Kezdőlap Címkék Weber

Címke: weber

Van még lejjebb? – 1. – 2019. június

Van, de azért engedtessék meg nekem egy pár percre had szörnyülködhessem egy kicsit.

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a visegrádi összefogás áttörő győzelmét hozta a mögöttünk hagyott uniós csúcs. Brüsszelben nemcsak a magyarokat és Magyarországot sértegető, korrupciós ügybe keveredett Manfred Webert sikerült megbuktatni, hanem az is eldőlt, hogy Soros György legfőbb szövetségeséből, Frans Timmermansból sem lesz bizottsági elnök. (Origo)

Persze tudjuk, a V4-ek meg Orbán tenyeréből esznek és Orbán szavait isszák.

A kormányfő azt is vállalta, hogy nem lesz olyan vezetője az uniónak, aki ne adná meg a tiszteletet Magyarországnak. E fenti mondattal teljesen egyetértek.

Senki nem is sértette meg a magyarokat, minden negatív megjegyzés Orbánnak és kormányának szólt. Azért ne legyünk büszkék magunkra, sajnos mi magyarok is felelősek vagyunk azért, hogy harmadszorra is hagytunk egy ilyen kormányt kétharmaddal garázdálkodni a mi nevünkben.

Még jó, hogy van egy Macron nevű francia, aki nem átall egy olyasfajta Európát álmodni nekünk, ahol nem elég, hogy demokratizmus van, de még a liberalizmus is felüti elképzeléseiben a fejét.  Neki elvi okokból nem felel meg Manfred Weber, nevezetesen azért mert – szerinte hibásan – sokkal inkább a német érdekek képviseletében jelentkezett az elnöki pozícióra, mintsem egy egységes európai vízió megvalósításának érdekében.
(Ez egyébként nagyon okos mondat volt tőle, mert nem csukja be a további tárgyalások előtt a kaput, sőt pozíciót vesz fel a folytatáshoz!)

Tehát Macron nem Orbán platformján utasítja el Webert, sőt kikötötte, hogy míg a Fidesz az EPP tagja, nem is tárgyal megállapodásról. ne legyenek kétségeink:  amennyiben a jövő hétvégére összeáll egy bármilyen megállapodás-csomag a fontosabb pozíciók betöltéséről abban a Fidesznek egy mikronnyi szerepe sem lesz!

Miniszterelnökünk a saját jól felfogott érdekében szavazott a fenti két politikus ellen, mert nagyon jól tudja, hogy az előbb említett urak kitennék Őt és pártját bármelyikük demokratikus pártcsaládjából.

A nagy örömködés közepette arról megfeledkeznek a most Weberék elbukásának élharcosai, hogy ha maradnak is a Néppártban, annak frakcióvezetőjét továbbra is Manfred Webernek fogják hívni, akit Angela Merkel az utolsó leheletéig támogat, s akiről köztudott, hogy idővel megbocsát, de nem felejt! Az pedig nem túl jót jelent Magyarországnak.

Pávatánc bezárva.

A pofám leszakad – megjegyzések egy nyilatkozathoz – 2019. március

A Fidesz egy erős, egységes, kereszténydemokrata, a bevándorlást elutasító Európai Néppártot (EPP) szeretne, és amíg erre esély van, a pártcsalád tagja akar lenni

– jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az MTI-nek, hangsúlyozva azt is: a Fidesz mindig is távol tartotta magát attól, hogy a vele egy pártcsaládba tartozókat személyében támadja.

Jean-Cloude Juncker a luxemburgi Keresztényszociális Néppárt politikusa, amely szintén a néppárti pártcsaládhoz tartozik.

A tárcavezető közölte: szerdán Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök vezeti a Fidesz delegációját az Európai Néppárt politikai közgyűlésén, amelyen szavazhatnak a Fidesz tagsága ügyében. “Azt szeretnénk, ha tiszta és világos viszonyokat lehetne teremteni. Mi egy erős és egységes, kereszténydemokrata ihletésű néppártot szeretnénk látni, amely elutasítja az illegális bevándorlást, és mindaddig, amíg erre jó esély és remény kínálkozik, addig szeretnénk a néppárt soraiban lenni” – mondta.

Szeretném, ha Gulyás megnevezne egyetlen olyan – bármelyik pártcsaládhoz tartozó – európai politikust, aki az illegális bevándorlást szorgalmazza!

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy olyan alapvető kérdésekben, mint amilyen a keresztény kultúra védelme vagy a bevándorlás elutasítása, semmilyen formában nem tudnak kompromisszumot kötni.

Van olyan brüsszeli politikus, aki a keresztény kultúrát támadja? Továbbá ebben a mondatban már nem csak az illegális, de mindennemű bevándorlás elutasításáról beszél, holott a magyar kormány közreműködésével több tízezer bevándorlási és munkavállalási engedélyt adtak ki Union kívüli állampolgároknak!

Azzal kapcsolatban, hogy a jobboldali sajtóban Joseph Daullal, a néppárt elnökével és Manfred Weber frakcióvezetővel, az EPP európai parlamenti választási csúcsjelöltjével szemben kritikus cikkek jelentek meg, a miniszter úgy reagált: természetesen vannak aktuális politikai viták a Néppárton belül is, de a Fidesz a Néppárt elnökével és listavezetőjével kapcsolatos személyes kritikáktól eddig is távol tartotta magát és ezután is ezt az elvet követi, ezért Manfred Weberrel és Joseph Daullal is a kölcsönös tisztelet jegyében tárgyalunk.
Gulyás Gergely hozzátette: tény, hogy Magyarországon sajtószabadság van, és a jobboldali, konzervatív újságírók jelentős része kritikus a Fidesz néppárti tagságával kapcsolatosan.

A fideszes sajtó több alkalommal is mindkét politikust sorosbérencnek nevezte. A sajtószabadság nevében a fideszes sajtó-konglomerátumhoz tartozó médiákban egyetlen sor nem jelenhet meg Orbán-Rogán-Habony hozzájárulása nélkül. Azok a lapok, amelyek nem ehhez konglomerátumhoz tartóznak nem a Fidesz kilépését szorgalmazták, hanem a Néppárttól követelték kizárásukat az Európai Unió alapelveinek megsértése miatt. Nagy különbség!

Arról, hogy Manfred Weber egy független testületre bízná a jogállamiság tagállami érvényesülésének vizsgálatát, Gulyás Gergely azt mondta: a Fideszt a diktatúrában a szabadságért és a jogállamért való küzdelem hívta életre, ezért “mi a demokratikus jogállam alapértékeit fontosnak tartjuk”, a baj az, hogy az Európai Unióban ennek a megítélése nem egy objektív mérce alapján történik, hanem a politikai vádaskodás része. “Ennek köszönhető, hogy ahol a bevándorlásellenes politikai erők vannak hatalmon, ott sérül a jogállam, ahol viszont bevándorláspártiak, ott a jogállamiság a lehető legjobb állapotban van” – mondta.

Nem láttam a Weber javaslatban egyetlen szóval sem megemlíteni a bevándorlás szót sem pró, sem kontra.

A magyar kormány sokszor felszólalt ez ellen a kettős mérce ellen – emlékeztetett, kijelentve: Magyarországon a jogállami alapintézményekkel semmilyen baj nincs. Megalapozott kritikák már csak azért sem fogalmazódhatnak meg szerinte, mert az Európai Bizottsággal az intézményi kérdésekben minden vitás kérdés megegyezéssel zárult.

Jogállami intézményekkel valóban nincsen baj Magyarországon, mert azt sikeresen felszámolta a kilencedik éve kormányzó Fidesz.

Kedves Gulyás Gergely a többi mind stimmel.

A Fidesz függősége

„Orbán nem csak Salvini visszatértében bízik, hanem abban is, hogy a Liga tovább tolódik a szélsőjobb felé, s ez nem csak alkalmasabbá teszi azt a Fidesszel való együttműködésre, de fokozva a Liga európai izolációját mintegy rá is fogja kényszeríteni az együttműködésre.”

Most ismét minden jel arra utal, hogy hamarosan lezárul az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz eddigi meglehetősen „bonyolult” kapcsolata – mégpedig szakítással. Erre mindkét oldalról megérett a szándék. Ahhoz, hogy a további fejleményeket számba tudjuk venni, érdemes újra áttekinteni a Fidesz Néppártól való egyre gyorsuló eltávolodásának rövid történetét.

Ennek legfontosabb eddigi állomása múlt márciusa, amikor a Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát. Az előbbi jó szándékát – vagy inkább kiszolgáltatottságát – jelzi, hogy zokszó nélkül tudomásul vették Orbánék narratíváját arról, hogy maguk függesztették volna fel magukat. De ez a nyugati fővárosokból szemlélve nem volt túl nagy áldozat: ott ugyanis mindenki tudta, hogy a Fidesznek ajánlatos adni még egy esélyt, még ha az ahhoz fűződő esélyeket senki szem vette túl komolynak.

A lehetséges szakításra rácáfolni látszott, hogy a magyar kormánypárt ezt követően igyekezett valamelyest visszafordítani az addigi kurzust; maga a pártelnök jelentette ki, hogy a Fideszt továbbra is benn szeretné tartani a Néppártban.

Akkor még kevesen gondoltak viszont arra, hogy e „fordulatra” – pontosabban annak látszatára – csak azért volt szükség, hogy az eljövendő magyar biztos megválasztásának esélyeit növeljék, illetve, hogy a felfüggesztett Fidesz megkapja a vágyott pozíciókat az Európai Parlamentben.

E gesztusok persze nem sokat javítottak Orbánék helyzetén, amit ékesen bizonyított az is, hogy semmilyen érdemi pozíciót nem kaptak, s a biztosjelölt Trócsányi Lászlót már az első meghallgatásán kibuktatta az Európai Parlament egyik szakbizottsága. Utódját, Várhelyi Olivért pedig csak nagyon nehezen, harmadik meghallgatása után engedte át. (Az igazsághoz tartozik, hogy egyik jelölt képességeivel sem volt különösebb baj, a velük kapcsolatos kritikákkal az unió egyértelműen Orbánnak üzent.)

Hogy mennyire igazuk volt azoknak, akik csak a biztos jelölésével kapcsolatos taktikának tekintették a Fidesz Néppártot illető kritikáinak tavaszi-nyári felfüggesztését, azt az azóta történtek nagyon is igazolják. Bár a háromtagú „Bölcsek Tanácsa” szeptemberben még úgy vélekedett, hogy a tagság felfüggesztésének meghosszabbítását és nem a Fidesz visszavételét javasolják majd a Néppártnak („különben Budapesten elszabadul a pokol”), álláspontjuk közzétételének elhalasztása novemberről most január végére azt sugallta: nincs minden rendben ezzel a javaslattal, s az EPP a Fidesz teljes eltávolítását fontolgatja.

E téren a Fidesz sem viselkedett másként: mintha tálcán kínálta volna ellenfeleinek a vele kapcsolatos bírálatokat. Az EPP újraválasztott frakcióvezető, Manfred Weber gyakorlatilag minden felszólalásában példátlan hevességgel bírálja egy ideje Orbán személyét és pártját, Donald Tusk, a magatehetetlen és elvtelen Joseph Daul helyébe lépő új néppárti elnökről pedig jól lehetett tudni, hogy talán még Webernél is jobban megveti Orbánt. Ez nem is csoda; ahogy nemrég egy interjúban fogalmazott: ugyan nincs senki a Néppártban, aki Orbánt a migrációs politikája miatt szeretné kívül látni a pártcsaládon, hisz az azt tömörítő pártok nézetei is nagyon megosztottak a kérdésben, de annál inkább szeretnék a Fideszt eltávolítani a jogállam leépítése, antidemokratizmusa és populista illiberalizmusa miatt.

A kérdés tavasz óta aktuális s nemigen látszott rá észszerű válasz:

mit akar a Fidesz, ha kívül kerül a Néppárton?

Az Európai Parlament a legalkalmasabb közeg, ami megmutatja, milyen számkivetett egy párt, ha elveszíti pártcsaládjának támogatását. Erre csak ráerősít az, hogy Orbán potenciális szövetségesei csúfosan leszerepeltek a múlt májusi európai választásokon.

Csakhogy ez a vereség Orbán szemében meglehetősen átmeneti. A felmérések azt jelzik: Matteo Selvini populista Ligája ismét az ország legerősebb pártja, s a következő választásokon minden eddiginél eltökéltebb visszatérésre készük. Kérdés persze, hogy egy magát nagy legitimációval újraválasztó olasz politikusnak kell-e egy olyan Orbán, akinek a legitimitását megkérdőjelezi a magyar választójogi törvény átalakítása az ellenzék rovására, illetve az a megtépázott reputáció, amivel a magyar miniszterelnök Európában rendelkezik?

Nehéz ezekre a talányokra választ találni, annál is inkább, mert Orbán állandó rögtönzései nem koherens rendszerre s nem stratégiai célokra utalnak, hanem a pillanat túlélésének szándékára. Tény viszont:

Orbán nem csak Salvini visszatértében bízik, hanem abban is, hogy a Liga tovább tolódik a szélsőjobb felé, s ez nem csak alkalmasabbá teszi azt a Fidesszel való együttműködésre, de fokozva a Liga európai izolációját mintegy rá is fogja kényszeríteni az együttműködésre.

Ám amilyen biztosnak tűnik ma Salvini visszatérése a hatalomba, olyan bizonytalan mindaz, amiben Orbán még reménykedhet. Az Európai Néppárt pedig legkésőbb a múlt nyáron – vagyis az Európai Parlamenti választások után – már felismerte ezt.

Ara-Kovács Attila

“… ügyeskedhet, nem fog a macska…”

Néhány napja dicsértem Ursula von der Leyent, mint elkötelezett európai demokratát, az Unió hívét, aki a német politikában határozottan fellépett a szélsőjobboldal ellen. Óvatosan hozzátettem: „Egy dolog, hogy milyen politikai nézeteket vallott a CDU alelnökeként, a Merkel-kormány minisztereként, és egy másik dolog, hogy mit fog képviselni, mit képviselhet majd bizottsági elnökként.”
Ezt az aggályt erősíti meg az, ami – legalábbis a média beszámolói szerint – von der Leyennek a frakciókban való meghallgatásain történt. Ezekből az derül ki, hogy az elnökjelölt kerülte a határozott állásfoglalást azt illetően, hogy miként lépne fel a jogállamot megtámadó kormányokkal (a lengyelekkel és magyarokkal) szemben. A liberálisoknál azt mondta, hogy határozottabb lesz, a lengyel Jog és Igazságosságot magába foglaló konzervatív–reformer pártcsaládnál viszont azt, hogy megértőbb lesz.
Emlékezetes, hogy Manfred Webernek a Néppárt jelöltjeként annak idején azzal kellett szembenéznie, hogy ahhoz, hogy megkapja majd a szocialisták, a zöldek és a liberálisok támogatását, el kell határolódnia Orbántól. Meg is tette: kijelentette, hogy nem tart igényt a Fidesz támogatására. Odáig ment el, hogy azt mondta:

ha csak a Fidesz szavazataival választanák meg, nem is akar bizottsági elnök lenni.

Azután még sem lehetett bizottsági elnök, mivel sem a francia elnök, sem a spanyol miniszterelnök, sem a visegrádi államok miniszterelnökei nem támogatták.
Ursula von der Leyent viszont mindezek támogatják. A csúcsjelölt-elv félretételével kötöttek ki mellette a kormány- illetve államfők. Huszonheten a huszonnyolcból, egyedül Angela Merkelnek kellett tartózkodnia, mivel ő ugyan támogatja a jelöltet, a koalíciós partner német szociáldemokraták viszont nem, és ilyenkor a kancellárnak tartózkodnia kell.
Most azonban az Európai Parlamentben válhat kérdésessé von der Leyen elfogadottsága. Nem a személyével van baja a baloldali és liberális EP-képvielőknek, hanem a jelöléséhez vezető eljárással, de most már a válaszaival is. A zöld és a szélsőbaloldali frakció már nemet mondott a jelölésére, a szocialistáknál és liberálisoknál nincs ilyen egyértelmű elutasítás, de például a magyar frakciótagokról (DK, MSZP illetve Momentum) úgy tudjuk, hogy nem fogják megszavazni. Vajon megengedheti-e magának Ursula van der Leyen, hogy a Fidesz szavazataira legyen szükség a megválasztásához?

„…ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret”

, szoktuk idézni József Attilától, s Ursula von der Leyen most mégis azzal próbálkozik, hogy megkapja a zöldek, szociáldemokraták, liberálisok támogatását, s közben megtartsa a néppártiakét, a visegrádiakét is. (Igaz, a szélsőjobboldaliakkal nem is próbálkozott.) Ha a zöldek és a szélsőbaloldaliak után a szociáldemokraták is testületileg kijelentenék, hogy nem fogják őt a jövő keddi szavazásnál támogatni, akkor alighanem vissza kellene lépnie. Meglátjuk, mi lesz.

Macronnak a német Néppárt szúrja a szemét nem Weber

Amennyiben a néppárti Manfred Weber az európaiak előtt mutatkozott volna be, mint az Európai Bizottság elnökjelöltje, támogatása nem jelentett volna problémát , de ő a német lista vezető jelöltje volt, ez pedig így nem működik – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő a brüsszeli EU-csúcstalálkozót követően újságíróknak adott nyilatkozatában pénteken.

Macron hangsúlyozta: tudja, hogy a németek nagyon ragaszkodnak az alkotmányhoz.
“Van azonban egy közös európai alkotmányunk. Ez az alkotmány pedig azt mondja ki , hogy az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács tagjai választják meg, akit az Európai Parlament megerősít pozíciójában” – közölte.

Ha egy nap az európaiak úgy döntenek, hogy olyan alkotmányt fogadnak el, amely azt mondja, hogy az uniós bizottság elnökét az európai nép választja, akkor valódi európai választásokat fogunk tartani, és abban a pillanatban bárki, közvetlenül megválasztható lesz, de jelenleg nem ezt mondják a szerződések – mondta a francia elnök.

Brüsszel, első nap: nem tisztult a kép, indul az osztozkodás

Az Európai Unió állam-és kormányfői elfogadják a csúcsjelölti rendszert, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek ők tesznek javaslatot az Európai Bizottság elnökének személyére. Így aztán előfordulhat, hogy Merkel és az Európai Néppárt kiállása sem lesz elég ahhoz, hogy Manfred Weber töltse be ezt a pozíciót.

Amit öt éve megszüntetni akartak, az most visszatérhet: a választópolgárokat elriasztó vásári alkudozás az uniós vezető tisztségek betöltése előtt. Az Európai Bizottság élére szánt politikus esetében ezért találták ki a csúcsjelölti rendszert. Vagyis azt, hogy az Európai Parlament minden pártcsaládja jelölhet valakit, de előre vállalják: a többséget szerzett frakció kiválasztottja lesz a befutó.

Csakhogy eddig az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) alkották a többséget, ami mostanra kevés lett. Legalább három frakció kell ehhez, kézenfekvően a liberális ALDE jöhet szóba. Az Emmanuell Macron LREM pártjával rendkívül megerősödött frakcióba belépéskor azonban a francia elnök kijelentette:

neki a csúcsjelölti rendszer se tetszik.

Vagyis “felismerték”, ami eddig is tudott volt: az alapszerződéssel ellentétes a szisztéma, amely az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács kezébe adja a jelölés jogát, az EP-nek ezután kell szavaznia. Így lényegében léket is kapott a megoldás.

Ezt tükrözték Donald Tusk ET-elnök szavai is az esti kormányfői vacsora után. Eszerint a csúcsjelöltség növeli az esélyeket, de senki se lehet automatikusan bizottsági elnök.

Ezzel jelentősen romlott Manfred Weber EPP-aspiráns esélye,

de Frans Timmermans S&D-jelölté is. Tusk nyomatékosította is, hogy attól, hogy az EPP kapta a legtöbb szavazatot a választásokon, még nem biztos, hogy Weber lesz a bizottság elnöke. Vagyis hiába Angela Merkel és az EPP kiállása Weber mellett, ez már kevés lehet a megválasztáshoz.

Tusk azt is elmondta, hogy több körülményt kell figyelembe venni a jelöléskor. Lesz földrajzi szempont, vagyis az ország(ok) elhelyezkedése és mérete, nemi esélyegyenlőség és a sokszínűség. Előbbiről Tusk elmondta, hogy legalább két nőt kellene jelölni a legfontosabb intézmények élére. Merthogy a bizottsági elnök mellett meg kell választani Tusk utódját és ősszel az Európai Központi Bank vezetőjét.

Ez pedig szinte bizonyosan “kilövi” az olaszokat,

ami tőrdöfés lesz a hazájában fölényes győzelmet aratott Matteo Salvini Liga-elnöknek. Jelenleg ugyanis az EKB-t az olasz Mario Draghi irányítja, és az EP elnöke is olasz, Antonio Tajani.

Nyilván nagyobb szerepet akar országának Macron, és a meggyengült EPP is aligha tarthatja eddigi pozícióit (ők adják a bizottság, az EP és az ET elnökét).

A sokféle kompromisszum hosszan elhúzódó alkut vetít előre.

Az eddigiekben – jól láthatóan – teljesen mellékszál a Fidesz sorsa, ami jó hír Orbánéknak. Bízhatnak abban, hogy elsikkad az ő ügyük, ezzel pedig bennmaradhatnak az EPP-ben. Annak ellenére, hogy Macronék kijelentették: nincs egyezség az EPP-vel, amíg a Fidesz ott van. És Weber is kizárta az együttműködést a szélsőséges pártokkal, amelyek közé sorolja a Fideszt. De ettől még tény a tény: a Fidesz 13 szavazatára se az EPP-beli, se a majdani EP-beli többség megszerzéséhez nincs szükség.

A tökéletes egyensúlyt nehéz  megtalálni, de mindenképpen törekedni fognak rá, és mindenki készen áll a kompromisszumra – mondta Tusk. Egyeztetést kezdeményez az EP Elnökök Értekezletének tagjaival, azaz a parlamenti képviselőcsoportok vezetőiből és az EP elnökéből álló testület tagjaival.

Angela Merkel német kancellárral együtt Tusk már a  júniusban tartandó uniós csúcson szeretne egyezségre jutni, hogy aztán július elején az EP is szavazhasson. A június végi határidő a mostani jelek szerint szűknek bizonyulhat. Ami azért probléma, mert a bizottság elnökének megválasztása nélkül maga a testület se tud megalakulni. Az elnök joga ugyanis az, hogy a kormányok jelöltjeit delegálja az egyes szakterületek élére, akiket a parlamenti bizottsági meghallgatás után maga az EP választ meg.

Weber elégedett

Elég mandátumot szereztek az Európai Parlamentben. az irány változatlan nem kérnek semelyik oldal szélsőséges pártjaiból.

Az Európai Néppárt ünnepsége után az Európai Parlament sajtótermébe is mosolyogva érkezett Manfred Weber. Öröme nem lehetett felhőtlen, de ez széles mosolyán nem látszott.

A politikus legfőbb mondandója itt is az volt mint korábban: szélsőséges pártokkal nem hajlandó együttműködni, akár balról, akár jobbról. A szociáldemokratákkal, vagy a liberálisokkal szívesen együttműködne, de fontosnak tartja azt is, hogy megmaradjon a csúcsjelölti rendszer.

„Ez nem egy győzelem számunkra, de azért boldog vagyok, mert az Európai Néppárt maradt a legnagyobb erő az Európai Parlamentben” – mondta Weber, aki kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy – „Az Európai Néppártnak körülbelül 26 mandátumos többsége van, mi vagyunk a legnagyobb képviselőcsoport. Azt hiszem, ez megválaszolja a Fidesszel kapcsolatos kérdést is” – válaszolt Weber, nem kimondva, de nem is titkolva, hogy a többség megszerzéséhez nincs szükségük a 13 mandátumot szerzett magyar kormánypártra.

Nem akar olyanokkal együtt dolgozni, akik el akarják pusztítani Európát, nem akar nacionalistákkal együtt dolgozni.

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 10. – Tudósítás a másik valóságból

0

Szijjártó leleplezte: a csúcsnak nevezett jelöltek mindegyike alkalmatlan arra, hogy európai intézményt vezessen. A PestiSrácok elmagyarázza, hogy Kurz és Weber parasztvakítást művel, mikor azt ígéri, hogy a lisszaboni szerződés korrekciójával fogja megreformálni a kátyúba került uniós intézményrendszert. A Magyar Hírlapból megtudhatjuk, hogy a szocialisták megint lebuktak, Tóth Bertalan MSZP-elnök Pekingben járt.

Szijjártó szerint a csúcsnak nevezett jelöltek mindegyike alkalmatlan

Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság (EB) első alelnökének vállalnia kell a felelősséget azért, hogy Európába több mint másfél millió illegális bevándorló jött – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Szijjártó Péter hozzátette: a szocialista politikus személyes felelősséggel tartozik azért, hogy az EB “ilyen botrányosan gyenge teljesítményt” nyújtott az elmúlt öt évben, valamint azért, hogy Európa folyamatosan veszített versenyképességéből és a biztonsági helyzet egyre romlott.

Közölte: az európai pártcsaládok által “csúcsnak nevezett jelöltek” mindegyike alkalmatlan arra, hogy európai intézményt vezessen.

A miniszter az M1 aktuális csatornán a hétfői Trump-Orbán találkozóról azt mondta: az jó alkalom lesz arra, hogy összehangolják a két ország álláspontját a nagy világszervezetekben a migráció kérdésében.

Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok és Magyarország azon hat ország közé tartozik, amely nemmel szavazott az ENSZ globális migrációs csomagjára.

Erensto Araújo brazil külügyminiszter csütörtöki látogatásáról azt mondta: új dimenzióba lép a magyar-brazil együttműködés.

Jair Bolsonaro brazil elnök elfogadta a magyar miniszterelnök meghívását, és a kormány stratégiát fogadott el a magyar-brazil kapcsolatok fejlesztéséről, ami azért fontos, mert Brazília a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága – tette hozzá. (MTI: Szijjártó: Timmermansnak vállalnia kell a felelősséget a migrációért)

Az osztrák kancellár és Weber néppárti csúcsjelölt reformötlete hülyeség

Párját ritkítja az a parasztvakítás, amit Kurz és Weber művel, mikor azt ígéri, hogy a lisszaboni szerződés korrekciójával fogja megreformálni a kátyúba került uniós intézményrendszert. A szimpatikusnak tűnő terv bizonyára szavazatot is hoz majd, még akkor is, ha úgy marhaság, ahogy van. Még akkor is, ha mindeközben a demokratikus alapértékekre hivatkoznak és kimondják a kimondhatatlant, miszerint a Soros-kampánnyal sértettük meg az unió alapértékeit. Lemaradtunk volna valamiről? Vagy a korrigált lisszaboni szerződésben Soros alapérték lesz majd?

A korrekciós reformötlet az osztrák kancellártól származik, de a szuperjelölt órákon belül a homlokára csapott és bőszen bólogatni kezdett. Persze könnyű a szavakkal ilyenkor játszani és grandiózus terveket megfogalmazni; főként, hogy az átlag uniós polgárnak halvány gőze sincs a lisszaboni szerződésről. Mindenesetre úgy tűnhet, hogy ezek a politikusok megértették, hogy valami nincs rendben a rendszerrel és konkrét javaslatuk is van. Holott egy egyszemeszteres joghallgató is tudja, hogy a lisszaboni szerződést lehetetlen úgy módosítani, hogy emberközelibb, érthetőbb, működtethetőbb és demokratikusabb legyen az unió. Az pedig, hogy ettől „észhez térne” Orbán Viktor, aki a Soros-kampánnyal sértette meg az uniós alapértékeket, egyszerűen nonszensz. Mert ilyen alapérték a hülyék hülyéje szerint sincs… (PestiSrácok: Lisszaboni szerződés és Soros mint uniós alapérték)

A szocialisták megint lebuktak

Abban már igazán semmi meglepő nincs, hogy a szocialisták megint lebuktak. Azt régóta tudjuk, hogy a hazudozás a lételemük, a szavak náluk már legalább hét-nyolc évtizede elveszítették eredeti jelentésüket.

Amikor demokráciáról meg szabadságról harsogtak, akkor mindenki nyugtalanabbul kezdett el aludni, mert senki sem tudta, mikor jön érte a fekete autó. Amikor szocialista tulajdonról fecsegtek, félve néztek körbe az emberek: mit rabolhat még el tőlük a párt… Az MSZP, bár nevet váltott, valójában hordozza magában az MSZMP, az MDP örökségét.

Tóth Bertalan MSZP-elnök, aki egyébként arról híres, hogy… Hát, hirtelen nem is tudom, miről, még az arcát is nehéz felidézni, szóval a magyar történelem egyik legszürkébb pártelnöke részt vett Pekingben az Egy övezet, egy út nemzetközi konferencián, de nem ám a nyilvános rendezvényeken, hanem a kommunista testvér- és utódpártoknak fenntartott szekcióban. Mi ebben a hír? – kérdezheti bárki.

Hiszen Orbán Viktor és a kormány több tagja is ott volt Pekingben. Nos, a hír az, hogy pártelnök úr ezt a kis kínai kalandját igyekezett titokban tartani, de, mint említettem, már kevés tálentumuk van a lebukás elkerülésére.

A hírnek az ad különös fénytörést, hogy Tóth úr néhány éve még hevesen ellenezte a magyar kormány Kína felé nyitását. (Magyar Nemzet: Selyemzsinór)

Weber a múlt, Barnier a jövő?

0

Sokan ellenzik a Spitzenkandidat rendszert és személyesen Manfred Weber megválasztását a tagállamok vezetői között – jelentette a brüsszeli Politico Nagyszebenből, ahol az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozót tartott.

Az egyik fő téma az volt: kik legyenek Brüsszelben az EU vezetői a májusi választások után? Donald Tusk, az EU elnöke jelezte: május 28-ra csúcstalálkozót hív össze, hogy gyorsan összeállítassák az EU vezérkarát. A fő kérdés az, hogy ki lesz a brüsszeli bizottság elnöke ?

A Politico szerint jöhet Barnier

Az uniós ügyekben általában igen jólértesült lap szerint a francia Michel Barnier kampányt folytat azért, hogy elnyerje a bizottság elnöki címét. Korábban is megpróbálta már ezt, de akkor Jean Claude Juncker megelőzte őt. Részben amiatt, hogy ő egy tagállam miniszterelnöke volt mint előtte Barroso. Michel Barnier fő ütőkártyája viszont épp az, hogy sokkal inkább európai mint francia! Kétszer is volt EU biztos és ő vezette a brexit tárgyalásokat. Minden poszton jól teljesített és sok támogatót szerzett. Az ő jelszava az, hogy

európai profi kell a brüsszeli bizottság elnöki székébe!

A siker érdekében Michel Barnier beutazza Európát: tárgyalt Horvátország és Málta miniszterelnökével. Még Bajorországba is elmerészkedett pedig az Manfred Weber szűkebb pátriája! Dehát Webernek nagy baja az, hogy német. Ciprasz görög miniszterelnök kerek-perec ki is jelentette Nagyszebenben, hogy semmiképp sem szavaz Manfred Weberre! Jól emlékszik ugyanis arra, hogy a pénzügyi csődbe került Görögországot mennyire megszorongatták a németek a stabilizáció idején. Orbán Viktor miniszterelnök más okból nem támogatja Manfred Webert. Szerinte az Európai Néppártnak a szélsőjobboldali pártokkal kellene paktálnia nem pedig a liberálisokkal és a baloldallal.

Más okból nem támogatja Webert és az egész Spitzenkandidat rendszert Emmanuel Macron francia elnök, aki az egész Európai Unió reformjára törekszik. A 40 éves elnök számára a 46 éves Manfred Weber az idősebb generáció képviselője, akinek nincs komoly uniós tapasztalata. Érdekes módon az EU legfiatalabb miniszterelnöke, az osztrák Sebastian Kurz kiállt Manfred Weber mellett. Az új generáció képviselőjének nevezte őt Nagyszebenben. A Politico szerint az sem kizárt, hogy maga Kurz is szívesen megpályázza a brüsszeli bizottság elnöki posztját. Dehát addig még jönnek a választások, melyek végülis dönthetnek arról: kik is legyenek az EU vezetői a következő öt évben.

Orbán: nem Weberre – tizenkilencre lapot kér

Orbán Viktor nem támogatja Manfred Weber megválasztását az Európai Bizottság élére. A miniszterelnök szavaiból kiderült: mindent arra tesz fel, hogy az Európai Néppártot sikerül jobb szél felé fordítani. Szerinte vannak jó és rossz magyarok.

„A magyar választókat sértő nyilatkozata” miatt nem támogathatja a néppárti Manfred Webert az Európai Bizottság elnöki posztjára – mondta Orbán Viktor az osztrák alkancellárral, a Szabadságpárt (FPÖ) elnökével, Heinz-Christian Strachéval közös sajtótájékoztatóján.

Európa: jobbra át!

Arról beszélt, hogy azt szeretnék, ha olyan változások történnének Európában, mint amilyenek Ausztriában történtek. Ha Ausztriában lehetséges, hogy a jobbközép kormányzópárt együttműködik a jobboldali, „hazafias” párttal, miért ne történhetne meg ez európai szinten is – vetette fel a kormányfő, úgy fogalmazva, hogy

ami Bécsben működik, az Brüsszelben is működőképes lehet.

Az FPÖ koalícióban kormányoz az Osztrák Néppárttal (ÖVP). Utóbbi az Európai Néppárt (EPP) tagja, csakúgy, mint a Fidesz, előbbi viszont az euroszkeptikus Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) tagja.

Manfred Weber, az EPP jelöltségét az Európai Bizottság elnöki posztjára Orbán elutasítja, mert szerinte a magyar kormány és vezetője nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy olyan embert támogat európai bizottsági elnöknek, aki bejelenti, hogy ő köszöni szépen, nem tart igényt „a magyarok szavazataira”. Manfred Weber azt találta mondani, hogy a magyarok szavazatával nem kíván európai bizottsági elnök lenni – mondta Orbán, aki ezt súlyos álláspontnak, a választók tiszteletére vonatkozó elv megsértésének nevezte. Weber valójában azt mondta, hogy nem szeretne a Fidesz európai parlamenti képviselőinek szavazatával bizottsági elnök lenni.

Orbán azt mondta, hogy a brüsszeli bizottsági elnöki posztra jelölt politikusok – az úgynevezett csúcsjelöltek – alkalmatlanok a testület vezetésére. Arra számít, hogy bonyolult tárgyalássorozat előzi meg a leendő elnök megválasztását

„Keressük a megfelelő jelöltet” – mondta, megjegyezve: „itt van végre egy pont, ahol egyetértünk Weber úrral, nem lenne helyes, ha a magyarok szavazatával lenne bizottsági elnök”. (Vagyis azokéval, akik a Fidesz ellenében más pártcsaládba tartozó pártra szavaznak.)

Az európai baloldalt „reménytelenül bevándorláspártinak” minősítette, jelezve, hogy ha a jobbközép pártok ezzel a baloldallal működnek együtt, előbb-utóbb kompromisszumokat kell kötniük, ezért ők az európai nagykoalíció helyett

„a jobbra való nyitás lehetőségének megfontolását”

is napirenden akarják tartani.

Új csapatban a remény

Orbán, amint az Matteo Salvinivel, az olasz Liga elnökével, miniszterelnök-helyettessel és belügyminiszterrel tartott minapi találkozója után is megismételte, hogy bár jelenleg a „bevándorláspárti politikai erők –  ahová a baloldalt és az EPP nagyobbik részét sorolta – erős pozíciókkal rendelkeznek, de a bevándorlásellenesek – az EPP jobboldala és az ettől jobbra álló politikai mező, a hazafias pártok – megerősödése „kiegyensúlyozottabb helyzetet fog eredményezni”.

Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Tanácsban

nőni fog azok száma, akik a néppárt jobbszárnyához vagy az attól jobbra eső pártokhoz tartoznak.

A Fidesz néppárti tagságáról szólva megerősítette: a Fidesz nem tudja elképzelni helyét egy olyan EPP-ben, amelyben a bevándorláspárti erők vannak többségben, „ezért is kellett felfüggesztenünk a tagsági jogainkat, hogy megvárjuk, a választás után merre fordul a néppárt”. (Ténylegesen az EPP elfogadta, hogy közös javaslattal szavazzák meg a felfüggesztést.)

Vagy máshol keresni a helyet

A jobbra nyitás – amit a Fidesz képvisel – azonban kisebbségben van az EPP-ben – jelezte, majd kijelentette: ha a Fidesznek van joga stratégiai kérdésben kisebbségben maradnia az EPP-ben, akkor azt fogja tenni. Ha azonban a pártcsalád intoleránssá válik,

„akkor természetesen máshol kell keresnünk a helyünket”.

Orbán óhaját, vagyis az EPP jobbra fordulását, amit múlt héten már kifejezett Salvini budapesti fogadása után, azonnal elutasította Angela Merkel német kancellár és Markus Söder, a német CSU elnöke, majd Sebastian Kurz osztrák kancellár, Strache „főnöke” is.

Orbán hangsúlyozta, hogy minden döntéssel megvárják az európai parlamenti (EP-) választást. Ezért nem kaptak meghívást például a Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes által szervezett milánói politikai találkozóra sem, mert az EP-választási eredmény ismerete nélkül nem szeretnének sehova elmenni – mondta.

Salvini nemrégiben új mozgalmat hirdetett, amelynek célja szélsőjobbos erőcentrumot létrehozni az EP-ben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK