Kezdőlap Címkék Weber

Címke: weber

Hadüzenet Webernek

Sok vita folyik arról, hogy Orbán Viktort az érzelmei vagy a hideg, számító értelem vezeti politikai döntéseiben: a mai napon ez a kérdés eldőlni látszik. Mint a magyar miniszterelnök Heinz-Christian Stracheval, Ausztria alkancellárjával tartott sajtótájékoztatóján kiderült, kormányfőnket az indulatok vezérlik, és egyelőre nem látható, mai nyilatkozatának miféle következményei lesznek.

Azt mondta ugyanis, hogy „A magyar kormány és vezetője nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy olyan embert támogat európai bizottsági elnöknek, aki eleve bejelenti, hogy nem tart igényt a magyarok szavazataira. Manfred Weber azt találta mondani, hogy a magyarok szavazatával nem kíván európai bizottsági elnök lenni. Nekünk jó lett volna Weber bizottsági elnökjelöltnek, de ő kijelentette, hogy nem kér a magyarok szavazataiból.

Ha valaki így megsért egy országot, utána annak az országnak a miniszterelnöke nem szavazhatja őt meg. (…) Ezt a demokrácia és az erkölcs szabályai is tiltják, és ebben egyetértünk Weber úrral: nem lenne helyes, ha a magyarok szavazataival lenne bizottsági elnök.”

Nem mellesleg, a többi csúcsjelöltet is pozíciójukra alkalmatlannak nevezte, és hozzátette: „Keressük a megfelelő jelöltet” aki méltó elnöke lehetne az Európai Bizottságnak.

Fel kell hívnunk azonban a figyelmet arra a körülményre, hogy Manfred Weber sosem állította, miszerint nem kérne a magyarok szavazataiból. Egy korábbi, a ZDF televíziónak adott interjújára utalt a magyar miniszterelnök, ám abban világosan úgy fogalmazott: amennyiben csak a Fidesz szavazataival tudna csak az Európai Bizottság elnökévé válni, nem fogadná el a megbízatást. Hozzátette; inkább számítana „középről jövő” szavazatokra, ebből a pozícióból lenne ő Európa jövőjének alakítója.

Semmiképpen sem „a magyarokról” vagy a magyar népről beszélt.

Elképzelhető, hogy Orbán Viktor nem ismeri a különbséget a saját pártja és hazánk népe között – úgy általában véve – de májusban kiváló alkalom kínálkozik arra, hogy a választók juttassák eszébe a differenciát.

A Heinz-Christian Stracheval folytatott tárgyalások egyébként a végeredményt tekintve szívélyes, baráti hangnemben folyhattak, ugyanis az osztrák alkancellár szinte mindenben egyetértését fejezte ki Orbán Viktorral, habár Manfred Weber kapcsán tartózkodott véleménye kinyilvánításától. Kifejtette azonban, hogy országaink között mennyire jó a kapcsolat, és minden felvetődő kérdésben támogatja, sőt, osztja a magyar kormányfő nézeteit és álláspontját.

A jelek arra mutatnak tehát, hogy az EP-választásokig nem lép ki a Fidesz az Európai Néppártól, azonban utána nagy valószínűséggel megteszi ezt a lépést, és nem kizárt, hogy a Salvini-féle populista szövetség frakciójához csatlakozik a párt uniós képviselőcsoportja.

Ez ugyanakkor a költségvetési vitára gyakorolt befolyásukat jelentősen csökkenteni fogja, hiszen már nem az Európai Parlament pillanatnyilag legerősebb frakciója áll majd mögöttük, hanem egy jóval kisebb, gyengébb, meg merhetjük kockáztatni az állítást: ad-hoc jelleggel összeállt képviselőcsoport, mely tagjainak személyes ambíciói miatt bármikor fel is bomolhat. A populista frakcióban nincsenek közlegények, csak tisztek: épp ezért fegyelem sem lesz.

Orbán Viktor tehát hadat üzent Manfred Webernek is.

Indulatból, haragból, a gesztusnak az országra gyakorolt későbbi következményeivel nem számolva.

Kíváncsian várjuk, mikor tűnnek fel az első óriásplakátok Budapest utcáin, melyek Manfred Webert támadják majd.

Életfogytiglan két tekintélyes újságírónak Törökországban

0

Három újságírót ítéltek életfogytig tartó büntetésre a 2016 júliusi sikertelen puccs kísérlet után: Ahmet és Mehmet Altant valamint Nazli Ilicakot. Azzal vádolták őket, hogy támogatták a puccsot, melyet állítólag Fetullah Gülen prédikátor szervezett az Egyesült Államokban.

Az alkotmánybíróság úgy találta, hogy Mehmet Altan emberi jogait megsértették a procedúra során. Ezért őt szabadon bocsátották. A másik két újságíró is ebben reménykedett, de csalatkozniuk kellett.

Az alkotmánybíróság, melynek tagjai közül tizenkettőt Erdogan elnök jelölt ki és hármat a parlament, úgy döntött, hogy jogos a kimondott életfogytig tartó börtönbüntetés. Ezért a 69 éves Ahmet Altannak és a 75 éves Nazli Ilicaknak börtönben kell maradnia.

Sok más újságíró is ül már Erdogan börtöneiben.

Törökországot számtalan bírálat érte az Európai Unióban és az Egyesült Államokban amiatt, hogy brutális módszerekkel számolnak le a hatalomnak nem tetsző újságírókkal. Manfred Weber az Európai Néppárt jelöltje a bizottság elnöki posztjára úgy fogalmazott, hogy végképp le kell mondani arról, hogy Törökország az EU tagja lehet, mert egyáltalán nem tartják tiszteletben a demokrácia alapvető normáit. Erdogan elnök minden hatalmat a saját kezében összpontosít. Politikai ellenfeleit azzal vádolja, hogy együttműködnek a terroristákkal! Erdogan elnök szerint mind Fetullah Gülen prédikátor mind pedig a kurd szervezetek támogatói terroristáknak számítanak. Törökország hivatalosan is kérte Fetullah Gülen kiadatását az Egyesült Államoktól. Washingtonban azonban bizonyítékokat követelnek arra nézve, hogy valóban az idős prédikátor szervezte volna a puccskísérletet 2016-ban. Törökország kapcsolatai mind az Európai Unióval mind pedig az Egyesült Államokkal megromlottak, lényegesen javultak viszont Oroszországgal és Iránnal.

Figyelmeztetés: Lengyelország ne nézze fejős tehénnek az Európai Uniót!

0

Jirky Katainen, a brüsszeli bizottság alelnöke erre figyelmeztette a varsói kormányt. Varsóban újságíróknak elmondta: a jövőben Lengyelországnak lényegesen többet kell befizetnie a közös kasszába!

Az uniós pénzekért cserébe pedig be kell tartani az EU szabályait! Az Európai Bizottság figyelmeztetése a választási kampány kellős közepén hangzott el Varsóban. Az EU azt szeretné, hogyha az ellenzék nyerne és ezzel meggyengülve a szuverenista irányzat melyet, a jobboldali populista kormányzat képvisel a háttérből irányító Jaroslaw Kaczynski-vel. Ezzel a brüsszeli törekvéssel magyarázható, hogy az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli bizottság elnöki posztjára pálfordulást hajtott végre egy Varsó számára nagyon fontos ügyben:

Manfred Weber: leállítanám az Északi áramlat 2-t!

Az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli bizottság elnöki posztjára a Polska Times című lapnak úgy nyilatkozott, hogyha ő lesz Jean-Claude Juncker utóda, akkor megakadályozná az Északi áramlat második gázvezetékének az építését a Balti tenger alatt. “Az Északi áramlat 2 nem felel meg az Európai Unió érdekeinek!”- hangsúlyozta Manfred Weber. Aki nem véletlenül egy lengyel lapnak mondta el a véleményét hiszen Varsó a legfőbb ellenfele ennek a gázvezetéknek, mely közvetlenül szállít földgázt Oroszországból Németországba – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével. Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította az Északi áramlatot.

A Gazprom a fő részvényese az egész építkezésnek. A beruházás felét is a Gazprom biztosítja. Angela Merkel német kancellár korábban áldását adta a 9,5 milliárd eurós építkezéshez. A berlini kormány álláspontja változatlan – hangsúlyozta Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő. A gazdasági minisztérium szóvivője meg is indokolta, hogy miért áll ki még mindig a német kormány az Északi áramlat 2 mellett, melyet nemcsak Varsó bírál hanem Trump elnök és Ukrajna is. Németország fokozatosan bezárja atomerőműveit vagyis hagyományos energia hordozókra tér vissza, ezért fokozódó szükségletei lesznek a jövőben.

Ettől függetlenül Németország arra törekszik, hogy háromoldalú földgáz egyezmény szülessen. Ebben az oroszok és az ukránok mellett az EU venne részt. Berlin álláspontja változatlanul az, hogy Oroszországnak folytatnia kell a földgáz exportját Ukrajnán keresztül akkoris, hogyha felépül az Északi áramlat 2, mely közvetlenül szállítaná orosz földgázt a Balti tenger alatt Németországba.

Weber szerint jó lenne egy újabb népszavazás a Brexitről

Manfred Weber, a bajor CSU politikusa egy helyi lap, az Augsburger Allgemeine című bajor lap csütörtöki fórumán kiemelte: a 2019 választás történelmi jelentőségű az EU számára, mégis a Brexit körüli herce-hurca eltereli erről a figyelmet. 

Európa jövőjéről szóló kérdések “feledésbe merülnek a Nagy-Britanniában lialakult káosz miatt” – mondta Manfred Weber, elképesztőnek nevezve, hogy a Brexit elhúzódása miatt a távozásra készülő országban is meg kell tartani az EP-választást.

“Miként fordulhat elő, hogy meghatározó befolyást gyakorolhat az EP-választásra egy ország, amely kilép az EU-ból” – mondta.

Szerinte a briteknek inkább az EU-tagság ügyének rendezésével kellene foglalkozniuk. Szerinte a következő “logikus lépés egy újabb népszavazás lenne” – hangsúlyozta Manfred Weber.

Persze erről a briteknek kell dönteniük, az EU viszont kijelenthetné: nem számíthatnak több engedményre. Nem élvezheti a tagsággal járó előnyöket az az olyan ország, amely távozik a közösségből – fejtette ki véleményét az EPP csúcsjelöltje.

A brit parlament háromszor utasította el a brit kormány és az EU többi 27 tagállama által elfogadott kilépési megállapodást, valamint a jövőbeni kapcsolatokat felvázoló politikai nyilatkozatot. A brit törvényhozás alsóháza több véleménynyilvánító szavazást is tartott, hogy fel lehessen mérni, milyen kilépési feltételeket lenne hajlandó megszavazni a ház, ám egyik sem kapott többséget. Ezen belül az alsóház a második népszavazás kiírását sem támogatta, miként ettől Theresa May is határozottan elzárkózik.

Esély Európa számára

0

Manfred Weber, aki az Európai Bizottság elnöke lehet a májusi választásokat követően, Kína növekvő szerepéről nyilatkozott a Die Weltnek Hszi Csinping elnök nemrég véget ért európai útja kapcsán.

Weber: az USA és Kína kereskedelmi háborúja esély Európa számára

A kínai államfő Olaszországban olyan egyezményt írt alá, mely lehetővé teszi a kínaiaknak, hogy kulcs pozíciókat foglaljanak el az olasz gazdaságban. Manfred Weber szerint korlátozni kellene a kínaiak lehetőségeit az európai infrastruktúra felvásárlásában. A bajor politikus, aki Jean-Claude Juncker utóda szeretne lenni, arra célzott, hogy Görögországban a kínaiak megszerezték Pireusz kikötőjét, ahonnan eláraszthatják áruikkal egész Európát.

Két irányzat van Európában a kínaiak előrenyomulásával kapcsolatban: az egyik egységes uniós fellépést akar. Ide tartozik Macron francia elnök vagy Manfred Weber. A másik irányzat olyan európai államokból áll, melyek örülnek minden kínai befektetésnek, mert óriási szükségük van külföldi pénzekre. Ide tartozik Görögország, Itália és a közép-kelet európai uniós tagállamok többsége – köztük Magyarország is. Amikor a magyar miniszterelnököt arról faggatták, hogy honnan lesz pénz, ha az Európai Unió bekeményít, akkor Orbán Viktor azt válaszolta: a kínaiaktól!

Az USA és Kína kereskedelmi háborúja felértékeli az EU-t

Ezt hangsúlyozza Manfred Weber a Die Weltben. Az uniónak ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy a globális gazdaság két főszereplője jelenleg harcban áll egymással. Ebből politikai előnyt lehet kovácsolni – állítja Manfred Weber. Arra célzott, hogy április elején Brüsszelben gazdasági csúcstalálkozón vitatják meg az Európai Unió és Kína kapcsolatait. Ha az európaiak képesek lesznek egységesen fellépni, akkor nyilván előnyösebb tárgyalási pozícióra számíthatnak mint hogyha külön-külön tárgyalnának az 1,4 milliárd lakosú Kínával. Peking viszont érthető módon igyekszik kihasználni azt, hogy az Európai Unió 28 tagállamában az elitek különbözőképpen ítélik meg a helyzetet. Az egységes európai fellépést a különböző érdekek miatt már most sem könnyű biztosítani, de minden bizonnyal még nehezebb lesz akkor amikor Weber az Európai Bizottság élére kerülhet, mert a májusi választások eredményeképp aligha alakul ki szilárd döntésképes többség az Európai Parlamentben.

A pávatánc végórái

„Az elmúlt hónapok a néppárti vezetést megtanították rá, hogy Orbánnak egyetlen esélye van, hogy fenn maradjon Európa politikai térképén: ha őket támadja. Nyilvánvalóan ez a magyar politikus számára is egy kényszerpálya, de más esélye nincs, hogy e pályán mozogva fenntarthassa a nemzetközi látszatot és szolgálja pártja belpolitikai esélyeit” – így kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Orbán Viktor annyiszor emlegette azt, hogy lázadásának oka az Európai Néppárt „balratolódása” és javíthatatlan liberálissá válása, hogy ezzel tényleg megváltoztatta az előttünk álló európai választás belső tartalmát. Már most jól kivehető, hogy a kampánystratégiákat nem a jobb, bal, illetve a liberális oldal közötti ideológiai különbségek határozzák meg, hanem az integrációpárti, illetve a nemzetállami elsőbbséget hirdető szándékok összecsapása.

Ám annak dacára, hogy a március 20-ai „kiegyezés” az EPP és a Fidesz között arra a deklarált „fogadkozásra” épült, hogy az EPP nem kritizálja tovább Orbánt, Orbán pedig felhagy a pártcsalád politikai minősítésével és erkölcsi blamálásával, amint a miniszterelnök hazajött az EPP politikai gyűléséről, ott folytatta néppárti kollégái gyalázását, ahol pár nappal azt megelőzően abbahagyta.

A Fidesz és az EPP viszonyát illetően két merőben különböző, mégis egymást feltételező felvonás maradt még hátra: a március 20.-tól május 26-ig tartó szakasz, majd a május 26-ot követő körül-belül egy hónap, amikor is megtörténik a bizottsági elnök megválasztása. Véleményem szerint a most meginduló EPP-ellenes kampány megalapozza, kialakítja majd azt a helyzetet, hogy a Fidesz új európai parlamenti képviselői már ne szavazhassák be Manfred Webert az elnöki pozícióba. Az innen és onnan felhangzó Stürmer-jellegű átkozódások – legjobb példa erre Schmidt Mária legújabb tébolya – már ennek a pszichológiai előkészítését jelentik. Csakis egy ilyen újabb árulás adhat felhajtóerőt a Fidesz első emberének, hogy újrapozícionálja magát az uniós politikai térben.

Persze az EPP-ben nem kell tudni magyarul, hogy a fejleleményekkel mindenki tisztában legyen. Elég, ha elolvassa saját német, belga, francia, holland, osztrák stb. sajtóját – valamennyi az újabb EPP-ellenes magyar kampányról szól s emiatt tombol, vagy épp ironizál a néppártiak rovására. Az orbáni háborgó világképben tehát van egyrészt az EPP, a szocialisták S&D-je, a liberálisok ALDE-ja, valamint Macron mozgalma, másrészt meg ő maga. És ki még más?

„Mi egységesen Weber mögött állunk” – nyilatkozta Orbán. Majd meglátjuk…

Mostanában sokat írnak egy Róma-Budapest-Varsó tengelyről; ez végül is a V4 „tengelyből” nőtt szükségképpen ki, melynek ötlete gyorsabban kimúlt, mint amire bárki számíthatott volna. Milyen esélyei lehetnek egy újabb szerveződésnek?

Közelednek az őszi lengyel parlamenti választások és Orbán partnerének, Jarosław Kaczyńskinek az nem jók a lapjai. Minden jel arra mutat, hogy elveszíti a választást, de még ha talpon is marad, rendkívül meggyengül mai befolyása. Jól mutatták ezt a legutóbbi önkormányzati választások, melyek igencsak megtépázták Kaczyński pártját, a PiS-t.

Matteo Salvini ugyan – köszöni szépen – jól van, de a legutóbbi, március elején közzétett felmérések szerint pártja, az olasz Liga legfeljebb egy mandátummal gyarapíthatja jelenlétét az Európai Parlamentbe. Igaz, pártcsaládja, a Nemzetek és Szabadság Európája a jelenlegi 37 helyről 59 összmandátumot remélhet, ami jelentős, de nem végzetes növekedés. Még akkor sem, ha a Fidesz jelenleg 13-ra saccolt mandátumnövekedését is hozzáadjuk.

Miért nem? Azért mert ezzel nem válnak királycsinálókká. Még igazán blokkolni sem lesznek képesek a parlamenti munkát. Épp ellenkezőleg, inkább elsőszámú ellenfelévé és így célpontjaivá válnak a három nagy pártcsaládnak, melyeknek közös ereje – Macron pártját még nem is számítva – mintegy négyszáz lesz.

Túl pesszimista, merthogy inkább a rettegés szülte azt a feltételezést, hogy az Európa-szkeptikusok akár 233 helyet is elfoglalhatnak az Európai Parlamentben. Mert, ha ez be is következnék, ezek a közös hangot a legnagyobb igyekezettel sem tudnák megtalálni. Eszement törpék, akik együtt próbálnak óriásnak látszani, miközben csak bábeli zűrzavaruk nagy, s gyanakodva figyelik egymást – úgy, mint a Fidesz és a lengyel PiS, vagy a Fidesz és Salvini Ligája.

Orbánnal szöges ellentétben, például Salvini összes nyilatkozata azt türközi, hogy mozgalmát el sem tudja képzelni az Európai Unió eddig kialakult struktúráin kívül, vagy nélkül. Ezt nem is tehetné büntetlenül, hisz a Liga mögött Olaszország meghatározó ipari potenciálja is ott van, s pillanatok alatt hátat fordítanának neki – miként tették azt Berlusconival –, ha merő politikai ambícióból túl messzire menne.

Ám Orbán túl messzire ment, ezért útja vissza az EPP-be épp oly lehetetlen, mint az a helyzet, amibe manőverezte magát, s amit egyre kilátástalanabbá tesz, hogy most tovább folytatja a maga külön háborúját a néppárttal. Arra már aligha számíthat, hogy Manfred Weber elnézőbb lesz vele, ha megszavazza őt bizottsági elnöknek, mert az elmúlt hónapok a néppárti vezetést megtanították rá, hogy Orbánnak egyetlen esélye van, hogy fenn maradjon Európa politikai térképén: ha őket támadja. Nyilvánvalóan ez a magyar politikus számára is egy kényszerpálya, de más esélye nincs, hogy e pályán mozogva fenntarthassa a nemzetközi látszatot és szolgálja pártja belpolitikai esélyeit.

Hogy meddig, az ma már nem a magyar realitások függvénye. Egészen más a világ, mint volt 2016-ban, amikor az orbáni „illiberális demokrácia” szárnyalni kezdett.

Ekkor még sokan – főként persze a mellette kardoskodók – nagy fantáziát láttak a Brexitben. Ma viszont azt kell konstatálniuk, hogy a brit elit csak a rossz és a még rosszabb között választva, teljesen felszámolja önnön politikai valóságát.

Bár a Trump viselt dolgaival foglalkozó különleges ügyész, Robert Mueller nem tudott érdemi bizonyítékokat szerezni az elnök orosz kapcsolatit illetően, de közben oly mértékben megromlott az amerikai-orosz viszony, hogy Orbán különleges és mindenáron titkolni próbált kapcsolatai a putyini maffia-világgal ma sokkal inkább a figyelem középpontjában áll, mint eddig bármikor.

Csatlakozzon a választások után a Fidesz bármelyik európai pártcsaládhoz, „védő kart” nem, hogy nem fog a néppárt többé feléje nyújtani, sokkal inkább segíti majd azokat az erőket, amelyekkel ujjat húzni sohasem volt tanácsos.

A CEU, az Orbán, és az ő Máriája

Semmilyen megkeresést, jelet, elmozdulást nem tapasztalt a CEU vezetése azóta, hogy a múlt heti néppárti fiaskó hevében Orbán Viktor azt ígérte a bajor tartományi kormánynak, hogy maradhatnak Budapesten – mondta Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese tegnap este a Klubrádió Esti gyors című műsorának nyilatkozva.

  • elképzelhetőnek tartja, hogy közben a bajor féllel tárgyalnak ez ügyben, de ők nem tudnak erről
  • az Oktatási Hivatal nem tervezi a CEU jogi státuszának, működési engedélyének felülvizsgálatát 2019-ben
  • a kormány nem dönt az amerikai képzésükhöz kapcsolódó dokumentumok felől, talán  az időt húzzák a májusi európai parlamenti választásokig
  • jó hír, hogy az egyetem vezetése a képzési, oktatási feltételek bizonytalanságát áthidaló megoldásokat keresett és talált

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója blogbejegyzésére,  melyben támadta Manfred Webert, azzal vádolva az Európai Néppárt csúcsjelöltjét, hogy azért szabta feltételként Orbán Viktornak a CEU magyarországi működésének biztosítását, mert Soros György erre kérte. “Nincs megfejtésem, csak egy: Soros! Megkérte és megígérte, hogy meghálálja! Úgy látszik, van az a pénz, amiért Webernek korpásodik a haja!”

A rektorhelyettes erre diplomatikusan visszaszúrt: az már kulturális, civilizációs probléma, ha valaki nem érti, miért fontos egy európai politikusnak a tanszabadság és mit jelent egy egyetem politikai okból történő bezáratása. Ebben az esetben az illető egyszerűen nem része annak az európai diskurzusnak, kultúrának, civilizációnak, amelyre amúgy olyan büszkék szoktunk lenni – jegyezte meg.

Egy nap, amely megrengette a Fideszt

„Orbán elveszítette az alkalmat, hogy az EPP ellenére, sőt az EPP rovására építse ki a maga európai pozícióit a szélsőjobboldalon. Soha nem remélt médiafelületet, figyelmet és esélyes politikai muníciót adott volna ez neki, melynek java része csak a választási kampányban mobilizálható, május 26-a után azonban már nem.” – Kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Amikor Orbán Viktor március 20-án leült az Európai Néppárt (EPP) vezetőivel megtanácskozni a „hova továbbot”, a zárt ajtó előtt toporgó Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Szijjártó Péter külügyminiszter és Rogán Antal, a Kabinetirodát vezető miniszter a körülöttük forgolódó szimpatizánsoknak és érdeklődőknek azt mondta: Orbán most nyújtja át az EPP-nek a Fidesz kilépési nyilatkozatát. Amikor kiderült, hogy erről szó sincs, hisz a Fideszt „csak” felfüggesztették, a beszámolók szerint ők voltak a leginkább meglepődve, s azonnal latolgatni kezdték: hogy miként lehet ezt majd otthon eladni, hisz a Fidesz-támogatók kemény magja – nem kis részben a hivatalos sajtó uszító és gyalázkodó cikkei miatt – már egy ideje követeli az EPP elhagyását.

Ezek a tények. Kevéssé ismertek azok az események, amelyek ama bizonyos zárt ajtó mögött történtek, de az elmúlt napokban mégis elkezdtek szivárogni bizonyos információk. Igaz, ezek igazságtartalmát még a jövőnek igazolnia kell, de az nyilvánvaló: az EPP igyekszik elejét venni annak, hogy a médiában – Magyarországon, de főként Európában – kizárólag Orbán narratívja érvényesüljön.

A sajtóelemzések megegyezni látszanak abban, hogy a „csak” felfüggesztés egyik félnek sem igazán jó, különösen hosszú távon fenntarthatatlan, épp ezért a május 26-i választások után „végleges” megoldást kell találni. Ám e téren az EPP sokkal jobban járt, mint a magyar kormány – időt ugyanis nem Orbánék nyertek, hanem a néppárt vezetése.

Már nem először írom le: ha a Fideszt most kizárják a pártcsaládból, minden energiájával az EPP ellen fordult volna a választási kampányban, s kiélezte volna az EPP-n belüli konfliktusokat is. Bár Manfred Weber frakcióvezető pozícióját – enyhén szólva – nem erősítette a felfüggesztés kialkudása, de többet veszített volna a szaporodó konfliktusokkal, ha a Fidesztől most megszabadul. A pártcsaládon belül a többség érti – és épp ezért értékeli – ezt, nem úgy a többi parlamenti formációban ülő képviselő, akik számára májusig Webernek kell nyújtania valamit jövendő szavazataikért cserébe.

Annál is inkább, mert a sebtében megalakított “bölcsek tanácsába”, mely a Fidesz sorsát eldöntő majdani EPP-határozathoz jelentést készít, bekerült az a Wolfgang Schüssel, akit osztrák kancellársága idején komoly EU-s szankciók sújtottak amiatt, hogy koalícióra lépett a néhai Jörg Haider szélsőjobboldali pártjával. Vele akkor hosszú ideig egyetlen európai politikus volt hajlandó szóba állni, s az nem volt más, mint Orbán. Igaz, felfogható ez a szereposztás úgy is, hogy ha majdan mégis maradna a Fidesz a pártcsaládba, annak felelősségét Weber Schüsselre tolhassa.

De inkább az a verzió fog érvényesülni, hogy a Fidesz és az EPP útjai májust követően szétválnak, ráadásul tekintet nélkül arra, hogy a magyar párt hány mandátumot szerez. Nyugati elemzők ugyan nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az EPP mindenáron magához kötne egy erőteljes Fideszt, de ez a feltételezés nem számol azzal, hogy Orbán nem mondott le arról, hogy az EPP-ből szélsőjobboldali megapártot csináljon, s ez olyan jövendő konfliktusokat fog generálni, melyektől csak a Fidesz kizárásával lehet majd szabadulni.

Az EPP-vel szemben viszont a Fidesz most óriásit veszített. A témával foglalkozó valamennyi cikk felemlíti, hogy a felfüggesztés miatt Orbán már nem foglalhat helyet Európa vezetői között a rendezvényeken, és erősen romlottak tárgyalási pozíciói a költségvetési vitában, amely a májusi választás után indul majd be teljes sebességgel, és amelynek a tétje az lesz: olyan országok, amelyek oly mértékben nem tartják be az uniós játékszabályokat, mint Magyarország, támogatásban se részesüljenek. Ám arról a kommentárok elfeledkeztek értekezni, hogy Orbán elveszítette az alkalmat, hogy az EPP ellenére, sőt az EPP rovására építse ki a maga európai pozícióit a szélsőjobboldalon. Soha nem remélt médiafelületet, figyelmet és esélyes politikai muníciót adott volna ez neki, melynek java része csak a választási kampányban mobilizálható, május 26-a után azonban már nem.

Weber: ne kapjanak döntési lehetőséget a szélsőjobboldali kretének Európában!

0

Az én jövendő többségem a centrumban van – hangsúlyozta Manfred Weber, aki a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott. Az Európai Néppárt jelöltje Jean-Claude Juncker helyére elmondta a német lapnak, hogy a fő célja megakadályozni a szélsőjobboldali kreténeket abban, hogy politikailag felelős döntési pozícióba kerüljenek Európában.

Név szerint az Alternative für Deutschland pártot illetve Marine Le Pen asszony szélsőjobboldali tömörülését említette. Nyomatékosan kiemelte, hogy semmiképp sem kíván szövetséget kötni olyan szélsőjobboldali alakulatokkal mint a Liga Olaszországban vagy a PiS Lengyelországban. Ez az a két párt, mellyel Orbán Viktor igen jó kapcsolatot ápol, és melyeket alternatívaként tekint az Európai Néppárthoz képest.

A Fideszt az Európai Néppárt felfüggesztette. Orbán Viktor korábban osztrák típusú koalíciót javasolt az Európai Néppártnak vagyis szövetséget a szélsőjobboldallal. Ezzel szemben Merkel kancellár és utóda a CDU élén, akit a német sajtó AKK-nak rövidít, a berlini koalícióhoz hasonlóan olyan centrumot akar létrehozni Európában, mely megakadályozza a populizmus előretörését a kontinensen. A koalícióban számítanak a szocialistákra éppúgy mint a liberálisokra illetve esetleg a zöldekre is- nyilatkozta AKK Brüsszelben.

Manfred Weber a Fidesz felfüggesztésére utalva bírálta Timmermans szocialista vezetőt, mert sem Romániában sem pedig Máltán nem lépett fel határozottan a korrupt baloldali kormányzás ellen. Romániában Liviu Dragnea pártelnököt számtalan bírálat érte amiatt, hogy megfúrta a korrupció ellenes ügyészség vezetőjét. Az EU-ban most sokan azt szeretnék, ha a román ügyész asszony lenne az unió első főügyésze. Liviu Dragnea azonban kampányt folytat ez ellen! Málta szigetén felrobbantottak egy oknyomozó újságírónőt, aki a baloldali kormányzat korrupció gyanús ügyeit firtatta. A baloldali miniszterelnök mégiscsak a helyén maradt. Nem úgy mint Szlovákiában Robert Fico, aki hasonló helyzetben lemondásra kényszerült.

Manfred Weber bajor, a CSU politikusa. A felfüggesztés alkalmából Orbán Viktor úgy nyilatkozott: továbbra is támogatja jelöltségét az uniós bizottsági elnöki posztra. Az uniós pénzek elosztása szempontjából fontos, hogy ki áll az EU bizottságának az élén, és hogy az illető milyen politikai támogatást élvez. Manfred Weber a szélsőjobboldali kreténekkel szemben a centrumra számít Európában.

Weber: Az EPP az értékek pártja

0

Az Európai Néppárt frakcióvezetője nyilatkozott a Népszava munkatársának arról az ellentmondásról, ami az EPP és a Fidesz kétfajta kommunikációját  övezi az EPP tagság felfüggesztéséről.

Orbán Viktor szerint, a Fideszt nem lehet sem felfüggeszteni, sem kizárni, a Fidesz önmagát függesztette fel.

“A felfüggesztés azt jelenti, hogy minden jogodat elveszíted a párt testületeiben.

Ez volt a politikai gyűlés világos döntése. 13 tagpártunk kérte, hogy tegyük világossá a külvilág számára: az EPP az értékek pártja.

Nem tudom befolyásolni azt, hogy ezt ki hogyan kommunikálja. Mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja. Az én üzenetem világos és egyértelmű.”

– mondta egyben hozzátette, hogy a szocialistáktól is hasonló intézkedéseket várna például Románia vagy Málta esetében.

Weber nem kívánta kommentálni Orbán Viktor kinevezett egy fideszes “bölcsek tanácsát” akik a EPP vizsgáló bizottságával tárgyalnának a párt jövőjéről..

“Ezt a kérdést nem kívánom kommentálni – mondta -, a párt állásfoglalása világosan fogalmaz.”

Információk szerint már csütörtökön is volt Néppárti egyeztetés, melyből a fidesz már kimaradt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK