Fontos

Ujhelyi: forradalmasítjuk az európai egészségügyi ellátást!

Több pénzt és több uniós kompetenciát követelünk az egészségügyben, erről szól az Európai Egészségügyi Unió programja – jelentette be Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a közösségi oldalán tartott online sajtótájékoztatóján.

Az erről szóló dokumentumot kedden fogadta el az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója (S&D), benne azokkal a minőségi minimum-követelményekre vonatkozó javaslatokkal, amelyeket a magyar politikus szorgalmazott az elmúlt időszakban.

Ujhelyi az „Európai Egészségügyi Unió” vitaanyagát ismertetve elmondta: fontos pillére az átfogó programnak, hogy minden tagállami kormányt az egészségügyi rendszereik stressz-tesztelésére szólítanak fel.

„Az eredmények alapján szorgalmazzuk egy olyan uniós irányelv megalkotását, amely az egészségügyi ellátás minimum-követelményeiről szól, és amely egyértelmű utat mutat az EU minden régiójában a különleges egészségügyi ellátás biztosításához”

– ismertette Ujhelyi István.

Az MSZP európai politikusa és a program egyik kidolgozója hozzátette: az S&D frakció által most elfogadott csomagban egy egészségügyi reagálási mechanizmus létrehozására is javaslatot tesznek, amely az EU már létező protokolljainak megerősítésével hatékonyan tudja majd segíteni a betegek és egészségügyi dolgozók mobilitását a vészhelyzetek idején. A szociáldemokraták szorgalmazzák a közös európai közbeszerzési eljárás megerősítését is, csökkentve ezzel az árspekulációt és elkerülve, hogy a tagállamok egymással versengjenek a gyógyszerek és egészségügyi eszközök beszerzése során.

A számos programpontot tartalmazó javaslatcsomagot ismertetve Ujhelyi István kiemelte még, hogy az Európai Egészségügyi Unió megteremtése során nagyságrendekkel növelni kell az egészségügyre fordítható források mértékét: az EU hétéves költségvetésében és a tagállami ráfordítások esetében egyaránt. Ugyancsak tartalmazza a program annak szorgalmazását, hogy minél szorosabban hangolják össze és integrálják a kutatás-fejlesztési kapacitásokat a hasonló pandémiás esetek minél hatékonyabb leküzdése érdekében.

Ujhelyi István elmondta: büszke arra, hogy magyarként részese lehet az S&D-frakció egészségügyi reformprogramjának és ezzel megnyílt a lehetőség korábbi vállalása, a minőségi minimum-követelmények megteremtésére az egészségügyben. „Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója úttörő ebben a kérdésben, most várjuk, hogy a többi képviselőcsoport is csatlakozzon a kezdeményezéshez.

Bízom abban is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanácsban támogatni és nem elbuktatni fogja majd ezt a forradalmi programot!” – fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP képviselője az Európai Parlament csütörtöki napirendjén szereplő „magyar-vita” kapcsán a sajtótájékoztatón azt mondta: az Orbán-kormány tevékenysége egyértelműen szembemegy az európai értékekkel, a fideszes felhatalmazási törvény pedig példa nélküli korlátlan hatalmat adott a magyar kormányfőnek. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy az EP-vitát nem a magyar ellenzéki képviselők kezdeményezték.

„Személyes véleményem, hogy ezek a viták nem visznek előre, de legalább az állami propagandával szemben feketén-fehéren kiderül, hogy milyen diktatórikus módszerekkel próbálja a kormány elhallgattatni a vele egyet nem értőket” – fogalmazott.

Ujhelyi hozzátette: ha ő dönthetne a kérdésben, akkor szót adna Varga Judit igazságügyi miniszternek a holnapi vitában, mint mondta, legalább így megpróbálhatná elmagyarázni azokat a túlkapásokat, amelyeket a kormány tett a válsághelyzetre hivatkozva. „Orbán Viktor egyébként meghívást kapott az ülésre, ha igazán akarna, akkor felülhetne valamelyik magán- vagy kormányzati repülőjére és elmehetne Brüsszelbe” – tette hozzá Ujhelyi István.

Szijjártó és az alapjogok

A nemzetközi sajtó rendkívül széles körben beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter bekérette a külügyminisztériumba az észak-európai államok nagyköveteit, akiknek országait Magyarországról szóló „hamis hírek” terjesztésével vádolta meg. A közlések a világ minden táján többnyire hírügynökségi jelentések alapján kerültek a sajtóba, és mindenekelőtt Szijjártó Péter vonatkozó kijelentéseit idézték szó szerint.

A brit Reuters hírügynökség jelentésében – amely még a találkozó előtt készült -, megállapította:

a nagykövetek beidézésének hátterében az áll, hogy országaik bírálták azt a törvényt, amely módot ad Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra.

A jelentés szó szerint idézte Szijjártó Péter vonatkozó megnyilvánulásait, majd megállapította: a törvényt széles körben bírálták a jogvédő szervezetek és az EU Bizottsága egyaránt.

Jeppe Kofod dán külügyminiszter a Reuters kérdésére írásban leszögezte:

„Kitartunk amellett, hogy fel kell hívni a figyelmet arra, ha egy országban arra használják a járványhelyzetet, hogy aláássák az alapvető jogokat. A probléma természetesen nem csak az új koronavírussal kapcsolatos, de a helyzet romlott, mert a magyarok egész sor olyan lépést tettek, amelyek egyebek között a sajtószabadság aláásását kockáztatják”.

A dán miniszter rámutatott: következményekkel – köztük pénzügyiekkel – kell járnia, ha nem tartják tiszteletben az alapvető értékeket.

Elsőként az Európai Tanács figyelmeztetett a magyarországi demokratikus visszacsúszásra Marija Pejcinovic Buric főtitkár március 24-én kelt levelében. Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország külügyminiszterei egy május 6-án kelt levélben támogatásukról biztosították Buric állásfoglalását.

Ara-Kovács Attila

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 13. szerda

Magyarországon 3341 regisztrált megbetegedést és 5 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 430-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 85 ezerrel növekedett, azaz 4.266.444 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1609 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (456 fertőzött), és Fejér megye (338 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.369 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 228 ezer koronavírusos emberről tudtak, Nagy Britanniában pedig 227 ezer, Olaszországban pedig 221 ezer,  míg a franciáknál 178 ezer, a németeknél 173 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 232 ezer, Brazíliában 178 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3341-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 430-ra emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.266.444 elhunytak: 292.084  felgyógyultak: 1.497.012

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 12. kedd

Magyarországon 3313 regisztrált megbetegedést és 4 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 425-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 74 ezerrel növekedett, azaz 4.181.944 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1595 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (445 fertőzött), és Fejér megye (338 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.347 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 227 ezer koronavírusos emberről tudtak, Nagy Britanniában pedig 224 ezer, Olaszországban pedig 219 ezer,  míg a franciáknál 177 ezer, a németeknél 172 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 221 ezer, Brazíliában 169 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3313-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 425-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.181.944 elhunytak: 286.448  felgyógyultak: 1.459.796

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 11. hétfő

Magyarországon 3284 regisztrált megbetegedést és 8 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 421-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 78 ezerrel növekedett, azaz 4.107.268 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1587 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (438 fertőzött), és Fejér megye (333 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.329 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 224 ezer koronavírusos emberről tudtak, Nagy Britanniában pedig 220 ezer, Olaszországban pedig 219 ezer,  míg a franciáknál 177 ezer, a németeknél 171 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 209 ezer, Brazíliában 162 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3284-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 421-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 4.107.268 elhunytak: 282.828  felgyógyultak: 1.415.367

Rendkívüli fővárosi támogatást vezetnek be

A legtöbb európai országban a korábbi fizetésük 70-80-90%-át fizetik ki a kormányok azoknak, akik a válságban elveszítették a munkájukat, miközben az Orbán-kormány nulla forinttal támogatja a munkanélkülivé vált magyarokat.

A DK-s városvezetők ezzel szemben ott segítenek, ahol csak tudnak: maszkot osztanak, segítenek az időseknek a bevásárlásban, rendkívüli fővárosi otthonápolási támogatást biztosítanak a kórházakból hazaküldött betegek családjainak, és segítenek az állásukat elveszítetteknek is, ha már a kormány képtelen minderre.

A Demokratikus Koalíció budapesti polgármesterei rendkívüli fővárosi támogatást vezetnek be a kerületeikben azoknak, akik a válság miatt veszítették el a munkájukat. A kerület adottságaitól függően az álláskeresési támogatás összege 57 ezer forinttól 120 ezer forintig terjedhet. Tudjuk, hogy ez nem az önkormányzatok, hanem a kormány feladata lenne, de nem nézhetjük tétlenül, hogy budapestiek ezrei, tízezrei veszítsék el állásaikat és közben semmilyen segítséget se kapjanak. A kormánnyal ellentétben mi segítünk a bajbajutottatokon, nekünk számítanak a budapesti családok, mi vigyázunk Budapestre!

Fehérnemű nélkül

A héten – sokak, köztük a Momentum, tiltakozása ellenére – megtartották az érettségik első vizsganapjait. Ezekben a napokban számos külhoni magyar diák is visszaült az iskolapadba, hogy eddigi életének egyik legnagyobb megmérettetésén legyen túl.

Április 30-án a kormányzat tájékoztatójában még azt állította, hogy az érettségizők érvényes úti okmánnyal, diákigazolvánnyal, iskolai igazolással, az utazás célját tartalmazó nyilatkozattal vagy érettségi behívóval mindkét irányban átléphetik a román-magyar országhatárt, és mentesülnek a karantén alól.

Ehhez képes a Romániában élő de magyar középiskolában érettségiző diákok az érettségiről hazafelé, a román-magyar határon szembesültek azzal, hogy ha hazatérnek otthonukba, a román hatóságok azonnal 14 napos karanténba kényszerítik őket, így érettségi nélkül zárhatják az évet.

Ennek következtében ezek a diákok kiszolgáltatottan, az érettségi időpontok között Magyarország jogi határain belül ragadva, nem egy esetben váltóruha nélkül kénytelenek az érettségi időszakot végigcsinálni. Ezek a diákok elveszítik a lehetőségét nem csak annak, hogy az egyes érettségi időpontok között az otthonukban pihenhessenek, de a további tárgyakra való felkészüléshez szükséges tananyagaik nélkül, a szülői támogatás kényszerű mellőzésével kénytelenek életük egyik legnagyobb és legmeghatározóbb kihívásán teljesíteni.

Emiatt a Momentum három politikusa: Sebők Éva a párt Békés megyei elnöke, Berg Dániel a párt elnökségi tagja és Dukán András Ferenc oktatáspolitikus egy közös levélben fordulnak Szijjártó Péter külügyminiszterhez. Az alábbi kérdésekre várják a választ a miniszter úrtól:

  • Volt-e írásos megállapodás a romániai fél és a magyar szervek között ebben a kérdésben?
  • Amennyiben volt írásos megállapodás, és azt a román hatóságok felrúgták, történt-e az ügyben diplomáciai lépés? Ha nem volt írásos megállapodás, akkor mi alapján történt a kezdeti, téves információk megosztása hivatalosnak tűnő magyar felületeken, például az Oktatási Hivatal honlapján?
  • Milyen segítséget nyújt a magyar állam ezeknek a diákoknak ebben a nehéz időben?
  • Tervez a Külügyminisztérium rendkívüli egyeztetéseket kezdeményezni a román féllel az ügy feloldása, a magyar diákok érdekeinek képviselete végett?
  • Indul-e belső vizsgálat a Külügyminisztériumban, illetve az Oktatási Hivatalnál, hogy kinek, kiknek a hibájából jött létre ez a káosz, és milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy ez a jövőben ne következhessen be?

Magyar ügy az magyar ügy

Tévedtem volna? Ez persze mindig előfordulhat. Azt válaszoltam az Átlátszó kérdésére, hogy kétséges, hogy összejönnek-e a szükséges aláírások a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez, amely arra irányul, hogy az egyes európai országokon belüli „nemzeti régiók” közvetlenül is hozzájuthassanak uniós támogatásokhoz.

Az ilyen kezdeményezést napirendre kell tűznie az Unió illetékes testületeinek, ha egy év alatt összegyűjtenek hozzá egymillió aláírást legalább hét uniós tagállamban úgy, hogy a gyűjtést személyesen, papíron és az interneten is lehet folytatni. (Csak napirendre kell tűzni, amiből a kezdeményezés elfogadása nem következik.)
Miközben a dolog az első háromnegyedévben reménytelennek tűnt, hatalmas hajrával végül összejött az egymillió aláírás – és mégsem jött össze. Van egymillió internetes és 220 ezer papír alapú aláírás – de három országból, Magyarországról, Romániából és Szlovákiából. Egy-egy országban az aláírások számának el kell érnie az adott ország EP-képviselői számának 750-szeresét. Ezt abban a három országban, ahol közel tízmillió, több mint egymillió illetve közel félmillió magyar él, nyilván könnyen elérték, viszont – mint a hvg.hu beszámolójából tudni lehet, a küszöböt másutt nem érték el. Sem a horvátországi és szlovéniai magyarok körében, sem Spanyolországban, ahol a baszkokra számítottak, nem sikerült akárcsak megközelíteni sem a szükséges számot, és a svédországi magyarok körében is csak az ottani szám egyötöde jött össze.
Próbálkozhattak volna Franciaországban a bretonokkal és az elzásziakkal, Németországban a szorbokkal és dánokkal, Belgiumban a németekkel, Finnországban az ottani svédekkel, de szemlátomást nem sikerült. Az elmaradás az egyes országok tekintetében érvényes küszöbtől olyan mértékű, hogy a határidőnek a járványra tekintettel kért meghosszabbítása estén sem látszik esély a szükséges számú aláírás összegyűjtésére további négy országból.

Úgy tűnik tehát, ez a kezdeményezés magyar ügy maradt.

A nemzeti kisebbségek ügye – e kezdeményezés tapasztalata szerint – nem tud európai üggyé válni. A franciaországi breton, illetve elzászi német kisebbség elfogadja a kialakult helyzetet. Franciaország asszimilálja őket, és ez eredményesnek látszik. Hasonló a helyzet a görögországi macedón kisebbséggel. Másutt, a finnországi svédek, a belgiumi németek, Németországban a szorbok és a schleswig-holsteini dánok, Olaszországban az osztrákok esetében nincs probléma a kisebbségek nyelvi-kulturális jogaival.
Minden jel arra mutat, hogy nincs a szomszéd országokban élő magyar kisebbségeken kívül senki, aki ma az Európai Unióban nemzetközi segítséget várna a kisebbségi jogok érvényesítéséhez. A baszkok, katalánok, dél-tiroli osztrákok és a Finnországhoz tartozó Åland szigetén élő svédek közigazgatásilag elkülönülő tartományokban élnek, a többiek (köztük a finn szárazföldön élő svéd kisebbség) személyelvű autonómiát élveznek széleskörű anyanyelvhasználattal és kulturális intézményekkel, és nem igényelnek területi autonómiát. Ma ebben a tekintetben az Európai Unió országaiban – eltekintve Katalóniától, amely önálló spanyol tartomány, de az ottaniak mintegy fele függetlenséget szeretne – nyugalom van.
A szomszéd országok magyar kisebbségei politikai szerveződései két lehetőség közül választhatnak. Az egyik: a magyar állam támogatásával, nyomásgyakorlásával a hátuk mögött fogalmaznak meg követeléseket az adott állammal szemben. Erre példa a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma és a mostani európai polgári kezdeményezés. Ezen az úton én nem látok esélyt a sikerre. A másik út az, amit az

RMDSZ Markó Béla vezetésével, illetve a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja a szakadás előtt Bugár Béla vezetésével követett, s amit azután a Híd folytatott: a többségi politikai erők körében találni szövetségeseket a kisebbségi jogok mindinkább kiterjedt érvényesítéséhez. Annak a politikának voltak és vannak jelentős eredményei.

Egy dolgot érdemes ehhez hozzátenni. Minden olyan gesztus, mint az Orbán által az idei érettségi idején Facebook-oldalán közzétett kép a dolgozószobájában álló földgömbről Nagy-Magyarország körvonalaival csak nehezíti a kisebbségi jogok érvényesítését, hiszen lovat ad azok alá a szomszéd országokban, akik elszakadási törekvéseket látnak azokban.

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 10. vasárnap

Magyarországon 3263 regisztrált megbetegedést és 8 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 413-ra nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 87 ezerrel növekedett, azaz 4.029.449 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1579 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (434 fertőzött), és Fejér megye (333 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.309 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 223 ezer koronavírusos emberről tudtak, Olaszországban pedig 218 ezer, míg a franciáknál 176 ezer, a németeknél 171 ezer, Nagy Britanniában pedig 215 ezer fölé emelkedett a számuk. Új, dinamikusan növekvő számú megbetegedést jelentettek Oroszországból, ahol a ma reggeli adatok szerint 198 ezer, Brazíliában 156 ezerrel Covid 19 fertőzöttet regisztráltak.

  • 3263-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 413-ra emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 3.942.331 elhunytak: 275.015  felgyógyultak: 1.325.448

Ujhelyi egészségügyi programja mögött a teljes S&D frakció

„Mikor, ha nem most?” – ezt a kérdést tette fel az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának elnöke, Iratxe Garcìa és a képviselőcsoport egészségügyért felelős alelnöke, Heléne Fritzon abban a közös közleményben, amelyben radikálisan új európai rendszerek bevezetését szorgalmazzák az egészségügy területén.

Az S&D frakció vezetői szerint a koronavírus okozta világjárvány bebizonyította, hogy ideje létrehozni az „Európai Egészségügyi Uniót”, benne többek között azoknak az ellátás-minőségi minimum standardoknak a bevezetésével, amelyeket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő fogalmazott meg az egészségügyi minimum-szolgáltatásról szóló programjában.

Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója szerint el kell kerülni, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek bármelyike túlterheltté váljon és az összeomlás szélére kerüljön, ehhez pedig új európai uniós eszközök szükségesek. Az S&D frakció javaslata szerint minden tagállam egészségügyi rendszerében kötelező stressz-tesztet kell végezni, ennek eredményei alapján pedig az Európai Bizottságnak jogszabályi javaslatokat kell tennie bizonyos európai minimum standardok kialakítására. Az európai szociáldemokraták képviselőcsoportja javaslatot tett egy úgynevezett „Európai Egészségügyi Válaszmechanizmus” kialakítására is, amely lehetővé tenné a közegészségügyi válsághelyzetekre történő azonnali reagálást az európai polgári védelmi mechanizmus keretein belül.

Ujhelyi István, az MSZP európai politikusa történelmi áttörésnek nevezte, hogy az EP szociáldemokrata frakciója befogadta és közösen képviseli az általa kezdeményezett egészségügyi programot.

„Minden európai polgárnak, így minden magyar embernek jár a minőségi ellátás, az európai közösségben nem tűrhetjük tovább, hogy a tagállamok egészségügyi rendszereiben ilyen szélsőséges különbségek legyenek”

– fogalmazott Ujhelyi István, emlékeztetve: az elmúlt hónapokban magyar- és európai szakmai szervezetekkel közösen dolgozta ki azt a keretprogramot, amely rögzíti az egészségügyi ellátásban elvárt minimális minőségi- és gyakorlati követelményeket. Ujhelyi javaslata szerint ezeket a standardokat minden tagállamban be kellene tartani a jövőben, az Európai Uniónak pedig célzott forrásokat kell biztosítania ahhoz, hogy az alapellátásban tapasztalható különbségeket érdemben csökkenteni lehessen.

„Tarthatatlan, hogy Magyarországon például három és félszer nagyobb esélye van egy betegnek arra, hogy akár halálos kórházi fertőzést kapjon, mint Németországban. De az is tarthatatlan, hogy Olaszországban a gyermekek jóval nagyobb eséllyel kapnak el súlyos betegségeket az ottani oltási rendszer hiányosságai miatt, mint az ebben egyébként éllovas Magyarországon. Ezeket a különbségeket uniós szinten kell kezelni, az én programom erre tesz kísérletet”

– fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP európai parlamenti képviselője hozzátette: az S&D frakció által javasolt „Európai Egészségügyi Unió” programja – benne az általa javasolt minimum standardokra vonatkozó elvi javaslattal – még csak az első, de annál fontosabb lépés a megvalósítás felé. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a keretprogram részleteiről továbbra is folyamatosan konzultálnak az érintett szakmai- és civilszervezetekkel, de a munkába bevonják a tagállami kormányok szakembereit is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK