Kezdőlap Címkék Vlagyimir Putyin

Címke: Vlagyimir Putyin

Erről beszélt Orbán és Putyin

1

Orbán kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot. Putyin Magyarországot kulcspartnernek nevezte.

Orbán a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat.

“Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak”

– mondta Vlagyimir Putyinnak.

Azt is mondta: Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és “örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat”.

Szerinte nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de “a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat.

Orbán közölte:

azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Vlagyimir Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát,

és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában.

Putyin arról beszélt, hogy Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában, a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Azt mondta, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, és idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Szerinte a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón Putyin az egyre élénkebb gazdasági kapcsolatokról beszélt, megemlítve a hármas metró felújítását, azt, hogy Oroszország szállítja a magyarországi gáz 60 százalékát és a paksi bővítést. Szóba került a szíriai háború is.

Orbán szerint magyar érdek, hogy Európa két fele között jó legyen az együttműködés. Beszélt arról, hogy

megszületett 2020-ra is a gázszállítási szerződés, 

valamint egy új, Budapest-Kazany repülőjárat is szóba került.

Magyarország emellett pályázik arra a lehetőségre, hogy amikor Törökországból, déli irányból megépítik majd a gázvezetéket, akkor az Magyarországon keresztül haladjon, mert az a magyar gazdaságnak nagy lehetőséget adna. Orbán arra kérte Putyint, komolyan fontolja meg a gázvezeték Magyarországra “beléptetését”.

Orbán még megemlítette. hogy a paksi bővítés bátor vállalkozás volt, hogy onkológiai együttműködés kialakítására, egy oktató-kutató intézet létrehozására is törekednek Oroszországgal, és beszéltek pár szót a migrációról is.

A találkozó előzményeiről ide kattintva olvashat.

Orbán ma is meglátogatja Putyint

Immár kilencedszer találkozik Orbán Viktor miniszterelnökként Vlagyimir Putyinnal, ezúttal ismét Moszkvában. Hivatalosan a paksi bővítés és Magyarország gázellátása szerepelnek a napirendben – de az biztos, hogy több más témáról is szó lesz.

„Önök bizonyára tudják, hogy Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ennek az a formája, hogy

minden évben egyszer áttekintjük a legmagasabb szinten az orosz-magyar kapcsolatok állását”

– ezt mondta Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tavalyi, budapesti látogatásakor.

A két politikus között az évenkénti találkozók nem ekkor kezdődtek. Orbán 2009-ben, még ellenzéki vezérként találkozott Szentpétervárról Putyinnal. Ezt követte két üzletember titkos útja Moszkvába: őket nem Putyin fogadta, hanem üzleti ügyekről tárgyaltak, de találkoztak a titkosszolgálat vezetőjével is. Mindezt a Direkt36 oknyomozói újságírói derítették fel.

Ez a két üzletember az Orbánhoz akkor még nagyon közel álló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt volt. 2010-ben aztán Orbán már miniszterelnökként járt Moszkvában Putyinnál. A Direkt36 szerint saját környezetének azzal magyarázta az oroszokhoz való közeledést, hogy így akart erősebb alkupozíciót Magyarországnak a nemzetközi színtéren, valamint gazdasági előnyöket is remélt tőle.

Azt is meg kell jegyezni, hogy

nem ő az első magyar miniszterelnök, aki próbál jóban lenni Putyinnal:

Gyurcsány Ferenc annak idején még a házában is fogadta az orosz elnököt, és megígérte, hogy támogatja egy új gázvezeték építését. Ezért aztán pont a Fidesz bírálta a leghangosabban.

De térjünk vissza az Orbán-Putyin találkozókhoz – ezek ugyanis hamarosan rendszeressé váltak. 2013 és 2014 januárjában Moszkvában, 2015 februárjában Budapesten, 2016 februárjában megint Moszkvában, majd tavaly februárban ismét Budapesten találkoztak.

Csakhogy közben változott a nemzetközi helyzet: a Krím 2014-es annektálása miatt ugyanis az USA és az Európai Unió is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Így míg az első néhány találkozón főleg gazdasági kérdések voltak a középpontban, utána

Putyin számára szimbolikus jelentőségűek is voltak a találkozók:

megmutathatta, hogy őt az EU és a NATO egyik tagállamában is nagy tisztelettel fogadják.

Az oroszok közben terjesztették a dezinformációs kampányaikat a világban, beavatkoztak (többek között) az amerikai elnökválasztásba, Szíriában hatalmon tartották a tömeggyilkos, saját népe ellen ideggázt bevető Bassár el-Aszadot – Putyin viszont tavaly néhány hónapon belül másodszor is Magyarországra látogatott. Februári látogatásán ugyanis Orbán meghívta az itt rendezett augusztusi judo világbajnokságra is.

Idén sem a mostani lesz az első kétoldalú megbeszélésük: már találkoztak a foci vb kapcsán is. Orbán a vb elődöntőjét és döntőjét ment megnézni Oroszországba, és közben, ahogy Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök az MTI-ek elmondta, „a futballvébé megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt” Putyinnal, többek között szóba került a Török Áramlat gázvezeték és a paksi bővítés is.

Az orosz közmédia szerint Orbán azt is mondta Putyinnak:

a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai,

ha nem lennének a „kártékony szankciók”, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak.

A szankciók meghosszabbítását egyébként Orbán is többször elfogadta, ami jól mutatja azt a kettős játékot, amelyet az oroszokkal kapcsolatban is játszik.

Forrás: Facebook / Orbán Viktor

Egyrészt Magyarországon rendkívül erős az orosz befolyás: a Kremlinwatch, az European Values elemzőközpont egyik programja nemrég egy olyan jelentést adott ki, amelyben az orosz befolyásolási kísérletek elleni kormányzati fellépéseket értékelte. Eszerint az EU-ban Görögország és Ciprus után Magyarországon a legrosszabb a helyzet ebben a tekintetben.

A Kremlinwatch többek között azt vizsgálta, hogy az ország vezetése elismeri-e a fenyegetést, milyen lépéseket tesz ellene és ezeknek milyen eredményük van. Magyarországon viszont a jelentés szerint

a kormányzat nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot,

hiszen Orbán politikai céljait jól szolgálja, hogy az orosz kormány egész Európában támogatja a populista erőket.

Pedig hosszasan lehet sorolni a magyarországi orosz befolyást bizonyító tényeket.

Több olyan esetet is lehet például mondani, ahol más ajánlatok ellenére oroszok nyertek el jelentős megbízatásokat: ilyen a paksi bővítés és a hármas metró szerelvényeinek felújítása.

A magyar kormánypropagandából az orosz dezinformációs kampányok köszönnek vissza.

A legnagyobb orosz propagandaadó könnyen elérhető Magyarországon, ráadásul rendszeres hivatkozási forrásként szolgál a kormányhoz közeli propagandatermékeknek. Ahogy Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója nemrég a Független Hírügynökségnek fogalmazott: a magyar kormány azért nem küzd az orosz dezinformáció ellen, mert maga is terjeszti.

A Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta oknyomozó riportjából kiderült, hogy több, Putyinhoz közeli ember is magyar papírokat kapott a letelepedésikötvény-programban, többek között az orosz kémfőnök családja is

A Wall Street Journal pedig nemrég arról írt, hogy az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez.

A Direkt36 egy másik riportjából pedig az is kiderült, hogy a magyar kormány lelkesen asszisztál ahhoz, hogy Oroszország pénzügyi eszközökkel terjessze nemzetközi befolyását, a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül.

Ugyanakkor annak is vannak néha jelei, hogy a kormány próbál mást kommunikálni: a brüsszeli NATO-csúcson az állami tévének adott interjúban például Orbán azt mondta:

Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély.

Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon. Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.

Persze az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban. A Frontiers of Freedom amerikai intézet alelnöke, Radványi Miklós a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: Egyéb érdekei mellett Orbán egyik fő célja, hogy egyfajta közvetítővé váljék Putyin és az EU, illetve Putyin és az USA között. „Arra vágyik, hogy olyan szerepet töltsön be, mint amilyent a rendszerváltás előtt Ausztria játszott.

Csak azt nem veszi észre, hogy a kutyának sincs erre szüksége.”

Ráadásul Európában Orbánt és politikáját gyakorlatilag már csak a populista szélsőjobboldal támogatja – vagyis azok a pártok, amelyek többségét az oroszbarát alakulatok közé lehet sorolni. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.

Orbán legújabb nagy barátja, Matteo Salvini pártjának például intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal, Salvini többször járt Oroszországban, a pártja által vezetett észak-olasz megyék közül több is elismerte a Krím-félsziget bekebelezését.

A Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlamentben is szinte

csak az oroszbarát szélsőjobboldal állt Orbán mellé.

Ugyanakkor, ahogy Radványi Miklós fogalmaz: ebbe az orosz kormány nem fog beleszólni, uniós belügynek tekinti. Persze, az is valószínű, hogy az orosz propaganda ezt a lehetőséget is felhasználja majd az EU gyengeségéről, megosztottságáról szóló üzenet alátámasztására.

Tehát bőven lesz miről tárgyalnia Putyinnak és Orbánnak. Az előzetes információk szerint egyébként a két fő téma Magyarország gázellátása és a paksi bővítés lehet.

Magyarország a nemzetközi rendet veszélyezteti – az USA-nak lépnie kell

0

Ezzel a címmel közölt írást a CNN amerikai hírtelevízió honlapja Guy Verhofstadt tollából. Az Európai Parlament liberális frakcióvezetője leszögezi: „Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni a tekintélyelvűség útjára lépő kormányokkal, támogatni kell a civileket és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek”. A vége is csattanós: “Meg kell Orbánt állítanunk – mégpedig most!”

„Amikor kedden Strasbourgban Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intéztem szavaimat, nem mentem annyira messze, mint a megboldogult John McCain, aki egyszer neofasisztának nevezte Orbánt, aki ágyba bújt Putyinnal” – kezdi cikkét a liberális politikus. Hozzáteszi, hogy messzemenőkig egyetért azzal, amit McCain 1994-ben mondott Orbánról.

Az írás összefoglalja a szerdai szavazást, magát a Sargentini-jelentést, felvázolja a következő lépéseket és a lehetséges forgatókönyveket, majd leszögezi: „2010 után Orbán Viktor olyan törvényeket fogadtatott el, amelyek megfojtják a szabad sajtót, átpolitizálják a magyar igazságszolgáltatást és démonizálják a civil szervezeteket. Szégyenletes módon antiszemita szólamokat pengetnek és célkeresztbe vették a nemzetközileg nagy tekintélynek örvendő CEU-t – sorolja a frakcióvezető az egyes elemeket, részletezve továbbá a menekültkérdésben folytatott orbáni politikát, amelynek célja a rasszista feszültségek élezés és a menekültekkel szembeni ellenséges érzelmek felkorbácsolása, valamint Soros György démonizálása, összekötve azt az antiszemitizmussal.

Orbán keddi érvelésére, mely szerint mandátumot kapott az emberektől, leszögezi, hogy az EBESZ lesújtó véleményt formált a magyarországi választásokról, amelyek lehet, hogy szabadok voltak, de tisztességesek semmiképpen sem.

Verhofstadt szerint Orbán nyíltan felvállalja célját, egy illiberális demokrácia építését Európában, s azt, hogy más európai országokat is maga mögé szeretne állítani,

összefogva az amerikai fehér nacionalista Steve Bannonnal, s Matteo Salvini szélsőjobbos olasz belügyminiszterrel. Donald Trumphoz hasonlóan Orbán sem rejti véka alá megvetését a nemzetközi jogon alapuló rend, illetve csodálatát az olyan tekintélyelvű vezetők iránt, mint Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan.

Az európai politikus szerint a szerdai strasbourgi szavazás azt mutatta meg, hogy az európai illiberálisok menetelése már nem akadálymentes, s hogy

az EU-ban igenis van egy erős parlamenti többség, amelynek képviselői készek harcolni a demokratikus jogrendért és értékekért.

Az elkövetkező hetekben a nemzetközi közösségnek – különösen az Egyesült Államoknak – komolyan kell venni a figyelmeztetéseinket, hogy Magyarország veszélyt jelent a jogra épülő nemzetközi rendre, és cselekedniük kell – hangsúlyozza Verhofstadt, aki szerint

az európai kormányoknak és az USA-nak morális kötelességük beavatkozni.

Azt írja: nem hagyhatjuk, hogy  a populista, szélsőjobb kormányok Putyin pályájára állítsák a demokratikus európai államokat, s hogy aláássák a háború utáni nemzetközi normákat.

Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni azokkal a kormányokkal, amelyek a tekintélyelvűség útjára lépnek, és támogatni kell a civil társadalmat, szervezetek és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek  – szögezi le az írás, hozzátéve: Orbán nyíltan kijelentette, hogy szét akarja verni Európát.

„Ez nem áll sem az amerikai, sem az európai emberek érdekében. Meg kell őt állítanunk – mégpedig most!”.

Nem ígért szexet az orosz kémnő

0

A 29 éves Marija Butyina jelenleg egy washingtoni börtönben várja, hogy az ügyészség kémpert indítson ellene. Azzal vádolják a fiatal nőt, hogy Trump elnök közelébe akart férkőzni a 2016-os választási kampány idején.

Ez végül is nem járt sikerrel, de Trump fiával sikerült találkoznia. Minderről beszámolt orosz főnökének, Alekszandr Torsinnak, aki Putyin elnök egyik bizalmasa. Az ügyészség Washingtonban korábban azt állította, hogy Marija Butyina szexet ajánlott idősebb amerikai uraknak, ha megkönnyítik az előrejutását.

Kiderült, hogy ezt állítását az ügyészség nem tudja bizonyítani, ezért ezt a vádat ejtették, de továbbra is fenntartják, hogy Marija Butyina az orosz kormány megbízásából férkőzött be az Országos Fegyver Szövetségbe, amely Trump egyik fő szponzora volt az elnökválasztáson.

A furcsa kémpert az ügyészség folytatja le Washingtonban.

Vagyis, nem Robert Mueller különleges ügyészre bízták, aki Trump és az oroszok szerteágazó kapcsolatait vizsgálja.

Trump vesztes ellenfele, Hillary Clinton változatlanul állítja, hogy az oroszok miatt veszített. Az amerikai kémelhárítás ugyanis bebizonyította, hogy az orosz hírszerzés feltörte Hillary Clinton adatbázisát, és onnan kompromittáló dokumentumokat juttatott el Trump kampány csapatához. Az USA a hacker akció miatt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben. Marija Butyina mint egyetemista tartózkodott az Egyesült Államokban, és eközben próbált meg közel férkőzni Donald Trumphoz. Ez végülis valószínűleg nem sikerült, bár az ügyészség vizsgálata még nem ért véget.

Közben több könyv állítja az USA-ban és Nagy Britanniában, hogy

Putyin elnök valamilyen kompromittáló dokumentumokkal sakkban tartja Donald Trumpot.

A két elnök Helsinki találkozója kapcsán felerősödtek ezek az állítások, de egyértelmű bizonyítékokkal senki sem szolgált. Az ellenzéki demokraták mégis impeachmentet emlegetnek, vagyis az orosz kapcsolatokra hivatkozva akarják eltávolítani Donald Trumpot a Fehér Házból.

Jelenleg többségben vannak a washingtoni kongresszusban a republikánusok, akik kiállnak Trump mellett. Ha azonban novemberben veszítenek a választásokon, akkor felerősödhetnek a hangok Washingtonban, hogy Trump mondjon le, vagy pedig jogi úton távolítják el a Fehér Házból.

Trumpnak az esze ágában sincs lemondani: nemrég jelentette be, hogy 2024-ig kíván a Fehér Házban maradni.

Marija Butyináról itt írtunk hosszabban.

Szaúd-Arábiába látogat Putyin

0

A mekkai zarándoklat idején jelentette be a történelmi hírt Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes.

Szalmán király korábban 1500 tagú kísérettel tárgyalt Moszkvában, ezzel megtörve a jeget Szaúd-Arábia és Oroszország között. Szaúd-Arábia ugyanis korábban elképzelhetetlennek tartotta a kapcsolatot az ateista Szovjetunióval.

Amikor a szovjet hadsereg bevonult Afganisztánba 1979-ben, akkor rengeteg fiatal szaúd-arábiai iszlámista vállalkozott arra, hogy szembeszáll velük. Köztük volt például Oszama bin Láden is. A Szovjetunió bukása után aztán a két ország közeledni kezdett egymáshoz. Végül tavaly októberben látogatott Szalmán király Moszkvába, majd a foci vb-n a fia, az országot ténylegesen irányító Mohammed bin Szalmán együtt ült a díszpáholyban Vlagyimir Putyinnal a két válogatott meccsén.

Közben pedig az olajárakról is egyeztettek,

nagy olajexportőrként ebben ugyanis közösek az érdekeik.

A Közel Keleten már inkább az ellentétek dominálnak. Szaúd-Arábia szemben áll az oroszokkal jó viszonyban lévő Iránnal, és mindent megtett azért, hogy megbuktassa a szíriai diktátort, Bassár el-Aszadot, akit az oroszok támogatnak. Szíriában rengeteg orosz zsoldos mellett hivatásos katonák is támogatták a rezsimet.

Minden bizonnyal beszélnek a terrorizmusról is: Csecsenföldön például a most kezdődött iszlám ünnep előestéjén hajtottak végre merényletet. A terroristák közül sokan a vahhabita ideológiát követik – ami viszont gyakorlatilag államvallás Szaúd-Arábiában.

Putyin látogatása Szaúd-Arábiában tehát sok szempontból érdekesnek ígérkezik, hiszen némileg újra is rajzolhatja a szövetségesi rendszereket a Közel-Keleten.

Lepleződött az orosz kémnő washingtoni tartótisztje

0

Marija Butyina együtt ebédelt Oleg Zsiganovval, az Orosz Kulturális Intézet igazgatójával. Erről fényképe van az FBI-nak, amely már régóta gyanította, hogy Oleg Zsiganov kém – diplomata státusban.

A 29 éves Marija Butyina jelenleg előzetesben ül egy washingtoni börtönben, de szeretne szabadlábra kerülni. Az ügyész attól tart, hogyha szabadlábra kerül, akkor hamarosan eltűnik, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy maradjon őrizetben. A bírónő az ügyésznek adott igazat.

Az FBI ugyanis tájékoztatta az ügyészséget, hogy

Marija Butyina számítógépe és okostelefonja valóságos aranybánya a kémelhárítás számára.

Most folyik a hatalmas mennyiségű adat feldolgozása, de az máris kiderült, hogy a fiatal kémnő igen hatékonyan látta el a feladatát. Arról, hogy az mi volt, és milyen módszerekkel dolgozott, itt írtunk korábban.

Az Orosz Kulturális Intézetet már azóta kémközpontnak tartja az FBI, hogy Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov megállapodott ennek létrehozásáról 1985-ben. Zajcevet, az előző igazgatót azzal gyanúsította a kémelhárítás, hogy fiatal ügynököket toborzott az Egyesült Államokban. Az ügynököket elkapták, Zajcev pedig a kiutasítás elől hazatért. Moszkvában azt nyilatkozta, hogy továbbra is az orosz-amerikai kulturális kapcsolatok érdekében tevékenykedik. Ettől tartanak Washingtonban is, ahol úgy tudják, hogy a hírszerzés igényt tart a kulturális igazgató tapasztalataira. Ugyanez az eset Zajcev utóda: Oleg Zsiganov 2014-ben érkezett és nemrég utasították ki az Egyesült Államokból. Nem az ifjú kémnő, hanem a Szkripal-ügy miatt.

Az orosz katonai hírszerzés embere valójában kettős ügynök volt, de lebukott. Oroszországban nem végezték ki, mint ahogy ilyenkor szokás, hanem hosszas börtönbüntetésre ítélték. Majd pedig kicserélték azokra az orosz hírszerzőkre, akiket épp ő buktatott le. Ezt követően Nagy-Britanniában élt mindaddig, amíg a Novicsok nevű orosz idegméreggel meg nem támadták őt meg a lányát is.

Mindketten túlélték, de szigorú őrizet alatt állnak Nagy Britanniában.

A feldühödött brit kormány szerint Putyin elnök maga adott utasítást az áruló likvidálására. Ezért csoportosan utasítottak ki orosz diplomatákat Nagy Britanniából. London felkérte NATO szövetségeseit is, hogy kövessék a példát. Így került sor az Orosz Kulturális Intézet igazgatójának kiutasítására az Egyesült Államokból.

Itt tart most az orosz-amerikai kémbotrány. Nem csoda, hogy az amerikai kémelhárítás egyik ásza majdnem leesett a székről – élő adásban a televízióban – amikor Trump közölte: ő elhiszi Putyinnak, hogy nem avatkoztak bele az amerikai elnökválasztásba. Később Trump visszakozott. John Bolton, a nemzetbiztonsági tanácsadó közölte: Putyinnak ugyan van érvényes meghívása Washingtonba, de csak jövőre. Addig talán lezárul a vizsgálat Trump orosz kapcsolatait illetően.

A nap kérdése: Komolyan gondolta Orbán, amit az oroszokról mondott?

0

A NATO-t fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot Orbán Viktor a brüsszeli NATO-csúcson, azok után, hogy az elmúlt években egyre inkább oroszbarátságának adta jeleit. Ön szerint mi történt? Orbán Viktor kijelentése fordulatot jelent, vagy csak a környezetnek akart megfelelni? Szavazzon!

Fordulatot jelent, hogy Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot?

Egyre erősebb az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja

0

Egyre több lépés utal arra, hogy a magyar kormány a Nyugathoz tartozást akarja erősíteni, ezt mondta Krekó Péter a Független Hírügynökségnek arról, hogy Orbán Viktor keleti veszélynek nevezte Oroszországot.

Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély – ezt mondta Orbán Viktor az állami médiának a brüsszeli NATO-csúcson adott interjújában. Furcsának tűnhet ez a kijelentés azok után, hogy Orbán és Putyin rendszeresen találkoznak, elemzők már arról beszéltek, Orbán Putyin érdekében az EU meggyengítésére tör, vagy éppen, hogy ő Putyin hangja Európában. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója viszont azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az utóbbi időben azt látja: mind nemzetközi szinten, mind belföldön egyre erősebbé vált az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja.

Szerinte a nemzetközi dimenziója fontosabb a kérdésnek:

átfogó törekvést lát arra, hogy Magyarország javítsa a kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Németországgal és általában a Nyugattal.

Mint mondta: „egyelőre nem is sikertelenül”.

Ennek a folyamatnak több látványos elemét is felsorolta. Az egyik ilyen volt a megváltozott kommunikáció az energiapolitikával kapcsolatban: a magyar-román gázmegállapodásnál szerinte egyelőre több a kommunikáció, mint a tényleges tartalom, de az volt az üzenete, hogy Magyarország kevésbé függ az orosz gáztól, mint korábban.

Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással

NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon,

amely egyértelmű jele a NATO-val való erősebb együttműködésnek. A kormánysajtóban külön ki is emelték ezt a kérdést.

Krekó Péter szerint ide tartozik Kovács Béla, a kémkedéssel vádolt jobbikos EP-képviselő ügye is, amely, az elemző szavaival, „valahogy most felgyorsult”, és a nyilvánosság is egyre inkább megismerheti az ügy részleteit.

Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.

Ahogy Krekó Péter a Független Hírügynökségnek elmondta: ezek a lépések erősen befolyásolják az Oroszországgal való kapcsolatot és azt jelzik, hogy

már túl vagyunk a kommunikáció szintjén,

és a két ország viszonya nem egydimenziós.

Krekó Péter szerint Orbán Viktor eddig is az EU-n és a NATO-n belül akart közeledni Oroszországhoz, és ha ez konfliktust okozott, akkor a szövetségrendszer oldalára állt, néhány kivételtől eltekintve, mint amilyen az utóbbi időben Ukrajna ügye volt.

De, mint mondta, az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban, ősszel pedig jöhet az újabb hivatalos találkozó Vlagyimir Putyinnal, így „érdemes várni egy kicsit”, de mindenképp van egy tendencia: a kormány egyre inkább a Nyugathoz tartozást hangsúlyozza Oroszországgal szemben.

Komoly viták közepén kezdődik a NATO-csúcs

Donald Trump rendszeresen bírálja az európai tagállamokat, akik szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa jelenti a legnagyobb fenyegetést. Éles viták vannak a tagállamok között, sokszor kemény hangvételű üzenetekkel. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint viszont nem beszélhetünk a NATO válságáról, csak problémákról, amelyek megoldására történtek lépések.

A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett építése miatt Donald Trump a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt. Egyenesen azt mondta:

„Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja”.

Szerinte „rendkívül helytelen, hogy míg Amerika „óriási összegeket” költ Európa védelmére, addig Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal”, és dollármilliárdokat fizet neki évente.

Ennek a kijelentésnek a fényében egyébként érdekes, hogy európai útja előtt (a NATO-csúcs után Nagy-Britanniába látogat, majd Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyinnal) Trump azt mondta: a legkönnyebb találkozója Európában Putyinnal lehet majd.

A szerda-csütörtöki NATO-csúcs előtt Trump általánosságban is bírálta európai szövetségeseit. A Twitteren például azt írta, nem fair, hogy nem költenek eleget a védelemre.

Egyben össze is mosta ezt a kereskedelmi háborúval.

Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy a NATO-tagállamok nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, és elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit.

Dérer Miklós külpolitikai elemző, a Magyar Atlanti Tanács volt főtitkára azt mondta erről a Független Hírügynökségnek:

a NATO válságáról ennek ellenére nem lehet beszélni.

Mint mondta, hidegháború végével, a szovjet fenyegetés elmúltával volt némi elbizonytalanodás a szervezetben, hiszen katonai szövetségek jellemzően addig szoktak működni, amíg a kitűzött célok megvannak, de utána a NATO biztonságpolitikai-politikai szervezetté alakult. Mostanában pedig kezd ismét egyre nagyobb figyelmet fordítani Európára, megint csak Oroszország miatt.

Az Egyesült Államok viszont régóta úgy érzi, hogy túlvállalja magát, az európaiak túlságosan rá támaszkodnak. Ezért egyre határozottabbak a figyelmeztetések, amelyeket

Trump a sajátos stílusában, kevésbé diplomatikusan fogalmaz meg.

Mindenesetre ő nem látja úgy, hogy emiatt a NATO válságáról lehet beszélni. Mint mondta, a szervezet történetében sokszor voltak komoly viták, például 1956-ban a szuezi válság idején, tíz évvel később, amikor Charles De Gaulle kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, vagy a 2003-ban kezdődött iraki háború idején.

Most annyi a különbség, hogy nem egy eseményhez fűződő vitáról van szó, hanem

az amerikaiak azt akarják, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb szerepet a terhekből.

Erre vannak is példák. Ahogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Wall Street Journalben megjelent cikkében is írta: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. Azt írta: ez az ígéretet be is tartják.

Dérer Miklós szerint, ha ez megvalósul és a teherviselés egyensúlyba kerül, akkor Amerikában is halkulnak majd ezek a hangok, hiszen az Egyesült Államoknak is szüksége van a NATO-ra világpolitikai szerepének biztosításához.

Ugyanakkor, ahogy a tweetjéből is kiderül,

Trump szereti összemosni a NATO-t az Európai Unióval,

és a kereskedelmi háborút is belekeveri az ügybe. Dérer Miklós azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az amerikaiaknak majdnem mindenkivel szemben kereskedelmi deficitjük van, ez az amerikai gazdaságpolitika következménye. Ezen ugyan szeretnének változtatni, de ez nem megy egyik napról a másikra.

Trumppal kapcsolatban ő a problémát a kiszámíthatatlanságában látja, amellyel, ahogy fogalmazott, rövid távon tud olyan károkat okozni, amelyek csak hosszú távon javíthatók ki. Ugyanakkor a tanácsadói és más döntéshozók tisztában vannak a helyzettel, így szerinte

Donald Trump nem jelent fenyegetést a NATO-ra.

Már csak azért sem, mert a NATO-tagságot annak idején a Kongresszus kétharmados többséggel szavazta meg, így onnan Trump ha akarná, se tudná kiléptetni az Egyesült Államokat.

Ugyanakkor a Foreign Affairs szerint ugyanakkor nem csak Trump fenyegeti a NATO létezését, hanem a „belső ellenségei”: az illiberális országok erősödése. Mint írják a szövetség nem csak az volt a lényege a hidegháború alatt, hogy védelmet biztosított a külső fenyegetések ellen, hanem segítette a liberális demokrácia erősödését is. A legtöbb tagállam kormányát demokratikusan választották, érvényesültek a jogállami elvek, tiszteletben tartották az emberi jogokat.

Így a Szovjetunió megszűnésével hiába tűnt el a külső fenyegetés, a közös értékek összetartották a szervezetet. Most viszont ezek az értékek kerültek veszélybe a demagóg, autokrata, populista kormányok erősödésével.

Dérer Miklós szerint a közös alapértékek valóban szerepeltek a NATO alapszerződésében, és volt is szerepük a szervezet bővítésénél, ugyanakkor viszont

„az illiberális demokráciák elég jól teljesítenek a NATO-ban”.

Például Törökország sem akar kilépni, és Magyarország sem okoz problémákat a szervezetben – kivéve az ukránokkal való konfliktust, amely miatt „ráncolták is a szemöldöküket az amerikaiak”, de ennek sincs köze a NATO katonai részéhez.

Mindenesetre Trumpot 16 európai és amerikai volt külügyminiszter is arra figyelmeztette a NATO-csúcs előtt, hogy javítania kellene a romló kapcsolatokat a szövetségeseivel, és

súlyos tévedés lenne figyelmen kívül hagyni a fenyegetést, amelyet Putyin Oroszországa jelent.

A nyílt levelet aláírta többek között az amerikai Madeleine Albright, a német Joschka Fischer és a brit David Miliband is.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk pedig nyíltan bírálta Trump európai szövetségesekkel kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor az európaiaknak is üzent. Az EU-NATO együttműködési nyilatkozat aláírása után azt mondta: „Kedves Amerika, becsüld meg szövetségeseidet, miután nincsen belőlük olyan sok. Kedves Európa, növeld védelmi kiadásaidat, mert a jól felkészült és felszerelt szövetségeseket mindenki tiszteli”.

Tusk emlékeztette Trumpot, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően Európa állt elsőként az Egyesült Államok mellé, és az afganisztáni háborúban 870 európai katona halt meg. Mint mondta:

„a pénz fontos, de az igaz szolidaritás még ennél is fontosabb”.

Tusk szerint az Egyesült Államoknak „nincs és nem is lesz jobb szövetségese Európánál”, és erre Trumpnak emlékeznie kell a Putyinnal való találkozóján is.

Súlyosan beteg a vezér

0

Április óta kórházi kezelésre szorul a hétfőn 69 éves Jaroslaw Kaczynski, aki a háttérből szinte teljhatalommal irányította Lengyelország politikai életét. Az illiberális demokrácia a vezérelv alapján működik Lengyelországban is: minden fontos döntést egyedül a Vezér hozhat meg. De mi van akkor, ha súlyosan beteg? Netán haldoklik? Ki lesz az utódja?

Kezdetben csak azt közölték, hogy a térdével vannak problémák. Aztán kiderült, hogy a betegsége életveszélyes, a hírek szerint leukémiás. Állítólag kiengedték a kórházból, de nem jelent meg azon az ünnepségen, amelyen leleplezték ikertestvére, Lech Kaczynski szobrát Szczecinben. Lengyelország köztársasági elnöke akkor veszítette életét, amikor repülőgépe lezuhant Katyn közelében, ahol tisztelegni szeretett volna az oroszok által meggyilkolt lengyel katonák sírjai előtt. Gépe lezuhant, az oroszok szerint műszaki hiba miatt, de Jaroslaw Kaczynski mindmáig Vlagyimir Putyin elnököt hibáztatja ezért.

Szó sincs róla, hogy Jaroslaw Kaczynski halálosan beteg lenne

– sietett cáfolni a híreket Joachim Brudzinski belügyminiszter. Aki egyébként az egyik utód lehet. Korábban ugyanis a PiS, a kormánypárt közel mindenható főtitkára volt, vagyis a pártapparátus főnöke.

A varsói lapok szerint mégsem ő a fő esélyes, hanem Mateusz Morawiecki miniszterelnök. A korábbi bankárt Kaczynski azért nevezte ki a kormány élére, hogy vezesse a mosolyoffenzívát Brüsszelben, miután Varsó komolyan szembekerült az EU központjával, s a hetes cikkely alkalmazása fenyegetik az igazságszolgáltatási reformjai miatt.

Kaczynski az igazságszolgáltatást is kontrollálni akarja, de ezt az EU semmiképp sem kívánja elfogadni.

És Kaczynski pártja, a PiS nem tagja az Európai Néppártnak, ezért nem élvez olyan védettséget, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Milyen állapotban van Kaczynski? Kit jelöl utódának? Ez kulcskérdés egy olyan rendszerben, melynek lényege az egyszemélyi vezetés.

Maga a rendszer is meginoghat, ha megindul az utódjelöltek harca a hatalomért.

Arról nem is beszélve, hogy a Kaczynski-testvérpár karizmatikus vezetőnek számítottak Lengyelországban. Részt vettek a Szolidaritás küzdelmeiben, és egy ideig Lech Walesa titkárságát vezették. Az utódjelöltek fiatalok, nincs komoly történelmi múltjuk és presztízsük. Vajon ezek nélkül fennmaradhat-e egy illiberális demokrácia? Hamarosan kiderül.

FRISS HÍREK

Hoppá: mégse...

Megvan a „vá...

Kovács Zoltán

Botrányt oko...

Esküt tett H...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK