Kezdőlap Címkék Emberi Jogok Bírósága

Címke: Emberi Jogok Bírósága

Jogi kiskapu kell, hogy ne éheztessék a menedékkérőket?

Több menedékkérőt is éheztettek a tranzitzónákban, az üggyel már a strasbourgi bíróság is foglalkozott.

Éheztetik a menedékkérőket a magyar tranzitzónákban, erről szóltak a hírek az elmúlt hetekben. Az ügyet a Magyar Helsinki Bizottság tárta fel, a botrány a nemzetközi sajtóba is bekerült, több országban is írtak róla.

Júliustól ugyanis új menekültügyi szabályozás van érvényben Magyarországon: ennek értelmében Szerbia biztonságos országnak számít (pedig az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága szerint nem az), vagyis,

minden onnan érkező ember menedékkérelmét elutasítják.

Ahogy a Helsinki Bizottság szakértője, Zádori Zsolt a Független Hírügynökségnek elmondta, ez nem is normál eljárás keretében történik, hanem úgynevezett elfogadhatósági eljárásról van szó. Ez azt jelenti, hogy miután beengedik a határon (sokszor hónapokig) várakozó menedékkérőt a tranzitzónába, meghallgatják, megnézik, melyik országokon át jött, és ha van köztük biztonságos harmadik ország, akkor „nem elfogadhatóként” el is utasítják a kérelmet.

Miután ez megtörtént, a menedékkérő idegenrendészeti eljárás alá kerül. A menedékkérelem elutasítása ellen van lehetőség fellebbezni, három napig. A kérelem elutasítása után azonban rögtön kötelező tartózkodási helyet jelölnek ki a menedékkérőnek, méghozzá a röszkei vagy a tompai tranzitzónának egy külön részlegét.

Itt viszont már nem jár a menedékkérőknek ellátás. Vagyis,

enni sem kapnak,

kivéve a kismamákat és a gyerekeket. A Helsinki Bizottság olyan esetről is tud, hogy étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani az ételt.

Élelmiszert viszont a menedékkérők csak úgy tudnának szerezni maguknak, ha elhagynák a tábort – amely csak Szerbia felé nyitott.

Volt, aki próbált ételt vinni a menedékkérőknek, például Iványi Gábor – de nem engedték be. Elment a tranzitzónához Hadházy Ákos is, aki a Facebookon azt írta utána: negyedórás tanácskozás után beengedték, majd beszélhetett az igazgatóval is, aki azt mondta neki, „jelenleg” nincs éheztetett menedékkérő.

Azt viszont elismerte, hogy

„korábban valóban voltak olyanok, akik néhány napig nem kaptak élelmet”,

de szerinte nekik voltak tartalékaik. Ugyanakkor az igazgató azt is mondta Hadházynak: „a törvény szerint rövidesen sokan lesznek ellátás nélkül hagyott menekültek a tábor területén”.

Az idegenrendészeti eljárás végén, ahogy Hadházy fogalmazott, rendezetten, papírokkal át kell adni az elutasított menedékkérőt a szerb hatóságoknak – akik azonban nem veszik vissza őket. Így aztán magyar menekülttáborba kell vinni őket, és valódi eljárást lefolytatni.

Kivéve persze, ha az éheztetés miatt a menedékkérő már korábban úgy döntött, hogy elhagyja a tranzitzónát,

ezt viszont csak úgy teheti meg, ha visszamegy Szerbiába.

A kormány szerint minden rendben volt az ügyben, a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében azt írja, „a magyar törvények világosan kimondják”, hogy mindenkinek, „aki menedékkérő státuszban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás”. Erre a magyar állam évente fejenként több mint 700 ezer forintot költ (ez kevesebb mint napi 2000 forintot jelent). Ha valakinek viszont elutasították a kérelmét, akkor el kell hagynia a tranzitzónát.

A közlemény szerint nincs botrány, csak „a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója” az egész.

Csakhogy az ügyben a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is lépett, és

kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a menedékkérőkről.

A Magyar Helsinki Bizottság fordult a bírósághoz, nyolc konkrét eset miatt. A bíróság végül mind a nyolc esetben elrendelte, hogy kapjanak ételt a menedékkérők. Ahogy közleményükben írják: „A döntések arra alapultak, hogy az élelem megtagadása az embertelen bánásmód tilalmába ütközik, illetve a bíróság – szintén a valóságnak megfelelően – fogva tartási helynek tekinti a tranzitzónákat, ahol az államot ellátási kötelezettség terheli.”

A Helsinki Bizottság azt is írja: a bizottság ügyvédei arról is tudomást szereztek, hogy a hatóság „megtalálta a jogi kiskaput” ahhoz, hogy a menedékkérők mégiscsak kaphassanak enni. Ahogy Zádori Zsolt fogalmazott,

„megoldották okosban”,

csakhogy ezt nem lehet jogállaminak nevezni.

Annyi történt ugyanis, hogy most már nem jelölnek ki kötelező tartózkodási helyet az idegenrendészeti eljárás alá került menedékkérőknek, vagyis nem különítik el őket a táborban. Így aztán jelenleg ugyanolyan ellátásban részesülnek ők is, mint azok, akiknek még nem utasították el a kérelmét.

Európai bíróság előtt a magyar tranzitzónák

1

Nyilvános meghallgatást tartott az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar tranzitzónás fogva tartás ügyében. A pert még 2015 őszén kezdeményezték a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei.

Tavaly márciusban nem jogerős ítéletében a strasbourgi bíróság kimondta: az, ami a hazai tranzitzónákban történik, az fogva tartás, mégpedig jogellenes fogva tartás. A kormány azonban még azt is tagadja, hogy őrizetről volna szó. A per a Nagykamara előtt folyik tovább. A mai meghallgatáson a felek szóban is előadták jogi érveiket.

A Magyar Helsinki Bizottság erre vonatkozó közleménye kitér arra is, hogy senki nem tartható fogva határozatlan ideig. Minden fogvatartottnak biztosítani kell, hogy bíróságon támadhassa meg őrizete elrendelését és az őrizet végrehajtásának módját. Ez a jog mindenkit megillető alapjognak számít. „Magyarországon mégis van egy személyi kör, akitől mindezeket válogatás nélkül és önkényesen tagadják meg: ők a tranzitzónában szabályosan menedékjogot kérő emberek. Bár szó sincs arról, hogy bármiféle bűnnel vádolnák őket, a magyar hatóságok sokszor mégis hónapokon át tartják őket fogva, és nem biztosítják nekik a jogorvoslat lehetőségét. Ma már szinte mindegyik magyarországi menedékkérőt efféle őrizetbe helyezik,

még az se számít, hogy valaki kínzásáldozat, nagybeteg vagy gyerek.”

A Helsinki Bizottság emlékeztet arra, hogy az európai joggyakorlat szerint a menedékjog megállapításához csak a legritkább esetben és a lehető legrövidebb ideig lehetne a kérelmezőt fogva tartani. „Ehhez képest 2015 óta a fizikai és a jogi határzár létrehozott, majd fő szabállyá tett egy olyan fogvatartási formát, amely gyakorlatilag minden kérelmezőt rács mögé kényszerít, és még csak megpanaszolni sem lehet, bíróság nem vizsgálhatja felül az őrizet indokoltságát. A tompai és röszkei konténerlágerekben ma is fogvatartott százaknak a fele gyerek, harmada pedig nő.”

A Helsinki Bizottság szerint a strasbourgi bíróság fellebbviteli fóruma, a Nagykamara előtt zajló pernek túlzás nélkül európai jelentősége van. Nem csupán a menedékkérők vagy a menekültügy szempontjából, hanem a jogállamiságéból is. Hosszabb időre eldőlhet a kérdés ugyanis:

vajon a biztonsági, határvédelmi szempontok markánsan és mindenben felülírhatják-e az emberi jogokat.

A perben a magyar kormány oldalán beavatkozóként az orosz, a lengyel és a bolgár kormány sorakozott fel. A Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei mellett pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), három tekintélyes civil menekültügyi szervezet (ECRE, ICJ, DRC), illetve egy tekintélyes olasz egyetemi oktatói csapat.

A Nagykamara jogerős ítélete legkorábban év végére várható.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK