Levelet küldött Brüsszelnek a kormány

0
455

Szükségesek és arányosak a lex CEU és a civiltörvény korlátozásai, amelyeket az Európai Bizottság kifogásol, s amelyeket egyfajta statáriális eljárásként értékel – derült ki Völner Pál igazságügyi államtitkár hétfői tájékoztatóján. A kormány elküldte válaszait Brüsszelbe.

Magyarország hétfőn elküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény (lex CEU) miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak. Völner Pál szerint

„arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik”,

de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is visszaáll a jogi talajra.

Völner úgy véli, politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között. Az államtitkár kifogásolja, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt.
Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik,

egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben

– mondta.
A felsőoktatási törvényről elmondta, hogy az eljárás a második szakaszban van. Megjegyezte, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben. Völner Pál

a szerinte fennálló kettős mércére is felhívta a figyelmet,

mert Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az EGK-térségben lévő székhelyet. Az EB vitatja a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között, erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében. Az államtitkár szerint a szabályozás azt szolgálja, hogy a fantomegyetemeket, a tényleges háttérrel nem rendelkező egyetemeket, a nem értékes diplomákat adó egyetemeket ki tudják szűrni.

A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás elmondása szerint az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el.
Mint mondta, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, hiszen továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet.

Hozzátette: a szabályozás átláthatóságot szolgálja, a civil szervezeteknek nevezett NGO-k beavatkoznak a politikai folyamatokba, nem vonatkozik rájuk a párttörvény és a szabályozás alól kibújva befolyásolják a közvéleményt.

A politikus kérdésre válaszolva elmondta: egy rendkívüli parlamenti vita csak „önismétlés” lenne, hiszen tavasszal ezeket a kérdéseket már megtárgyalták.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .