“Adja át forró üdvözletemet Vlagyimir Putyinnak és Kim Dzsong Unnak, akivel együtt összeesküvést szőnek az Egyesült Államok ellen” – üzente Trump Hszi Csin-pingnek. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.
“Nem valószínű, hogy a Kínában zajló nagy nemzetközi összejövetel letérítené az útjáról az amerikai – kínai kereskedelmi tárgyalásokat, mert mindkét fél túlságosan is érintett annak sikerében” – nyilatkozta a CNBC gazdasági televíziónak Neil Thomas, az Asia Society kutatója. Aki rámutatott arra, hogy “a kínai diplomácia nagy haladást tett előre, megnövelte a vonzerejét ráadásul akkor amikor kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Washington akar-e valóban kereskedelmi egyezményeket az ázsiai országokkal.”
Áprilisban kezdődött a vámháború az USA és Kína között, a vámtételeket azóta csökkentették és a döntést elhalasztották novemberig abban a reményben, hogy csúcstalálkozó lehet Donald Trump és Hszi Csin-ping között.
Trump vámháborúja Kína kezére játszott: ezért is látogatott el Narendra Modi indiai miniszterelnök hétéves szünet után Pekingbe hangsúlyozva Hszi Csin-ping elnökkel együtt:
”partnerek vagyunk nem ellenfelek.”
Hszi Csin-ping elnök “multipoláris rendezett világot” szeretne létrehozni a jelenlegi rendszer romjain, melyet Trump már majdnem teljesen szétvert. Kína nagykövete az Európai Unióban szövetséget ajánlott Brüsszelnek Trumppal szemben. Közben viszont Washington a kínai kapcsolat lazítását várja el az Európai Uniótól arra hivatkozva, hogy Kína támogatja Oroszország háborús erőfeszítését Ukrajnában.
“Putyin az ellenkezőjét csinálja Ukrajnában annak, amit ígért”
Scott Bessent pénzügyminiszter a Fox Newsnak adott exkluzív interjújában felrótta az orosz elnöknek Ukrajna intenzív bombázását. Hangsúlyozta, hogy Trump elnök szankciókat fontolgat: ”minden megoldás az asztalon van.” Trump többször is megerősítette, hogy Putyin
“nagyon szigorú következményekre számíthat, ha nem tesz semmit a béke érdekében.”
Putyin Anchorageben hozzájárult ahhoz, hogy leül tárgyalni Zelenszkij ukrán elnökkel, és Trump később csatlakozik a tárgyalásokhoz. Lavrov külügyminiszter sietett visszavonni az ígéretet amikor az NBC televíziónak arról nyilatkozott, hogy
“a béketárgyalásokat alaposan elő kell készíteni.”
A washingtoni szenátus kész arra, hogy szankciókat alkalmazzon Oroszország ellen – jelezte a republikánus frakció vezetője. John Barrasso, aki tagja a szenátus külügyi bizottságának is elmondta a Fox Newsnak, hogy “az európai nemzetekkel együtt erőt mutatunk Vlagyimir Putyinnak. A gyilkolásnak véget kell vetni. Tartós és ellenőrizhető békére van szükség Ukrajna és Oroszország között. Ez jó lesz mind Ukrajna mind Oroszország, Európa és az Egyesült Államok számára.”
Korábban Lindsey Graham republikánus szenátor javaslatára – a demokratákkal egyetértésben – a szenátus 500%-os büntető vámot javasolt azoknak az országoknak, melyek orosz olaj vásárolnak – támogatva ezzel Oroszország háborúját Ukrajnában. Trump ezt levitte 100%-ra, és végül csak Indiára vetett ki plusz 25%-os vámot , 50%-ra emelve a világ legnagyobb demokráciájának vámját. Emiatt paktált le Narendra Modi miniszterelnök Kínával.
Magyarország is az orosz olaj vásárlói közé tartozik: miközben más európai államok igyekeznek csökkenteni függésüket Moszkvától addig az Orbán kormány 90% fölé emelte az orosz olaj részesedését a magyar importban. Miért?
2,3 milliárd dolláros hasznot hozott az orosz olaj Orbánnak
A Handelsblatt című német kereskedelmi lap szerint az ukrajnai háború kezdete óta ennyit profitált az Orbán kormány az orosz olajból. David Pressman az USA egykori budapesti nagykövete 2,2 milliárd dollárról beszélt a CNN hírtelevízióban. Amikor megkérdezték Orbán Viktort, hogy mi van akkor, ha Trump szankciót vezet be az orosz olaj miatt Magyarország ellen is, akkor a miniszterelnök egyetlen szóval válaszolt: “baj!”
Peking win-win együttműködésre törekszik
Ezt a hangsúlyozta Hszi Csin-ping elnök a nagy pekingi parádé alkalmából. Mind Trump mind a kínai elnök hangsúlyozta, hogy az USA és Kína együtt küzdött a második világháborúban, csak épp arról feledkeztek meg, hogy nem a kommunisták hanem Csang Kaj-sek állama volt az Egyesült Államok partnere. A kínai kommunisták Sztálin segítségével győzték le Csang Kaj-sek tábornokot, aki Tajvanra vonult vissza. Ezért képviselte sokáig Tajvan Kínát az ENSZ-ben. Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter 1972-ben paktált le Kínával a Szovjetunióval szemben elismerve az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan nem önálló állam, hanem része az 1,4 milliárdos Kínának, melyet vaskézzel a kommunista párt vezet 1949 óta. Kissinger, az USA talán legnagyobb diplomatája, bírálta a Biden kormányt, mert az stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát 2021-ben. A legendás diplomata csaknem százévesen ellátogatott Pekingbe, hogy helyrehozza az Egyesült Államok és Kína kapcsolatait.
Peking Oroszországból hoz be földgázt és nem az USA-ból
Trump exporttörekvése megbukott – hívja fel a figyelmet a Bloomberg, hiszen Putyin és Hszi Csin-ping hosszas tárgyalások után megállapodtak abban, hogy Kína jelentősen növeli az orosz földgáz importját Szibériából és nem amerikai cseppfolyósított földgázt vásárol. A Szibéria 2 földgáz vezeték Mongólián keresztül szállít orosz földgázt Kínába. Mennyit? Miller, a Gazprom főnöke úgy nyilatkozott, hogy a gázvezeték évi 50 milliárd köbméter földgáz szállítását teszi lehetővé, tehát amit Oroszország elveszített az európai piacon azt eladhatja Kínának. Kérdés, hogy mikor? Miller elmondta, hogy addigis amíg a Szibéria ereje 2 földgáz vezeték megépül, fokozzák a szállításokat Kína felé a Szibéria ereje 1 földgáz vezetéken. Peking finanszírozza a földgázvezetéket, de minden bizonnyal jó árat tudott kialkudni az oroszoktól, akik a szankciók miatt szorult helyzetben vannak. Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin demonstratívan írta alá a földgáz egyezményt megmutatva Trumpnak, hogy van alternatíva az amerikai világrendhez képest.
