Kezdőlap Címkék EKD

Címke: EKD

Ezerrel zajlik a német jóindulat megvásárlása

Önti a pénzt a kormány a német vállalatokba, az utolsó két hónapban az egyedi támogatások háromnegyedét ezek a cégek kapták. Átlagosan kilencmillió forintba kerül egy új munkahely, de marad az olcsó összeszerelés. A Fidesz jövője a németek kezében van.

A német kormánypártok szava lesz a döntő az Európai Néppártban, amikor – várhatóan nyáron, legkésőbb ősszel – szavazni fognak a Fidesz sorsáról: fenntartják a tagság felfüggesztését vagy kizárják soraikból (hacsak a párt maga nem dönt a távozás mellett).

A németek szinte mindent visznek

Eddig is sokan éltek a gyanúperrel, hogy az éleződő magyar-uniós (ezen belül –német) kapcsolatok láttán a kormány egyedi kormányzati támogatásokkal (EKD) kívánja megenyhíteni a nyugati kormányokat. Ezen belül a német cégek felülreprezentáltsága eddig is feltűnő volt (persze hagyományosan a legnagyobb befektető országról van szó).

Ugyanez tapasztalható a március-áprilisi EKD-döntésekben is. Az ekkor kiosztott csaknem 16,7 milliárd forint egyedi készpénz-támogatáshoz 9 cég jutott hozzá, ezek kétharmada német vállalkozás, amelyek 12,7 milliárdot kaptak,

a teljes összeg 76 százalékát.

A maradék egy-egy magyar, spanyol és kínai vállalkozás.

Marad az autóipar

A kormány változatlanul az autóipari beruházásokat részesíti előnyben, a most megtámogatott cégek kétharmada ebben az ágazatban található, noha ezek túlsúlya már aggasztóan magas. Többségük a megszokott alkatrész-gyártás és hasonló, alacsony hozzáadott értékű profil. Egyetlen egy vállalkozásnál (spanyol autóipari cég fémalkatrész-gyártás) található az ipar 4.0 megjegyzés, ami arra utal, hogy valamivel magasabban termelékeny gyártást segítik készpénzzel. Erre az átlagot meghaladóan, 12,6 millió forintot adtak munkahelyenként.

Merthogy a vállalt 1680

új munkahely mindegyikére csaknem tízmillió forintot fizet

a költségvetésből a kormány. Pontosabban egymillióval kevesebbet, ha kivesszük a csomagból azt a magyar céget, amely papírgyártási technológia fejlesztésére kapott 7,1 milliárdot, amely nem társul új állásokkal. Vagyis változatlanul igen sok pénz kell ahhoz, hogy új tőkét hozzanak az országba.

Igen csak jól jár a Continental német autóipari csoport, amely két hónapon belül másodjára jutott jelentős összeghez. A februári 1,3 milliárd után áprilisban 420 millióból bővítheti kapacitását. Mindkét esetben igen bőkezűen bánik a közpénzzel a kormány: 14-15 milliót szán egy-egy új munkahelyre.

És – noha az „összeszerelő-üzem” csapdájából kiszabadulásnak a kormányon belül is nő a támogatása – egyelőre nyoma sincs annak, hogy szakítani akarnának a lassan kifutó efféle szalagmunka támogatásával. Olyannyira, hogy a hasznot szinte alig előállító autóablak-díszítőelem (!) előállítását végző német cég kapta a fajlagosan legtöbb pénzt, 16 milliót munkahelyenként. Vagyis sok-sok éven át ennek a vállalatnak minden alkalmazottját voltaképpen a magyar adózók fizetik. A legtöbb, 727 új állást kínáló szintén német járműves cég viszont csak 9,7 milliót érdemelt ki.

Egyre többért vesz munkahelyeket a kormány

Minden eddiginél többet, átlagosan 19 millió forintot fizet a kormány az idei munkahelyteremtő beruházásokhoz adott támogatásokkal. És változatlanul felülreprezentált az autóipar, miközben az illetékes miniszter is elszakadást szeretne erről.

Az év első két hónapjában 14 cégnek ítélt egyedi kormányzati döntéssel készpénzes támogatást, összesen csaknem 27 milliárd forintot – derül ki a külügyi tárca honlapján közzétett legfrissebb összesítésből.

Ezekben a cégek 1400 munkahely létesítését ígérik, vagyis átlagosan 19 millió forintba kerül az országnak egy új állás (a végösszeg ennél kisebb lesz, mert egy esetben nincs megadva a munkahelyek száma).

Ez több, mint a duplája a tavalyi átlagnak.

(Amely érték korábban szerényen emelkedett.) Sőt, a 2018 második felében adott szűk 30 milliárdból 3800 munkahely keletkezhet: ezeknél még a nyolcmilliót se éri el a fejenkénti támogatás (egy korábbi időszak átlaga 6 millió volt). A tavalyi átlagot az tolja a 10 milliós összeg közelébe, hogy december közepén került be a listába a BMW 12,3 milliárdja, amely esetében már 19 millió egyszeri ingyenpénzt vállalt a költségvetés. (És ebben nincs benne az egyéb kedvezmény, valamint az üzem teljes környékének infrastrukturális kialakítása mintegy 140 milliárdból.)

Látható tehát a mostani és a korábbi adatokból, hogy a kormány

drasztikusan növekvő támogatásokkal ágyaz meg a munkahelyeket létesítő cégeknek,

ami sok beruházás esetében veti fel a gazdaságosság kérdését: akár évekig a közösség állja szinte az összes kiadást.

A másik az örök probléma: az autóipar túlsúlya. Most is hat olyan beruházás található a listán, amelyek túlnyomó része alacsony hozzáadott értéket előállító összeszerelő jellegű termelést hoz létre vagy bővít. (Egy autóipari kutató-fejlesztő társaság is kap támogatást, ez nem az előző kategóriába tartozik.) Miközben a kormány illetékesei (és a gazdaságpolitikában rendre állást foglaló Matolcsy György jegybankelnök évek óta ígérik, hogy most már aztán megvalósul a termelékenységi fordulat.)

Ezt – a szavai szerint „leányvállalat-ország” arculatot kifogásolta decemberben Palkovics László innovációs miniszter is, hazai fejlesztések nagyobb hányadát sürgetve. (A helyzetet jellemzi az a paradoxon, hogy mindezt egy olyan autóbusz bemutatóját mondta, amelynek szinte minden fontos része a karosszérián kívül külföldi eredetű.)

Ebben a január-februári időszakban messze a legtöbbet a Mol kapta, vegyiüzem építésére 11,6 milliárd forintot. Magyar tulajdonú támogatott cégek vannak még rajta kívül is, de csak öten. Vagyis a kiosztott pénz nagyobb része ismételten valamilyen külföldi multinacionális társasághoz megy, amelyik aztán – amikor már nyereséget termel az egység – megvádolható lesz azzal, hogy „kitalicskázza” a profitot.

Ömlik az ingyenpénz a multikhoz

Szűk két hónap alatt 15,7 milliárd forintot adott támogatásképpen a kormány 13 cégnek, amelyek zöme külföldi multi. Újabb 4 autóipari vállalkozás lett gazdagabb költségvetési pénzzel. A BMW 12 milliárdja ebben még nincs is benne.

A szavakban a multik ellen harcoló magyar kormány (az előző, júliusi közzététel után) augusztus 21-e óta újabb 13 nagy cégnek nyújtott egyedi kormánydöntéssel (EKD) vissza nem térítendő támogatást új munkahelyekért cserébe – derül ki a külügy tárca honlapján megjelent táblázatból.

A 13-ból mindössze három hazai tulajdonú, a többi valamilyen külföldi, jellemzően multinacionális cég itteni részlege. Az ingyenpénzzel megdobott vállalkozások közt négy német központú; ez valószínűleg nem véletlen: a kétoldalú gazdasági kapcsokat az is erősíti, hogy a német cégek kitűnnek erős „visszafogottságukkal”, amikor a magyarországi körülményekről formálnak véleményt.

A kormány tovább nyomja az autóipari vonalat,

noha sokan figyelmeztetnek ennek veszélyére. Most megint kapott négy társaság támogatást ebben az ágazatban (például motor-részegség-, visszapillantó-tükör-gyártáshoz). Két kivétellel (szolgáltató központok, valószínűleg a vállalatcsoport egésze számára) mind ipari termelő cégről van szó, amelyek a még mindig nagyon olcsó hazai munkaerő miatt vannak és fejlesztenek nálunk.

A kiosztott 15,7 milliárd forintért vállalt új munkahelyek pontos száma nem tudható, mert két cég, a francia Ceva-Phylaxia oltóanyag-gyártó és a japán Denso, autóipari vállalat (több, mint 1,6, illetve csaknem másfélmilliárd támogatással) neve mellett nem közöltek erről adatot. Ezeket kivéve a listából 12,6 milliárd a most kiosztott pénz, amelyek esetében 1979 új munkahelyet ígértek. Vagyis darabonként 6,3 millió forintot, ami

közel egy évig a teljes bérköltséget fedezheti.

(És ebben nincs benne az általában ugyancsak odaítélt adókedvezmény, valamint esetleges állami infrastrukturális fejlesztés.) A most pénzt kapott cégek nagyobbik része az elmúlt években már élvezte a hazai támogatást korábbi fejlesztéseik fejében.

A listán az utolsó dátum múlt heti, vagyis hiányzik róla a hétfőn aláírt EKD-szerződés a BMW-vel, amely egymagában meghaladja a 12 milliárdot, fejenként a duplája a 13 cég átlagos támogatási összegének. Amely ugyancsak nem tartalmazza az adókedvezményt és a pénzbeli támogatás alighanem többszörösét kitevő infrastruktúra-fejlesztés értékét.

BMW Debrecenben: jól járhatnak a lakás- és telekspekulánsok

Többszörös csereügylet eredményeként kerül majd a BMW-hez az a földterület, amelyen egymilliárd forintos zöldmezős beruházással megvalósul Magyarország ötödik autógyára, ezúttal Debrecenben.  Ami pedig az állami támogatást illeti – a kormány kénytelen lesz nyilvánosságra hozni, hogy mennyit kap egyedi kormánydöntéssel (EKD) a német autógyár, de azt már legfeljebb kiperelni lehet, hogy milyen adókedvezményekben részesíti a zöldmezős beruházást. Az idén volt már olyan autóipari beruházás, amelyhez csak EKD formájában munkahelyenként  közel 39 millió forintot adtak.

A Független Hírügynökség információi szerint többszörös csereügyletre van/lesz szükség a BMW debreceni gyárához szükséges terület biztosítására. A németek nem akartak bajlódni a jelenleg mezőgazdasági terület ipari területté nyilvánításának hosszadalmas és bonyolult procedúrájával, ragaszkodtak a „kész” területhez, s ezért első lépésként a helyi önkormányzat vásárolja fel a szükséges 400 hektárnyi földet. A terület nagyját egy agrárvállalkozótól, a többit több kisebb tulajdonostól veszik meg – mondták debreceni forrásaink, hozzátéve: a föld korábban a még akkor különálló Debreceni Agrártudományi Egyetem tulajdona volt, majd privatizálták, s ma már a környéken a legdrágábbak közé tartozik, negyven aranykoronásként van nyilvántartva. Úgy tudjuk, hogy az egyetemnek (amely ma már a Debreceni Egyetem egyik kara) még mindig vannak földterületei, amelyet szintén átad, ám cserébe földet kap másutt. Ezért is állítják a forrásaink, hogy bonyolult, többszörös föld-adásvételek, -cserék zajlanak le addig, mire elkezdődik a BMW gyár építése.

Azt közölték, hogy 400 hektár területről van szó, de az árat – érthető módon – nem lehet tudni, bár támpontok azért akadnak a piaci árra: az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának tavalyi összesítése szerint (amelyet a Világgazdaság ismertetett) a Debrecen melletti Ebes határában volt a legdrágább a föld, egy hektárjáért átlagban 5,1 millió forintot adtak. Ebes pedig 14 kilométerre fekszik  Kismacstól és 19 kilométerre Nagymacstól, azaz attól a területtől, amelyen – mint a dehir.hu írta –  a gyárnak otthont adó ipari park létesül. Az új ipari park infrastruktúráját a város alakítja ki – a földvásárlásra és erre a fejlesztésre 44 milliárd forintos kormánygaranciával megerősített hitelt vesz fel. Amint kész lesz az infrastruktúra, a város beruházását megtéríti a BMW – írta portál, amely azonban nem tér ki arra, hogy a területet utóbb – legalábbis a FüHü debreceni forrásai szerint – a németek megvásárolják.

Többet lehet majd minderről persze tudni, miután megköttetnek az adás-vételi szerződések, hiszen azok elvben nyilvánosak.

A tűzhöz közelieknek már a bejelentés előtt lehetett információjuk a BMW tervéről, s akár akkori – még nem felhajtott – áron megvásárolhattak földterületeket

(és egyébként a kiszámíthatóan bekövetkező, szakértők által 30-40 százalékosra várt egyéb lakáspiaci és –bérbeadási fellendülésre tekintettel lakóingatlanokat is). Mint forrásaink ezzel kapcsolatban megjegyezték:

korábban is voltak befektetésekkel kapcsolatos svindlik Debrecenben.

A mintegy 1 milliárd eurós zöldmezős beruházással létesítendő gyár – miként az a bejelentésből és a máris működő honlapjáról is kiderül – évente 150 000 (hagyományos és elektromos hajtású járművet) gyárt fog gyártani, több mint 1000 új munkahelyet teremtve. Ennek fényében érthető, hogy –  a Suzuki, az Opel, az Audi és a Mercedes után – az ötödik nagy autógyár létesítéséhez a  BMW jelentős állami támogatást kap, a fentiek mellett is. Azt majd csak hetek-hónapok múlva, a kötelező nyilvánosságra hozatal után tudjuk  meg, hogy pontosan mennyi és konkrétan milyen formájú támogatást kínált a magyar állam, legalábbis az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatási rendszeren (EKD) belül annak érdekében, hogy a BMW Magyarországot válassza. (A BMW idetelepülésének a története egyébként mintegy egy évtizedre nyúlik vissza, a Mercedes kecskeméti beruházását megelőzően is volt már BMW-gyárról szó szakmai és befektetésösztönzési berkekben, ám a projekt csak most válik valóra.)

Annyi kockázat nélkül megállapítható, hogy a támogatás jócskán meghaladja majd akár a Daimlernek nyújtott, akár a GM vagy az Audi számára a komoly fejlesztésekhez biztosított támogatást. Ez azért is nyilvánvaló, mert a kormány által rendszeresen (legutóbb egyébként egy hónapja) közzétett EKD-listából is látszik, hogy

az idő előre haladtával egyre többet kell költeni arra, hogy idejöjjenek a komoly befektetők.

Talán  legobjektívabb mutató az összehasonlításra az egy munkahelyre jutó támogatás összege, amellyel kapcsolatban – mint a FüHü télen megírta – a GKI-nál az egyedi kormánydöntéssel születő állami támogatásokat vizsgálva is az derült ki, hogy míg 2006 és 2010 között egy munkahelyhez átlag 4, 2017-ben már 12 millió forintot adott az állam, illetve, hogy „a támogatott beruházások összegének 2008 és 2013 között mintegy az 5 százalékát  finanszírozták támogatásból, ez 2015–16-ra 20 százalék körülire ugrott”.

A fent említett ennél frissebb adatokat tartalmazó listából sok érdekesség is kiderül.

Például az, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 200 munkahelyenként 8,86 millió forint EKD-t kapott, 2016-ban a fejlesztéséhez már 12,9 milliót; az Audi 2011-ben 8,3, az idén júniusban pedig közel 39 millió forintot kapott.

Ám mint korábban mi is megírtuk, nem csak EKD formában kapnak támogatást a befektetéseikhez a külföldi és a magyar cégek. Az LMP perelte ki, s kapta meg még tavaly az adatokat, amelyekből az derült ki, hogy

a Fidesz-kormány 2012 és 2014 között összesen 80 milliárd forint értékben biztosított adókedvezményt.

A legnagyobb kedvezményt ebben az időszakban az Audi kapta, 40 milliárd forintot, őt követte a Hankook több mint 1,7 milliárddal, majd a Hamburger Hungária erőmű 9, a Bridgestone pedig 6,6 milliárddal.

Mint a kormány befektetési ügynökségének, a HIPA-nak a külfödiek számára készített egyik kiadványában olvasható – „Az adókedvezmény Magyarország versenyelőnye a térség többi országához képest, amely mutatja a kormány elkötelezettségét az üzleti folyamatok akadálymentesítése és a Magyarországon működő kkv-k és  nagy cégek versenyképességének a növelése mellett”. Ösztönzők széles skáláját használják – köztük vissza nem térítendő és visszatérítő fajtákat is. A leggyakoribbak a készpénz jellegű támogatások (akár magyar akár uniós forrásból), adóösztönzők, alacsony kamatozású hitelek és ingyen vagy áron alul kínált telkek. És tegyük hozzá: egyéb a befektetések számára fontos egyéb „ösztönzők”, mint bekötő utak építése a sztrádáról a gyárig, helyi rendeletek a befektető számára kedvező módosítása, stb.

Közpénz a multiknak – helyes-e?

0

A multik helyett a hazai kis- és középvállalatokat kellene inkább helyzetbe hozni, az előbbiek az eddigi gyakorlat bizonysága szerint túlzó támogatásokat kapnak, a többi között egyedi kormánydöntésű konstrukcióban, s kedvezményeket élveznek a stratégiai megállapodásokban foglaltak révén is – állítja a Párbeszéd. Nézzük a számokat!

„Én örülök annak, hogy vannak Magyarországon multinacionális cégek, de nem értem miért kellene nekik akár egy forint támogatást is adni, hiszen nincsenek rászorulva.

A multi ellenes szájhősködést meg végképp abba kéne hagyni!”

– írta a legnagyobb közösségi portálon Karácsony Gergely a Párbeszéd elnöke, Zugló polgármestere. Előtte pártja közleményt is kiadott a témában, amely – a  Magyar Nemzet számításaira hivatkozva – azt írja, hogy  tavaly a kormány egyedi kormánydöntések alapján 18 céggel kötött megállapodást és 63,5 milliárd forinttal támogatta a vállalatokat, az új munkahelyek egyenként 11,4 millió forint közpénzből jöttek létre.

A kormány 3,6 évre kifizeti a munkások bérét, és a beruházások negyedét is átvállalja.

Ilyenről a hazai vállalkozások csak álmodhatnak, miközben ugyanennyi támogatásból sokszor ennyi munkahelyet lehetne létrehozni a kis és középvállalkozásoknál – írja a Párbeszéd Magyarországért közleménye.  Az Orbán-vezette, egymást követő kormányok 2011 és 2016 között összesen 164,9 milliárdnyi közpénztámogatást nyújtottak a Magyarországon működő multinacionális cégeknek.

Egy kis összehasonlítás

A FÜHÜ is részleteiben foglalkozott a témával a napokban, s megírtuk, hogy 2010. óta ugyan gálánsabban osztogatják ezeket az egyedi kormánydöntésű kedvezményeket, mégis kisebb eredményeket tudnak felmutatni, mint a megelőző szocialista-liberális kormányok az EKD terén. Hogy plasztikusan látszódjék a különbség, összeállítottunk egy táblázatot is, amelyben egyforma időtávot vettünk. Még egy megjegyzés az alábbi táblázathoz: 20­10 után a 2008-as válság utórezgései még jócskán belejátszottak, ám a megelőző időszakban magával a válság működőtőke-áramlása gyakorolt negatív hatásaival kellett megküzdeni.

A kkv-k-at kellene jobban támogatni

A Párbeszéd szerint túlzás ekkora előnyöket adni a nagyoknak, miközben a kis-és középvállalkozások szektorát ellehetetlenítik, ráadásul az óriáscégeket már ésszerűtlenül sokkal támogatják, stratégiai megállapodásokat kötnek velük, amelyek további előnyöket jelentenek a háttérben, például engedékenységet az adóvizsgálatokban.

Habár az Orbán-kormány kétségtelenül elsőbbséget biztosít a hazai vállalkozásoknak, de csak akkor, ha feltétlenül lojális rokonokról, haverokról van szó, mint Matolcsyék, Tiborczék, vagy akik vállalják a strómanságot, mint Mészáros Lőrinc.

Különben úgy járhatnak, mint Simicska és Spéder – írja a Párbeszéd, amely – ahogy azt a “Mindenki számít!” Programjukban is lefektették – gazdasági modellváltást sürget: a kettészakadó gazdaságszerkezet helyett a bővülő hazai kereslet mellett versenyképessé váló kis- és középvállalkozások működését elősegítő környezet kialakítására, tisztességes versenyre, és a társadalmi-környezeti érdekeknek megfelelően szabályozott piacgazdaságra voksolnak.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK