Érdekes

Az Iszlám Államhoz indultak – Precedensértékű ítélet születhet

2017-09-13

Ez az első olyan eset Magyarországon, amikor fiatalokat azért állítottak bíróság elé, mert a terrorszervezethez szerettek volna csatlakozni.

Az első tárgyalási napon az ügyész ismertette a vádiratot, mely szerint a két férfi 2014 őszétől hónapokon át üzengetett egymásnak a gyakorikerdesek.hu-n arról, hogy és mint lehetne a szervezethez csatlakozni. A másodrend vádlottat az elsőrendű látta el tanácsokkal.

A felvilágosítás és lelkesítés olyan jól sikerült, hogy

a férfi 2015 januárjában útnak is indult, Isztambulba utazott.

A másik később akart csatlakozni hozzá, de aztán ez valamiért elmaradt, de a Facebook oldalán terrorcselekmények elkövetésével fenyegetőzött, ugyanakkor felajánlotta, hogy segíti azokat, akik az ISIS-hez akarnak csatlakozni. A Törökországból kitoloncolt F. Viktor előzetes letartóztatásban van, társa szabadlábon védekezhet.

A tárgyalás szünetében P. András, az elsőrendű vádlott védője azt mondta, ez az első eset Magyarországon, hogy valakit azért állítanak bíróság elé, mert külföldi terrorszervezethez akart csatlakozni. Hozzátette, hogy védence egy

szerencsétlen anyagi és mentális helyzetben volt,

amikor ezt a rossz döntést meghozta. Szerinte az Iszlám Állam pontosan az ilyen embereket célozza meg propagandafilmjeivel.

A Székesfehérvári Törvényszék tanúként idézte a másodrendű vádlott édesapját, aki azonban közeli hozzátartozóként megtagadta a vallomástételt, gyakorlatilag egy szót sem mondott a történtekről.

Az egyik szünetben annyit mondott a fuhu.hu-nak, hogy nem érzi magát felelősnek a fia tettéért.

Ha több bizonyítási indítvány nem lesz, akár már a következő, azaz a második tárgyalási napon ítélet születhet. A vádlottak akár öt év börtönt is kaphatnak. Egyébként megbánást tanúsítottak, azt mondják, ma már nem tennének ilyet.

Emberrablással és nemi erőszakkal vádolják egy zenekar tagjait

FüHü

2017-09-13

Emberrablással és nemi erőszakkal vádolják egy zenekar tagjait

Egy lengyel death metál banda, a Decapitated tagjait vádolják azzal, hogy elraboltak és csoportosan megerőszakoltak egy nőt az amerikai turnéjuk alatt.

A saját műfajukban az egyik legelismertebbnek számító zenekar tagjait Los Angelesben tartóztatták le, miután egy nő feljelentette őket.

A Guardian szerint egy Washington államban tartott koncert után

egy italra hívták meg őt és egy barátnőjét,

de amikor közeledni kezdtek hozzájuk, akkor tiltakoztak. Barátnőjét kidobták a buszból, őt viszont megerőszakolták.

A zenekar tagadja a vádakat.

Tíz éve történt – Medián: A többség vásárol vasárnap

FüHü

2017-09-13

Tíz éve történt – Medián: A többség vásárol vasárnap

2007. szeptember 13-án a Független hírügynökség a Medián legfrissebb felmérését ismertette. Ebből kiderül, hogy a magyarok 37 százaléka ellenzi az üzletek és bevásárlóközpontok vasárnapi nyitvatartását, miközben 58 százalék nem értene egyet azzal, ha megtiltanák, hogy ekkor is nyitva tartsanak.

Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1200 ember személyes megkérdezésével készített felméréséből kiderül, hogy

az emberek 83 százaléka szokott – legalábbis alkalmanként – vásárolni vasárnap is.

Egyhatoduk általában ekkorra időzíti a nagyobb vásárlásokat.

Azok közül, akiknek a szokásait egyáltalán nem érintené a nyitvatartás megtiltása, a többség (73 százalék) egyetértene a korlátozással. Az alkalmi vasárnapi vásárlók körében azonban már csak 27 százalék ez az arány. Minden tizedik válaszadó még azok közül is támogatja a vasárnapi zárva tartás kötelezővé tételét, akik egyébként éppen ekkor szokták bonyolítani a nagybevásárlást – mutat rá a felmérés.

Összességében

a magyarok 37 százaléka ellenzi, hogy az üzletek vasárnap is nyitva legyenek,

58 százalék pedig nem értene egyet a korlátozással.

Bár júliusban a Kereszténydemokrata Néppárt javasolta, hogy a vasárnap végzett munkát a „társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre” szorítsák vissza, a kezdeményezést kevesebben fogadják kedvezően az ellenzéki pártok táborában, mint a kormánypártokéban – olvasható a felmérésben.

Barnamedvék Magyarországon?

FüHü

2017-09-13

Barnamedvék nyomait fedezték fel néhány nappal ezelőtt Kánó határában, a települést Ragállyal összekötő út közelében – írta az Észak-Magyarország.

Az anyamedve és bocsa egy erdei úton Kánó és Imola között járt, az Aggteleki Nemzeti Park szerint az sem zárható ki, hogy a bocs a már Magyarország területén született – olvasható a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei napilapban.

Rózsa Sándor, a nemzeti park őrszolgálati osztályvezetője az újságnak elmondta: a medvék kóborolnak, egy nap alatt tíz-harminc kilométert is megtehetnek, és az is lehet, hogy már elmentek innen.

Nem először fordul elő ilyen riadalom. Bő két évvel ezelőtt például a Magyar Narancs számolt be róla, hogy Észak-Magyarországon a megelőző hónapokban folyamatos volt a medvék jelenléte. Ez annyit jelent, hogy – a korábbi tapasztalatokkal szemben – szinte biztos, hogy itt is teleltek már az állatok, és a hidegebb idő beköszöntével sem húzódtak vissza Szlovákiába, tehát már télen-nyáron vannak Magyarországon medvék – írta akkor a hetilap.

MTI/FüHü

Még idén bíróság elé állíthatják a rendőrgyilkost

Kenderessy Milán

2017-09-12

Még idén bíróság elé állíthatják a rendőrgyilkost

Lezárult a nyomozás a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében. A hungarista Györkös Istvánt akár még idén bíróság elé állíthatják.

Az ügyészség álláspontja szerint a férfi szándékosan lőtte fejbe tavaly október 26-án a hozzá házkutatásra érkező főnyomozót. A nyomozóhatóság szerint kizárt, hogy a gépkarabély véletlen sült volna el, bár a vádlott és védője erre alapozzák a védekezésüket. A hatóság állítását támasztja alá a három igazságügyi szakértői vélemény is.

Ha minden a tervek szerint halad, a jövőhéten iratismertetés lesz, majd még ebben a hónapban sor kerülhet a vádemelésre. Györkösnek hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyver engedély nélküli tartásával elkövetett lőfegyverrel visszaélés miatt kell felelnie.

A Magyar Idők értesülése szerint hogy a szakértők abban is közös álláspontra jutottak, hogy a gyanúsított körülbelül 60-70 centiméter távolságból lőtte fejbe a Nemzeti Nyomozó Iroda főnyomozóját, Pálvölgyi Pétert.

Az Iszlám Államhoz indultak, a bíróságon kötöttek ki

Kenderessy Milán

2017-09-12

Az Iszlám Államhoz indultak, a bíróságon kötöttek ki

Az interneten ismerkedtek össze, egyiküket Törökországban fogták el.

A vád szerint a két férfi 2014 őszétől hónapokon át üzengetett egymásnak a gyakorikerdesek.hu internetes portálon arról, hogy s mint lehetne a szervezethez csatlakozni. A másodrend vádlottat az elsőrendű látta el tanácsokkal.

A felvilágosítás és lelkesítés olyan jól sikerült, hogy a férfi

2015 januárjában útnak is indult, Isztambulba utazott.

Társa később akart csatlakozni hozzá, aztán ez valamiért elmaradt, de a Facebook oldalán terrorcselekmények elkövetésével fenyegetőzött, ugyanakkor felajánlotta, hogy segíti azokat, akik az ISIS-hez akarnak csatlakozni.

Azt a férfit, aki útnak indult, Törökországból toloncolták vissza Budapestre, azóta eljárás alatt áll. Egyikük szabadlábon, másikuk háziőrizetben várja az ítéletet, mindkettőjük ellen terrorcselekmény a vád.

Sok volt a rovásán, még több lett

Kenderessy Milán

2017-09-12

Az elítélt szidta és megfenyegette a börtönőrt, ezzel megduplázta a büntetését.

A 26 éves férfit már többször is elítélték, összesen ötször volt büntetve, többnyire vagyon elleni bűncselekmények miatt.

Legutóbb a lengyeltóti Szőlősgyörök környékén törte fel a hétvégi házakat, amiért 28 hónap börtönre ítélték,

büntetését a Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben töltötte.

Mivel a zárkájában mobiltelefont találtak, bántotta a zárkatársát, és az őrökkel is durván beszélt, fegyelmi büntetésként magánzárkába került.

Az elítélt nem hogy lehiggadt volna, még jobban bepöccent: az egyik este csak szidta az őrt a többi fogvatartott és őr füle hallatára, másnap reggel már életveszélyesen megfenyegette. Azt mondta, kitöri a nyakát, ha elkapja.

A férfit végül a Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség gyorsított eljárásban bíróság elé állította, a bíróság pedig

becsületsértés és zaklatás vétsége miatt

két év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.

Nyolcvan éves a hetedik híd

FüHü

2017-09-12

Nyolcvan éve, 1937. szeptember 12-én adták át a forgalomnak a hetedik budapesti Duna-hidat, az akkor Horthy Miklós hídnak nevezett Petőfi hidat.

A híd felépítését Budapest lendületes fejlődése tette szükségessé.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1906-ban javasolta, hogy a Nagykörút
folytatásában – Boráros téri híd néven – épüljön híd a Dunán. A
beruházás adminisztratív és pénzügyi okok, majd az első világháború
kitörése miatt eltolódott, de a napirendről nem került le. A munkálatok
megkezdését a Horthy Miklós kormányzóvá választásának tizedik
évfordulóját megörökítő 1930. évi XI. törvénycikk rendelte el, amely
arról is rendelkezett, hogy a leendő hidat (számos más intézmény
mellett) Horthyról nevezzék el.

A Magyar Királyi Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium által
meghirdetett tervpályázatra

tíz tervező 17 pályatervet nyújtott be.

Ezek közül hármat díjaztak, további hármat megvettek, de végül a minisztérium
hídosztályának vezetője, Álgyay-Hubert Pál irányításával készült
felsőpályás, rácsos szerkezetű, háromnyílású hídterv megvalósítása
mellett döntöttek. A költségek egyharmadát az állam, kétharmadát a
főváros viselte, a pénz a Duna-híd alapba került.

A kivitelezést a budai oldalon 1933-ban, a pestin 1934-ben kezdték
meg a mélyépítési munkálatokkal.

Ekkor alkalmaztak Magyarországon először a parti pilléreknél nagyméretű vasbeton keszont (túlnyomásos légterű, alul nyitott süllyesztőszekrényt), az alapozást a Magyar Rádió
élő adásban közvetítette a folyó fenekére lesüllyesztett légnyomásos keszonból. Az acélszerkezet gyártását, valamint a vasszerkezet
szerelését és fedőmázolását a MÁVAG végezte, a híd kivitelezési munkáit
Kováts Alajos építőmérnök irányította, a szerelési munka 1936-ban
fejeződött be.

A különleges karcsúságú, háromnyílásos, négy fő tartószerkezetű híd
112, 154 és 112 méteres medernyílásokkal hidalta át a Dunát. Feljárókkal
együtt

a hossza 514 méter, teljes szélessége 22,7 méter volt, ebből 15,7 méter a fakocka burkolatú kocsipálya, két villamosvágánnyal a közepén.

Oldalról két 3,5-3,5 méter széles járda fogta közre, amiből 1-1 méter
kerékpárút volt, mind az úttesttől, mind a járdától
elkülönítve. A villamos felsővezetékek és az úttest fölé függesztett
izzólámpatestek közös tartóoszlopait a járdaszegélyek mellett helyezték
el.

A budai hídfőt az osztrák-magyar haditengerészet emlékműve
díszítette, a fiumei világítótorony kicsinyített másával, a pesti oldal
északi részén állt az Elevátor-ház, itt volt a 6-os villamos kör
alaprajzú végállomása is. A próbaterhelést 1937 augusztusában két
mozdonyból és négy húsztonnás vagonból álló szerelvénnyel, valamint 32,
egyenként 11 tonnás locsolókocsival tartották, az átadásra 1937.
szeptember 12-én került sor.

A híd és tartozékainak építése az ellenőrzési költségekkel együtt kereken tízmillió pengőbe került.

A második világháború végén, 1945. január 14-én a visszavonuló
német csapatok felrobbantották a hidat. A szovjet hadsereg egy
ideiglenes hadihidat emelt a hídroncsra, az 1945. április 5-én átadott
szükséghídon vezetett át az a gázcső, amely a pesti oldal gázellátását
biztosította. A hídroncsokat 1946-ban emelték ki, a helyreállítási
munkálatokhoz 1951-ben fogott hozzá a MÁVAG. Az alépítményekben a
robbantás során nem esett lényeges kár, csupán a pillérek felső részeit
kellett pótolni és kijavítani, az acélszerkezet mintegy felét kellett
újra legyártani.

Az új átkelő a réginél szélesebb, ennek ellenére könnyebb lett, az
újjáépítés során 500 tonna acélanyagot takarítottak meg. Az úttestet 18
méterre, a kerékpárúttal ellátott járdákat 3,8 méterre szélesítették. Az
úttest fölé fénycsöves világítótesteket függesztettek a régi izzólámpák
helyébe. A hidat 1952. november 22-én nyitották meg a forgalom előtt,
ekkor kapta új nevét is Petőfi Sándor tiszteletére.

A hídon 1966-70-ben villamosvasúti vágánycserét és kisebb
javításokat végeztek, és teljesen újramázolták. 1979-80-ban a hídpályát
is felújították, a teljes pályaszerkezetet átépítették. Megszüntették a
kerékpárutat és az úttest szélességét 20,4 méterre növelték, a
villamosvágányok sávját az úttesttel egy síkban alakították ki, hogy az
autósok is használhassák, a híd így gyakorlatilag háromszor három
sávossá vált. Amikor 1982-ben a Boráros teret átépítették, a
villamosmegállókat középperonos aluljáróval egészítették ki.

Az utolsó komolyabb felújítás 1996-ban történt,

kicserélték a budai
pillér saruit, átépítették a villamospályát, amelyről leterelték a
közúti járműveket, a híd így ismét kétszer kétsávos lett. A 2010-ben
végzett fővizsgálat szerint a Petőfi híd felújításra szorul, mert
jelentősek a korróziós károsodások, a csapadékvíz-elvezetés tönkrement.
Utoljára 2013 augusztusában végeztek javításokat a Petőfi hídon, a
nagykörúti villamosvágányok felújításakor.

2016. március elején tégla méretű kő- és vasbetondarabok, a
változékony, csapadékos időjárás miatt meglazult útburkolati elemek
hullottak a hídról a budai alsó rakpartra. Ez is mutatja, hogy milyen
sürgős a Petőfi híd rekonstrukciója, amelyre a tervek szerint csak a
Lánchíd felújítása után, tehát 2020-nál előbb nem kerülhet sor.

Tíz éve történt – Cáfolja az SZDSZ, hogy átadná az egészségügyi tárcát

FüHü

2017-09-12

Tíz éve történt – Cáfolja az SZDSZ, hogy átadná az egészségügyi tárcát

2007. szeptember 12-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy az SZDSZ határozottan cáfol minden olyan híresztelést, mely szerint a liberálisok átadnák az Egészségügyi Minisztérium vagy más tárca vezetését a szocialistáknak.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint azok, akik az MSZP részéről ilyen javaslatot fogalmaznak meg, nem a biztosítási rendszerről szóló vita, hanem a koalíciós együttműködés kereteit feszítik szét. Az előző ciklusban az oktatási reform,

ebben a ciklusban az egészségügyi reform megvalósítása az SZDSZ legfontosabb feladata

– írja Horn Gábor.

Az SZDSZ szerint a kormányzás sokkal felelősségteljesebb feladat annál, hogy tárcákról vagy pozíciókról szóló méltatlan osztozkodássá alakuljon a koalíciós együttműködés. Az SZDSZ három minisztérium vezetését vállalta egy évvel ezelőtt, és kötelességének tartja, hogy a kormányzati ciklus végéig ennek a három minisztériumnak az élén, végig vigye a liberális párt által vállalt programot.

Az SZDSZ szerint Magyarország érdeke az, hogy a megszorítások mellett a reformok is megvalósuljanak

és a közös kormányzásnak csak akkor van értelme, ha lehetőség van a közösen kitűzött célok elérésére -olvasható a közleményben.

Horn Gábor szerint a tárcacsere felvetése azért is érthetetlen, mert a hétfői miniszterelnöki látogatáson a liberális frakció már egyértelművé tette, hogy csak a reformok közös végig vitelében lesz partner, a pozíciók és tárcák osztozkodásában viszont nem.

LAPSZEM – 2017. szeptember 11.

FüHü

2017-09-11

Ma a Teodórák ünneplik a névnapjukat, ne feledkezzenek meg róluk! És élvezzék ki a valószínűleg utolsó idei igazi nyári időt: az előrejelzések szerint akár 30 fok is lehet.

Népszava: Paks – Már csak a törvény fékezi a pénzköltést

Az Orbán-kabinet megpróbálná már a választások előtt elkölteni az atomberuházási keret nagy részét, ám az építkezés megkezdését számos hiányzó engedély és egy kényszerűen visszavont törvénymódosítás is hátráltatja – írja a Népszava. Az ellenzéki lap úgy tudja, hogy az idén ősszel – akár már szeptember folyamán – nyilvánosságra fogják hozni az Európai Bizottságnak a paksi beruházás állami támogatásáról szóló döntését. A már tavaly megszületett határozatban a Bizottság rögzítette, hogy állami támogatást tartalmaz a finanszírozás (vagyis piaci szempontból meg nem térülő beruházásra készül a kormány), de ezt az állami támogatást összeegyeztethetőnek tartotta a vonatkozó EU-szabályozással, ha a magyar állam betart bizonyos, a projekt gazdaságosságát tovább rontó feltételeket.

A határozat publikálását eddig is csak az Orbán-kabinet hátráltatta, abban bízva, hogy sikerül elhúzni a publikálást az osztrák parlamenti választás utáni időpontig.

A magyar kormány pedig azt reméli, hogy egy új összetételű osztrák kabinet esetleg engedékenyebb lesz, s el lehet tántorítani a bírósági fellépéstől. Erre konkrét cselekvési terve is van a magyar kormánynak: a lap forrásai szerint a következő hetekben-hónapokban számos osztrák cég nyer majd magyar tendereken.

Magyar Nemzet: „Rászálltak” a jegybanki alapítványokra a hatóságok

Száznál is több vizsgálatot kezdeményezett a Fővárosi Főügyészség és az Állami Számvevőszék a jegybanki alapítványokkal szemben – írja a HVG online változatára hivatkozva a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványait azért vették elő, mert versenyeztetés nélkül kötöttek szerződéseket. A lap szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság végül több tucat esetben állapított meg jogsértést, azaz a jegybank – amely a tiszta pénzügyek mintájaként kéne szolgáljon – alapítványainak minden tizedik szerződése volt hibás. Olcsón megúszták: az akár többmilliárdos tételekről szóló szerződések hibái miatt összesen 86 millió forintos bírságot kell fizessenek a jegybanki alapítványok.

A több, akár a tízmillió forintot is meghaladó bírság oka az lehetett, hogy a Fidesz-közeli és/vagy a Matolcsy család érdekeltségébe tartozó cégekkel kötött szerződéseket mintaként használták a jegybanki alapítványok, így ugyanazokat a szabálytalanságokat követte el több alapítvány is.

Magyar Idők: Most az iszlám integrál Európában

Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárával közöl terjedelmes interjút a Magyar Idők. A kormánypárti lapnak nyilatkozva az államtitkár a többi között arról beszélt hogy a tavaszi országgyűlési választásra, 1990-hez hasonlóan, az egész világ figyelni fog. Szerinte a balliberális pártok komoly külső, nyugati támogatást kapnak ahhoz, hogy megbuktassák a kormányt. A KDNP-s politikus sorosozott is egy sort, azt mondta a többi között, hogy úgy véli, ha a Soros-terv Brüsszel aktív szerepvállalásával megvalósul, akkor Európában hamar megtörténhet a népességcsere. További erős megfogalmazásainak az egyike:

„Az EU bürokratái doktrínák által vezérelt művi világban élnek, ami a politikai szóhasználatban és a döntésekben is egyre inkább látható.”

Világgazdaság: Az idén dönthetnek a finanszírozásról

A kormány még az idén dönthet a ferihegyi vasúti beruházás finanszírozásáról és ütemezéséről – tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Folyamatban van az engedélyezési tervek kidolgozása, a vasúthatósági létesítési engedély megszerzése ebben az évben várható. Az előkészítés uniós forrásokból zajlik. Ám a következő hónapokban derül ki, hogy milyen pénzekből fedezik a beruházás több tízmilliárd forintosra becsült költségét. Mivel az uniós keretben már kevés a tartalék, vélhetően hazai forrásra lesz szükség. Az előttünk álló hónapokban kell eldőlnie annak is, hogy miként alakul a beruházás ütemezése, mikor jelenhet meg a közbeszerzési pályázat, és mikor startolhat el az építkezés. Korábban, a 2024-es olimpiai pályázattal összefüggésben, azzal számoltak, hogy a vasút a következő évtized elején épülhet meg.

Kőbánya-Kispest és Monor állomások között 27 kilométeren új, az országos hálózatba illeszkedő kétvágányú, villamosított vasúti pálya, a 2-es terminálon pedig átmenő vasútállomás épül.

A fejlesztés nemcsak a főváros irányából, hanem a dél- és kelet-magyarországi nagyvárosokból is lehetővé teszi majd a légikikötő gyors és kényelmes megközelítését- írja a gazdasági lap.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Érdekes

Ez az első olyan eset Magyarországon, amikor fiatalokat azért állítottak bíróság elé, mert a terrorszervezethez szerettek volna csatlakozni.

a férfi 2015 januárjában útnak is indult, Isztambulba utazott.

szerencsétlen anyagi és mentális helyzetben volt,

Az egyik szünetben annyit mondott a fuhu.hu-nak, hogy nem érzi magát felelősnek a fia tettéért.

Egy lengyel death metál banda, a Decapitated tagjait vádolják azzal, hogy elraboltak és csoportosan megerőszakoltak egy nőt az amerikai turnéjuk alatt.

egy italra hívták meg őt és egy barátnőjét,

a magyarok 37 százaléka ellenzi, hogy az üzletek vasárnap is nyitva legyenek,

Barnamedvék nyomait fedezték fel néhány nappal ezelőtt Kánó határában, a települést Ragállyal összekötő út közelében – írta az Észak-Magyarország.

Lezárult a nyomozás a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében. A hungarista Györkös Istvánt akár még idén bíróság elé állíthatják.

Az interneten ismerkedtek össze, egyiküket Törökországban fogták el.

Az elítélt szidta és megfenyegette a börtönőrt, ezzel megduplázta a büntetését.

becsületsértés és zaklatás vétsége miatt

Nyolcvan éve, 1937. szeptember 12-én adták át a forgalomnak a hetedik budapesti Duna-hidat, az akkor Horthy Miklós hídnak nevezett Petőfi hidat.

A kivitelezést a budai oldalon 1933-ban, a pestin 1934-ben kezdték meg a mélyépítési munkálatokkal.

2007. szeptember 12-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy az SZDSZ határozottan cáfol minden olyan híresztelést, mely szerint a liberálisok átadnák az Egészségügyi Minisztérium vagy más tárca vezetését a szocialistáknak.

Az SZDSZ szerint Magyarország érdeke az, hogy a megszorítások mellett a reformok is megvalósuljanak

Ma a Teodórák ünneplik a névnapjukat, ne feledkezzenek meg róluk! És élvezzék ki a valószínűleg utolsó idei igazi nyári időt: az előrejelzések szerint akár 30 fok is lehet.

Népszava: Paks – Már csak a törvény fékezi a pénzköltést

A határozat publikálását eddig is csak az Orbán-kabinet hátráltatta, abban bízva, hogy sikerül elhúzni a publikálást az osztrák parlamenti választás utáni időpontig.

Magyar Nemzet: „Rászálltak” a jegybanki alapítványokra a hatóságok

Magyar Idők: Most az iszlám integrál Európában

Világgazdaság: Az idén dönthetnek a finanszírozásról

Kőbánya-Kispest és Monor állomások között 27 kilométeren új, az országos hálózatba illeszkedő kétvágányú, villamosított vasúti pálya, a 2-es terminálon pedig átmenő vasútállomás épül.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

A kivitelezést a budai oldalon 1933-ban, a pestin 1934-ben kezdték
meg a mélyépítési munkálatokkal.