teszik fel egyre több helyen a kérdést a választási gyűlések résztvevői a kampányoló politikusoknak. Sokan gondolják úgy, hogy a kormány nem kormányoz kellő hatékonysággal, az ország sorsát meghatározó kérdésekre nem eléggé megfontolt válaszok születnek. Valóban változásokra volna szükség e téren is?

2014-ben, a harmadik Orbán kormány hivatalba lépésekor a miniszterelnök újabb struktúrát alakított ki: a „takarékosság jegyében” eredetileg mindössze nyolc minisztériumból álló kormányzati apparátusát egy kilencedikkel is kibővítette. Minisztériumi rangra lépett a koordinációt ellátó, korábban Lázár János által államtitkári rangban vezetett Miniszterelnökség. Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma szétvált, a közigazgatás a Miniszterelnökséghez került, a végrehajtási területek-  mint például az elektronikus nyilvántartás – a Belügyminisztériumhoz. Az igazságügy önállósult, a korábban Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumhoz hozzácsatolták a külgazdasági területet, amelyet korábban Szijjártó Péter felügyelt államtitkárként a Miniszterelnökségen belül.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Sárközy Tamás professzor úgy látja, a miniszterelnök által kialakított kormányzati struktúra működőképes, hiszen az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy sikerült létrehoznia  egy erős, összkormányzati irányítású, kancellári típusú kormányzást.  Ebben kétségtelenül gyors és könnyű döntések születhetnek. Két évvel később tovább lépett, „kifelé fordult”, a kabinet-rendszer bevezetésével új hangsúlyokat vitt be a kormányzati struktúrába. Azzal, hogy Lázár Jánosra bízta a stratégiai, és Varga Mihályra a gazdasági kabinet vezetését új „centrumokat” alakított ki.

Ez a lépés természetesen nem gyengítette az integrált minisztériumok felelősségét, de nőtt az irányításban a miniszterelnökség tekintélye, amelyet a tömegkommunikáció leválasztásával tehermentesített. Kiépült a járási rendszer és a területi kormányhivatalok hálózata.

Ellenzéki körökben meglehetősen sok bírálat éri ezt a struktúrát, különösen az Emberi Erőforrások Minisztériumába integrált

egészségügyi és az oktatási terület háttérbe szorulását kifogásolják.

Úgy gondolják, ilyen körülmények között nem lenne szabad ezt a társadalmi szempontból annyira fontos két területet „másodrangon” kezelni, bár el kell ismerni, hogy a korábbi évtizedekben is meglehetősen mostoha sorsa volt e két ágazatnak. Az oktatás általában a kultúrával, az egészségügy a szociálpolitikával élt kényszerhazásságban.

Sárközy professzor, az államigazgatási kérdések avatott szakértőjeként, nem lát kivetnivalót magában az integrált minisztériumi struktúrában,

a működési zavarok okát  a gyakori átszervezésekben látja.

Sőt, bizonyos értelemben előnyösnek is gondolja, ha a feszültségek, ellentétek, amelyek mondjuk a sport finanszírozása, vagy az egészségügyi intézmények támogatása, netán az oktatási intézmények működtetési gondjai kapcsán felszínre kerülnek, megmaradnak egy minisztérium falain belül, és a problémáik megoldásának kényszere nem emelkedik kormányzati szintre.

Természetesen sem ő, sem mások kívülről nem láthatnak bele, hogy a választásokat követően

milyen kormányzati változásokra lehet számítani.

Ahogyan az igazságügyi tárca két éve ki tudott „szabadulni” az integráció rendszeréből, nem lehet kizárni, hogy a 2018-at követő években nem kaphat-e önállóságot az egészségügy is.

Kormányülés

Sok függ attól is, hogy megőrzi-e a Fidesz-KDNP a domináns többségét, és továbbra sem kell koalíciós partnert keresnie, vagy Magyarország több párti kormányzásra kényszerül a továbbiakban. Az előbbi esetben folytatható a viszonylag kisszámú minisztériumokkal operáló struktúra, mert nem kell tárcákat „osztani” a politikai partnereknek, a másik körülmény óhatatlanul magával hozza majd a minisztériumok számának növekedését.

Mind két változatnak ára van,

de egyikre sem igaz Orbán Viktor érvelése, miszerint olcsóbb kormányt akar működtetni. A jelenleg hivatalban lévő több mint száz államtitkár és a közel kétszáz helyettes államtitkár, valamint az alájuk tartozó apparátusok eltartása nagyon sok pénzünkbe kerül nekünk, adófizetőknek.

Deutsch Tamás egymillió forintot fizethet Gyurcsány Ferencnek

0

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy Deutsch Tamás megsértette a Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt Altus Zrt. jó hírnevét. Egyúttal elégtételadásra kötelezte a Fidesz politikusát azzal, hogy az alábbi közleményt nyilvánosságra kell hoznia:

„Sajnálkozásomat fejezem ki amiatt, hogy valótlanul állítottam, hogy az Altus Zrt. az elnyert uniós megbízása keretében kapott forrásból juttatott 80 millió forintot Czeglédy Csabának.”

A bíróság Deutschot egymillió forint sérelemdíj megfizetésére is kötelezte.

A Momentum három feltétele

0

A budapesti olimpiáról szóló aláírásgyűjtés kapcsán ismertté vált Momentum sokáig teljesen elhatárolódott attól, hogy másokkal együttműködjenek a választási kampány során. Ám ahogy közeledik a választás időpontja, mintha árnyaltabb lenne a kép.

Fekete-Győr András a Hír TV reggeli műsorában jóval megengedőbben nyilatkozott a más pártokkal való együttműködésről, mint korábban.

Az együttműködésnek azonban a Momentum elnöke szerint három feltétele van.

Az első, hogy legyen egy hiteles ellenzéki jelölt, a második, hogy a hiteles ellenzéki jelöltnek legyen matematikai esélye a győzelemre, végül pedig, hogy az egymás javára történő visszalépés kölcsönös legyen.

Hogy mi a hiteles ellenzéki jelölt ismérve, arról Fekete-Győr azt mondta: ezt tudni lehet a múltjából, lopott-e pénzt, csalt, hazudott, vagy sem.

Amikor Orbán, Polt, Lázár, Rogán a bíróságok előtt állnak

Miért kell felvenni a kapcsolatot a svájci és amerikai titkosszolgálatokkal; miért pária ma Magyarország a nemzetközi porondon; továbbá mi a legszennyesebb dolog, ami a magyar történelemben megesett. Interjú Ara-Kovács Attilával, a Demokratikus Koalíció külügyi kabinetjének  a vezetőjével.

 

Játszunk el a gondolattal: kormányváltás történik áprilisban, a DK kapja a külügyminiszteri tárcát. Mi lenne a külügyminiszter első lépése?

Ennél könnyebb kérdés nincs is. A külügyminiszter azonnal Brüsszelbe utazna és új fejezetet nyitna az Európai Unió és Magyarország kapcsolatában. A következő napon a NATO-központba menne, ahol helyreállítaná a szövetségesi bizalmat. És ugyanezt tenné Berlinben és Párizsban, Rómában is. Nyolcévnyi totális elszigeteltség után egyetlen vesztenivaló napunk sincs, hogy a világban helyreállítsuk a magyar presztízst, ami 2010-ben elveszett. És a külügyminiszter dolga lenne felvenni a kapcsolatot a svájci titkosszolgálattal, valamint az amerikai hasonló szervekkel, hogy tisztázza: azok mit tudnak az Orbán család és a többi oligarcha nemzetközi üzelmeiről. Mert számos ráutaló jel mutatja, hogy a pénzkimenekítés, a pénzmosás és a gyanús tranzakciók nyomát az adóparadicsomokban ezek a szolgálatok nyomon követték. Szükség lesz erre a tudásra, amikor Orbán, Polt, Lázár, Rogán és a többiek a bíróságok előtt állnak majd.

Vissza a pillanatnyi valóságba: nyolc éve eddig még nem tapasztalt gyűlöletkampányt folytat az Orbán-kormány és a magyar közvélemény egy részében ez táptalajra talált. Nekem ez komolyabb és hosszantartóbb kezelésre szoruló problémának tűnik, mint, mondjuk a szintén tomboló korrupció. A Demokratikus Koalíciónak van elképzelése arról, hogy lehet majd ezen változtatni?

Aligha kétséges, hogy ezt országos média nélkül nem lehet megtenni. Ám minthogy az Orbán-média a felszámolandó oligarcha-rendszer szerves része, vagyis lopott vagyon, ugyanaz a sors vár rá, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István stb. milliárdjaira. Meg kell teremteni a szabad sajtót, amit meg kell védeni – ez az egyik legnagyobb tanulsága az 1989 után esztendők kijózanító kudarcának.

A DK kampányának egyik fontos része a magyarországi állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező határon túliak szavazati jogának megvonása. Ennek érthető a belpolitikai indíttatása, a határon túl azonban ez heves reagálásokat váltott ki. Hogyan lehetne ezt az ellentmondást feloldani, vagy legalább ésszerűen megmagyarázni?

A heves reagálás nagyon is érthető; főként azok reagálnak igen hevesen, akik e reakciókért már jó előre megkapták az Orbán-kormány guruló forintjait. Más közegben nem ennyire hangos a tiltakozás, például azoknál, akiket megrémít, hogy a magyarországi politikai hisztériát milyen könnyen továbbították fideszes csatornákon, s ma már ugyanaz a gyűlölet pusztít ott is, mint itt, Budapesten. A korábbi évtizedekben egy erdélyi vagy vajdasági magyar mindig buszkén tekinthetett Magyarországra. Ma Magyarország – Orbánnak köszönhetően – pária a nemzetközi porondon. A határon túliak épp azt veszítették el, ami közös nemzeti kultúránknak súlyt adott korábban: annak kompatibilitását Európával, a Nyugattal, a demokráciával és a liberalizmussal. Ma a román vagy a szlovák politikai kultúra például könnyebben talál hangot a nagyvilággal, mint a magyar.

Kampányban erre már nem lesz idő, de van-e elképzelés arról, hogy a jövőben a főleg Nyugat-Európában dolgozó, magyarországi lakhellyel rendelkezőknek hogyan lehetne megkönnyíteni a szavazást?

Természetesen. Azonnal megszüntetjük azt az anomáliát, hogy magyar és magyar állampolgár között létezzék ez a diszkriminatív megkülönböztetés. Véleményem szerint fel kell számolni azonnal a Fidesz által komponált igazságtalan választójogi törvényt is. Ez abból a szempontból nem egy megoldhatatlan probléma, hogy a demokratikus ellenzék már bír egy valóban demokratikus és igazságos választójogi törvénytervezettel.

A magyar ellenzéki pártok tabu témaként kezelik az Orbán-kormány jelképévé vált „kerítést”, miközben nagy volt a tiltakozás annak építésekor. Józan ésszel azt mondanánk, hogy jó, jó ez csak kampánystratégia, nem beszélünk negatívan olyan dolgokról, amelyek a magyarok többségének nincsenek ellenére. Vagy egy kormányváltás után mégis megmaradna a kerítés?

A migráció kérdése és annak orbáni kezelése az egyik legszennyesebb dolog, ami a magyar történelemben megesett. A kerítés létét vagy nem létét annak a hazugságtengernek a függvényében kell mérlegelni, hogy Orbán szép csendben mégiscsak befogadott kétezer, sőt állítólag több menekültet. Egyrészt terrorizálta őket délen, majd nyugatról beengedte őket. Nem a kerítés a lényeg, hanem a gennyes hazugság és az az embertelenség, ami Röszkénél például történt. Ne bagatellizáljuk el ezt a drámát azzal, hogy kerítést emlegetünk. Sokkal többről van itt szó.

A határon túl két befolyásos és a legtöbb külhoni szavazatokat szállítani tudó magyar kisebbségi szervezet, az RMDSZ és a VMSZ, teljesen feladta eddigi, kényesen kezelt függetlenségét és a Fidesz csatlósává vált. Helytálló ez a megállapítás?

Sajnos tökéletesen. Ez már ma is egy tragédia az ott élők számára, hisz a két szervezet romániai, illetve szerbiai politikai befolyása gyakorlatilag a nullára csökkent. Régi igazság: Budapest nincs abban a helyzetben, hogy az adott kormányokból kikényszerítse az amúgy nagyon fontos autonómiát. Erre csak a korábbi RMDSZ és VMSZ, illetve ennek egyik-másik elődje volt képes. Ezek a szervezetek ezt kapták cserében azért, hogy lemondtak függetlenségükről. A már említett tragédia akkor fog kiteljesedni, amikor bukik az Orbán kormány, s mind a tehetségtelen Kelemen Hunor, mind az elvtelen Pásztor István egyszer csak két szék között a földön – azaz a politikai semmiben – találja magát. Őszintén szólva ezért őket nem fogom sajnálni, annál inkább e romba dőlt pártok tisztességes tagjait.

Utcára kerülhet egy négygyermekes család

0

Négygyermekes családot készülnek kilakoltatni kunszentmiklósi önkormányzati bérlakásából egy korábbi 14.500 forintos, azóta már rendezett tartozása miatt – értesült a Magyar Szociális Fórum.

A hat fős család legkisebb tagja 6 éves, a többi gyerek pedig 13, 15 és 21 éves. Az utóbbi nagykorú lány munkaképtelen súlyos szívbetegsége miatt, három műtéten esett át, és állandó orvosi felügyeletre szorul.

A családnak nincs hová mennie, más lakhatást nem kínáltak fel neki. Szerény jövedelmükből nem futja albérletre. Havi összjövedelmük 151.440 Ft, mely 76.900 Ft fő állású anyasági támogatásból és családi pótlékból, a férj 54.000 Ft-nyi közmunkás keresetéből és a lány 20.540 Ft saját jogon kapott családi pótlékából tevődik össze.

Tizennyolc éve laknak a Bankós Károly úti önkormányzati lakásban. Bérleti szerződésüket 2016-ban nem újították meg, és az önkormányzat bíróság elé vitte az ügyet. 90 napon belül kellene elhagyniuk a lakást, de fellebbeztek az ítélet ellen.

A Magyar Szociális Fórum hétfőn üzenetben kérte Lesi Árpád kunszentmiklósi polgármestertől, hogy ne lakoltassák ki a családot, ha nem tudnak neki más lakhatást biztosítani. A szervezet megkeresésére még nem érkezett válasz.

Forrás: Magyar Szociális Fórum

Cáfolja az állami médiát a hódmezővásárhelyi ellenzéki jelölt

0

Az M1 és a Magyar Rádió szerint a Jobbik már nem támogatja Márki-Zay Pétert. Ő válaszul csoportképet készített a jobbikos támogatóival.

Forrás: Facebook / Márki-Zay Péter

Márky-Zay a Facebookon azt is írta, helyi katolikusok hívták, ahogy fogalmaz, „a tendenciózus kérdésen felháborodva”, hogy a helyi lap munkatársa róla kérdezi őket. Azt írja: ő is odament hozzá, és megkérte, hogy „Kövér László köteles beszédét és Lázár akasztófás tüntetését se felejtse el megemlíteni a cikkében”.

A polgármester-jelölt szerint Hegedűs Zoltán (a Fidesz polgármester-jelöltje) két plakátja is felkerült a háza elé – ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy nem tehet kifogást ellene, hiszen ők pedig Lázár János házához tettek egyet. De azt írja: sajnálja, hogy Hegedűs Zoltán „harcostársának”, Hernádi Gyulának nem jutott hely (Hernádi MSZP-s képviselő volt, de most függetlenként indul).

Ugyanakkor Márki-Zay szerint

továbbra is lopják és rongálják az ő plakátjait.

Arról is ír, hogy a közmédia pénteken arról adott hírt, hogy a Jobbik már nem támogatja őt. Ezért is készített csoportképet a jobbikos támogatóival a szavazatszámláló bizottsági tagok „választási csalások elleni felkészítésén”. Azt írja: „az M1 híresztelése teljesen alaptalan”.

Három kép a kampány egy napjáról:1. A Délmagyarország újságírója próbált "elfogulatlan" véleményeket begyűjteni a vásá…

Közzétette: Márki-Zay Péter – 2018. február 18.

Bréking nyúz, február 19. – Különkiadás Orbán beszédéről

0

Sajátos nézőpontból számolt be a kormánysajtó Orbán Viktor tegnapi évértékelő beszédéről, nem fukarkodtak a miniszterelnököt dicsérő, az ellenzéket szidó jelzőkkel, és gyakorlatilag egymással versengtek abban, hogy leírják: mennyire egyetértenek Orbánnal.

Origo: „Minden túlzás nélkül fantasztikus hangulatban”

„Zsúfolt teremben, minden túlzás nélkül fantasztikus hangulatban, rengeteg fiatal előtt tartotta meg huszadik országértékelőjét Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban. A beszédet hallgató tömegben ismert közéleti szereplők mellett feltűnően sok fiatal is feltűnt. (…)

Politikai rendezvényekhez mérten szokatlanul sok fiatal hallgatta a beszédet, akik többször is tapssal fogadták a miniszterelnök szavait – például, amikor arról beszélt, hogy az otthonokat, a munkát és a keresztény kultúrát meg kell védeni.

A  Várkert Bazár zsúfolásig megtelt, nagyon sokan hallgatták végig a helyszínen a miniszterelnök idei évértékelő beszédét.”

Pesti Srácok: „Nem vagyunk birkák”

„Tárgyilagos, világos, egyértelmű üzeneteket fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő ötven percében. Nem vagyunk birkák! – hangsúlyozta a kormányfő, majd hozzá tette, harcolni fogunk! Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy vannak, akik a Soros-terv végrehajtásán mesterkednek, és ha kell, egyre erősebb jogi fegyvereket vetünk majd be, utalva ezzel első lépésként a migrációt támogató, szervező szervezetekkel és személyekkel szemben tervezett Stop Soros törvénycsomagra. A miniszterelnök szerint a veszélyt brüsszeli, berlini és párizsi politikusok hozzák a fejünkre, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország is vegye át az ő politikájukat, azt a politikát, amely ezeket az országokat kevert népességű bevándorló országgá tették és megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt. (…)

A magyar nemzet emlékezet számos olyan hadvezérrel, politikussal, államférfival bír, akik végveszély esetén élére álltak nemzetüknek, utat mutattak. Gondoljunk csak a törökverő  Hunyadiakra, Jánosra és Mátyás királyra, Zrínyi Miklósra, aki megírta a Ne bántsd a magyart, azaz Az török áfium ellen való orvosság című röpiratot.

Azért érdemes forgatni ezeket a műveket, mert a négy-ötszáz évvel ezelőtt történtek hasonlítanak a ma történéseihez.

Magyarországot fennállása óta külső és belső erők el akarták, el akarják pusztítani.”

888: „Farkastörvények uralkodnak”

„Talán kevesen gondolták volna még 2010 áprilisában, hogy egyszer majd újra pozitív, büszkeségre és bizakodásra okot adó dolog lesz visszatekinteni az elmúlt nyolc évre.

Példátlan gazdasági sikerek, kormányzati stabilitás, a nemzeti érdekek és értékek melletti töretlen kiállás, az ország presztízsének meredek emelkedése. Talán így lehetne a legrövidebben összefoglalni mindazt, amit a magyar emberekkel közösen elért a mostani kormányzat. (…)

„Nekünk Magyarország az első.”

Ebben a mondatban minden benne van, ami az elmúlt nyolc esztendőt jellemezte, ami az újabb négy évet jellemezheti, valamint az, ami megkülönbözteti őket a többi párttól, melyek feladták, vagy sohasem szolgálták a nemzet érdekét.

Mindez különösen fontos egy olyan világban, ahol napjaink külpolitikájában farkastörvények uralkodnak. (…)

A tét tehát nem kevesebb, mint saját identitásunk, saját országunk, az eddigi sikereink, a nemzeti büszkeségünk megvédése. Erről szólt Orbán Viktor évértékelője és erről fog szólni április 8-a is.”

M1: „Pozitív töltetű kifejezés lett”

Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa az M1-en elmondta: a miniszterelnöki beszéd abból indult ki, hogy az elmúlt nyolc év sikeres volt. Míg az MSZP–SZDSZ kormányzásával kapcsolatban az „elmúlt nyolc év” szitok volt a közbeszédben, mostanra ez egy pozitív töltetű kifejezés lett – hangsúlyozta.

„Mind gazdasági, mind politikai téren megnőtt Magyarország mozgástere, ami az ellenzéki pártok támogatottságán is meglátszik, az MSZP–Párbeszéd-összefogás jelenleg a 10 százalékos bejutási küszöbbel küzd” – vélekedett a politológus.

Ripost: „Feltűnően sok volt a fiatal”

„Egy gom­bos­tűt nem le­he­tett le­ej­teni, annyian vol­tak. A nézők so­ra­i­ban fel­tű­nően sok volt a fi­a­tal.”

Magyar Idők: „Jól tette”

„Orbán nem a világnak üzent hadat, hanem a világ elmebeteg részének, a kreténeknek, a „politikai korrektség” szájkosarának – és azoknak, akik szerint nincs szükség sem európai kultúrára és civilizációra, sem nemzetre, sem kereszténységre.

Jól tette, hogy ezeknek hadat üzent.

Orbán azokkal az uniós politikusokkal mondta fel a szolidaritást, akik a fentieket képviselik, ráadásul elviselhetetlenül agresszív, aljas módon. Naná, hogy Orbán Berlusconinak szurkol, minden normális ember Berlusconinak szurkol, és ő meg is fogja nyerni a választást, másképpen az olaszoknak is harangoztak.

Orbán eléggé pontosan leírta az ellenzék állapotát, és ezekről a szegény hülyékről kifejezetten korrektül beszélt. (Amúgy gyalázkodni kizárólag ez az ellenzék szokott, ugyanis az esélytelenség tényleg gyűlöletet szül – Orbán ezt is elmondta. Jól tette.) (…)

Az a helyzet, hogy egy választásra készülő, nyolcéves sikeres kormányzást maga mögött tudó és minden jel szerint a harmadik ciklus megnyerésére készülő, magabiztos és magabíró miniszterelnöknek pontosan ezt a beszédet kellett elmondania. (Különösen egy ennyire gyalázatos és – tisztesség ne essék – töketlen és aljas ellenzékkel a háta mögött.)

Jó volt ott lenni tegnap délután a Várkert Bazárban.”

Tiborcz-ügy: ellopott fények Kalocsán

Kalocsán is akadtak érdekes momentumok az Elios ottani tevékenysége körül – ezek részleteiről tudott meg információkat a Független Hírügynökség Angeli Gabriella kalocsai független önkormányzati képviselőtől.

Tovább gyűrűzik az Elios, alias Tiborcz-botrány, legfeljebb a kormány, vagy éppen Orbán Viktor érzékenységét nem éri el. Pedig, mint a legfrissebb információkból kiderül a kifejezetten kormányfői vejnek kedvező lépések nem értek véget azzal, hogy számos magyarországi városban manipulált közbeszerzésen keresztül az Elios kapta a megbízást a közvilágítás korszerűsítésére.

Így történ ez Kalocsán is, ahol szintén a bevett gyakorlathoz alkalmazkodva kapta meg a feladatot a Tiborcz István-fél cég, s jutott nem pusztán komoly anyagi hasznot hozó feladathoz – amelyet aztán elég rosszul végzett el -, hanem még egyéb segítséget is nyújtott a kormányzat.

Kalocsán a képviselő testület hozzájutott ahhoz a szerződéshez, amelyet a város az Elios-szal kötött meg, s amelyből kirajzolódnak azok a részletek, amelyeket az OLAF kifogásolt, hogy kellő udvariassággal és óvatossággal fogalmazzunk.

Angeli Gabriella kalocsai független önkormányzati képviselő elsőként arról számolt be a Független Hírügynökségnek, hogy önmagában a tény, hogy elindult a pályázaton Kalocsa városa nehezen volt érthető, hiszen élő szerződésük volt a Démász-szal, amely szerződés csak 2016-ban járt volna le.

Azért volt számomra, így utólag tanulmányozva a szerződéseket, papírokat – mondja a képviselőnő – furcsa, mert

a korábbi korszerűsítést elvégző Démász-szerződés alapján, már a város kapta volna a korábbi rendszer és a Démász-féle korszerűsítés nyomán keletkező költségek közti különbséget, vagyis a megtakarítás már Kalocsáé lett volna.

Mikor léptek kapcsolatba az Elios-szal?

2013 februárjában pályázott a város. Amiért én nem hibáztatom Kalocsa akkori vezetését.

Miért nem hibáztatja?

Hát azért, mert az látható, hogy elő volt készítve a pályázat.

De valaki szólhatott felülről, hogy induljanak el a pályázaton, hiszen élő szerződésük volt?

Azt nem tudom, hogy szólt-e valaki. De mindenképpen furcsa a történet. Mindenesetre elindultunk ezen az EU-s pályázaton, amihez a város 85 millió forint önrészt vállalt, 2014 tavaszán.

És ki is fizették?

Igen, vagy legalább is a szándék megvolt rá, de néhány hónappal később, júniusban a kormány átvállalta az önrészt, és visszaadta a hitelszerződést.

Miért volt ilyen nagyvonalú a kormány?

Most már tudjuk, hogy miért.

Az önök kezében lévő szerződésből, illetve a pályázatból mi az, ami még kiderült?

Azt, hogy a pályázat maga egy ember műve, ugyanazok a számítási adatok szerepelnek benne, mint a már nyilvánosságra került többiben, valamint az, hogy Kalocsán csak a Tiborcz-féle cég pályázott.

Milyen maga a világítás? A bírálatok ugyanis nem pusztán arról szólnak, hogy nagyon is manipuláltak voltak, de arról is, hogy maga a végeredmény, a világítás is rossz.

Van, ahol jó, elfogadható, de ahol bokrok, fák vannak, ott kifejezetten rossz és veszélyes.

Lapszem 2018. február 20.

0

Ma a Zsuzsannák ünneplik a névnapjukat. Délutántól jön az erősebb felhősödés, s indul a havazás, másutt esőzés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 fok között várható. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Erről (is) írnak a lapok. A csapadékos tél kitart az egész héten

 

Népszava – Megnémult a belügy

A fideszes kormány energiáit teljesen leköti a civil jogvédők elleni küzdelem, a neonáci csoportokkal szembeni fellépésre már nem marad ereje – írja a lap az úgynevezett „becsület napján” rendezett szélsőjobboldali demonstráció kapcsán, amelyen bőrfejű és neonáci szerveződések is megjelentek a budai Várban. A Betyársereg, a 64 vármegyések, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Skins4Skins (S4S) mellett felbukkant például egy társaság, amelynek tagjai „Blood C18 Honour, Hungary” feliratú zászlóval érkeztek. A C18 a Combat 18 rövidítése. A „combat” csatát jelent, a „18” az ábécé első és nyolcadik betűjét jelöli: „a” és „h”, azaz Adolf Hitler. A Combat 18-at a neonáci – nevét a Hitlerjugend jelmondatából származtató – Vér és Becsület (Blood & Honour) katonai szárnyaként emlegetik. A nemzetközi hálózat helyi csoportjait Angliától Oroszországig többfelé összefüggésbe hozták már gyilkosságokkal és merényletekkel. A Combat 18-at régebben még a magyar szélsőjobboldal is vállalhatatlannak tartotta, tagjait többször felkérték, hogy maradjanak távol rendezvényeiktől.

Pedig tavaly ilyenkor, Orbán Viktor kormányfő és Heisler András, a Mazsihisz elnöke találkozója után Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője közölte: a felek megállapodtak abban, hogy

„a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”. Néhány héttel később  lapnak a tárca csak annyit árult el, hogy „megtette vonatkozó javaslatait”. Történni azonban semmi nem történt.

Az ügyészségnek mindenképpen akadna dolga. A TASZ munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a párizsi békeszerződések értelmében Magyarországon nem működhetnének neonáci, újnyilas szervezetek – írja a lap.

Magyar Nemzet – Utolsó vitaalkalom – ott lesz-e Orbán?

„Ahhoz képest, hogy választások előtt vagyunk, Orbán Viktor keveset foglalkozott a választással és a mozgósítással, a korábbi választási években elmondott beszédeihez képest” – így értékelte a Political Capital vezető elemzője Orbán évértékelőjét a lapnak, amely minteg összegzését adja annak, mi vár ránk ezen a héten.

A többi között arra emlékeztet, hogy idei első és a választásokig vélhetően az utolsó ülését tartja az Országgyűlés hétfőn és kedden. Hagyományosan a miniszterelnök beszédével kezdődnek az ülésszakok, Orbán Viktor azonban kétnapos szófiai látogatásra indul.

Ha nem lesz ott a parlamentben, akkor úgy kerül majd sor az április 8-i országgyűlési választásra, hogy a kormányfő már négy hónapja nem került senkivel vitaszituációba (miniszterelnök-jelölti vitát Orbán Viktor nagyon nem akar).

Magyar Idők – Államférfi meg a hógolyó

Ahogy megszokhattuk, keményen odamondott az ellenzéknek, a kormányt ellenzőinek Bayer Zsolt. Publicisztikájában a többi között azt írja: Orbán nem a világnak üzent hadat, hanem a világ elmebeteg részének, a kreténeknek, a „politikai korrektség” szájkosarának – és azoknak, akik szerint nincs szükség sem európai kultúrára és civilizációra, sem nemzetre, sem kereszténységre.

Jól tette, hogy ezeknek hadat üzent.

Orbán azokkal az uniós politikusokkal mondta fel a szolidaritást, akik a fentieket képviselik, ráadásul elviselhetetlenül agresszív, aljas módon. Naná, hogy Orbán Berlusconinak szurkol, minden normális ember Berlusconinak szurkol, és ő meg is fogja nyerni a választást, másképpen az olaszoknak is harangoztak.

Orbán eléggé pontosan leírta az ellenzék állapotát, és ezekről a szegény hülyékről kifejezetten korrektül beszélt.

(Amúgy gyalázkodni kizárólag ez az ellenzék szokott, ugyanis az esélytelenség tényleg gyűlöletet szül – Orbán ezt is elmondta. Jól tette.)

Az ellenzékről pedig mindent elmond, ami odakint történt. Nagyjából tizenkét szerencsétlen tüntetett az utcán, Szigetvári Viktor vezetésével. Egyiküket megdobták hógolyóval, Szigetvári pedig emiatt feljelentést tett.

E helyről is felszólítom a rendőrséget, hogy csoportosítsanak át minden nyomozót erre az ügyre, és váltott műszakban melózzanak a hógolyóbotrány miatt, mert ilyen bűn nem maradhat megtorlatlanul! És ha ezzel végeztek, ne pihenjenek, mert biztos helyről tudom, hogy Szigetvári Viktor körteformáit valaki ellopta a homokozóból.

Ha megvan a hógolyózó terrorista, tessék ráállni a körteformákra! Hogy az ellenzékkel is történjen valami – írja Bayer.

Magyar Hírlap –  Századvég: A többség elutasítja az ENSZ migrációs tervezetének főbb pontjait

A magyarok jelentős többsége elutasítja az ENSZ migrációs egyezményének tervezett főbb megállapításait, pontjait a Századvég legfrissebb, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. A lap írása szerint a felnőtt lakosság 68-87 százaléka elutasítóan nyilatkozott.

A megkérdezettek 80 százaléka nem ért egyet az ENSZ véleményével, miszerint a bevándorlás és annak elősegítése kedvezően járul hozzá a gazdasági növekedéshez és jóléthez, míg ezt az állítást csak a lakosság 14 százaléka támogatja.

A válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) elutasítja a biztonságos és szabályozott bevándorlási útvonalak létrehozását Európa irányába és csak 29 százalékuk ért vele egyet.

Az ENSZ álláspontjával, miszerint minden országnak letelepedési programokkal lenne kötelessége segíteni a hozzájuk érkező bevándorlókat a letelepedésben és munkavállalásban, a megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százaléka) nem ért egyet és csak 19 százaléka támogatja a szervezet erre irányuló törekvését – olvasható a közleményben.

A magyar lakosság körében az utolsó két állítás elutasítottsága a legnagyobb mértékű. Az emberek 87 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne helyes megszüntetni azokat a jogi és fizikai akadályokat, amelyek gátolják a bevándorlók átkelését a határokon, 86 százaléka pedig ellenzi a gazdasági bevándorlás legálissá tételét, tehát hogy az országoknak szervezetté és folyamatossá kellene tenniük a gazdasági bevándorlás támogatását és a migránsok befogadását.

Érdektelenségbe fulladt a népszavazás a bulinegyedről

0

Az arra jogosultak mindössze 15,9 százaléka vett részt az erzsébetvárosi népszavazáson. Közülük 66 százalék szavazott igennel, 34 százalék nemmel. A népszavazás így érvénytelen.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A népszavazáson arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy az itt lakók támogatják-e, hogy a Belső-Erzsébetvárosban éjfél és reggel hat óra között minden szórakozóhelynek zárva kelljen tartania.

Az alacsony részvételi arány azt mutatja, hogy

az itt lakók túlnyomó többsége nem támogatja a kötelező zárva tartást.

A 43 520 szavazásra jogosultból csak 6918-an mentek el szavazni, 4572-en szavaztak igennel, 2316-an nemmel, 30 szavazat pedig érvénytelen volt. Még a leginkább érintett belső-erzsébetvárosi részen is csak alig néhány százalékkal volt magasabb a részvételi arány.

A szavazás akkor lett volna érvényes, ha a jogosultak több mint fele elmegy szavazni, és valamelyik válasz az érvényes szavazatok több mint felét kapja.

Az igen mellett a lakók egy kis csoportja kampányolt (élükön Vajnai Attilával, a Thürmer Gyula-féle Munkáspárt egykori alelnökével), mondván, túl nagy a zaj és a szemét, emiatt ők élhetetlennek tartják a környéket. A kötelező zárást ellenzők szerint viszont a probléma sokkal komplexebb megoldást igényel, a tiltás pedig csak rontana a helyzeten.

Az önkormányzat az MTI-vel azt közölte: az eredménytől függetlenül a városvezetés olyan törvényt kezdeményez, amely

„az ott lakók életkörülményeinek további javulását, védelmét és biztonságát segíti elő”.

Azt is mondták, hogy számítanak valamennyi párt és a helyi lakóközösségek képviselőinek konstruktív együttműködésére a további döntések előkészítése és meghozatala során.

A népszavazás után az Élő Erzsébetvárosért nevű egyesület bejelentette: 50 ezren írták alá petíciójukat, amely a bulinegyed fennmaradása mellett párbeszédes megoldást sürget, és a népszavazás eredménye azt mutatja, hogy ezt az itt lakók is így gondolják. Arról is beszéltek, hogy kész javaslataik vannak, amelyről bármikor leülnének tárgyalni. Azt mondták, a céljuk az, hogy „tisztaság, csend és rend legyen a bulinegyedben, és élhető maradjon a kerület”.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!