Fontos

A pontos közéleti tudósítás nem büntethető

Nem vonható felelősségre jó hírnév megsértéséért a sajtó, ha közéleti eseményről híven tudósít és lehetőséget ad az ellenvélemény megjelenítésére – döntött az Alkotmánybíróság (Ab). Egy ezzel kapcsolatos bírósági ítéletet megsemmisítve bírálta a jogszabály „differenciálatlanságát”. Az Ab szerint különösen fontos a sajtó félelem nélküli munkája.

Több évtizedes vitára és a jogérzékkel ellentétes bírósági gyakorlat végére tett pontot az Alkotmánybíróság azzal, hogy szerdán közzétett határozatában – egy ezzel kapcsolatos kúriai ítéletet megsemmisítve – a sajtószabadságot élre helyezve leszögezte:

közéleti sajtótájékoztatóról tudósító sajtótermék nem felel hírnévrontásért.

Ennek feltétele, hogy az elhangzottakról hűen számoljon be, saját értékelést ne fűzzön hozzá, és a jó hírnevet esetleg sértő állítások érintettje álláspontjának adjon helyet, illetve kínálja fel a válaszadás lehetőségét.

Ebben az esetben a tartalomszolgáltató médium eljárását nem lehet a személyiségi jog megsértésének tekinteni, vagyis annak, amit egyébként a jog híresztelésként értékel és polgári jogi szankciót vonhat maga után.

„A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítás olyan kivétel, amelynél az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól, nincs objektív felelősségük”

– olvasható az Ab által közzétett határozatban.

A konkrét ügyben egy hírportál fordult alkotmányjogi panasszal az Ab-hez, mert a bíróság személyiségi jogi jogsértésért vonta felelősségre olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív (vagyis a szabályok betartásától független) felelősséggel tartozik.

Az Ab azonban kimondta, hogy ez a szokásos bírói gyakorlat ellentétben áll a sajtószabadságból eredő alkotmányos követelményekkel. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli – szól az egyértelmű verdikt.

A határozat megerősíti a sajtó azon jól ismert feladatát, hogy

a hatalom gyakorlóit ellenőrizze,

aminek része a közügyek alakítói tevékenységének bemutatása, a viták pedig részben éppen abból adódnak, hogy a közéleti szereplők bírálják egymás ténykedését, akár személyiségét is.

Napjainkban is különös súlya lehet annak az indokolásnak, amely szerint a média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme.

„Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessen részt a társadalmi és politikai vitákban”.

A politikusoknak szóló megfontolandó intelem, hogy a sajtótájékoztatót tartó közéleti szereplők maguk keltik a média érdeklődését, számolniuk kell kijelentéseik nyilvánosságával, az ebből eredő következmények pedig adott esetben velük szemben érvényesíthetők.

Az eléje került konkrét ügyben a Kúria felülvizsgálati döntését az Ab megsemmisítette, egyúttal odaszúrt a kialakult bírói gyakorlat alapjául polgári törvénykönyvnek is:

„A jogkövetkezmények meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy a támadott ítélet hibája az alkalmazott jogszabályi rendelkezés differenciálatlanságában gyökerezik”.

Különös kinevezés: Polt Péter professzor lett

0

Annak ellenére, hogy az ELTE jogi kara nem szavazta meg a legfőbb ügyész egyetemi tanárrá történő kinevezését, a hivatalosságok megtalálták a módját, hogy Polt Péter megkapja a címet. A különös kinevezéshez Áder János segítsége kellett.

Polt Péter legfőbb ügyész annak ellenére klett professzor, hogy az ELTE jogi kara leszavazta. Áder János államfő azonban úgy találta, hogy nincs akadálya Polt professzori kinevezésének. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság oldalán található bejygezés szerint a legfőbb ügyész a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen állam- és jogtudományok karán lett professzor.

Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője szerintfelháborító, hogy a Fidesz érdekeit fáradhatatlanul kiszolgáló Polt Péterből az NKE és Áder János professzort csinált. A legfőbb ügyész hiába habilitált, nem oktatott főállásban, ezért sem szavazta meg az ELTE ÁJK Kari Tanácsa egyetemi magántanári címét. Ebből is jól látszik, hogy  azért stafírozzák ki folyamatosan, azért is van szüksége a Fidesznek az állami droidképzőként üzemelő Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, mert itt bármely haver professzori címet kaphat.

Ez volt ma – 2017. december 5.

0

Tovább tart a magyarországi baloldal vesszőfutása: ezúttal a Demokratikus Koalíció állt elő azzal, hogy önálló listát állít; Vona után Kovács Kétfarkú Gergely lépett fel a Spinozában; a Közel-Keleten feszülten várják mit fog Trump amerikai elnök bejelenteni; Mihail Szaakasvili volt grúz elnököt le akarták tartóztatni, de hívei kiszabadították.

Önálló listát állít a DK

A Független Hírügynökség információi szerint a DK elnökségi ülésén úgy döntöttek: önálló listát állítanak, de azért még tovább tárgyalnak az MSZP-vel az egyéni jelöltekről.

Az ügy előzménye, hogy korábban már megegyezett egymással a két párt a jelöltek elosztásáról, de aztán a szocialisták egy új, nekik kedvezőbb listával álltak elő. Ezután újból tárgyaltak, de nem tudtak megállapodni, sőt, információink szerint álláspontjaik nem is közeledtek egymáshoz.

Úgy tudjuk,

a legnagyobb vita a budapesti helyek elosztása miatt van,

az MSZP kilenc megnyerhető körzetből hatot tartana meg, míg a DK 5:4-es elosztást tartana megfelelőnek.

Amikor a Kétfarkúak csóválják a politikát – Kovács Gergely a Spinozában

Eredetileg Lázár János lett volna a vendég, de őt halaszthatatlan elfoglaltsága miatt januárra halasztották. Helyette Kovács Gergelyt kaptuk, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt vezetőjét. Rangos Katalin beszélgetett a Spinozában a pártelnökkel.

Sok régen hallott poén – örökélet, ingyen sör – mellett új dolgokat is megtudtunk Kovács Gergelyről és a kétfarkúakról. Kiderült például, hogy a pártnak van világnézete – centrális-demagóg-populisták -, valamint, hogy a párton belüli esetleges egymásnak feszüléseket már megelőzték, mégpedig úgy, hogy

ők maguk hozták létre a párton belüli ellentéteket.

A Liberálisok szerint Soros György megérdemelné a béke Nobel-díjat

A párt szerint a gyűlöletkeltő propagandával szemben Soros tettei miatt megérdemli a kitüntetést.

A Wesley János Lelkészképző Főiskola öt professzora: Iványi Gábor lelkész, Lukács Péter oktatáskutató, Majsai Tamás teológus, Nagy Péter Tibor szociológus és Szilágyi Gál Mihály filozófus döntött úgy, hogy levélben

kezdeményezik a Nobel-békedíj odaítélését Soros Györgynek.

Ütközet Jeruzsálemért

A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump a hétfői határidőig nem írta alá a tel-avivi amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését előíró törvény halasztását. Az erre vonatkozó elnöki bejelentés a napokban várható. Az amerikai külügyminisztérium utasította közel-keleti nagykövetségeit, hogy készüljenek fel a súlyos döntés miatti zavargásokra.

Mint majdnem minden világpolitikai jelentőségű lépésnek a hátterében, ebben is a vezérlő motívum a belpolitikában keresendő. Egészen közel jutottak Trumphoz ugyanis az amerikai különleges felhatalmazású ügyész, Robert Mueller vizsgálódásai az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás ügyében. Michael Flynn, tiszavirág életű nemzetbiztonsági főtanácsadó döntése, hogy együttműködik a Mueller-csapattal és kitálal, már akár az impeachment (ebben az esetben az elnök visszahívása, leváltása) veszélyét is kilátásba helyezi.

Őrizetbe vették a volt elnököt – hívei kiszabadították

Ukrajnában őrizetbe vették Mihail Szaakasvili volt grúz elnököt, aki később odesszai kormányzó volt. Hívei azonban kiszabadították a rendőrségi mikrobuszból és a parlamenthez indultak.

Az ukrán hatóságok bűnszervezetekkel folytatott együttműködés gyanújával vették őrizetbe Szaakasvilit, aki előtte felmászott felmászott nyolcszintes háza tetejére, és

azzal fenyegetőzött, hogy leugrik.

Előtte házkutatást is tartottak nála, azzal is gyanúsítják, hogy tüntetéseit, amelyeket az elmúlt hetekben az ukrán fővárosban rendezett, a leváltott oroszbarát vezetés köréből finanszírozták.

LMP – kormányváltás 2022?

0

Ezzel a címmel közölt jegyzetet Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke, aki a többi között ezt írja: Sokra tartom Gémesi Györgyöt, a veterán, jobboldali politikust, Gödöllő polgármesterét. Jó várost épített egy élet munkájával, és most újra beszállt az országos politikába. Szerintem szükség van a tapasztalt emberekre a Fidesz 2018-as megroppantásához és az új rendszerváltáshoz. Ezért lettem az elmúlt napokban nagyon szomorú Gémesi György miatt. Pár napja bejelentette, hogy nem indul egyéni választókerületben Gödöllőn és környékén.

Ma bejelentette, hogy bár bejutó helyen van az LMP országos listáján, de mégsem ül be a következő országgyűlésbe. Elmondása szerint nem akar hátradőlni és gombot nyomogatni, és hozzátette: „ebben az országban változásra van szükség, előkészített változtatásra, rendszerváltoztatásra van szükség, annak a feltételeit meg kell teremteni, és azt helyben lehet először fölépíteni.”

Szigetvári jegyzetében emlékeztet arra, hogy 2018 sorsa azon múlik, hogy minden egyéni választókerületben egy-egy ellenzéki jelölt szálljon szembe a Fidesszel, mert akkor most, jövő tavasszal megtörhető a Fidesz hatalma. Ennek ellenére, Szigetvári megállapítja: a saját választókerületét gond nélkül, éppen a kemény munkája miatt megnyerni képes Gémesi György nem is indul el ott. A parlamenti mandátumát sem veszi át, átadja azt valakinek (tényleg, kinek?), mert további helyi építkezésben látja a rendszerváltás esélyét. Mivel Gödöllőn marad, így nyilvánvaló, hogy

az előkészítés 2022-re vonatkozik, mert akkor látja ezt reálisnak.

Az Együtt választmányi elnöke ezt nagyon is kifogásolja, hiszen „ez a Fidesz 2022-re minden levegőt elszív mindenkitől, aki nem hozzájuk tartozik. Minden plakát, minden újság, minden rádió, minden cég, minden bíróság végleg az övék lesz.

Nem tud várni Magyarország 2022-ig.”

Szigetvári azt is kifogásolja, hogy pár napja azt nyilatkozta Gémesi, hogy Juhász Péter ugyanúgy semmit sem ér a rendszerváltás szempontjából, mint Gyurcsány Ferenc. „Szerintem Gémesi György bölcsebb annál, hogy hosszú évtizedek után ilyen vagdalkozó, méltánytalan nyilatkozatokat tegyen.”

Az Együtt választmányi elnöke jegyzetét a következő sorokkal zárja:

„Én nem egy ilyen Gémesi Györgyöt tanultam meg tisztelni.

Egy éve még a könyvbemutatójára is elmentem, dedikálta is nekem az életmű-kötetét. Szeretnék hinni abban, hogy nem adta még fel 2018-at, és nem abban hisz, hogy csak 2022-re lehet előkészíteni a rendszerváltozást. Hiszen ez lehetséges most tavasszal is.”

A Liberálisok szerint Soros György megérdemelné a béke Nobel-díjat

0

A párt szerint a gyűlöletkeltő propagandával szemben Soros tettei miatt megérdemli a kitüntetést.

A Wesley János Lelkészképző Főiskola öt professzora: Iványi Gábor lelkész, Lukács Péter oktatáskutató, Majsai Tamás teológus, Nagy Péter Tibor szociológus és Szilágyi Gál Mihály filozófus döntött úgy, hogy levélben

kezdeményezik a Nobel-békedíj odaítélését Soros Györgynek.

Erre reagálva írja közleményében a Magyar Liberális Párt, hogy támogatják a javaslatot. Szerintük az Orbán-kormány mindent megtesz, hogy Sorost „Magyarország és Európa ellenségeként állítsa be”, pedig ő évtizedek óta küzd azért, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek az alapvető szabadságjogok és a demokratikus értékek.

Azt írják:

„Soros György a hazugságoktól hemzsegő, gyűlöletkeltő propagandával szemben számos olyan tettet vitt véghez, amely miatt megérdemelné a kitüntetést.”

A Liberálisok szerint az Orbán-kormány Soros-kampánya „ízléstelen és méltatlan, Magyarországnak hálásnak kellene lennie Soros Györgynek a demokratikus átalakulásban nyújtott támogatásáért és a társadalmi egyenlőség érdekében tett erőfeszítéseiért”.

Soros György nemrég többször is üzent a magyar kormánynak.

Momentum: Lehel László tisztázza magát

0

A párt szerint, ha nem tudja tisztázni ügynökmúltját, akkor az Ökumenikus Segélyszervezet vezetőjének el kell hagynia az országot.

Az Együtt után a Momentum is közleményt adott ki Lehel Lászlóról annak kapcsán, hogy Lévai Anikóról, Orbán Viktor feleségéről advent alkalmából közös kép készült vele.

Azt írják: Lehel László „évekig ügynökként figyelte az egyház működését.

Ez az eset is bizonyítja, hogy az ügynököket a kormány körül és nem a civilek között kell keresni.”

A párt szerint Lehel Lászlónak be kell számolnia ügynöki tevékenységéről, és bizonyítania kell, hogy már „nem veszélyezteti egyetlen magyar állampolgár biztonságát sem”. A Magyar Nemzet nemrég ugyanis arról írt, hogy Lehel László kis híján halálra ítélte a feljelentésével a lap épp Észak-Koreában lévő újságíróját, Lukács Csabát.

A Momentum szerint „ha Lehel László nem tudja tisztázni magát és ügynökmúltját, hagyja el az országot.”

Az Együtt szerint távoznia kell a segélyszervezet elnökének

0

Lehel Lászlóról, az Ökumenikus Segélyszervezet elnökéről tavaly kiderült, hogy a nyolcvanas években ügynökként figyelte az egyház munkáját.

Lehel László, Lévai Anikó és Kovács István
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az Együtt annak kapcsán adott ki erről közleményt, hogy Lehel László Orbán Viktor feleségével, Lévai Anikóval és Kovács István volt bokszolóval, a szervezet jószolgálati nagyköveteivel gyújtott közösen adventi gyertyát.

A párt közleménye szerint az, hogy a Fidesz „egyenesen a tenyerén hordozza” Lehel Lászlót, azt jelenti, hogy az Orbán-kormány „a szőnyeg alá söpri” a kérdést, és az, hogy az ügynökügyeket nem sikerül rendezni, óriási károkat okoz.

Az Együtt szerint Lehel Lászlónak haladéktalanul ki kell vonulnia a közéletből.

Irgalmatlanul nyomják a betont az irgalmasok kórházába

0

A törvénytelenség árnyékában épül év eleje óta a budai irgalmasrendi kórház új szárnya. A kormányrendelet nem ide és nem erre szól, s elmaradtak a műemlékkel kapcsolatos eljárások. Komplex felújítás helyett egy négy szintes és egy 132 garázsos, ötszintes hotelszárny lesz 6,1 milliárdos számított értéken. Az ügyészség szerint ez „csekély súlyú törvénysértés”.

A Margit-híd tőszomszédságában a múlt héten a talaj betonozásával következő fázisába lépett a budai irgalmasrendi kórház új szárnyának építése, amely törvénytelenül zajlik – kereste meg a FüHü-t egy olvasónk. Eddig falakba ütköztek a lakásuk értékcsökkenésétől félő környékbeliek.

Tavaly nyáron a kormány rendeletben döntött arról, hogy

„nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé”

nyilvánítja a Betegápoló Irgalmasrend épületeinek felújítása keretében három épület leendő munkálatait. Egy váci és egy pécsi mellett az “irgalmasok” Frankel Leó utca 54. alatti székhelyű telephelyének

„komplex felújítását”

határozza meg.

Ez év elején aztán a valamikori ORFI-nak (Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet) a Komjádi uszoda melletti részlegétől a Margit-hídfői oldalszárnyig terjedő (az út mindkét oldalán megtalálható, a helyrajzi számi jegyzék szerint hat egységből álló) szétszórt épületegyüttese túlszélén lévő 17-19. házszámú telkén megjelentek a munkagépek.

Ezt a házszámot a nagyközönség az „ORFI” főépületeként ismerte-ismeri, az 54. számú, amire a kormányhatározat szól, az út túloldalán, de légvonalban körülbelül 300 méterre található.

A munkálatok helyén a kórház proszektúrája volt, amelyet a múlt év végi engedély birtokában idén tavasszal elbontottak, majd a fákat kivágták. Ez hívta fel a figyelmet a nagyszabású építkezés gyanújára márciusban.

A környéki lakók szerint ez törvénytelen, és az eljárás során figyelmen kívül hagyták a műemléki védettség, illetve régészeti lelőhely miatti előírásokat, ráadásul velük egyáltalán nem egyeztettek, tulajdonképpen szóba se álltak. A lakók álláspontja az, hogy a jogszabály alapján a kiemelt jelentőségűvé nyilvánítás nem mentesít a különféle szakhatósági és örökségvédelmi eljárások elvégzése alól, legfeljebb rövidebb határidőket tesz lehetővé.

Az Országos Építésügyi Nyilvántartásban helyrajzi szám alapján az „irgalmasok” tulajdonában álló

épületek védettséget élveznek.

A Frankel Leó 54., a kórház műemlék, a 17-19. régészeti lelőhely.

Az építésügyi hatósághoz benyújtott igényüket mindkét fokon (februárban és áprilisban) elutasították, vagyis nem válhattak ügyféllé az eljárásban, ezzel minden ebből eredő jogorvoslati lehetőségtől elestek. A Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség augusztusban ezt jóváhagyta.

Levelében az ügyész részletesen felsorolja az akkor már zajló munkálatokat: a kórház felújítása, részbeni átalakítása, bővítése új udvari parkoló+fsz+3 emeletes központi épület megépítésével, új Vidra utcai (a szomszédos, legszélső telekrészen) 3 garázs+fsz+4 emeletes épület felhúzásával, a garázsszinten 132 parkolóhellyel, az első emeleten átkötő híddal, a meglévő épület felújításával, részbeni átalakításával, kertrendezéssel, növénytelepítéssel.

Tehát az eredeti – csak egy címre vonatkozó – komplex felújítást elrendelő jogszabályban foglaltakról már szó sincsen.

Itt vadonatúj épületegyüttes készül.

Pontosan úgy, ahogyan a nyilvános e-építés honlapon olvasható is ez év október 18-i dátummal: a kivitelezés építési naplója szerint a Vidra utcai

hotelszárny 6,1 milliárd forint számított értéken.

Ahogyan olvasónk írta, a múlt hét közepén „állítólag termálvizet emeltek ki, ezzel szemben két betonkeverő is felvonult, amelyekből gyakorlatilag reggeltől estig nyomták a betont a talajba”.

Mind az építési hatóság(ok), mind az ügyészség elvetette a környéki házak lakóinak azon kifogását, hogy a kormányrendelettel szembeszegülve felhúzandó 22 méteres ház elveszi a dunai (Margit-hídi) panorámát, jelentősen rontja a „benapozást”, ezzel pedig több milliós értékcsökkenést okoz a lakásokban.

Az előbb leírtak ellenére az ügyész szerint helyes az építési hatóság azon érvelése, hogy az ingatlantulajdonosokat ért hátrányok polgári peres úton érvényesíthetők. Az ügyész – miután a bővebb tájékoztatást azért nem adta meg a lakóknak, mert nem ügyfelek – azt írja, hogy az ügyben megállapított „csekély súlyú törvénysértés” miatt „jelzéssel élt” az építésügyi hatóság „felé”.

Kerestük az érintett hatóságokat. Amint megérkezik válaszuk, azonnal közöljük.

MF Dnes: Orbán egyetlen komoly kihívója – interjú Vona Gáborral

0

„Ma Magyarországon a legnagyobb politikai problémát a demokrácia hiánya jelenti, miközben szociális téren nem a bevándorlás, hanem a kivándorlás jelenti a legtöbb gondot” – mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje a cseh Mladá fronta Dnes napilapnak adott interjújában. A politikus elsősorban a magyarországi belpolitikai helyzetről, a bérunióról, az ellenzéki összefogás lehetőségéről beszélt a cseh lapnak. 

Csehországban az októberben tartott  parlamenti választások tükrében még mindig érdeklődve szemlélik a magyarországi történéseket, különösen a jövő év áprilisában megrendezésre kerülő választásokat. Emiatt gyakran készítenek interjúkat politikai elemzőkkel, szakértőkkel vagy magyarországi értelmiségiekkel, esetleg újságírókkal vagy akár ellenzéki politikusokkal. Most viszont Luboš Palatának, a Mladá fronta Dnes napilap újságírójának nem akárkit sikerült mikrofonvégre kapnia:  Vona Gábort, a Jobbik elnökét és miniszterelnök-jelöltjét.

Az újságíró azzal indította a cikkét, ami egyben tükrözi a legtöbb cseh véleményét, hogy Magyarországon a jövő évi választásokon a „radikális jobboldali” – vagy néha „ultrajobboldalinak” nevezett – Jobbik Magyarországért Mozgalom jelenti

Orbán Viktor, illetve a Fidesz legerősebb és igazából egyetlen komoly kihívóját.

Az újságíró úgy látta, hogy a Jobbik hangneme alaposan megváltozott: a párt már egyáltalán nem egy szélsőjobboldali mozgalom retorikáját használja. Ennek köszönhetően nyitottak a kevésbé radikálisok, a Fideszben csalódott jobboldaliak, de még a baloldali szavazók felé is. Így nem véletlen, hogy a magyarországi közvélemény-kutatásokból  már hónapok óta az derül ki, hogy Jobbik stabilan a második erő az országban.

Palata  első kérdése mindjárt az volt Vonától, hogy lát-e  lehetőséget arra, hogy legyőzzék a Fideszt. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje elismerte, hogy csupán pár hónap van hátra áprilisig és ezeket a felméréseket egyértelműen a Fidesz vezeti. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a választások előtt a legtöbb magyar „nem szeret színt vallani”, és majd csak az utolsó hetekben döntik el, hogy kire adják le a voksukat. A Jobbik abban bízik,

hogy a magyarok nem ideológiai, hanem szociális okokból és a mostani rendszer iránti elégedetlenségből kifolyólag adják le rájuk a szavazatukat.

Palata meglepődött, amikor a következő kérdésre Vona azt válaszolta, hogy Magyarország számára nem az migráció, hanem az emigráció jelenti a legnagyobb problémát. A Jobbik vezetője elmagyarázta az újságírónak, hogy Orbán folyamatosan azt kommunikálja az ország és a világ felé, hogy a magyarok élete veszélyben van és csak a jelenlegi vezetés tudja őket megvédeni. Ugyanúgy a kormány azt szeretné, ha a migráció lenne a választási kampány egyetlen témája.

Ugyanakkor Vona és a Jobbik úgy véli, hogy az igazi gondot, amelyben nem kis felelőssége van a Fidesznek, a több mint félmillió elvándorolt magyar jelenti, akik Nyugat-Európába, és azon belül is, Nagy-Britanniába, Németországba és Ausztriába költöztek ki. Leginkább fiatalokról van szó, akik szeretnék megalapozni a jövőjüket és kiszámítható munkát keresnek maguknak.

Palata kiemelte, hogy az alacsony bérek kérdése a csehországi parlamenti választások egyik fő témája volt, ugyanúgy ahogyan most a “bérunió” a Jobbik egyik vesszőparipája. Vajon ezt mennyire lehet megvalósítani az egész Európai Unióban?

„Egyenlő munkáért, egyenlő bért” 

– hangsúlyozta a válaszában Vona, mivel állítása szerint az unió tagállamai közötti bérkülönbségek az elmúlt tizenöt év óta nem változtak, inkább csak nőttek. A Jobbik vezetője úgy látja, hogy ugyanez a helyzet Lengyelország vagy Litvánia esetében is. Az alacsony bérezés egy rendszerszintű problémára mutat rá az Európai Unióban, amelyet mindenképp meg kell oldani és a bérunió ebben segíthet.

Az újságíró ismét csodálkozva jegyezte meg, hogy korábban a Jobbik erőteljesen pártolta az Európai Unióból való távozást, de most mintha már ez egyáltalán nem képezné a politikai programjuk részét.

„Semmi esetre sem akarunk kilépni az Európai Unióból” 

– szögezte le a Jobbik elnöke, hozzátéve, hogy a mostani válságos időszak az Európai Unió nak egyfajta vizsgáját jelenti, amelyen ha keresztülmegy, megerősödve kerülhet ki.  Palata ezután a Fidesz nyolc évének kormányázásáról kérdezte az ellenzéki politikust.

„A magyar demokrácia legnagyobb problémája, hogy az csak egy színház”

válaszolta Vona. Habár szerinte minden olyanfajta intézmény, hivatal és állami struktúra létezik Magyarországon, amely egy demokrácia működéséhez kell, de ezek csak

“puszta héjak, bármiféle tartalom nélkül”.

Ezeket az intézményeket vezető emberek egyfajta hamis játékot játszanak, és lényegében mindennek a tetején pedig Orbán Viktor ül. Erre szerinte a legtökéletesebb példa a legfőbb főügyész személye, aki semmit nem tesz semmit a korrupció ellen, miközben ez lenne a legfontosabb feladata.

Az interjú során nem maradhatott ki az ellenzéki összefogás témája sem, hiszen Palata szintén rámutatott arra, hogy a közvélemény-kutatásokból kiindulva a Jobbik önmagában  nem lenne képes kormányt alakítani.

Ezen a téren Vona kiemelte, hogy az új politikai pártokat illetően nyitottak és hajlandóak az együttműködésre. Ugyanakkor hozzátette:

„Semmilyen körülmények között nem lépünk koalícióba AZ egyes baloldali Formációkkal, főleg azokkal, amelyek már a múltban is kormányoztak”

Ebbe Vona Gábor Orbán Viktort is beleértette.

Amerikai Népszava: A Jobbikban puccs készül Vona ellen

0

Egyre hangosabban fejezi ki nemtetszését a Jobbik kemény magja, amely ragaszkodik a náci párt identitásához, és legfeljebb taktikai húzásként fogadja el Vona „néppártosodást”- írja a honlap.

Novák Előd, a Jobbik volt alelnöke, akit meneszteni is kellett annak érdekében, hogy Vona elindíthassa a “cuki kampányt”, még ezt a taktikai szándékot is kétségbe vonja. Az Amerikai Népszava idézi Novákot, aki azt írta a Facebookon, hogy “innen még vissza tudjuk majd egyszer fordítani a szekeret, lehetőleg dr. Morvai Krisztinával karöltve, akivel 2014-ben 21%-os választási eredményig eljutottunk az elvek feladása nélkül”.

A honlap szerint Novák elveit kristálytisztán tükrözi a kuruc.info, „ha valakit érdekel a holokauszttagadás és a zsigeri antiszemitizmus.”

Az Amerikai Népszava úgy tudja, hogy az elégedetlenség a Jobbikban egyre nagyobb, miután

a pártot kisajátította és önmagából kiforgatta Simicska Lajos, hogy az Orbán elleni háborújához felhasználja

A honlap hivatkozik Morvai Krisztinára is, aki azt írta, hogy a Jobbik vezetősége feladta az eredeti elveket és értékrendet, ezért nem vállal a jövőben a párt színeiben képviselőjelöltséget vagy egyéb politikai tisztséget. „Ez vészcsengő a párt kemény magjának, mert Morvai Krisztina és köre adta a náci párt értelmiségi elitjét, és kifejezte önazonosságát. Majdhogynem válasz elé állította őket, hogy ő vagy Simicska.”

Az Amerikai Népszava emlékeztett arra, hogy a Morvai Krisztina köreihez közel álló Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik volt országgyűlési képviselője azt mondta: a Jobbik vezetése feladta az identitását és az önrendelkezését, amikor politikai, gazdasági megállapodást kötött Simicska Lajossal.

„Toroczkai László már jelezte, hogy nem szeretnék Morvai Krisztinát elveszíteni. Toroczkai pedig képes a mozgósításra.”

A honlap szerint Morvai Krisztina választóvonal lehet: távozási szándéka felrázhatja a Jobbikot, hogy kergessék el Vonát és Simicskát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK