Kezdőlap Címkék Vona

Címke: vona

Vona az ATV-ben

Vona Gábor a Jobbik elnökeként még bent sem volt a Parlamentben, még csak készültünk a 2020-es sorsdöntő választásra, amikor Vona megjelent a Napkeltében, és meghirdette az új irredentizmust: azt szeretné, ha valamikor „minden magyar egy hazában élne”.

Amikor pártjával bejutott a parlamentbe, a Magyar Gárda egyenruhájában tette le a képviselői esküt. Vezette a Jobbik cigányokat megfélemlítő, a kistelepülési cigányellenességet meglovagoló és legitimáló kampányát. Miután ezen az alapon elért egy középpárti szintet, választói bázisának bővítésére elindította az úgy nevezett néppártosodást.

Azzal hitegette támogatóit, hogy ő és pártja győzi le Orbánt és a Fideszt. Annyit ért el, hogy a Jobbik lett a legnagyobb ellenzéki párt. Ezután lemondott pártelnökségéről, nem vette át parlamenti mandátumát, sőt kilépett a Jobbikból. Ha most eltekintünk attól, hogy milyen szörnyűséges politikát képviselve sikerült Vonának a Jobbikot legnagyobb ellenzéki párttá tenni, akár még rokonszenvesnek is tekinthetjük Vona visszavonulását.

Azóta Vona független közszereplő.

Ezt meg azt ír, közzétesz, alapítványt működtet. Időnként meghívják az ATV Startba, a Nap hírébe, ahol az ellenzéki pártok politikusai láthatóan maguk közé tartozóként kezelik őt, olykor még az Egyenes Beszédben is.

Most tovább lépett előre: az Ötben szerepelt, Hont András helyén ülve, a „négy igazán okos ember” egyikeként. Sőt, a szerkesztő az adás egyik témájává tette Vona „online népszavazását” arról, hogy szavazhassanak levélben a külföldön munkát vállaló, ott élő magyarok ugyanúgy, mint a „határon túliak”.

Ez az az elképzelés, amit az ellenzéki pártok valamennyien képviselnek, beletették a 2018-as választás előtt elfogadott közös választójogi tervezetükbe is, tehát Vona kezdeményezésében semmi új nincs, ő itt

önmagának mint volt és leendő politikusnak folytat imázskampányt az ellenzékiek ötletének kisajátításával.

Más ATV-műsorban is szó volt már erről, most is ő maga adhatta elő egy fölöttébb előkelő társaság tagjaként.

Hogy ő ezt csinálja, az az ő dolga, majd kellő időben elfelejtődik. De miért csinálja ezt az ATV? Amennyire én tudom, Vona mostani szerepét azzal magyarázza, hogy elege lett a pártpolitikából, mást csinál. Nem áll ezzel egyedül, például Schiffer András is kiszállt az LMP-ből, ügyvédként él, de időnként véleményt mond a politikáról, az ATV-ben is. Schiffernél a dolog hiteles, ő tisztázta a viszonyát politikusi múltjához, és világos az eszmei, politikai alapállás is, amelynek alapján elmondja véleményét. Vonát azonban

úgy hívják el rendszeresen az ATV-be, és úgy udvarolják körül a műsorvezetők egyfajta haza bölcseként, hogy sosem kérdeznek rá, hogy mit gondol ma arról, amit a Jobbik elnökeként, parlamenti frakcióvezetőjeként nyolc éven át művelt.

Nem tudok róla, hogy Vona úgy tisztázta volna viszonyát ahhoz a gyalázathoz, amit a magyar politikában tett, ahogyan egykor mondjuk Hegedűs András, Rákosi korábbi miniszterelnöke, majd fontos szociológus és rendszerkritikus megtette.

Hogyan szerepeltetheti őt így az ATV?

Nem Vonától veszem ezt rossz néven, ő a felkínált lehetőséggel él, hanem az ATV-től, amely ezt így felkínálja.

Az döntési kérdés egy csatornánál, hogy beenged-e műsoraiba náci, szélsőjobboldali politikusokat. A német közmédia évtizedeken át – a választási estéket kivéve, amikor muszáj volt – ezt nem tette, a Bundestagba bejutott AfD politikusait azonban most már beengedi. Az ATV az 2014-es választási kampányig nem hívta meg a Jobbik politikusait, akkor bírói döntés kötelezte erre, és azóta rendszeresen meghívta őket már azt megelőzően is, hogy a többi ellenzéki párt partnerként fogadta el őket. Meghívják a stúdióba Toroczkai Lászlót és Dúró Dórát is a Mi hazánktól. De ők akkor – akár az AfD politikusai a német közmédiában, akár a Jobbik vagy a Mi hazánk politikusai az ATV-ben – nyíltan mint szélsőjobboldaliak vannak ott a képernyőn.

De Vonáról a néző nem tudhatja, hogy mint kicsoda mondja, amit mond, és nem is kell neki ezt a stúdióban tisztáznia.

Foszlányaim

0

Milyen bizarr és hiteles a Népszavában öles cikket olvasni a Jobbik lemorzsolódásáról,  széteséséről amikor az MSZP-t öt százalékon mérik a közvéleménykutatók, és a cikk alatt hatalmas kivitelben ott virít a kormány sikerpropagandájának egyik reklámfilmje…

Persze az sem semmi, hogy Sneider Tamás szerint nem Jakab Péter a Jobbik elnöke…

Vona Gábor vlogger meg – korábbi kicsit náci Gárda- és Jobbikvezér – szinte szószékről osztja az észt.

Aztán várjunk még mi volt szép a tegnapi napban… Ja, az ATV többet boncolgatja és ekézi az MSZP videobotrányát, mint a teljes orbánmédia.

Orbánról jut eszembe, csak figyelmeztették az európai viselkedésre és fekete maszkban jelent meg a V4-ek közös sajtótájékoztatóján. Sajnos az általa terjesztett vírus korántsem koronás, viszont sokakat fertőző.

Jobbik – Az elemző szemével

„Vona Gábor nem ért egyet a Jobbikkal” – olvashattuk néhány napja a hvg.hu-n, egy csütörtöki beszélgetés apropóján, ahol a Jobbik volt elnöke Stumpf András újságíróval beszélgetett videóblogján. A figyelemfelkeltő címadás arra készteti az olvasót, hogy utánanézzen, valamilyen marginális kérdés kapcsán merült fel nézetkülönbség az ex-pártelnök, influenszer és a Jobbik jelenlegi döntéshozói között, esetleg mélyebb, stratégiai jellegű véleményütközés húzódik a háttérben.

Vona nem ért egyet a Jobbikkal „ebben a nagy összefogásban”. Az ő számára a néppártosodásba nem fér bele az MSZP-vel vagy a DK-val való együttműködés, csak az LMP és a Momentum. „Én továbbra is azt képviselem, hogy se Orbán, se Gyurcsány” – mondta Vona Gábor, mintha csak a Mi Hazánk kampányszlogenjét idézte volna (igaz, 2006-ban a Dávid Ibolya vezette MDF használta ezt). „Az ellenzéki politikus nagy hibának tartja – nem csak a Jobbik, hanem az egész ellenzék részéről -, hogy összekeverik az önkormányzati választások logikáját az országos politikai stratégiákkal. „Az önkormányzati választásokon ne legyenek pártok”, […] nem jó, ha a helyhatósági választásokon a pártpolitika érvényesül – szól a cikk.

Furcsa olvasni, hogy Vona Gábor, aki az EP-választási kampány alatt, május 8-án, egy sajtóbeszélgetésen hitet tett amellett, hogy

„Orbánt egy rajtunk kívül álló külső történés mozdíthatja el, belülről nem lehet megdönteni”, most számon kéri volt pártján, hogy az miként próbál ellensúlyt képezni az állampárttal szemben – egyensúlyozva a jobboldali alternatívaállítás és a kormány-ellenzék pozícióból, valamint a választási rendszer logikájából adódó kényszerek között.

A realitás most mégiscsak az, hogy a Jobbik-LMP pólusképzés az EP-választási eredménnyel együtt süllyedt el. A 20-21. századi pártok narratíva a pártrendszer új rendezési logikájaként aligha tartható tovább – hacsak a Momentum fel nem veszi ezt a zászlót, és nem törekszik valamiféle együttműködésre a mára szintén rendszerpártokká vált formációkkal. A Jobbik jelenleg a teljes választókorú népességen belül egy körülbelül 8 százalék körüli támogatottságú párt, aminek jelentősen csökkentek az alkupozíciói az önkormányzati választások előtt.

A legközelebbi általános választást ősszel rendezik (tisztújítás is csak azt követően várható a Jobbikban), ami a jelenlegi helyzetben a 2022-es parlamenti választás előszobája lesz sok szempontból. Az országos politikát így tehát nem kis mértékben érinti az önkormányzati választás tétje, s ennek megfelelően ahol esély van ellenzéki győzelemre, ott az ellenzéki pártoknak feladata a széles körű koordináció (ez az egyik legkényesebb része az úgynevezett összefogásnak, hiszen itt kőkemény pártérdekek feszülnek egymással szemben). Vona Gábornak egy bizonyos településméret alatt igaza van: az már valóban nem a pártpolitika színtere, de ne feledjük, mennyire fontos egyrészt a mozgósítási képesség szempontjából, másrészt a helyi (ön)kormányzásban nyújtott minta (alternatíva) megjelenítésében, a szakmai-politikai tapasztalatszerzésben (rekrutáció, káderpolitika) és a központi kormányzattal szembeni ellenállási gócok megszervezésében a nagyobb önkormányzatok „birtoklása”. Ez pedig a legtöbb helyen csak széles körű ellenzéki alkukkal kivitelezhető.

Bizonyos szereplők kihagyásának gondolata épp a Jobbiknak árthat a legtöbbet, hiszen a párt legutóbbi eredménye tükrében – az LMP-vel együtt – a fővárosban már megkerülhetővé vált.

Május 26-án Budapest 23 kerületéből 16-ban a Jobbik és LMP nélküli, releváns ellenzéki erők, tehát az MSZP-Párbeszéd, a DK és a Momentum együttesen több szavazatot kaptak, mint a Fidesz-KDNP. És mi legyen azokkal a városokkal, ahol a függetlenként induló, Jobbikos polgármester-jelöltnek szüksége van az úgynevezett baloldali pártok támogatására is? Ne legyünk naivak, ezek a kérdések nem települési szinten dőlnek el, szükség van a pártközpontok utasítására/jóváhagyására is. Az országos (párt)politika tehát erőteljesen jelen van az önkormányzati (választási) szférában is.

A Jobbik volt elnöke azt helyesen látja, hogy a Jobbiknak – ahhoz, hogy visszanyerje erejét – minden bizonnyal meg kell erősítenie identitását, markánsabban és értékorientáltabban kell politizálnia – ami nyilván nem hagyja hidegen a szövetségi politikát sem. Ez azonban már nem történhet a korábbi pozícióból, ugyanis mára világossá vált: a pártpaletta jobb széléről a politikai centrumba való áttérés hibás koncepció volt. A jobb- és baloldali protesztszavazók egyesítésére nem volt elegendő „gravitációs ereje” a Jobbiknak, hiszen a kiábrándult fideszesek nem áramlottak automatikusan a Jobbik-táborba, a pártrendszer „baloldala” pedig javarészt az MSZP és a DK helyfoglalása által volt meghatározható. Még nem volt példa arra, hogy a politikai centrumból indult volna ki egy integratív politikai erőtér, ami a bal-jobb kettéosztottságot felülírta volna, épp ellenkezőleg: a centrumot idáig jobbról vagy balról sikerült csak meghódítani. A Jobbik és az LMP tehát nem a jobb-bal törésvonal „20-21. századi pártok” narratíva menti tagadásával tudta volna maximalizálni a rájuk leadott szavazatokat, hanem megfelelő szerepleosztással.

A Jobbiknak és a LMP-nek is célszerűbb lett volna, ha egyikőjük világos, markáns jobboldali alternatívát testesít meg, míg a másik centrumpozíciót, ökoszociális baloldali, globalizációellenes vonalat. A kettő között egyébként rengeteg átfedést és közös pontot lehetett volna találni.

Ehelyett két olyan pártnak a képét láthattuk, melyek igyekeznek kerülni mindenféle társadalmi konfliktusgeneráló kérdést. Úgy próbálnak integratívak lenni, hogy az értékválasztás tekintetében semleges területen maradnak. A 20-21. századi pártok narratíva (ami egyébként nem volt teljes tévedés, hiszen a politikai generációváltás, egy modern, fiatalos szemlélet ígéretét hordozza) és a „hídépítés” motívuma kibillentették a Jobbikot a jobboldali pozíciójából. Vona elnök úr gyakran hangoztatta, hogy a jobboldal-baloldal felosztás mennyire elavult, és ahhoz – a sérelempolitikából élő 20. századi pártok mellett – csak a mindent kategorizálni akaró politológusok ragaszkodnak görcsösen.

2016 őszén megjelent hosszú elemzésemben már kitértem arra, hogy a jobboldal-baloldal koordináta-rendszer mentén valóban nem írható le korunk pártpolitikai valósága, e fogalmak (fogalomkategóriák) kiüresedésük ellenére két területen azonban továbbra is fontos szerepet játszanak: a szimbolikus (önmeghatározó/csoportképző dimenzióban), valamint a narratíva szintjén.

A narratívagyártás kapcsán pedig érdemes hangsúlyozni a politikai narratívák és a politikai valóság közti szoros összefüggést, ami nem csak elemzői szempontból érdekes, ennek hiányában a versengő politikai szereplők számára sem adott az effektív stratégiaalkotás lehetősége.

Számomra az szűrhető le Vona Gábor mostani megnyilatkozásából, hogy saját politikai sorsából, és korábbi politikai közösségének közelmúltbeli kudarcaiból nem a megfelelő tanulságokat vonta le. Minden joga megvan hozzá – még ha személyes tekintélyével épp annyira árthat is a Jobbiknak, mint amennyire használhat neki a jövőben. Ha viszont markánsan másként képzeli a párt irányvonalát, és ennek esetleg gyakran hangot is ad, talán érdemes lett volna alaposabban átgondolnia a vezér(ön)áldozatot.

(2018. április 8-án a Jobbik és az LMP is történetének legnagyobb szavazatszámát kapta. A jobbikos egyéni jelölteknél összességében jelentős mértékű átszavazási többlet jelentkezett a listás szavazatszámhoz viszonyítva, mégis mindkét közösség döntő vereségként szenvedte el a választások eredményét. A választást követően mindkét párt „lefejezte” magát, és kilépésekkel, etikai vizsgálatokkal vegyes agónia következett.)

Kovács János politológus

Bréking nyúz, 2018. november 28. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Lokál egy a Hír TV birtokába került hangfelvételt propagál, melyen egy jobbikos azzal dicsekszik, hogy leütött egy zsidó nőt. Chuck Norris nem csak nagyon erős, de annyira bátor, hogy még Európa erős emberének autójába is be mert ülni. A Magyar Idők visszasírja a régi Vonát.

 

Chuck Norris találkozása Orbán Viktorral

„Chuck Norris egy adománygyűjtő akció keretében látogatott Magyarországra, és ha már itt járt, Európa erős emberével, Orbán Viktorral is összefutott. A hatszoros karate-világbajnok, örökös texasi ranger szerint Hollywood a baloldal és a liberálisok kulturális szócsövévé vált. Trump nagyon jól végzi a dolgát, Orbánt pedig barátként üdvözölte!” (888: Ilyen volt Orbán és Chuck Norris találkozója)

Szávay (Pistának jó lesz) István leütött egy zsidó nőt

„Párttársának kezdett dicsekedni az a jobbikos politikus tettével, aki egy szórakozóhelyen megvert egy zsidó nőt, miután az megjegyzést tett rá – számolt be a Hír TV.

A tévé úgy tudja, hogy Szávay István, a Jobbik frakcióvezető-helyettese a történettel több jobbikosnak is eldicsekedett, ráadásul tette felett a párt következmények nélkül siklott tovább.

A Hír TV birtokába került hangfelvétel szerint a képviselő azzal hencegett a párt májusi kongresszusán, hogy egy budapesti szórakozóhelyen leütött egy zsidó nőt, mert az beszólt neki.

X: Mit csináltál Pista?

Szávay István: Leütöttem egy nőt.

Szávay István: Beszólt, hogy náci bűz van. Én meg leütöttem, hogy büdös zsidó! Pakk!

Szávay István: Egy igazi ilyen kampós orrú rohadék volt.

X: Orrba gyűrted?

Szávay István: Tessék?

X: Orrba gyűrted?

Szávay István: Ja. A heftijét elferdítettem egy kicsit.” (Lokál: Egy zsidó nő leütésével hencegett a jobbikos – van még lejjebb?)

Magyar Idők, furcsa idők

„Furcsa időket élünk”, jegyzi meg Uj Péter, a 444 főszerkesztője egy beszélgetésben. Merthogy Uj Péter Vona Gáborral beszélgetett. Bizony, furcsa időket élünk. Vona Gábor, most éppen vlogger és riporter a Zsúrpubi.hu-n kedélyesen cseverészett a 444 főszerkesztőjével.

„10 évvel ezelőtt még nem biztos, hogy leültünk volna egymással beszélgetni, bár én mindig mindenkivel nyitott voltam leülni, de nem biztos, hogy ennyi mindenben egyetértettünk volna, mint ma.”

Ezt már Vona mondja. Ezen a ponton azonnal beugrik elhíresült csörtéje Bethlen Jánossal, amikor „az én mindig nyitott voltam leülni beszélgetni” jegyében elküldte Izraelbe a műsorvezetőt. Éljen inkább ott, ha ennyire érdekli a zsidóság – tette még hozzá a mi mindig nyitott Gáborunk.

Vona Gábor, a Jobbik bukott vezetője képtelen elfogadni bukása tényét, nem képes visszavonulni a nyilvánosságtól, és inkább heti két videóbejegyzéssel igyekszik kimosni politikai szennyesét.” (Magyar Idők: Vona Gébor és Uj Péter Újdonsült barátsága)

Bréking nyúz, 2018. 10. 05. – Tudósítás a másik valóságból

0

A nap belpolitikai témája a Jobbik válsága – bőven olvashatunk róla a kormánymédiában – a tálalásban sincs hiba! Előkerül a Migration Aid –, melyet feljelent Rezsiszilárd –, ami kiváló apropó egy jó kis sorosozásra. Sorost ezúttal már nem csak magyarországi és migrációs ügyek miatt találják meg az alternatív valóság médiahiénái: már arról is ő tehet, hogy kipattant a Brett Kavanaugh-ügy. 

Figyelő – Ellenzék csődközelben

Röhejes szállóige kerekedett mára Vona Gábor volt Jobbik elnök, miniszterelnök-jelölt egykori mélyen átélt és igaznak gondolt szavaiból, miszerint ők – a Fidesszel szemben – a 21. századi párt, és ebben a korban csak ők tudnak megfelelő válaszokat adni a kihívásokra.

Látjuk mi lett belőle, Vona azóta lefalcolt a szerinte igazi áramvonalas, hipermodern válaszokat adó szervezetből, amely a választásokon szépen belebukott a 21. századi kihívásokba.  A párt, amelynek Vona saját bevallása szerint „elvette a lelkét” meg szépen felszámolja önmagát. Már átestek egy szakadáson, amikor a volt elnökségi tag Toroczkai László, a volt vezető női politikusuk, Dúró Dóra és férje Novák Előd inkább kiléptek a 21. század pártjából. Most van soron Volner János, volt frakcióvezető lelépése is, aki „nem kurvának állt”, elfogadhatatlannak tartja a balliberálisok támogatását, a velük való összefogást.

Különös módon ugyanazok a folyamatok zajlanak náluk, mint a koalíciós társnak kinézett LMP-ben.

Nincs új a nap alatt, az avitt 20. század valójában a Jobbikban (és az LMP-ben) él tovább: hasonló bomlási folyamatot a kisgazdáknál és az MDF-ben láttunk utoljára. A tányérdobálás után a frakciók teljes szakadása, és a pereskedések vannak hátra.

Az ellenzékváltó hangulat most pörög maximum fordulatszámra.

Origo/Magyar Idők – Volt Simicska-bérencek igazoltak a Jobbikhoz köthető tévéhez

A teljesen identitását vesztett, egykori radikális jobboldali Jobbikhoz köthető N1TV-nél folytatja Zimon András egykori Hír TV-s riporter, valamint a Lánchíd Rádió egykori főszerkesztő-helyettese, Hegedűs Szabolcs. Mindkét médium korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott. Előbbit szerkesztő-ripoternek, utóbbit szerkesztő-műsorvezetőnek igazolták – olvasható a Magyar Idők honlapján.

Az indoklás szerint megüresedett helyeket fel kellett tölteni, ugyanis még a nyáron három szerkesztő is távozott a csatornától, Kisberk Szabolcs főszerkesztő, valamint két szerkesztő, Magyar Klára és Szilvási Péter. Mindhárman morális okokra hivatkozva hagyták ott a televíziót, illetve régóta fontolgatták a kilépést, amin nem lehet csodálkozni, ha valaki figyelemmel követi a Jobbik kaotikus politizálását. Kisberk kijelentette:

én a Jobbiknál annyi mindent láttam, hogy abból kijönne egy bűnügyi regény.

Borsonline –  A Fidesz bevándorlásellenes kabinetje az ügyészséghez fordul a Migration Aid párttá alakulása miatt

A Fidesz bevándorlásellenes kabinetje ezentúl monitoringozni fogja „a Soros-pénzek hazai áramlását”, egyúttal az ügyészséghez fordul a Migration Aid párttá alakulása miatt – közölte Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, hozzátéve: a bevándorlási különadó éppúgy szolgálja Magyarország és Európa védelmét, mint a műszaki és a jogi határzár, a „Stop Soros” törvénycsomag, valamint az alkotmánymódosítás.

Az egyik szóban forgó „álcivil szervezet” a Migration Aid, amely úgy döntött, nem hajlandó megfizetni a bevándorlási különadót, ezért párttá alakul. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága is foglalkozott a kérdéssel, és kérte a kormányt az ügy megvizsgálására.

A Fidesz bevándorlásellenes kabinetje is úgy döntött, lép, és kéri az ügyészséget, hogy vizsgálja meg, mi történik a Migration Aid háza táján – közölte Németh Szilárd.

888 – Kiszivárgott e-mail bizonyítja: Soros György akarja megbuktatni Brett Kavanaugh-t

Csak kiderül, hogy nincsenek véletlenek, bármennyire is ezt szeretnék elhitetni a liberálisok. Kiderült ugyanis, hogy

Brett Kavanaugh-t nem pusztán „véletlenszerűen” felbukkanó nők próbálják befeketíteni, hanem egy összehangolt, gondosan felépített kampányt folytat ellene a Soros-hálózat.

A kiszivárgott e-mail egy szélsőbaloldali csoporttól, a MoveOn.org-tól származik. Egy olyan szervezetről beszélünk, amelynek egyik legelső támogatója Soros György volt. A MoveOn.org ezenfelül a Tides Foundationtől is kapott támogatást; ez egy olyan alapítvány, amely szintén Soros kitartottja, és emellett partneri viszonyban áll a Nyílt Társadalom Alapítványokkal.

Az e-mailt egy bizonyos Robert Reich nevű aktivista írta, akiről azt kell tudni, hogy Bill Clinton adminisztrációja alatt ő vezette a munkaügyi tárcát. Az e-mailben Reich arra kéri a címzetteket, támogassák még további adományokkal a MoveOn sürgős küldetését, amely nem más, mint Brett Kavanaugh megállítása.

Hazugságon kapták a TV2-t

0

A Nemzeti Választási Bizottság szerdai ülésén megállapította, hogy a TV2 megsértette a választási törvény jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét azzal, hogy a Tények című műsorában valótlanul állította, hogy Vona Gábor hitet tett Allah mellett.

A Jobbik Sajtóosztálya közleményében magyarázatképpen hozzáteszi, hogy a Fidesz-KDNP által nívódíjjal kitüntetett „hírműsor” a tiszavasvári választási kampány időszakában közölt hazugságoktól hemzsegő lejárató anyagot, mellyel egyoldalúan próbálta befolyásolni a választást.

Ez az elmarasztalás erkölcsi elégtétel lehet ugyan a Jobbik számára, ám, ahogy azt mondani szokás, kenhetik a hajukra. Az ilyen és ehhez hasonló határozatoknak ugyanis nincs visszatartó erejük, épp ellenkezőleg: az, hogy egy ilyen hazugságot ilyen „olcsón” meg lehet úszni, a TV2-t és másokat is arra bátorít, hogy adott esetben hasonló módon járjanak el

Trump, Fekete-Győr, Vona, meg a többiek

Próbálok megbarátkozni a XXI. századi pártok kifejezéssel, de egyelőre sehogy sem megy. Nem tudom kitől származik az ötlet, valamikor még az április 8-i választások előtt hangzott el, talán az LMP részéről, de ez egyáltalán nem biztos. Aztán az idő valahogy kivégezte ezt a terminus technikust, legalább is ezt hittem. De mostanság újra felbukkant, most viszont határozottan az LMP részéről.

Annyi magyarázattal persze tartozom, hogy elmondjam, mi a bajom a XXI. századi pártok frazeológiájával, miért akadok fenn pont ezen. Annyi minden érthetetlen és értelmetlen dolog történik a magyar politikai életben, ebben akár lehetne is valamennyi ráció.  De nincs. A bajom egyébként éppen a meghatározás kirekesztő jellegével van; valójában nem összegyűjteni akarja az azonos gondolati hullámhosszon, vagy az egymáshoz ideológiailag közel álló pártokat, hanem kizárni akar. Kizárni azokat, akik – szerintük – így, vagy úgy alkalmatlanok az partnerségre. Az LMP – most nem megyünk bele ismét a párt mozgásának értelmezésébe, megfejtésébe -, megalakulása óta a magányos formációt deklarálta, nem akart hasonulni sem a Fideszhez, sem az akkor még nagy MSZP-hez sem, abban a hitben élt, hogy az öko-párt jelleg nem csak arra lesz elegendő, hogy becsússzon a parlamentbe, hanem képes lesz nagy és erős formációvá válni. Nem tudott. Még akkor sem, ha ma előszeretettel hangsúlyozzák a párt prominensei, hogy az ellenzékből ők voltak az egyetlenek, akik növelni tudták szavazóik táborát.

Nem szívesen venném el ezt az örömet az LMP-től; fontos, hogy a kudarcban is megtaláljuk a továbblépés lehetőségét.  Az LMP azonban nem találta meg, sőt azóta olyan híreket produkál önmagáról, amelyek egyre lejjebb viszik a népszerűségét. A belső háborúk okozta deficit hozhatta elő újra a XXI. századi kifejezést, pontosan annak felmérése, hogy egyedül nem lesznek képesek feljebb kapaszkodni, pedig már közeledik az EP, de főként a jövő őszi önkormányzati választás. Vagyis: partnerre van szükség, hiába mondatott ki annak idején – kongresszusi szinten -, hogy ők márpedig nem kérnek a partnerekből, bárki is akarna hozzájuk dörgölőzni. Így kerültek elő az e századi pártok, de ugye nem teljes mértékben. Mert ebbe a kategóriába tartozna a Demokratikus Koalíció, de Gyurcsány sehogy sem fér bele az elképzelésekbe, és persze ide sorolandó a Párbeszéd is, de az viszont éppen az LMP-ből szakadt ki, ráadásul Karácsony más szempontból is szakadárnak számít; odaadta nevét, testét az MSZP-nek.

Maradt még a Jobbik és a Momentum. Hogy miért pont ez a kettő, azt ne tőlem kérdezzék; nehéz őket egy kaptafára felhúzni; az egyik parlamenti párt, a másik nem, az egyik még cipeli magéval a szélsőjobb billogot, a másikról meg nem tudunk biztosat mondani. Vagyis a Momentumot ma változatlanul nem tudjuk pontosan meghatározni, hol is áll ideológiailag. Egy biztos: ellenzéki pártként határozza meg önmagát, amit azért fontos tudni, mert elnöke a Fideszből indult, és sokan nem tudják – nem tudjuk -, hogy ténylegesen el is távolodott tőle, vagy – netán – ma is rendelkezik szabad vegyértékekkel a kormánypárt felé.

Jómagam a Momentum mibenlétéről rendelkezem a legkevesebb információval; azt a markáns, akciókész pártot, amely alapján még a parlamenti küszöb felett csapatként tételeztem, elsodorta az idő. A Momentum is, fiatal kora ellenér – vagy ha így tetszik: XXI: századi léte dacára – átélt már néhány válságot, választott magának régi-új vezetőt, és egyelőre keresi az utat, merre van esélye a növekedésre. Képviselő azt mondják: az ősszel indulnak be igazán, de hogy ez mit jelent, arról nincsenek hírek. Korábban, úgy tűnt, a Fidesz pici óvó tekintetű figyelmet fordít a fiatalokra, hiszen Fekete Győrben többen is Orbán Viktor stílusát és utódát vélték felfedezni, azóta azonban a Momentum elnökéből elillant a kihívó szerep, így aztán a Fidesz sem tartotta fontosnak, még egy könnyű karaktergyilkosságra sem.

Hogy az LMP, a Momentum XXI. századi létén kívül mit lát még a Momentumban, azt nem tudjuk. A társelnök Keresztes László Lóránt szerint folynak a tárgyalások, csak éppen a Momentum részéről nem érkezett megerősítés. Így aztán nem tudjuk, hogy valóban folynak-e megbeszélések a színfalak mögött, vagy sem, de talán nem is a lényeg. Sokkal inkább az, hogy mit keres a Momentum a Jobbik mellett. Mert igaz ugyan, hogy nem tudtuk igazában sehova besorolni őket, azt azonban biztonsággal állítottuk volna, hogy a Jobbikhoz nem sodródhat a Momentum. Sem karakterében, sem az eddig megismert mozgalmaik, illetve az elhangzott szerepléseik alapján nem gondoltuk volna ezt a két pártot összeilleszthetőnek.

Az LMP folyamatosan beszél erről az új konstrukcióról, a Jobbik is hamarosan – a látszat szerint – megnyitja kapuit, a Momentum azonban hallgat. Hozzánk legalább is nem jutottak el a homályt eloszlató hírek. Egy biztos: amennyit tudunk a Momentumról, azok alapján nehezen elképzelhető ez a frigy. A politika azonban nem a mi elképzeléseink szerint zajlik, a rendszerváltás óta sok olyan dolog történt, amit nem csak mi, maguk a későbbi szereplők is kizártak a lehetőségek közül. Legyünk tehát óvatosak a jövendölésben, és még akkor is legyünk azok, ha – ma így látszik – ebből az összefogásból a Momentum semmilyen profitot nem könyvelhetne el. Nem, hiszen egyelőre mind a két partner – a Jobbik, az LMP – csak mínuszokat gyűjtött a választások óta, ráadásul a Jobbik változatlanul cipeli magán azokat a kérdőjeleket, amelyeket a Vona-féle irányváltás vetett fel.

Szóval meglehet: a Jobbik, az LMP és a Momentum is XXI. századi párt. És akkor? Mondhatnám: na és?

Trump is a XXI. században lett az Egyesült Államok elnöke.

Bréking nyúz, augusztus 6. – Tudósítás a másik valóságból

0

A rendszerváltástól napjainkig elemzi a médiában végbemenő változásokat Stefka István, akinek tollából sajátságosan hangzik az, hogy „az újságírás morális, becsületbeli ügy”. A 888.hu a Jobbik balratolódásáról, a borsonline.hu a dzsihadisták második generációjának európai megjelenéséről ír, a Magyar Idők pedig egy interjúban sorosozik egy jó nagyot.

Pesti Srácok: Permanens médiaháború

Ezzel a címmel írt hosszú elemzést „Az öreg” . Stefka István szerint azzal, hogy visszatért a Hír Tv a jogos tulajdonosához – a politikai többséghez, a jobboldal politikai közösségéhez –, még egyáltalán nincs vége a csatának. Most jutott el a magyar média  arra a pontra, a fifty-fifty szintre. A rendszerváltozás óta eltelt 28 év, és a balliberális, valamint a jobboldali, nemzeti média befolyása végre egyenlőnek tekinthető. Hogy világosan lássunk, emlékeznünk kell a tényekre, újra és újra el kell mesélni, miként jutottunk el idáig? – írja Stefka, aki részletezi a választ a kérdésre, majd így fejezi be ópuszát:

Az újságírás morális, becsületbeli ügy.

Az újságíró nem pártokhoz, személyekhez kötődik, hanem az emberekhez, a társadalomhoz, a valósághoz. Félrevezetni, hazudni az olvasóknak, nézőknek, hallgatóknak tilos.

Ez a liberálisokkal fúziót kötő szélsőjobbosok sajátja. Ennyi. Aki ezt az utat választja, az meneteljen Gyurcsány Ferenccel, Vona Gáborral, Újhelyi Istvánnal, Niedermüller Péterrel és a többi ballibsivel együtt.

hiradó.hu/888.hu: Továbbra is balra tart a Jobbik

Annak ellenére is balra tart a Jobbik, hogy az elmúlt hónapokban sorra léptek ki a pártból és szűntek meg a vidéki alapszervezetek. A kilépők szerint a Jobbik rálépett arra az útra, amihez már semmi köze a korábbi, radikálisabb nézeteknek. Az újabb összefogás az LMP, a Momentum és a Jobbik között jöhet létre.

Összefogást tervez az LMP a Momentum és a Jobbik, ezt a Lehet Más a Politika elnökségének titkára ismerte el, aki szerint ez az ősz folyamán meg fog történni.

A portál szerint vélhetően Vona Gábor is erre készül, ugyanis közösségi oldalán már a második videót tette közzé egy sejtelmes 21-est formáló logóval és az augusztus nyolcadikai dátummal.

Sajtóhírek szerint a szám és a szlogen is az LMP-vel való együttműködésre utal, és a videó Vona Gábor visszatérését is jelentheti.

A Századvég legfrissebb felmérése szerint a Jobbik-szavazók negyede már el is pártolt, és inkább a Mi Hazánk Mozgalomra voksolnának. A Toroczkai László vezette szervezethez az elmúlt hetekben csatlakozott több csalódott egykori Jobbik-tag és politikus is.

borsonline.hu: Német belföldi hírszerzés: Kialakulhat egy „új dzsihadista nemzedék”

Veszélyessé válhatnak a szélsőséges iszlamisták családjában nevelkedő gyermekek – figyelmeztetett a német belföldi hírszerzés és elhárítás, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) egy most ismertetett elemzésében. Ezeket a gyerekeket olyan világkép alapján nevelik, amelyben az erőszak elfogadottnak, és valamennyi idegen csoport alávalónak számít – idézett a nemzetbiztonsági szolgálat jelentéséből a Berliner Morgenpost című lap.

Az elemzés szerint nemcsak az Iszlám Állam szíriai vagy iraki területeket megjárt családokban nevelt gyermekek válhatnak veszélyessé, hanem azok is, akik nem hagyták el Németországot.

A BfV becslése szerint a két típust együttvéve több száz gyerek és fiatal felnőtt élhet szélsőséges iszlamista családban Németországban.

Az ifjú dzsihadista generáció megjelenésének veszélye miatt felerősödött a politikai vita arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hány éves kortól vehetnek valakit megfigyelés alá. A szövetségi kormány 2016-ban 16 évről 14 évre szállította le a korhatárt, de a bajor kormány a 14 év alattiak megfigyelését is engedélyezi a tartományi alkotmányvédelmi hivatalnak, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormánya pedig a bajor minta átvételét mérlegeli – áll a Berliner Morgenpost beszámolójában.

Magyar Idők: Soros a tűzzel játszik a Nyílt társadalommal

Az Egyesült Államok jelenleg világunk egyik vezető, ugyanakkor összezavarodott, önmagában is megosztott hatalma – mondta Marek Jan Chodakiewicz lengyel származású, Amerikában élő történelemprofesszor a Magyar Időknek adott interjúban. A történész arról is beszélt: az amerikai társadalom alapvetően nem érti, ami a világban történik, nem méri fel a valós veszélyeket. Szerinte Soros György politikai akcióit a destabilizálás jellemzi, minden eszközt bevet célja, a nyílt társadalom megvalósításáért.

Mint kérdésre kifejtette:

Ellentétben kritikusaival és ellenfeleivel, Soros pénzt áldoz arra, hogy megvalósítsa az általa elképzelt világot, nem pedig másokkal finanszíroztatja azt meg.

Az utóbbi 30 évben legalább hárommilliárd dollárt költött a saját vagyonából erre a célra, persze akciói középpontjában a destabilizáció áll. Láthattuk, hogy elsősorban a volt szovjet zónában támogatta a forradalmi törekvéseket, de az Egyesült Államokban is több mint 20 éve próbálkozik: először a marihuána legalizálásáért harcolt, szerinte ez a szabadság szimbóluma. Aztán a rendfenntartó intézményeket, azaz a rendőrséget és a bíróságot próbálta behálózni. Például úgy, hogy pénzt ad a kerületi ügyészek támogatására és kijelölésére. Ezek olyan pozíciók, amelyekből baloldali igazságügyi és büntetés-végrehajtási politikát folytathatnak.

Soros kedvelt eszköze a „forradalmi mozgósítás” tüntetésekkel, erőszakkal. Szerinte ezek segítik azokat a reformtörekvéseket, amelyek célja az úgynevezett nyílt társadalom létrejötte. Szerintem viszont a tűzzel játszik.

Bréking nyúz, augusztus 5. – Tudósítás a másik valóságból

0

Augusztusi uborkaszezon ide, augusztusi uborkaszezon oda, az alternatív valóság médiája semmit nem bíz a véletlenre: a szokásos gumicsontokon rágódnak. Gyurcsány, Soros, Jobbik a terítéken.

Pesti Srácok: Gyurcsány, a jegydíler

Sziget fesztiválos napijegyeit „kínálgatja” Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke természetesen nem az „aprópénzre” hajt, ő politikai díler: pártja nagyszerűségéről kell leveleznie vele az ingyen szórakozásra vágyóknak. A kérdésekre a megfelelő feleletet adók közül meg majd ő választ, jóféle demokrata cukrosbácsihoz méltóan.

Persze snassz lett volna ezt egyszerű vetélkedőként feltüntetni, ezért a DK-vezér egy szép, szemekbe könnyeket csaló sztorival vezette fel a dolgot: az egyik Gyurcsány-csemete 5 napos bérletét nem használja, s Gyurcsány az 5 napos bérletet 5 darab napijegyre cserélte el – ezeekt kínálta fel. És valljuk meg, Gyurcsány láthatóan nem véletlenül lett milliárdos.

Mert közgazdasági zseni – avagy kiemelkedő szélhámosi tehetség – nélkül másképp igen nehezen tudom elképzelni, hogy miként lehet elcserélni egy 82 500 forintos bérletet öt darab 23 900 forintos jegyre…

A szabály lényege: „Ha jól válaszolsz a kérdéseimre, akkor bekerülsz azok közé, akik közül kiválasztom azt, aki megszerzi a napijegyemet”. A jó választ a „játékban” csak egy ember tudja, bizonyos Gyurcsány Ferenc. Így sportszerű és tisztességes, ugye? Különösen a Sziget-brand lenyúlásával fűszerezve.

Ilyen a gyurcsányi esélyegyenlőséget növelő politika…

888.hu: Sorosisták, feminácik és a parazita állam

Ha mi mondjuk, hogy sorosista vagy femináci az alt-right. Ha ők mondják, hogy parazitaállam, az tudományos leíró fogalom – kezdi szösszenetét Horváth Zsófia. Aki így folytatja: aki libsi ideológiát terjeszt MTA kutatóként, az tudós, aki szerint a férfi különbözik a nőtől, mint Mars a Vénusztól, az áltudós.

Ha Simicska veszi át a HírTv-t és rúg ki mindenkit, az szólásszabadság, ha visszaveszik tőle, az diktatúra. Ha az Index politizál vagy a WMN tüntetésre buzdít, az tiszta sajtó, ha ezt a 888 megírja, az fake news.

Ha én írok magunkról, az „Mi és Ők”-özés, ha ők teszik, az jogos megkülönböztetés.

Ha én írom ezt a cikket, az propaganda, ha ők, akkor újságcikk.

ECHO TV: Fidesz: Egy Soros-szervezet próbál beleszólni a magyar médiaügyekbe

Megint egy „Soros-szervezet” próbál beleszólni a magyar médiaügyekbe, közölte a Fidesz-frakció, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet nyilatkozatára reagálva.  Az RSF pénteken a honlapján közzétett nyilatkozat szerint elítélte, hogy a Hír TV-t „Orbán Viktor kormányfő egyik barátja” vásárolta meg. A történteket a szervezet a legújabb lépésnek értékeli a miniszterelnök és a Fidesz részéről az ország médiájának elfoglalásában. A hatóságok egyre jobban korlátozzák a sajtó szabadságát, és azt a képességét, hogy a demokrácia őre legyen, vélekedtek.

A Fidesz frakciója közleményben erre úgy reagált, hogy

„a Riporterek Határok Nélkül egy Soros-szervezet. Bevallottan Soros pénzéből működik, a bevándorláspárti Soros-hálózat része. Tehát megint egy újabb bevándorláspárti Soros-szervezet próbál beleszólni a magyar médiaügyekbe és a magyar politikába”.

M1/Figyelő: Folytatódhat a Jobbik szétesése

Folytatódhat a Jobbik szétesése, szavazóik elvándorlása és egyre inkább úgy tűnik, hogy a párt vezetőit a háttérből továbbra is Vona Gábor irányítja – mondta Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. A szakértő hangsúlyozta, hogy a párt könnyen elvesztheti szavazói jelentős részét, adósságai pedig a tiltott pártfinanszírozás mellett a hűtlen kezelés gyanúját is felvetik.

Deák Dániel szerint most már biztosra vehető, hogy az elnöki tisztségről korábban lemondott Vona Gábor vissza akar térni a párt élére és az egész ellenzék feletti vezető szeretne lenni.

A Jobbik a nemzeti érzelmű szavazókról már korábban lemondott, a Fidesz miatt továbbra is csak a baloldalon lát lehetőséget.

Bréking nyúz, 2018. 08. 1. – Tudósítás a másik valóságból

0

Örömködik az Origo a Hír TV sorsán, szolidaritás nulla, ha másként lenne, akkor nem ők lennének. A 888 izgatottan, lélegzetét visszafojtva figyelte, vajon porszívóügynök lesz-e Vona Gábor. Nem az lett. A Lokálnak még ilyen ínséges időkben is összejött egy kis migránsozás.

A Hír TV-n csámcsog az Origo

„Kirúgták a Hír Televízióból Kálmán Olgát. A kirúgás hátterében a többmilliós fizetés és a pocsék nézettségi adatok álltak. Kálmán Olga, a bukott riporternő nehezen hivatkozhat politikai tisztogatásra. Drámaian gyenge nézettséget produkált Kálmán Olga műsora azalatt a másfél év alatt, ameddig a tévét szolgálta. Gyakran előfordult, hogy a szintén ellenzéki attitűdű hírtelevízió, az ATV hasonló időben sugárzott, hasonló jellegű beszélgetőműsorát Rónai Egonnal közel háromszor annyian nézték. Ami – nyilvánvalóan nem kell magyarázni – mellbevágóan nagy különbség.” (Origo: Csúfos bukás: kirúgták Kálmán Olgát)

Vona Gábor kommunikációs egérkét szült

„Izgatottan és lélegzet-visszafojtva vártuk, hogy mit fog bejelenteni ígéretének eleget téve a Jobbik bukott elnöke. De csalódnunk kellett, mert Vona Gábor csak egy kommunikációs egérkét szült vajúdó hegyként. Mint kiderült, Vona Gábor kommunikációs céget alapított.

Vona Gábor, a Jobbiknak a 2018-as választáson totálisan megbukott elnöke hárommillió forint törzstőkével reklám- és PR-céget alapított. A szolnoki címre bejelentett új Vona-cég, a Vlog Influence Kft. fő tevékenysége a médiareklám-készítés.

Tekintve, hogy Vona Gábor a választási kampány irányítójaként milyen csúfos kudarcot vallott, nehéz elképzelni, hogy létezhet ma Magyarországon akár egyetlenegy olyan cég vagy magánszemély, aki a bukott pártelnököt szeretné megbízni bármilyen PR- vagy kommunikációs feladat elvégzésére.

Mi Vona Gábor referenciája? Egy olyan, a választáson csúfos kudarcot valló, a korábbi szavazóinak jelentős részét és identitását is elveszítő Jobbik nevű párt, ami az ő tevékenységének „köszönhetően” nemcsak csődbe ment anyagilag és szétszakadt szervezetileg, de mára gyakorlatilag teljesen működésképtelenné is vált.” (888: Vona egyelőre nem porszívóügynök lesz: most reklámcéget alapított)

Minden negyedik német nem német

„Tovább nőtt, és megközelítette a 25 százalékot az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya Németországban tavaly a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerdai adatai szerint.

A Destatis meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a migrációs hátterű emberek közé, aki nem német állampolgárnak született, vagy akinek legalább egyik szülője nem szerzett német állampolgárságot születésével.

A nem migrációs hátterű lakosság aránya 77,5 százalékról 76,4 százalékra csökkent. Ez 62,482 millió embert jelent, ami 0,8 százalékos, 507 ezer fős csökkenés éves összevetésben.

A 19,3 millió migrációs hátterű németországi lakos többsége, 13,2 millió fő nem Németországban született, vagyis bevándorló. Számuk mintegy 560 ezerrel nőtt egy év alatt.”(Lokál: A lakosság közel 25 százaléka migráns Németországban)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!