Háborús hangulatkeltés Szerbiában

0
1000

A honvédelmi miniszter kardcsörtetésének célja a nemzeti érzelmek felkorbácsolása akkor, amikor brüsszeli nyomásra bele kell fogni a koszovói helyzet rendezésébe, ami a szerb hatalom szempontjából nem feltétlenül kedvező megoldást jelentene. A vajdasági magyar ellenzék tétlenséggel vádolja a VMSZ-t.

Különtudósítás a FüHünek:

A teljes civil lakosság számára kötelezővé tenné a katonai kiképzést, az 50 évnél fiatalabb hölgyek esetében pedig elsősegély-tanfolyamot és a rendkívüli helyzetekben történő fellépésre való felkészítést vezetné be Aleksandar Vulin szerb honvédelmi miniszter.

A tárcavezető szerint

„meg kell találnunk a módját, hogy ismét bevezessük a kiképzést azok számára is, akik nem tagjai a hadseregnek.

A világon egyetlen hadsereg sem elég nagy, a világon egyetlen hadsereg sem eléggé felkészült azokkal a kihívásokkal szemben, amelyek előttünk állnak, amennyiben nem bírják a lakosság, egy állam minden polgárának támogatását“.

A lakosság körében elsősorban azért keltett felháborodást az, hogy Vulin hadba szólítaná a népet, mert a kilencvenes évek háborúskodásai még élénken élnek az emberek emlékeiben, sokan vesztették életüket a horvátországi, boszniai vagy koszovói hadszíntereken, ahová erőszakosan hurcolták el a tartalékállományba sorolt idősebb férfiakat. Ráadásul Vulin a vérzivataros évtizedben a néhai szerb elnök Slobodan Milošević felesége, Mira Marković Jugoszláv Egyesült Baloldal nevű pártjának volt szóvivője és tevékenyen kivette részét az akkori háborús hangulatkeltésből.

A lakosság hadba szólításával kapcsolatban a belgrádi Biztonságpolitikai Központ szakemberei elmondták,

ha az állam úgy dönt, hogy a lakosság általános kiképzésébe kezd, az azt jelentené, hogy fennáll a külső agresszió veszélye az ország ellen, márpedig egyetlen elemzés sem jelez ilyesmit.

Vulin megnyilatkozásaival kapcsolatban nem tudni, saját magát exponálja ily módon vagy pedig kormánystratégia áll a háttérben. A bizottság, amelynek feladata a nemzeti biztonsági és védelmi stratégia kidolgozása, nyolc hónapja alakult meg, a kérdésben egyáltalán nem nyilvánultak meg.

A vajdasági magyar politikai szervezetek közül az ellenzéki Magyar Mozgalom szólalt meg az ügyben, amely a szerb kormánykoalíció részét képező VMSZ-t, pontosabban annak elnökét Pásztor Istvánt szólította fel, hogy elődjéhez, Kasza Józsefhez hasonlóan ő is ítélje el a szerb sajtó által gerjesztett háborús hangulatot, és a katonai mozgósításokat. A néhai pártelnök a kilencvenes években személyesen utazott le Belgrádba a mozgósított kiskatonák szüleivel, azt követelve, hogy hozzák őket vissza a frontról.

„Van-e a VMSZ-nek álláspontja a mozgósításokkal és a háborús hangulatkeltéssel kapcsolatosan? Netán ebben a kérdésben is teljes mértékben egyetért a VMSZ a Szerb Haladó Párttal?”

– teszi fel a kérdést a Magyar Mozgalom.

Aleksandar Vučić szerb államfő a magyar miniszterelnök mintáját követve a napokban „nemzeti konzultációt” hirdetett a gyakorlatilag független államként létező, de Szerbia által el nem ismert Koszovó jövőjére vonatkozóan. Emellett a boszniai Szerb Köztársaság elnökével Milorad Dodikkal bejelentették, elkészítik a szerb nép megmaradásáról szóló stratégiát. Szakértői vélemények szerint a honvédelmi miniszter kardcsörtetésének célja a nemzeti érzelmek felkorbácsolása akkor, amikor brüsszeli nyomásra bele kell fogni a koszovói helyzet rendezésébe, ami a szerb hatalom szempontjából nem feltétlenül kedvező megoldást jelentene.

Basity Gréta

 

 

 

 

 

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .