Ma a Bélák ünneplik a névnapjukat. Délig túlnyomóan napos idő lesz, délutántól már eső-zápor is előfordulhat, helyenként erős széllel. Nappal 24 és 29, késő este 15 és 22 fok lehet. Nézzük, miről írnak a lapok!
Népszava: Keménykedik a számvevőszék a kistelepülésekkel
Befagyaszthatják három független vezetésű település: Veresegyház, Kiscsécs, és Mátraverebély állami támogatását. Felkészül Taktabáj, Bodrogkisfalud és Nyírmeggyes. Az elmúlt időszakban 132 nagyközség gazdálkodását ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Többségük gazdálkodását rendben találták, e három település esetében azonban kezdeményezték, hogy a Magyar Államkincstár ezektől az önkormányzatoktól rendkívüli intézkedéssel vonja meg az állami támogatásokat. Mátraverebély és Veresegyház az ellenőrök szerint nem hajtotta végre a saját intézkedési tervét a hiányosságok pótlására, Kiscsécs viszont sem gazdálkodási adatokat, sem intézkedési tervet nem küldött az ÁSZ-hoz.
Mindhárom érintett települést független polgármester vezeti. A Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése, Veresegyház élén 1965 óta álló Pásztor Bélát többször is kóstolgatta már a jelenlegi hatalom. Pásztor – aki három kifogást is kifejtett az ÁSZ döntése ellen – úgy látja:
ma nincs mozgástér az önkormányzatoknál, az egész rendszer a bizalmatlanságra épül.
Magyar Idők: Működésbe léptek a bevándorlásbarát erők
A migrációbarát nemzetközi erők rájöttek, hogy egyes nemzeti kormányok ellenállása miatt nem tudják rövid úton migránsok százezreivel benépesíteni Európát, ezért új módszerhez folyamodnak, s már azokat a jogi előírásokat támadják, amelyeket korábban azért hoztak Európában, hogy a kontinens megvédhesse önmagát – mondta lapnak az igazságügyi miniszter helyettese. Völner Pál hozzátette: ha nincs jogi védelem, százezrével jöhetnek a migránsok. Tárgyalást tartott a napokban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, a testület egy magyar ügy, mégpedig a két bangladesi menekült röszkei esetét tekintette át, s Völlner ezzel kapcsolatban nyilatkozott.
Azt akarják elérni, hogy a migráció, a népvándorlás emberi jog legyen, vagyis mindenki kedvére közlekedhessen az országok között, s oda menjen, ahol a legnagyobb szociális ellátást kaphatja meg munkavégzés nélkül – fogalmazott.
De leginkább arról van szó szerinte, hogy a migránsbarát nemzetközi erők, élükön a milliárdossal és hálózatával, szét akarják verni az európai jogrendet. Ehhez jogi érvekből eszkábáltak össze sajátos trójai falovat, s annak belsejében a két bangladesi férfi ügyét helyezték el.
Magyar Hírlap: Se célja, se lendülete nincs a tiltakozásnak
Továbbra sincs konkrét célja a kormányellenes tüntetéseknek, amelyek lendülete alábbhagyni látszik – értékelt Kiszelly Zoltán, aki szerint érezhetően kevesebben voltak a szombati kormányellenes tüntetésen, mint egy héttel ezelőtt, kezd kifáradni a tiltakozás. A fő követelés, a szavazatok újraszámolása lekerült a napirendről, a tüntetésnek továbbra sincs konkrét célja – tette hozzá, hangsúlyozva azt is, hogy négy évig nem is lehetne fenntartani a lendületet. Arra a felvetéskre, hogy az okok között a vezér hiánya is meghúzódhat, azt mondta: ha például a Jobbikból akarna valaki a tiltakozás élére állni, a baloldali szavazók pártolnának el és fordítva.
Az ellenzéki pártok nem is támogatják igazán a tiltakozást, hiszen attól tarthatnak, hogy a civilek „kiéneklik alóluk a szavazókat”.
Május 8-a után ráadásul a parlament lesz a politika fő terepe és az ellenzéki pártok már ott akarják megmutatni magukat, nem az utcán. Ez egy csapdahelyzet – összegzett az elemző.
Ma a Jenők ünneplik a névnapjukat; ne legyenek restek: köszöntsék fel őket! Kültéri programot ne nagyon tervezzenek, mivel rusnya egy idő lesz ma: eleinte túlnyomóan borult idő, esővel, s bár lesz, ahol fel-felszakadozik a felhőzet, szél várható, a hőmérséklet pedig 10 fok alatt marad, sőt, éjjel helyenként átfordul mínuszba.
Népszava: Foghíjas ellenzéki tüntetés
Miután a Közös Ország Mozgalom (KOM) október 23-i tüntetése elmaradt, a Gulyás Márton aktivista által alapított csoport mára választási nagygyűlést szervezett, amelyre meghívták az ellenzéki pártokat. Ám csak az MSZP, a DK, az Együtt-Párbeszéd szövetség és a Liberálisok vesznek részt a budapesti Gödörben tartott eseményen – írja a lap, amely megszólaltatja Gulyás Mártont, aki elmondta, hogy javaslatot tesznek arra, hogyan lehetne elősegíteni, hogy a változást akaró ellenzéki pártok, állampolgárok együttműködésre tudjanak lépni, tiszteletben tartva egymás identitását, a különbségeket, de megtalálva azokat a minimumpontokat, amelyek lehetővé teszik, hogy 2018-ban a NER meghaladása bekövetkezzen. A Momentum távollétét igazoltnak tekinti – lévén a pártnak már korábban bejelentett saját rendezvénye lesz. Az LMP-nek és a Momentumnak is él az ajánlatunk – szögezte le a civil aktivista.
Gulyás korábban azt mondta, ha a Fidesz nem támogatja a KOM javaslatát, polgári engedetlenséget hirdetnek. Most azt ígérte, hogy ma erről is bejelentést tesznek.
Magyar Nemzet: Tűrhetetlen akadályok a 3-as metró állomásain
A budapesti tömegközlekedési mizéria egy – nem mindenkit érintő, ám annál igazságtalanabb és embertelenebb – szeletéről ír a polgári napilap: a 3-as metró akadálymentesítésének a hiányáról. A teljes vonal akadálymentesítésére eddig csak koncepciótervek születtek, többféle becsléssel. Van, aki szerint 5-15 milliárd forintból megoldható lenne, hogy a 3-as vonal 20 állomásának mindegyikén lehessen lift. Mások azt állítják, legalább 20 milliárd forint forrásra lenne szükség ahhoz, hogy hosszú évtizedekre korszerű tömegközlekedési eszközt kaphassanak a budapestiek.
Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke emlékeztetett arra, hogy a metróvonal északi szakaszán már megkezdték az állomásfelújítási munkálatokat, s az érintett hat állomás közül az egyik legforgalmasabb helyen, a Dózsa György útnál nem lenne lift, ami elfogadhatatlan. Az Árpád hídnál ugyan évek óta működik egy lift, de több kellene, és nem csak a villamosokhoz, mert több busznak is ott van a végállomása – hangsúlyozta Kovács Ágnes.
A szövetség szerint a kormánynak kell finanszíroznia a felújítás alatt álló 3-as metró teljes akadálymentesítéséhez szükséges összeget.
A MEOSZ számítása szerint a metróállomások három szakaszra bontott rekonstrukciójának hároméves ütemezését figyelembe véve évenként 6,7 milliárd forint kormányzati támogatásra lenne szükség. Ebben az esetben a hiányzó nyolc helyszínen is telepíthetnének felvonót.
Magyar Idők: Beidézték az Altus-vezért
Jövő péntekre idézte be Gyurcsány Ferenc Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t és az Altus Portfólió Kft.-t vezető feleségét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága – írja a kormánypárti Magyar Idők. Dobrev Klárát tanúként akarják meghallgatni, mivel az Altus több alkalommal nyújtott kölcsönt a hárommilliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt.-nek – értesült a lap a Czeglédy-ügy egyik gyanúsítottjának ügyvédjétől. Dobrevet elvileg Budapesten is meghallgathatnák, valószínűbb azonban, hogy Szegeden kell választ adnia a hatóság munkatársainak kérdéseire.
Ismert, hogy az Altus Portfólió Kft. tavaly februárban csaknem nyolcvanmillió forint összegben rövid lejáratú kölcsönt adott a szocialista Czeglédy Csaba cégének. 2016 augusztusában további 90 millió forintos hitelt folyósítottak a Czeglédy elnöklete alatt álló zrt.-nek. Gyurcsány Ferenc egyik facebookos bejegyzéséből tudni lehet egy harmadik, idén tavasszal biztosított kölcsönről is. Mindez pedig az Altus részéről felveti a tiltott pénzügyi szolgáltatási tevékenység gyanúját – legalábbis a lap szerint.
Magyar Hírlap: Völner: Hisztériakeltés zajlik
Visszautasítja a közigazgatási bírák pályáztatási rendjéről megjelent állításokat és a Demokratikus Koalíció ehhez kapcsolódó támadását Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A 444.hu portálon megjelent cikk szerint a szaktárca novemberben rendeletben változtatta meg a bírák kinevezésének szabályait, hogy a kormány saját embereit ültethesse a bíróságokra. Mindezt úgy, hogy a pályázatokat véleményező bírói tanács által adható pontszámokat megfelezték, így a bíróságok már sokkal kevésbé tudják megakadályozni, hogy a „kormány ejtőernyősei bejussanak az igazságszolgáltatásba”. A DK bejelentette: arra kéri az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen az ügyben. Völner Pál a Magyar Hírlapnak azt mondta: szakmai egyeztetések után változtattak a pontozási rendszeren. A szubjektíven adható pontokat éppen azért felezték meg, hogy a bírói tanács „ne írhassa totálisan felül” az objektív kritériumok szerint elérhető eredményeket, és a külsős pályázóknak is legyen esélyük a bírói posztok elnyeréséhez.
Mutassanak egyetlen személyt a bírói karból, akit a Fidesz küldött!
– jelentette ki az államtitkár, leszögezve, teljes mértékben biztosított az igazságszolgáltatás függetlensége.
Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője.
Tudja, hogy a devizahitel-károsultak tüntetéséről az állam által működtetett, nemzetinek nevezett távirati iroda, a közszolgálatinak tartott televízió és a kormány rádiója még csak be sem számolt?
Nem tudtam, de nem lep meg. Megmozdulásinkról máskor sem adnak hírt.
De a nemzeti válogatott barátságos focimeccséről közben négy hír is megjelent.
Gondolom, nem csodálkozik ezen.
Mégiscsak egymillió ember nyomora miatt tüntetnek. Ez nem igazi nemzeti ügy?
A kormány nem szívesen szembesül vele. De nem csak a politika kerüli a témát. Amikor az első bírói döntések megszülettek a devizakárosultak ügyében, akkor zsúfolásig megtelt a Kúria nagyterme. Ma viszont a bíróság még csak nem is hozza nyilvánosságra, ha devizahitelek ügyében döntéseket hoz.
Szóval a sajtó mellett a bíróság is titoktartás fogadott?
Úgy tűnik. Pedig a Kúriának törvény is előírja, hogy a jogerős ítéleteit – határidőn belül – fel kéne töltenie a bíróságok honlapjára.
A vitanapot megelőző tüntetésen látott kormánypárti politikusokat?
Egyet sem. De mi azért kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk a politikusok figyelmét sok ezer társunk tragédiájára. Jelezni akarjuk, hogy bár őket nem érdekli a sorsunk, mi figyelünk rájuk.
Nemcsak a tüntetést nem láthatták az országban, de még devizahitelesekről kialakult parlamenti vitát sem közvetítették. Tudta?
Igen, sőt, a tüntetés után mint érdekvédőként többen nem jutottak be az országházba. Sorstársaink azért telefonon beszámoltak a vita részleteiről, a foszlányok tehát eljutottak az utcára.
Érti, hogy ez kinek jó?
Csak találgatni tudok. Viszont az meg tény, hogy ma 900 ezer banki szerződésből eredő végrehajtás van Magyarországon. Ez az adat borzasztóan sok ember nyomoráról szól, bár a kormánypárt szerint egy családnak több végrehajtási ügye is lehet. Mindenesetre sokkal lényegtelenebb témákról rendre beszámol a kormányzati sajtó, nem is említem a nemzeti konzultációkat.
Tudjuk, a cél az, hogy amiről a média beszél, az van, amiről nem beszél, az nincs!
A magyar parlament tehát lényegében a nyilvánosság kizárásával vitatta meg ezt a nemzeti ügyet. Ennek ellenére azt talán az utcára telefonon kijutó hírfoszlányokból is tudja, hogy a politikusok egymásra kenték a devizahitelezés felelősségét. A szocialisták be sem mentek a terembe, a Fidesz pedig a korábbi kormányokat okolta mindenért. Ön azért tudja, kié a felelősség?
Persze, ezt mindenki tudja. Varga Mihály és a Fidesz nélkül nem lett volna Magyarországon devizahitel, amit 2001-től folyósítanak. A szocialista kormányzat pedig 2004-ben kiterjesztette a lakásvásárlásokra is. Pedig a svájci jegybank még időben figyelmeztette is a hazai pénzügyi vezetőket az árfolyamkockázatra, illetve arra, hogy ennek veszélyére fel kell hívni az állampolgárok figyelmét. Hiába.
A kormány felelőssége mellett az ellenzéké is vizsgálható, mert mindenki jelezhette volna a kölcsön veszélyét?
Természetesen. Hatalomra kerülve 2013-ban Orbán Viktor ultimátumot adott a bankoknak, hogy rendezzék a devizahiteles problémát. Ellenkező esetben a kormányzat tesz rendet. A vége az lett, hogy az addig bankellenes kormányfő és a pénzintézetek vezetői megállapodtak. Ennek része volt a kölcsönök forintosítása. Viszont a paktumban a bankszövetség azt kérte, hogy a kormány akadályozza meg, hogy a károsultak pereljék a bankjukat. Az üzletet megkötötték, ennek isszuk most a levét.
Vagyis úgy érzi, hogy a bíróságokat befolyásolta a kormányzat?
Így igaz, a miniszterelnök ugyanis „megrendelte” a Kúriától az első jogegységi határozatot, amelyre alapozva születtek a devizahiteles törvények. Mi pedig hiába fordultunk az alkotmánybírósághoz, hiába érzetük úgy, hogy sérültek a jogaink, akkor már késő volt. Csapádba estünk.
Ugyanakkor a kormány bevezette a végtörlesztést, az árfolyamgátat, s persze a forintosítást, és az eszközkezelőt. Tehát kísérletet tettek a helyzet megoldására. Ezek semmit nem segítettek?
A végtörlesztés leginkább a tehetőseknek jelenthetett megoldást, a többség kimaradt ebből a lehetőségből. Pedig a mentőakció úgy indult, hogy mindenki „végtörleszthet” kedvezményes árfolyammal.
Akik a banki kartell miatt nem tudtak szabadulni a devizakölcsöntől, szinte semmilyen támogatást nem kaptak. Akik viszont az árfolyamgátat választották, nemrég szembesültek vele, hogy csak elodázták a problémát.
A kormány azt állította, hogy senkit nem hagynak az út szélén, ezért a kilakoltatásokat felfüggesztik, s befagyasztják az árverezést is. Gondolja, hogy ez a megoldás irányába tett lépés, vagy inkább a közelgő választásoktól félnek?
A kormány azért függesztette fel a kilakoltatást, mert ősszel már hűvös van, s tavasszal pedig még hideg. De az elmúlt években is fáztak az utcára került emberek, csakhogy akkor nem közeledett a választás. Nyilván nem akartak olyan címlapokat közvetlenül a választások előtt, amelyek az utcára kipakolt embereket mutatják.
Korábban voltak emiatt emberi, családi tragédiák?
Elég sok. Vannak, akik öngyilkosok lettek, mások külföldre menekültek.
Van egységes elképzelés arra, hogy az emberek százezreit megnyomorító devizahitelezés problémáit hogyan lehetne ma megoldani?
A tüntetésen is láthatta, hogy nagyon sok egyesület alakult a károsultak védelmére. Mindenki dolgozott ki megoldási javaslatokat, amelyek lényege, hogy a szegényeknek, a rászorulóknak is segítsen a kormány. Évek óta küldjük javaslatainkat a politikusoknak, valamint többször írtunk a köztársasági elnöknek is.
Válasz?
Nincs érdemi válasz!
A devizahiteles vitából az derült ki, hogy pénz még lenne a megoldásra, hisz a Magyar Nemzeti Bank jól keresett a devizahitelezésen. A jegybank közel 150- 200 milliárdos nyereségét szét lehetne osztani a rászoruló családok között?
Ezt a parlamentnek kéne eldönteni, de erre ma kevés a hajlandóság. Ráadásul a politikai elit fel sem ismeri a valóságos problémát. Hiszen a bankok tisztességtelen szerződésein túl gond az is, hogy tíz év után sincs Magyarországon pénzügyi fogyasztóvédelem. A rossz tájékoztatás után, mérlegelés nélkül, egyen-válaszokkal utasítják el az adósok beadványait. Ezen kívül – ahogy említettem – nem működik megfelelően a bírói kar, nincs tehát lehetőségünk az igazunk megtalálására.
A közeljövőben európai bíróság is dönthet arról, hogy ha a banki kockázatra nem hívták fel az ügyfél figyelmét, akkor semmis lehet a szerződés. Ez segít a magyar helyzeten?
Tudjuk, hogy több beadvány is az európai bíróság asztalán hever, tehát valamikor biztosan lesz döntés. De a már elkészült dokumentumokat mi nem ismerhetjük meg, mert a Kúria, illetve Handó Tünde nem engedi nyilvánosságra hozni. Kértük továbbá a magyar bírságokat, illetve a kormányzatot, hogy a devizaügyben megfogalmazott álláspontjukat, amelyeket már az unió bírósága elé tártak, hozzák nyilvánosságra. Nem adják ki, mert titkos.
Vagyis közel 15 év után még mindig zavaros a helyzet, az együttműködés helyett politikai sárdobálás van, közben az áldozatok száma nem csökken, hanem folyamatosan nő. Amíg a parlamentben elhangzik egy ellenzéki kérdés, s a miniszter megengedheti magának, hogy végtelenül cinikus választ adjon rá, addig hiába tartanak itt vitát a banki károsultak ügyének a megoldásáról, vagy bármiről, addig ez a politikai elit képtelen megoldani bármit.
Büszkén és meghatottan. Simicskás. Zsákmány. Tolerancia. Embervásár.
A Ripost arról, hogy Orbán találkozott a robbantásban megsérült rendőrökkel
„A miniszterelnök kiemelten fontosnak tartotta, hogy az eskütétel után személyesen is kifejezhesse tiszteletét a Teréz körúti robbantásban súlyosan megsérült, szerencsére azóta felépült rendőröknek. Andirkó Szabina és Vantara László törzsőrmesterek büszkén és meghatottan fogadták a miniszterelnök nagyrabecsülésének újabb kifejezését, hiszen a robbantás után a kórházban is felkereste őket.”
Az Origo névtelen szerzője Simicska Lajos plakátfestéséről
„Hiába próbálta tehát a simicskás Index – több pontba szedve – észszerűnek és előre kiterveltnek beállítani a Gazdi, elmebeteg, hisztérikusnak tűnő és egyben elkeseredett akcióját, mi mégis úgy látjuk, hogy Lajos urat bizony valami nagyon kihozta a sodrából.
Hiszen nagy dührohamában és vélhetően nem kevés alkohol hatására még el is esett – bár a Simicskától (gazdájától) egyértelműen független, elfogulatlan Index szerint a festés közben koszolta össze magát. Mindenesetre jókora sárfolt volt a zakóján, sőt állítólag, az általa összefirkált oszlopon még a dolgát is elvégezte az oligarcha. Hát így mulat egy magyar „úr”.”
Deák Dániel a 888-on a baloldalról
„Az egykor többmilliós táborral rendelkező és a baloldalon egyeduralkodónak tekintett MSZP mára egy eljelentéktelenedett, belső problémák sorával küzdő párt lett, mely már a többi balliberális pártnak nem partner, hanem levadászandó zsákmány. Ezen oknál fogva, míg 2014-ben az MSZP-t győzködték a kisebb pártok, hogy lépjen bele egy baloldali összefogásba, jelenleg fordított a helyzet: az MSZP első számú érdeke, hogy egy összefogással eltakarja pártja gyengülését.”
Völner Pál a Magyar Időknek a nemzeti konzultációról
„A kormánypárti politikus szerint a brüsszeli adminisztráció nem tett le olyan szisztéma létrehozásáról, amely kvóták alapján osztaná el, mégpedig kötelezően és állandó jelleggel a kontinensre érkező migránsokat. – Az eddig napvilágot látott részletekből arra lehet következtetni, hogy a Brüsszel szorgalmazta megoldás veszélybe sodorná Európát és a földrész biztonságát. A módszer tulajdonképpen rendszeres embervásárnak felelne meg – fogalmazott Völner Pál. Az elmúlt időszak történései alapján a politikus úgy véli: az Európai Bizottság már tavaly nyáron megkezdte volna a Soros-terv végrehajtását, s bevezette volna a migránsok állandó elosztását, ám ezt késleltette a Magyarország által kezdeményezett kvótaper.”
A Pesti Srácok a hangulatjelekről
„Október 6-án jelentette be az Apple, hogy az iOS 11.1-es frissítés után már geneder-semleges és muszlim nőt ábrázoló hangulatjeleket is lehet majd használni. A hihetetlen hír hallatán többen felkapták a fejüket: az örömtől több idős embernek megállhatott a pacemakere, terhes gender-semleges nőknek folyhatott el a magzatvize a cég pedig több, mint valószínű, hogy nagyon büszke magára, hogy végre nem csak a dizájn, hanem a tolerancia területén is ő vezeti az innovációt. De ha ez még nem lenne elég, akkor a hamarosan érkező új csomagban “gyermekét szoptató nő” hangulatjel is lesz (amivel tulajdonképpen nincs semmi baj), hiszen ez az egyébként teljesen természetes jelenség is hatalmas felháborodást szokott kelteni világszerte.”
Szükségesek és arányosak a lex CEU és a civiltörvény korlátozásai, amelyeket az Európai Bizottság kifogásol, s amelyeket egyfajta statáriális eljárásként értékel – derült ki Völner Pál igazságügyi államtitkár hétfői tájékoztatóján. A kormány elküldte válaszait Brüsszelbe.
Magyarország hétfőn elküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény (lex CEU) miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak. Völner Pál szerint
„arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik”,
de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is visszaáll a jogi talajra.
Völner úgy véli, politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között. Az államtitkár kifogásolja, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt. Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik,
egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben
– mondta. A felsőoktatási törvényről elmondta, hogy az eljárás a második szakaszban van. Megjegyezte, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben. Völner Pál
a szerinte fennálló kettős mércére is felhívta a figyelmet,
mert Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az EGK-térségben lévő székhelyet. Az EB vitatja a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között, erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében. Az államtitkár szerint a szabályozás azt szolgálja, hogy a fantomegyetemeket, a tényleges háttérrel nem rendelkező egyetemeket, a nem értékes diplomákat adó egyetemeket ki tudják szűrni.
A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás elmondása szerint az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el. Mint mondta, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, hiszen továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet.
Hozzátette: a szabályozás átláthatóságot szolgálja, a civil szervezeteknek nevezett NGO-k beavatkoznak a politikai folyamatokba, nem vonatkozik rájuk a párttörvény és a szabályozás alól kibújva befolyásolják a közvéleményt.
A politikus kérdésre válaszolva elmondta: egy rendkívüli parlamenti vita csak „önismétlés” lenne, hiszen tavasszal ezeket a kérdéseket már megtárgyalták.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Tudja, hogy a devizahitel-károsultak tüntetéséről az állam által működtetett, nemzetinek nevezett távirati iroda, a közszolgálatinak tartott televízió és a kormány rádiója még csak be sem számolt?
