Fontos

Képviselői fizetés: egy zsarolás finomságai

2018-07-16

Kétféle képviselő lett volna a javadalmazás alapján: egyéni és listás. Emiatt az ellenzéki pártok elbukták volna pénzük felét-nyolctizedét, utóbbival gyarapodott volna a Fidesz. Ezzel a zsarolással érte el a többség, hogy az ellenzék is megszavazza a fizetések megemelését.

„Pisztolyt nyomták a halántékunknak” – mondta az RTL Híradójában egy szocialista képviselő azután, hogy a Fidesz elérte: az ellenzék többsége (MSZP, Párbeszéd és Jobbik) mégis megszavazta a képviselői javadalmazás 748 ezerről 948 ezer forintra emelését. Előzőleg az ellenzék egységesen elutasította a javaslatot. (Amely „szokás szerint” úgynevezett salátatörvény néhány passzusa a jövő évi költségvetést megalapozó törvényhez benyújtott egységes módosítás részeként, a foglalkoztatási és csődszabályoktól a szakképzésen át az ügyészek jogállásáig bezárólag.)

Ha megnézzük a részleteket, kiviláglik, hogy

precízen megásott csapdába kényszerítette a Fidesz az ellenzéket,

amikor „saját jogán” meglévő (ily módon elégséges) kétharmadához az ellenzék nagyobb részének támogatását is megkívánta a közvélemény szemében nem éppen népszerű fizetésemeléshez (ami ezzel a mindenkori statisztikai bruttó kereset háromszorosára nőne). A frakcióvezető juttatása ennek duplája, helyetteseié 1,7-szeres.

A csapda lényege:

különféle javadalmazások szempontjából lett volna első és másodosztályú képviselő: egyéni és listáról mandátumot szerzett.

Előbbi kapta volna a sokkal több pénzt. Mivel az egyéni kerületek többségét a Fidesz nyerte meg, nekik kedvezett volna a változás. Nagyon.

Mindenekelőtt megváltozott volna a képviselőcsoportok költségvetési juttatása. Most kapnak alapdíjat, ami a képviselői fizetés tízszerese (ami tehát 7,48 millióra hízna), amit azonban kiegészít a költségvetés további összeggel, ami a frakciók számához igazodik. A Fidesz kilátásba helyezte, hogy eltörli az alapdíjat, maradt volna a képviselők számától függő pótlék, ami a „létszámot” elnézve egyértelműen neki lett volna előnyös.

A szűkös működési kiadások fedezésének egyik forrása a szakértői munkát támogató keret, ami a képviselők alapfizetésének duplája. A zsarolás jegyében az egyéni képviselő keretét kétszeresére emelték volna, a listások juttatása maradt volna a jelenlegi.

A szakértői keret az egyik kiegészítő finanszírozás az ellenzék számára,

amelynek nem állnak rendelkezésre az államapparátus tagjai.

A másik pótlólagos forrás a pártoknak az irodafenntartási hozzájárulás, amellyel a vidéki hálózatot tudja az ellenzék úgy-ahogy fenntartani. Az egyéni képviselő itt is többet ért volna: a jelenlegi azonos összeg helyett ők az alapfizetésük (tiszteletdíj) 90 százalékát kapták volna, a listások az ötödét. Könnyű belátni, hogy ez mihez vezetett volna: az ellenzéki pártok

lényegében becsukhatták volna irodáikat,

bennük az egy-két fős személyzettel (már ahol egyáltalán jut erre, és nem valamely „kulcsos emberük” nyitja-zárja a helyiséget). Ugyanezt a szegmenst sújtotta volna az irodafenntartási támogatás, amit az egyéniben győztes képviselőnek kerületében kell elköltenie.

Ezek után meglehetősen cinizmus-gyanúsak a Fidesz közleményének azon fordulatai, hogy „az ellenzék kérésére”, „kompromisszumos javaslat” alapján tekintettek el attól, hogy a képviselők fizetését a frakciótámogatás terhére emeljék meg.

Jövő héttől szabadságra mennek a képviselők, de addig még…

FüHü

2018-07-16

Jövő héttől szabadságra mennek a képviselők, de addig még…

A 2019-es költségvetéssel összefüggő kérdésekről döntenek, a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokról határoznak, s elfogadhatják az életvitelszerű közterületi tartózkodás tiltásával összefüggő szabálysértési törvénymódosítást a képviselők az Országgyűlés nyári munkáját lezáró, ma kezdődő háromnapos ülésen.

Ma délután kezdődik az ülés, amelyen a jövő évi költségvetés módosítóit veszik sorra, ezután jön a szavazás. Lesznek még interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is.

Kedden reggel indul a munka az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásokkal. Ezt követően tizennégy javaslat zárószavazása következik, köztük a 2019-es büdzsét megalapozó törvénymódosításokat, valamint a választási jogszabály változtatásait. Az ülésnap későbbi részében szavazásra váró előterjesztésekhez benyújtott módosító javaslatokról tárgyalnak.

Pénteken délelőtt lesz a záróülés, amelynek előre meghirdetett programjában kizárólag határozathozatalok szerepelnek. Véglegesítik a jövő évi költségvetést, módosíthatják az adótörvényeket. Az Országgyűlés ekkor alkothat új jogszabályokat a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, továbbá a szabálysértési törvénybe emelheti az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát – írta az MTI.

Rokker Zsoltti alulmaradt, mások még rosszabbul jártak

FüHü

2018-07-16

Rokker Zsoltti alulmaradt, mások még rosszabbul jártak

Most sem sikerült az ellenzéknek a győzelem: vasárnap hat időközi országos választást tartottak az országban, ebből háromban indultak kormánypárti jelöltek, s mind a háromban fölényes győzelmet arattak. Az országosan is figyelt voksolások közül Erdei Sándor, Rokker Zsoltti veresége a legnagyobb mélyütés az ellenzéknek, amely egy emberként felsorakozott mögötte, de így sem tudott még negyven százalékot sem elérni. Más ellenzéki jelöltek még gyengébben muzsikáltak, volt, ahol négyötödöt szerzett a Fidesz.

Hiába a nagy összellenzéki összefogás, a Fidesz győzött az ellenzék számára szimbolikussá vált miskolci 12. sz. választókörzetben tartott vasárnapi időközi önkormányzati választáson. Pedig hiába volt(ak) kamujelölt(ek), névazonosság, a szavazókat a kormánypártoknak nem sikerült megtéveszteni, gyakorlatilag csak a két komoly jelölt szerzett szavazatokat. De az eredeti, igazi Erdei Sándor, alias Rokker Zsoltti – országos ismertség ide, országos ismertség oda – alulmaradt a no-name fideszes Nagy Ákossal szemben.

A megválasztott kormányápárti jelölt a szavazatok 60,96 százalékát kapta, Erdei Sándor pedig csak 36,93 százaléknyit.

Az arány is mutatja, az ellenetrükkből bevetett, szintén Erdei Sándor csak0,69 százalékos ért el, a másik kamujelölt, a szintén Zsoltra, csak éppen Molnárra mindösszesen 11-en szavaztak (0,58 százalék). Az ötödik induló, a munkáspárti Fülöp József Istvánné 1,11 százalékot ért el.

Lehet persze azt mondani, hogy szinte érdektelenségbe fulladt a szavazás, amelyen a jogosultaknak csak a 27,7 százaléka jelent meg, de nem érdemes.

Amit érdemes, az ellenzéknek végre belátni, hogy az összefogás nem elég a Fidesz gőzhenger megállításához.

A Fidesz – ahol indult – amúgy is nyert vasárnap, sőt, az is elmondható, hogy Rokker Zsoltti még szépen is szerepelt a többi nem fideszes indulóhoz képest Veszprémben és Sopronban.

Szintén lemondás miatt tartottak időközi önkormányzati képviselőválasztást Veszprém 8. sz. választókörzetében, ahol csak két jelölt indul, az egyik LMP-s, a másik pedig a Fidesz-KDNP jelöltje.

Az érdektelenség még nagyobb volt, mint Miskolcon, a részvétel alig haladta meg a 20 százalékot, ám a kormánypárti Kovács Áron tarolt, 80,27 százalékos eredményével.

A veszprémihez hasonlóan egyéni önkormányzati képviselőt válsztottak Sopron, az 1. sz. Választókörzetben, ott még alacsonyabb volt a részvétel (19,87 százalékos), ám a voksok jobban megoszlottak, mivel négyen indulnak: a fidesz-KDNP-s jelölt nyert 69 százalékos eredménnyel, második 21,79 százalékkal a szocialista jelölt volt, a két független 6,05, illetve 3,15 százalékot kapott.

Több más választást is tartottak tegnap, azokon mind függetlenek nyertek – mert hogy csak függetlenek indultak.

Az észak-baranyai Ág polgármestere lett az egyedüliként indult Bischof Norbert. A szavazásra jogosultak 70 százalék járult urnákhoz.

A Zala megyei Vaspör polgármesterévé Fülöp Imre Lorándot választották, ellene indult egy másik független jelölt is. 73 százalékos részvétel mellett a győztesre 81,25 százalék szavazott.

Új képviselőtestületet választottak (4 főt) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádbűdön, az összes induló független volt. A 117 szavazásra jogosult közül nyolcvanan jelentek meg.

A nap kérdése – Orbán Putyinnál

FüHü

2018-07-15

A diplomáciában szokatlan módon jelentették be Moszkvában a vasárnapi Putyin-Orbán találkozót, a külpolitikai szakértő szerint ez arra utal, hogy az orosz elnök magához rendelte a magyar miniszterelnököt. Vajon mi az igazság?

Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Bréking nyúz, július 15. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

2018-07-15

Bréking nyúz, július 15. – Tudósítás a másik valóságból

Orbán Viktor igazán elemében van: tárgyalt Putyinnal, majd jelen lehetett a foci VB döntőjén, Moszkvában. Nyilatkozott is a Nemzeti Sportnak a horvát és a magyar fociról, no meg a Puskás Akadémiáról. Az alternatív valóság médiájában mára is jut sorosozás, migránsozás, odavágás – ezúttal a többi között a Figyelő ment neki egy igazán tekintélyes brit lapnak. Némi változatosságként Erdélybe kalauzol minket a Pesti Srácok, amelynek ez alkalmat kínált egy jó kis románozásra. Jó olvasást!

Origo/Nemzeti Sport – Orbán Viktor: azt várjuk horvátoktól, fordítsák meg a futballtörténelmet

Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal is a helyszínen, a moszkvai Luzsnyiki Stadionban nézi meg a labdarúgó-világbajnokság döntőjét. A Nemzeti Sportnak adott interjúban a kormányfő elárulja, hogy a döntőben is a horvátoknak szorít, és amondó, hogy a torna egyik legkisebb országának sikere nekünk, magyaroknak is reményt adhat.

„Igen, rokonszenvezek velük, egyrészt szomszédként összeköt bennünket a közös történelem, a közös futballmúlt. Tíz magyarból kilenc nekik szurkol, sokan utaznak most Horvátországba, hogy ott éljék át a döntőt” – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is elmondta, hogy a hét eleji brüsszeli NATO-csúcson azt tapasztalta, hogy a régió többi vezető politikusa is a horvátokkal van, nekik szurkol.

A horvátok sikerének egyik legfontosabb üzenete, hogy, ha nekik, a régió egy négy és fél milliós nemzetének sikerült eljutnia a vb-döntőig, akkor ez másnak sem lehetetlen.

„Mert a futballsiker mégiscsak a tehetségre épül.”

Nagy a lemaradásunk, de nem mozgunk más dimenzióban, senki nem tud olyan okot, olyan érvet mondani, ami lehetetlenné tenné, hogy a magyar futball utolérje a horvátot.

Amióta 2006-ban az MTK akadémiája után másodikként megalapítottam a Puskás Akadémiát, sok keserűség, csalódás ért, de akkor is úgy gondoltam, húsz évet rá kell szánnunk arra, hogy visszakerüljünk a futballban minket megillető helyre.”

Figyelő – Külföldi sajtóban ismételték régi hazugságaikat Soros emberei

Nem tetszik a The Independentnek Magyarország bevándorláspolitikája, ezért megszólaltatták az Amnesty International és a Helsinki Bizottság munkatársait, hogy elmondhassák szokásos sirámaikat.

A menetrendszerű unalom elkerülése végett – amit a Soros-hálózat operatív tisztjeinek megszokott panelei jelentenek – idézték Abdult is, egy Magyarországra tévedt “menekültet”.

A stílusosan, és semmiképp nem félrevezetően, csak a “független” nevet viselő sajtóorgánum egyvalamitől biztos nem függ: a helyes fogalomhasználattól. Az Independent Magyarországról szóló cikkének szövegében ugyanis tíz alkalommal szerepel a menekült szó, márpedig akik eljutnak Magyarország déli határaihoz, miután átvonultak egy rakás biztonságos országon, bajosan lehetnek menekültek. És akkor azt még jótékonyan elhallgattuk, hogy az Európát sújtó invázió nem politikai menekülteknek, hanem gazdasági bevándorlóknak “köszönhető”.

A cikk csúcspontján megszólal Abdul, egy afgán “menekült”, aki elmondja, hogy borzalmas megpróbáltatáson ment keresztül, mióta népvándorol, de Magyarország a legrosszabb, olyan elfogadhatatlanul bánnak itt velük. Ja, itt még komolyan veszik, hogy egy országnak határai vannak, amiken nem lehet csak úgy ki-be járkálni.

Az olyan történetekkel meg, amikor egy Abdul elmeséli, hogy megverték, bezárták stb., mindig jusson eszünkbe az a bevándorló, aki a sínek közé rántott egy anyát és gyermekét, miközben magát ütlegelte.

Pesti Srácok – Lábbal tiporja a nagyváradiak múlthoz való kötődését a román polgármester

A nagyváradi utcanevek magyarosításának megoldatlan kérdése mögött mély és szerteágazó, politikai és történelmi problémák húzódnak meg. Ilie Bolojan, a nagyváradi román polgármester nem csak figyelmen kívül hagyja, hanem meg nem történtként kezeli a Bihar megyei város nagyívű magyar múltját, pedig Nagyvárad történelmi és turisztikai jelentősége is magyar értékekben gyökeredzik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) eddig is voltak helyi önkormányzati képviselői, de ma ellenzékben vannak a Bihar megyei városban.

Azért, hogy a polgármester látványosan megalázza az RMDSZ-t, úgy döntött, a választásokon 5 százalékot sem kapó Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökét, Zatykó Gyulát tanácsadói pozícióba emelve alkalmazza a magyarságot érintő ügyek kézben tartására.

Ez az álca csak arra szolgál, hogy úgy tudja saját akaratát érvényesíteni a magyar ügyekben, mintha az a legkedvezőbb megoldás lenne a nagyváradi magyarság számára.

Szabó József, az RMDSZ politikusa és Borsi Balázs, a helyi “Reggeli Újság” című lap volt főszerkesztője segít az eligazodásban.

Orbán moszkvai útja

FüHü

2018-07-15

„Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre…” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Orbán szokatlan kijelentésére, hogy a NATO és Európa számára Oroszország jelenti az egyik legfőbb veszélyt, gyorsan megjött Moszkva válasza. Az orosz elnöki hivatal egyik alacsonyabb beosztású munkatársa jelentette be az eseményt, egyoldalúan, az összes diplomáciai szabály megszegve. A Reuters erről szóló jelentését olvasva mindenkiben az a benyomás erősödött meg, hogy a Kreml mintegy magához rendelte Orbánt. Hogy a színfalak mögött teljes egészében mi zajlik, ezt nehéz átlátni, de hogy a kapcsolatok eddigi menetét valami megakasztotta, azt biztosan jelzi a normálistól eltérő eljárás.

Arról tudni lehetett, hogy Orbán és Vlagyimir Putyin között a héten lezajlik majd egy találkozó, de ennek fontosságát igencsak leértékelte, hogy a világ abban a hitben élt: a bilaterális kapcsolatokban nincs érdembeni változás. Ráadásul – az elvárások szintjén – az „alkalom” is formálissá stilizálta a tervezett eszmecserét, minthogy a futball világbajnokság döntője szolgáltatott volna erre lehetőséget. Most azonban, hogy megtörtént a diplomáciai szokásokat felrúgó moszkvai bejelentés, okkal számíthatunk rá, hogy a miniszterelnök és az elnök találkozójáról sok minden elmondható lesz, kivéve azt, hogy protokolláris jellegű.

Mert minden ilyen közös programot komoly diplomáciai egyeztetés előz meg, melynek szokásos ügymenete a hírek szerint el is indult a magyar miniszterelnökség és az orosz nagykövetség között. Ezt általában egy kétoldalú bejelentés szokta követni, melyben az érintettek jelzik a magyar és az orosz szándékot, s adott esetben közlik a találkozó helyszínét és időpontját. Ha időközben valamilyen vis major adná elő magát, azt szigorúan a háttérben, diplomáciai csatornákon rendezi a két ország külügyi apparátusa.

Az is egy járható út lehetett volna, hogy – tekintettel a két politikai vezető 2009 óta szárba szökő kapcsolatára – Putyin felhívja Orbánt, s felveti neki aggályait. De mint láttuk nem ez történt. Az orosz fél egyrészt készakarva meg akarta alázni Orbánt, másrészt olyan helyzeti előnyt kívánt teremteni a maga számára, hogy a feltételeket később ő diktálhassa. Harmadrészt: példát kívánt statuálni a világ – és elsősorban az oroszok által fenyegetett Európa – számára a tekintetben, hogy mit lehet megtenni egy önmagára nagyhatalomként tekintő állammal, mint amilyen Oroszország, és mit nem.

Volt már erre példa. Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov főkén a balti államokkal szemben engedett meg magának korábban hasonló módszereket. Egészen addig, amíg bízhatott abban: Észtország, Lettország és részben Litvánia jelentős orosz kisebbsége, kormányukra gyakorolt belső nyomással kiszolgálja az orosz érdekeket. Ám mióta ezek az államok az Európai Unió tagjai lettek, az ottani orosz kisebbségek örömmel fedezték fel jogaik bővülését, s eszük ágában sincs ma már feláldozni a szerzett jogokat az orosz lojalitás oltárán. Nem mellesleg igencsak lehűtötte a kedélyeket az, hogy a balti államok igen gyorsan – és Moszkva számára végül is váratlanul – a NATO tagjai lettek.

Ám a mostani orosz közlés kevéssé barátságos formája – vagyis egyoldalúsága – a maga nemében egyedülálló, példátlan.

De a hírek szerint a magyar vezetés magatartása is az. Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre a miniszterelnöknek:

Megszűnt az a hitelválság, amellyel a magyar kormánynak akkor kellett szembesülnie, amikor gyorsan – és nagy titokban – letárgyalta a megállapodást Moszkvával.

Orbán az utóbbi időben egyre nagyobb nyűgnek érzi az orosz feltételeket, amelyek ráadásul megkötik a kezét, hogy a befolyó hitelkeretet a saját elképzelései és céljai szerint költhesse el.

Végül, de nem utolsó sorban a magyar kormányt az iparkamara és saját szakértői is figyelmeztették: képtelen lesz teljesíteni a megállapodás azon részét, hogy a paksi beruházás 40 százaléka önerőből teljesüljön. Ehhez nincsenek meg a források, elsősorban technológiai téren, de szakértelemben sem.

Minderről már egy ideje tudni lehet. Miért ne épp Moszkva lenne igen jól informálva a kormány szándékairól, elvégre Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta lényegében nagyvonalúan elnézte azt, hogy az orosz hírszerzés olyan szabadon tevékenykedjen Magyarország területén, mint egyetlen más kelet-európai országban sem. Emiatt Putyin tulajdonképpen okkal tekinthetett úgy Orbánra, mint egy vazallus ország első emberére.

Viktor és Vlagyimir – két férfi, egy eset

Föld S. Péter

2018-07-15

Viktor és Vlagyimir – két férfi, egy eset

Ma találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktorral. Hogy miről beszélnek, még nem tudjuk, és nagy valószínűséggel később sem fogjuk megtudni. Azt fogjuk tudni, amit tudatni fognak Magyarországgal, Oroszországgal és a világgal.

Annyi biztos, hogy szeptemberben megint találkoznak, mert rendszeressé vált már, hogy évente kétszer is összejönnek. Magyarország kis ország, de Putyinnak fontos, mert Európa közepén van és az Európai Unió tagja. Putyinnak fontos az Európai Unió, ezért Orbánnak is fontos, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. Hiába a Brüsszel-ellenes retorika, hogy nem leszünk gyarmat, meg hogy állítsuk meg Brüsszelt, Orbánnak esze ágában sincs kilépni. Nemcsak a fejlesztési pénzek miatt, amelyek meglehetősen nagy mennyiségben és többnyire ellenőrizetlenül özönlenek Magyarországra, hanem az oroszok díjaznák ezt, akiknek csak addig érdekes Magyarország, ameddig az EU tagja. Ebbe még az is belefér, amit Orbán a minap mondott. Hogy kétféle veszély fenyegeti Európát, keletről Oroszország, délről a terrorizmus.

Putyin csak röhög azon, ha Orbán veszélynek nevezi, neki elég az, ha tudja, hogy az intéző úr teszi a dolgát. Rombolja Európát, miközben saját birtokát vasmarokkal tartja kézben. Lehetne persze keményebb is, gondolja Putyin, olyan, mint mi, odahaza Moszkvában, de a magyaroknak egyelőre ennyi is elég. Nem kell senkit lelőni, elég néhány kirakatper, tanulnak ezek abból is.

Jó helytartónak tartja a gazda az intézőt, bár van néhány dolog, ami miatt ráncolja a homlokát. A paksi beruházás ügye például lassabban halad, mint ahogyan szeretné. Sok az okoskodás, jogszabály. És a felújított orosz metrókocsikkal is sok a baj. Pedig, a gazda szerint jó kis szerelvények azok, olyanok, mint újkorukban. Lehet, hogy még most is újak.

Amúgy meg tetszett a gazdának, amit legutóbb Magyarországon látott. A sajtó például már majdnem teljesen meg van zabolázva, a vidéki lapokat is szépen megfegyelmezték, mindenki tudja és teszi a dolgát. A néhány megmaradt szabad sziget is a mi tenyerünkből eszik.

Jól végzi a munkáját az intéző úr, talán még meg is jutalmazza a gazda. Pedig, nem szokott ő jutalmazni senkit. Nála az a jutalom, ha nem büntet. Amúgy meg, merne csak ugrálni az intéző úr, rögtön előkerülne néhány dokument a gazda zsebéből. Terhelő, ahogyan Magyarországon mondják. Bankszámlákról, bármiről, de ennek még nem jött el az ideje. Ha az intéző úr megbízhatóan végzi a dolgát, talán soha nem is kerülnek elő ezek a dokumentek. És akkor azok a csúnya pletykák sem igazolódnak be, amelyek az intéző úrral kapcsolatban időről időre felbukkannak a még megmaradt független sajtóban.

Oroszország erős, a birodalmi lépegető hatalma félelmetes. Magyarország viszont biztonságos, Budapest szép.

Van ott folyó és földje jó.

Választási nagyüzem lesz ma

FüHü

2018-07-15

Ritkán vonz akkora országos figyelmet egy időközi önkormányzati képviselőválasztás, mint amekkorát a miskolci 12. számú választókörzetben mára meghirdetett voksolás, amely több eleme miatt is már-már szimbolikussá vált. A tétjét a Fidesz emelte meg. Van itt kamu- és névazonos jelölt éppen úgy, mint csomag-osztogatás. Máshonnan nem érkeztek ilyen hírek, pedig az ország sok más pontján is lesz ma voksolás. Igaz, ilyen ellenzéki összefogás, mint a miskolci Avasalján sehol nincs.

Reggel hétkor nyitottak az urnák a mai időközi szavazásokra, a többi között Miskolcon, pontosabban annak 12. sz. – Avasalja – városrészében, ahol a 6896 választásra jogosult, névjegyzékbe felvett polgár voksolhat a parlamenti képviselőnek megválasztott és ezért lemondott fideszes Hubay György helyére aspiráló jelöletek közül. Öten vannak a szavazólapon, hárman elvben függetlenek, s mellettük egy-egy Fidsze-KDNP-s, illetve munkáspárti jelölt. Ám a három független közül az egyik – saját bevallása szerint is – fideszes aktivista (ő a 19 éves Molnár Zsolt). Amiért országos figyelem övezi a választást az az, hogy az egyik induló Erdei Sándor, alias Rokker Zsoltti mögé felsorakozott az összes számottevő ellenzéki párt, amire válaszként hirtelen, tíz nappal azután, hogy az NVI nyilvántartásba vette az „igazi” Erdei Zsoltot előkerült a semmiből egy ugyanilyen nevű, „független” jelölt, akit a sajtó képtelen volt utolérni, hogy szóra bírjon.

Nem úgy Rokker Zsoltit, a tősgyökeres miskolci Erdei Sándort, aki erőtejesen hangsúlyozta a széleskörű párttámogatásának a fontosságát a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Az üzenet eljutott sokak fülébe, a Fideszébe feltétlenül, legalábbis erre utal, hogy a kormányzópárt megemelte a tétet – a HírTV helyi riportjának a tanúsága szerint aktivistái csomagokat, illetve pénzt is osztogatnak a város 12-es számú választókörzetében. Az ellenzék által támogatott Erdei Sándor is közleményében azt írta: olyan információk jutottak a birtokába és jelentek meg a sajtóban, amelyek „alapvetően kérdőjelezik meg a miskolci 12-es választókörzetben zajló időközi választások törvényességét és tisztességét.”

Szerinte a

NÉVDUBLŐRÖK, ÁLJELÖLTEK, ELTITKOLT AJÁNLÁSOK, VESZTEGETÉSI KÍSÉRLETEK, MEGTÉVESZTÉS, LEJÁRATÁS, RONGÁLÁS

mindennaposnak számítanak, ezért felszólította „a Fidesz-KDNP-t, a miskolci városvezetést és annak holdudvarát, hogy azonnal fejezzék be Miskolcon” az elmúlt hetekben felé irányuló megvesztegetési kísérleteiket,

„a kamu-jelöltek, névrokonok felsorakoztatását, a választási plakátjaim leszaggatását, valamint a lejárató szórólapok terjesztését”.

Az ország több más pontján is tartanak választásokat, de egyikről sem érkeztek a miskolcihoz hasonló hírek.

Polgármestert választanak ma – lemondás miatt – a Baranya megyei Ágon. A 150 szavazásra jogosultnak nincs sok választása, ugyanis egyetlen jelölt indul csak a tisztért.

Új képviselőtestületet választanak (4 főt) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádbűdön, ahol a képviselők száma a képviselő-testület vagy közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökkent. A jelöltek száma nyolc, mindannyian függetlenként indulnak a megmérettetésen. 113 választópolgár él a településen.

Haláleset miatt kell új polgármestert választani a Zala megyei Vaspörön, ahol 308 választó voksolhat a két független jelölt egyikére.

Szintén lemondás miatt tartanak ma időközi önkormányzati képviselőválasztást Veszprém 8. sz. választókörzetében. Itt két jelölt indul, az egyik LMP-s, a másik pedig a Fidesz-KDNP jelöltje. A szavazók száma 3971.

A veszprémihez hasonlóan egyéni önkormányzati képviselőt kell ma választani Sopron, az 1. sz. Választókörzetben. Itt négyen indulnak, köztük egy kormánypárti, egy az MSZP-t képviselő és két független jelölt. A voksolni jogosultak száma 4193.

„Joghallgatóként elegem lett az Orbán-kormány jogtiprásaiból”

Kardos Ernő

2018-07-15

„Joghallgatóként elegem lett az Orbán-kormány jogtiprásaiból”

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, koncepciós eljárásnak tartja a Czeglédy Csaba ellen indított hadjáratot Donáth Ferenc. A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének elnöke a közelmúltban felkereste a jogi végzettségű Czeglédy Csabát a börtönben, aki letartóztatása előtt ellenzéki közös képviselőjelölt is volt, de nagy értékű adócsalás miatt – vád nélkül – közel egy éve előzetesben tartják. Donáth a közelmúltban arról beszélt a Független Hírügynökségnek, hogy sok hasonlóság van az ’50-es évek eljárásai és a mai koncepciós perek között. A börtönlátogatáson és a Czeglédyvel készített interjún részt vett a 27 éves Veres Dávid, aki korábban jogot is tanult.

Ifjú jogászként, vagy a történelem iránt érdeklődő emberként ment be a szegedi börtönbe, hogy Donáth Ferenc társaságában interjút készítsen Czeglédy Csabával?

Inkább egykori joghallgatóként annyira elegem lett az Orbán-rendszer jogtiprásaiból, hogy értelmetlennek tartom a jogi egyetem elvégzését; ma a tágabb összefüggéseket kutatva szociológiát hallgatok. De érdekel a történelem, egyébként pedig független önkormányzati képviselő vagyok, ilyen módon szakmai kollegialitás miatt is szolidaritást vállalok Czeglédy Csabával.

Talán volt egy munkamegosztás is, hogy Donáth Ferenc a történelmi aspektusaira, ön pedig a jogi vonatkozásaira kérdez rá?

Mindketten profik, nekem ifjoncként elsősorban egyeztetnem kellett a büntetés- végrehajtással, utána pedig a szövegegyeztetés maradt a feladatom, de személyesen is ott voltam az interjún.

Joghallgatóként is úgy látja, hogy koncepciós per készül Czeglédy Csaba ellen?

Igen, úgy gondolom, hiszen láttuk a folyamatot, amelyben Gyurcsány Ferencet próbálták meg ellehetetleníteni a hozzá kötődő politikai- és közigazgatási garnitúra megzsarolásával. Hisz Szilvásy György, Laborc Sándor, Császy és Tátrai, sorolhatnám még a korábbi miniszterelnök munkatársait, akik egyértelműen azt nyilatkozták, hogy könnyebben elengedték volna őket, ha valami terhelőt mondtak volna az ex-kormányfőre. Ez azonban sikertelen maradt, s hiába tudja az ügyészséget közvetlenül befolyásolni a politika, a vádhatóság birtoklása önmagában nem elég, a bíróságok nem hozták meg azokat az ítéleteket, amelyeket a hatalom igényelt volna. Nem egy esetben felmentették a vádlottakat. Ezért hozza létre a Fidesz a közigazgatási bíróságot, amely talán jobban kiszolgálja majd a politikai igényeket.

Czeglédy esetében pedig nem hogy ítélet, de még vád sincs. Holott az évszázados jogelvek szerint ítélet nélkül semmiképp nem lehet valakit fogva tartani.

Viszont az érintett Czeglédy Csaba is elismeri, hogy ha egy bűnügyben súlyos ítélet várható, akkor az előzetes fogva tartás is hosszabb lehet.

Igen, de a vádat az ügyészség fogalmazza meg, s a hatóság az ügyet a ténylegesnél súlyosabbnak próbálja feltüntetni, csak azért, hogy Czeglédy korlátlan ideig börtönben maradjon. Kifogásolható továbbá, hogy Handó Tünde, a Fideszes Szájer József felesége a vizsgálatot Szombathelyről Szegedre helyezte át, ezzel a vádlottat megfosztotta saját bírájától. Ugyanis a szülőföldjén, ahol ismerik, egészen másként ítélték volna meg a cselekedeteit.

A vád viszont különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, biztos benne, hogy ezt nem követte el Czeglédy?

A kormány hosszú hónapokig felhívásban kereste a károsultakat, ehhez képest a kormányközeli sajtóban beharangozott több ezer helyett 11 embert találtak, aki érintettnek mondja magát. A több milliárdos kár helyett mára csupán néhány százezresről van szó. Tehát kormányzati segítséggel felfújták az ügyet, amit a helyreigazítási perek sokasága bizonyít. Úgy gondolom, hogy a már meglévő információ birtokában a bíróság már el tudná dönteni, hogy történt-e bűncselekmény, tehát hozhatna ítéletet, de ehhez vád kéne, ami nincs. Pedig ezzel véget vethetnének a spekulációnak, s a találgatásoknak, s persze az egész koncepciós ügynek, de ez valamiért mégsem történik meg.

Amikor a jogi karra beiratkozott, akkor gondolta, hogy Magyarországon ilyesmi előfordulhat?

Meg sem fordult bennem. Amikor joghallgató lettem, akkor szomorúan vettem tudomásul, hogy a kétszer 600 oldalas jogtörténet könyvünkben elég kevés szó esett az ’56-os kirakatperekről. Pedig azokra az ismeretekre ma szükség lenne. Emlékszem arra is, hogy az alkotmánytan egyértelműen rögzíti, hogy a jogelveknek egy országban mindenképp érvényesülni kell. Fel sem merülhet, hogy valaki kapja magát, és a jogelvek helyett az alkotmányba önkényesen beírja, hogy holnaptól mi a helyes. Ez legfeljebb a szovjet kommunista diktatúra idején lehetett gyakorlat.

Azt mondja, hogy kiábrándult a jogból. Nem lett volna jobb, ha inkább elvégzi az egyetemet, hisz jogászként felléphetett volna a jog védelme érdekében?

Czeglédy Csaba a bizonyíték arra, hogy egy jogász sokat segíthet a társadalomnak, hiszen ő harcolta ki a trafik-akták nyilvánosságát, neki köszönhető, hogy a TAO pénzekről kimondták, hogy közpénz, tehát átláthatóan kell kezelni. De ő képviselte az ellenzéket a választási irodánál kialakult „kopasz-botrányban” is. Viszont, ha nem a jog érvényesül, mert azt aljas módszerekkel ellehetetleníti a hatalom, akkor a legjobb jogászok szerepe, tudása is feleslegessé válik. Ez bizonytalanságot szül.

Fiatalemberként nem tart-e attól, hogy ha kiáll Czeglédy Csaba mellett, ha ügyét Donáth Ferenccel együtt koncepciós eljárásnak tartja, s ha a hatalommal szembemegy, akkor abból baja lehet?

De tartok tőle, mondhatnám azt is, hogy jogosan félhetnék is. Mégis úgy érzem, kötelességem a hatalom által meghurcolt ügyvéd mellé állni. Úgy gondolom, mindenkinek feladata a környezetében tapasztalt igazságtalanságokat, törvénytelenséget szóvá tenni. Ez elsősorban az ország érdeke, az pedig nem vezet sehova, ha az ember széttárja a karját, vagy elfordítja a fejét. Ha ezt tesszük, akkor holnap velünk is megeshet ugyanez.

A Nagy Imre Társaság vezetése némileg bírálta Donáth Ferencet, hogy a börtönben készített interjúval Czeglédy mellé állt, mert a történelmet is felhasználva a napi politikát szolgálta. Ön magára veszi a kritikát?

Lehet a történelmet a múltban megtörtént események sorozataként, muzeális jelleggel bemutatni, vagy ha jobban tetszik, lehet vitrinbe tenni. De lehet a múltbeli tanulságokat levonva figyelmeztetéseket megfogalmazni a jelen számára, hogy ugyanazokat a hibákat, bűnöket a jövőben ne ismételjük meg. Ez utóbbit én is nagyon fontosnak tartom.

Kósa, aki azt is tudja, amit nem tudhat?

Lendvai Péter

2018-07-14

Kósa, aki azt is tudja, amit nem tudhat?

„A rendőrség kiadott egy körözést a nő ellen, száznál is több áldozatot csapott be, volt köztük orvos, közjegyző, kamarai elnök, ügyvéd polgármester, rendőrkapitány is.” Ezt nyilatkozta Kósa Lajos arra a kérdésre, hogy vajon miként fordulhatott elő az, egy pár elemit végzett háztartásbeli, Szabó Gáborné, rá tudta venni őt, az ország egyik fő döntéshozóját arra, hogy közjegyzői dokumentumban vállalja, hogy nagyjából 1400 milliárd forintért vesz majd állampapírt egy FHB-s számláról.

Hogy Kósa Lajos változó színességgel számol be az esetről, azt már megszoktuk. Megszoktuk, hogy elismeri, majd letagadja, azt is, ami kétségbevonhatatlanul megtörtént. Ebben – a Népszavában közölt – interjúban felbukkan egy új elem; ezek szerint Kósa tudta, hogy kik és hányan jelentették fel a „csengeri asszonyt”.

Mi tagadás, igencsak meglepő, gondoltuk, hogy a képviselő ilyen tudás birtokában van, tekintettel arra, hogy a rendőrség, a nyomozást végző Nemzeti Nyomozási Iroda ilyen jellegű tájékoztatást, hivatalosan, a nyilvánosság számára nem adott. A felsoroltak közül a polgármester lehet hiteles, de az is csak abban az esetben, ha Kósa Lajos magára gondolt, tekintettel arra, hogy az inkriminált időszakban ő maga Debrecen polgármestere volt.

A Független Hírügynökség, értelemszerűen Szabó Jánosné ügyvédjéhez fordult, hogy honnan lehetnek a volt polgármesternek ilyen információi. Noha Kósa Lajos az interjúban azt a tanácsot adja, hogy bővebb ismeretek megszerzéséért forduljunk a rendőrséghez, ám ezt hiába is tennénk. A bűnüldözők folyamatban lévő ügynek minősítve a dolgot nem adnak információt.

De akkor Kósa Lajos hogyan? Ő tudhatja? Őt tájékoztathatják? Helmeczy első szava ezzel kapcsolatban az volt: baj. Mármint, hogy nagy baj van akkor, ha Kósának valóságos tudása van arról, miként is áll a nyomozás. A rendőrségnek ugyanis arra nincs felhatalmazása, mondhatjuk törvényes lehetősége, hogy bárkit külön, fülbesúgva informáljon. „Nagyon nagy a baj” – mondta Helmeczy László, ha ez tényleg így van. És hozzátette azt is: őt, mint a hivatalos védőügyvédet semmilyen, a Kósa által említett tájékoztatással nem láttak el, ezek alapján pedig kijelentheti: Kósával sem tehettek kivételt, akármilyen funkciót is tölt be éppen. Azt pedig már mi fűzzük hozzá: meglehet, hogy Kósa Lajos a feljelentő, de hogy ebben az ügyben nem lehet makulátlan, abban is biztosak vagyunk. Helmeczy egyébként nem elégedett meg a fentiek közlésével, azt is tudomásunkra hozta, vagy inkább Kósa Lajosnak szólt az üzenet: jobban tesz a képviselő úr, mondta az ügyvéd, ha nem nyilatkozgat Szabóné kapcsán, mert előbb-utóbb Szabóné maga is meg fog szólalni, és abból Kósa Lajos csak rosszul jöhet ki.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Fontos

Kétféle képviselő lett volna a javadalmazás alapján: egyéni és listás. Emiatt az ellenzéki pártok elbukták volna pénzük felét-nyolctizedét, utóbbival gyarapodott volna a Fidesz. Ezzel a zsarolással érte el a többség, hogy az ellenzék is megszavazza a fizetések megemelését.

precízen megásott csapdába kényszerítette a Fidesz az ellenzéket,

különféle javadalmazások szempontjából lett volna első és másodosztályú képviselő: egyéni és listáról mandátumot szerzett.

A szakértői keret az egyik kiegészítő finanszírozás az ellenzék számára,

lényegében becsukhatták volna irodáikat,

A megválasztott kormányápárti jelölt a szavazatok 60,96 százalékát kapta, Erdei Sándor pedig csak 36,93 százaléknyit.

Amit érdemes, az ellenzéknek végre belátni, hogy az összefogás nem elég a Fidesz gőzhenger megállításához.

Az érdektelenség még nagyobb volt, mint Miskolcon, a részvétel alig haladta meg a 20 százalékot, ám a kormánypárti Kovács Áron tarolt, 80,27 százalékos eredményével.

Több más választást is tartottak tegnap, azokon mind függetlenek nyertek – mert hogy csak függetlenek indultak.

Ön szerint milyen Putyin és Orbán viszonya?

Amióta 2006-ban az MTK akadémiája után másodikként megalapítottam a Puskás Akadémiát, sok keserűség, csalódás ért, de akkor is úgy gondoltam, húsz évet rá kell szánnunk arra, hogy visszakerüljünk a futballban minket megillető helyre.”

A menetrendszerű unalom elkerülése végett – amit a Soros-hálózat operatív tisztjeinek megszokott panelei jelentenek – idézték Abdult is, egy Magyarországra tévedt “menekültet”.

Az olyan történetekkel meg, amikor egy Abdul elmeséli, hogy megverték, bezárták stb., mindig jusson eszünkbe az a bevándorló, aki a sínek közé rántott egy anyát és gyermekét, miközben magát ütlegelte.

Ez az álca csak arra szolgál, hogy úgy tudja saját akaratát érvényesíteni a magyar ügyekben, mintha az a legkedvezőbb megoldás lenne a nagyváradi magyarság számára.

„a kamu-jelöltek, névrokonok felsorakoztatását, a választási plakátjaim leszaggatását, valamint a lejárató szórólapok terjesztését”.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA