Fontos

Nyugalom, a Fidesz csak Trócsányi helye miatt hisztizik!

Tegyünk tisztába néhány dolgot, mielőtt megint beleragadunk a fideszesek által erjesztett közéleti dagonyába. A kormánypárt verbális fogdmegjei az elmúlt napokban hazaárulást kiáltottak, amiért az ellenzéki magyar EP-képviselők is kiálltak a fideszes EP-tisztségviselők  bojkottja mellett.

Volt olyan kormánypárti tollnok, aki szerint innentől kezdve velünk szemben „minden eszköz megengedett”, de volt olyan is, aki arra hivatkozott, hogy ezzel a „jogállami szokásjogot” szegjük meg.  Utóbbi megjegyzés különösen

szánalmas egy olyan párt kitartottjától, amelyik téglánként bontotta le a jogállamot, és amely kéjes büszkeséggel rúgta fel az európai csúcsjelöltek szokásjogának rendszerét a saját pártcsaládjuk győztes jelöltjének, Manfred Webernek a legyilkolásával.

Erről akkor ennyit, a papírkutya megmondóemberek hülyeségei nem érdemelnek ennél többet.
Az viszont mindenképpen figyelemre méltó, milyen hevesen reagáltak a kormánypárt vezetői, sőt, maga a kormányfő is arra, hogy EP-képviselőik bizony bukdácsolnak Brüsszelben. Amolyan rendes maffiaként megfenyegették az ellenzéket, hogy – visszaélve kétharmados hatalmukkal – bosszúból elveszik tőlük országgyűlési pozícióikat. Komolyan megütötte a narancsos fiúkat, hogy az Európai Unióban nem mindenki úgy ugrál, ahogy ők fütyülnek.

De, hogy ebben se legyen félreértés, néhány fontos tényt szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani:

Az Európai Parlamentben nem pusztán az ellenzéki magyar képviselők – közöttük a DK, az MSZP és a Momentum politikusai – bojkottálják az Európai Uniót lebontani akaró Fidesz képviselőinek a bizottsági kinevezését, hanem a sok száz tagot számláló EP több, meghatározó frakciója döntött így.

Lássuk be őszintén, maroknyi ellenzéki magyarként nem is lennénk képesek mindezt véghez vinni egy ekkora gépezetben; az Európa-párti frakciók viszont egységbe tömörültek a szélsőségesen EU-ellenes neristákkal szemben.  Fontos tény, hogy nem a jobboldali Néppárt pozícióit ellenezzük (ily módon a „szokásjog” és frakciók közötti megállapodás nem is sérül; az már a Néppárt baja és szégyene, hogy fideszeseket jelöltek például a jogállamisággal foglalkozó bizottságba), hanem Orbán rendszerének kiszolgálóit. Ahogyan tettük azt korábban a néppártiakkal, benne a fideszesekkel közösen az EU-ellenes szélsőségesekkel szemben az elmúlt években. Ugyancsak fontos tény, hogy a Fidesz politikusait nem is feltétlenül a magyarok szavazzák le a bizottságokban, hiszen alelnöki helyeikről nem a Parlament egésze, hanem a szakbizottságok tagjai döntenek; nem egy esetben olyan testületekben, ahol rajtuk kívül nincs is más magyar. Én például a közlekedési és turizmus bizottság tagjaként nem vagyok jogosult szavazni a hörögve brüsszelező Hidvégi Balázs brüsszeli alelnökségéről az állampolgári jogi bizottságban. De, hogy a lényeget se veszítsük szem elől:

ez az egész hisztéria valójában Trócsányi László egyre közeledő bukásáról szól.

A volt igazságügyi minisztert akarja ugyanis Orbán az Európai Bizottságba delegálni uniós biztosnak. Az már régóta tudható, hogy fajsúlyos portfólióra nem számíthat, az is csoda lesz, ha átmegy majd a meghallgatásán a jogállamiság lebontásához vígan asszisztáló, a közigazgatási bíróságok rendszerét visszaépítő, az Európai Ügyészséget vadul elutasító közig-stróman. Jobb, ha mindenki tudja:

a Fidesz mesterterve az volt, hogy Trócsányi megkaparintja a valóban rendkívül fajsúlyos külügyi szakbizottság (AFET) elnöki posztját – tessék visszakeresni, nyilatkozataikban be is jelentették az igényüket erre -, mondván innen könnyebb lesz átzsilipelni az Európai Bizottságba.

De Trócsányiból végül nem hogy elnök nem lett, alelnöknek is csak a legutolsó helyre jelölték, méghozzá a külügyi helyett az alkotmányügyi bizottságban. Az AFCO ülésén ráadásul inkább elhalasztották a szavazást róla, köszönhetően az Európa-párti frakciók kiállásának. Ez fáj leginkább Orbánnak, nem a többi EP-képviselőjének névjegykártyáján szereplő titulus. Ha Trócsányi ezt sem tudja megugrani, akkor uniós biztos sem lesz belőle. Annál nagyobb blama pedig nincs, hogy Orbán Viktor nagytiszteletű indiánfőnök személyes potentátja már a rajt előtt elhasal. Ez még a nagyobb óvodai játszótereken is rém ciki. Erről, egyszerű pitiáner presztízsféltésről szól tehát a felháborodás, nem – a fideszesek szájából amúgy is nevetségesen hangzó – jogállamiságról, bármilyen szokásjogról, vagy a magyar választókkal szemben bárminemű tiszteletlenségről. Tartsák nyitva a szemüket, ezek a narancsos fiúk már megint hazudnak!
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenkettedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

A „nem közös ” jelölt

Olyan képviselőkkel akarok együtt dolgozni, akik kérlelhetetlenül a helyi NER lebontásáért küzdenek. – kezdi programja ismertetését Baranyi Krisztina.

Az ellenzék közös polgármesterjelöltjeként szeretnék indulni. Ezért az összes ellenzéki párt támogatását kérem a Kétfarkú Kutyáktól a Jobbikig a programomhoz.

Mert hiszem, hogy helyi szinten mindenhol lehet olyan megegyezés, amely egy megvalósítható és előrevivő programról, a választók jólétéről és érdekeiről szól, nem pozíció- és pénzosztogatásról.

Alább a program, amelyet immár több mint 4 évnyi képviselői munka tapasztalatai alapján írtam.
Alakítsuk együtt, Ferencváros javára. Észrevételeiteket várom itt az oldalamon, a Facebookon, vagy a baranyi.krisztina@ferencvaros.hu címen.

SZERETNI FOGOD!

Te milyen várost szeretnél?

A mi tiszta városunkban:

  • Nem kell napokig kerülgetni a tele kukákat az úttesten, mert elviszik a szemetet
  • Évente többször szervezünk lomtalanítást, hulladékudvart üzemeltetünk, ahová bármikor be lehet vinni a lomot
  • A sűrűn lakott, lebetonozott részeken rendszeresen mossák a járdákat, mert a kutyapisit a leggondosabb gazda sem tudja eltüntetni
  • Ösztönzést kap a lakóközösség a házak környékének rendben tartásához
  • Hétvégén sem kell a szemétben gázolni az utcákon
  • Rendszeres és számonkért szolgáltatás az önkormányzati tulajdonban lévő házak teljes takarítása, rágcsáló és kártevőirtása
  • Sosem kell jégen botladozni a járdákon, környezetkímélő anyaggal óvjuk télen lépteit

A mi egészséges városunkban:

  • Gondoskodunk róla, hogy ne kelljen szappant és WC papírt magával vinnie, ha rendelőkbe, közhivatalokba megy. Sőt, az egészségügyi intézményekből a kézfertőtlenítő sem hiányozhat
  • Kibővítjük a szakrendelő épületét, 0-24 órában működő sürgősségi ügyelet állítunk fel, így nem kerül éjszaka és hétvégén/ünnepnapokon sem a beteg a túlzsúfolt háziorvosi vagy kórházi ügyeletekre.
  • Mindenki számára elérhető magas színvonalú feltételek között működik egynapos sebészet a szakrendelőben (sebészet, nőgyógyászat, szemészet, ortopédia)
  • A járóbeteg szakrendeléseken rugalmas időpontos előjegyzés van, így nem kell fél napot eltölteni orvosra várva

A mi felelős városunkban:

  • Takarékosan bánunk a közpénzzel, mint otthon a konyhapénzzel
  • Az önkormányzati lakásvagyont a közösség érdekében hasznosítjuk, nem politikusok rokonainak és haverjainak adjuk el áron alul
  • Átlátható, gazdaságos parkolás üzemeltetést vezetünk be, aminek a nyeresége közcélra megy, nem magánzsebekbe
  • Ha Ön beszélni akar a polgármesterével, biztosan beszélni tud vele. Nem fordulhat elő, hogy hónapokig nem lehet bejutni hozzá.
  • Az ügyintézők egyenrangú partnerként kezelnek
  • Elérhetővé teszünk minden közügyben született dokumentumot, hisz az önök ügyeit intézzük, önöknek tartozunk felelősséggel
  • Utólag is elérhető televíziós közvetítés van a képviselő-testületi ülésekről, hogy követhessék, hogyan dolgoznak a képviselőik
  • Megóvjuk a város több száz év alatt kialakult arculatát, építészeti értékeit. Nem engedjük elbontani, magasítani csak azért a régi házakat, mert ez a befektető érdeke.
  • Ösztönözzük az eredeti állapot szerinti felújítást. – A városkép védelméért egyenlő mércével mérünk akkor is, ha egy óriásvállalat épít székházat vagy a nagyi cseréli le a redőnyöket

A mi zöld városunkban:

  • Új ház csak úgy épülhet, ha van rajra zöldtető vagy napelem, ha jó nagy házat akar valaki építeni, legyen előtte elektromos autókat töltő állomás és ivókút.
  • Támogatjuk, ösztönözzük és el is várjuk, hogy az itt élők szigorúan szelektálják a szemetet és komposztáljanak
  • Nem engedjük meg, hogy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzemek működjenek
  • Minden talpalatnyi zöldterületet óvunk és gondozunk, pihenőpadok, szemetes edények, ivókutak sehonnan sem hiányozhatnak
  • Megtartunk köztulajdonban telkeket, hogy ott parkot, játszóteret alakítsunk ki akkor is, ha jó áron el tudnánk adni beépítésre, mert a mi városunkban a zöldterület növelése a cél

A mi gondoskodó városunkban:

  • Nincs olyan közszolgáltatás, amit nem lehet igénybe venni kerekesszékkel vagy babakocsival
  • Bérlakás programot indítunk, hogy a kevésbé szerencséseknek ne kelljen az utolsó fillérjüket is a lakhatásra költeniük
  • Kiemelt figyelmet kapnak a játszóterek. Napvitorlákat szerelünk, rendszeresen karbantartjuk a játékokat, cseréljük a homokozó homokját, eltüntetjük a murvát, kőzúzalék helyett füvesítünk. Nem fordulhat olyan elő, hogy a szülőknek kell összetört üvegek szilánkjaitól megtisztítani a homokozót
  • Nem kell a török állam pénze ahhoz, hogy egy óvodában rendbe tegyük a dohos, penészes, sötét tornatermet. Elő sem fordulhat, hogy gyerekeknek évekig ilyenben kelljen sportolniuk
  • Mindig van megfizethető és megfelelő minőségű bölcsőde, ha vissza akarsz, vagy vissza kell menned dolgozni a GYES lejárta előtt
  • Az alacsony jövedelmű családoknak megnyitjuk az önkormányzati tulajdonú üdülőket

A mi rendes városunkban:

  • A közterület-felügyelők vigyáznak a rendre – élnek a közösség felhatalmazásával és nem visszaélnek vele.
  • Kizárólag a KRESZ szabályait megsértő járműre tesznek kerékbilincset, de arra mindig.
  • Nem a madarat etető gyermeket fenyegetik büntetéssel, hanem a részegen randalírozókat és az illegálisan szemetet lerakókat
  • A vendéglátósok és az önkormányzat együtt vigyáznak a rendre és a tisztaságra, figyelembe veszik a lakók érdekeit

A mi kényelmes városunkban:

  • A köztereken és a forgalmas csomópontokban Ingyenes, jó minőségű WIFI van
  • Természetes, hogy egy itt lakó a lakása közelében meg tud állni az autójával
  • Minden utcában van közvilágítás és csatorna
  • Nincs olyan városrész, ahol ne lenne élelmiszerüzlet és gyógyszertár
  • Mindenhol van kerékpártámasz, ahol a megnövekedett kerékpáros közlekedés megkívánja
  • Nincs hiány nyilvános illemhelyekben

A mi szolidáris városunkban:

  • Az önkormányzat segít abban, hogy megelőzhető legyen a tartozások miatti eladósodás, kilakoltatás
  • Elmehetnek nyaralni a fogyatékos gyermeket nevelők is
  • Az emberek akkor is lakhatnak olyan lakásban ahol van WC, ki van festve a lépcsőház és nem szakad le a gang, ha szegények
  • Nem elég gyermekbarát önkormányzatnak látszani, annak is kell lenni – nem kerülhet önkormányzati lakásból elhelyezés nélkül az utcára gyermekes család, de idős, beteg, sérült ember sem
  • Segítséget kap, aki a saját pénzéből is áldoz az önkormányzati tulajdonú lakásának felújítására

A mi városunk Budapest kulturális negyede!

  • Nem csak büszkélkedünk azzal, hogy páratlan a kulturális infrastruktúránk, de meg is mutatjuk miért.
  • Összekötjük a nagy kulturális intézményeket (MÜPA, Nemzeti Színház, múzeumok, Bálna) a helyi közművelődési intézményekkel, közös rendezvényeket szervezünk
  • Minden gyermek és minden rászoruló idős évente kétszer ingyen tud színházba menni
  • Kivisszük az utcákra a színházakat, galériákat, táncosokat, kórusokat
  • Támogatjuk a civil szervezeteket, az iskolákat, a vendéglátósokat, az egyházakat, ha kulturális tevékenységet folytatnak és azzal sok helyit és ide látogató turistát érnek el
  • A külföldi vendégeknek a Nagycsarnoknál beljebb is megmutatjuk Ferencvárost
  • Támogatjuk fiatal designerek munkáját helyiséggel, bemutatkozási lehetőségekkel
  • A Ráday utcát újra a kultúra utcájává tesszük, a Ráday Fesztiválra nem csak a kerületben lakó művészeket hívjuk meg, de őket bizonyosan
  • Pályázatot hirdetünk, hogy minél több lakó közreműködésével tegyük élővé a lakóházakat, hogy minden ház kiírhassa magára, mire a legbüszkébb, építészeti stílusára, a nagy művészre, aki az első emelet lakosa volt vagy a virágos gangokra.

Egy honlapon is bemutatjuk a kilencedik kerület Büszke Házait.
Kulturális közösséget teremtünk, hogy mindenki szeressen itt élni.

Tizenkét ügy, amiről Jancsó Andrea nélkül nem tudnánk

Ferencvárosban kerületi előválasztáson dől el, hogy ki fogja kihívni ősszel a Fideszt. A Momentum és az ellenzéki pártok zöme Jancsó Andreát támogatja, aki önkormányzati munkája során számos lakhatáshoz kötődő korrupciós ügyet tárt fel a kerületben. Sorra vesszük Andrea azon eredményeit, amit az elmúlt években ferencvárosi önkormányzati képviselőként ért el. Az itt felsoroltakkal bizonyította, hogy a NER elszánt ellenfele, aki Ferencvárost a helyi lakosokkal együtt tenné élhetőbbé. A bejegyzésből kiderül az is, hogy Andrea kerületi munkája hogyan kapcsolódik a Momentum NOlimpia-kampányához.

1) A LÉLEK Program újraindítása (2015. február)

A ferencvárosi önkormányzat még 2011-ben hozott határozatot a Lakhatási, Életviteli, Lelki-segítségnyújtási és Egzisztenciateremtési Közösségi Program (LÉLEK Program) elindításáról. A program a hajléktalanságból kivezető utat próbálta segíteni, újra integrálva a kerület hajléktalan polgárait a társadalomba.

Az eredeti elképzelés szerint a LÉLEK Program három szintből állt, aminek keretében (az intézményi háttér biztosításával) belátható időn belül az egyén beilleszkedik egy szűkebb közösségbe, ami segíteni is tud rajta, tehát: megszűnik hajléktalannak lenni.

Az első szint a közösségi típusú szállásokon történő elsődleges rehabilitációt foglalja magában, ami azonban a LÉLEK Program ferencvárosi modelljében nem valósult meg a hajléktalanszállók, átmeneti szállások száma miatt. A második szintre azok a hajléktalan emberek léphetnek be, akik az egyéni esetkezelést követően készen állnak az önálló életvitelre, szoros intézményi felügyelet mellett.

A program sajnos már a második résznél elakadt. Jancsó Andrea 2016-ban egy előterjesztést nyújtott be, amit az önkormányzat elfogadott. Ez az előterjesztés a hajléktalanok társadalomba való újbóli beilleszkedését segítené elő, egészen a program a harmadik szintjét képező, kivezető lakások biztosításáig.

2) Önkormányzati ingatlanok elidegenítésének nagyobb átláthatósága (2015. február) 

Jancsó Andrea benyújtotta a proaktív (automatikus) adatszolgáltatás programját. Ennek eredményeként azóta az összes önkormányzati ingatlan elidegenítése az értékbecsléssel együtt nyilvános, azaz átlátható a köz számára.

3) A Határ úti kereskedők ügye (2015. június) 

A IX. kerületi önkormányzat maffiamódszerekkel próbált elüldözni kiskereskedőket a Határ útról. Az ügyre Jancsó Andrea irányította rá a nyilvánosság figyelmét, fényképeket és dokumentumokat is közzétéve a kerületi fideszes botrányról.

4) Rudits Tibor kéményügyei (2016. március)

Rudits Tibor értelmetlen ferencvárosi kéményfelújításairól Jancsó Andrea írt először a blogján. Bejegyzésében 30 millió forint közpénz gondatlan elköltésére hívta fel a figyelmet. Érdemes elolvasni a teljes bejegyzést.

5) Kerületi ingatlanmutyik (2016. december) 

A független országos média ingerküszöbét is eléri, hogy több korábbi és akkori fideszes önkormányzati képviselő is a piaci alatti áron juthatott önkormányzati lakáshoz az I., illetve a IX. kerületben. 2016. december 15-én azt írta a Magyar Nemzet: Jancsó Andrea „egy éve vizsgálja a ferencvárosi önkormányzati ingatlanok sorsát, kutatásai közben megdöbbentő dolgokra bukkant. Az ellenzéki politikus lapunknak hangsúlyozta, hogy a közelmúltig a kerület fideszes polgármesterének, Bácskai Jánosnak volt a hatásköre elbírálni az önkormányzati lakások kiutalását.”

Jancsó Andrea munkája nyomán derült ki a IX. kerületi fideszes önkormányzati képviselő, Mészáros László ingatlanügye is. Mészáros László a IX. kerületi Önkormányzat Vagyonnyilatkozat Ellenőrzési és Összeférhetetlenségi Bizottságának tagja. Ő a polgármester hozzájárulásával havonta 68 ezer forintért bérelhet egy 63 négyzetméteres ingatlant, amiért piaci alapon havonta körülbelül 150-200 ezer forintot kéne fizetnie.Öt nappal később pedig már arról írt a Magyar Nemzet, hogy lakáshoz jutott a Ferencvárosban egy miniszteri tanácsadó is.

6) Nyomozás a kerületi ingatlanmutyik miatt (2017. február) 

Jancsó Andrea szedte össze Bácskai János önkormányzatának gyanús ingatlanügyeit. Görgényi Máté fideszes képviselő és családja számára a nagymamája 2012 óta bérelt egy 104 négyzetméteres lakást havi 118 ezer forintért, a piaci ár harmadáért. Szabó József, aki addig a kerület jegyzője volt, Görgényiék szomszédja a Tűzoltó utcában: ő 80 ezer forintért bérelt egy 70 négyzetméteres lakást. Veres László, aki korábban volt a Fidesz-KDNP képviselője, 2017-ben pedig az önkormányzat által kiadott Ferencváros című újság felelős szerkesztője volt, 2014-ben meg is vehetett egy 90 négyzetméteres, akkor 20 milliósra értékelt önkormányzati lakást, féláron. A korábbi fideszes alpolgármester, a 2017-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozó Formanek Gyula lánya egy 72 négyzetméteres lakást vett meg a Viola utcában 8,7 millió forintért, ami 2017-ben körülbelül 30-40 millió forintot ért. Az érintettek között van a korábban említett Mészáros László is.

Jancsó Andrea munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy mára a piaci alapú bérlakások elidegenítése tiltott.

7) Az olimpiai helyszín megvásárlása (2017. január)

Egyáltalán nem volt még biztos, hogy Budapest rendezheti meg 2024-ben az olimpiai játékokat, de ennek ellenére a magyar állam már 2014-ben megvásárolta azt a ferencvárosi területet, amelyet az olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. A gyanús adásvételről szóló adatokat Jancsó Andrea perelte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. Ez az eset még a NOlimpia-kampány előtt történt.

8) A ferencvárosi vagyonkezelő számonkérése (2017. március)

A NOlimpia-kampány sikere után az Orbán-kormány megijedt attól, hogy egy budapesti népszavazási kampány során védje meg a rendezés melletti érveit, így inkább kihátrálnak az olimpiarendezés ötlete mögül. Ezzel egy időben a nemzeti vagyonkezelő nem volt hajlandó elárulni, hogy mi lesz az olimpiához megvett Duna-parti telekkel.

9) Ingatlanpanama az olimpiai stadionnál (2017. július) 

Jancsó Andrea és Hadházy Ákos közös sajtótájékoztatót tartottak az olimpiához tervezett atlétikai stadionnal és az ahhoz kötődő „tíz sukorónyi” ingatlanpanamával kapcsolatban. A pontos vételárat Jancsó Andrea perelte ki a vagyonkezelőtől. Innen tudjuk, hogy a stadion területét a magyar állam 16,5 milliárd forintért vette meg a korábbi tulajdonos Wing Zrt.-től, még 2014-ben. Kiderült az is, hogy az olimpiai projektért felelős Fürjes Balázsék nem készítettek költségbecslést az atlétikai stadionról.

Erről ezután készült egy videós interjú is Andreával, ami itt nézhető meg. 

10) Az idősotthonban bántalmazott asszony ügye (2017. augusztus)

Jancsó Andrea segített egy idősotthonban bántalmazott asszony ügyét tisztázni. Az ATV-s interjúból kiderül, hogy az ügy felderítése után számos további visszaélés került napfényre más intézményekben is.

11) Műemlékvédelmi helyzet (2019. április) 

A lebontott házakkal Ferencváros emléke is eltűnik. A Magyar Hang egy április végi anyagban szedte össze a ferencvárosi műemlékvédelem tragikus helyzetét. Andrea a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a kerület ingatlanértékesítései kapcsán nem rajzolódik ki egy valamennyire is átlátható, legalább középtávú stratégia.

„A jelenlegi jogtechnika a Ferencvárosban az, hogy a beruházók kötnek egy közérdekű kötelezettségvállalási szerződést, amely szerint egy bizonyos összegért cserébe az építési szabályzat az ő érdekeik szerint alakul. Az, hogy a városvezetés az így befolyt összeget mire fordítja, rejtély, mivel az eddig kötött szerződésekben, egy esetet leszámítva, nem szerepelt meghatározott felhasználási cél, a pénz sorsa így nem nyomon követhető. A bontásra ítélt épületeket több esetben látványosan nyomott áron értékesítették. Az értékbecslések köszönőviszonyban sem állnak a jelenlegi piaci viszonyokkal. A telkek belvárosi jellegéhez, infrastrukturális ellátottságához képest jóval alacsonyabb árat szab meg az értékbecslő, nem mellékesen szinte minden esetben ugyanaz a szakember értékeli fel az ingatlanokat.”

12) A Cordia ingatlanfejlesztő gyanús ügyei (2019. július) 

Itt olvasható egy friss írás Jancsó Andreától a „Kilencben az élet” nevű blogon arról, hogy a ferencvárosi önkormányzat valójában a Cordia ingatlanfejlesztő szekerét tolja. Andrea már egy júniusi posztjában ugyanezen a blogon körüljárta, hogy a ferencvárosi önkormányzat 2015-ben korábban példátlan módon közérdekű kötelezettségvállalásról szóló szerződéseket kezdett el kötni a beruházókkal. Ennek mégsem az önkormányzat, hanem az ingatlanfejlesztők a nyertesei.

A történet lényege, hogy Ferencvárosban az ingatlanfejlesztők 20-25 millió forintért cserébe plusz négy emeletet építhetnek, amiből 1-2 milliárd forint extra bevételük származik. Andrea kiderítette, hogy a Cordiának még ennyit sem kellett fizetnie a plusz négy emeletért.

A Balázs Béla utca 24-28. szám alatti telkeket a Ferencvárosi Önkormányzat a Cordia Belváros Ingatlanfejlesztő Kft.-nek adta el, nettó 576 millió forintért. A telkek értékesítése után fél évvel, 2016. november 17-én a képviselőtestület megváltoztatta a Középső-Ferencváros Rehabilitációs Terület Kerületi Építési Szabályzatát (KÉSZ). Az előterjesztésre több képviselőtársához hasonlóan Andrea is nemmel szavazott.

A dolog nagyon egyszerű: a telek eladása után maga az önkormányzat növelte meg a telek értékét. Ugyanakkor, ha a telek értékesítése előtt módosította volna a KÉSZ-t, akkor sokkal több bevételre tehetett volna szert.

A Cordia Universo projektben nyolc szintes épületet tervez a fejlesztő, és bruttó 750-800 ezer forintos négyzetméterárakon kezdte el értékesíteni a tervezett 260 lakást. A cég nyer, az önkormányzat veszít, úgy, hogy a KÉSZ módosításért még egy pár tízmillió forintos közérdekű kötelezettségvállalást sem kért az önkormányzat.

Teljes a homály a magyar fegyverkezés körül

Megint külföldről tudjuk meg, mennyiért vásárol a kormány. Most német forrás árulta el, hogy mintegy 570 milliárdért adnak el nekünk fegyvereket, messze legtöbbért a világon. Ez az összeg jelentősen meghaladja az eddig becsülteket.

Az idei első félévben a német fegyverexport értékének egyharmadát Magyarország vásárolta meg: az 5,3 milliárd euróból 1,76 milliárdért – derült ki a Handesblatt cikkéből, amely a német Szövetségi Gazdasági Minisztérium közlésére támaszkodik. Ebből kiderül az is, hogy brutális a növekmény: a kivitel egy év alatt több, mint duplájára nőtt, és fél év alatt 4,8 milliárddal haladja meg a 2018-as teljes összeget.

Magyarország tolja a német fegyverexportot

A magyarországi fegyvereladás több, mint kétszerese az egyiptomi (801,8 millió) és dél-koreai (277,7 millió euró). A német lap cikke is megjegyzi, hogy az ország 2016-18 között folyamatosan csökkenő kivitelét jelenleg a magyar vásárlások táplálják.

Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy (mint például Paks 2 esetében)

megint a külföldi partnertől érkeznek adatok.

A magyar kormány eddig semmit se közölt arról, hogy a tavaly több ütemben aláírt fegyvervásárlások mennyibe kerülnek. Az aláírt nagy volumenű beszerzésekben

  • 44 darab német Leopard 2 A7+ harckocsit
  • 24 darab német PzH 2000 önjáró löveget
  • 16 darab Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert
  • 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert

rendelt meg a kormány. Ebből az első két tételt érintheti a német minisztérium európai parlamenti képviselői kérdésre adott válaszában olvasható 1,76 milliárd eurós tétele. Bár ez se biztos, a kérdés a fegyverexport összesített tételére vonatkozott, a válasz nem részletezte az egyes ügyleteket, tehát nem zárható ki, hogy az Airbus-konszern német-francia együttműködésű repülőeszközeinek (legalább részarányos) árát is magába foglalja.

Teljes titkolózás

A „mennyi az annyi?” kérdése azért is nehezen válaszolható meg a magyar kormány nyugati mércével teljesen szokatlan titkolózása miatt, mert a decemberi közlések után kiderült, hogy a legújabb Leopard-típus mellé 12 darab régebbi (A4-est) is lízingelnek kiképzési célra addig, amíg, várhatóan 2025 körül, megérkeznek az újak (a német szállító akkori közleményében ez a tétel is megtalálható). Nyilván ezek ára is benne van a német közlésben említett összegben.

Továbbá ugyancsak december végi szűkszavú közlemény tudatta, hogy szintén az Airbus védelmi és űripari üzletágával aláírt szerződés értelmében légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC – Surface-to-Air Missile Operations Center) vesznek a magyar légierő számára. A létesítmény lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén. Az árról ekkor se közöltek semmit.

Csak becslések vannak

A mostani német adatok jelentősen meghaladják a különféle forrásokból kihüvelyezhető összegeket. Ezek alapján az „alap négyes csomag” árát 320 milliárd forint körülire becsültük. Ebből a 44 darab Leopardé mostani árfolyamon 93-112 milliárd forint, a 24 darab önjáró lövegé nagyjából 41 milliárd forint.

Az Airbusok esetleges része mellett további lehetséges magyarázat, hogy a kormány nem verte nagy dobra: a világ egyik legkorszerűbb tankja mellé veszünk a németektől a Leopárd alapjára kifejlesztett két műszaki járműből is több darabot, amit meg is említ a német forrás. Ezek egyike, a Leguan hídvető azért szükséges, mert a honvédség által használt pontonhidak nem bírják el a mintegy 67 tonnás óriásokat. A másik ugyancsak a roppant tömegű tankok műszaki mentésére szolgáló Wisent 2. Ezek számáról semmilyen adat se lelhető fel az elejtett hivatalos magyar közlésekben, de pontonhídvetőből nyilván legalább három darab kell harci feladatok során.

Mi minden lehet még a csomagban?

És akkor arról a lehetőségről még szó se esett, hogy a németek netán olyan megrendelést is számon tartanak, amelyet itthon elhallgattak mindeddig. Január elején a honvédelmi miniszter egy interjúban szinte mellékesen említette meg, hogy „a légierő teljes spektrumában” terveznek fejlesztést. Ennek keretében

a 36 helikopter mellé vesznek nyolc repülőgépet.

Konkrétan három közepes csapatszállítóról és három, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgépről tett említést Benkő Tibor.

A terítéken lévő összes katonai beszerzés lehetséges számláját már akkor 600-650 milliárdra saccoltuk.

És azt se tudjuk, minek? Csak jóindulat-vásárlás?

Arra persze változatlanul nincs magyarázat, hogy kik ellen vásárol ekkora tűzerejű páncélos erőt a kormány, amikor a környéken sincs olyan konfliktus-forrás a láthatáron, amelyben az ország védelmében erre szükség lenne. A kormány hivatalos biztonsági stratégiája se említ ilyet.

Azt tudjuk viszont, hogy ezekre a nagyarányú német fegyverrendelésekre akkoriban került sor, amikor egyre kiélezettebb lett a viszony a magyar kormány és az EU között a jogállami viszonyok romlása miatt, amely a németek uralta Európai Néppártban is kiteljesedett. A németek jóindulatának megvásárlása más téren is zajlik: a vállalati beruházások költségvetési támogatása közt teljes a német túlsúly.

A fegyverek vásárlásának politikai eszköze nem csak a német vonalon, hanem az amerikai kapcsolatok – amolyan EU-ellensúlyt is szolgáló – feljavításában is szerepet kaphat. Az elmúlt hónapok kétoldalú találkozói során körvonalazódó elképzelések további sokszázmilliárdos beszerzéseket jeleznek előre: harci repülők 2026 után a Gripenek helyett, légvédelmi rakéták érkezhetnek.

Ünnepélyesen „engedték útjukra” a Hableány hajósait

Hajós tiszteletadás keretében búcsúztatták el a május végén a Dunán elsüllyedt Hableány sétahajó személyzetét, kapitányát és matrózát pénteken a folyó budapesti szakaszán.

A szertartás során a folyóba engedték azt az urnát, amely a Hableány matrózának, Pethő Jánosnak hamvait tartalmazza, míg a kapitány, Lombos László földi maradványait a család szervezésében máshol helyezik örök nyugalomra.

A búcsúztatás keretében koszorút engedtek a vízbe a baleset koreai áldozatainak emlékére.

A szertartásban 15 hajó vett részt,

amelyek alakzatba rendeződtek a Margit híd és az Árpád híd között. A központi esemény a Halászbástya sétahajón zajlott; a hamvakat tartalmazó papírurnát a hajó harangjának megkondulását követően egy egyenruhás matróz engedte a folyóba.

Ezután katonai tiszteletadás keretében

három díszlövés dördült el,

majd a korábban felderítő katonaként szolgáló Pethő János emlékére elhangzott az Il Silenzio. Végül csak a hozzátartozók részvételével tartottak búcsúztatót a hajón, Lombos László esetében egyházi, Pethő János esetében pedig polgári szertartás keretében.

A szertartást nagy tömeg kísérte figyelemmel a pesti rakpartról. Sokan, a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. kérésének megfelelően, virágszirmokat szórtak a vízbe.
A búcsúztatás alkalmával elhangzott, hogy Lombos László gyerekkora óta a hajós pályára készült. Bejárta a világtengereket, ám igazán a Dunán érezte otthon magát. Tapasztalt, határozott kapitány volt és gépészként fokozott figyelemmel kísérte a rábízott járművek műszaki állapotát; 58 évet élt. Pethő János a tragédia előtti napon ünnepelte 53. születésnapját. Korábban a katonai pálya mellett kötelezte el magát, ám a víz mindig vonzotta. Tervei között szerepelt, hogy hajóvezetői képzést követően, az ehhez szükséges szolgálati idő letelte után maga is kormányállásba áll.

A cég, amely mindkét magyar áldozatot saját halottjának tekinti, már korábban bejelentette, hogy

a Hableány roncsát emlékmű céljára felajánlja

egy olyan szervezetnek, amely jogosult emlékhely állítására.

A balesetben részes szállodahajót üzemeltető Viking River Cruises pénteken a gyászszertartás alkalmából közleményben tudatta, hogy mélyen együtt éreznek a Hableány legénységének hozzátartozóival.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet követően hét koreait sikerült kimenteni, illetve hét holttestet találtak meg. Azóta újabb 20 holttest került elő, egy koreai utast azonban még mindig keresnek a hatóságok. A balesetért a szállodahajó kapitányát gyanúsítják.

Három levél a magyar demokráciából

Három levél a sajátos árokásott, sőt jó mély szakadékokkal körülbástyázott magyar demokráciából. Kommentár nélkül.

Levél 1.

„Elnök Úr!

Ezúton tájékoztatom Önt, hogy a Demokratikus Koalíció képviselőinek kezdeményezésére az Európai Parlament Szociáldemokrata Képviselőcsoportja döntést hozott arról, hogy nem szavazza meg a Fidesz jelöltjeit az Európai Parlament szakbizottsági tisztségeire.

A döntés oka egyszerű: a Fidesz szélsőjobboldali, Európa-ellenes párt és jelöltjeit ennek megfelelően kezeljük. Európai polgárként és magyar hazafiként is ez a kötelességünk, ezt vállaltuk a magyar emberek felé.

A Fidesz EP-képviselői nem Magyarországot, hanem csak Önt és az Ön hatalmi érdekeit szolgálják, ezért is alkalmatlanok az Európai Parlament szakbizottságaiban való vezető tisztségekre.”

DK Sajtóiroda

Levél 2.

Levél Molnár Csaba DK-s európai parlamenti képviselő részére

Tisztelt képviselő úr!

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökéhez címzett modortalan levelére, melyben július 10-én tájékoztatja Orbán Viktor urat, hogy “a Demokratikus Koalíció képviselőinek kezdeményezésére az Európai Parlament Szociáldemokrata Képviselőcsoportja döntést hozott arról, hogy nem szavazza meg a Fidesz jelöltjeit az Európai Parlament szakbizottsági tisztségeire”, kérem, fogadja tőlem az alább megfogalmazottakat válaszul.

Nem őriz a politikai emlékezet az elmúlt évtizedekből példát arra – sem a magyar, sem az európai parlament történetében -, hogy a megszerzett mandátumok arányában betölthető parlamenti tisztségek elosztásánál a képviselőcsoportok egymás ellen szavaztak volna. Nem a politikusok egymás iránti udvariassága miatt van ez így, hanem azért, mert a mandátumok és a hozzájuk kötődő parlamenti tisztségek aránya a választók döntésén nyugszik. Önök tehát semmi mást nem tettek, csak szembefordultak a választók akaratával, arcul csapták a magyarok demokratikus döntését, melyet az európai parlamenti választáson meghoztak. Ez elfogadhatatlan és vérlázító.

Ki kell mondanunk: az első pillanatban megkezdték Brüsszelben az áskálódást saját hazájuk ellen. Ismét bebizonyosodott, Önök számára a bevándorláspártiság jóval előbbre való, mint a magyar érdek. A magyar érdek ugyanis az lenne, hogy minél több szakbizottsági tisztséget magyarok tölthessenek be.

Mi ezért is támogatjuk a magyar jelölteket bármely európai tisztségre, míg Gyurcsány Ferenc neje és Ön minden követ megmozgat, hogy hazánkat megfosszák ezektől a lehetőségektől.

Mindeközben a Demokratikus Koalíció veszélyes vizekre evezett, hiszen ha elfogadottá válik, hogy a politikai nézetkülönbségek miatt a frakciók nem támogatják egymás jelöltjeit a mandátumok arányában megszerzett tisztségekre, a magyar Országgyűlésben is döntési helyzetbe kerülhetünk. A Fidesz-frakció vezetőjeként ugyanis nehezen tudok majd azon képviselői javaslatokkal szemben érvelni, melyek szerint bevándorláspárti politikus ne tölthessen be parlamenti pozíciót. Ez esetben viszont Varju László nem lenne a költségvetési bizottság elnöke, Vadai Ágnes nem alelnökölhetné a honvédelmi és rendészeti bizottságot, Oláh Lajos pedig az európai ügyek bizottságában nem töltené be ezt a posztot.

Tisztelt képviselő úr!

A Fidesz-KDNP európai képviselőcsoportja mindent meg fog tenni a bevándorlás megállításáért, a nemzetek Európájáért, a keresztény kultúra és a határok védelméért.

Akkor is így lesz ez, ha Önök tovább folytatják áskálódó, Magyarország érdekeit sértő politikájukat.

Üdvözlettel: Kocsis Máté, frakcióvezető

Levél 3.

“Orbán Viktor
A Fidesz elnöke részére

Elnök Úr!

Ugyan Ön nyilván az Önre jellemző politikai gyávaságból nem közvetlenül reagált a levelemre, én mégis Önnek válaszolnék. Hiszen az Ön nevében válaszoló Kocsis Máté nem önálló politikai szereplő, csak az Ön egyik kiskatonája a magyar emberek elleni háborújában.

Amit korábban írtam, fenntartom.

Nincs helye az Európai Parlament szakbizottságainak vezetésében Európa ellenségeinek. A fideszes képviselők az EP-ben nem a magyar embereket, hanem kizárólag Önt és az Ön hatalmi érdekeit szolgálják.

Ezért magyar hazafiként és büszke európaiként az a dolgunk, hogy mindent megtegyünk az ellen, hogy az Önök tolvaj, magyar- és európaellenes, illiberális politikája Európában is teret nyerjen.

A félreértések elkerülése végett tehát megerősítem: büszkék vagyunk arra, hogy az ötből három esetben el tudtuk érni a fideszes képviselők megválasztásának elhalasztását és a jövőben is mindent meg fogunk tenni azért, hogy ne lehessenek az EP-ben szakbizottsági alelnökök.

Ami az Önök – a DK magyar parlamenti tisztségeinek megvonásával való – fenyegetését illeti, engedje meg, hogy meglepődjek: Önök ennyire nem ismernek minket?! Nem tanulták meg rólunk, hogy ennél durvább fenyegetésre sem változtatnánk a politikánkon? Ugye nem gondolják komolyan, hogy az Ön rendszerének legádázabb ellenfeleiként megrettenünk néhány parlamenti pozíció elvesztésétől az Önök látszatparlamentjében? Ennyire nem ismernek minket? Fenyegetőzzenek amennyit csak akarnak! Ez minket eddig sem érdekelt és ezután sem fog. A DK addig folytatja az Önök elleni harcot, amíg az Önök politikája a történelem szemétdombjára, Önök pedig az újra független igazságszolgáltatás elé nem kerülnek. Ez a feladatunk, ettől nem térít el minket semmilyen maffiastílusú fenyegetőzés.

Végül egy apró megjegyzés, csak az igazság kedvéért: álságos Kocsis Máté szövege azért is, mert

a Fidesz képviselőit is magában foglaló Néppárti frakció is részt vett abban a többpárti megállapodásban, amelynek alapján például Le Pen, vagy Salvini pártjának Európa-ellenes képviselőit közösen szavaztuk ki a bizottságok vezetéséből.

Ez ellen Önöknek egy szava sem volt, akkor Önök nem hivatkoztak a “választók” döntésére, vagy “arcul csapására”. Kocsis hazudik tehát amikor azt írja, hogy nem volt erre példa az Európai Parlament történetében, hiszen így volt ez öt évvel ezelőtt, 2,5 évvel ezelőtt és így történt most is.

Brüsszel, 2019. július 12.

Molnár Csaba
EP-képviselő
A magyar baloldali-demokrata delegáció vezetője az Európai Parlamentben”

(Folyt. köv.)

Mai kérdés – Ön szerint Áder János köztársasági elnök aláírja az MTA és intézményei ellenes törvényt?

 

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint Áder János köztársasági elnök aláírja az MTA és intézményhálózata ellenes törvényt?

Ujhelyi Istvánt újra az EP közlekedési és turisztikai bizottság alelnökének választották

Ismét az MSZP EP-képviselőjét, Ujhelyi Istvánt választották az Európai Parlament közlekedési és turisztikai bizottságának egyik alelnökévé – erről a testület mai ülésén szavaztak a bizottság tagjai. Ujhelyi az elmúlt öt évben is alelnöke volt a parlamenti szakbizottságnak, amelyben a turizmussal kapcsolatos ügyekért és programokért felelt, ezt a munkát kívánja folytatni a következő években is.

Az MSZP politikusa megválasztását követően arról beszélt: az európai intézményrendszerben meglehetősen mostohán bántak a turisztikai szakmával korábban, de érdemi munkánknak köszönhetően az elmúlt öt évben sikerült gazdasági és társadalmi súlyának megfelelő szintre emelni ezt a területet. „A turizmus a harmadik legerősebb gazdasági ágazat Európában, amely közel huszonötmillió embernek biztosít megélhetést és közel 350 milliárd euró éves bevételt teremt. Több mint félmilliárd turista érkezik évről évre az Európai Unióba, számuk pedig folyamatosan emelkedik. 1950-ben még alig 25 millió turistát tartottak nyilván a világban, 2000-ben már 700 milliót, 2012-ben pedig ez a szám elérte az egymilliárdot” – mutatott rá az MSZP politikusa. Ujhelyi István kiemelte, hogy az elmúlt öt évben számos sikeres, a turisztikai szektort érintő úgynevezett „pilot-projektet” indított útjára: többek között az Európa Turisztikai Fővárosa programot, az EU-Kína Turizmus Év programsorozatot, a fiatalok munkanélküliségét csökkentő „Youth On The Spot” címet viselő pályázatot, de a magyar képviselő volt az első, aki mentorként támogatta a 18 éves fiatalok ingyenes vonatbérlet-programját, a DiscoverEU néven megvalósuló Free-InterRail javaslatot.

Ujhelyi István, a TRAN bizottság újraválasztott alelnöke a következő időszak kiemelt céljaival kapcsolatban azt mondta:

sürgető feladat a tömegturizmus negatív társadalmi és regionális problémáinak kezelése, ahogyan a fenntartható és ökobarát turizmus kereteinek népszerűsítése is, de hasonlóan kiemelt feladatnak nevezte a fapados légitársaságok utasjogi szempontból visszás gyakorlatának vizsgálatát.

Ez utóbbival kapcsolatban emlékeztetett, hogy szakmai szervezetekkel és szakújságírókkal közösen már zajlik egy olyan „fapados etikai kódex” összeállítása, amely a hamarosan felálló új Európai Bizottság asztalára kerül. A közlekedési témakörök kapcsán Ujhelyi kiemelte, hogy folytatja a szakmai munkát a közlekedés automatizálása és a biztonságos, tiszta közlekedés megteremtése érdekében.

A közlekedési és turisztikai bizottság alelnöki posztja mellett az MSZP EP-képviselője az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) is tagja lett. Személyes vállalása volt korábban, hogy a szociáldemokrata frakció tagjaként – többek között Jávor Benedek korábbi EP-képviselő sikeres zöldpolitikai munkájának egyfajta folytatásaként – kiemelten foglalkozik majd a környezeti fenntarthatósággal és a klímapolitikával, de a bizottság tagjaként érdemben foglalkozni kíván egészségügyi témákkal is, elsősorban az orvoselvándorlással és az európai egészségügyi minimum megteremtésével kapcsolatban.

T-Systems: most már tulajdonban is kormányközeli

A rendszerszilárdító német üzletek újabb fordulója a T-Systems eladása a Mészáros-közeli 4iG-nek. Százmilliárdos forgalmú cég, amely a választási rendszerben is benne van, óriási állami megrendelések nyertese eddig is – újabb stratégiai ágazat nagy szereplőjeként most már birtokon belülre kerülhet.

A nap bejelentése, hogy a 4iG megvásárolja a Magyar Telekomtól a T-Systemst. Ezzel a kapitalizmus viszonylag ritka jelensége történik meg, amikor a kis hal eszi meg a nagy halat. Piaci körülmények között ez ritkán maradandó. Amikor 1999-ben az American Online (AOL) megvette a világ legnagyobb médiacégét, a Time Warnert, ahhoz az úgynevezett dotcom-lufi kellett. Amikor ez kipukkadt, a világ addigi legnagyobb (166 milliárd dollár) tőzsdei értékű felvásárlása semmivé lett, a kisrészvényesek sokat veszítettek, a nagy hal pedig visszaállította ez eredeti állapotot.

Az állam hosszú árnyéka és a jóindulat ára

A dotcom-lufi a szabadjára engedett piacgazdaság egyik jelképe lett, ahogyan nem sokkal később a szintén amerikai ingatlan-jelzáloglevelek kötvényesítéséből kinőtt világgazdasági katasztrófa.

A teljesítmény eltérítésének a piaci szabályoktól másik módja az állam árnyékának megnyúlása. Ezt láthatjuk évek óta a kormány és egyes befektetői csoportok között.

Ezekben kiemelkedő szerepük van a német vállalkozásoknak,

amelyek első számú nyertesei az egyedi kormánytámogatásoknak.

Ebben a kétoldalú politikai és gazdasági építményben a téglákat összetartó habarcs a németek kivételes opportunizmusa, amely az üzleti előnyökért cserébe csöndben paríroz az itteni aggályos folyamatokhoz (is). Most a Magyar Telekom, a Deutsche Telekom leányvállalata döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, az informatikai, rendszerintegrációs piac megkerülhetetlen résztvevőjét, a T-Systemst.

Az a Telekom, amely korábban is készségesnek tűnően jelentkezett untermanschnak a hatalmi törekvéseknek, például amikor rapid módon

átjátszotta a kormány közelébe az akkor piacvezető Origo hírportált,

miután az frissiben került ismételten fasírtba a hatalommal. Sőt, tavaly szeptemberben a cég a férfi foci után egy sor szakosztály szponzorálásáról írt alá megállapodást a Ferencváros elnökével, Kubatov Gábor Fradi-vezérrel és Fidesz-alelnökkel.

Mindezekért cserébe hatalmas összegű kormányzati megbízások jártak és alighanem járnak a jövőben is. S amely olyan fiaskókat is kibírt, mint a Mol-Bubi bringák rendszeréből kikerült ötezer adat, és a BKK két éve besült online jegyrendszere, amikor egy közönséges diák talált tátongó biztonsági rést rajta. Amiért az őszinte köszönet helyett jogi meghurcolásban részesítették őt a körön belüliség magabiztosságából fakadóan.

Az egyszeri legkisebb fiú meséje

Üzletileg még érthetőnek is tűnhet a mostani üzlet, az 5G-s távközlési rendszer kiépítése és a Gigabit-tartományú internet terítése nagyon sok pénzt igényel. A globális óriásvállalat számára azonban a piaci becslések szerint 30-60 milliárd forintra becsülhető értékű leányért befolyó pénz inkább morzsának tekinthető. A T-Systems tavalyi árbevétele 114 milliárd volt, nyeresége ehhez mérten – a korábbi évekhez hasonlóan – szerény, alig kétmilliárd.

A vevő, a 4iG a mostanra óriásira duzzadt Mészáros Lőrinc-féle Opus-Konzum (azóta előbbibe egybeolvadt) tőzsdei konglomerátum része, amelynek elődje a csaknem harminc éve alakult Freesoft. (Ennek egyik alapítója a kilencvenes években a Honvédelmi Minisztérium „sztárközgazdász” ezredese, a nagyon sikeres Kaptár Rt. tulajdonosa, Móricz Gábor.) Ezt vásárolta fel két éve „visszautasíthatatlan” áron Mészáros.

És itt tényleg szinte mesébe illő az „egyszeri legkisebb fiú” sikere. A 4iG – noha három év alatt nagyjából negyvenmilliárd bevétele volt – most

csaknem ötvenszer (!) nagyobb halat kap be.

A tőzsdei bejelentés szerint a tranzakció nem érinti a T-Systems kis-és középvállalati értékesítési üzletágát. A megállapodás alapján a felek a tranzakció zárását követően hosszú távú együttműködési megállapodást kötnek, amelynek értelmében a T-Systems továbbra is értékesíti a Magyar Telekom távközlési szolgáltatásait a nagyvállalati és a közszféra szegmensekben. A tranzakció zárása 2019-ben várható.

Szorosan összeépülve az állammal

A T-Systems profiljában azonban a kkv-szektor alig látható, az it-, rendszerintegrátori feladatok túlsúlyosak. Megrendelői között nagyvállalatok mellett meghatározó a kormány (nagyjából egyharmad az árbevételben), például

a teljes kormányzati informatikai szolgáltatást

végző NISZ Zrt., oktatási, egészségügyi intézmények, önkormányzatok, közművek. Továbbá a kormányközelivé tett Takarékbank-csoport, amely rövid időn belül belesimulhat a már Mészáros-tulajdonú MKB Bank és az általa felvásárolandó Budapest Bank alkotta óriásba.

A T-Systems árbevételének nagyjából 18 százaléka az anyacégtől származik, ha tehát megmarad köztük a kapcsolat, az tízmilliárdos biztos pénz lesz a jövőben is.

Ha ezeket az adatokat és folyamatokat végignézzük, aligha túlzó Jászai azon várakozása, hogy 2-3 éven belül az informatikai szektor egyik meghatározó nagyvállalatává válik a 4iG.

Távolabb, s mégis oly közel

A 4iG a Mészáros-birodalmon belüli olyan cég, amely az elmúlt hetekben elkezdett „leválni” az Opusról, amennyiben elnök-vezérigazgatója, Jászai Gellért – aki évek óta a felcsúti Zuckerberg és az Orbán-vő Tiborcz István szoros üzleti partnere – az irányítási jogokat megtestesítő tulajdonrészt szerzett Mészárostól tőzsdén kívüli ügylettel.

Az elején sorolt előzmények ismeretében nem tűnik megalapozottnak az a vélemény, amely szerint itt nem egyszerűen diverzifikációról van szó, hanem arról, hogy a német politika felső régiójában kevésbé tűnhet fel rossz színben az üzlet, ha azt nem Mészárossal, hanem egy „távolabbi” oligarchával üti nyélbe a Telekom. Ezek a finomságok eddig se játszottak szerepet.

Fontos alkotóeleme a T-Systems-csomagnak a választási rendszer informatikai része,

a szavazatszámlálás. Hadházy Ákos parlamenti képviselő azonnal közölte Facebook-bejegyzésben, hogy „Lőrincék megvették a T-Systems nevű céget. A T-Systems ellenőrzi a Nemzeti Választási Iroda szavazatszámláló szoftvert ért esetleges külső beavatkozásokat. A T-Systems igazolja le, hogy nem nyúlt bele senki. Ezentúl M. Lőrincék fognak minket megnyugtatni, hogy senki nem nyúlt bele a választási rendszerbe”.

Stratégiai ágazatok

A választási rendszer megbízhatóbb „közelivé” tétele azonban inkább járulékos haszon. Sokkal fontosabb az a jól kivehető törekvés, hogy lehetőleg minden stratégiai területet szemmel tartson a hatalom, sőt, ezt összekösse a folyamatos fejlesztések költéseivel. Ezzel az ezermilliárdokra rúgó – nem kis részben uniós forrású – megrendelések mindinkább „jó helyre” mennek.

Infrastruktúra: építőipar, élelmiszeripar, energetika, közművek már korábban bekerültek a megbízható kezekbe, mostanában jön a bankszektorban az évek óta jegelt domesztikálás a Takarékbank-MKB-BB-fúzióval. És ne legyen kétség, újból előkerül a kiskereskedelem; a vasárnapi zárva tartás felmelegítése „önkéntes alapon” erre utal. És aligha véletlen a Budapest Airportra zúduló újabb támadási hullám; a célpontban lévők is láthatják ezt, a cégvezér és a kommunikációs vezető minapi villámgyors lecserélése (utóbbi helyére megbízható fideszes betétele) a bizonyság erre.

Nem az MTA rossz, a korrupció a magas

Az akadémia (volt) kutatóintézeteivel nincs baj, annál inkább a hazai vállalatok innovációs készségével, aminek elsődleges oka a korrupció – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt. Más számítások is arra jutnak, hogy a nem tiszta üzleti környezet és a gazdaság teljesítménye szorosan összefügg.

A magyar vállalatoknak korszerű, új kínálattal kellene piacra lépniük, vagyis innovatívabbnak kellene lenniük, amihez pedig a korrupció visszaszorítása, a piaci verseny erősítése lenne az elsődleges feladat – derül ki a GKI értékeléséből, amelyben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeti hálózatának elvétele és kormányzati gyámság alá helyezése kapcsán ír.

Az indok

A kutatók felidézik, hogy a kormány szerint Magyarország az EU innovációs rangsorában lecsúszott a 23-ik helyre, aminek fő felelőse az akadémiai kutatóintézetek alacsony hatékonysága. (Ez azért is erősen egyoldalú állítás, mert kutatás-fejlesztés-innováció messze nem kizárólag az MTA hálózatában zajlott eddig se.)

A GKI-ben úgy látják a számok alapján, hogy Magyarország az EU innovációs eredménytábláján mindig is a „mérsékelt innovátorok” országcsoportba tartozott: 2011-ben a 20. helyet érte el a tagállamok között, s azóta nemhogy kitörni nem sikerült a mérsékelt innovátorok közül, hanem

a csoporton belül is lassú lecsúszás tapasztalható.

Az európai Összesített Innovációs Index olyan kompozit mutató, ami részben „kemény” statisztikai adatokból, részben a kétévente az összes tagállam vállalatai körében lefolytatott közösségi innovációs felmérés eredményeiből készül. (A 2018-as indexbe a 2016. évi felmérési eredmények kerültek be.)

Forrás: GKI

És ami mögötte van

A számok tanúsága szerint tehát az Orbán-éra kilenc évében bármikor „ráébredhettek volna” az MTA úgymond gyenge k+f+i teljesítményére, mégis csak most vált égetővé a probléma. Éppen akkor, amikor ismertté váltak az EU 2021 utáni költségvetési elosztásának egyes elemei. Köztük az, hogy

a jelenleginél lényegesen több pénzt szánnak innovációra, de nem a kormányokon keresztül, hanem közvetlen pályáztatással.

Erre hívta fel a figyelmet pár hónapja a Korrupciókutató Központ Budapest elemzése, rámutatva: az állam befolyásában (anyagi kitartottságában) működő gyenge teljesítményű „kutatóhelyek” a független műhelyek megszerzésével próbálhatják meg magukhoz csatornázni a jövőbeni EU-támogatásokat.

A kisvállalatoknál van a baj

Az összetett mutató alapján a GKI megvizsgálta, mely területek húzzák le az ország innovációs teljesítményét.

Nem az akadémiai kutatóhálózat a felelős ezért

– állapították meg. A GDP-arányos állami k+f-finanszírozás messze elmarad az összesített magyar index értékétől (csak az uniós átlag 31 százaléka), ezt pótolja az üzleti szektor aktív szerepvállalása (83 százalék). A nem k+f-re irányuló innovációs kiadások aránya pedig uniós átlag feletti a vállalati befektetések között. Sajnos, ez

csak a tudásintenzív és a high-tech szektor nagyvállalatainak köszönhető,

ahogyan még néhány egyéb mutató kedvező alakulása is. A kisvállalati innovációs teljesítmények általában igen gyengék – szögezi le a GKI.

Kevés kkv valósított meg termék- és folyamat-innovációkat, de marketing és szervezeti innovációt is. Alacsony a saját (házon belüli) kutatást végzők aránya és az innovációs együttműködésben résztvevőké is. A magyarországi vállalatok kevés szabadalmat, ipari mintát alkalmaznak kínálatuk versenyképesebbé tétele érdekében és szerény az új termékekből származó árbevétel aránya is – sorolják a megállapításokat.

Ez első látásra akár igazolhatná is a Palkovics-tételt arról, hogy az MTA intézetei a ludasak mindebben. Csakhogy a GKI-ben úgy látják, hogy miközben az uniós eredménytábla szerint jó informatikai infrastruktúra és nem rossz tudományos környezet veszi körül a magyar cégeket, ezek mégsem akarnak jobb terméket jobb áron kínálni ügyfeleiknek.

Kutatásban van minőségi kínálat

Ennek azonban nem az az oka, hogy a magyarországi kutatószféra nem látja el őket a szükséges tudással: se a GKI, se más intézmény innovációs felméréseiben a vállalati válaszadók tömege nem panaszkodott a megfelelő tudáshoz, korszerű ismeretekhez való hozzájutás lehetetlenségére. És a nemzetközi felmérésekben se jellemző e probléma felbukkanása.

De nincs igényes hazai kereslet

A közösségi innovációs felmérés szerint – a KSH-adatok alapján – a magyar vállalatok jelentős része úgy gondolja, hogy innovációira nem lenne kereslet, így azok nem térülnének meg. Ennek oka pedig már az üzleti környezetben keresendő. A vállalatok nem fogják a kutatószférát eltartani, nem is feladatuk. Nekik jövedelmet kell termelni a tulajdonosok számára, tehát abba az irányba fognak mozdulni, ahol a befektetés nagyobb nyereséget ígér. Az innováció ugyanis nagy hasznot ígérő, de meglehetősen kockázatos tevékenység. Akkor fognak belevágni, ha a megtérülést biztosítottnak látják, méghozzá nagyobb megtérülést, mint egyéb módokon.

Magyarországon viszont van egyéb mód

– írja helyzetértékelésében a GKI.

Megoldják okosba’

Az Európai Unió tagországaiban 2018-ban a Transparency International Korrupció-érzékelési indexe és az EU Összesített innovációs indexe alapján a legrosszabb helyen Bulgária áll. Innovációban Románia, Lengyelország és Lettország helyezése alacsonyabb Magyarországénál, de ezek az országok a korrupcióban jobban állnak. A Transparency rangsorában Görögország helyezése rosszabb még valamivel a miénknél, de ők meg innovációban eredményesebbek. Az összefüggés azonban szoros,

a helyezésekben a korreláció 91,79 százalék a két tényező között

a GKI értékelése szerint.

A kutatók úgy látják, ahhoz, hogy a magyar vállalatok korszerű, új kínálattal lépjenek piacra, bővítsék vevőkörüket, vagyis innovatívabbak legyenek, a korrupció visszaszorítása, a piaci verseny erősítése lenne az elsődleges feladat. (Az új, kormányzati irányítású kutatóhálózat létrehozásának egy másik indoka a „felesleges párhuzamosságok” felszámolása; a végeredmény a verseny megszüntetése lesz.)

Nagyon hasonló következtetésre jutott a Transparency, amikor azt vizsgálta, milyen összefüggés tárható fel a korrupció mértéke és a beruházások között.

Forrás: TI

Ahogyan ezt ennek kapcsán megírtuk, és a fenti ábra is ezt szemlélteti, szintén szoros a korreláció a politikai-üzleti viszonyok tisztasága és a gazdaság teljesítményének egyik meghatározó mutatója között. Vagyis hogy a jogállam leromlásával és a korrupció növekedésével párhuzamosan csökkent a beruházási ráta a magyar gazdaságban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK