Kezdőlap Címkék Závecz Research

Címke: Závecz Research

Kérdezni tudni kell

Néhány héttel ezelőtt a Závecz Research kérdezte meg a budapestieket, hogy mit gondolnak a Liget Projekt befejezéséről, a befejezést helyeslik-e, vagy azt, hogy a még el nem kezdett építkezéseket ne csinálják meg, ami az új fővárosi vezetés álláspontja. Akkor a megkérdezettek mintegy kétharmada a főváros álláspontját támogatta. A beruházást megvalósító Városliget Zrt. most csináltatott egy másik kutatást, amely szerint viszont a többség helyesli a projekt befejezését.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a kormány részéről az egész Liget Projektet irányítja, elmagyarázta Bolgár Györgynek a Klubrádióban, hogy ezúttal másképp kérdeztek. Személyesen keresték meg a megkérdezetteket, eléjük tettek egy laptopot, megmutatták, hogy milyen épület állt ott korábban, és mit akartak a helyére építeni, például az eddigi autóparkoló helyére a Néprajzi Múzeum új csarnokát, vagy a Petőfi Csarnok helyére az új Nemzeti Galériát, akkor a válaszadók többségének az új megoldás tetszett. Baán szerint így kell korrekt módon kérdeznie a közvélemény-kutatónak.
Szerintem nem, és az igazi kérdést mostanában senki nem teszi fel a megkérdezetteknek, és általában a közvéleménynek. Az új fővárosi vezetés sem, amely egyoldalúan környezetvédelmi, „zöld” ügyként kezeli a Városliget ügyét. Holott – mint erről már írtam itt – nemcsak az a kérdés, hogy elvesznek a zöldterületet a múzeumok számára. Van itt még egy kérdés.

Az Orbán-kormány azért épít a Városliget szélére Néprajzi Múzeumot, hogy a múzeum kiköltözhessen a jelenlegi Kossuth Lajos téri épületből, és abba megint a Kúria, vagyis az államhatalom egy intézménye költözhessen.

Azért építene a Városliget közepébe Nemzeti Galériát, hogy a Galéria kiköltözhessen az egykori Királyi Palotának a Galéria számára újjáépített épületéből, s azt ismét a kormány reprezentációs céljaira használják. (Hogy pontosan mire, arról nem sok szó esik.) Ahogy az MTA korábbi tudományos kutatóintézeteit már kiköltöztették a Várból a Soroksári út egy mellékutcájába, hogy a helyükre a Belügyminisztérium költözhessen vissza a Várba. És ahogy a Széchenyi Könyvtárat is ki akarják költöztetni a Várból valahova, például az egykori Kilián-laktanyába az Üllői úton.

Mindez tíz- és százmilliárdokért, az adófizetők pénzéből.

A közvéleménykutatónak azt kellene kérdeznie, hogy helyeslik-e a megkérdezettek, hogy a Városliget közepére építsenek sok-sok közpénzből új Nemzeti Galériát azért, hogy az egykori Királyi Várban ismét az államhatalom reprezentálhasson. Nem hiszem, hogy erre igent mondana a megkérdezettek többsége. A fővárosnak, és különösen az ellenzéki pártoknak ezt a kérdést is fel kellene tennie, és nemmel kellene a maga részéről rá válaszolnia.
Kár, hogy a főváros és Ferencváros új vezetése elfogadja a tízmilliárdok elköltését, ha az új épületek nem a Városligetbe, hanem valahova máshova, mondjuk a ferencvárosi vagy zuglói rozsdaövezetbe kerülnek. Hogy a Galériának és, a Könyvtárnak is jó lenne egy alkalmasabb elhelyezés annál, ami a Várban megoldható? Elhiszem, csak azt nem tudom elfogadni, hogy ez lenne a legsürgősebb tennivalója ma a magyar államnak, hogy erre kellene a tízmilliárdokat költeni, miközben ugyanez az állam kisebb arányban költ közpénzt egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásra.
Németországban is újjáépítették az egykori királyi palotát, de nem államhatalmi intézmények költöznek bele, hanem múzeumként, kulturális célra használják.
Akárcsak nálunk, amíg nem jött Orbán.

Fidesz: a szegény vidék pártja

Az összes szavazó egyharmada támogatja a Fideszt, az ellenzék vezető szerepéért a DK és a Momentum vív versenyt – derül ki a Závecz Research friss kutatásából. A Fidesz tábora csökkent, Budapesten nagyon sokat veszített.

A Závecz Research november második hetében felvett válaszai alapján a teljes választókorú népesség körében két irányú változás ment végbe 3-4 héttel az önkormányzati választás után – derül ki a HVG számára készült felmérésből. Szeptember óta

  • a Fidesz tábora 35-ről 32 százalékra csökkent,
  • a Momentum bővítette táborát 5-ről 8 százalékra,
  • a DK támogatottsága változatlanul 9 százalék,
  • a Jobbik is maradt 6 százalékon,
  • az MSZP 6-ról 5 százalékra került,
  • a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon állt és áll,
  • az LMP legutóbb 2, most 1 százalékot ért el,
  • A Párbeszéd továbbra is 1 százalékos,
  • a párt nélküliek aránya 33 százalék.

A legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért tehát a Momentum a Demokratikus Koalícióval van szoros versenyben.

A biztos pártválasztók között a Fidesz ebben a hónapban 49 százalékot ért el. A DK az aktív szavazók 15 százalékára számíthat, a Momentum pedig 11 százalékukra. A Jobbik és az MSZP közel azonos táborral rendelkezik az elkötelezett szavazók csoportjában: 9, illetve 8 százalékot kapnak. A Mi Hazánk négy hónapja tartósan az elkötelezett szavazók 3 százalékára számíthat, az LMP-nek most 2 százaléka van ebben a körben, a Párbeszédnek 1 százaléka.

Látható, hogy az önkormányzati választás eredményét a Fidesz szenvedte meg egyedül, szignifikáns változást még a Momentum tudhat magáénak a nyár végéhez képest.

Jelentékeny táborvesztés, Budapesten brutálisan

Az önkormányzati választások tehát nem hagyták érintetlenül a pártpreferenciákat, a Fidesz tábora számszerűsítve 2,8 millió főről 2,5-2,6 millióra csökkent. A csökkenés korántsem egyenletes, vannak olyan társadalmi csoportok, ahol az átlagos aránynak több mint kétszeresét veszítette el a Fidesz. A harmincas-negyvenes-ötvenes korosztályokban 9, 11, illetve 10 százalékponttal lett kevesebb a támogató, az érettségizetteknél 8, a diplomásoknál 9 százalékponttal.

Látványos a visszaesés a fővárosban is, itt 15 százalékponttal csökkent a Fidesz tábora.

Érdekes fejlemény, hogy szeptember óta a falvakban is sok szavazó pártolt el a kormánypárttól, 8 százalékponttal kisebb lett a támogatók aránya. A Fidesztől távozók egyébként nem találhatók meg más párt hívei között, bizonytalanná váltak.

A szegény vidék pártja

Van néhány társadalmi csoport – a 30 év alattiaké, a szakmunkásoké –, ahol nem változott a Fidesz-tábor mérete, vagy – mint a 60 év felettieknél, az alapfokú végzettségűeknél, a vidéki városokban élőknél –, amelyekben valamelyest, 2-4 százalékponttal még nőtt is.

A Fidesz-tábor egyenletes társadalmi beágyazottsága most kevésbé érzékelhető. Amíg korábban például az egyes iskolázottsági csoportokban hasonló arányban találtak Fidesz-szavazókat, ezúttal az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások körében 36-37 százalék, az érettségizettek és diplomások körében 26-27 százalék az arányuk.

A Závecz adatai megerősítik az eddig is ismert tényt, hogy a Fidesz mára tipikusan a 60 éven felüli, alacsony iskolázottságú, kis jövedelmű vidéki városi és falusi népesség pártja.

Ebben a körben még erősödött is, a jobb szociológiai mutatójú rétegekben pedig gyengült.

A fiataloknál zárulhat az olló

Ugyanakkor a Fidesz minden rétegben magasan vezet, legkisebb előnye a 30 év alattiak körében van, ott 25 százalékuk van, a Momentumnak pedig 14 százaléka.

Az ellenzéki párt főleg itt, a fiatal választók csoportjában erősített, 7 százalékponttal több támogatója lett. A többi társadalmi rétegben is erősödött valamelyest a Momentum, általában 1-3 százalékpontot, az érettségizetteknél 4-et. Iskolázottság szerint egyébként viszonylag kiegyensúlyozott a Momentum tábora a kutatóintézet szerint: az alapfokú végzettségűek 7, a szakmunkás képzettségűek 6, az érettségizettek 9, a diplomások 7 százaléka támogatja őket.

MSZP, van még lejjebb?

Közzétette 2019. július havi kutatását a Závecz Research. A korábbi mérésekhez képest jelentősen csökkent a Jobbik és az MSZP támogatottsága. A Jobbik támogatottsága a választókorú népesség körében 6%, míg az MSZP már csak 5% támogatót mondhat magáénak.

Félmilliós Fidesz-veszteség: nem annyi, sőt

Szó sincs arról, hogy félmilliós támogatói tábort bukott volna a Fidesz – mondja a felmérést készítő Medián ügyvezetője. Szavaiból kiderül, hogy nehezményezi a hvg.hu interpretációját. A számok ugyanis azt tanúsítják, hogy a Fidesz inkább erősödött, különösen a szavazási hajlandóság alakulása következtében. Adataikat alátámasztja a Závecz Research mérése is.

Csak látszólagos a Fidesz jelentős támogatói csökkenése, a valóságban lehet, hogy még erősödött is a kormánypárt pozíciója, a hvg.hu ugyanis nem összemérhetőként számon tartott adatokat hasonlított egymáshoz – derül ki a Medián ügyvezetőjének szavaiból.

A portál márciushoz képest 7 százalékpontnyi, összesen bő félmilliós támogatásvesztésről írt cikket szerdán, beharangozandó a nyomtatott lap csütörtökön megjelenő számában olvasható teljes felmérést. (Ez utóbbi már csak a májussal összevetett adatokat tartalmazza.)

Hann Endre a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy számára indokolatlanul a Medián jelenlegi felmérését a márciusi adatokkal vetették össze a portálnál.

Ekkor ugyanis – karnyújtásnyira a választáshoz – a választani tudókat érdemes inkább alapul venni, ami márciusban 51 százalék volt a Fidesz esetében (a választókorúaknál 41 százalék). Mivel közben lezajlott a pártok megméretése, jelenleg a választási eredménnyel való összehasonlítás a szakszerű. Márpedig

a Fidesz listás eredménye 47 százalék volt, aminek a választani tudó biztos szavazók kategóriája felel meg, ez szeptemberben történetesen 60 százalék.

Vagyis a Fidesz vélhetően még erősödött is – vonta le a következtetést Hann Endre. Ebben persze szerepe lehet a választások utáni úgynevezett győzteshez húzás hatása maradékának is.

Azért is ellentmondásos a márciusi számok alapul vétele, mert a pártok támogatottsági arányát nagyban befolyásolja a szavazási aktivitás. Ez pedig nagyot zuhant április óta (egy héttel a választás előtt 66, most pedig alig 53 százalék mondta azt, hogy elmenne voksolni). Kivéve két pártot, a Fideszt és a DK-t, amelyek tábora rendkívüli elkötelezettségről tanúskodó 76, illetve 77 százalékban biztos szavazónak nevezte magát; az MSZP-ben mindössze 46 százalék az arány.

Egyébként ha a teljes választókorú populációt nézzük, akkor a választáshoz képest mért 4 százalékpont Fidesz-veszteség is csak 300 ezer embert takar, nem pedig félmilliót.

A Medián számai a többi párt esetében stagnálást-visszaesést mutatnak. A Jobbiké (9 százalék) a legdrámaibb: a teljes népességben 4 százalékpontnyi,

korábbi szimpatizánsainak negyede úszott el.

Ezzel az MSZP (8 százalék) hibahatáron belülre megközelítette őket. A DK 6, az LMP 3 százalékkal következik, utóbbi azonban már mindegyik összevetésben az 5 százalékos küszöb alá csúszott. Először mérte az ex-jobbikosok által alapított Mi Hazánk Mozgalmat a Medián. Az összes választónál 1, a biztos szavazóknál 2 százalékon állnak.

Összességében az mondható, hogy a pártokat elhagyók inkább a bizonytalanok táborát gyarapították, május óta 25-ről 31 százalékra nőtt ez a tábor.

A ZRI Závecz Research szeptemberi mérése is hasonló eredményt mutat, amelyet az Infostart ismertet. Eszerint egy hónap alatt szeptemberre alig változtak az erőviszonyok, a Fidesz tábora 35 százalék (választókorúak), illetve 57 százalék (biztos pártválasztók). Az MSZP változatlanul 6-7 százalékos, a Jobbik is őrzi 10 százalékos körét, miként a DK 4 százaléka se változik érdemben a 18 évnél idősebbek soraiban. A biztos pártválasztóknál a Jobbik 14, az MSZP 11, a DK 7 százalékot tudhat magáénak, az LMP 3 százalékot.

A Mi hazánk Mozgalom a Závecznél is megjelent, 1, illetve 2 százalékot mutatott ki náluk, vagyis a biztos szavazók körében nagyobb elkötelezettség vélelmezhető.

Egy baloldali ország, amely a jobboldalra szavaz

Az Új Egyenlőség című társadalomelméleti magazin elkészített egy politikai tesztet, amely kitöltőinek segít tisztázni, hogy ki számít ma baloldalinak vagy jobboldalinak Magyarországon. Az interneten elérhető kérdéssort a politizáló célközönségnek ajánlja Pogátsa Zoltán. Az internetes magazin főszerkesztője azt állítja, hogy a magyar nép annak ellenére baloldali maradt, hogy a jobboldali Orbán Viktort harmadszor választotta kétharmados többséggel miniszterelnöknek.

A tíz perc alatt kitölthető teszt segít tisztázni, hogy ki a jobboldali, ki a baloldali. Gondolja, hogy az emberek nem tudják, hogy milyen politikai értékek alapján élnek?

De, nagyon sokan tudják. A teszt azon kívül, hogy segít az értékek megfogalmazásában, a megerősítést is szolgálja, hiszen a konkrét kérdéseken, válaszokon keresztül jelzi a különböző elméleti irányokat. Alapvetően mi is a gazdasági bal-jobb értékfelfogást különböztettük meg, amely az elhanyagolt újraelosztáshoz való viszony alapján tesz különbséget. Azt tapasztaljuk, hogy a rendszerváltás óta a magyar politikai viták logikája alapvetően kulturális jellegű. Ezen a tengelyen az etnikai, a szexuális kisebbségekhez való viszonyulás, a hagyományos női-férfi szerepekkel kapcsolatos vélemények alapján szóródnak a vélemények, egy alapvetően zárt, vagy nyitott társadalom értékeinek megfelelően. Mi fontosnak láttuk, hogy a választókban tudatosodjon a gazdasági tengely is, amely a piacpártiság versus újraelosztás pólusok között mozog.  Mind a két témakört nagyon fontosnak tartjuk, ezért szeretnénk mindkét tengelyt bevinni a magyar közbeszédbe.

Nem létezik ugyanis az úgynevezett „balliberális” kategória. Ez egy oxymoron, vegetáriánus steak. A baloldaliak, más néven szocdemek újraelosztás pártiak, a liberálisok gazdaságilag jobboldaliak, piacpártiak. Összeköti őket, hogy a kulturális tengelyen mindketten nyitottak.

Úgy gondolja, egy ilyen teszt sokat segít abban, hogy sikerüljön megvilágítani, a mai politikai dzsumbujban ki merre tart?

Mielőtt a tesztet kitettük a honlapunkra, a Policy Solutions a Závecz Research-el, egy országosan reprezentatív mintán lefuttatta. Azt már korábban is tudtuk, hogy a magyar társadalom alapvetően újraelosztás-párti, ami azt jelenti, hogy Magyarország valójában baloldali, szociáldemokrata nézeteket vall. Ezt az eredményt kaptuk a teszt próbáján is, ami a jövő formálásának lehetőségeit is megmutatja. Ha ugyanis valaki valóban le akarja váltani az újraelosztást ellenző és mellőző Orbán Viktor kormányát, akkor a jelenlegi rendszerrel szemben nem a piaci liberalizmus nevében kell programot kínálni, mint eddig, hanem a gazdasági újraelosztás irányából. Ezen kívül az Orbán-féle „nemzeti” érzés helyett – ami identitást ad a társadalomnak – inkább a „nép” fogalmát lehet hatásos azonosság-képző tényezőnek használni, ami az igazságos, szolidáris társadalom elvére épül.

Ilyen politikai teszt, vagy értékmérő sokféle van a világban, de vajon a néhány perc alatt kitöltött kérdőív a maga 30 kérdésével képes pontosan megmutatni kiállítója politikai világképét?

Viszonylag nagy pontossággal. Sok forgalomban lévő tesztet megnéztük, a legegyszerűbb az lett volna, ha a piacon találunk megfelelőt. A nemzetközi tesztek tematikája, szóhasználata azonban nem alkalmas a magyar viszonyokra. A korábban Magyarországon használatos kérdések pedig a különböző pártok holdudvarából érkeztek, s a feladatuk is az volt, hogy a pártok felé tereljék a szavazókat. Ezért döntöttünk úgy, hogy szerkesztünk egy saját kérdéssort, amelynek a valós célja valóban a különböző vélemények kategorizálása volt. A végső formájában a tesztet kipróbáltuk a politikusokkal is, összevetettük például a rendszerváltás utáni Orbán Viktor véleményét a 2018-as Orbán Viktoréval. A kormányfő meggyőződésében bekövetkezett változást jól mutatta a koordináta-rendszerben bekövetkezett mozgás; a korábbi nyitott, baloldali értékeket valló kormányfő az idők során egy zárt, jobboldali politikussá formálódott. De a tesztünkön megmutattuk Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett helyét is, tehát akik kitöltik a tesztünket, hozzájuk képest is térbe tudják helyezni önmagukat.

A legnagyobb vélemény-változást valóban Orbán Viktor produkálta, de vajon vele együtt a szavazói is megváltoztatták a véleményüket, vagy a miniszterelnök karizmája, esetleg a gazdasági érdekeik vezérleték a választókat?

Valószínű, ma Orbán Viktorra nem ugyanazok szavaznak, akik ’98-ban, de ezt külön kutatás igazolhatná. Az bizonyosnak látszik, hogy például egy olyan személyiség, mint Jeszenszky Géza tíz éve még Orbán Viktor híve lehetett, de ma már biztosan eltávolodott a miniszterelnöktől, s vele együtt a tömegek is. De a képlet fordítva is igaz lehet, hisz manapság Orbánnak olyan hívei is vannak, akik ’98-ban biztosan ellene szavaztak. Mindez a Fidesz változásával magyarázható.

A konkrét tesztekben standard témák szerepelnek: ki hogyan vélekedik az abortuszról, a halálbüntetésről, a gazdagságról. Mindig ezek az alapkérdések?

Minden kérdés alapkérdés, mi nem akartunk rangsort felállítani. A témákat úgy válogattuk össze, hogy az elmúlt harminc évben ezek voltak a magyar társadalom kulturális és gazdasági vitatémái; nem tudnék olyat kiemelni, amely csak néhány embert érint. Az abortusz ma ugyanolyan fontos, mint az állam ingyenes oktatási-, vagy egészségügyi rendszere, mindkettő az utolsó három évben vált éles vitatémává. Korábban a romák, vagy az Európához tartozás osztotta meg ennyire a társadalmat.

Az Új Egyenlőség kérdőíve csak néhány napja került ki az internetre, egészen pontosan meg tudja mondani, hogy mennyire vált népszerűvé?

Igen, pontos számot tudok mondani. Tízezrek fedezték fel.

Azt tudják már, hogy inkább jobb, vagy baloldali emberek töltik ki az anonim kérdőíveket?

Persze, ismerjük a kitöltők korát, nemét, s úgy gondolom, hogy a mi közönségük inkább balos, aki híve az úgynevezett skandináv modellnek, ami a magyar viszonyok között radikális baloldalnak számít, Nyugaton mérsékeltnek. Ez a része a társadalomnak egyébként is nyitottabb, kulturális értelemben befogadóbb, ebben a szociáldemokraták a piacpárti liberálisokkal hasonló nézeteket vallanak.

Vannak a vállalt politikai értékek, s persze van maga a választás, amely során tapasztalatok szerint még a baloldali szavazók inkább személyre, és nem pártra szavaznak. Ebből eredően előfordulhat, hogy egy demokratikus ország diktátort választ magának?

A Policy Solutions és a Závecz Research készített egy másik reprezentatív kutatást, amely azt bizonyította, hogy a magyar társadalom fele, kétharmada részben elfogadja a különböző skandináv szociáldemokrata értékeket.

Az ország tehát baloldali, de azért már harmadik alkalommal kétharmaddal megszavaz egy jobboldali, időnként egészen a szélre csúszott magyar kormányt?

Igen, mert a baloldali politikus gárda gyakorlatilag szétesett, s nem képes talpra állni. Emlékezhetünk, hogy 2006-ban a baloldali MSZP és a liberális SZDSZ 2 millió 600 ezer szavazó támogatásával került kormányra, a Fidesz pedig az MDF-fel együtt szerzett 2 millió 500 támogatót. Abban az évben tehát úgy nyert a baloldal, hogy nagyjából azonos szavazót nyertek meg.

Ha megnézzük, hogy mi történt 2010-ben, akkor láthatjuk, hogy Orbán nagyon sok plusz szavazót nem szerzett, de megőrizte a korábbi szavazóbázisát, viszont a baloldal Gyurcsány kormányzása után először 1 millió 300 ezer, majd 1 millió alá küzdötte magát. Vagyis Gyurcsány Ferenc kormányzása a baloldal számára felért egy katasztrófával.

A közhiedelemmel ellentétben Orbán Viktor semmit sem csinál különösebben jól, zseniálisan semmiképp. A 8 millió választóból megtart 2 200-700 ezret, ami nem rossz eredmény neki, tisztességesen elvégzi a jobboldali politikusgárda a munkáját, de ez nemzetközileg nem kiemelkedő eredmény. Semmiképp nem jelenti azt, hogy Magyarország jobboldali többségű lenne. Csak annyi történik, hogy a jobboldal képes hozni a jobboldali szavazatokat, a baloldal viszont nem. Ez nemzetközi szinten is katasztrofálisan alacsony, az okáról érdemes lenne őszintén beszélni.

Manapság sokszor elmondják a politikusok, hogy a bal-jobb felosztásnak semmi értelme. Ezzel egyetért?

Semmiképp, aki ezt állítja az szinte bizonyosan jobboldali, aki nem érti, hogy a jövedelmek állam általi újraelosztása, a szegények, a rászorultak segítése alapvető eleme a politikának.

De hol vannak a baloldali szavazók?

A meglévő baloldalra egyáltalán nem hajlandók szavazni, passzívvá váltak.  Inkább el sem mennek a választani, mert nem akarják a hiteltelen baloldali politikusokat támogatni. Ha mégis voksolnak, akkor nem egyszer a kispártok mögé sorakoznak fel, ritkán még a Jobbikot is támogatják, vagy a Fidesz mellé állnak, mert programjukban vannak baloldali elemek. A baloldali szavazók a levitézlett utódpártokat már nem, vagy alig támogatják.

Miután a jogállamot már leépítették, s ma a hatalom egyre inkább tekintélyuralmi, mondhatni diktatórikus eszközökkel kormányoz, ilyen körülmények között érdemes demokratikus értékek után kutatni?

Nem, de nem azért mert az ország fele félelemben él, – ami demokráciában elképzelhetetlen – hanem mert az ország fele nem kötődik a demokratikus jogokhoz. Ugyanis a köztársaság, amely a rendszerváltás után elkezdett működni, az emberek többségének nem hozott jólétet, gazdagságot, biztonságot. Ezért a választók azt mondják, hogy őket nem érdekli az alkotmányosság, a jogbiztonság, a médiaszabadság, mert ezt nem tudják egy jobb élethez kötni. Csak akkor hajlandóak újra az igazságosságra, az elszámoltathatóságra, a számon kérhetőségre szavazni, ha azt hiteles emberek képviselik, akik garanciát jelentenek arra, hogy egy demokratikus, jogállami negyedik köztársaság igazságos lesz, újraelosztó, esélyteremtő, és nem csak kevesek gazdagodását hozza el. A levitézlett emberek alkotmányos ígéretei ma már fabatkát sem érnek! Nem lehet visszatérni a 2010 előtti időkbe.

Az önök által szerkesztett kérdőív egy ma még nem látható baloldal kialakításában kíván aktívan részt venni?

Igen, mégpedig egy skandináv típusú baloldal kialakításának serkentése lenne a cél, amelyben még megőrizték a szociáldemokrácia alapértékeit. A mai parlamenti ellenzéket képviselő baloldal beállt abba a sorba, amelybe Blair, vagy Schröder, amely valójában már nem volt szociáldemokrácia, hisz az újraelosztást, tehát a szegények, a hátrányos helyzetűek támogatását nem tartotta szem előtt. Ez Magyarországon leginkább Gyurcsány Ferenc fellépéséhez és miniszterelnökségéhez kötődik, s az ide tartozó politikusok már rég elvesztették népszerűségüket. Ugyanezért népszerűtlen Amerikában Hillary Clinton, vagy a briteknél Blair, illetve Németországban az SPD teljes garnitúrája; ezek a politikusok elvesztették a választóikat. Az igazi, tehát a hagyományos, valódi ’60-as évek szociáldemokráciája csak Skandináviában működik, s csak manapság tér vissza olyan emberekkel, mint Corbyn, Varufakisz vagy Sanders…

Érzésem szerint Magyarországon ilyen még csak nyomokban sem található!

Volt ilyen, hisz a napokban lemondott Szél Bernadett többször szóba hozta, hogy pártelnökként a skandináv modellt támogatja. Végül azonban az LMP elment valami teljesen követhetetlen irányba, Szél pedig távozott a politika élvonalából, ezzel az esély is távozott a politikából. Botka László is hasonlót akart az MSZP-ből, de őt a saját pártja megpuccsolta. A Momentum pedig bár tiszták és hiteles arcok, de már liberális irány. Vagyis manapság nincs olyan politikai szereplő, aki hitelesen képviselni tudná a skandináv típusú zöld baloldalt. Azt az irányt tehát, ami egyébként megfelelne a magyar nép értékeinek.

Akkor maradunk egy olyan ország, amelynek állampolgárai ugyan baloldali érzelműek, de azért megválasztanak egy diktátor-hajlamú jobboldali vezért?

Orbánt csak a jobboldali szavazók választják, a valódi baloldali szavazók pedig várnak arra, hogy egy hiteles új politikai csoport baloldali politikát csináljon Magyarországon.

Závecz: a Fidesznek abszolút többsége lesz, de….

Az nem lehet kétséges, hogy a Fidesz a listás szavazásban az első helyen végez, ezt állította Független Hírügynökségnek Závecz Tibor, a ZR kutatóintézet ügyvezetője, a délután három órás részvételi adatok alapján. A szakember szerint változatlanul nehéz megjósolni, hogy kinek nyit majd utat a kiugró választási kedv. Závecz szerint a Fidesz mozgósítása feltehetően korlátos volt, előfordulhat, hogy a várt 2.2 millió szavazó mellé további 250 ezret el tud vinni, de ez is csak 65 százalék, vagy valamivel afölé vinné a részvételi arányt. Vagyis a 65 fölötti szavazók feltehetően az ellenzéket erősítik, de nagyon szórtan. Vannak olyanok, állítja Závecz, akik azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a kvóta-népszavazás hárommillió emberét tudhatja maga mögött a Fidesz, ez azonban kevéssé valószínű.

A három órás adatok némileg módosították a nap előző időszaka alapján kialakított képet, az adatokból az látszik, mondja Závecz, hogy Budapest és a balos területek ekkorra lassan ébredezni látszanak, bár – teszi hozzá – a voksolási kedv mindenütt magasabb volt, mint négy évvel ezelőtt. A végeredményre azért nehéz bármit előre jelezni, mondja a kutató, mivel az egyéni választókerületi eredmények teljességgel kiszámíthatatlanok. Ha a részvétel felmegy 72-75 százalék fölé, a Fidesznek meglesz a listán az abszolút többsége, de a végeredmény, könnyen lehet, hogy csak egy hét múlva alakul ki, amikor kibontják a levélszavazatokat, illetve megszámolják a külföldről és itthonról leadott átjelentkezői voksokat.  Závecz szerint az látszik most, hogy ezen a napon csak a listás eredményt tudjuk meg biztosan.

Hamarosan kiderül, kik a legesélyesebb ellenzéki jelöltek

Január végén kezdődött el az a Közös Ország Mozgalom közvélemény-kutatása, amelynek az a célja, hogy felmérjék az ellenzéki győzelemre esélyes körzetekben, kik volnának azok a jelöltek, akik nagy eséllyel pályázhatnának a változást akaró választók szavazatára.

A körzetenként 1000 személyre kiterjedő felmérést egyrészt a Závecz Research, másrészt a Medián közreműködésével készítik el, jelenleg már 15 körzetben dolgoznak a kérdezőbiztosok. Gulyás Márton, a mozgalom vezetője úgy látja, jó ütemben folynak a felmérések, de még további öt körzetet szeretnének bevonni a választásokat megelőző hetekben. Ehhez továbbra is gyűjtik a támogatásokat.

Az első eredményeket 2-3 héten belül szeretnék nyilvánosságra hozni.

A kezdeményezést várakozással figyeli a közvélemény, mondta a Független Hírügynökségnek Gulyás Márton, de hozzátette: bizonyos szkepszis is tapasztalható. A mozgalom aktivistái számos rendezvényt tartanak ezekben a hetekben, s úgy látják, az emberek örömmel vennék, ha a szavazólistákon végül azok a nevek szerepelnek majd, akiket szívesen támogatnának. Ehhez persze arra volna szükség, hogy a jelölő szervezetek is belássák, összhangot kellene teremteni a szűkebb pártérdekek és a közvélemény elvárásai között.

Amint elkészülnek az első jelentések, az érdekelt körzetekben szeretnének tárgyalni az ellenzéki pártokkal, hogy közösen hasznosíthassák a több hónapos munka eredményeit.

Erősebb lett a Fidesz

0

Két százalékponttal erősebb a Fidesz a teljes népességen belül egy hónap alatt: ezt mérte a Nézőpont Intézet és a Závecz Research egyaránt. Második a Jobbik, utána az MSZP következik. A kormánypárti intézet az MSZP-t a parlamenti küszöbön mérte.

Decemberben a teljes felnőtt népesség 37 százaléka támogatta a kormánypártokat, ami két százalékpont növekedést jelent novemberhez képest a Nézőpontnak a kormánypárti Magyar Idők megrendelésére készült, és a FüHü-höz eljuttatott felmérésében. A Jobbik tábora újabb egy százalékpontot csökkenve csak 8 százalék, ami ugyan hibahatáron belüli változás, de

2014 óta a legrosszabb eredmény a párt számára.

Az MSZP-vel továbbra is 5, a DK-val pedig 4 százalék szimpatizál. Ezen a bázison az Együtt és a Fodor Gábor által vezetett Liberálisok 1-1 százalékon állnak, míg a Párbeszéd ezúttal sem érte el ezt a szintet. Az LMP-t a teljes felnőtt népesség 4 százaléka támogatja, szemben a Momentum 2 és a Kétfarkú Kutya Párt 1 százalékos szimpatizánsi táborával.

Ugyancsak decemberi mérést készített a Závecz Research, amely 31-ről 33 százalékra emelkedett Fidesz-eredményt tapasztalt. A Jobbik második, egy pontot csökkenve 9 százalékon áll, szorosan a harmadik az MSZP 8 százalékkal.

A Závecznél a DK és az LMP áll a parlamenti küszöböt képező 5 százalékon. A (Karácsony Gergely MSZP-s miniszterelnök-jelöltsége miatti) szakítás előtt mért Együtt-Párbeszéd-tandem változatlanul 2 százalékra számíthatna most. Maradt 1 százalékon a Momentum, a Kétfarkú Kutya és a Liberálisok.

A Nézőpont készített elképzelt listás választási eredményt is a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája alapján. Eszerint a Fidesz-KDNP 51 százalékon áll, így

a kormánypártokra többen szavaznának, mint az összes ellenzéki pártra együtt.

A Jobbik támogatottsága a biztos szavazók körében is tovább gyengült, a párt a 2014-es listás eredményétől hét százalékponttal elmaradva már csak a listás voksok 14 százalékára esélyes. A baloldalon is folytatódott a hónapok óta tartó átrendeződés, a biztos szavazók körében 9-9 százalékos eredményével a DK és az LMP is megelőzte az ezen a bázison mindössze 8 százalékon álló szocialistákat. A Momentum jelenleg a listás szavazatok 3, az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt 2-2, míg a Párbeszéd és a Liberális Párt 1-1 százalékára esélyes.

Nagyon hasonló eredményre jutott a Závecz is a mezőny elején, a szocialisták itt stabil harmadikok 12 százalékkal a 8, illetve 7 százalékos DK és LMP előtt. Az intézet azonban figyelmeztetésként megjegyzi, hogy ennek a szavazói rétegnek ilyenkor csak tájékoztató jellegű a támogatási adatsora.

Ez volt ma – 2017. október 12.

0

A kormánypárt törődik a választóival, az ellenzék önmagát pusztítja. Egy kifejezetten jól sikerült egyéjszakás kaland részletei. Összeolvad Vajna két kaszinója. Földi tanácsai Tarlósnak. Hollywoodi nagyágyúk szennyese.

Fűtött Fidesz, hűtött ellenzék

Egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy politikai fordulat következzen be Magyarországon. Az ellenzék lehűtött állapotban van, miközben a Fidesz folyamatosan hevíti a saját táborát. A kormánypárt törődik a választóival, párbeszédben van velük, az ellenzék önmagát pusztítja.  Hat hónappal a választások előtt bemerevedett választói viszonyokat láthatunk, az emberek jelentős része érdektelenné vált, nehéz elképzelni, hogy a hátralevő fél év felforgatná a viszonyokat. A Független Hírügynökség Závecz Tiborral, a Zavecz Research tulajdonosával készített interjút.

Mit értesz szex alatt? – durva videóklipet támogatott az NKA

Elhatárolódott Majka és ByeAlex dalától a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), miután előtte támogatta a megjelenését. Nem csoda: az u,u,u szövege kifejezetten explicit, és a hozzá készült videóklip sem visszafogott.

ByeAlex Tembo Senkise nevű duója Majka közreműködésével készítette el az u,u,u című számot, amely egy kifejezetten jól sikerül egy éjszakásnak tűnő kalandot részletez.

Lemond a kormány Vajna adóforintjairól

Varga Mihály miniszter ugyanis jóváhagyta Vajna két kaszinót működtető cégének miniszteri engedélyhez kötött összeolvadását, amely így a korábbi 2,1 milliárd forint helyett mindössze 400 milliónyi adót, árbevételének 2 százalékát kénytelen fizetni.

Tarlós utoljára figyelmeztette Földi Lászlót

Abból, hogy Tarlós főpolgármester nem rúgta ki páros lábbal Földi Lászlót, csupán eltiltotta a további fenyegetőzésektől, azt kell gondolnunk, hogy Földi László nagyon fontos és jó minőségű tanácsokat ad Tarlós főpolgármesternek. Ezeket a tanácsokat vélhetően pontosan, a megbeszélt határidőre, és a tőle elvárt minőségben szállítja.

Új időszámítás kezdődik Hollywoodban?

Egyre inkább úgy tűnik, lavinát indított el a New York Times cikke a nagyhatalmú producer, Harvey Weinstein szexuális zaklatási ügyeiről. Most már nemi erőszakkal is vádolják az eddig érinthetetlennek tűnő Weinsteint, és más hollywoodi nagyágyúk szennyese is előkerülhet. Léa Seydoux már az egész filmipar ellen írt vádiratot.

A francia színésznő, Léa Seydoux szerint sok Weinsteinhez hasonló férfi van Hollywoodban, aki visszaél a pozíciójával.

A többség tényleg átszavazna a baloldali jelöltre?

0

Magyarországon ma a kormányváltást akarók több mint kétharmada, 68 százaléka szavazna egy baloldali együttműködésre, és csak 22 százaléka nem tartja ezt valószínűnek. A szavazók 56 százaléka akar kormányváltást, 28 százalék a Fidesz-kormányzást szeretné továbbra is, míg 16 százalék bizonytalan, nem tudja.

A tegnapi, a Jobbik által a baloldali szavazókhoz intézett nyílt levél fényében különösen érdekes eredményre jutott a Publicus Research, amely a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 4 és 5 között, 792 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatással vizsgálta a magyar választókorúak véleményeit Botka László visszalépését követő politikai helyzetről. A kormányváltást akarók nagy százaléka nem váratlan, miként az sem, hogy a Jobbik szavazói is hajlamosak átvoksolni a baloldalra (erről pénteken nyilatkozott is a FüHü-nek Závecz Tibor, a Zácecz Resarch vezetője), de az arányok azért valahol meglepők.

A választók  43 százaléka tartja valószínűnek, hogy baloldali együttműködésre szavazzon 2018-ban, 42 százaléka viszont nem. Leginkább az MSZP és a más baloldali ellenzéki pártokra szavazók (90 és 79 százalék), illetve a Jobbik szavazók többsége (53 százalék 46 ellenében) is. A bizonytalan szavazók megosztottak a kérdésben: 39 százalék igen és 38 nem, a Fidesz szavazók 82 százaléka persze elveti ezt a lehetőséget.

Azaz a jobbikosok 53 százaléka (!) lenne hajlandó baloldali jelöltre szavazni 2018-ban.

Ami pedig a felmérés alapkérdését illeti: a megkérdezettek 43 százaléka úgy látja, hogy Botka László visszalépése érdemben nem befolyásolja a baloldal győzelmi esélyeit, miközben 27 százalék szerint valamennyire rontja, s 14 százalékuk szerint valamennyire javítja.

Viszont közel kétharmad (60 százalék) szerint Botka távozása érdemben nem befolyásolja az erőviszonyokat. Lényegében ugyanezt az eredmény jött ki, amikor azt kérdezték, hogy Botka még időben lépett-e vissza, teret adva egy új jelöltnek, akivel megerősödhet a baloldal: 61 százalék ért ezzel egyet, 29 ellenében.

Érdekesen kapcsolódik ehhez a kutatásnak az a része, amikor a visszalépésről kérték ki a véleményt a kutatók: a válaszadók 79 százaléka szerint ugyanis nem a miniszterelnök-jelölt a fontos, hanem az hogy az emberek választást szeretnének.

A megkérdezettek kisebbsége, 44 százalék szerint új jelölttel és kemény munkával van esély a Fidesz leváltására, 49 százalék szerint azonban nincs. A kormányváltást akarók kétharmada (65 százalék, 30 ellenében), is úgy gondolja, hogy az új jelölt és a kemény munka sikerre viheti a Fidesz leváltásán ügyködőket.

 

PÁRTPREFERENCIÁK. Az elmúlt két hétben a Fidesz támogatottsága nem változott, 25 százalék. Az MSZP tábora két százalékpontot csökkenve 10 százalék, míg a Jobbik tábora változatlan és 11 százalék. Az LMP két százalékpontot növekedve 5 százalék, a Momentum egy százalékpontot csökkent, így 1 százalék. A DK és Kétfarkú tábora változatlan, 4 illetve 1 százalék, míg az Együtt, a Párbeszéd, és az MLP támogatottsága nem érte el az egy százalékot.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK