Fontos

Gyengülésbe lökték a forintot – de mi ez az egész?

Jobbra számítottál? – szoktuk viccesen kérdezni meglepett embertől. Valahogy így volt az MNB tegnapi döntésével, ami fellökte a forintot. Idővel kiderül, hogy kimászik-e a csapdából a jegybank.

Mostanában szokatlan magasságban, ismét 320 körül táncol a forint euróárfolyama, és egyelőre nem látszik a visszaerősödés – már csak a Brexit című szappanopera újabb fejezetei okozta bizonytalanságok miatt se. A jelentős gyengülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi döntése váltotta ki, amellyel úgy hajtott végre kamatemelést, hogy magához a kamathoz nem nyúlt hozzá.

Forrás: trendmonitor.hu

Megosztottak voltak az elemzők előzetesen, milyen döntés hoz az MNB Monetáris Tanácsa. Voltak, akik a 0,9 százalékos, alacsony kamat feljebb tolását várták, a többség azért az egyéb eszközök bevetését várták. Nekik lett igazuk: a jegybank a piacon lévő pénz mennyiségének szűkebbre vonásával akarja elérni az infláció féken tartását. Egyszersmind nem oldani a növekedés táplálásán.

Kétféle iskola

Magasra emelte a lécet az MNB, amikor tavaly elkezdett arról beszélni, hogy a növekvő áremelkedés láttán sokáig nem tartható fenn a jelenlegi kamatszint, a laza monetáris politika. Ehhez képest bizonyult kevésnek a választott megoldás, ami elindította a forint gyengülését.

Kiváltképpen az, hogy Matolcsy György sietett leszögezni:

szó sincs folyamatos kamatemelésről, egyszeri döntést hoztak.

De miről is van szó? Arról, hogy a jegybank (egyetértésben a kormánnyal) a gazdasági növekedés minél erősebb serkentése mellett tette le a garast. Ennek egyik eszköze a kamat alacsonyan tartása, ami segíti a befektetéseket és a belső fogyasztást egyaránt az olcsó pénzzel.

Az ellentmondás abból kerekedett ki, hogy a gazdaság amúgy is meglehetősen tempósan növekedett (attól most tekintsünk el, hogy ebben kisebb részben saját teljesítményének, inkább az ide ömlő eurómilliárdoknak van szerepük). Ilyenkor az egyik iskola szerint

enyhe fékpedál-nyomásokkal kell hűteni a kedélyeket,

megakadályozva az úgynevezett túlhevülést, aminek jelei mára félreismerhetetlenül megjelentek: kapacitáshiányos építőipar, egekbe szálló ingatlanárak, masszív fogyasztói költekezés.

Ezek jelentek meg az árak felfelé indulásában, amely ráadásul időben egybeesett az alacsony bérekre épülő gazdaságpolitika leáldozásával. A két számjegyű – a hatékonyság, versenyképesség javulása előtt járó – béremelkedések ugyancsak vastagon táplálják az inflációt.

Ilyenkor jegybanki kamatemeléssel, a kormányzat részéről akár adóemeléssel kell tartalékolni arra az időre, amikor az elkerülhetetlen cikluszárás után megtámogatni szükséges a csökkenő gazdasági teljesítményt. Ez az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitika.

A kormány-MNB párosa nem ezt választotta, hanem a prociklikus felfogás mellé állt. Azaz a lehetséges eszközökkel

még inkább löktek a növekedésen.

Ennek ára azonban az (lehet), hogy amikor elfogy a szufla a gazdaságban, nincs mihez nyúlni: az alacsony kamatot nem lehet tovább csökkenteni, mert az jelentős tőkekivonást indíthat el a miénkhez hasonló kicsi gazdaságból. És a költségvetésnek sincs mozgástere, ahogyan ez nálunk be is következett.

Márpedig minden elemzés arra mutat, hogy a németeknél és a teljes uniós gazdaságban is lefelé indult az irány, a mértékadó hazai elemzők ennek megfelelően 3 százalékhoz közelítő növekedési prognózisokkal álltak elő a tavalyi 5 százalék láttán is. Különösen azért, mert – ahogyan az imént erről szó esett – a magyar gazdaság nagyobb részt az uniós támogatásoknak köszönhetően szárnyal. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy ha lezárul a 2020-ig szóló hét éves költségvetési ciklus, és eláll a pénzeső, akkor

satufékkel lassulhat a gazdaság.

Még az MNB saját elemzése szerint is a saját erős növekedési potenciál mindössze másfél százalék – tehát kevesebb, mint harmada a tavalyi teljesítménynek.

Ha ez bekövetkezik, akkor kellene a vázolt sokszínű eszköztárat mozgósítani. Meglátjuk, hogy bezárul-e a csapda. Mindenesetre nem oszlatta az ellentmondásosság látszatát az MNB másik közlése se. Matolcsyék felfelé korrigálták inflációs várakozásukat, de a gazdasági növekedést is magasabbra jövendölik, mint pár hónappal ezelőtt.

Karácsony: gazdagok és szegények egészségügyi ellátása

0

Az alapoknál, a mentőknél és háziorvosoknál kezdené az egészségügy talpra állítását kormányon Karácsony Gergely, aki 50 százalékos béremelést is ígér. A lakosság ma egyre többet fizet magánellátásra.

Kormányra kerülve az MSZP-Párbeszéd azt vállalja, hogy kétszeresére emelik az egészségügyi kiadásokat, és 50 százalékos béremelést hajtanak végre – mondta Karácsony Gergely, miután szakmai kerekasztal-beszélgetésen vett részt hétfőn.

Mint mondta, az Orbán-kormány rengeteg pénzt elvett az egészségügytől, és a pénz felét stadionokra fordította. Ennek következtében az emberek egyre többet költenek saját zsebből ellátásukra, s

kezd kialakulni a gazdagok és szegények egészségügye.

Karácsony egészségügyi miniszteri várományosa, Komáromi Zoltán háziorvos szerint egy új kormánynak a közfinanszírozású egészségügyi ellátás talpra állítása a legfőbb célja. Ezt az alapoknál, a mentőszolgálatnál, a háziorvosi ellátásnál, az alapellátó fogorvosoknál és sürgősségi ellátásnál kezdenék.

A magántőke szerepéről elmondta: nem engedhető meg, hogy olyan folyamatokat erősítsenek, amelyek a lakosság szegényebb rétegének ellátását veszélyeztetik. Rossz úton halad az Orbán-kormány, amit az is mutat, hogy a lakosság többet fizet a magánellátásra, főként diagnosztikára és járóbeteg-ellátásra, mint amennyit az állam költ ugyanezekre – mondta Komáromi.

A parlamenti

ciklus végére garantálják az egészségügy működőképességét,

a benne dolgozók egzisztenciális és a betegek ellátási biztonságát – jelentette ki.
Jelenleg nem gondolkodnak a vizitdíj visszaállításán, most akkora a baj, hogy ezzel nem veszélyeztetnék az egészségügy átalakítását. Most az állami finanszírozás mértékét kell megnövelni – mondta Komáromi Zoltán.

Nem ellened, érted

0

Mit olvasok a facebookon a DK ferencvárosi  emberének bejegyzései között?

Iván Győrfi DK

7 órája

Ha nem akarsz migránst az országban, akkor szavazz az ellenzékre, még egyet sem engedett be, Orbán viszont 47300 – at…… + ?

Mennyivel különb megnyilvánulás ez a Fidesz aljas idegengyűlölő megnyilvánulásainál? Ezt a hangot  eltűrik? A DK rájátszik a migránsellenes hangulatra? Nem hinném, de akkor miért nem lép fel, hogy a bejegyzés szerzője legalább ne tüntesse fel hovatartozását, ha már a bejegyzés eltűntetését nem követelheti meg. Persze ahogy a kommenteket olvasva a helyeslők tábora sem csekély…

A magyar kormány amerikai egyetemet venne

A többi között arról beszélt Orbán Balázs, a miniszterelnökség politikai igazgatója egy erősen jobboldali amerikai vélemény vezérrel Budapesten, hogy a magyar kormány megvenne egy amerikai egyetemet.

Christopher Rufo Magyarországon körülnézett, majd megírta tapasztalatait – elemezve Orbán Viktor stratégiáját a hatalom megszerzésére és megtartására. Külön kiemeli a média, az oktatási és kulturális szféra fontosságát, ahol

“Orbán Viktor legjelentősebb tette az volt, hogy újraformálta a köz és magán intézményeket, hogy azzal konzervatív ellen hegemónia jöjjön létre. Ez kiterjedt az iskolákra, egyetemekre, civil szervezetekre, a médiára, a kormányzatra egyaránt.”

Erre épül fel azután a Mathias Corvinus Collegium.

“Ennek célja egy új nemzeti elit megteremtése.”

Christopher Rufo így összegzi tapasztalatait a nemzeti együttműködés rendszeréről:

”Orbán nem kér bocsánatot. Ha van egy állam, akkor a konzervatívoknak tudniuk kell kormányozniuk azt, és még inkább a saját értékeik felé orientálni. Máskülönben az ellenségük rendszerének az ügyintézői lesznek.”

Na és a korrupció? Christopher Russo megírta, hogy azok a Fidesz politikusok, akikkel találkozott elismerték ugyan ennek létét, de csak magánemberként, mert világosan látják: ez a rendszer meghatározó eleme!

Azzal indokolták, hogy a baloldal oligarchái helyett a Fidesz létrehozta a maga oligarchiáját.

“Magyarország nem modell mindenben: kevés az innováció, az állam túlságosan ellenőrzi a médiát, a korrupció tartós probléma, de a Fidesz család politikáját érdemes megfontolni. Magyarország progresszív  eszközöket használ konzervatív céljai elérésére” – vonja le a tanulságot Christopher Russo.

A modell a kommunista Kína?

Orbán Viktor nyíltan célzott erre Tusnádfürdőn, ahol a nyugati világ problémáit ecsetelte. Némi gondot okozhat neki, hogy Magyarország nem Kína. Peking ugyanis sikeres gazdasági modellt valósít meg, amely kihívója lehet az Egyesült Államoknak is. A magyar gazdaság teljesítménye a demokrácia 33 éve alatt szánalmasan gyenge. Orbán Viktor 17 évig miniszterelnökként állt az ország élén, és még folytatni szeretné. Kínában a diktatúrát gyakorló kommunista párt kiváló gazdasági eredményeket és emelkedő életszínvonalat tud felmutatni. Hát Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnök “eredményei” ebben a tekintetben sokkal inkább Vlagyimir Putyin csődbejutott rendszerét idézik: gyenge gazdasági növekedése, stagnáló életszínvonal

– miközben egy törpe kisebbség, a hatalomhű “oligarcha elit” villámgyorsan gyarapszik.

Lopni sokan tudnak, de cserébe gazdasági eredményt produkálni kevesen.

Magyarország népessége csökken, a gazdaság stagnál, az infláció rekordokat döntöget. Perspektíva nulla! A megfáradt bokszoló, aki már nem akar visszamenni a ringbe, az Orbán Viktor szerint az Európai Unió. Valójában a magyar miniszterelnök belenézett a tükörbe, és ott önmagát látta mint kiégett bokszolót. A politika ugyanis nem boksz: nem elég az ellenfél kiütése. Produkálni is kell valamit: emelkedő gazdaságot, életszínvonalat, oktatást és egészségügyet. Orbán Viktor több mint harminc éve van a pályán, politikusi tehetségét nem vitatja senki.

Csak épp az ország, az nem ment előre…

Egy tüntetés margójára, avagy a pártökuménia kísérlete

Amikor a Simicska médiabirodalom egyik arca, Puzsér Róbert színpadra lépett a pénteki tüntetésen és azzal nyitott, hogy: „Összeáll a szkinhed, a cigány és a zsidó, hogy megmentsék a jogállamot” a körülöttem levő, Jobbikos zászlókat lengető emberek hirtelen elnémultuk és csak akkor lazultak el, amikor a tévés műsorvezető elkezdte ekézni az ATV-t, Köves Slomót Bayer Zsoltot, a Fideszt és az MSZP-t.

Nem mellékes a Jobbik vezetősége számára, hogy miként reagál a tagság az újabb pályamódosításra, de a Lendvay utca előtti rendezvény nem elsősorban nekik szólt. És még csak nem is az Állami Számvevőszéknek (értsd: Orbán Viktornak), amely a több mint félmilliárdos pénzbüntetéssel meg akarja fojtani a legnagyobb ellenzéki pártot. Hanem a még többnyire vonakodó konzervatív, baloldali és liberális szavazóknak. A Jobbik vezetőjének pénteki beszéde ugyanis a politikai korrektség mintapéldája volt és ezzel sikerrel léphetett volna fel bármelyik néppárti fórumon, nemcsak Magyarországon.

Vona Gábor meghirdette az ellenzéki pártok közötti ökuméniát, amelynek a felütésével éppen a már említett Puzsér szolgált: „Bródy és Szörényi közös igazsága a hitünk”.

A pártelnök a „közös igazság” alapja a szabadság szeretete, amely összeköti a magyar embereket.

A magyarok sokáig tűrnek, de a szabadságukat nem adják.”

Tehát Orbán Viktorhoz hasonlóan Vona is szabadságharcról beszélt, de a miniszterelnök ellen, aki „félmeztelen, mert derékig elsüllyedt a lopott pénzben”.

Volt egy kevésbé idézett része a Vona-beszédnek, amely történelmi támaszt is adhat egy új, általa vízionált összefogásnak, amelyben helye lenne, szinte biztosan, az LMP-nek, a Momentumnak és az Együttnek. Ezek a pártok egyébként, ha szerényen, diszkréten és kissé félrehúzódva is, de ott voltak a tüntetésen.

A történelmi analógia, amely az új koalíció akár eszmei alapja is lehet az 1867-es kiegyezés.

Vona azt mondta: sokat elmond a hatalomról, hogy semmi mondanivalója nem volt az idén épp 150 éve megkötött kiegyezésről, pedig páratlan fejlődés követte.

A sokak által elvárt bocsánatkérés a Jobbik enyhén szólva is gondba ejtő múltja miatt ugyan elmaradt (nem is volt reális ez az egyébként jogos követelés), de ehelyett Vona azt a megoldást választotta, hogy hagyjuk a múltat, mert ennek fájdalmait nem lehet begyógyítani, inkább itt a jövő, ami összeköt.

A Times of Israel, amelyet nehéz lenne ebben az esetben pozitív részrehajlással vádolni, azt a címet adta budapesti tudósításának: A magyarországi Jobbik vezetője feladja a párt antiszemitizmusát. A lap miután felsorolja a Jobbik múltbéli állásfoglalásait Izraellel, a „cigánybűnözéssel”, Moszkvával kapcsolatban, idézi Vonát, aki szerint a Jobbik néppártosodása visszavonhatatlan folyamat.

Vajon a széles párttagság és a radikálisok (pl. Toroczkai) ezt a békát hogyan nyeli le, még nem egészen világos. A pénteki tüntetők egy-két harsányabb része is zavarban lehetett, mert csak néhányszor hangzott fel egy-egy magányos és elhaló „és a zsidók” felkiáltás.

 

Ursula von der Leyen Orbán támogatása nélkül is ismét a brüsszeli bizottság vezetője lehet

Orbán Viktor miniszterelnök immár nem bízik Ursula von der Leyenben, és ezért nem biztos, hogy támogatni fogja akkor, ha újra pályázik a brüsszeli bizottság elnökének posztjára – közölte a rászorulókkal Orbán Balázs politikai igazgató, aki ebben az esetben eljátszotta a His Master’s Voice szerepét.

Ursula von der Leyen is tudja nem is számít Orbán Viktor voksára, ha máshonnan nem, hát a brüsszeli Politico is részletesen beszámolt Orbán Balázs nyilatkozatáról. Ebben elsősorban arról esett szó, hogy a magyar miniszterelnök továbbra is bízik abban, hogy a jobboldali pártok a szélsőjobbal kötnek koalíciót az Európai Parlamentben, és ebben az esetben meghatározó erejű csoportosulás jöhetne létre. Az európai közvélemény jobboldali fordulata új brüsszeli bizottságot eredményezne, és ebben az esetben nemcsak Orbán Viktor nem támogatná Ursula von der Leyen újraválasztását, de mások sem. Ezenkívül pedig megindulhatnának az európai pénzek Magyarország irányában – erről nem beszélt Orbán Balázs, de a miniszterelnököt ez érdekli elsősorban hiszen a jelenlegi gazdasági válságban óriási szükség lenne az eurómilliárdokra. Jól mutatja a válsághelyzetet, hogy a magyar kormány az utolsó percben jelezte: nagyon is igényt tart az európai helyreállítási hitelekre, amelyek kamatlába jóval alacsonyabb mint amilyet Magyarország a nemzetközi pénzpiacokon el tudna érni.

Nincs vétó

Orbán Viktornak ezúttal peche van: a brüsszeli bizottság elnökének megválasztásához elég a minősített többség, nem kell teljes konszenzus. Vagyis

a magyar miniszterelnök nem gyakorolhatja kedvenc sportját, a vétózást.

Jelenleg a tagállamok többsége Ursula von der Leyen újraválasztását támogatja. Washington felajánlotta Ursula von der Leyennek a NATO főtitkári posztját, de nem valószínű, hogy a német politikus ezt elfogadná. Baráti körben állítólag úgy nyilatkozott, hogy a katonákból teljesen elege lett amikor hadügyminiszter volt Németországban.

Orbán Viktor másik elképzelése, a nagy jobboldali – szélsőjobboldali pártkoalíció sem úgy alakul, ahogy azt a magyar miniszterelnök elképzelte. Való igaz, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője tárgyal Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel valamiféle együttműködésről, de arról szó sincs, ami Orbán Viktor alapgondolata volt: együttműködés az Alternative für Deutschland mozgalommal, melyben neonáci csoportok is helyet kaptak. Annak idején ez vezetett a szakításhoz Orbán Viktor és Merkel kancellár között. Ezért lépett ki Orbán az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Most mind Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője mind pedig Merz, a CDU vezetője megerősítette:

nincs együttműködés az Alternative  für Deutschlanddal!

Nem véletlen ez az elszánt szembeszállás azzal a mozgalommal, mely nem utasítja el a náci örökséget. Németország ma éppúgy gazdasági válságban van mint a harmincas években bár ennek a krízisnek a társadalmi hatásait az állam még képes enyhíteni. A stagnáló gazdaság hozza föl az Alternative für Deutschland mozgalmat éppúgy mint Adolf Hitler mozgalmát a harmincas években. Az Alternative für Deutschland éppúgy nemzeti alapon áll mint Orbán Viktor miközben Giorgia Meloni Európa és USA-barát.

Orbán Viktorral egyetlen uniós tagállam sem kíván együttműködni.

Furcsa végeredmény ez egy olyan politikusnak, aki a magyar parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságát vezette a kilencvenes években.

Orbán Viktor Európa és USA ellenessége sokba kerül Magyarországnak miközben Kína és Oroszország barátsága nem hoz túlságosan sokat a konyhára. Pekingből mindenesetre megüzenték Orbán Viktornak: pénzügyi válság esetén rájuk ne számítson! Adnak ők hitelt, de csak piaci áron vagyis méregdrágán.

Csődjelentés a magyar életszínvonalról

0

Orbán Viktor kormányfő 2020-ban kijelentette  a gazdasági siker az egyetlen módja annak, hogy a nemzeti konzervatív vezetők „túléljenek”. Ha ez nem sikerül, ha egy konzervatív politikai vezető hibát követ el, és a gazdasági mutatók csökkennek, másnap reggel „megölik”. Az őt populizmussal vádlóknak azt üzente: ha egy politikus megígér valamit, és azt végre is hajtja, az nem populizmus, hanem demokrácia. Lássuk csak.

A nemzeti együttműködés rendszerének legkínosabb statisztikája jelent meg, melyből kiderül: a magyarok többsége az európai szegénységi küszöb alatt él, jelentős részük pedig épphogy vegetál 13 évvel azután, hogy Orbán Viktor megkezdte az ország társadalmi – gazdasági átalakítását.

A magyar lakosság 19%-ának az is gondot jelent, hogy a legalapvetőbb árukat és szolgáltatásokat megvásárolja – ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, melyet a Mediamarkt megbízásából az Opinio közvélemény-kutató készített az életszínvonalról. A magyar lakosság 28%-a csak azt vásárolja meg, amit feltétlenül szükséges. A demokrácia 33-ik évében a lakosság hetven százaléka az európai szegénységi küszöb alatt él Magyarországon. Tegyük gyorsan hozzá, hogy ez korábban is így volt.

A megkérdezettek mindössze 8%-a válaszolta azt, hogy az anyagi helyzete javult volna, 46% úgy érzi, hogy az folyamatosan romlik. 19% teljesen kilátástalannak ítéli meg a helyzetét. Tízből kilencen úgy nyilatkoztak, hogy az infláció miatt csökkentették a kiadásaikat. Magyarországon az infláció uniós rekorder miközben a gazdaság visszaesik.

Orbán Viktor a választások megnyerése után hét szűk esztendőt jósolt. Rosszmájúak szerint ígéretei közül nem sokat tartott meg, de az előző mondatba foglaltak száz százalékig!

Orbán népe haj

Honnan van a kétharmad a választásokon, ha a magyar lakosság több mint kétharmada szegény? Éppen onnan! Ez Orbán Viktor politikai tehetségének bizonyítéka: a leginkább kiszolgáltatott milliók szavazatának megvásárlása. Erre költött a kormány több mint 1500 milliárd forintot, melyet azután infláció formájában szépen visszavett.

A szegények szavazata olcsó.

Matolcsy György jegybank elnök a közgazdász vándorgyűlésen azért bírálta Orbán Viktort, mert a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállításával felborította a költségvetési egyensúlyt, Brüsszel a rezsicsökkentést kifogásolja holott ezek az intézkedések, melyek meghozták a politikai győzelmet Orbán Viktornak egyben a szegény kétharmad megélhetését biztosították!

A liberális baloldal negligálja ezt az alapvető tényt, és azután csodálkozik, hogy a proteszt szavazatok nem nála hanem a Mi Hazánk mozgalomnál csapódnak le.

Orbán Viktor meg dörzsölheti a kezét: a gazdasági válság politikailag nem gyengíti meg igazán hiszen a szélsőjobboldali Mi Hazánk erősödik, mellyel bármikor köthet kompromisszumot, ha épp szükséges. Európa szegényházában a liberális megoldások nem működnek, mert a gazdaságilag ésszerű intézkedések hihetetlenül népszerűtlenek, és megfordítva a népszerű intézkedések teljes mértékben ésszerűtlenek.

Ebből a dilemmából nem tud szabadulni a magyar elit pedig az ország népének 70%-a nem éri el az európai szegénységi küszöbét sem.

A fentiekből következik, hogy hazánkban se gazdasági növekedés, se demokrácia nincsen. Talán ebben az egy kérdésben egyetért az ellenzék Orbán Viktorral.

Bréking nyúz, február 19. – Különkiadás Orbán beszédéről

0

Sajátos nézőpontból számolt be a kormánysajtó Orbán Viktor tegnapi évértékelő beszédéről, nem fukarkodtak a miniszterelnököt dicsérő, az ellenzéket szidó jelzőkkel, és gyakorlatilag egymással versengtek abban, hogy leírják: mennyire egyetértenek Orbánnal.

Origo: „Minden túlzás nélkül fantasztikus hangulatban”

„Zsúfolt teremben, minden túlzás nélkül fantasztikus hangulatban, rengeteg fiatal előtt tartotta meg huszadik országértékelőjét Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban. A beszédet hallgató tömegben ismert közéleti szereplők mellett feltűnően sok fiatal is feltűnt. (…)

Politikai rendezvényekhez mérten szokatlanul sok fiatal hallgatta a beszédet, akik többször is tapssal fogadták a miniszterelnök szavait – például, amikor arról beszélt, hogy az otthonokat, a munkát és a keresztény kultúrát meg kell védeni.

A  Várkert Bazár zsúfolásig megtelt, nagyon sokan hallgatták végig a helyszínen a miniszterelnök idei évértékelő beszédét.”

Pesti Srácok: „Nem vagyunk birkák”

„Tárgyilagos, világos, egyértelmű üzeneteket fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő ötven percében. Nem vagyunk birkák! – hangsúlyozta a kormányfő, majd hozzá tette, harcolni fogunk! Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy vannak, akik a Soros-terv végrehajtásán mesterkednek, és ha kell, egyre erősebb jogi fegyvereket vetünk majd be, utalva ezzel első lépésként a migrációt támogató, szervező szervezetekkel és személyekkel szemben tervezett Stop Soros törvénycsomagra. A miniszterelnök szerint a veszélyt brüsszeli, berlini és párizsi politikusok hozzák a fejünkre, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország is vegye át az ő politikájukat, azt a politikát, amely ezeket az országokat kevert népességű bevándorló országgá tették és megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt. (…)

A magyar nemzet emlékezet számos olyan hadvezérrel, politikussal, államférfival bír, akik végveszély esetén élére álltak nemzetüknek, utat mutattak. Gondoljunk csak a törökverő  Hunyadiakra, Jánosra és Mátyás királyra, Zrínyi Miklósra, aki megírta a Ne bántsd a magyart, azaz Az török áfium ellen való orvosság című röpiratot.

Azért érdemes forgatni ezeket a műveket, mert a négy-ötszáz évvel ezelőtt történtek hasonlítanak a ma történéseihez.

Magyarországot fennállása óta külső és belső erők el akarták, el akarják pusztítani.”

888: „Farkastörvények uralkodnak”

„Talán kevesen gondolták volna még 2010 áprilisában, hogy egyszer majd újra pozitív, büszkeségre és bizakodásra okot adó dolog lesz visszatekinteni az elmúlt nyolc évre.

Példátlan gazdasági sikerek, kormányzati stabilitás, a nemzeti érdekek és értékek melletti töretlen kiállás, az ország presztízsének meredek emelkedése. Talán így lehetne a legrövidebben összefoglalni mindazt, amit a magyar emberekkel közösen elért a mostani kormányzat. (…)

„Nekünk Magyarország az első.”

Ebben a mondatban minden benne van, ami az elmúlt nyolc esztendőt jellemezte, ami az újabb négy évet jellemezheti, valamint az, ami megkülönbözteti őket a többi párttól, melyek feladták, vagy sohasem szolgálták a nemzet érdekét.

Mindez különösen fontos egy olyan világban, ahol napjaink külpolitikájában farkastörvények uralkodnak. (…)

A tét tehát nem kevesebb, mint saját identitásunk, saját országunk, az eddigi sikereink, a nemzeti büszkeségünk megvédése. Erről szólt Orbán Viktor évértékelője és erről fog szólni április 8-a is.”

M1: „Pozitív töltetű kifejezés lett”

Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa az M1-en elmondta: a miniszterelnöki beszéd abból indult ki, hogy az elmúlt nyolc év sikeres volt. Míg az MSZP–SZDSZ kormányzásával kapcsolatban az „elmúlt nyolc év” szitok volt a közbeszédben, mostanra ez egy pozitív töltetű kifejezés lett – hangsúlyozta.

„Mind gazdasági, mind politikai téren megnőtt Magyarország mozgástere, ami az ellenzéki pártok támogatottságán is meglátszik, az MSZP–Párbeszéd-összefogás jelenleg a 10 százalékos bejutási küszöbbel küzd” – vélekedett a politológus.

Ripost: „Feltűnően sok volt a fiatal”

„Egy gom­bos­tűt nem le­he­tett le­ej­teni, annyian vol­tak. A nézők so­ra­i­ban fel­tű­nően sok volt a fi­a­tal.”

Magyar Idők: „Jól tette”

„Orbán nem a világnak üzent hadat, hanem a világ elmebeteg részének, a kreténeknek, a „politikai korrektség” szájkosarának – és azoknak, akik szerint nincs szükség sem európai kultúrára és civilizációra, sem nemzetre, sem kereszténységre.

Jól tette, hogy ezeknek hadat üzent.

Orbán azokkal az uniós politikusokkal mondta fel a szolidaritást, akik a fentieket képviselik, ráadásul elviselhetetlenül agresszív, aljas módon. Naná, hogy Orbán Berlusconinak szurkol, minden normális ember Berlusconinak szurkol, és ő meg is fogja nyerni a választást, másképpen az olaszoknak is harangoztak.

Orbán eléggé pontosan leírta az ellenzék állapotát, és ezekről a szegény hülyékről kifejezetten korrektül beszélt. (Amúgy gyalázkodni kizárólag ez az ellenzék szokott, ugyanis az esélytelenség tényleg gyűlöletet szül – Orbán ezt is elmondta. Jól tette.) (…)

Az a helyzet, hogy egy választásra készülő, nyolcéves sikeres kormányzást maga mögött tudó és minden jel szerint a harmadik ciklus megnyerésére készülő, magabiztos és magabíró miniszterelnöknek pontosan ezt a beszédet kellett elmondania. (Különösen egy ennyire gyalázatos és – tisztesség ne essék – töketlen és aljas ellenzékkel a háta mögött.)

Jó volt ott lenni tegnap délután a Várkert Bazárban.”

Oroszországnak fontos a paksi bővítés

Oroszországot nem érdekli, hogy Magyarország mennyire tartja tiszteletben az európai értékeket, csak az, hogy a magyar kormány pozitívan áll az orosz vezetéshez – ezt mondta a FüHü-nek Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia Helyzetelemző Központjának osztályvezetője Varsóban. Szerinte Oroszország számára minden nukleáris szerződés fontos, így a paksi bővítés is.

Szergej Utkin

Oroszországban barátként tekintenek Magyarországra, vagy inkább egy olyan eszközre, amelyen keresztül érvényesíthetik az érdekeiket?

A legtöbb ember nem foglalkozik Magyarországgal. Ha viszont a politikai elitről beszélünk, főleg azokról, akik a külpolitikát alakítják, akkor azt lehet mondani, hogy ők minden lehetséges partnert fontosnak tekintenek. Ennek lehetnek történelmi-kulturális okai, vagy épp az, hogy az adott ország mennyire fontos szereplő a világpolitikában.

Magyarország esetében az játszik szerepet, hogy az Európai Unió tagja.

Én nem mondanám azt rá, hogy eszköz, ez túlzott egyszerűsítés lenne. Fontos, hogy uniós tagállamként részt vesz az uniós döntéshozatalban. Önmagában Brüsszellel nem lehet tárgyalni, a tagállamokat is figyelembe kell venni, és hát valahol természetes, hogy Oroszországnak az az érdeke, hogy olyan tagállamokkal keresse a kapcsolatokat, amelyeknek a vezetői ehhez pozitívan állnak. Ez nem mindegyik tagállamról mondható el.

Magyarországgal kapcsolatban lehet tudni, hogy a vezetői pozitívan állnak Oroszországhoz,

pragmatikus a kapcsolat. Az orosz kormányt meg nem érdekli, hogy Magyarországnak milyen vitái vannak az Európai Unióval, hogy mennyire tartja a magyar kormány tiszteletben az európai értékeket. Neki az a fontos, hogy stabil legyen az ország vezetése, és olyan, amelyik kész a közös munkára.

Hogy jelenik meg Oroszországban, hogy Vlagyimir Putyin ilyen sokszor látogat Budapestre?

Leginkább az olyan dolgok jelennek meg Magyarországról, hogy vitáik vannak az Európai Unióval,

általában úgy, hogy Magyarországnak saját értelmezése van arról, ahogy a dolgok működnek. De ez a legtöbb ember számára már túl bonyolult.

Az biztos, hogy, különösen a szovjet idők óta, sokan tudnak Magyarországról, tudják, hogy hol van, hogy Budapest egy szép város, érdemes meglátogatni. Talán még azt is tudják, hogy híres a mezőgazdasága, főleg a bor miatt. És azt, hogy egy baráti ország, ami sok lehetőséget kínál.

Magyarországot egyébként az ukrajnai válsággal kapcsolatban is sokat emlegetik, főleg az ottani magyar kisebbségek miatt. Részletes beszámolók voltak arról is, hogy Magyarország Romániával együtt tiltakozik az új ukrán oktatási törvény ellen.

Az olyan szerződések, mint például a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, mennyire fontosak Oroszországnak? Gazdasági jelentőségük van-e, vagy inkább politikai?

Minden nukleáris létesítmény nagyon fontos, legalább technológiai szempontból. Arról állandó viták vannak, hogy ezek mit jelentenek a gazdaságnak. Ez az egyik olyan terület, ahol Oroszországban valóban megvan a high-tech know-how, és akárhányszor sikerül ezzel kapcsolatos projekteket indítani, az azt is bizonyítja, hogy ez mennyire fontos az országnak.

Ugyanakkor a közepes méretű országokkal kötött szerződések csak bilaterális szinten fontosak,

globális jelentőségük nincs.

Valóban az Oroszország célja, hogy megossza és ezzel gyengítse az Európai Uniót?

Ehhez az Európai Unió működési elve is hozzájárul. Az Unió ugye szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek tényleg nagyon sok kárt okoznak. Konszenzussal született a döntés, de Oroszországnak megvan az a lehetősége, hogy egyenként tárgyaljon a tagállamokkal, és esetleg meggyőzze őket.

Szergej Utkin

A hivatalos álláspont az, hogy Oroszország egy erős Európai Unióban érdekelt, amelyik hajlandó együttműködni Oroszországgal. Én azt gondolom, hogy

jelen pillanatban ez leginkább egy vágyálom.

Amíg a szankciókat nem törlik el, az EU nem számíthat Oroszország támogatására, és ha az orosz kormány lát egy lehetőséget, hogy tegyen valamit ellenük, akkor azt ki fogja használni.

Ide tartozik a különböző, elsősorban szélsőjobboldali pártok támogatása is. Ebben az esetben pragmatikusnak lehet nevezni az orosz kormány hozzáállását, mert amúgy ezek nem olyan pártok, amelyek értékrendjét normális esetben támogatná. De csak ezek hajlandóak érdemben szóba állni Oroszországgal.

A kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Vannak többen az oroszországi politikai gondolkodók közül, akik

élesen kritizálják ezt a gyakorlatot,

mondván, hogy ez semennyire nem viszi előre az orosz érdekek érvényesítését. Hiszen az EU azt látja így, hogy Oroszország megbízhatatlan, nem lehet vele együtt dolgozni, és szükség van arra, hogy nyomás alatt tartsák.

Bukik Orbán erdélyi médiabirodalma?

Az év végétől felfüggesztjük a nyomtatott lapok kiadását, a lapterjesztést, a kézbesítést valamint a lapkereskedelmet – tudatta a székelyhon.ro oldal.

Demeter Szilárd, aki a Székelyföldről érkezett a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum élére, hozta össze a médiabirodalmat Orbán Viktornak Erdélyben. Ez a sikeres akció katapultálta Demeter Szilárdot a magyar kulturális életbe, melynek egyik pénzosztója lett. Csakhogy már Orbán Viktor legutóbbi tusnádfürdői látogatása során kiderült: elfogyott a pénz! A nyilvánosság előtt erről nem beszélt a miniszterelnök, de akik hozzáfordultak pénzért, azok megtudhatták: vége a régi szép időknek amikor áradt a pénz a kormánypárti médiába Magyarországon és a határokon túl.

Évi ötmillió euróból hízik a kisgömböc

– írta Orbán erdélyi médiabirodalmáról az Átlátszó portál tavaly.

Az eredmény meg is mutatkozott: az erdélyi magyarok döntő többsége lecsatlakozott  Orbánhoz hiszen ennyi pénz még sosem jött Budapestről Erdélybe. Az RMDSZ is letette a hűségesküt pedig ez Markó Béla elnöksége idején elképzelhetetlen lett volna. Markó ugyanis tisztában volt azzal, hogy az RMDSZ Orbán nyílt támogatásával kétes helyzetbe manőverezte magát: a román nacionalisták joggal vádolhatják azzal, hogy Orbán érdekeit képviselik Romániában.

Pénz hiány – lelkesedés hiány?

Orbán médiabirodalma nem omlik össze csak átalakul: a rádiók és az internetes portálok megmaradnak. A média birodalom 80 munkatársa közül sokakat nyilván kirúgnak, de a papír sajtó visszaszorulóban van mindenütt a világon.

Az erdélyi magyarok azt is tudják, hogy az ellenzéktől sok jót nem várhatnak.

Orbán viszont fenntartja a Sapientia egyetemet, támogatja a magyar egyházakat és sport klubokat Erdélyben. A pénz hiány persze ott is megmutatkozik, de alternatíva hiányában az erdélyi magyarok többsége kitart Orbán mellett. Azt viszont látniuk kell, hogy az unortodox magyar modell megbukott: míg a román lej jól tartja magát addig a forint mélyrepülése folyamatosnak látszik. Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, hogy a jövő év lesz a legnehezebb. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt. Ez nem épp vonzó perspektíva Magyarország határain túl sem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK