A bomláspárt – Déli kávé Szele Tamással

0
586
Toroczkai László, Dúró Dóra és Novák Előd
Toroczkai László, Dúró Dóra és Novák Előd Ásotthalmon MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A mai kávéhoz szintén egy magát ellenzékinek nevező pártot mutatunk be, de nem kínáljuk, sőt erősen javasoljuk, hogy aki látja, kerülje el. Nem tudni még, lesz-e valami a Mi Hazánkból, válik-e belőle cserebogár, de ha igen, hát ne feledjük, az említett lény egy igen nagy és undorító ízeltlábú. Más egyéb meg nem is nagyon lehet Toroczkai László pártjából.

A Mi Hazánk voltaképpen nem más, mint a Jobbik bomlásterméke

Kezdjük talán ott, amikor a magyar szélsőjobboldalt monopolizáló párt elkezdett cukisodni, a szalonképesség érdekében. A magyar Parlamentbe ugyanis be lehet jutni gárdisták hátán lovagolva, de bent maradni, politizálni, nagy horderejű döntések és komoly pénzek közelébe kerülni már más tészta. Az Európai Parlamentben pedig – ahol sokkal nagyobb pénzekről van szó, tehát fontosabb a jelenlét – bizony viselkedni kell, ráadásul Európában láttak már bőrfejűt, nem lehet beadni a képviselőtársaknak, hogy ez egy magyar specifikum és nálunk így néznek ki a demokraták.

Megjelentek tehát a vizslakölykös Vona-fotók, mindenféle gesztust tett a pártvezetőség a szelídülés érdekében, tavaly még boldog hanukát is kívántak, aminél szerencsétlenebb ötlet nem is juthatott volna annak a politikai erőnek az eszébe, amelyből egyrészt egy vezetőségi tagnak zsidó származása miatt kellett távoznia, másrészt a tagság jelentős része kizárólag azért lépett be, hogy kiélhesse antiszemita, cigányellenes vagy homofób ösztöneit valahol.

De kellett a cukisodás, kellett a pénz és a jelek arra mutatnak, hogy Simicska Lajos is egy szelídülő radikális jobboldali pártot kíván anyagilag támogatni, nem pogromlovagokat. Ami meg is mutatkozott a választási eredményeken: a régi tagok és szavazók többsége csalódott a Jobbikban és inkább a párttól sok szempontból (például menekültügy) jobbra álló kormányra adta a szavazatát, új szavazók meg nem érkeztek, a megcélozni kívánt csalódott és bizonytalan, korábban balközépre szavazó réteg pedig nem ült fel a nyálas fotóknak és a propagandának. Miután Simicska Lajos is úgy döntött, hogy kiszáll ebből a kártyapartiból, Vona Gábor és a pártvezetés valóban két szék között maradt, a pad alatt.

Lássuk, hogyan zajlott le a pártszakadás

2018. április 8-án a Jobbik választáson elért gyenge eredménye miatt Vona Gábor lemondott, ezért tisztújító kongresszust írtak ki. Ezt megelőzően módosították a párt alapszabályát, bevezetve az elnökhelyettesi tisztséget. Az elnöki pozícióra elsőként Toroczkai László jelezte indulási szándékát, amelyet az ügyvivő elnökség által jelölt Sneider Tamás elnöki pályázata követett. A tisztújító kongresszuson a Vona Gábor által támogatott Sneider Tamás (elnök) – Gyöngyösi Márton (elnökhelyettes) páros nyert. A kongresszusi küldöttek csaknem fele (46%-a) a Toroczkai László – Dúró Dóra párosra szavazott.

Toroczkai László bejelentette, hogy Mi Magunk néven platformot alakít. Az elnökség bejelentette hogy Toroczkai platformját nem fogadja el, és eljárást indítottak Toroczkai és Dúró Dóra ellen, amelynek vége az lett, hogy Dúró Dórát a frakcióból, Toroczkait pedig a pártból zárták ki. Utána Dúró Dóra és Novák Előd kilépett a pártból, így a Mi Magunk platform önálló mozgalom lett. Toroczkai kizárása és a Dúró Dóra elleni eljárás eredményeként sok Jobbik-tag és alapszervezet jelezte a kilépését a pártból, egy részük csatlakozott az új mozgalomhoz.

Toroczkai László 2018. június 14-én Facebook-bejegyzésben tudatta a nyilvánossággal, hogy a platformalakítás meghiúsulása miatt az új mozgalom Mi Hazánk Mozgalom néven zászlót bont 2018. június 23-án Ásotthalmon. 2018. augusztus 19-én honlapjukon közzétették a megbízott megyei elnökök névsorát. 2018. augusztus 20-án Budapesten, a Városligetben tartott ünnepi rendezvényükön kihirdették alapító nyilatkozatukat, majd másnap, 2018. augusztus 21-én Dúró Dóra elnökhelyettes bejelentette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom politikai pártként történő bírósági nyilvántartásba vétele jogerősen megtörtént.

Lett egy pót-Jobbik

Akkor tehát azon kívül, hogy a Jobbik jelentősen veszített a súlyából – a kormány legnagyobb örömére – mi történt? Lett egy pót-Jobbik. A magyar szélsőjobb átrakta a támogatóinak egy részét egyik zsebéből a másikba. Azon felesleges is elmélkedni, voltaképpen hány szavazóról van szó, ugyanis ha számot mondanánk, abból botrány lenne – amennyiben eltérne a párt által közölt hivatalos adatoktól, azonban ha minden pártnak elhinnénk a számot, amit a támogatóinak mennyiségéről közöl, Magyarországnak minimum hatvanmillió lakosa kéne legyen. Szóval elég az hozzá, hogy vannak szélsőjobb szavazók, és ezek vagy a Jobbikra, vagy a kormánypártokra, vagy a Mi Hazánkra voksolnak.

Annyian, amennyien.

Lássuk, miben különbözik a Mi Hazánk az összes többi párttól?

Az alapító nyilatkozatukból sok minden nem derül ki, teljesen semmitmondó panelrengeteg, annyira nem tartalmaz konkrétumokat, hogy akár baloldali szervezet is írhatta volna – akkor lássuk legalább a céljaikat.

Egyetértenek a határkerítéssel, az országhatár megerősítésével.
Megreformálnák a szerzői jogi törvényeket, betiltanák az Artisjust, és a hasonló szervezeteket.
Magyarországot a középhatalmak sorából feljebb kívánják emelni erős iparosítással.
Korlátoznák a genderelmélet népszerűsítését az oktatási intézményekben.
Betiltanák a parkolási díjakat.
Visszaállítanák a halálbüntetést.
Visszaállítanák a sorkatonaságot.
Fel akarják állítani a korrupcióellenes ügyészséget.
Törvényben akarják betiltani a burka viselését.
Megemelnék a bankadót.
Bevezetnék a bérrabtartást (orosz kényszermunkatáborokban helyeznék el a rabok egy részét).

Hm, ezek egy része régi szélsőjobboldali, sőt, jobbikos ötlet (például a sorkatonaság vagy a halálbüntetés visszaállítása), más része a kormánytól érkezett (határkerítés, genderelmélet), sajátnak maximum a parkolási díjak megszüntetését találnám, ami osztatlanul népszerű is lesz, és az orosz kényszermunkatáborokat.

Tessék? Kényszermunkatáborok?

Vannak Oroszországban, azon a finom lelkű, mélyen kulturált, mégis férfias Nagy Földön kényszermunkatáborok? Hivatalosan még akkor sem voltak, mikor voltak, most aztán pláne nincsenek, még akkor sem, ha a jelek szerint vannak. Az felvet pár érdekes kérdést, hogy orosz részről kivel tárgyaltak az ügyről, mert az az illetékes, amelyik ilyen ígérvényt tesz egy alig pár hónapja létező, különben is Oroszhonból nézve külföldi pártocskának, vagy maga is nemsokára bevonulhat egy ilyen szabadtéri munkaterápiás intézetbe, mert belekontárkodott a külügyekbe, vagy – jogosítványa volt erre a nála is illetékesebbektől, mondjuk az FSZB-től. Különben ilyen rendszer a világon sehol sincs, ez maga a közjogi őrültség, jogállamban kivitelezhetetlen volna, minden állam a saját polgáraival foglalkozik, idegen állampolgárt csak akkor büntethet, ha a területén követ el bűncselekményt. Igaz, Magyarország és Oroszország tekintetében kissé komikus jogállamról beszélni.

Mint látjuk, a célok egyszerűek, akár a faék. Kisebbségellenes programpont még véletlenül sem található hivatalosan a párt honlapján, arra azért ügyeltek, de nyilvánvaló, hogy a cukisodó Jobbik csalódott tagjait és szimpatizánsait gyűjtik egybe, egy Jobbik 2.0-ba, ami visszatér a régi mozgalom agresszív és kirekesztő alapelveihez, legfeljebb még nem mondja ki ezt nyíltan.

Kinek jó ez, mármint a párt vezetésén kívül?

A kormánynak, amely így legyengíti a Jobbikot és nem fogja hagyni megerősödni a Mi Hazánkat, de lesz talonban egy vérebe, amivel fenyegetőzhet: ha nem leszünk jók, szabadjára engedi.

A párt tagságáról nincsenek megbízható adataink, akárhányan is lehetnek, mégsem hinném, hogy erős mozgalommal van dolgunk: ez valaminek a felmelegített, kicsit kozmás maradéka. Láttunk már induláskor magukat mindent elsöprőnek beállító szélsőjobboldali kezdeményezéseket, ilyen volt a Magyar Hajnal is, aztán valahogy hírüket sem hallani 2014 óta (és nem is nagyon hiányoznak senkinek).

Mi lesz a Mi Hazánk sorsa?

Lehet belőle legrosszabb (illetve, nekik legjobb) esetben parlamenti párt 2022-ben, már, ha lesznek választások, és ott körülbelül a mai Jobbik szerepét fogják betölteni, mint álellenzék, amely minden fontos ügyben a kormánnyal szavaz. Természetesen nem ingyen.

Lehet, hogy a szélsőjobb militáns elemei veszik át benne a hatalmat (ha ugyan még nem azok gyakorolják) és ez esetben mint Parlamenten kívüli szervezet, elvégezhetnek egy csomó olyan piszkos munkát, amiket az Országgyűlésben ülő pártok nem engedhetnek meg maguknak, terrorizálhatnak akár falvakat, közösségeket is.

Aztán az is lehet, hogy a bejutási küszöb alatt vagy annak a környékén vegetálva – ne feledjük, a közvélemény-kutatások szeptemberben egy százalék körülire mérték a népszerűségét, ennél sokan tudnak többet, sőt, jóval többet is – némi fű alatt juttatott kormánytámogatásból, guruló rubelkékből, miegymásból elvegetál megélhetési pártként, míg meg nem hal. Mármint, a vezetői megélnek majd belőle.

Egy biztos: nagy alakításra tőlük csak világcsoda esetén számíthatunk.

Fogunk még vizsgálódni a szélsőjobb háza táján: de a mai kávéhoz legyen elég ennyi.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .