Kezdőlap Címkék Vlagyimir Putyin

Címke: Vlagyimir Putyin

Trump és Putyin szét akarja verni az EU-t, Orbán a kezükre játszik

0

Az euroszkeptikus pártok az Uniót meggyengíteni kívánó erőket segítik, erről ír egy amerikai elemző.

Sebastian Kurz, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski talán nem is tudják, hogy mit csinálnak, amikor támadják Brüsszelt – ezt írja a CNN portálján közölt véleménycikkében Paul Hockenos író, politikai elemző. Szerinte Trump Kanadával kapcsolatos botránya, hogy őszintétlennek és gyengének nevezte Justin Trudeau-t, nem volt véletlen:

az amerikai elnök a szövetségesei belső ellentéteire játszik.

Meg akarja gyengíteni az Európai Uniót is, hiszen komoly vetélytárs a globális piacon. Erre utalt az is, amikor azt mondta: „túl sok a Mercedes New York utcáin”.

Az új németországi nagykövet, Richard Grenell pedig egyenesen arról beszélt, hogy Amerika támogatni fogja a „konzervatívokat” Európában. Olyanokra gondolt, mint az osztrák kormányfő, a mindössze 31 éves Sebastian Kurz. De idevehetjük az új, populista-szélsőjobboldali, bevándorlásellenes olasz kormányt, a lengyel és a magyar kormányt, és máris feltűnik egy erős euroszkeptikus csoport képe.

Ez pedig nem csak Trumpnak előnyös, hanem Vlagyimir Putyinnak is.

Az orosz elnök ugyan azt mondta ausztriai látogatása során, hogy Oroszországnak érdeke egy erős és egységes Európai Unió, de a tettei ennek az ellenkezőjéről árulkodnak. Az oroszok mindenhol a szélsőjobboldali és/vagy populista erőket támogatják, amelyek mind euroszkeptikus álláspontot vallanak.

Például Putyin a francia elnökválasztási kampány közepén fogadta a Kremlben Marine Le Pent, a szélsőjobboldal vezérét. Olaszországban az oroszbarát pártok voltak a választás nagy győztesei. Az új olasz miniszterelnök első dolga volt, hogy kérje a G7 csúcson az Oroszország elleni szankciók megszüntetését. Sebastian Kurz vagy Orbán Viktor ugyanebben az irányban munkálkodik. Lengyelország az egyetlen kivétel, az ottani oroszellenes hagyományok miatt.

Az Európai Unió vezetői és a mögöttük álló német kancellár és francia elnök

megpróbálnak előre menekülni.

Június végén az uniós csúcsértekezleten várhatóan előterjesztenek valamiféle reformtervet. Ez az euróövezetre vonatkozna elsősorban, de minden EU tagállamot érinthet. Mindenesetre az amerikai elemző szerint az Európai Unió nem áll jól, a jövő héti európai parlamenti választások után pedig még inkább előre törhetnek az euroszkeptikus erők.

Ugyanakkor novemberben kongresszusi választások lesznek Amerikában is, Trumpnak arra is figyelni kell, nehogy a republikánusok elveszítsék kongresszusi többségüket. Putyinnak ezzel egy ideig nem kell foglalkoznia, ugyanakkor az orosz gazdaság továbbra is gondokkal küzd: az ország GDP-je Spanyolország szintjén mozog. Így pedig nehéz nagyhatalmi álmokat finanszírozni, pláne, hogy népszerűségének megtartásához figyelni kell a lakosság életszínvonalára is.

Putyin egységes és virágzó Európai Uniót akar

0

Legalábbis ezt nyilatkozta az orosz elnök az osztrák közszolgálati médiának abból az alkalomból, hogy látogatást tesz Ausztriában.

A közszolgálati médiának adott interjújában Putyin úgy fogalmazott: Oroszországnak érdeke egy egységes és virágzó Európa Unió, amely együttműködik Moszkvával, hiszen országa legnagyobb gazdasági partneréről van szó. Tagadta, hogy az euroszkeptikus pártokat támogatná az Európai Unióban.

Putyin látogatása azért jelentős, mert az orosz elnök majdnem egy éve nem járt Nyugat-Európában.

Az osztrák sajtó emlékeztet rá, hogy a nyugati államok közül elsőként Ausztria kezdett el orosz földgázt importálni, és ez a mennyiség egyre növekszik. A gazdasági kapcsolatok mellett a jó politikai kapcsolatokat is igyekeznek megőrizni. Oroszországgal minden politikai erő jóban szeretne lenni Ausztriában, de a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) ápolja a legjobb kapcsolatot az oroszokkal.

Heinz-Christian Strache, a kisebbik kormánypárt vezére nyíltan lobbizik azért, hogy vessenek véget az Oroszország elleni szankcióknak, de az FPÖ tagadja, hogy támogatnák őket az oroszok, és mostani interjújában Putyin is igyekezett csökkenteni a kapcsolat jelentőségét.

Az EU Oroszország kérdésében egyébként eleve erősen megosztott: Ausztria és Magyarország mellett például a frissen megválasztott olasz kormány is szankciók újragondolását szeretné.

A szankciók bevezetésének 2014-ben fő oka a Krím-félsziget annektálása volt, de az oroszok szíriai szerepvállalása és a Szkripal-ügy is szerepet játszott a nyugati országok és Oroszország kapcsolatának megromlásában, amelyet új hidegháborúként is emlegetnek.

Nincs vízuma Putyin barátjának, a Chelsea-tulajdonos Roman Abramovicsnak

0

A múlt hónapban lejárt, és nem hosszabbították meg. Így viszont Abramovics nem térhet vissza Angliába.

Hiába nyerte meg az FA kupát a Chelsea, a csapat orosz tulajdonosa, a milliárdos Roman Abramovics nem ünnepelt együtt a játékosaival. Brit lapoknak gyanús lett, hogy miért nem volt ott a díszpáholyban, ahol mindig ülni szokott, és nyomozni kezdtek. Így derült ki, hogy

Abramovics vízuma a múlt hónapban lejárt,

és a brit belügyminisztérium még nem hosszabbította meg.

Az 51 éves orosz oligarcha vagyonát 9,3 milliárd fontra (3390 milliárd forint) becsülik. A kilencvenes években olajüzletekből gazdagodott meg, 2003-ban vette meg a Chelsea focicsapatát, és már régóta Londonban él. A BBC forrásai szerint magánrepülőgépe április 1-jén hagyta el Nagy-Britanniát, és bár azóta megfordult New Yorkban, Monacóban és Svájcban, Londonba nem tért vissza.

Nagy-Britannia és Oroszország addig sem túl jó kapcsolatai mélypontra süllyedtek azóta, hogy március elején Salisburyben megmérgezték Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát. Orosz eredetű ideggázzal követték el a támadást, és bár az oroszok mindent tagadnak és elkezdték szokásos dezinformációs kampányukat, a brit kormány

gyilkossági kísérletként kezeli a mérgezést,

amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek. Ezért ki is utasítottak 23 olyan orosz diplomatát, akik szerintük hírszerzési tevékenységet folytattak.

Ben Wallace belügyi államtitkár már a mérgezés előtt bejelentette, hogy a brit kormány a magyarázat nélküli nagy vagyonok eredetének igazolására kívánja kényszeríteni a Nagy-Britanniában élő külföldi oligarchákat, tekintettel arra, hogy a kormány becslései szerint

évente 90 milliárd font (több mint 32 ezer milliárd forint) illegálisan szerzett külföldi vagyont mosnak tisztára

a brit üzleti szektorban és a bankrendszeren keresztül.

A brit parlament alsóházának külügyi bizottsága által összeállított jelentés szerint Nagy-Britannia nemzetbiztonsági érdekeit sérti és nemzetközi befolyását gyengíti, hogy a brit kormány eltűri hatalmas értékű, korrupciós ügyletekből eredő orosz tőke folyamatos átmosását. A jelentés felidézi, hogy a Transparency International brit tagozata 176 olyan nagy értékű luxusingatlant azonosított Nagy-Britanniában, amelyeket tulajdonosaik gyanús pénzekből vásároltak. Ezek piaci összértéke 4,4 milliárd font (csaknem 1600 milliárd forint), és e kétes eredetű ingatlanvagyonnak több mint a 20 százaléka oroszokhoz kötődik.

A jelentés szerint a Szkripal-ügyre adott erőteljes reakciók ellenére

“Vlagyimir Putyin és szövetségesei ugyanúgy folytathatják korrupt módon szerzett vagyonuk elrejtését és átmosását Londonban, mintha mi sem történt volna.”

A jelentés ezért további intézkedésekre szólítja fel a kormányt.

Brit lapok szerint Abramovicsot, aki az Egyesült Királyságban élők között a 13. leggazdagabbnak számít, nem akarják kitiltani az országból, de a vízum meghosszabbításának csúszása mindenképp jelzésértékű.

Putyin a legnépszerűbb külföldi vezető a régióban

0

A V4 országait vizsgálta egy felmérés. Magyarországon is ő a legkedveltebb, Emmanuel Macronról meg sokan azt sem tudják, hogy kicsoda.

A pozsonyi Globsec biztonságpolitikai intézet készítette a felmérést. Összesen négy külföldi politikus: Vlagyimir Putyin, Angela Merkel, Donald Trump és Emmanuel Macron népszerűségét mérték a visegrádi országokban.

Szlovákiában és Magyarországon Vlagyimir Putyin a legnépszerűbb külföldi vezető,

előbbinél 41, nálunk 33 százalékos a népszerűségi indexe, míg Csehországban 32, Lengyelországban pedig, a történelmi oroszellenesség miatt mindössze 13 százalékos.

Donald Trump népszerűsége viszont Lengyelországban a legmagasabb, 46 százalékos, Szlovákiában viszont mindössze 13 százalékos. Emmanuel Macron Csehországban a legnépszerűbb, 49 százalékot mértek neki, Magyarországon pedig a legnépszerűtlenebb, 25 százalékkal. Igaz, a felmérésből az is kiderült, hogy

a magyarok 28 százaléka azt sem tudja, hogy ő a francia elnök.

Angela Merkel Szlovákiában és Magyarországon a legnépszerűtlenebb, 27-27 százalékot mértek neki, Lengyelországban viszont ő lett a legnépszerűbb külföldi politikus a vizsgált négyből 50 százalékos indexszel.

A felmérésben azt is megnézték, hogy a V4-országokban mennyire ismerik egymás vezetőit. Orbán Viktorról a szlovákoknak csak 9 százaléka nem tudta, kicsoda, a lengyeleknél 30, a cseheknél 38 százalékos volt ez az arány.

Mennyire hasonlít egymásra Orbán és Putyin rendszere?

Ezt elemezte az elmúlt napokban több jelentős nyugati újság is. Rengeteg hasonlóságot találtak, de sok különbséget is.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Összeesküvés Európa ellen

A Newsweek az Összeesküvés Európa ellen: Putyin, Magyarország és Oroszország új vasfüggönye című cikkben ír arról, hogy Orbán kemény bevándorlásellenes kampányt folytatott, és birodalomnak nevezte az Európai Uniót – ahogyan Putyin is, aki

„már több mint egy évtizede mindent megtesz Orbán sikeréért”,

Oroszország a Newsweek szerint egy olyan, az EU-t megosztó retorikát terjeszt, amelyet az orosz propagandacsatorna, az RT Európa orbanizációjának nevezett. Oroszország ugyanis mindent megtesz, hogy megossza és gyengítse az EU-t. A Newsweek szerint az, hogy Európában egyre inkább előretörnek a populisták, nem az oroszok miatt van, de ők kihasználják ezt a helyzetet.

Ezzel együtt a lap szerint

a Kreml Orbánnak nyújtott támogatása precedens nélküli,

nem csak a propagandában egyértelmű, de ez látszik a gázról kötött megállapodásokban, a több milliárdos kölcsönökben és a stratégiai befektetésekben. Ennek eredményeként a Newsweek kijelenti:

„Orbán Putyin hangja Európában.”

Írnak arról is, hogy emellett orosz mintára épült ki a haveri kapitalizmus rendszere, a többek között különböző médiumokat vásárló oligarchákkal, és Putyinhoz hasonlóan Orbán is háborút indított a civilek ellen.

A lap szerint Orbán lázad az EU liberális demokrata értékei ellen, közben pedig az ország a GDP 4%-ának megfelelő uniós támogatásokat kapott: Magyarország az egyik legnagyobb nettó haszonélvezője az uniós tagságnak, évi 4,5 milliárd eurót kap, és kevesebb mint egymilliárdot fizet be.

Felidézik azt is, hogy

az EU-ban Magyarország a második legkorruptabb ország Bulgária után.

Írnak Orbán múltjáról is, arról, hogy nem mindig volt oroszbarát, Soros-ösztöndíjas is volt, 2008-ban pedig felszólalt a grúziai invázió ellen. De 2010 után egyrészt rájött, hogy az idegengyűlölet szavazatokat hozhat neki, és a Direkt36-ot idézve azt írják, hogy Matolcsy György győzte meg, hogy Kelet felé kell fordulni.

Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem politológia professzora Mussolinihez hasonlította Orbánt, mondván, ismeri a liberalizmust, a civil társadalomból jön, de most mindent megtesz, hogy tönkre tegye azt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az oroszokkal kötött üzletek között felsorolják a Mol-részvények visszavásárlását a Szurgutnyeftegaztól, azt, hogy a Gazprom olyan egyezséget kötött a gázszállításról, amely milliárdokba került az oroszoknak – de politikai haszna volt, a „rezsicsökkentéssel” Orbán 2014-ben is nyert a választáson, közben pedig a Roszatommal kötöttek szerződést a paksi bővítésről.

A menekültválság kirobbanása óta az ezzel kapcsolatos retorika

egyre inkább Putyint idézi,

Orbán civilizációs küzdelemről kezdett el beszélni, Sorost is támadja, a lap szerint oly módon, „amely veszélyesen közel van az antiszemitizmushoz”.

Orbán abban is Putyint másolja, hogy a korábban független intézményeket a saját embereivel tölti fel: megbízható emberei kerültek az ügyészség, a számvevőszék élére és fontos pozíciókba a médiában.

Írnak arról is, hogy az EU felháborodott, azt is felfedezték, hogy

az uniós források Orbán köreit gazdagítják,

ezzel kapcsolatban megemlítik Tiborcz István botrányát és Mészáros Lőrinc gazdagodását is.

Mint írják, Putyin számára 2014 márciusában kezdett a barátság kifizetődővé válni: akkor annektálták a Krím-félszigetet az oroszok, majd júliusban az általuk támogatott kelet-ukrajnai szakadárok lelőtték a maláj utasszállítót. Oroszország ellen szankciókat vezettek be, Putyin viszont azóta háromszor is Budapestre jöhetett.

Ugyanakkor azt is megemlítik, hogy Orbán eddig mindig megszavazta a szankciók meghosszabbítását, bármennyire is tiltakozott ellenük. Kovács Zoltán kormányszóvivőt is idézik, aki szerint Magyarország nincs közelebb Oroszországhoz, mint bármelyik másik ország.

Putyin autoriter rendszerét másolja Magyarország?

A New Internationalistben is megjelent egy elemzés a témában. Ők a paksi bővítéssel kezdik, de mint írják: az orosz befolyás messze túlmutat ezen. A lap szerint

Orbán Putyin nyomdokain halad,

korlátozza a sajtószabadságot, kulturális és jogi háborút folytat a civilek ellen, idegengyűlölő ideológiát hirdet, és a kétharmados többség birtokában átírja az alkotmányt.

Brian Dooley, a Human Rights First vezető tanácsadója szerint

az Orbán-rendszer már az autoriter rezsimek jeleit mutatja.

Az hasonlóságok között megemlítik azt is, hogy Orbán a menekültügyben a tradicionális, keresztény értékek megőrzését hangoztatta, és az egész helyzet ábrázolása olyan, mint az orosz propagandában. Emellett Magyarország gyakorlatilag lemásolta az orosz civilellenes törvényt, és írnak arról is, hogy ennek kapcsán a kormány megtámadta a CEU-t és kampányt indított Soros György ellen.

MTI Fotó: Kovács Tamás

De felsorolják a különbségeket is, mint írják,

Magyarországon még nem börtönzik be az ellenfeleket,

ugyanakkor csökken a sajtószabadság, és ebben az NMHH-nak is szerepe van, ráadásul a médiapiacot az állami hirdetésekkel is befolyásolják. Szintén a különbségek között említik az ellenzék kezelését és a tüntetésekre adott reakciót is.

Orbán nem egy másik Putyin

A Bloomberg ezzel a címmel készült elemzése szerint Orbán sokkal szofisztikáltabb módszerekkel építi a hatalmát, mint Putyin – de ez nem jelenti, hogy a rendszer kevésbé kemény. De, mint írják, a különbségek felülírják a hasonlóságokat.

Az egyik legfontosabb, hogy

mindkettőjük célja, hogy senki ne tudjon beleszólni, hogyan gyakorolják a hatalmat.

Magyarországon viszont a választásokon nincs tömeges csalás, igaz, lejt a pálya, ahogy az EBESZ is megállapította – de adott esetben itt nyerhetne akár az ellenzék is, és, ahogy a Bloomberg Borisz Nyemcov meggyilkolt orosz politikusra utalva írja: nem hívnak csecseneket, hogy ellenzéki politikusokat öljenek.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Arról is írnak, hogy bár csökken a sajtószabadság, még mindig sokkal nagyobb, mint az oroszoknál, és  a bíróságok még fel tudnak lépni a korrupció ellen – ugyanakkor a korrupciós modell az oroszra hasonlít.

Összegezve a Bloomberg megállapítja, hogy össze lehet hasonlítani a két rendszert, de

Orbán sebészkést használ, Putyin pedig fejszét.

Kelet-Európa illiberális forradalma

A Foreign Affairsben az ismert politológus, Ivan Krastev nem csak Magyarországot vizsgálta, hanem az egész régiót. Mint írja, Kelet-Európa két korábbi mintagyerekénél, vagyis a lengyeleknél és a magyaroknál vannak a legaggasztóbb fejlemények: démonizálják az ellenzéket, a kisebbségek lesznek a bűnbakok, aláássák a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Szerinte ezek az országok azért hirdettek háborút a liberalizmus ellen, mert az EU és az USA lettek a rendszerváltás után a liberalizmus arcai, fő képviselői, így a nacionalisták könnyen össze tudták kötni a két témát. Ehhez hozzájárultak a gazdasági nehézségek, főleg Magyarországon.

Mint írja, itt

a Fidesz átírta a választási szabályokat, a korrupció pedig átható.

Krastev szerint, ahol a populisták hatalomra jutnak, ott tovább mélyítik a kulturális és politikai polarizációt, és terjednek az összeesküvés-elméletek – mint például az, hogy Soros menekültekkel akarja elárasztani az országot.

Ír arról is, hogy a régióban nagyon erősen jelen vannak olyan történelmi traumák, amelyek a külső hatalmaktól való félelmet táplálják – sokan félnek minden kozmopolita ideológiától, jelentse az a Habsburg-birodalmat vagy a marxizmust.

Új választások lehetnek az elnök bukása után az örményeknél

0

Habár kedden volt az 1,5 millió halálos áldozatot követelő örmény népirtás emléknapja, mégsem ezzel foglalkozott a helyi és a nemzetközi sajtó. Ehelyett az örmény elnök váratlan bukására és a küszöbön álló új elnökválasztásra figyelt a világ. 

Az örmény forradalmi hangulatot az idézte elő, hogy Szerzs Szargszján egykori elnököt a parlament kormányfővé választotta, miután a hatalom megtartása érdekében egy 2015-ben végrehajtott alkotmánymódosítással parlamenti rendszerré változtatta át az országát, s így a kormányfő kezében összpontosult volna a legnagyobb hatalom.

Mivel az ellenzék szerint Szargszján ilyen módon akarta átmenteni a hatalmát, ezért a fővárosban tüntetéseket szerveztek. A tüntetők lezárták a legfőbb állami épületeket (adóhivatalt, külügyminisztériumot), összecsaptak a hatóságokkal, és mintegy 200 demonstrálót vettek őrizetbe. Ez azonban nem vetett véget a megmozdulásoknak, és még a hétvégén is mintegy 160 ezer ember vonult fel Jereván legnagyobb terén, követelve a tíz éve az ország élén álló Szargszján minél előbbi és feltétel nélküli távozását. A helyzet súlyos összecsapással fenyegetett, miután katonák, köztük Hegyi-Karabah háborút megjárt veteránok, álltak át a demonstrálók oldalára.

A 11 napig tartó tüntetéshullám végül hétfőn hozta meg a gyümölcsét. Április 23-án Szargszján bejelentette a hatalomból való távozását, amelyet kitörő örömmel fogadtak a főváros utcáin. Ezen felbátorodva az ellenzék és a demonstrálók a “korrupciós összefonódások és a családi kapcsolatok” miatt követelni kezdte az egész kormány leváltását és egy új választások megtartását, amellyel végre

“egy új korszak veheti kezdetét Örményországbani” 

Közben felkérték Nikol Pasinyant, az ellenzék vezetőjét és a tüntetések fő szervezőjét, hogy induljon a május 2-án megrendezésre kerülő választásokon, amit ő elfogadott. Addig ideiglenesen Karen Karapetján egykori miniszterelnök és jereváni polgármester vezeti az országot, aki Szergszján egyik legfontosabb híve.

Az örmény belpolitikai jövőjén kívül a legnagyobb kérdést az jelenti, hogyan miképp reagál majd Oroszország.

Szergszján ugyanis Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb szövetségese volt,

és Moszkva a kaukázusi államok közül Örményországgal ápolta a legszorosabb kapcsolatokat. Az oroszok már segítettek az örmény elnöknek két, a mostanihoz hasonló megmozdulást leverni (2008-ban és 2013-ban), de egyelőre úgy tűnik, mintha az orosz vezetés beletörődött volna a kialakult helyzetbe.

Elsősorban azért, mert Putyin nyugalmat és stabilitást akar: Oroszországot túlságosan leköti a szíriai beavatkozás, nem akar egy újabb “közelkülföldi” konfliktusba belekeveredni.  Ugyanúgy azt sem szeretnék, ha ismét kiújulna az azeri-örmény ellentét, mivel 2016-ban a két ország egy rövid, de intenzív háborút vívott egymással a Hegyi-Karabah autonóm területért. Végül pedig egy súlyosbodó válság megterhelné Moszkva viszonyát az Örményországgal szomszédos Iránnal, illetve az Azerbajdzsánt támogató Törökországgal, miközben az orosz diplomácia a szíriai rendezésben leginkább az iráni és a török vezetőkre támaszkodik.

Ekkora vagyona van hivatalosan Vlagyimir Putyinnak

0

Furcsa jelenség terjedt el az orosz politikai elit körében: a feleségek sokkal többet keresnek a különféle állami tisztségeket viselő férjüknél – ezt írja az orosz Novaja Gazeta annak kapcsán, hogy Oroszországban közzétették a vagyonbevallásokat. Az is kiderült, hogy Putyinnak mennyi pénze van – hivatalosan.

Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Kirill Kudrjavcev

Dimitrij Peszkov Vlagyimir Putyin szóvivője. Ő is szépen keresett, de egykori korcsolyabajnok felesége, Tatjána Navka még nála is többet: 2,6 millió eurós jövedelmet vallott be tavaly – ez 15-szöröse Peszkov keresetének. Tatjána Navka ugyanis sikeres vállalkozó:

sorra nyeri az állami megrendeléseket,

amelyeknél a vetélytársak, ha egyáltalán vannak, valahogy mindig rosszabb ajánlatot tesznek, mint ő. Az ő neve egyébként a Panama Papírokban is előkerült,

A másik példa a parlament korrupciós vizsgálóbizottságának tagja: Rahim Azimov mindössze 4,4 millió rubelt vallott be tavaly. Ez mintegy 60 ezer eurónak felel meg. Ebből nehéz lenne fenntartani két luxusautóját, amelyet szintén bevallott. Felesége bevételeiből viszont már sikerülhet ez: ő ugyanis 880 ezer eurót vallott be.

Az AFP gyűjtése szerint Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter felesége is férje bevételének a többszörösét kereste, különböző ingatlan- és hirdetési vállalkozások igazgatójaként.

Az orosz parlament leggazdagabb tagja Grigorij Anyikejev, aki 4,3 milliárd rubelt, vagyis

körülbelül 57 millió eurót keresett tavaly.

Ő egy húsfeldolgozó cég tulajdonosa, és a Forbes magazin szerepelteti a 200 leggazdagabb orosz listáján is.

Az egyik legnagyobb vagyonnövekedést Putyin egyik oligarcha barátja, Szulejman Kerimov produkálta: 230-szorosára nőtt a jövedelme az előző évhez képest. Amúgy

Franciaországban adóelkerülés miatt éppen vizsgálat folyik ellene,

tavaly Nizzában őrizetbe is vették. A bevallásában nem szerepel külföldi ingatlan.

Ennél is jobban, 293-szorosára nőtt a bevétele Alekszandr Kloponyin miniszterelnök-helyettesnek (2,9 milliárd rubelre). A másik miniszterelnök-helyettes, Igor Suvalov esetében viszont a kontraszt feltűnő: az ő éves jövedelme 1,2 millió rubel, feleségéé pedig csak 90 ezer. Ehhez képest két londoni luxusingatlant is bérelnek, az egyik 480, a másik 1480 négyzetméteres. Olga Suvalova ráadásul

több olyan fényképet is feltett a közösségi oldalakra, amelyeken magánrepülőkön ül,

de az is előfordult, hogy pusztán a kutyáinak rendelt ilyen gépeket.

Dimitrij Medvegyev miniszterelnök bevallott jövedelme 8,5 millió rubel – ugyanannyi, mint tavaly. A korrupció ellen küzdő ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij (aki a választáson nem indulhatott) ugyanakkor azt mondja: Medvegyevnek két luxushajója is van, és valójában dollármilliárdos.

Putyin és Medvegyev
Fotó: MTI/EPA/Dmitrij Asztahov

Ahogy Navalnij (és sokan mások szerint) Vlagyimir Putyin is az. Ő most

hivatalosan 18,7 millió rubeles, vagyis 242 ezer eurós jövedelmet vallott be,

emellett van egy 77 négyzetméteres lakása és garázsa. Nem szerepel viszont a vagyonbevallásában egy 1500 négyzetméteres földterület, amely tavaly még az övé volt.

Vagyis hivatalosan Putyin meglehetősen szerény vagyonnal rendelkezik. Közben pedig többek szerint ő a világ egyik leggazdagabb embere. Egy volt Kreml-tanácsadó már 2007-ben arról beszélt, hogy 40 milliárd dolláros vagyona lehet, amivel akkor bekerült volna a tíz leggazdagabb közé. Öt évvel később már 70 milliárd dollárosra becsülte a valódi vagyonát. A Fekete-tengernél például hozzá kötnek egy egymilliárd dollárt érő palotát, de emellett állítólag van még 19 másik palotája, négy jachtja, magánrepülői és luxusóra-gyűjteménye is.

Macron közvetíteni akar Putyin és Trump között

0

Hamarosan háromnapos hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban Emmanuel Macron francia elnök, aki ezen a héten Strasbourgban fejtette ki a nézeteit az illiberális demokráciáról, és tárgyalt Angela Merkellel az EU reformjairól.

A Macron látogatását előkészítő francia diplomaták szerint a francia államfőnek szoros személyes kapcsolatot sikerült kiépítenie a meglehetősen szeszélyes Donald Trumppal.

“Szeretlek Emmanuel Macron!”

– ezt írta Twitteren az Egyesült Államok elnöke, aki nagyon élvezte a párizsi látogatását. Annyira megtetszett neki a nagy katonai parádé a Champs-Élysées-n, hogy Washingtonban szintén hasonlót akar megtartani. Ugyanakkor a személyes kapcsolat nem feltéttelenül jelent garanciát a tárgyalások sikerességét illetően, mivel Trump meglehetősen szeszélyes.

Elsősorban az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti viszony lesz a témája Macron háromnapos amerikai útjának, mivel Európát szintén érinti Trump kereskedelmi háborúja Kínával. 

A másik fő témát Oroszország fogja jelenti. 

Macron már korábban is többször hangoztatta, hogy közvetíteni kíván Trump és Putyin között.

A szombaton szíriai célpontok ellen végrehajtott amerikai-brit-francia támadás miatt ismét mélypontra zuhantak a kapcsolatok Oroszország és az Egyesült Államok között. Macron nem akar újabb szankciókat Oroszország ellen, valamint elismeri Putyin fontosságát a szíriai rendezésben és támogatja az orosz elnök részvételét a tárgyalásokon.

A harmadik ügy, melyben a francia elnök közvetítőként ajánlkozott, az iráni atomprogram. Trump ugyanis fel akarja mondani azt a 2015-ös egyezményt, melyet hat nagyhatalom – köztük az Egyesült Államok – kötött Iránnal és az ország békés célú atomprogramjáról szólt. Ha az amerikai elnök valóban felmondja a megállapodást, akkor Irán hozzálát egy saját atombomba előállításához, ami magával hozhatja a nukleáris fegyverek elterjedését a Közel-Keleten. Ezt az Európai Unió mindenképp el akarja kerülni, hiszen egy helyi konfliktus már a nukleáris fegyverek bevetésének kockázatával járna és újabb menekülthullámot idézhetne elő. 

Az kérdéses, hogy a jó viszonyt Macronnak sikerül-e eredményekre is váltania, mivel Angela Merkel német kancellárral is igen szívélyes a kapcsolata, de a gazdasági érdekek miatt alapvetően eltérnek a nézeteik az EU reformjait illetően

A brit külügyminiszter szerint Putyin a felelős az angliai mérgezésért

0

Boris Johnson egy interjúban azt mondta: keserű emlékei vannak a Kremllel kapcsolatban, a 12 évvel ezelőtti, polóniummal elkövetett gyilkosság miatt. Most egyértelmű bizonyítékaik vannak, hogy orosz fejlesztésű ideggázzal történt a mérgezés.

Szergej Szkripalt, aki az orosz katonai hírszerzés ezredeseként brit ügynök volt, Salisburyben mérgezték meg lányával együtt, egy ritka ideggázzal, amelyet az oroszok fejlesztettek ki. A gyilkossági kísérlet miatt a britek szankciókat vezettek be az oroszokkal szemben, többek között diplomatákat tiltottak ki.

Boris Johnson brit külügyminiszter most a Deutsche Wellének adott interjúban beszélt arról, miért gondolják, hogy az oroszok, sőt, maga Putyin áll a mérgezés mögött. Azt mondta: orosz fejlesztésű anyagot használtak, ráadásul

Putyin korábban arról beszélt, hogy az árulókat meg kellene mérgezni,

Szkripal maga is célpont volt.

A felvetésre, miszerint ez az eddigi legsúlyosabb vád Vlagyimir Putyin ellen, azt mondta: ő vezeti a „zakatoló vonatot”, és minden eddigi bizonyíték az oroszok felelősségére utal, ahogy annak idején a Litvinyenko-ügyben is.

Szerinte azért nem vártak a bejelentéssel, mert 12 éve, amikor polóniummal mérgezték meg Alekszandr Litvinyenkót, rossz tapasztalatokat szereztek. Akkor együttműködtek az orosz igazságszolgáltatással, kérték, hogy adják ki a mérgezésért közvetlenül felelős két embert, de csak ironikus elutasításban volt részük. Ezért most úgy döntöttek:

„Ha valaki gátlástalan módon ideggázt használ, méghozzá olyat, amihez hasonlót a második világháború óta nem vetettek be Európában, (…) akkor annak diplomáciai következményekkel kell szembenézni.”

Beszélt arról is, hogy egyértelműen bebizonyították, hogy a gáz orosz fejlesztés. Ráadásul a felvetéseikre nem kaptak semmilyen választ, csak ironikus tweeteket és trollkodást.

Bréking nyúz, március 19. – Tudósítás a másik valóságból

0

Régi időket idéző levélben gratulált Putyinnak Orbán, akiről már-már személyi kultuszhoz illően számol be a kormánymédia alternatív valósága. Van ahol, Gyurcsány-Vona koalíciót is vizionálnak.

Az MTI furcsa hangvétellel számolt be arról, hogy Orbán gratulált Putyin újraválasztásához

“Bízom benne, hogy az Ön újraválasztása garanciát jelent arra, hogy az előttünk álló időszakban is folytatódhat kétoldalú kapcsolataink fejlődése” – áll a levélben, amelyben a kormányfő sok erőt és jó egészséget kívánt Vlagyimir Putyinnak felelősségteljes munkájához.

Az Origo névtelen szerzője továbbra is Vona-Gyurcsány koalíciót vizionál

„Vagyis Szél akarva-akaratlanul elszólta magát és lerántotta a leplet Vona színjátékáról, vagyis, hogy a Jobbik elnöke csak azért nem ment el az újdonsült mentora, Gyurcsány által szervezett találkozójára, mert az a DK székházában került sor. Vagyis Vona bár a felszínen kategorikusan visszautasította a Gyurcsánnyal közös egyeztetést, igazából azon fáradozik, hogy átverje a közvéleményt és elhitesse a megmaradt Jobbik szavazókkal, hogy nem feküdt le a szemkilövető ex-miniszterelnöknek.

De ha „semleges helyszínen” titokban került volna erre a találkozóra sor, akkor jelen lett volna Vona is.

Minden jel arra utal, hogy Vona lefeküdt Gyurcsánynak

Valójában azonban, ahogy arról az Origo is beszámolt már, Gyurcsány átvette az irányítást a Jobbik felett. Erre számos jel utal: nem csak a hódmezővásárhelyi időközi választás, hanem, hogy a Jobbik mostanában a Gyurcsány-kormány szakembereivel szervez közös találkozókat, vagy hogy Vona kísértetiesen hasonlóan relativizálja el a migráció veszélyét, mint újdonsült, szemkilövető mentora.

És ne feledjük el, hogy Vona Gyurcsányhoz hasonlóan elgáncsolt minden, a magyar kormány által tett erőfeszítést a tömeges bevándorlás megakadályozására. Többek közt nem szavazta meg a kötelező betelepítési kvótát megakadályozó alkotmánymódosítást sem.

Ezzel pedig végképp elárulta a nemzeti oldalt.”

Sajátos beszámoló a Ripostban egy jobbikos fórumról

„Sorra szembesülnek a Jobbik hívek tömeges eltűnésével a párt vezetői, a napokban tartott vidéki fórumokon. Volner arcán is leginkább a kétségbeesés tükröződött, amikor a hét elején Nagykőrösön a színpadról szembesült azzal, hogy jó, ha összesen 40 ember kíváncsi a mondandójára. Mintha végül a közönség soraira dobták volna le azt a bizonyos Simicska- bombát. Nézett szegény Volner nagy szerencsétlenül…”

A 888 szerint Orbán Viktor gyakorlatilag tökéletes, bezzeg a többiek

„Ha egy vezető politikus rendszeresen becsiccsent vagy félredugványozik, arról feltétlenül értesülnie kell azoknak, akik ezeket a költséges szenvedélyeit fizetik.

Mondanám, hogy vessük ki Orbán Viktorra is szigorú követelményrendszerünket, de róla eddig csak olyan mókás magánéleti hazugságokat hallhattunk, hogy időnként bolondokházába fektetik, és hogy otthon veri az asszonyt, ezekről pedig még a terjesztői is tudják, hogy hazugságok, szóval rajta nincs fogás. Vona Gáborról, a Jobbik alfahímjéről már volt szó, reméljük, a vér azóta vízzé vált benne, vagy valami hasonló. Szél Bernadettről sem jut semmi az eszünkbe, bár halkan jegyezzük meg, hogy az állandóan méltatlankodó arckifejezésnek előbb szemránckrém, utóbb idegszanatórium a vége. Karácsony Gergely maga a megtestesült ártatlanság: róla elképzelni sem tudjuk, hogy megivott valaha egy pohár sört, esetleg a neki tetsző MSZP-s hosztesz haját meghúzta hátulról, csak azért, mert az jó.”

A Pesti Srácoknak nyilatkozó blogger szerint sincs Orbánnál jobb vezető

„Az kétségtelen, hogy Orbán Viktor messze a legjobb vezetője az országnak a rendszerváltoztatás óta. De nyugodtan kibővíthetjük az idővonalat 1945-ig. 1990 óta az övé az első olyan, hatalomhoz jutó, aktuálpolitikailag jobboldalinak nevezhető párt volt, amelyik nem kizárólag a baloldal által előre meghatározott, és a saját igényeikre szabott versenypályán indult, hanem rajzolt magának sajátot” – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Trombitás Kristóf blogger, a Mandiner munkatársa, az ECHO TV Civil kör című műsorának állandó vendége, akivel még a nagy baloldali hazugságokról, a Jobbikról, Orbán Viktorról és a kormányról is beszélgettünk. Figyelem, csak gondolkodóknak!”

És végül egy nagyon fontos hír az Origóról

Orbán Viktor megváltoztatta a borítóképét a közösségi oldalán

FRISS HÍREK

Gulyás: nem ...

Putyin áll a...

A totális fe...

Tüntetés a h...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK