Fontos

LMP: A legfőbb ügyész nem látja el a feladatait

0

Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez. Kérdése arra vonatkozott, hogy az ügyészség lépett-e bármit az azeri guruló dollárok magyarországi banki tranzakcióival kapcsolatban.

Az LMP szerint a legfőbb ügyész ismét nem csinált semmit.

Az LMP képviselőjének kérdése arra tért ki, hogy történt-e bármilyen hatósági intézkedés akkor, amikor az azeri Ramil Safarov kiadása, illetve a magyar és azeri kormány képviselőinek találkozói idején gyanús, offshore-hátterű pénzügyi tranzakciók történtek, amelyek a pénzmosásról és terrorizmus finanszírozásáról szóló törvény hatálya alá esnek.

Polt Péter legfőbb ügyész válasza szerint, mivel hivatalosan semmilyen megkeresés nem érkezett, ezért konkrét hatósági intézkedés nem történt az ügyben.

Az LMP álláspontja szerint a válasz három dolgot jelenthet: Polt Péter valóban nem tudott hivatalosan semmit a hétmillió dolláros offshore tranzakciókról: ebben az esetben újfent igazolta, hogy alkalmatlan a feladatának ellátására.

Ha viszont tudott a tranzakcióról, és nem jelezte azt a kormányzati szerveknek, ismét bebizonyította felkészületlenségét és hozzá nem értését.

Amennyiben viszont tudott a tranzakcióról és jelezte is azt, akkor a büntetőjogi felelőssége merül fel, amelyért a 2018-as rendszerváltás után a független igazságszolgáltatás felé kell elszámolnia.

A Liberálisok is Botkát támogatják

0

A Független Hírügynökség információi szerint Fodor Gábor a Magyar Liberális Párt – Liberálisok elnöke ma hivatalosan bejelenti, hogy pártja beáll Botka László mögé.

Az együttműködésről szól döntést várhatóan ma délben, a Fodor Gábor és Szent-Iványi István (a párt külügyi kabinetjének vezetője) rendezett háttérbeszélgetéssel összekötött sajtótájékoztatón jelentik be.

 

A bunkó magyarok a célközönség

Jelentősen megváltozott a hangnem, a stílus, de a nyelvhasználat is a magyar parlamentben. Szinte teljesen eltűntek az intellektuális viták, a szellemes megfogalmazások, s ez még akkor is igaz, ha például, egy-egy bántó kijelentésen, inkább lejáratásnak szánt szellemeskedésen a felszólaló mögött felsorakozó frakció tagja jól szórakoznak, vagy legalább is azt a képet tükrözik, mint akik rendkívül szórakoztatónak tartják a felszólaló szavait.

A jelenetekből, persze nem hiányzik a szervilizmus, éppen ezért a legnagyobb sikert e téren (is) a miniszterelnök aratja, amikor nagyjából háromhetente felbukkan az országgyűlésben. Ezt amúgy számára a kényszer – a törvény – is diktálja, ennyi ülés elteltével kötelező számára a válaszadás a képviselők kérdéseire.

A parlamenti nyitány az más tészta; ilyenkor a kormányfői nyitóbeszédre megilleti a frakciók vezetőit is a szó; ezek a megszólalások helyettesítik nagyjából a vitákat. A forgatókönyv végtelenül egyszerű: a miniszterelnök általában beszél arról, szerinte milyen állapotban van az ország, ilyenkor, választások közeledtével felsorakoztatja azokat a kampányelemeket, amelyek az elkövetkezendő időszakban dominálni fogják a Fidesz és a kormány kommunikációját, majd sorban felszólalnak a képviselőcsoportok vezetői; az ellenzék támad, bírálja a miniszterelnököt, a kormánypártiak viszont hűségesküt tesznek, ahogy az illik.

Mondhatnánk: az egész nem túl érdekes, valódi értékeket nem tükröz, legfeljebb az a kérdés, miként is reagál Orbán Viktor az őt érő bírálatokra. Nos, volt idő, amikor Orbán ebben önálló műfajt teremtett, csaknem mindig megtalálta azokat a szavakat, amelyek megsemmisítő erejűek voltak, ugyanakkor mégsem lehetett színvonaltalannak minősíteni őket. És ez akkor is így van, ha tudjuk: Orbánnak határozott álláspontja az, hogy személyes támadás nem maradhat válasz nélkül. Ez mindig is így volt nála, mára azonban nem a válaszon van a hangsúly, hanem egyfajta megtorláson. A megsemmisítés kényszere megmaradt, csak a nyelvi út, amely ehhez vezetett, az változott. A hétfői parlamenti nyitányon például olyan választ adott Vona Gábor Jobbik frakcióvezetőnek, amellyel a nemi identitását piszkálta, immár nem először. Azt találta ugyanis mondani, hogy a kormányzáshoz komolyabb eszköz kell, mint a szemöldökcsipesz. És miután nem ez volt az első ilyen eset, ráadásul a Jobbik elnökét néhány kormányhoz közel álló újság igyekezett lejáratni, joggal következtethetünk arra, hogy ez a nemiség, amely Orbán mondandójának velejét képezte.

A nyelvész szakértő azonban cáfolja ezt a megközelítést. Kálmán László szerint Orbán ezúttal nem buzizott, hanem pontosan felmérte kikhez beszél. És igen, mondja a szakértő, sok szavazónak bejön ez a stílus. Orbán, állítja, ma már a bunkó magyarokhoz beszél, azokhoz, akikhez nem is szabad ennél magasabb szinten szólni. Egyszerű üzenetek, egyszerű mondatok.  „Orbán ne tudná, hogy mit és hogyan beszél? Tudjuk, ő nagyszerű debattőr, több stílusban is képes versenyképesen megszólalni, tehát tudatosan megy el ebbe az alpári irányba” – fogalmaz Kálmán László. Szerinte ma erre van kereslet, Németh Szilárdnak szinte az egész személyisége, egyénisége erre van kitalálva. „Orbánék már régen letettek az értelmiségiekről, nem is akarják őket megszólítani, kiszemelték maguknak ezt a műveletlen választó közönséget, és tartok tőle, hogy nem is eredménytelenül” – foglalja össze a helyzetet a nyelvész.

Arra persze már nem a nyelvésznek kell megtalálni a választ, hogy a politika alpáriasodása végső soron hova vezet. Annyit azonban kijelenthetünk: a politikusaink nyelvi eszköztára, az ellenfelek egymással szemben használt kifejezései, hűen tükrözik a magyar politikai élet jelenlegi állapotát.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 10. Újabb hangfelvételek kerültek elő

A 2006-os őszi eseményeket feldolgozó sorozatunkban ezúttal arról írunk, hogy egy újabb hangfelvétel került elő, amely tovább borzolta az amúgy sem nyugodt kedélyeket. A felvételen Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy hiába nyerte meg a Fidesz az önkormányzati választásokat, a pénzt nem ők fogják osztani.

Horn Gyula volt miniszterelnök is megszólalt. A Vasárnapi Híreknek adott interjúban támogatásáról biztosította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt.

A Független hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.

Újabb hangfelvétel borzolta a kedélyeket

Három héttel a miniszterelnöki beszéd után újabb hangfelvétel került nyilvánosságra. Ezúttal Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter szombaton, az MSZP országos választmányi ülésén elhangzott beszédét rögzítette valaki. A miniszter arról beszélt, hogy hiába nyerte meg a megyei önkormányzatokat a Fidesz, nem ők fogják osztani a pénzt.

A hangfelvétel szerint ennek megfelelően módosítják az ezt szabályozó törvényt. Az MSZP szóvivője szerint a Fidesz érdekeinek megfelelően hallgatják le a kormánytagokat, de belső vizsgálatot ígért. A Fidesz szerint az MSZP el akarja vinni a pénzt, és magából indul ki, amikor maffiáról beszél.

Az MSZP szombati választmányi ülésén készült felvételt a Magyar Rádióhoz juttatták el a készítők.

Ebben Lamperth Mónika egyebek között azt mondta, hogy napirenden van a területfejlesztési törvény módosítása, és a frakciókkal való egyeztetés után olyan javaslatot fog a kormány elé terjeszteni, amely megerősíti a kormánypárti politikusok pozícióit a regionális területfejlesztési tanácsokban.

Lamperth Mónika hozzátette, hogy ha júliusban a Fidesz megszavazta volna a régiók létrehozását, akkor más lenne a helyzet, de, ahogy vasárnap esti közleményében a miniszter fogalmaz, a “központi állam rákényszerül, hogy saját eszközeivel folytassa a regionalizációt. Egy sor törvényt kell módosítanunk, és új szabályokat kell felállítanunk, ha régiós intézményeket akarunk.”

Közölte, a kormány tagjait a Fidesz érdekeinek megfelelően lehallgatják, ezeket az anyagokat manipulálják, és a névtelenség homályába burkolózva közkinccsé teszik. Az MSZP szóvivője a hangfelvétel tartalmát nem akarta kommentálni.

Lanperth tiltakozik

Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter közleményben reagált a vasárnap kiszivárogtatott hangfelvételre, amely a szombati MSZP-s választmányi ülésen készült, és amelyen a miniszter a régiós fejlesztési pénzek elosztásáról és beszél.

A miniszter tiltakozik az ellen az eljárás ellen, hogy

egy önkényesen megvágott, a kormány és a tárca vezetőjének valós szándékait eltorzító hangfelvétel került nyilvánosságra

– derül ki a Független Hírügynökséghez eljuttatott közleményből.

Lamperth Mónika leszögezi, hogy nem a jelenleg is érvényes hatalmi viszonyokat kívánják átrendezni, hanem a felelősségi viszonyokat akarják pontosan szabályozni az uniós források befogadhatósága érdekében.

Horn: Gyurcsány egy komoly képességekkel rendelkező miniszterelnö

20006. október 8- án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy Horn Gyula szerint lenne esély a nemzeti kiegyezéshez is elvezető párbeszédre. Ehhez azonban mindenekelőtt tárgyalni kell, amíg ki nem merülnek annak lehetőségei – mondta volt szocialista miniszterelnök a Vasárnapi Híreknek adott interjúban.

A szemben álló politikai erőknek muszáj szót érteniük az érdemi kérdésekben, vagyis abban, hogy hol van ennek az országnak a helye, illetve hogy miként kell a nemzeti érdeket érvényesíteni – mondta a volt miniszterelnök. “Annak idején nem az fájt a legjobban, hogy kicsúszott a fenekem alól a bársonyszék, hanem az, hogy a kabinet összerakott egy csomó programot, de az egész kútba esett, hisz a következő kormány arra törekedett, hogy minél többet semmisítsen meg az előző döntéseiből” – fogalmazott Horn Gyula.

“Az elmúlt hetekben sokat veszített az ország a belső harcok miatt, de igenis látni egy kis esélyt arra, hogy megváltozzon a helyzet”- folytatta. “Amit Gyurcsány Ferenc pénteken produkált, azt mutatja, hogy egy komoly képességekkel rendelkező miniszterelnökkel van dolgunk. Az elszántság, az akarat megvan a kormányban – márpedig ez kell a bizalom mellett, e nélkül nem lehet ezeket a kemény kihívásokat megválaszolni” – mondta végül a volt miniszterelnök.

Tíz éve történt – Engedélyezné az azonos neműek házasságát az az SZDSZ

0

2007. szeptember 20-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy az SZDSZ benyújtja a Parlamentnek azt a törvénymódosító javaslatát, ami, engedélyezné az azonos neműek házasságát és a heteroszexuális házaspárokéval megegyező jogokat adna nekik.

Ezt Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ javaslata szerint az új szabályozás már januártól életbe lépne.

Az azonos neműek házasságához a családjogi törvényt módosítaná az SZDSZ, méghozzá úgy, hogy egész egyszerűen kivenné a törvény szövegéből a férfi és a nő kifejezéseket és a törvényben csak annyi szerepelne, hogy Magyarországon házasságot két nagykorú személy köthet. A módosítással egyúttal az azonos neműeket is a heteroszexuális párokkal azonos jogok illeték meg.

Az SZDSZ álláspontja szerint nincs és nem is lehet részleges jogegyenlőség vagy részleges szabadság, egyenlő jogokat kell biztosítani mindenkinek, így a szexuális kisebbségekhez tartozóknak is – mondta Gusztos Péter. A liberális politikusok előzetesen nem tárgyaltak a szocialistákkal a törvényjavaslatukról, de megkezdik az egyeztetéseket és bíznak abban, hogy ugyanolyan egységes lesz a javaslat támogatása, mint amilyen egységesen léptek fel a koalíciós pártok nyáron a homoszexuálisok bántalmazása ellen és álltak ki homoszexualitását nyíltan vállaló államtitkár, Szetey Gábor mellett.

Léderer András, az SZDSZ ifjúsági tagozatának elnöke elmondta, elsőként Hollandiában engedélyezték az azonos neműek közötti házasságot, de azóta több más országhoz hasonlóan már Európa egyik legkatolikusabb országában, Spanyolországban is engedélyezett. Léderer András felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon az azonos nemű párok például nem vehetik át egymás ajánlott levelét, de egészségügyi felvilágosítást sem kaphatnak a másikról, ők ugyanis nem minősülnek egymás közeli hozzátartozójának.

Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek

0

Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.

A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.

A legtöbb halottat Mexikóvárosból jelentették,

ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.

Miguel Ángel Mancera mexikóvárosi polgármester az este arról számolt be, hogy a fővárosban több tucat épület, köztük több toronyház omlott le vagy rongálódott meg súlyosan. A nagy erejű rengés következtében jelentős gázszivárgások voltak, és tüzek is keletkeztek. A leomlott épületek között számos lakótömb mellett egy gyár, egy szupermarket és egy óvodát magába foglaló iskolaépület is van.

Enrique Pena Nieto elnök felkereste szerdára virradóra az összeomlott iskola környékét, és azt mondta újságíróknak, hogy eddig 22 holttestet emeltek ki az épület romaji alól, közülük ketten felnőttek, a többiek gyerekek. Az államfő szerint még harminc eltűnt gyereket keresnek.

Miguel Ángel Osorio Chong belügyminiszter elmondta, hogy

a mentők az adott helyzetben nem tudnak munkagépeket bevetni, és puszta kézzel és lapátokkal kutatnak a törmelék között.

Enrique Pena Nieto elnök összehívta az országos válságtanácsot, és helikopterről szemlélte meg a katasztrófa következményeit. Az elnök elrendelte, hogy áramfejlesztőkkel segítsék a mentési munkák éjszakai folytatását. Nieto szerint több mint 500 katona és a polgári védelem mintegy kétszáz tagja, illetve önkéntesek sokasága kutat az eltűntek után.

A rengés okozta károk miatt két börtönt és egy kórházat ki kellett üríteni. A főváros nemzetközi repülőterét lezárták.

A helyi kormányzat szerint a fővárosban eddig 49 halottat találtak, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 97 halottról számolt be a fővárosban. A Mexikóvárostól délre eső Morelos szövetségi állam kormányzója 55 ember haláláról számolt be. A délkeletre eső Puebla államból, ahol a rengés epicentruma volt, eddig 32 halálos áldozatról adtak hírt, a fővárost körülvevő Mexikó államban pedig 9 halottról tudnak.

A CFE országos áramszolgáltató cég közlése szerint a károk miatt 3,8 millió fogyasztójuk maradt áram nélkül.

Mexikót egy hónapon belül másodszorra rázta meg nagy erejű földrengés.

Szeptember 7-én az ország déli részén legalább 98 ember halálát okozta az akkori földmozgás.

A keddi természeti csapás epicentruma a Puebla szövetségi állambeli Raboso település közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt – közölte az amerikai földtani intézet (USGS). Az első nagy erejű földmozgást 11 utórengés követte.

Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésben reagált a katasztrófára, együttérzéséről biztosítva Mexikóváros népét és segítséget ajánlva.

Mexikóváros a föld egyik legnépesebb metropolisza, amelynek az elővárosokkal együtt mintegy 20 millió lakosa van.

A keddi földmozgás napra pontosan 32 évvel az 1985-ös nagy mexikóvárosi földrengés után történt,

az akkori 8-as erősségű rengés következtében mintegy tízezren vesztették életüket.

Az évfordulón a Reuters hírügynökség jelentése szerint mexikóiak ezrei vettek éppen részt a minden év szeptember 19-én szokásos katasztrófa-elhárítási gyakorlatokon.

Ez volt ma – 2017. szeptember 19.

0

A nap összefoglalója: hogyan cselezte ki a kormány a népszavazást, bevonult a börtönbe Császy Zsolt, eltemették Oláh Györgyöt, Trump akár a földdel tenné egyenlővé Észak-Koreát és Moszkvában szobrot kapott Kalasnyikov, a géppisztoly király:

Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket

Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.

A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.

ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.

Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére.  Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.

Börtönbe vonult Császy Zsolt

Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.

Eltemették Oláh Györgyöt

Kedden Budapesten eltemették a márciusban az Egyesült Államokban elhunyt Nobel-díjas tudóst, Oláh Györgyöt. A Fiumei úti sírkertben Orbán Viktor és Lovász László MTA-elnök méltatta a kémikus munkásságát és személyét.

Oláh György portréja és hamvainak urnája. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nemcsak a nagy magyar tudósok, hanem a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét. Hajlíthatatlan jellemű ember volt, aki mindig saját útját járta és erről soha nem hagyta magát letéríteni – mondta a miniszterelnök Oláh György Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus temetésén kedden.

Trump kész teljesen lerombolni Észak-Koreát

Donald Trump amerikai elnök kedden figyelmeztette Phenjant, teljes megsemmisülés fenyegeti,  ha az Egyesült Államoknak meg kell magát védenie.

Forrás: Wikimedia Commons

Trump szerint

“az Egyesült Államoknak nem lesz más választása, mint teljesen lerombolni Észak-Koreát”.

Az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában első ízben felszólaló amerikai elnök kijelentette: Washington a harci cselekmények kiszélesedésének megakadályozására, valamint a politikai rendezésre törekszik Szíriában.

Trump ismételten “szégyennek” nevezte az Iránnal a hat nagyhatalom által 2015-ben megkötött szerződést, amelynek értelmében a gazdaságát sújtó szankciók fokozatos feloldásáért cserébe Teherán polgári célokra korlátozza atomprogramját.

Szobrot kapott a géppisztolykirály

Csaknem tíz méter magas szobor állít emléket a gépkarabélyok királyának is tekinthető AK-47-es megalkotója, Mihail Kalasnyikov emlékének Moszkvában. A Kalasnyikov a világon legtöbbet gyártott gépkarabély.

Forrás: Wikipedia.org

A szoborkompozíción Kalasnyikov négy méter magas alapzatra felállított ötméteres alakja egy AK-47-est tart a kezében, a háttérben a földgolyó és a sárkányt legyőző Szent György ábrázolásával, amelyek a fegyver elterjedtségét, illetve a jó és a rossz harcát jelképezik.

 

„Itt a vádlók a bűnelkövetők”

Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.

Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője. Az eseményről Herényi Károlyt kérdeztük.

  • Hogyan zajlott ez a délelőtti börtönóra?
  • Óriási dugó volt a Tökölre vezető úton, kishíján el is késtünk Zsolttal. A helyszínen egyébként a Demokratikus Koalíció sajtótájékoztatót tartott, maga Gyurcsány Ferenc beszélt, fogalmazta meg a véleményét erről a politikai koncepciós perről. Aztán Császy Zsolt kapott szót, és hangsúlyozta: ennek a pernek addig nem lesz vége, amíg az ő és Tátrai Miklós igaza, illetve ártatlansága bizonyítást nem nyer. Jelen volt Iványi Gábor is, akivel aztán közösen kísértük el a börtön kapujáig Zsoltot. Onnan már nem engedtek tovább bennünket. Egy nagy nemzeti színű zászlóval beburkolt hátizsákot cipelt Iványi Gábor és Császy Zsolt, míg mi Gyurcsány Ferenccel az iratait tartalmazó nagy csomagot vittük. Azt hiszem az egész eseményt a szolidaritás és az együttérzés hangulata jellemezte; az üzenet arról szólt, hogy egy koncepciós pernek csak ez lehet a következménye. Tehát a szolidaritás és a tiltakozás.
  • Ön milyen minőségében vett részt a rendezvényen?
  • Mi  Zsolttal létrehoztuk a Nemzeti Bilincs elnevezésű egyesületet, amely a politikailag meghurcolt emberekért próbál dolgozni, szót emelni, akciózni. Ennek vagyok én az alelnöke, ebben a minőségemben voltam jelen. Egyébként az egyesületünk nyitott egy alszámlát, amelyre a bűnügyi költségekre gyűjtünk adományokat. Mert ugye nem elég, hogy tönkretették Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, még hétmillió forint perköltséget is a nyakukba varrtak. Ezt az összeget egyszerűen képtelenek kifizetni, hiszen évek óta nincs munkájuk. Hála istennek elég jól halad ez a gyűjtés, ami mutatja, hogy az emberek tényleg szolidárisak, érzik az igazságtalanságot.
  • Császy Zsolt, még a bevonulása előtti napon nyilatkozott a Független Hírügynökségnek és elmondta, hogy eddig 900 ezer forint jött össze a hétmillióból, de arra is panaszkodott, hogy a szocialisták, bár ígérték, még sem gyűjtöttek erre az alapra…
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
  • Erre nem tudok válaszolni, mert megosztottuk a feladatokat, az MSZP nem hozzám tartozott, de beszéltem Lendvai Ildikóval, biztos vagyok benne, hogy ő is megmozgatja a saját kapcsolatrendszerét.
  • Ön hogy kerül bele ebbe az egyesületbe? Úgy érzi, hogy szintén meghurcolták?
  • Persze, mégpedig az UD Zrt.-ügy kapcsán. Hét év meghurcoltatás után idén zárult le az ügy, ráadásul bírói ítélet nélkül. Bírói intézkedés történt, aminek a következménye az lett, hogy megrovást kaptam és 5500 forint perköltséget kellett fizetnem. Ez ugye, egy hétéves per után igazán nevetséges.
  • Akkor most kvázi büntetett előéletű?
  • Nem, dehogy. Ilyen nem nagyon fordult elő a magyar joggyakorlatban, hogy egy bűnvádi eljárás ítélet nélkül záródjon le, és egy bírói intézkedés legyen az utolsó aktus, aminek semmiféle jogkövetkezménye nincs. Meg is kérdeztem a bírót, hogy ez a megrovás mit jelent, azt válaszolta, hogy ez egy ejnye-bejnye, és hogy többé ne csináljak ilyet.
  • Az ejnye-bejnyét miért kapta? Mit tett?
  • Kényszerítettem, személyes adattal éltem vissza, meg még egy csomó ostobaságot fogtak rám, amelyek közül semmi nem nyert bizonyítást. Mert hiszen, ha bizonyították volna, akkor el is ítélnek.
  • De akkor miért kapott megrovást?
  • Szerintem nagy pofára esés lett volna a bíróság számára, ha hét év tárgyalás-sorozat után felmentenek. Ne feledje, hogy hét évig – sok-sok tisztességes szakember mellett – bírók hada küzdött azért, hogy el tudjanak ítélni. Volt olyan bíró is, aki azt mondta: nem az igazi vádlottak állnak a bíróság előtt, itt a vádlók a bűnelkövetők.
  • Visszatérve a tököli búcsúztatóra, volt-e ott a DK-n kívül más párt képviselője is ?
  • Nem, másokat nem láttam.
  • És ezt nem tartja szomorúnak?
  • De nagyon is annak tartom. A pártok részéről a szolidaritás ilyen mértékű hiánya nem pusztán szomorú, hanem felháborító is. Különösen akkor, amikor egy jelentős társadalmi ügyről van szó. Tudniuk, látniuk kell, hogy a mai rendszerben bármelyik párt, bármelyik tagja könnyen kerülhet hasonló helyzetbe, ha a hatalom úgy akarja.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
  • A rendőrség, vagy a büntetésvégrehajtási intézet részéről volt-e bármilyen reakció az önök rendezvényére?
  • Rendőrségi kivonulás volt, az esemény idejére lezárták az utat, de a rendőrök kedvesek és előzékenyek voltak. Az intézetbe, mint említettem, nem engedtek be, kikiabáltak, hogy csak az elítélt mehet be.
  • Nyilván nem is tervezték…

Hát ameddig lehetett volna, én biztos, hogy bemegyek…Szívesen kísértem volna Zsoltot, hogy ne legyen egyedül.

Az Együtt ahol tud, segít

0

Az Együtt vérlázítónak tartja, hogy a Debreceni Egyetem a Putyin díszpolgársága ellen tiltakozó munkatársakat vegzálja.

Vlagyimir Putyin orosz elnök debreceni egyetemi díszpolgári címe ellen tiltakozó négy tanszék közül három munkatársait berendelték az egyetemre – számolt be a ATV híradója.

A meghívóban annyi szerepel, hogy „Értesítem Önöket, hogy a Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elnöknek adományozott díszpolgári cím kapcsán történt tanszéki elhatárolódás hátterének és körülményeinek feltárására egy megbeszélés lesz az érintett tanszékek munkatársaival.”.

Az Együtt elfogadhatatlannak tartja, hogy a Putyin díszpolgársága ellen tiltakozó munkatársakat vegzálja a Debreceni Egyetem. Ez a hozzáállás az emberi jogok tiszteletére vonatkozó alapelvek sárba tiprása. Felháborító, hogy Magyarország egyik legnagyobb oktatási intézménye, amelynek a szellemi szabadság zászlaját kellene magasra emelnie, szabadságkorlátozó gyakorlatot folytat és politikai célokat szolgál.

Vlagyimir Putyin egy elnyomó, korrupt, szabadságkorlátozó rendszer feje Oroszországban, amely az állami hatalmat a demokrácia korlátozására, a jogállami keretek felszámolására használja fel. Orbán Viktor putyinista politikája miatt Magyarország teljesen elszigetelődött az Európai Unióban. Ezért is érthetetlen, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címmel akarja kitüntetni Vlagyimir Putyint.

Felháborító, hogy Magyarország egyik legnagyobb oktatási intézménye, amelynek a szellemi szabadság zászlaját kellene magasra emelnie, szabadságkorlátozó gyakorlatot folytat. Az Együtt támogatásáról, szolidaritásáról biztosítja a behívatott három tanszék munkatársait. Amennyiben igényt tartanak rá, számíthatnak az Együtt jogászainak segítségére is.

Tarlós nem azt mondta, amit mondott

0

„Soha nem mondtam, hogy lesz népszavazás a Római-part árvízvédelme ügyében, gyakorlatilag az egész magyar sajtó félreértelmezte a szavaimat.” Ezt nyilatkozta Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzetnek.

Tényleg nem mondta. Egy héttel ezelőtt, hétfőn csupánazt közölte, hogy javaslatot terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé, hogy írjanak ki budapesti szintű ügydöntő népszavazást a római-parti mobilgátról.

Vegyük észre, hogy mindenki szembejön az autópályán.

Amúgy Tarlós főpolgármester tényleg nem mondta, hogy lesz népszavazás a mobil gát ügyében. Azt mondta, hogy javaslatot terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé.

Nem támogatja a népszavazást, de javaslatot tesz.

Vagyis, Tarlós főpolgármester olyan valamiről tett volna javaslatot, amit ő maga nem támogat. De most úgy néz ki, hogy mégsem tesz javaslatot, mert meggondolta magát.

Szólt neki valaki, hogy gondolja meg magát?

Megpróbáljuk röviden összefoglalni, hogy mi a helyzet a Római-parton. Induljunk ki abból, hogy az ott lévő üdülőhelyeket, vendéglőket, szállodákat időnként elönti a víz. Kiönt a Duna. Nem ma kezdte, emberemlékezet óta ez a szokása. Van gát, ami védi az embereket és az épületeket, csak nem a parton, hanem följebb, a Nánási úton. Az a gát az ottani házakat, ingatlanokat megvédi, az ártérieket nem.

Tarlós főpolgármester ez utóbbiakat is megvédené a tervezett mobil gáttal.

Fákat kell ehhez kivágni, a környezet is csúful valamelyest, de ez csak az érem egyik oldala.

A másik oldalon az van, hogy az ártérre építkezők tudták, hogy a Duna időnként kilép a medréből. Ilyenkor vizet hoz magával, és elárasztja azt, ami az útjában áll. Tudták ezt azok is, akik kiadták az – állítólag ideiglenes – engedélyeket ezekhez az építkezésekhez.

Majd csak lesz valahogy. Amit ember épített, azt az ember, ha tudja, meg is védi a természettől. Más kérdés, hogy kinek a pénzén kell megvédeni. Mert lehetne úgy is, hogy az árvíztől fenyegetett házak tulajdonosai maguk gondoskodnak az ingatlanjaik védelméről.

Ha az önkormányzat, vagy az állam nagyvonalú, és a többi adófizető polgárt is meggyőzik arról, hogy legyenek ők is nagyvonalúak, akkor segíthetnek a bajba jutottaknak. Kifizetheti helyettük az árvízi védekezés költségeinek bizonyos részét.

De hogy az egészet? Anélkül, hogy bárkit is megkérdeznének?

Tarlós főpolgármester most elmagyarázta, hogy ő nem azt mondta, amit mondott. Mi meg elhisszük. Csak azt nem értjük, hogy akkor most lesz-e helyi népszavazás a Római-parti mobil gát ügyében?

És – Karinthyval szólva – ha igen, akkor miért nem?

További cikkeink a témában:

Római-part: a budapestiek nem támogatják a mobil-gát ötletét

Tarlós támogatja, hogy legyen népszavazás a Római-partról

FRISS HÍREK

Szabad-e? Ér...

Macron-Orbán...

Újszínházas ...

Kína nyúlja ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK