Fontos

Valaki vegye le Ursula von der Leyenről a narancsszemüveget!

Sajátos és sokatmondó interjút adott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a The Guardian című lapnak. Ugyan a parlamenti beszédében még a jogállamiság harcias védőnek mutatta magát – ezzel is udvarolva a megválasztása kapcsán még bizonytalan képviselőknek -, most azonban már mintha hátrébb lépne ebből a pozícióból. – kezdi a cikkhez fűzött kommentárját Ujhelyi István.

Leyen most már jóval megengedőbben beszélt a jogállamiságot lábbal tipró tagállami kormányokkal kapcsolatban (szerinte „megértőbbnek” kell lenni), ráadásul – mintha csak a narancsos propaganda kiadványokból olvasta volna fel – a menekültválságot és annak kezelését hozta összefüggésbe a jogállami kifogásokkal. Mintha bármi köze is lenne a menekültválságnak ahhoz, hogy a magyar vagy éppen a lengyel kormány milyen módon gyalulja szét a demokratikus intézményrendszert és épít ki hibrid rezsimet saját hazájában. Nekünk nem menekültvitánk van az orbáni rezsimmel!

Ursula von der Leyen vagy nincs képben az Unió ezen szegletében zajló folyamatokkal vagy szépen besétált az orbáni agymosó rendszer csapdájába és hagyja magát megvezetni a fakenews-gyárak szlogenjeitől. Jó lenne, ha valaki levenné Ursula von der Leyenről a narancsszemüveget, nekünk ugyanis nem menekültügyi vitánk van a NER-rel!

Az orbáni rezsim azért összeférhetetlen az Európai Unióval, mert egy autokrata maffiaállam, amely ellopja az emberek pénzét, szociális rabszolgaságba taszítja és megfosztja őket egyenlő jogaiktól! Nem a menekültkvóta körül kialakult vita miatt hagyta el sok százezer fiatal Magyarországot; nem a menekültválság kezelésének megítélése miatt nincs tisztességes orvosi ellátás a magyar kórházakban és végképp nem a menekültek vitatott elosztása miatt kell az uniós támogatások minden egyes eurócentjét Mészáros Lőrincnek vagy az Orbán-család rokoni és baráti körének leosztani!

Akinek volt kétsége amiatt, hogy miért nem volt szabad támogatni Ursula von der Leyen – az állam- és kormányfők hátsó szobákban meghozott, antidemokratikus sunyi alkujának eredményeképp ránk erőszakolt – megválasztását, hát most újabb érveket kaphatott. A csúcsjelölti rendszer felrúgása, a korábbi jelöltek aljas elgáncsolása után egy olyan személy kért és kaphatott bizalmat, akinek előzetesen nem ismertük sem a programját, sem az elképzeléseit.

Egy kétségkívül jó és erős parlamenti beszéd után csak most kristályosodnak ki a részletek és a valós hozzáállás; például az „Európai Egyesült Államok” víziója kapcsán, amelyet korábban még megvalósítandó álomnak mondott, most már a föderalizmus ellen foglalt állást.

Én éppen a jelölt kiválasztásának módja miatt nem támogattam Ursula von der Leyen kinevezését. A mostani nyilatkozata csak abban erősített meg, hogy jól döntöttem.
Von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját. Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség, amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott…

Mégse akkora durranás a babaváró?

Szűk három hét adatai alapján eddig nem tarolta le a piacot a babaváró hitel. Ennek oka a bankok szigorú jövedelem-bírálata, aminek alapján lehetséges, hogy csak pár tízezer házaspár fog élni a lehetőséggel. De idő még van, sokan kivárnak.

A júliusban útjára indult babaváró hitel a piacot letaroló kölcsönnek tűnt első pillanattól kezdve, mert valóban nincs még egy olyan szabad felhasználású kölcsönfajta, ami ennyire kedvező feltételekkel ilyen hosszú futamidőre kapható. És amely ráadásul gyerek nélkül is komoly befektetési eszköz lehet, ha összekombinálják a szintén egyedülálló Magyar Állampapír Plusszal.

Az első számot Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tudatta: eszerint

az első két hétben 2400 igénylést adtak be.

A bankok azonban ennél sokkal többről tudósították a Pénzcentrumot. Igaz, hosszabb idő alatt.

A legtöbben a maximális összeget és futamidőt kérik

Az igénylők 90 százaléka 10 milliós összeget kért, a 2400 igényléssel számolva az első két hétben mintegy 24 milliárd forint a teljes összeg. Ez azonban elmarad az átlagos hiteligényléstől is, személyi hitelből májusban 55 milliárdot vettek fel, vagyis az első hetek tapasztalatai alapján a babaváró iránt semmivel nem nagyobb a kereslet, mint a többi lakossági hiteltermék iránt.

Hasonló számokról írt a Bank360 is. A portál felületén megközelítőleg 13 ezer kalkulációt végeztek az érdeklődők. Az átlagos hitelösszeg 9,1 millió forint volt, 10 millió forintos hitelösszeggel a kalkulációk 81 százaléka kezdődött. Az átlagos futamidő 18,6 év volt, az érdeklődők 82 százaléka számolt a maximális 20 évvel.

A bankok erősen rostálnak

A visszafogott érdeklődés egyik magyarázata lehet, hogy az igényléseket nyilván részletes érdeklődés előzi meg a bankokban, és sokan ekkor ráébrednek arra, hogy nincs esélyük megkapni a kölcsönt. A pénzintézetek ugyanis – az állami kezesség ellenére –

saját szigorú hitelbírálati szempontjaikat veszik alapul.

A Bank360 oldalán lebonyolított számítások során – mivel a hiteligénylésnél a bankok a házaspár együttes havi nettó igazolt jövedelmét veszik figyelembe – az összevont jövedelemmel volt érdemes számolni. A beérkező adatok alapján a havi nettó átlagjövedelem 269 ezer forint, volt, de ennél számoltak az igénylők sokkal alacsonyabb és magasabb jövedelemmel is. A legalacsonyabb jövedelem, amivel számoltak a látogatók, 70 ezer, a legmagasabb pedig 1 millió forint volt.

Átlagbér alighanem kevés

A kalkulálók 5 százalékának havi nettó jövedelme nem éri el a minimálbért, ami jelenleg 99 085 forint, 20 százalék pedig

havi nettó 150 ezer forint alatt visz haza, ami szintén kizáró oknak számít több banknál.

Az érdeklődők fele 250 ezer forint feletti fizetéssel számolt, amivel valószínűleg a legtöbb banknál sikerrel járhatnak az igénylésnél – feltéve, ha emellett nincs más hitelük, ami terhelné jövedelmüket. Ahol nem terveztek gyerekkel, az átlag megadott nettó jövedelem 228 ezer forint volt.

A Pénzcentrumnak adott banki válaszok is azt támasztják alá, hogy a babaváró potenciális igénylőinek köre meglehetősen szűk. Eleve csak a fiatal házasok adhatnak le igénylést, és bár a jegybanki jövedelmi szabályokkal akár minimálbéresek is kérhetik a hitelt, a bankok valójában sokkal szigorúbban járnak el a rendeletben meghatározott minimumszabályoknál.

A kis jövedelmű fiatal házasok is azonnal ki vannak zárva

a programból. De már az is gondban lehet, akinek átlagos a jövedelme, de lakáshitele van – ez sem ritka a fiatal házasok körében. És még ott vannak azok, akiknek pénzük ugyan van, fiatalok, házasok is, de nem akarnak több gyereket.

Idő van, sokan ezután lépnek

Tehát lehet, hogy azoknak lesz igazuk, akik szerint a babaváró pár tízezer embert érint. Azzal együtt is, hogy – a bankok válaszai alapján – szűk három hét adataiból nem szabad elhamarkodott következtetést levonni. Nyilván időbe telik, amíg a sajtó információin túl az ismerősi beszámolók alapján is elterjednek a babaváró részletei. Arról nem beszélve, hogy a konstrukció egyik fontos pontja a törlesztés azonnali felfüggesztése az első gyerek érkeztekor – pontosabban a várandósság 12. hetétől. Az okosan kalkulálók ekkor nyújtják be az igénylést, hogy addig se fizessék a törlesztést. És mivel a hitel feltétele a házassági jogviszony, sok együtt élő párnak időre lesz szüksége ezt megtenni. Idő amúgy van, a babavárót 2022. végéig lehet felvenni.

Népszavazás, mint a politika eszköze

Rónai Sándor európai parlamenti képviselőt arról kérdezték hétfő reggel az ATV Startban, hogy a DK megszavaztatta tagjait, szimpatizánsait arról, hogy miként szavazzanak európai képviselői Ursula von der Leyen bizottsági elnökségéről. Elmondta, hogy a szavazás eredménye, hogy a DK-sok megosztottak, körülbelül ugyanannyian vannak az igen, mint a nem mellett. Majd megjegyezte, hogy boldogabb országokban sokkal többször szavazhatnak az emberek fontos dolgokról, például Svájcban, ahol gyakori a népszavazás.
Hogy Svájc boldogabb ország, az nem vitás. De boldogabb ország Németország is, ahol országos népszavazásra egyáltalán nincs lehetőség. Svájcban a népszavazásokat többnyire választói kezdeményezésre tartják, ahogy elvileg nálunk is kezdeményezhetnek a választók népszavazást, ellenzékből a Fidesz is élt ezzel a lehetőséggel, de amióta kormányon van, valamilyen módon mindig megakadályozza. Ebből sokan arra következtetnek – a jelek szerint Rónai Sándor is – hogy a népszavazások minél tágabb lehetősége a demokrácia fokmérője.

Szerintem egyáltalán nem az, sőt.

Maradjunk az annyiszor dicsért svájci példánál. Jó dolognak tartjuk, hogy Svájcban, ahol európai összehasonlításban különösen magas a bevándorlók aránya, népszavazással tiltották meg a minaret-építést? Hiába ellentétes ez az alkotmánynak a szabad vallásgyakorlatra vonatkozó rendelkezésével, Svájcban a népszavazás eredménye automatikusan módosítja az alkotmányt.
Jó dolog volt, hogy egy olyan rendkívül bonyolult kérdést, mint az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, népszavazással döntöttek el? De felhozhatnék hazai példát is, a vizitdíjról, kórházi napidíjról és felsőoktatási szóló, a Fidesz által a második Gyurcsány-kormány megbuktatására szervezett népszavazást. Nem tartom ilyenkor jó dolognak a népszavazást.
Ha valaki arra emlékeztet, hogy három évtizeddel ezelőtt milyen büszke voltam az SZDSZ által kezdeményezett négy igenes népszavazás sikerére, amelynek kampányában is aktívan részt vettem, akkor ehhez hozzátehetem: három évvel ezelőtt aláírásokat gyűjtöttem az Új Magyar Köztársaság egyesület négy kérdésről szóló népszavazási kezdeményezéséhez, majd a Momentum Nolimpia-kezdeményezéséhez és a civil szervezetekről szóló törvény elleni népszavazási kezdeményezéséhez is.

Vajon következetes-e az álláspontom?

1989-ben még nem volt demokratikus jogállam Magyarországon, kilenc éve pedig már nincs demokratikus jogállam. Ilyen helyzetekben a demokrácia hívei népszavazási kezdeményezésekkel is próbálhatnak rést ütni az önkényuralom, a pártállam épületén. Ez történt 1989-ben is és az elmúlt években is.
Működő demokráciában azonban – és 1990 és 2010 között Magyarországon minden gyengesége ellenére működő demokráciában éltünk – a választók által kezdeményezett (ami a valóságban általában ellenzék általi kezdeményezést jelent) népszavazás többnyire a demokratikus intézmények elleni támadást jelent. Erre volt példa mind a 2004-es, mind a 2008-as hazai népszavazás. A másik példa erre a melegházasság elleni szlovákiai vagy romániai népszavazási kezdeményezés, amelyek nem jártak ugyan eredménnyel, de alkalmasak voltak a mássággal szembeni többségi előítéletek politikai mozgósítására. (Erről szólt az említett svájci példa is.)
Egyben biztos vagyok: hogy boldogabb-e egy ország, az biztosan nem a népszavazások gyakoriságán múlik. Érdemes lenne alaposan végiggondolni, hogy mire lehet jó a népszavazás intézménye, és mire nem.

Leváltották alelnökségéből Szanyit

Visszahívta az MSZP alelnöki tisztéből Szanyi Tibort az etikai bizottság. Szanyi az utóbbi időben élesen szembe került a pártvezetéssel.

Visszahívták az MSZP-ben viselt tisztségeiből Szanyi Tibort – írta az Index. A szocialisták szabad szájú politikusa körül hetek óta különböző etikai és fegyelmi eljárások tornyosultak, miután többször nyilvánosan bírálta pártját és kritizálta a vezetőség döntéseit, főként az európai parlamenti (EP) választásokat követően. A voksoláson az MSZP-Párbeszéd listája történelmi mélypontú (6,82 százalék) eredményt ért el. Ezzel Szanyi a második helyről se jutott be az uniós parlamentbe.

Szanyi ezután több nyilatkozatban, például nyílt levélben fogalmazott meg éles kritikát az MSZP vezetésével szemben. Ennek nyomán néhány hete a fegyelmi vizsgálat lezárultáig felfüggesztették az alelnök tagságát a pártban. Egyúttal megpendítette, hogy Balra, magyar! néven új mozgalmat indít.

Noha a múlt héten még úgy tűnt, Szanyi egyszerű megrovással megúszta, az MSZP elnöksége fellebbezett az országos etikai és egyeztető bizottságnál a döntés ellen, súlyosabb szankciót követelve. A megrovásnál az MSZP alapszabálya szerint a tisztségektől való megfosztás, valamint a kizárás a súlyosabb szankció.

Mindennek nyomán hétfőn visszahívták az alelnököt a pártban viselt tisztségéről. A visszahívást az Indexnek az MSZP sajtóosztálya megerősítette azzal, hogy a döntés jogerős.

Maga Szanyi viszont több nyilatkozatában azt mondta, hogy őt csak a kongresszus foszthatja meg alelnöki tisztétől. Mert ez a fórum választotta meg.

Cseh Katalin szűzbeszéde

Megtartotta első beszédét Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője és az Európa Megújul (Renew Europe) frakció alelnöke.

Olyan vezetőkre van szükség, akik nem félnek megvédeni az európai demokráciát!

Felszólalásom Ursula von der Leyen bizottsági elnök-jelölt meghallgatásán:Nagy megtiszteltetés és nagy felelősség számomra, hogy itt állhatok, az európai demokrácia szívében, első felszólalásom alkalmából, a pártom első parlamenti képviselőjeként szót kapva.Magyarország egy csodálatos ország, amelyről sokan csak akkor hallanak, amikor új támadás éri a jogállamiságot, vagy épp a civil társadalmat. Sokaknak elege van ebből. És magyarként nekem is elegem van belőle. Az európai elit eddig vagy szemet hunyt Orbán Viktor és populista társai vétkei felett, vagy alkudozott velük. Küzdenünk kell azok ellen, akik el akarják pusztítani az Uniónkat, és biztosítanunk kell azt, hogy továbbra is egy értékalapú közösség maradunk.Egy egységes, virágzó és biztonságos Európáért kell dolgoznunk. Ehhez viszont olyan vezetőkre van szükség, akik nem félnek megvédeni az európai demokráciát.Mi tetteket várunk, nem szavakat! A következő Bizottságnak konkrét biztosítékokat kell kinálnia, amivel megvédi a magyar jogállamot, és olyan vezetőkre van szükségünk, akikben megvan a kellő politikai akarat és képesség, hogy érvényesítse ezeket.Ma Európa pártján állni gyakran a status quo melletti kiállást jelenti. De a status quo nem elég. Valódi változásra van szükség!

Közzétette: Cseh Katalin – 2019. július 16., kedd

Nyugalom, a Fidesz csak Trócsányi helye miatt hisztizik!

Tegyünk tisztába néhány dolgot, mielőtt megint beleragadunk a fideszesek által erjesztett közéleti dagonyába. A kormánypárt verbális fogdmegjei az elmúlt napokban hazaárulást kiáltottak, amiért az ellenzéki magyar EP-képviselők is kiálltak a fideszes EP-tisztségviselők  bojkottja mellett.

Volt olyan kormánypárti tollnok, aki szerint innentől kezdve velünk szemben „minden eszköz megengedett”, de volt olyan is, aki arra hivatkozott, hogy ezzel a „jogállami szokásjogot” szegjük meg.  Utóbbi megjegyzés különösen

szánalmas egy olyan párt kitartottjától, amelyik téglánként bontotta le a jogállamot, és amely kéjes büszkeséggel rúgta fel az európai csúcsjelöltek szokásjogának rendszerét a saját pártcsaládjuk győztes jelöltjének, Manfred Webernek a legyilkolásával.

Erről akkor ennyit, a papírkutya megmondóemberek hülyeségei nem érdemelnek ennél többet.
Az viszont mindenképpen figyelemre méltó, milyen hevesen reagáltak a kormánypárt vezetői, sőt, maga a kormányfő is arra, hogy EP-képviselőik bizony bukdácsolnak Brüsszelben. Amolyan rendes maffiaként megfenyegették az ellenzéket, hogy – visszaélve kétharmados hatalmukkal – bosszúból elveszik tőlük országgyűlési pozícióikat. Komolyan megütötte a narancsos fiúkat, hogy az Európai Unióban nem mindenki úgy ugrál, ahogy ők fütyülnek.

De, hogy ebben se legyen félreértés, néhány fontos tényt szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani:

Az Európai Parlamentben nem pusztán az ellenzéki magyar képviselők – közöttük a DK, az MSZP és a Momentum politikusai – bojkottálják az Európai Uniót lebontani akaró Fidesz képviselőinek a bizottsági kinevezését, hanem a sok száz tagot számláló EP több, meghatározó frakciója döntött így.

Lássuk be őszintén, maroknyi ellenzéki magyarként nem is lennénk képesek mindezt véghez vinni egy ekkora gépezetben; az Európa-párti frakciók viszont egységbe tömörültek a szélsőségesen EU-ellenes neristákkal szemben.  Fontos tény, hogy nem a jobboldali Néppárt pozícióit ellenezzük (ily módon a „szokásjog” és frakciók közötti megállapodás nem is sérül; az már a Néppárt baja és szégyene, hogy fideszeseket jelöltek például a jogállamisággal foglalkozó bizottságba), hanem Orbán rendszerének kiszolgálóit. Ahogyan tettük azt korábban a néppártiakkal, benne a fideszesekkel közösen az EU-ellenes szélsőségesekkel szemben az elmúlt években. Ugyancsak fontos tény, hogy a Fidesz politikusait nem is feltétlenül a magyarok szavazzák le a bizottságokban, hiszen alelnöki helyeikről nem a Parlament egésze, hanem a szakbizottságok tagjai döntenek; nem egy esetben olyan testületekben, ahol rajtuk kívül nincs is más magyar. Én például a közlekedési és turizmus bizottság tagjaként nem vagyok jogosult szavazni a hörögve brüsszelező Hidvégi Balázs brüsszeli alelnökségéről az állampolgári jogi bizottságban. De, hogy a lényeget se veszítsük szem elől:

ez az egész hisztéria valójában Trócsányi László egyre közeledő bukásáról szól.

A volt igazságügyi minisztert akarja ugyanis Orbán az Európai Bizottságba delegálni uniós biztosnak. Az már régóta tudható, hogy fajsúlyos portfólióra nem számíthat, az is csoda lesz, ha átmegy majd a meghallgatásán a jogállamiság lebontásához vígan asszisztáló, a közigazgatási bíróságok rendszerét visszaépítő, az Európai Ügyészséget vadul elutasító közig-stróman. Jobb, ha mindenki tudja:

a Fidesz mesterterve az volt, hogy Trócsányi megkaparintja a valóban rendkívül fajsúlyos külügyi szakbizottság (AFET) elnöki posztját – tessék visszakeresni, nyilatkozataikban be is jelentették az igényüket erre -, mondván innen könnyebb lesz átzsilipelni az Európai Bizottságba.

De Trócsányiból végül nem hogy elnök nem lett, alelnöknek is csak a legutolsó helyre jelölték, méghozzá a külügyi helyett az alkotmányügyi bizottságban. Az AFCO ülésén ráadásul inkább elhalasztották a szavazást róla, köszönhetően az Európa-párti frakciók kiállásának. Ez fáj leginkább Orbánnak, nem a többi EP-képviselőjének névjegykártyáján szereplő titulus. Ha Trócsányi ezt sem tudja megugrani, akkor uniós biztos sem lesz belőle. Annál nagyobb blama pedig nincs, hogy Orbán Viktor nagytiszteletű indiánfőnök személyes potentátja már a rajt előtt elhasal. Ez még a nagyobb óvodai játszótereken is rém ciki. Erről, egyszerű pitiáner presztízsféltésről szól tehát a felháborodás, nem – a fideszesek szájából amúgy is nevetségesen hangzó – jogállamiságról, bármilyen szokásjogról, vagy a magyar választókkal szemben bárminemű tiszteletlenségről. Tartsák nyitva a szemüket, ezek a narancsos fiúk már megint hazudnak!
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenkettedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

A „nem közös ” jelölt

Olyan képviselőkkel akarok együtt dolgozni, akik kérlelhetetlenül a helyi NER lebontásáért küzdenek. – kezdi programja ismertetését Baranyi Krisztina.

Az ellenzék közös polgármesterjelöltjeként szeretnék indulni. Ezért az összes ellenzéki párt támogatását kérem a Kétfarkú Kutyáktól a Jobbikig a programomhoz.

Mert hiszem, hogy helyi szinten mindenhol lehet olyan megegyezés, amely egy megvalósítható és előrevivő programról, a választók jólétéről és érdekeiről szól, nem pozíció- és pénzosztogatásról.

Alább a program, amelyet immár több mint 4 évnyi képviselői munka tapasztalatai alapján írtam.
Alakítsuk együtt, Ferencváros javára. Észrevételeiteket várom itt az oldalamon, a Facebookon, vagy a baranyi.krisztina@ferencvaros.hu címen.

SZERETNI FOGOD!

Te milyen várost szeretnél?

A mi tiszta városunkban:

  • Nem kell napokig kerülgetni a tele kukákat az úttesten, mert elviszik a szemetet
  • Évente többször szervezünk lomtalanítást, hulladékudvart üzemeltetünk, ahová bármikor be lehet vinni a lomot
  • A sűrűn lakott, lebetonozott részeken rendszeresen mossák a járdákat, mert a kutyapisit a leggondosabb gazda sem tudja eltüntetni
  • Ösztönzést kap a lakóközösség a házak környékének rendben tartásához
  • Hétvégén sem kell a szemétben gázolni az utcákon
  • Rendszeres és számonkért szolgáltatás az önkormányzati tulajdonban lévő házak teljes takarítása, rágcsáló és kártevőirtása
  • Sosem kell jégen botladozni a járdákon, környezetkímélő anyaggal óvjuk télen lépteit

A mi egészséges városunkban:

  • Gondoskodunk róla, hogy ne kelljen szappant és WC papírt magával vinnie, ha rendelőkbe, közhivatalokba megy. Sőt, az egészségügyi intézményekből a kézfertőtlenítő sem hiányozhat
  • Kibővítjük a szakrendelő épületét, 0-24 órában működő sürgősségi ügyelet állítunk fel, így nem kerül éjszaka és hétvégén/ünnepnapokon sem a beteg a túlzsúfolt háziorvosi vagy kórházi ügyeletekre.
  • Mindenki számára elérhető magas színvonalú feltételek között működik egynapos sebészet a szakrendelőben (sebészet, nőgyógyászat, szemészet, ortopédia)
  • A járóbeteg szakrendeléseken rugalmas időpontos előjegyzés van, így nem kell fél napot eltölteni orvosra várva

A mi felelős városunkban:

  • Takarékosan bánunk a közpénzzel, mint otthon a konyhapénzzel
  • Az önkormányzati lakásvagyont a közösség érdekében hasznosítjuk, nem politikusok rokonainak és haverjainak adjuk el áron alul
  • Átlátható, gazdaságos parkolás üzemeltetést vezetünk be, aminek a nyeresége közcélra megy, nem magánzsebekbe
  • Ha Ön beszélni akar a polgármesterével, biztosan beszélni tud vele. Nem fordulhat elő, hogy hónapokig nem lehet bejutni hozzá.
  • Az ügyintézők egyenrangú partnerként kezelnek
  • Elérhetővé teszünk minden közügyben született dokumentumot, hisz az önök ügyeit intézzük, önöknek tartozunk felelősséggel
  • Utólag is elérhető televíziós közvetítés van a képviselő-testületi ülésekről, hogy követhessék, hogyan dolgoznak a képviselőik
  • Megóvjuk a város több száz év alatt kialakult arculatát, építészeti értékeit. Nem engedjük elbontani, magasítani csak azért a régi házakat, mert ez a befektető érdeke.
  • Ösztönözzük az eredeti állapot szerinti felújítást. – A városkép védelméért egyenlő mércével mérünk akkor is, ha egy óriásvállalat épít székházat vagy a nagyi cseréli le a redőnyöket

A mi zöld városunkban:

  • Új ház csak úgy épülhet, ha van rajra zöldtető vagy napelem, ha jó nagy házat akar valaki építeni, legyen előtte elektromos autókat töltő állomás és ivókút.
  • Támogatjuk, ösztönözzük és el is várjuk, hogy az itt élők szigorúan szelektálják a szemetet és komposztáljanak
  • Nem engedjük meg, hogy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzemek működjenek
  • Minden talpalatnyi zöldterületet óvunk és gondozunk, pihenőpadok, szemetes edények, ivókutak sehonnan sem hiányozhatnak
  • Megtartunk köztulajdonban telkeket, hogy ott parkot, játszóteret alakítsunk ki akkor is, ha jó áron el tudnánk adni beépítésre, mert a mi városunkban a zöldterület növelése a cél

A mi gondoskodó városunkban:

  • Nincs olyan közszolgáltatás, amit nem lehet igénybe venni kerekesszékkel vagy babakocsival
  • Bérlakás programot indítunk, hogy a kevésbé szerencséseknek ne kelljen az utolsó fillérjüket is a lakhatásra költeniük
  • Kiemelt figyelmet kapnak a játszóterek. Napvitorlákat szerelünk, rendszeresen karbantartjuk a játékokat, cseréljük a homokozó homokját, eltüntetjük a murvát, kőzúzalék helyett füvesítünk. Nem fordulhat olyan elő, hogy a szülőknek kell összetört üvegek szilánkjaitól megtisztítani a homokozót
  • Nem kell a török állam pénze ahhoz, hogy egy óvodában rendbe tegyük a dohos, penészes, sötét tornatermet. Elő sem fordulhat, hogy gyerekeknek évekig ilyenben kelljen sportolniuk
  • Mindig van megfizethető és megfelelő minőségű bölcsőde, ha vissza akarsz, vagy vissza kell menned dolgozni a GYES lejárta előtt
  • Az alacsony jövedelmű családoknak megnyitjuk az önkormányzati tulajdonú üdülőket

A mi rendes városunkban:

  • A közterület-felügyelők vigyáznak a rendre – élnek a közösség felhatalmazásával és nem visszaélnek vele.
  • Kizárólag a KRESZ szabályait megsértő járműre tesznek kerékbilincset, de arra mindig.
  • Nem a madarat etető gyermeket fenyegetik büntetéssel, hanem a részegen randalírozókat és az illegálisan szemetet lerakókat
  • A vendéglátósok és az önkormányzat együtt vigyáznak a rendre és a tisztaságra, figyelembe veszik a lakók érdekeit

A mi kényelmes városunkban:

  • A köztereken és a forgalmas csomópontokban Ingyenes, jó minőségű WIFI van
  • Természetes, hogy egy itt lakó a lakása közelében meg tud állni az autójával
  • Minden utcában van közvilágítás és csatorna
  • Nincs olyan városrész, ahol ne lenne élelmiszerüzlet és gyógyszertár
  • Mindenhol van kerékpártámasz, ahol a megnövekedett kerékpáros közlekedés megkívánja
  • Nincs hiány nyilvános illemhelyekben

A mi szolidáris városunkban:

  • Az önkormányzat segít abban, hogy megelőzhető legyen a tartozások miatti eladósodás, kilakoltatás
  • Elmehetnek nyaralni a fogyatékos gyermeket nevelők is
  • Az emberek akkor is lakhatnak olyan lakásban ahol van WC, ki van festve a lépcsőház és nem szakad le a gang, ha szegények
  • Nem elég gyermekbarát önkormányzatnak látszani, annak is kell lenni – nem kerülhet önkormányzati lakásból elhelyezés nélkül az utcára gyermekes család, de idős, beteg, sérült ember sem
  • Segítséget kap, aki a saját pénzéből is áldoz az önkormányzati tulajdonú lakásának felújítására

A mi városunk Budapest kulturális negyede!

  • Nem csak büszkélkedünk azzal, hogy páratlan a kulturális infrastruktúránk, de meg is mutatjuk miért.
  • Összekötjük a nagy kulturális intézményeket (MÜPA, Nemzeti Színház, múzeumok, Bálna) a helyi közművelődési intézményekkel, közös rendezvényeket szervezünk
  • Minden gyermek és minden rászoruló idős évente kétszer ingyen tud színházba menni
  • Kivisszük az utcákra a színházakat, galériákat, táncosokat, kórusokat
  • Támogatjuk a civil szervezeteket, az iskolákat, a vendéglátósokat, az egyházakat, ha kulturális tevékenységet folytatnak és azzal sok helyit és ide látogató turistát érnek el
  • A külföldi vendégeknek a Nagycsarnoknál beljebb is megmutatjuk Ferencvárost
  • Támogatjuk fiatal designerek munkáját helyiséggel, bemutatkozási lehetőségekkel
  • A Ráday utcát újra a kultúra utcájává tesszük, a Ráday Fesztiválra nem csak a kerületben lakó művészeket hívjuk meg, de őket bizonyosan
  • Pályázatot hirdetünk, hogy minél több lakó közreműködésével tegyük élővé a lakóházakat, hogy minden ház kiírhassa magára, mire a legbüszkébb, építészeti stílusára, a nagy művészre, aki az első emelet lakosa volt vagy a virágos gangokra.

Egy honlapon is bemutatjuk a kilencedik kerület Büszke Házait.
Kulturális közösséget teremtünk, hogy mindenki szeressen itt élni.

Tizenkét ügy, amiről Jancsó Andrea nélkül nem tudnánk

Ferencvárosban kerületi előválasztáson dől el, hogy ki fogja kihívni ősszel a Fideszt. A Momentum és az ellenzéki pártok zöme Jancsó Andreát támogatja, aki önkormányzati munkája során számos lakhatáshoz kötődő korrupciós ügyet tárt fel a kerületben. Sorra vesszük Andrea azon eredményeit, amit az elmúlt években ferencvárosi önkormányzati képviselőként ért el. Az itt felsoroltakkal bizonyította, hogy a NER elszánt ellenfele, aki Ferencvárost a helyi lakosokkal együtt tenné élhetőbbé. A bejegyzésből kiderül az is, hogy Andrea kerületi munkája hogyan kapcsolódik a Momentum NOlimpia-kampányához.

1) A LÉLEK Program újraindítása (2015. február)

A ferencvárosi önkormányzat még 2011-ben hozott határozatot a Lakhatási, Életviteli, Lelki-segítségnyújtási és Egzisztenciateremtési Közösségi Program (LÉLEK Program) elindításáról. A program a hajléktalanságból kivezető utat próbálta segíteni, újra integrálva a kerület hajléktalan polgárait a társadalomba.

Az eredeti elképzelés szerint a LÉLEK Program három szintből állt, aminek keretében (az intézményi háttér biztosításával) belátható időn belül az egyén beilleszkedik egy szűkebb közösségbe, ami segíteni is tud rajta, tehát: megszűnik hajléktalannak lenni.

Az első szint a közösségi típusú szállásokon történő elsődleges rehabilitációt foglalja magában, ami azonban a LÉLEK Program ferencvárosi modelljében nem valósult meg a hajléktalanszállók, átmeneti szállások száma miatt. A második szintre azok a hajléktalan emberek léphetnek be, akik az egyéni esetkezelést követően készen állnak az önálló életvitelre, szoros intézményi felügyelet mellett.

A program sajnos már a második résznél elakadt. Jancsó Andrea 2016-ban egy előterjesztést nyújtott be, amit az önkormányzat elfogadott. Ez az előterjesztés a hajléktalanok társadalomba való újbóli beilleszkedését segítené elő, egészen a program a harmadik szintjét képező, kivezető lakások biztosításáig.

2) Önkormányzati ingatlanok elidegenítésének nagyobb átláthatósága (2015. február) 

Jancsó Andrea benyújtotta a proaktív (automatikus) adatszolgáltatás programját. Ennek eredményeként azóta az összes önkormányzati ingatlan elidegenítése az értékbecsléssel együtt nyilvános, azaz átlátható a köz számára.

3) A Határ úti kereskedők ügye (2015. június) 

A IX. kerületi önkormányzat maffiamódszerekkel próbált elüldözni kiskereskedőket a Határ útról. Az ügyre Jancsó Andrea irányította rá a nyilvánosság figyelmét, fényképeket és dokumentumokat is közzétéve a kerületi fideszes botrányról.

4) Rudits Tibor kéményügyei (2016. március)

Rudits Tibor értelmetlen ferencvárosi kéményfelújításairól Jancsó Andrea írt először a blogján. Bejegyzésében 30 millió forint közpénz gondatlan elköltésére hívta fel a figyelmet. Érdemes elolvasni a teljes bejegyzést.

5) Kerületi ingatlanmutyik (2016. december) 

A független országos média ingerküszöbét is eléri, hogy több korábbi és akkori fideszes önkormányzati képviselő is a piaci alatti áron juthatott önkormányzati lakáshoz az I., illetve a IX. kerületben. 2016. december 15-én azt írta a Magyar Nemzet: Jancsó Andrea „egy éve vizsgálja a ferencvárosi önkormányzati ingatlanok sorsát, kutatásai közben megdöbbentő dolgokra bukkant. Az ellenzéki politikus lapunknak hangsúlyozta, hogy a közelmúltig a kerület fideszes polgármesterének, Bácskai Jánosnak volt a hatásköre elbírálni az önkormányzati lakások kiutalását.”

Jancsó Andrea munkája nyomán derült ki a IX. kerületi fideszes önkormányzati képviselő, Mészáros László ingatlanügye is. Mészáros László a IX. kerületi Önkormányzat Vagyonnyilatkozat Ellenőrzési és Összeférhetetlenségi Bizottságának tagja. Ő a polgármester hozzájárulásával havonta 68 ezer forintért bérelhet egy 63 négyzetméteres ingatlant, amiért piaci alapon havonta körülbelül 150-200 ezer forintot kéne fizetnie.Öt nappal később pedig már arról írt a Magyar Nemzet, hogy lakáshoz jutott a Ferencvárosban egy miniszteri tanácsadó is.

6) Nyomozás a kerületi ingatlanmutyik miatt (2017. február) 

Jancsó Andrea szedte össze Bácskai János önkormányzatának gyanús ingatlanügyeit. Görgényi Máté fideszes képviselő és családja számára a nagymamája 2012 óta bérelt egy 104 négyzetméteres lakást havi 118 ezer forintért, a piaci ár harmadáért. Szabó József, aki addig a kerület jegyzője volt, Görgényiék szomszédja a Tűzoltó utcában: ő 80 ezer forintért bérelt egy 70 négyzetméteres lakást. Veres László, aki korábban volt a Fidesz-KDNP képviselője, 2017-ben pedig az önkormányzat által kiadott Ferencváros című újság felelős szerkesztője volt, 2014-ben meg is vehetett egy 90 négyzetméteres, akkor 20 milliósra értékelt önkormányzati lakást, féláron. A korábbi fideszes alpolgármester, a 2017-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozó Formanek Gyula lánya egy 72 négyzetméteres lakást vett meg a Viola utcában 8,7 millió forintért, ami 2017-ben körülbelül 30-40 millió forintot ért. Az érintettek között van a korábban említett Mészáros László is.

Jancsó Andrea munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy mára a piaci alapú bérlakások elidegenítése tiltott.

7) Az olimpiai helyszín megvásárlása (2017. január)

Egyáltalán nem volt még biztos, hogy Budapest rendezheti meg 2024-ben az olimpiai játékokat, de ennek ellenére a magyar állam már 2014-ben megvásárolta azt a ferencvárosi területet, amelyet az olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. A gyanús adásvételről szóló adatokat Jancsó Andrea perelte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. Ez az eset még a NOlimpia-kampány előtt történt.

8) A ferencvárosi vagyonkezelő számonkérése (2017. március)

A NOlimpia-kampány sikere után az Orbán-kormány megijedt attól, hogy egy budapesti népszavazási kampány során védje meg a rendezés melletti érveit, így inkább kihátrálnak az olimpiarendezés ötlete mögül. Ezzel egy időben a nemzeti vagyonkezelő nem volt hajlandó elárulni, hogy mi lesz az olimpiához megvett Duna-parti telekkel.

9) Ingatlanpanama az olimpiai stadionnál (2017. július) 

Jancsó Andrea és Hadházy Ákos közös sajtótájékoztatót tartottak az olimpiához tervezett atlétikai stadionnal és az ahhoz kötődő „tíz sukorónyi” ingatlanpanamával kapcsolatban. A pontos vételárat Jancsó Andrea perelte ki a vagyonkezelőtől. Innen tudjuk, hogy a stadion területét a magyar állam 16,5 milliárd forintért vette meg a korábbi tulajdonos Wing Zrt.-től, még 2014-ben. Kiderült az is, hogy az olimpiai projektért felelős Fürjes Balázsék nem készítettek költségbecslést az atlétikai stadionról.

Erről ezután készült egy videós interjú is Andreával, ami itt nézhető meg. 

10) Az idősotthonban bántalmazott asszony ügye (2017. augusztus)

Jancsó Andrea segített egy idősotthonban bántalmazott asszony ügyét tisztázni. Az ATV-s interjúból kiderül, hogy az ügy felderítése után számos további visszaélés került napfényre más intézményekben is.

11) Műemlékvédelmi helyzet (2019. április) 

A lebontott házakkal Ferencváros emléke is eltűnik. A Magyar Hang egy április végi anyagban szedte össze a ferencvárosi műemlékvédelem tragikus helyzetét. Andrea a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a kerület ingatlanértékesítései kapcsán nem rajzolódik ki egy valamennyire is átlátható, legalább középtávú stratégia.

„A jelenlegi jogtechnika a Ferencvárosban az, hogy a beruházók kötnek egy közérdekű kötelezettségvállalási szerződést, amely szerint egy bizonyos összegért cserébe az építési szabályzat az ő érdekeik szerint alakul. Az, hogy a városvezetés az így befolyt összeget mire fordítja, rejtély, mivel az eddig kötött szerződésekben, egy esetet leszámítva, nem szerepelt meghatározott felhasználási cél, a pénz sorsa így nem nyomon követhető. A bontásra ítélt épületeket több esetben látványosan nyomott áron értékesítették. Az értékbecslések köszönőviszonyban sem állnak a jelenlegi piaci viszonyokkal. A telkek belvárosi jellegéhez, infrastrukturális ellátottságához képest jóval alacsonyabb árat szab meg az értékbecslő, nem mellékesen szinte minden esetben ugyanaz a szakember értékeli fel az ingatlanokat.”

12) A Cordia ingatlanfejlesztő gyanús ügyei (2019. július) 

Itt olvasható egy friss írás Jancsó Andreától a „Kilencben az élet” nevű blogon arról, hogy a ferencvárosi önkormányzat valójában a Cordia ingatlanfejlesztő szekerét tolja. Andrea már egy júniusi posztjában ugyanezen a blogon körüljárta, hogy a ferencvárosi önkormányzat 2015-ben korábban példátlan módon közérdekű kötelezettségvállalásról szóló szerződéseket kezdett el kötni a beruházókkal. Ennek mégsem az önkormányzat, hanem az ingatlanfejlesztők a nyertesei.

A történet lényege, hogy Ferencvárosban az ingatlanfejlesztők 20-25 millió forintért cserébe plusz négy emeletet építhetnek, amiből 1-2 milliárd forint extra bevételük származik. Andrea kiderítette, hogy a Cordiának még ennyit sem kellett fizetnie a plusz négy emeletért.

A Balázs Béla utca 24-28. szám alatti telkeket a Ferencvárosi Önkormányzat a Cordia Belváros Ingatlanfejlesztő Kft.-nek adta el, nettó 576 millió forintért. A telkek értékesítése után fél évvel, 2016. november 17-én a képviselőtestület megváltoztatta a Középső-Ferencváros Rehabilitációs Terület Kerületi Építési Szabályzatát (KÉSZ). Az előterjesztésre több képviselőtársához hasonlóan Andrea is nemmel szavazott.

A dolog nagyon egyszerű: a telek eladása után maga az önkormányzat növelte meg a telek értékét. Ugyanakkor, ha a telek értékesítése előtt módosította volna a KÉSZ-t, akkor sokkal több bevételre tehetett volna szert.

A Cordia Universo projektben nyolc szintes épületet tervez a fejlesztő, és bruttó 750-800 ezer forintos négyzetméterárakon kezdte el értékesíteni a tervezett 260 lakást. A cég nyer, az önkormányzat veszít, úgy, hogy a KÉSZ módosításért még egy pár tízmillió forintos közérdekű kötelezettségvállalást sem kért az önkormányzat.

Teljes a homály a magyar fegyverkezés körül

Megint külföldről tudjuk meg, mennyiért vásárol a kormány. Most német forrás árulta el, hogy mintegy 570 milliárdért adnak el nekünk fegyvereket, messze legtöbbért a világon. Ez az összeg jelentősen meghaladja az eddig becsülteket.

Az idei első félévben a német fegyverexport értékének egyharmadát Magyarország vásárolta meg: az 5,3 milliárd euróból 1,76 milliárdért – derült ki a Handesblatt cikkéből, amely a német Szövetségi Gazdasági Minisztérium közlésére támaszkodik. Ebből kiderül az is, hogy brutális a növekmény: a kivitel egy év alatt több, mint duplájára nőtt, és fél év alatt 4,8 milliárddal haladja meg a 2018-as teljes összeget.

Magyarország tolja a német fegyverexportot

A magyarországi fegyvereladás több, mint kétszerese az egyiptomi (801,8 millió) és dél-koreai (277,7 millió euró). A német lap cikke is megjegyzi, hogy az ország 2016-18 között folyamatosan csökkenő kivitelét jelenleg a magyar vásárlások táplálják.

Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy (mint például Paks 2 esetében)

megint a külföldi partnertől érkeznek adatok.

A magyar kormány eddig semmit se közölt arról, hogy a tavaly több ütemben aláírt fegyvervásárlások mennyibe kerülnek. Az aláírt nagy volumenű beszerzésekben

  • 44 darab német Leopard 2 A7+ harckocsit
  • 24 darab német PzH 2000 önjáró löveget
  • 16 darab Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert
  • 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert

rendelt meg a kormány. Ebből az első két tételt érintheti a német minisztérium európai parlamenti képviselői kérdésre adott válaszában olvasható 1,76 milliárd eurós tétele. Bár ez se biztos, a kérdés a fegyverexport összesített tételére vonatkozott, a válasz nem részletezte az egyes ügyleteket, tehát nem zárható ki, hogy az Airbus-konszern német-francia együttműködésű repülőeszközeinek (legalább részarányos) árát is magába foglalja.

Teljes titkolózás

A „mennyi az annyi?” kérdése azért is nehezen válaszolható meg a magyar kormány nyugati mércével teljesen szokatlan titkolózása miatt, mert a decemberi közlések után kiderült, hogy a legújabb Leopard-típus mellé 12 darab régebbi (A4-est) is lízingelnek kiképzési célra addig, amíg, várhatóan 2025 körül, megérkeznek az újak (a német szállító akkori közleményében ez a tétel is megtalálható). Nyilván ezek ára is benne van a német közlésben említett összegben.

Továbbá ugyancsak december végi szűkszavú közlemény tudatta, hogy szintén az Airbus védelmi és űripari üzletágával aláírt szerződés értelmében légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC – Surface-to-Air Missile Operations Center) vesznek a magyar légierő számára. A létesítmény lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén. Az árról ekkor se közöltek semmit.

Csak becslések vannak

A mostani német adatok jelentősen meghaladják a különféle forrásokból kihüvelyezhető összegeket. Ezek alapján az „alap négyes csomag” árát 320 milliárd forint körülire becsültük. Ebből a 44 darab Leopardé mostani árfolyamon 93-112 milliárd forint, a 24 darab önjáró lövegé nagyjából 41 milliárd forint.

Az Airbusok esetleges része mellett további lehetséges magyarázat, hogy a kormány nem verte nagy dobra: a világ egyik legkorszerűbb tankja mellé veszünk a németektől a Leopárd alapjára kifejlesztett két műszaki járműből is több darabot, amit meg is említ a német forrás. Ezek egyike, a Leguan hídvető azért szükséges, mert a honvédség által használt pontonhidak nem bírják el a mintegy 67 tonnás óriásokat. A másik ugyancsak a roppant tömegű tankok műszaki mentésére szolgáló Wisent 2. Ezek számáról semmilyen adat se lelhető fel az elejtett hivatalos magyar közlésekben, de pontonhídvetőből nyilván legalább három darab kell harci feladatok során.

Mi minden lehet még a csomagban?

És akkor arról a lehetőségről még szó se esett, hogy a németek netán olyan megrendelést is számon tartanak, amelyet itthon elhallgattak mindeddig. Január elején a honvédelmi miniszter egy interjúban szinte mellékesen említette meg, hogy „a légierő teljes spektrumában” terveznek fejlesztést. Ennek keretében

a 36 helikopter mellé vesznek nyolc repülőgépet.

Konkrétan három közepes csapatszállítóról és három, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgépről tett említést Benkő Tibor.

A terítéken lévő összes katonai beszerzés lehetséges számláját már akkor 600-650 milliárdra saccoltuk.

És azt se tudjuk, minek? Csak jóindulat-vásárlás?

Arra persze változatlanul nincs magyarázat, hogy kik ellen vásárol ekkora tűzerejű páncélos erőt a kormány, amikor a környéken sincs olyan konfliktus-forrás a láthatáron, amelyben az ország védelmében erre szükség lenne. A kormány hivatalos biztonsági stratégiája se említ ilyet.

Azt tudjuk viszont, hogy ezekre a nagyarányú német fegyverrendelésekre akkoriban került sor, amikor egyre kiélezettebb lett a viszony a magyar kormány és az EU között a jogállami viszonyok romlása miatt, amely a németek uralta Európai Néppártban is kiteljesedett. A németek jóindulatának megvásárlása más téren is zajlik: a vállalati beruházások költségvetési támogatása közt teljes a német túlsúly.

A fegyverek vásárlásának politikai eszköze nem csak a német vonalon, hanem az amerikai kapcsolatok – amolyan EU-ellensúlyt is szolgáló – feljavításában is szerepet kaphat. Az elmúlt hónapok kétoldalú találkozói során körvonalazódó elképzelések további sokszázmilliárdos beszerzéseket jeleznek előre: harci repülők 2026 után a Gripenek helyett, légvédelmi rakéták érkezhetnek.

Ünnepélyesen „engedték útjukra” a Hableány hajósait

Hajós tiszteletadás keretében búcsúztatták el a május végén a Dunán elsüllyedt Hableány sétahajó személyzetét, kapitányát és matrózát pénteken a folyó budapesti szakaszán.

A szertartás során a folyóba engedték azt az urnát, amely a Hableány matrózának, Pethő Jánosnak hamvait tartalmazza, míg a kapitány, Lombos László földi maradványait a család szervezésében máshol helyezik örök nyugalomra.

A búcsúztatás keretében koszorút engedtek a vízbe a baleset koreai áldozatainak emlékére.

A szertartásban 15 hajó vett részt,

amelyek alakzatba rendeződtek a Margit híd és az Árpád híd között. A központi esemény a Halászbástya sétahajón zajlott; a hamvakat tartalmazó papírurnát a hajó harangjának megkondulását követően egy egyenruhás matróz engedte a folyóba.

Ezután katonai tiszteletadás keretében

három díszlövés dördült el,

majd a korábban felderítő katonaként szolgáló Pethő János emlékére elhangzott az Il Silenzio. Végül csak a hozzátartozók részvételével tartottak búcsúztatót a hajón, Lombos László esetében egyházi, Pethő János esetében pedig polgári szertartás keretében.

A szertartást nagy tömeg kísérte figyelemmel a pesti rakpartról. Sokan, a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. kérésének megfelelően, virágszirmokat szórtak a vízbe.
A búcsúztatás alkalmával elhangzott, hogy Lombos László gyerekkora óta a hajós pályára készült. Bejárta a világtengereket, ám igazán a Dunán érezte otthon magát. Tapasztalt, határozott kapitány volt és gépészként fokozott figyelemmel kísérte a rábízott járművek műszaki állapotát; 58 évet élt. Pethő János a tragédia előtti napon ünnepelte 53. születésnapját. Korábban a katonai pálya mellett kötelezte el magát, ám a víz mindig vonzotta. Tervei között szerepelt, hogy hajóvezetői képzést követően, az ehhez szükséges szolgálati idő letelte után maga is kormányállásba áll.

A cég, amely mindkét magyar áldozatot saját halottjának tekinti, már korábban bejelentette, hogy

a Hableány roncsát emlékmű céljára felajánlja

egy olyan szervezetnek, amely jogosult emlékhely állítására.

A balesetben részes szállodahajót üzemeltető Viking River Cruises pénteken a gyászszertartás alkalmából közleményben tudatta, hogy mélyen együtt éreznek a Hableány legénységének hozzátartozóival.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet követően hét koreait sikerült kimenteni, illetve hét holttestet találtak meg. Azóta újabb 20 holttest került elő, egy koreai utast azonban még mindig keresnek a hatóságok. A balesetért a szállodahajó kapitányát gyanúsítják.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK