Kezdőlap Címkék William Burns

Címke: William Burns

“Kína gazdasági válsága világválságot okozhat”

“Emlékezzünk 2015-re amikor a kínai tőzsde összecsuklása az egész világon éreztette a hatását: mínuszba fordultak a tőzsdék az USA-ban és más fejlett államokban is” – írja az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere a Washington Postban.

“Ha Kína válságba kerül, akkor eláraszthatja olcsó termékekkel az egész világpiacot miközben a Kínába irányuló globális export leáll. Ami a globális pénzügyi helyzetet illeti: Kína nem lesz képes segíteni a világnak, hogy túljusson egy nagy pénzügyi válságon míg 2008-ban ezt megtette” – ez a véleménye Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszternek, aki sokáig Kína fő lobbistája volt Washingtonban.

Hank Paulson nagyon is tudja, hogy miről beszél hiszen akkoriban épp ő volt a pénzügyminiszter Washingtonban.

“Az esetleges kínai válsággal szemben az USA egyáltalán nem maradna immunis annak ellenére, hogy a két állam kereskedelme mindössze az amerikai GDP 2%-át teszi ki. Elég arra utalni, hogy Kína birtokában van az amerikai államkötvények jelentős része.”

Peking most döntési helyzetbe került – hangsúlyozza Hank Paulson: “Hszi Csin ping elnök fokozta a kommunista párt irányító szerepét a gazdaságban, a nemzetbiztonság és a stabilitás érdekében  feláldozta a gazdasági növekedést. Pekingben előbb vagy utóbb dönteni kell: vagy marad a kommunista párt fokozott irányító szerepe vagy nagyobb teret engednek a piacgazdaságnak. A döntés kihathat az egész világra hiszen ha Kína úgy dönt, hogy a belső problémákért a külvilágot teszi felelőssé és megnöveli a nacionalizmust, akkor az USA-Kína kapcsolat a konfliktus irányában mozdulna el.”

Tegyük hozzá, hogy a pekingi Global Times már jelenleg is azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy tudatosan fékezni akarja Kína fejlődését a különböző szankciókkal, melyek tiltják a modern technológiák elérését a kínai gazdaság számára.

Mit kellene tennie az amerikai vezetésnek?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát. A republikánus Hank Paulson ezzel éppúgy nem ért egyet mint a 100 éves Henry Kissinger, aki nemrég még Pekingbe is elrepült, hogy igyekezzen helyrehozni a két nagyhatalom kapcsolatát.

Mit javasol Hank Paulson?

“Erős a pozíciónk a világban. Cégeink és egyetemeink a legelsők a világon. Vezetünk a modern technológiákban, energia tekintetében nem függünk a világtól. A szomszédaink a szövetségeseink.”

Mi következik ebből Hank Paulson szerint?

Hagyjuk működni a piacot, és ne növeljük az állami szerepet!

“Nem kell állami ipar politika!” – hangsúlyozza az USA ex pénzügyminisztere bírálva a Biden adminisztrációt, amely hatalmas összegeket költ például a chip iparág fejlesztésére.

“Nem ezzel kellene foglalkoznia az amerikai kormánynak hanem a fenyegető adósságválsággal. Csökkenteni kell az államadósságot, mert ez jelenti az igazi fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra”

– érvel Hank Paulson, aki mint Kína fő lobbistája Washingtonban szépen csendesen elfelejtené a kereskedelmi háborút a két nagyhatalom között. Érdekes, hogy ez sokban hasonlít Yellen asszony álláspontjára. Az USA jelenlegi pénzügyminisztere nemrég erről tárgyalt Pekingben.

Biden elnök álláspontját e tekintetben leginkább Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli, aki Kínával kapcsolatban már régen lemondott a válásról – decoupling – és a CIA igazgatójához, William Burnshöz hasonlóan sokkal inkább a derisking kifejezést használja mondván “meg kell tenni pár yardot a kínai kereskedelem korlátozására nemzetbiztonsági okból, de nem többet.” Az elmúlt évek szankciói, melyeket még Donald Trump kezdett el Kínával szemben, minden estre már megtették a magukét: Peking már nem az USA első számú kereskedelmi partnere, mert két szomszédja: Mexikó és Kanada immár a kínai vetélytárs előtt jár ezen a fontos területen.

“Putyin szerint Oroszország Ukrajna nélkül nem nagyhatalom”

0

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt hosszú írásban vázolja fel az amerikai hírszerzés tapasztalatait és céljait Oroszországgal és Kínával kapcsolatban.

William Burns, aki a Washington Postban idézi fel emlékeit utolsó moszkvai tárgyalásáról Putyinnal 2021 novemberében, megírta, hogy

“Közöltük velük: pontosan megértettük, hogy mire készülnek. Putyin és vezető tanácsadói meg voltak győződve arról, hogy ez az utolsó lehetőség Ukrajna megszerzésére. Ezért nyugtalanabban távoztam mint ahogy Moszkvába érkeztem.”

Vajon ezek után Putyin miért indította meg mégiscsak a háborút? Minden bizonnyal alábecsülte azt, hogy CIA mennyire pontosan képes előrejelezni az orosz szándékokat, és mennyire megerősítette Ukrajnát, ahol a villámháborút csírájában elfojtották amikor legyilkolták a Zelenszkij elnök elfogására Kijevbe érkezett orosz kommandósokat 2022 februárjában.

Marina Miron, a londoni King’s College hírszerzési szakértője elmondta, hogy a nyugati hírszerzés annyira hatékony: előbb ismerik az orosz vezérkar szándékait mint az orosz katonák, akiknek a parancsokat végre kellene hajtaniuk.

Mit csinál most a CIA? Igyekszik fellazítani az orosz közvéleményt, amelyet az elhúzódó háború és a gazdasági nehézségek szembefordulhatnak Putyinnal. Jól megmutatta ezt a Prigozsin puccs kísérlet amikor senki sem sietett az orosz elnök oldalára állni. Miért nem? De Gaulle tábornok mondta:

a sikernek mindig sok apja van, a kudarc árvagyerek!

Putyin ukrajnai háborúja kudarc Oroszországnak, de vajon az Egyesült Államoknak és Európának jó-e, ha elhúzódik a konfliktus?

Erről nyilván vita folyik Washingtonban, ahol tudják: nem Oroszország hanem Kína az igazi vetélytárs a globális versenyben.

Milyen viszonyt akar Pekinggel a Biden kormányzat?

Yellen pénzügyminiszter Kínában tárgyalt nem sokkal azután, hogy Hszi Csin-ping elnök fogadta ott Antony Blinken külügyminisztert is. Korábban Hirosimában Biden elnök kijelentette a G7 csúcstalálkozó után: “Megkezdődhet az olvadás a kínai kapcsolatokban.”

Ehhez képest az USA szövetséget kötött Indiával épp Kínával szemben. Pont úgy, mint 1972-ben amikor az USA Kínával paktált le a Szovjetunióval szemben, most Indiával kötött szövetséget a veszélyes vetélytárssá váló Kínával szemben.

Az 1,4 milliárd lakosú Kína, amely korszerű technológiával rendelkezik, sokkal veszélyesebb vetélytárs mint a Szovjetunió, amelynek gazdasági rendszere versenyképtelen volt. Épp ezért a CIA – a szervezet történetében egyedülálló módon – létrehozott egy “új missziós központot, mely kizárólag Kínára összpontosít” – írja William Burns igazgató, még hozzáteszi: “mindenütt fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy versenyre kelhessünk Kínával, Latin Amerikától Afrikán át az indo-csendes óceáni térségig.”

És Európa?

Erre nem sok szót veszteget a CIA igazgatója pedig az USA mindent megtesz azért, hogy gyengítse az Európai Unió kapcsolatait Kínával és Oroszországgal, mert gazdasági NATO-t akar. Jól mutatja ezt, hogy kit jelöltek Washingtonban a NATO új főtitkárának? Ursula von der Leyen asszonyt, az Európai Unió brüsszeli bizottságának jelenlegi vezetőjét, akinek a megbízása jövőre jár le. Ezért hosszabbították meg egy évvel Stoltenberg főtitkárt a  NATO-ban.

Macron francia elnök nem véletlenül kapálózik az amerikai szándékok ellen, mert felmérte: ha az Európai Unió gyengíti kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával, akkor végképp elvész szuverenitása az Egyesült Államokkal szemben.

William Burns tisztában van az európai aggodalmakkal, ezért egy korábbi előadásában elítélte a szakítást – decoupling- Kínával, és helyette az európai megoldást – derisking- javasolta mindenki számára. Csakhogy Pekingben átlátnak a szitán: a Global Times egyből közölte, hogy ez csak játék a szavakkal, mert lényegében a kínai kapcsolatok gyengítéséről van szó.

Mi most az USA stratégiája Kínával kapcsolatban? Ez nem derül ki a CIA igazgatójának írásából sem, melyet a Washington Post közöl. Ez a kérdés éppúgy nyitva marad mint az ukrajnai háború lezárásának ügye. Világos stratégia nélkül a CIA sem tehet csodát. Ezzel William Burns is tisztában van, ezért így határozza meg az amerikai hírszerzők feladatát:

”A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt. Felszabadítja tisztjeinket, hogy arra koncentráljanak, amihez a legjobban értenek: megalapozott ítéleteket hozzanak, melyek megmutatják mi a legfontosabb a döntéshozók számára, mi jelenti a legtöbbet az USA érdekei számára.”

CIA főnök Ukrajnában: az év vége előtt megkezdődhetnek az ukrán-orosz tűzszüneti tárgyalások

0

William Burns titokban látogatott Ukrajnában mint oly sokszor a háború kezdete óta – írja a Washington Post. William Burns nem sokkal azelőtt kereste fel Kijevet, hogy Prigozsin és a Wagner hadsereg szembefordult Putyinnal, így erről nem folytatott tárgyalásokat Ukrajnában.

A magát megnevezni nemkívánó magasrangú titkosszolgálati vezető viszont elmondta, hogy William Burns, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt, a Prigozsin puccs idején felhívta Nariskint, az orosz külföldi hírszerzés vezetőjét, hogy közölje vele: az Egyesült Államoknak semmi köze sincsen a Prigozsin lázadáshoz, és Washington semmiképp sem támogatja a Wagner hadsereget, sőt újabb szankciókat alkalmaz vele szemben. Az Egyesült Államokat nyugtalanítja, hogy a hatalmas atomfegyver készlettel rendelkező Oroszország esetleg a káosz áldozata lehet, és ebben az esetben a nukleáris fegyverek olyan felelőtlen emberek kezébe kerülhetnek mint Jevgenyij Prigozsin.

Miről tárgyalt a CIA igazgató Kijevben?

Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy az offenzíva nem halad olyan ütemben ahogy azt szeretnék, ezért újabb fegyvereket kért.

Elsősorban vadászrepülőgépeket, mert az ukrán vezérkar szerint a légi támogatás hiánya hátráltatja a leginkább az offenzívát. Ukrán részről hangsúlyozták, hogy céljuk az oroszok rákényszerítése a fegyverszüneti tárgyalásokra. Hogy akarják ezt elérni?

Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök szerint addig akarnak előrenyomulni Kelet Ukrajnában, hogy a Himars amerikai rakétavetők közvetlenül fenyegethessék azt a hidat, amely a Krím félszigetet összeköti a szárazfölddel. Ez nemcsak az utánpótlás fenyegetése miatt fontos hanem szimbolikus jelentősége is lenne hiszen Putyin elnök maga avatta fel a hidat annak idején. Ha permanens tűz alá kerülne a híd, akkor ez megértetné az oroszokkal, hogy nincs értelme a háborúnak. Le kell ülni tárgyalni. William Burns egyetértett az ukránokkal abban, hogy

“az oroszok csak akkor tárgyalnak, ha fenyegetve érzik magukat.”

Pekingben ugyanerre céloztak a Prigozsin puccs kapcsán mondván: Putyin rádöbbenhetett, hogy az idő immár nem neki dolgozik. Kissinger egykori amerikai külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alapján még az idén megkezdődhetnek a tűzszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország között.

Donald Trump, aki újra elnök szeretne lenni az Egyesült Államokban, a Prigozsin féle pancser puccs kapcsán kijelentette:

“Most kell kikényszeríteni a békét és véget vetni ennek a nevetséges háborúnak Oroszország és Ukrajna között amikor Putyin meggyengült.”

A CIA főnök után Pekingbe látogat Blinken külügyminiszter

0

Blinken Pekingbe látogat, ezt írta a jólértesült Bloomberg hírügynökség, de a kínai külügy egyelőre nem erősítette meg a hírt. Tony Blinken már egyszer jelezte, hogy Kínába látogat, de azután a tragikomikus kém léggömb incidens után elhalasztotta látogatását.

A Washington Post megírta: William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben tárgyalt. Állítólag csak titkosszolgálati vezetőkkel találkozott politikusokkal nem – szivárogtatta ki a CIA, de ez elég valószínűtlen hiszen utána Biden elnök Hirosimában közölte a G7 csúcson: megindult az olvadás az USA és Kína között, hamarosan csúcstalálkozó is lesz.

Azt nem mondta, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy ezt készíthette elő a CIA igazgatója, majd pedig Blinken külügyminiszter. Biden elnök egyébként jól ismeri Hszi Csin-pinget hiszen mindketten sokáig voltak alelnökök Washingtonban illetve Pekingben. Az USA akkor még támogatta Hszi Csin-ping párt főtitkári és elnöki kinevezését, mely meg is történt bár a kínai vezetésben nem mindenki örült ennek 2012-ben. Biden figyelmeztette akkor Hszi Csin-pinget, hogy fő vetélytársa, Po Hszilaj puccsot készít elő, hogy hatalomra kerüljön. Hszi Csin-ping köszönte szépen a CIA információját, és hazatérve lesújtott ellenfelére, akit nejével együtt életfogytiglani fegyházra ítéltek korrupció miatt és egy brit titkos ügynök megmérgezéséért – ez utóbbit az asszony intézte.

Kína az első számú stratégia ellenfél

Biden alighogy beült a Fehér Házba, új hidegháborús stratégiát vázolt fel: Kína és Oroszország ezentúl ellenség! Miért? Mert megkérdőjelezik az USA világhatalmát. Ezt persze nyíltan nem lehet bevallani, ezért a külügy Washingtonban a demokráciák és a diktatúrák szembenállásáról beszél megfeledkezve arról az apróságról, hogy 2021-ig vígan együttműködtek Kínával és Oroszországgal. Amikor az USA lepaktált Kínával 1972-ben, akkor még Pekingben Mao elnök volt hatalmon, aki legkevesebb 30 millió kínai haláláért volt felelős. Ráadásul a koreai háborúban a fronton is szembekerült az Egyesült Államokkal. Mao elnök legidősebb fia a koreai fronton halt meg, ahol az amerikai katonák ellen harcolt. Hszi Csin-ping elnök viszont a Harvard egyetemen taníttatta a lányát. Viszont elkövette azt a hibát, hogy 2016-ban Hangcsouban, az első Kínában megrendezett G20 találkozón bejelentette: Kína bele akar szólni a világ ügyeibe, nem hagyja, hogy az USA egyedül döntsön minden fontos kérdésben. Ezután megkezdődtek az amerikai szankciók Kínával szemben, és az amerikai sajtó sietve felfedezte, hogy Kína egy kommunista rendőr állam. Ez a helyzet már 1949, a kínai népköztársaság kikiáltása óta fennáll, de mindig akkor veszik elő Washingtonban, ha épp Kínát ellenfélnek tekintik.

Mitől tart Peking?

Attól, hogy Tajvan az USA támogatásával kikiáltja a függetlenségét. Az utóbbi időben sok amerikai politikus kereste fel Tajvant, és az amerikaiak komoly fegyver szállítmányokkal erősítették meg a sziget védelmét. Ha Tajvan kikiáltaná a függetlenségét, akkor Hszi Csin-ping elnök kényszerhelyzetbe kerülne ugyanis Peking az egységes  Kína elv híve, és ezt az Egyesült Államok is elismerte. Ez azt jelenti, hogy Tajvan elvben Kína része, de “egyelőre” önálló politikai és gazdasági rendszere van. Ha Tajvan ebből kilép és deklarálja függetlenségét, akkor Peking megindíthatja a hadseregét “Tajvan felszabadítására.” A világ pedig közel kerülne egy USA-Kína háborúhoz.

“Ennél szörnyűbbet el sem tudunk képzelni”

– mondta erről Szingapúrban az új kínai hadügyminiszter egy nemzetközi tanácskozáson.

Az USA hadügyminisztere is jelen volt, de közvetlenül nem találkoztak egymással. A kínaiak ugyanis garanciákat várnak az Egyesült Államoktól: betartja ígéretét az egységes Kínával kapcsolatban, és nem ösztönzi függetlenségre Tajvant. Az amerikaiak játszanak a kínaiak idegeivel, de Pekingben hosszú távra gondolkodnak. A kínaiak mindenképp el akarják kerülni a háborút az Egyesült Államokkal, mert tudják: ezen a téren az USA még sokkal erősebb. Gazdasági és technológiai versenyt akarnak, mert úgy érzik: ezen a területen az 1,4 milliárd kínai lefőzheti az USA 330 millió polgárát.

Biden Ukrajna területének egyötödét felajánlotta Moszkvának

William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban moszkvai nagykövet volt, nemrég Kijevbe utazott, ahol Biden elnök béketervéről egyeztetett az ukrán vezetőkkel.

A Biden féle béketervet Burns CIA igazgató vezette fel az Ukrán elnöknek. Zelenszkij határozottan elutasította a béketervet, amely a Krím és a Donbasz átadását jelentené Oroszországnak. Elutasította annak ellenére, hogy ezeken a területeken mindenütt orosz nemzetiségű a lakosság többsége, és legnagyobbrészt az orosz csapatok ellenőrzése alatt állnak.

Moszkvában Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy készek feltétel nélkül tárgyalni Ukrajnával. Közben viszont Putyin félmilliós sereget összpontosít egy új offenzívára. Minderről a svájci Neue Zürcher Zeitung számolt be német diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A CIA cáfolata szerint “egyes állítások teljesen hamisak”.

Jól időzített korrupciós botrány Kijevben

Sorra buknak le Zelenszkij emberei: kabinetfőnökének helyettese, legfőbb szponzora, a dollármilliárdos oligarcha és az egész hadügyminisztérium, amelynek élelmezési botrányában állítólag maga a miniszter is érintett.

Ha az USA valóban fegyverszünetet akar, akkor ebbe Zelenszkij elnöknek is bele kellene mennie hiszen egy napig sem tarthatná magát az Egyesült Államok támogatása nélkül. Saját közvéleménye előtt azonban Zelenszkijnek el kell játszania a rendíthetetlen hős szerepet. Ehhez járulhatnak hozzá az amerikai Abrams és a német Leopárd tankok. Nagy kérdés, hogy az eddig felajánlott összességében 120-130 tank – ebből 80 Leopárd  – elegendő e ahhoz, hogy megváltozzanak a stratégiai erőviszonyok?

A második világháború legnagyobb tankcsatájában Kurszk mellett az akkor legkorszerűbb Tigris tankok nem tudták a győzelmet kicsikarni, mert az oroszok annyi gyengébb képességű T34-es tankot állítottak velük szembe, hogy a sok lúd disznót győzött.

Mit keresett a CIA igazgatója Kijevben?

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, Kijevben tárgyalt a hétvégén Zelenszkij elnökkel – jelentette némi késéssel az AP hírügynökség, mely szerint az USA további támogatásáról biztosította Ukrajna államfőjét a CIA igazgatója.

Az Egyesült Államok újabb fegyverszállítmányának értéke 2,5 milliárd dollár. Az amerikaiak nemcsak fegyvert szállítanak Ukrajnának, de információkat is adnak. Amerikai műholdak figyelik az Ukrajnában harcoló orosz csapatokat, és az adatokat átadják az ukrán hadseregnek, amely ezek alapján komoly károkat tud okozni az oroszoknak. Emiatt Moszkvában azzal fenyegetőznek, hogy kilőhetik az amerikai műholdakat, de erre aligha kerülhet sor, mert az USA figyelmeztette Putyint: erre megfelelő válasz érkezik!

A CIA igazgató az ukrán titkosszolgálat vezetőivel is tárgyalt. Ukrajnában nemrég lezuhant a belügyminiszter helikoptere, sok magasrangú tiszttel együtt. Nagy kérdés tehát, hogy most milyen formában van a titkosszolgálat Ukrajnában. Nem oly rég Zelenszkij egyik tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az ukrán titkosszolgálat toronymagasan áll az orosz fölött. Eddig ez talán így volt, de a belügyminiszter helikopterének lezuhanása azt mutatja, hogy az oroszok nem adták fel a kísérleteket az ukrán elit destabilizálására.

Tárgyal-e az USA Putyinnal Zelenszkij feje felett?

Kissinger egykori amerikai külügyminiszter folyamatosan ezt ajánlgatja Biden elnöknek. Az idén már 100 éves Kissinger mindenképp alkut szorgalmaz Oroszországgal mondván: nem lenne jó konfliktusba keveredni egy olyan állammal, melynek több mint 15 ezer nukleáris fegyvere van! Az USA könnyen rá tudná venni Zelenszkij elnököt a tárgyalásra hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna 24 óráig sem tudná tartani magát. Zelenszkij azt is tudja, hogy jelenleg ugyan ő a liberális média kedvence, de hogyha szembeszegülne az USA akaratával, akkor hamarosan kiderülne róla, hogy off-shore számlákon hány millió dollárt tart.

Putyin minden bizonnyal arra vár, hogy felhívják Washingtonból hiszen így megmenthetné az arcát. William Burns, a CIA igazgatója ugyanis nemrég kijelentette:

“stratégiai szempontból ez az ukrajnai háború kudarc Putyin számára.”

Az oroszok megmérgezték Abramovicsot és az ukrán delegáció két tagját

Putyin egykori kedvenc oligarchája az ukrán delegációnak adott tanácsokat azokon a tárgyalásokon, melyeket az orosz diplomatákkal folytattak.

Eredmény a tárgyalásokon egyelőre nem született viszont Roman Abramovics elveszítette átmenetileg a látását és az arcáról hámlik a bőr. Az ukrán tárgyaló küldöttség két tagja ugyanígy járt.

Jelenleg Törökországban kezelik őket – közli az amerikai hírszerzésre hivatkozva a londoni a Wall Street Journal. A jólértesült Bellingcat portál megerősítette a hírt, hogy Abramovicsot és a két ukránt valamilyen méreggel támadta meg az orosz titkosszolgálat miközben Kijevben arról egyeztettek, hogy másnap miről tárgyaljanak az oroszokkal.

Szakértők szerint az orosz titkosszolgálat csak kis adagban juttatta be a mérget a három férfi szervezetébe:

„nem megölni hanem figyelmeztetni akarták őket.”

Roman Abramovics igen szoros kapcsolatban állt Putyinnal Moszkvában. Az orosz elnök kinevezte őt Csukcsföld kormányzójának is. Abramovics a Chelsea díszpáholyában a brit elit tagjait fogadta és előmozdította Putyin terveit Nagy Britanniában. Azt követően nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét Nagy Britanniában, hogy Putyin parancsára idegméreggel akarták eltenni láb alól az orosz hírszerzés híres árulóját, Szkripal ezredest és lányát a szigetországban. A merénylet nem sikerült, de Szkripal azóta is védőőrizetben van. Abramovics Izraelben és Portugáliában szerzett állampolgárságot. Putyin Ukrajna elleni támadása után a Chelsea csapatának eladására kényszerült. Zelenszkij ukrán elnök kérte meg közvetítésre, és ezért vállalt szerepet a diplomáciai tárgyalásokon. Közvetlenül tárgyalt mind Putyinnal mind pedig Zelenszkijjel, ezért tanácsainak nagy jelentőséget tulajdonítottak.

A Wall Street Journalnak nyilatkozó amerikai hírszerzők nem tartják kizártnak, hogy Moszkvában is vita folyik az Ukrajna elleni háborúról. A kemény vonal hívei mérgezhették meg Abramovicsot és a két ukránt, hogy ily módon hátráltassák a tűzszüneti tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között.

Abramovics megőrizte Putyin bizalmát

Az amerikai hírszerzés szerint Abramovics Putyin kézzel írott béke javaslataival kereste fel Zelenszkij ukrán elnököt Kijevben. Az ukrán elnök kérte Biden elnököt, hogy vegyék le a fekete listáról Roman Abramovicsot, aki hasznos szerepet járszik a tűzszüneti tárgyalásokon. Az orosz oligarcha Törökországban szabadon mozoghat, sőt Erdogan elnök támogatja közvetítő akcióit, de repülőútjait megnehezíti, hogy neve fekete listán szerepel, és ezért utazási tilalom sújtja.

Juscsenko ukrán elnököt is hasonló módszerrel „figyelmeztették”

A narancs forradalom jeles vezetőjét, aki nyugatbarát politikát folytatott, azért mérgezhették meg az oroszok, mert szembeszállt az ő kijevi emberükkel, Janukoviccsal. Jellemző az akkori ukrán elitre, hogy Juscsenko akkori elnököt az ukrán titkosszolgálat vezetője mérgezhette meg. A dioxin teljesen tönkretette az arcbőrét. Janukovics a narancs forradalom eredményeképp kényszerült távozásra Kijevből. Az oroszok ezt követően foglalták el a Krím félszigetet 2014-ben. Ezután indult meg a két orosz többségű tartomány – Donyeck és Luhanszk – elszakadási akciója Moszkva aktív támogatásával. Janukovics most is azonnal aktivizálta magát: orosz nyelven szólította fel Zelenszkij elnököt, hogy adja fel, és teljesítse Putyin követeléseit. Zelenszkij érthetően visszautasította kétes hírű elődjének javaslatát.

Zelenszkij elnök egyik legnagyobb sikere a nemzeti egység megteremtése Ukrajnában. Ennek következtében senki sem vállalta fel Putyin érdekeinek képviseletét Ukrajnán belül! 2014-ben ez egyáltalán nem így volt. A Krím félszigeten egy admirális volt az ukrán csapatok parancsnoka, aki pillanatok alatt átállt az oroszok oldalára. Így Putyin szinte puskalövés nélkül foglalhatta el a Krím félszigetet. Nem kétséges, hogy az orosz elnök most is nagyon számított az árulókra az ukrán hadseregben és a titkosszolgálatban illetve a politikai életben. Terve tökéletes kudarcot vallott. Ezért lett a villámháborús  elképzelésből állóháború. William Burns, a CIA igazgatója emiatt jelenthette ki, hogy

„Putyin legnagyobb problémája az, hogy nincsen politikai megoldása Ukrajnában”.

Izrael törölte Magyarországot a Pegasus felhasználói listáról

Radikálisan mérsékelte az izraeli kormány azoknak az államoknak a számát, melyek vásárolhatnak izraeli cégek kiber technikai eszközeiből. Az eddigi 102 államból mindössze 37 maradt az izraeli listán: olyan államok, melyek bizonyosan nem fogják törvénytelen célra felhasználni a kiber technikai eszközöket.

A Pegasus szoftver amellyel a marokkói titkosszolgálat Macron francia elnököt  lehallgatta. Miután fény derült a lehallgatásra a francia elnök biztosítékot kért és kapott Izrael kormányától arra, hogy a jövőben ilyesmi nem fordulhat elő. Így is történt: Izrael törölte a listáról Marokkót, noha épp mostanában kötöttek stratégiai együttműködési szerződést a mérsékelt arab állammal. Nincs már az engedélyezett listán Szaúd Arábia sem, pedig ez az arab állam is együttműködik Izraellel. Mohamed bin Szalman herceg, a trónörökös viszont gátlástalanul mindenütt felhasználja a kiber technikát, ezért a sivatagi királyság sem számít immár szalonképesnek.

Ahogy Magyarország sem!

Pegasus, oh!

Személyesen Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök engedélyezte a Pegasus kémszoftver eladását Magyarországnak. Ebből az alkalomból Izraelben járt Czukor József tábornok, aki akkor Orbán Viktor diplomáciai tanácsadója volt. Később pedig az Információs Hivatal főnöke, most pedig nagykövet Svájcban, a kémek paradicsomában, ahol a Berni Unió működik. Itt beszélik meg az USA európai szövetségesei a hírszerzés fontos ügyeit.

Izraelben a terrorizmus elleni harcra fejlesztették ki a Pegasus szoftvert, de a direkt36 kiderítette: ellenzéki személyiségek ellen is felhasználták a kémprogramot. Még a TEK azóta elbocsátott második számú vezetőjét is megfigyelhették a szoftverrel. Újságírókat és ellenzéki jogászokat is figyelemmel kísért a magyar titkosszolgálat, noha nyilvánvalóan ügyeik semmiféle kapcsolatban sem álltak a terrorizmussal.

Ezért törölhették Magyarországot a listáról miközben Románia és Szlovákia rajta maradt! Pedig mind a román mind a szlovák titkosszolgálatnak az a híre, hogy alaposan részt vesznek a belpolitika befolyásolásában. Viszont mind Románia mind pedig Szlovákia meghívást kapott arra a virtuális demokrácia csúcsra, melyet Biden elnök hívott össze december elejére. Orbán Viktor ezen a listán sem szerepel!

Ami még jobban izgathatja Izraelt és az USA-t az az, hogy kiváló az együttműködés a magyar és az orosz titkosszolgálatok között. Szijjártó Pétert, a hírszerzést is felügyelő külügyminisztert nem véletlenül tüntette ki Putyin elnök a Barátság Érdemrenddel. Czukor József tábornok a Moszkvában a Dzerzsinszkij akadémián ismerkedett meg a titkosszolgálat alapjaival, és az ilyen kapcsolatok tartósak szoktak maradni.

A rendszerváltás előtt a magyar titkosszolgálat egyik fő feladata az volt, hogy a Cocom tilalmi listáján szereplő high tech termékeket megszerezze. Lehet, hogy a baráti együttműködés folytatódik az oroszokkal?

Kis segítség az orosz barátoktól

Karácsony Gergely főpolgármester szerint az orosz titkosszolgálat hozta össze a Városháza akciót, amellyel kompromittálni akarják a fővárosi baloldalt. Karácsony szerint Magyarország leggazdagabb családja, a két Rahimkulov fivér csalta csapdába a magyar felet. A főpolgármester úgy véli, hogy a Rahimkulov família olyan kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Moszkvában, hogy szükség esetén eljuthatnak magához Putyinhoz is.

Bizonyítani természetesen jóformán lehetetlen Karácsony Gergely állításait, de arra pontosan elegendőek, hogy megszólaljon a vészcsengő Washingtonban: Orbán Viktor támogatására az orosz titkosszolgálat beavatkozik Magyarországon! Ráadásul nem sokkal azután, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában telefonon tárgyalt Putyinnal.

Ezek után Orbán Viktor sem csodálkozhat azon, hogy a budapesti amerikai nagykövetség teljes erővel támogatja az ellenzék miniszterelnök jelöltjét, Márki-Zay Pétert.

Putyin is fogadta a CIA főnököt

Kétnapos találkozója során William Burns találkozott Putyin elnökkel is noha ez általában nem szokásos – erősítette meg az államfő szóvivője Moszkvában. Dmitrij Peszkov elmondta, hogy Putyin általában csak állam és kormányfőkkel tárgyal, a többi megbeszéléseket rábízza a beosztottjaira. Ezúttal azonban kivételt tett. Vajon miért?

A hivatalos tájékoztatás szerint megvitatták a jelenlegi krízist a két állam kapcsolataiban. Ezenkívül regionális konfliktusokról is eszmét cseréltek.

William Burns találkozott Putyinon kivül a védelmi tanács titkárával , Nyikolaj Patrusevvel, aki korábban a titkosszolgálat (FSZB) főnöke volt és Szergej Nariskinnel, aki a hírszerzés vezetője.

Putyin elnök júniusban találkozott Joe Bidennel Genfben. Ezt követően Moszkvában tárgyalt Victoria Nuland az amerikai külügy államtitkár-helyettese, aki az amerikai sajtó szerint nem sok eredményt ért el.

Hibrid hadviselés

Érdekes, hogy Lengyelország és Beloruszia határán épp a CIA főnök látogatása után alakult ki szinte háborús helyzet, mert több mint ezer menekült megpróbálta áttörni a határ kerítést. A többnyire afgán és közel-keleti menekülteket az orosz titkosszolgálat szállítja a lengyel – belorusz határra, hogy ily módon próbálja meg destabilizálni Lengyelországot, mely a NATO leginkább orosz ellenes tagja a balti államokkal együtt.

Az amerikai diplomácia – washingtoni értesülés szerint- elvetette a lengyelek és a baltiak határozottan orosz ellenes irányvonalát, és ehelyett modus vivendit keres Moszkvával – éppúgy mint a nyugat európai nagyhatalmak: Németország, Franciaország és Olaszország.

Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, Geraszimov tábornok találta ki a hibrid hadviselést méghozzá az ukrán probléma megoldására. 2013-ban elüldözték Kijevből az oroszbarát elnököt, Janukovicsot, és nyugatbarát rendszer került hatalomra. Vele szemben folytat Moszkva hibrid hadviselést – változó sikerrel.

Belorusziában – Putyin segítségével – megakadályozták a nyugatbarát fordulatot, és most válaszképpen destabilizálni igyekeznek Lengyelországot. Ehhez a migránsok ezreit használják fel.

Maga Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője nevezte hibrid hadviselésnek a lengyel határ elleni migráns akciót. Lukasenka az orosz titkosszolgálat nélkül nemcsak hatalmát nem tudná megtartani, de hasonló akció indítására magától gondolni sem merne.

Putyinnal a háta mögött viszont igen vállalkozó szellemű.

A CIA figyelmét aligha kerülheti el mindez, de Putyin és Burns megbeszélésén minden bizonnyal kijelölték a határokat, melyek között „fékezett habzású” akcióra kerülhet sor a lengyel-belorusz határon. Az erőviszonyokat mindenesetre jól mutatja, hogy az Európa elleni gázháborúban megerősödött Putyin ilyen akciót támogathat nem sokkal azután, hogy Moszkvában fogadta a CIA főnökét.

A tálibok a régi rendszer vezetőivel együtt kormányoznának?

Kabulból kiszivárgott hírek szerint egy 12 tagú kormányzó tanácsot állítanának a tálibok Afganisztán élére. Ebbe olyan tekintélyes politikusokat is bevennének, akikbe a Nyugat is megbízott.

Tagja lesz a tálibok által létrehozandó kormányzótanácsnak Abdulla Abdulla, az afgán Nemzeti Megbékélési Tanács volt elnöke, aki  az északi törzseket képviseli, Hamid Karzai ex államfő, aki az amerikai csapatok bevonulása után került Afganisztán élére és Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő is, aki már a szovjet csapatok ellen is vitézkedett, és a miniszterelnök szerepét is betöltötte egy időre – közölte az Ariana News televízió szerdán.

Maszud sejk, aki északon a fegyveres ellenállást szervezi úgy nyilatkozott a francia közszolgálati RFI-nek, hogy kész tárgyalni a tálibokkal, de hogyha ők nem hajlandók erre, akkor fegyverrel áll ellen.

Ha igaz ez a hír, akkor ebből az derül ki, hogy az amerikaiak korábbi emberei a kivonulás hírére vígan megállapodtak a tálibokkal, akik addíg húzták halasztották a tárgyalásokat az Egyesült Államok képviselőivel Katarban amíg végül az ölükbe esett az egész ország.

A CIA főnöke, William Burns az utolsó pillanatban Kabulba érkezett, hogy mentse a menthetőt, de elutasításra talált. A tálibok ragaszkodnak az augusztus 31-i határidőhöz pedig mindenki számára nyilvánvaló, hogy addig nem lehet végrehajtani a kimenekítést.

Biden „hülye döntése”

Tony Blair egykori brit miniszterelnök nevezte így az USA elnökének elhatározását, hogy augusztus 31-ig az utolsó amerikai katona is elhagyja Afganisztán területét. A helyzet azért különösen kínos Biden számára, mert ő a választási kampány során úgy szerepelt mint „külpolitikai  profi” szemben a külügyek terén amatőr Trumppal. Joe Biden a szenátus külügyi bizottságának elnöke volt sokáig, később pedig nyolc évig alelnök Obama mellett. Washingtonban akkoriban köztudott volt, hogy a nemzetközi ügyeket Obama szívesen passzolja át Bidennek, a ” külpolitikai profinak”.

Miért lett Biden első fontos külpolitikai döntése ilyen látványos kudarc?

A republikánus ellenfelek egy része az elnök idős korával és koncentráló képességének hiányával magyarázza a kudarcot.

Mások szerint a Pentagon és a CIA konzervatív vezetői megvezették a demokrata elnököt, aki messze túlbecsülte az USA súlyát és befolyását Afganisztánban. Miért tettek volna így? Mert Biden érdeklődött azokról a milliárdokról, amelyek Afganisztánba érkeztek, és aztán eltűntek. Afganisztán hírhedten korrupt ország, de nem kizárólag a helyi vezetők és hadurak részesültek az amerikai mannából hanem az azt osztogató USA tisztségviselők is.

Valószínűbb azonban, hogy az afgán vezetők verték át az amerikaikat: szépen felvették tőlük a pénzeket, majd pedig a távozás hírére összeborultak a tálibokkal.

Kérdés persze, hogy miképp lesz ebből sikeres kormányzás?

A kínaiak mindenesetre máris bejelentkeztek: Kína van a legjobb helyzetben, hogy újjáépítse Afganisztánt – írta a Global Times, amely általában hűen tükrözi az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt véleményét.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!