Érdekes

Ukrajna hátba szúrta Magyarországot – Szijjártó szerint

0

„Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét”

Ukrajna hátba szúrta Magyarországot oktatási törvényének módosításával, amely súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait – mondta Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter csütörtökön az MTI-nek telefonon Tallinnból, ahol az Európai Unió tagállamainak informális külügyminiszteri találkozóján vesz részt.

A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozásnak az EU soros elnöke, Észtország ad otthont. A tagállamok külügyminiszterein kívül jelen vannak a keleti partnerség keretében az EU-val együttműködő országok, köztük Ukrajna diplomáciai képviselői is.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a találkozón az egyik legfontosabb kérdésként tartja napirenden a héten elfogadott ukrán oktatási törvénymódosítást.

„Szégyennek tartjuk, hogy a módosítás súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait,

szégyen, hogy egy, az EU-val egyre szorosabb kapcsolatokra törekvő ország ilyen, az európai értékekkel homlokegyenest ellentétes törvényt hozott. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét”

– mondta a magyar diplomácia vezetője. Hozzátette, hogy a törvénymódosítás a Kárpátalján működő magyar iskolák jelentős részének működését fenyegeti.

Az ukrán döntés nemcsak a 150 ezres lélekszámú magyar kisebbség érdekével, az európai értékekkel ellentétes,

hanem semmibe veszi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait is. Ezért a magyar kormány minden létező európai fórumon fellép, hogy ez a jogszabály ne léphessen majd életbe – mondta Szijjártó Péter. Külön kitért arra, hogy a döntés Magyarország irányában különösen barátságtalan, mivel az utóbbi hónapokban többször világossá tette Budapest az ukrán vezetők számára, hogy a módosítás a magyar érdekekkel súlyosan ellentétes, mégis meghozta Kijev. Tette ezt annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából – mondta.

„Mi voltunk azok, akik a leghangosabban támogattuk az ukránok vízummentességét,

az elsők között ratifikáltuk a társulási megállapodást Ukrajna és az EU között, gázt szállítunk Ukrajnának Magyarországon keresztül,

600 millió forint étékben nyújtottunk humanitárius támogatást, 2600 ukrán gyermek üdülését tettük lehetővé az utóbbi három évben. Ezek után az ukrán oktatáspolitikai döntést nem lehet másként értékelni, mint Magyarország és a magyar emberek hátba szúrásaként” – mondta Szijjártó Péter.

DK: Már osztozkodnak a felhalmozott vagyonon

0

A Magyar Nemzet információi szerint gyanús pénzmozgások zajlanak Orbán Viktor családi cégei között.

Az Orbán-családnak csak idén 730 millió forint osztalékot hozó Gánt Kő és Tőzeg Kft-ről kiderült, hogy együttműködik Mészáros Lőrinc cégeivel, a Mészárosnak juttatott pénzek egy része közvetlenül is a miniszterelnökhöz kerül. Az is kiderült, hogy a cég a jövőben kettéválik, tehát az Orbán-család osztozkodik az állami munkákból felhalmozott vagyonon. Azt nem tudni, hogy milyen arányban osztoznak a felek, ahogy azt sem, kihez kerül a 30 millió forintos helikopter.

A Demokratikus Koalíció 2018 után független vizsgálóbizottságot fog létrehozni az Orbán-család vagyonosodásának kivizsgálására! Nincs még egy olyan európai ország, ahol

a miniszterelnök és családtagjai 1-2 kormányzati ciklus alatt milliárdossá válhatnak

mindenfajta következmény nélkül. A DK szerint a magyaroknak joguk van tudni, hogy az uniós pénzek hány százaléka került az Orbán-családhoz és Mészáros Lőrinchez.

LMP: Bizarr költésekre készül Lázár feleségének alapítványa

0

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János felesége Farkas Flórián miniszterelnöki biztoshoz hasonlóan egy olyan szervezet vezetőjeként „herdálja” az uniós pénzeket, amely elesett, kiszolgáltatott emberek segítésére kapott támogatást – mondta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus kifejtette, Lázár János felesége annak a koraszülött gyerekek családjával foglalkozó Korábban Érkeztem Alapítványnak a kuratóriumi tagja, amely 1,2 milliárd forintos uniós támogatást kapott egy próbaprogram létrehozására.

Hadházy Ákos szerint az alapítvány „bizarr, elképesztő” költésekre készül, amit „gazemberség” hagyni. Példaként említette, hogy míg a programban dolgozó negyven mentor havi 50 ezer forintot kaphat majd munkájáért, addig a módszertant kidolgozó szakértői óradíj 53 ezer forint lehet.

Az LMP társelnöke úgy fogalmazott, az alapítványnál „mindenre szeretnének költeni, csak arra nem, amiről szólna ez a projekt”. Hangsúlyozta,

szakértői díjakra, kutatásokra és marketing kiadásokra 507 millió forintot,

a projekt költségvetésének 42 százalékát szánják, eszközbeszerzésre 124 millió forintot, az alapítvány fenntartására 489 millió forintot, képzésre és a mentorok fizetésére pedig 140 millió forintot.

Hadházy Ákos kérdésekre válaszolva elmondta, azt szeretnék, ha leállítanák a szóban forgó programot és a pénzből például inkubátorokat vásárolnának.

Fidesz 200 év=három év

„Kétszáz évig nem kell hozzányúlni” – mondta a beruházásért felelős Wachsler Tamás 2014 márciusában, a Kossuth tér átadásakor. A nemzet főterének átalakítását 2011-ben határozta el az Orbán-kormány, és bár, mint a Fidesz-hatalom idején szokásos, itt is több ünnepélyes átadás történt, a hivatalosnak ezt a 2014. március 15-it kell tekinteni, a választásokra készülve, ugye.

Nos ez a kétszáz év alaposan lerövidült: a volt MTESZ székház helyére épülő képviselői irodaház építkezése megkívánta, hogy a Kossuth tér egy részét máris fölbontsák. Az új épületnek, amely a metróállomás mellett húzódik, már látszanak a körvonalai, mint ahogy az is: nem csupán egy, mindjárt két házat bontottak le. Az eddigi tudósítások 9 milliárdos beruházásról beszélnek, de parlamenti körökben ennek dupláját, 18 milliárdot említenek. Az építkezés nagy ütemben zajlik, a tervezett átadás jövőre, vagy 2019-ben lenne. Készül a sokat emlegetett alagút is; a képviselőknek, ha elkészül a mű, már nem kell az utcán csámborogniuk, netán autókat kerülgetni, villamost elengedni, esetleg jelzőlámpa zöldjére várniuk: ezen a titkos alagúton át közelíthetik meg munkahelyüket, az Országgyűlést.  Addigra már kizárólag az övék lehet; a kormány, értsd: Orbán Viktor és csatolt részei (Rogán Antal, Lázár János, Semjén Zsolt) elhagyják a Parlament épületét, hogy fölköltözhessenek a Várba. A Karmelita Kolostor, Orbán Viktor, illetve a leendő kormányfő új irodájának átalakítása eredetileg 8.2 milliárd forintba került volna, a 444.hu idén áprilisban készült beszámolója szerint már 21 milliárdnál tartottak és ehhez társul még az Orbán dolgozószobájára költendő 3.9 milliárd forint.

Vagyis: hogy a Kossuth-téri 9 milliárd esetleg valójában 18 milliárd, egyáltalán nem lenne meglepő.

Hanem az a kétszáz év, amit Wachsler jósolt, mindenképpen az: vajon az alagút miatt, vagy a túloldalon folyó munkálatok miatt kellett feltúrni a Kossuth-tér nemrég elkészült területének egy részét, elpusztítani a zöldfelületeket és a nemrégiben rendezett terepet?

Lapszem – 2017. szeptember 7.

0

Ma a Reginák ünneplik a névnapjukat. És ha valakinek még ez sem elég, annak már itt is van a friss, ropogós lapszemle.

Népszava: Listázza a külföldi magyar tudósítókat a Fidesz

Egyre határozottabb formát ölt Orbán Viktor média ellen meghirdetett háborúja – írja a csütörtöki Népszava. Mint emlékezetes, a miniszterelnök a tusványosi szabadegyetemen adta ki híveinek, hogy a választások előtt „Soros maffiahálózatával, a brüsszeli bürokratákkal meg az általuk működtetett médiával” kell megküzdeniük.

Nem kellett sokat várni, a 888.hu nevű Habon Árpád-közeli propagandaportál most listába is gyűjtött nyolc, külföldi médiumoknak dolgozó újságírót, akik szerintük „Soros külföldi propagandistái”, és „mindent elkövetnek, hogy a külföldi közvélemény előtt lejárassák Magyarországot”.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) közleményben hívta fel az internetes lap munkatársainak és kiadójának figyelmét: a korábbi antidemokratikus korszakok listázási gyakorlatát idéző módszerekkel kollégákat megbélyegezni távol áll a demokratikus újságírás és tájékoztatás gyakorlatától.

Magyar Nemzet: Rejtélyes pénzmozgások az Orbán család cégeinél

Nagyon furcsán vett ki vagy tervez kivenni több tízmillió forintot az Orbán család egyik cégéből a miniszterelnök édesapja és testvére – olvasható a Magyar Nemzetben. Az érintett vállalat, a Gánt Kő és Tőzeg Kft. eddig is aranybánya volt a tulajdonosok számára (a két Orbán Győzőn kívül a kormányfő édesanyja is birtokol kisebb üzletrészt a társaságban), hiszen csak az idén 730 millió forintot fizet ki a családnak osztalékként.

A Magyar Nemzet által megismert egyik dokumentum alapján azonban nem csak így jutnak jelentős összeghez a bányavállalatból a kormányfő rokonai. A szakértők szerint egy nem éppen szokványos számviteli tranzakció ráadásul a cég bevételének elég jelentős részét, közel hatodát érinti.

Magyar Hírlap: Brüsszel a Soros-terv végrehajtásán dolgozik

A Soros-terv lényege, hogy az Európai Uniót nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót kell befogadni – idézi Kósa Lajost a Magyar Hírlap. Magyarország ragaszkodik a határok védelméhez – tette hozzá.

A frakcióvezető szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született a kvótaperben, ám „a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik”, Magyarország ugyanis nem akar a kötelező betelepítési kvóta alapján egyetlen migránst sem fogadni, a migrációs problémának nem lehet megoldása egy elhibázott kvótadöntés.

Többször is jelezte ugyanakkor, hogy a mostani bírósági döntésen nincs mit végrehajtani, mert az nem egy rendelkező határozat, csupán megállapította a magyar és a szlovák kereset elutasítását. „Ez alapján egyetlen embert nem kell senkinek sem befogadni”.

Magyar Idők: Leválasztanák Karácsonyt az MSZP-ről

Komoly feszültséget okozott a Párbeszéd Magyarországért pártban, hogy noha Karácsony Gergelyt alig három hónapja választották meg a párt miniszterelnök-jelöltjének, ő már augusztusban úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén kész visszalépni Botka László, a szocialisták aspiránsa javára – értesült a Magyar Idők.

Pártbéli források elmondása szerint már az megütközést keltett, hogy Karácsony egyeztetés nélkül, teljesen önjáróan dobta be visszalépésének a lehetőségét a köztudatba. Amikor pedig nemrég személyesen látogatott el Szegedre, hogy az MSZP értelmiségi találkozóján újra partnerségéről biztosítsa Botkát, a párt társelnöke, Szabó Tímea a Párbeszédből való kilépését fontolgatta. A kedélyek végül azzal nyugodtak le, hogy a pártban úgy döntöttek: Karácsony jegeli a Botkához való közeledést, a Párbeszéd pedig a legszélesebb ellenzéki összefogás mellett áll ki.

Tíz éve történt – Vádemelés Budaházy ellen

0

2007. szeptember 7-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy vádat emelt a Fővárosi Főügyészség Budaházy György ellen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt. Az iratokat a Fővárosi Bíróságnak küldték meg: ha elítélik, Budaházy akár 5 év börtönt is kaphat.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Független Hírügynökség információit megerősítve elmondta, hogy a férfi 2006. szeptember 27-e és 2007. március 15-e között több közleményt tett közzé szélsőséges honlapokon. „Ezekben olyan erőszakos cselekményekre szólította fel az olvasókat, melynek közvetlen célja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megváltoztatása, de az egyikben például rendőröket fenyegetett meg” – tette hozzá a szóvivő.

A rendőrség a tavaly szeptemberi MTV-ostromtól több hónapon át kereste Budaházyt, akit akkor

azzal gyanúsítottak, hogy megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet.

Március 15-én elfogták, két héttel később a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el: Pest megyei lakhelyét azóta sem hagyhatta el engedély nélkül.

Budaházy ellen az elmúlt években több eljárás is indult: idén májusban például a Fővárosi Bíróság Budaházy Györgyöt és hét társát az uniós csatlakozás elleni tiltakozásul 2003-ban plakátjaikon szereplő tiltott önkényuralmi jelképek ügyében felmentette. Budaházyt és társait azért fogták perbe, mert

az uniós csatlakozási kampány ellen annak idején tiltott jelképeket is tartalmazó plakátokkal léptek fel.

A tárgyaláson Budaházyt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány védte, álláspontjuk szerint az ítélet azt jelenti, hogy akik a tiltott önkényuralmi jelképeket azok elítélése érdekében teszik közszemlére, nem vétenek a törvények ellen.

Moszkva lesz az új Brüsszel?

0

„Nem állítom, hogy a kezdetektől létezik egy mesterterv és minden lépés az EU elhagyásának irányába történik, de valószínű, hogy ezzel mint reális alternatívával, jó ideje számolnak, és megpróbálnak erre is felkészülni” – írja Gál Zsolt a pozsonyi Új Szóban.

„Vajon Orbán Viktor tényleg képes lenne kivezetni Magyarországot az Európai Unióból, egyenest bele az orosz érdekszférába? Minden racionális érv ez ellen szól, a történelmi tapasztalatok, az unióhoz képest elenyésző orosz gazdasági kapcsolatok (külkereskedelem, beruházások), az igencsak kudarcos gazdasági és társadalmi modell, amit a Kreml építget, és a magyar társadalomban még mindig meglévő nagyon magas elutasítás.” (…)

„Ha Orbán úgy gondolkozik, hogy illiberális államának építése közben eljuthat arra a szintre, amit az EU már nem tolerálhat (mert már olyan szinten ássa alá az uniós demokratikus normákat), akkor

az unió elhagyása hatalma megőrzésének záloga lehet.

Maga kérheti a kilépést, vagy a többi tagállam fogja szankciókkal büntetni Magyarországot, esetleg Budapest „csak” kimarad a szorosabb integrációból, valamiféle legkülső körben, az EU-periférián. Az uniós források mindenképpen apadni fognak, még ha marad is a status quo. 2020-tól kevesebb pénz jön Brüsszelből, vagy sokkal kevesebb, esetleg töredéknyi – attól függően, hogy melyik szcenárió válik valóra. Mivel ezek a pénzek jelenleg lélegeztetőgép módjára tartják életben a magyar gazdaságot, valamivel részben ki kell váltani őket.

Itt jöhetnek a képbe az orosz meg kínai kölcsönökből építendő beruházások.

Orbánnak ilyen külső forrásokra a hatalma fenntartására és oligarcháinak meg strómanjainak etetésére feltétlenül szüksége lesz.”

„Nem állítom, hogy a kezdetektől létezik egy mesterterv és minden lépés az EU elhagyásának irányába történik, de valószínű, hogy ezzel mint reális alternatívával, jó ideje számolnak, és megpróbálnak erre is felkészülni, meg ebbe az irányba is hangolni a közvéleményt. Legalábbis minden jel erre utal, sőt egy csomó lépésnek csak így van logikája. És, hogy mi lesz a közvéleménnyel?

Nos, illiberális államban nem feltétlenül szabadok a választások.

Nem, nem a jövő évire gondolok, amelyek nem lesznek ugyan tisztességesek (a kormány óriási fölényben lesz a média és a források tekintetében, továbbá magára szabta a választási rendszert). De még szabad választás lesz (értsd nem kell eredményt hamísítani), a Fidesz így is nyerhet. De mi van, ha 2022-ben már ez sem lesz elég?”

Videón a Csepelen lövöldöző rendőr – vádat emeltek ellene

A férfi tavaly decemberben, szolgálaton kívül, részegen lőtt rá a társasházkezelő cég alkalmazottjára. Akkoriban még a BRFK hivatásos állományához tartozott.

A vádirat szerint a rendőrtiszt 2016. december 1-jén a kora délutáni órákban az általa is lakott XXI. kerületi társasház földszintjén, szolgálaton kívül, részegen meglátta a társasházkezelő cég alkalmazottját, aki éppen egy molnárkocsit tolt.

Rövid vita után először

több lövést adott le a plafon felé, majd egy célzott lövést a takarító irányába.

Csak a véletlennek volt köszönhető, hogy a lövedék nem találta el a férfit, átfúródott a tűzlépcsőház ajtaján és a falban állt meg. A rendőr szabálytalanul, az átlagosnál jóval nagyobb roncsolásra képes, úgynevezett expanzív lövedéket használt.

Ezt követően megpróbálta összeszedni az általa kilőtt valamennyi lövedék hüvelyét, majd felment a lakásába, a töltényhüvelyeket a WC-be dobta és lehúzta, hogy eltüntesse őket.

A rendőrről kiderült, hogy

egy héttel korábban, szintén részegen, a társasház pincéjében dolgozó két férfit fenyegette meg, mert fúrtak.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség a volt rendőrrel szemben emberölés bűntett kísérlete, valamint két rendbeli kényszerítés bűntett kísérlete miatt nyújtott be vádiratot.

A lövöldöző rendőrről itt nézheti meg a videót.

Baltával verte agyon, majd felgyújtotta a nejét

Ha másodfokon is elítélik, élete végéig börtönben marad.

Halmazati büntetésként életfogytig tartó fegyházra ítélte a Debreceni Törvényszék azt a férfit, aki 2016. január 22-én baltával megölte, majd felgyújtotta feleségét Debrecenben, Nyíl utcai otthonukban. P. Lajos leghamarabb 25 év múlva bocsátható feltételes szabadlábra.

A férfi és felesége 1984-ben házasodtak össze, két gyerekük született.

A vádlott nehezen tolerálta felesége enyhe szellemi fogyatékosságát.

Kezdetben – mondvacsinált indokokkal – „csak” a nőt bántalmazta, később kisfiát is. A megfélemlített, visszahúzódó asszony feljelentést soha nem tett.

A két gyereket végül a nagyszülők és a nagynéni nevelték.

P. Lajos egyre gyakrabban és durvábban verte feleségét, gyerekeitől is eltiltotta.

Lányuk csak 2015-ben vette fel vele a kapcsolatot, akinek elpanaszolta a bántalmazásokat. Lánya titokban mobiltelefont vett neki és együtt próbáltak kiutat találni a testi-lelki terrorból. A nő fontolgatni kezdte a válást is.

2015 második felében a férj többször is súlyosan összeverte az asszonyt, egyszer pedig szó nélkül szúrta hason egy konyhakéssel. Lánya orvoshoz vitte, megtették a feljelentést is, a rendőrség, majd a bíróság pedig 30 napra távoltartó végzést rendelt el. A vádlottat felbőszítette a helyzet, kisemmizett mártírnak állította be magát és az ismerősöknek hangsúlyozta, hogy csak a gyerekei vádaskodnak. A Nyíl utcán egy szomszédtól kért átmeneti szállást, ahonnan folyamatosan szemmel tartotta feleségét.

2015 decemberében átmászott a kerítésen, bement a házba,

és feleségét erőszakkal Derecskére citálta. A rokonoknak azt akarta demonstrálni, hogy szeretik egymást, minden egyéb híresztelés hazugság. A rokonok azonban látták az asszonyon tükröződő félelmet, aki csak tétován állt ott, leszegett fejjel. Végül sikerült felhívnia a lányát, aki a férfi fenyegetése ellenére hazavitte. Innentől kezdve éjjel-nappal egy szomszéd vigyázott rá, a férj ellen pedig újabb 30 napra távoltartást rendeltek el.

P. Lajos nem akart belenyugodni a helyzetbe. Egyik barátjának mondta is, hogy

ha nem úgy alakulnak a dolgok, akkor megöli a feleségét, a házat felgyújtja, ő pedig öngyilkos lesz.

2016. január 22-én ruhaneműket és műszereket akart elhozni, amikor meglátta, hogy az asszony a kapuban áll. A rá vigyázó családi barát éppen röviddel azelőtt, rövid időre távozott. Az asszony a műszereket nem találta, így behívta a férfit, aki hamar felmérte, hogy felesége egyedül van.

Számon kérte rajta a szerinte hiányzó szerszámokat, majd puszta kézzel nekiesett. A nő az ágyra zuhant, a férfi ekkor a kazánházból egy baltát hozott be és feleségét két alkalommal nagy erővel fejen vágta.

Az asszony azonnal meghalt.

A férfi ekkor a lakásban talált hivatalos iratokkal befedte a testét, meggyújtotta, majd a fáskamrában megpróbálta felakasztani magát. A huzalok azonban elszakadtak, így kezeire vezetéket tekert és azokat a konnektorba dugta. Áramütést szenvedett, de nem halt meg. Nem sokkal később a nő lánya, majd a szomszéd is próbált bejutni a házba, ahová végül a rendőrök és a tűzoltók segítségével tudtak bemenni.

Az eljárás során a szakértők kimondták: a férfi kapcsolataiban a dominanciára törekszik,

az agresszió jellemének stabil része:

potenciális indulati gyilkos személyisége rejtőzik benne. P. Lajos az eljárás során javarészt beismerő vallomást tett, a bántalmazásokat azonban tagadta, szerinte voltak konfliktusok, de harmonikus, szeretetteljes házasságban éltek. Nem volt olyan tanú, aki ezt megerősítette volna – emelte ki indoklásában Mocsáry Eszter. A tanács elnöke hozzátette: az asszony oly mértékű félelemben élt, hogy amikor közmunkásként esős időben hazaküldték őket, inkább a nap végéig az öltözőben ült, csak hogy ne kelljen hazamennie.

Az előre kitervelt szándékot egyébként a bíróság nem állapította meg. A férfi ugyan valóban beszélt ilyen tervekről, de ténylegesen csak a helyszíni körülmények egybeesése miatt alakulhatott ki benne a gyilkos szándék.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség 3 nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője fellebbezett. A bíróság döntése értelmében P. Lajos előzetes letartóztatásban marad.

Derékig ért a csirke a vágóhídon

0

Azonnal bezárt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfi vágóhídat. Súlyos hiányosságokat találtak, a fagyasztásra szánt termékeket például több napig a folyosón tárolták.

A NÉBIH közleménye szerint a hatóság összesen több mint 24 tonna nem nyomon követhető, jelöletlen, illetve emberi fogyasztásra alkalmatlan terméket vont ki a forgalomból. További száz tonna, selejtként megjelölt húst hatósági felügyelet mellett semmisítenek meg.

A tiszavasvári vágóhídon a szalagról közvetlenül a padozatra hullottak a csirkék,

az emberi fogyasztásra szánt húst a földről szedték össze a dolgozók.

A hatóság a kirívó élelmiszer-biztonsági szabályszegések miatt azonnali hatállyal elrendelte az egység tevékenységének felfüggesztését. Az üzem az újbóli működését csak a technológiai hiányosságok kijavítása után kezdhette meg, az emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek elszállítása és ártalmatlanítása azonban még több napig eltarthat.

Az érintettek milliós bírságra számíthatnak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!