Kezdőlap Címkék Vlagyimir Putyin

Címke: Vlagyimir Putyin

Szaúd-Arábiába látogat Putyin

0

A mekkai zarándoklat idején jelentette be a történelmi hírt Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes.

Szalmán király korábban 1500 tagú kísérettel tárgyalt Moszkvában, ezzel megtörve a jeget Szaúd-Arábia és Oroszország között. Szaúd-Arábia ugyanis korábban elképzelhetetlennek tartotta a kapcsolatot az ateista Szovjetunióval.

Amikor a szovjet hadsereg bevonult Afganisztánba 1979-ben, akkor rengeteg fiatal szaúd-arábiai iszlámista vállalkozott arra, hogy szembeszáll velük. Köztük volt például Oszama bin Láden is. A Szovjetunió bukása után aztán a két ország közeledni kezdett egymáshoz. Végül tavaly októberben látogatott Szalmán király Moszkvába, majd a foci vb-n a fia, az országot ténylegesen irányító Mohammed bin Szalmán együtt ült a díszpáholyban Vlagyimir Putyinnal a két válogatott meccsén.

Közben pedig az olajárakról is egyeztettek,

nagy olajexportőrként ebben ugyanis közösek az érdekeik.

A Közel Keleten már inkább az ellentétek dominálnak. Szaúd-Arábia szemben áll az oroszokkal jó viszonyban lévő Iránnal, és mindent megtett azért, hogy megbuktassa a szíriai diktátort, Bassár el-Aszadot, akit az oroszok támogatnak. Szíriában rengeteg orosz zsoldos mellett hivatásos katonák is támogatták a rezsimet.

Minden bizonnyal beszélnek a terrorizmusról is: Csecsenföldön például a most kezdődött iszlám ünnep előestéjén hajtottak végre merényletet. A terroristák közül sokan a vahhabita ideológiát követik – ami viszont gyakorlatilag államvallás Szaúd-Arábiában.

Putyin látogatása Szaúd-Arábiában tehát sok szempontból érdekesnek ígérkezik, hiszen némileg újra is rajzolhatja a szövetségesi rendszereket a Közel-Keleten.

Lepleződött az orosz kémnő washingtoni tartótisztje

0

Marija Butyina együtt ebédelt Oleg Zsiganovval, az Orosz Kulturális Intézet igazgatójával. Erről fényképe van az FBI-nak, amely már régóta gyanította, hogy Oleg Zsiganov kém – diplomata státusban.

A 29 éves Marija Butyina jelenleg előzetesben ül egy washingtoni börtönben, de szeretne szabadlábra kerülni. Az ügyész attól tart, hogyha szabadlábra kerül, akkor hamarosan eltűnik, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy maradjon őrizetben. A bírónő az ügyésznek adott igazat.

Az FBI ugyanis tájékoztatta az ügyészséget, hogy

Marija Butyina számítógépe és okostelefonja valóságos aranybánya a kémelhárítás számára.

Most folyik a hatalmas mennyiségű adat feldolgozása, de az máris kiderült, hogy a fiatal kémnő igen hatékonyan látta el a feladatát. Arról, hogy az mi volt, és milyen módszerekkel dolgozott, itt írtunk korábban.

Az Orosz Kulturális Intézetet már azóta kémközpontnak tartja az FBI, hogy Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov megállapodott ennek létrehozásáról 1985-ben. Zajcevet, az előző igazgatót azzal gyanúsította a kémelhárítás, hogy fiatal ügynököket toborzott az Egyesült Államokban. Az ügynököket elkapták, Zajcev pedig a kiutasítás elől hazatért. Moszkvában azt nyilatkozta, hogy továbbra is az orosz-amerikai kulturális kapcsolatok érdekében tevékenykedik. Ettől tartanak Washingtonban is, ahol úgy tudják, hogy a hírszerzés igényt tart a kulturális igazgató tapasztalataira. Ugyanez az eset Zajcev utóda: Oleg Zsiganov 2014-ben érkezett és nemrég utasították ki az Egyesült Államokból. Nem az ifjú kémnő, hanem a Szkripal-ügy miatt.

Az orosz katonai hírszerzés embere valójában kettős ügynök volt, de lebukott. Oroszországban nem végezték ki, mint ahogy ilyenkor szokás, hanem hosszas börtönbüntetésre ítélték. Majd pedig kicserélték azokra az orosz hírszerzőkre, akiket épp ő buktatott le. Ezt követően Nagy-Britanniában élt mindaddig, amíg a Novicsok nevű orosz idegméreggel meg nem támadták őt meg a lányát is.

Mindketten túlélték, de szigorú őrizet alatt állnak Nagy Britanniában.

A feldühödött brit kormány szerint Putyin elnök maga adott utasítást az áruló likvidálására. Ezért csoportosan utasítottak ki orosz diplomatákat Nagy Britanniából. London felkérte NATO szövetségeseit is, hogy kövessék a példát. Így került sor az Orosz Kulturális Intézet igazgatójának kiutasítására az Egyesült Államokból.

Itt tart most az orosz-amerikai kémbotrány. Nem csoda, hogy az amerikai kémelhárítás egyik ásza majdnem leesett a székről – élő adásban a televízióban – amikor Trump közölte: ő elhiszi Putyinnak, hogy nem avatkoztak bele az amerikai elnökválasztásba. Később Trump visszakozott. John Bolton, a nemzetbiztonsági tanácsadó közölte: Putyinnak ugyan van érvényes meghívása Washingtonba, de csak jövőre. Addig talán lezárul a vizsgálat Trump orosz kapcsolatait illetően.

A nap kérdése: Komolyan gondolta Orbán, amit az oroszokról mondott?

0

A NATO-t fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot Orbán Viktor a brüsszeli NATO-csúcson, azok után, hogy az elmúlt években egyre inkább oroszbarátságának adta jeleit. Ön szerint mi történt? Orbán Viktor kijelentése fordulatot jelent, vagy csak a környezetnek akart megfelelni? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Fordulatot jelent, hogy Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot?

Egyre erősebb az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja

0

Egyre több lépés utal arra, hogy a magyar kormány a Nyugathoz tartozást akarja erősíteni, ezt mondta Krekó Péter a Független Hírügynökségnek arról, hogy Orbán Viktor keleti veszélynek nevezte Oroszországot.

Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély – ezt mondta Orbán Viktor az állami médiának a brüsszeli NATO-csúcson adott interjújában. Furcsának tűnhet ez a kijelentés azok után, hogy Orbán és Putyin rendszeresen találkoznak, elemzők már arról beszéltek, Orbán Putyin érdekében az EU meggyengítésére tör, vagy éppen, hogy ő Putyin hangja Európában. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója viszont azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az utóbbi időben azt látja: mind nemzetközi szinten, mind belföldön egyre erősebbé vált az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja.

Szerinte a nemzetközi dimenziója fontosabb a kérdésnek:

átfogó törekvést lát arra, hogy Magyarország javítsa a kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Németországgal és általában a Nyugattal.

Mint mondta: „egyelőre nem is sikertelenül”.

Ennek a folyamatnak több látványos elemét is felsorolta. Az egyik ilyen volt a megváltozott kommunikáció az energiapolitikával kapcsolatban: a magyar-román gázmegállapodásnál szerinte egyelőre több a kommunikáció, mint a tényleges tartalom, de az volt az üzenete, hogy Magyarország kevésbé függ az orosz gáztól, mint korábban.

Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással

NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon,

amely egyértelmű jele a NATO-val való erősebb együttműködésnek. A kormánysajtóban külön ki is emelték ezt a kérdést.

Krekó Péter szerint ide tartozik Kovács Béla, a kémkedéssel vádolt jobbikos EP-képviselő ügye is, amely, az elemző szavaival, „valahogy most felgyorsult”, és a nyilvánosság is egyre inkább megismerheti az ügy részleteit.

Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.

Ahogy Krekó Péter a Független Hírügynökségnek elmondta: ezek a lépések erősen befolyásolják az Oroszországgal való kapcsolatot és azt jelzik, hogy

már túl vagyunk a kommunikáció szintjén,

és a két ország viszonya nem egydimenziós.

Krekó Péter szerint Orbán Viktor eddig is az EU-n és a NATO-n belül akart közeledni Oroszországhoz, és ha ez konfliktust okozott, akkor a szövetségrendszer oldalára állt, néhány kivételtől eltekintve, mint amilyen az utóbbi időben Ukrajna ügye volt.

De, mint mondta, az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban, ősszel pedig jöhet az újabb hivatalos találkozó Vlagyimir Putyinnal, így „érdemes várni egy kicsit”, de mindenképp van egy tendencia: a kormány egyre inkább a Nyugathoz tartozást hangsúlyozza Oroszországgal szemben.

Komoly viták közepén kezdődik a NATO-csúcs

Donald Trump rendszeresen bírálja az európai tagállamokat, akik szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa jelenti a legnagyobb fenyegetést. Éles viták vannak a tagállamok között, sokszor kemény hangvételű üzenetekkel. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint viszont nem beszélhetünk a NATO válságáról, csak problémákról, amelyek megoldására történtek lépések.

A német kormányt bírálta az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték tervezett építése miatt Donald Trump a szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó előtt. Egyenesen azt mondta:

„Németországot teljes mértékben Oroszország irányítja”.

Szerinte „rendkívül helytelen, hogy míg Amerika „óriási összegeket” költ Európa védelmére, addig Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal”, és dollármilliárdokat fizet neki évente.

Ennek a kijelentésnek a fényében egyébként érdekes, hogy európai útja előtt (a NATO-csúcs után Nagy-Britanniába látogat, majd Helsinkiben találkozik Vlagyimir Putyinnal) Trump azt mondta: a legkönnyebb találkozója Európában Putyinnal lehet majd.

A szerda-csütörtöki NATO-csúcs előtt Trump általánosságban is bírálta európai szövetségeseit. A Twitteren például azt írta, nem fair, hogy nem költenek eleget a védelemre.

Egyben össze is mosta ezt a kereskedelmi háborúval.

Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányában is rendszeresen felhozta, hogy a NATO-tagállamok nem tesznek eleget befizetési kötelezettségeiknek, és elnökként is többször utalt arra: akár még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti majd a közös védelmi elkötelezettségeit.

Dérer Miklós külpolitikai elemző, a Magyar Atlanti Tanács volt főtitkára azt mondta erről a Független Hírügynökségnek:

a NATO válságáról ennek ellenére nem lehet beszélni.

Mint mondta, hidegháború végével, a szovjet fenyegetés elmúltával volt némi elbizonytalanodás a szervezetben, hiszen katonai szövetségek jellemzően addig szoktak működni, amíg a kitűzött célok megvannak, de utána a NATO biztonságpolitikai-politikai szervezetté alakult. Mostanában pedig kezd ismét egyre nagyobb figyelmet fordítani Európára, megint csak Oroszország miatt.

Az Egyesült Államok viszont régóta úgy érzi, hogy túlvállalja magát, az európaiak túlságosan rá támaszkodnak. Ezért egyre határozottabbak a figyelmeztetések, amelyeket

Trump a sajátos stílusában, kevésbé diplomatikusan fogalmaz meg.

Mindenesetre ő nem látja úgy, hogy emiatt a NATO válságáról lehet beszélni. Mint mondta, a szervezet történetében sokszor voltak komoly viták, például 1956-ban a szuezi válság idején, tíz évvel később, amikor Charles De Gaulle kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, vagy a 2003-ban kezdődött iraki háború idején.

Most annyi a különbség, hogy nem egy eseményhez fűződő vitáról van szó, hanem

az amerikaiak azt akarják, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb szerepet a terhekből.

Erre vannak is példák. Ahogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Wall Street Journalben megjelent cikkében is írta: arra számít, hogy nyolc NATO-tagország már az idén eléri a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetési szintet. Stoltenberg utalt arra, hogy a NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait és növeli befizetéseit a közös védelemre. Azt írta: ez az ígéretet be is tartják.

Dérer Miklós szerint, ha ez megvalósul és a teherviselés egyensúlyba kerül, akkor Amerikában is halkulnak majd ezek a hangok, hiszen az Egyesült Államoknak is szüksége van a NATO-ra világpolitikai szerepének biztosításához.

Ugyanakkor, ahogy a tweetjéből is kiderül,

Trump szereti összemosni a NATO-t az Európai Unióval,

és a kereskedelmi háborút is belekeveri az ügybe. Dérer Miklós azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az amerikaiaknak majdnem mindenkivel szemben kereskedelmi deficitjük van, ez az amerikai gazdaságpolitika következménye. Ezen ugyan szeretnének változtatni, de ez nem megy egyik napról a másikra.

Trumppal kapcsolatban ő a problémát a kiszámíthatatlanságában látja, amellyel, ahogy fogalmazott, rövid távon tud olyan károkat okozni, amelyek csak hosszú távon javíthatók ki. Ugyanakkor a tanácsadói és más döntéshozók tisztában vannak a helyzettel, így szerinte

Donald Trump nem jelent fenyegetést a NATO-ra.

Már csak azért sem, mert a NATO-tagságot annak idején a Kongresszus kétharmados többséggel szavazta meg, így onnan Trump ha akarná, se tudná kiléptetni az Egyesült Államokat.

Ugyanakkor a Foreign Affairs szerint ugyanakkor nem csak Trump fenyegeti a NATO létezését, hanem a „belső ellenségei”: az illiberális országok erősödése. Mint írják a szövetség nem csak az volt a lényege a hidegháború alatt, hogy védelmet biztosított a külső fenyegetések ellen, hanem segítette a liberális demokrácia erősödését is. A legtöbb tagállam kormányát demokratikusan választották, érvényesültek a jogállami elvek, tiszteletben tartották az emberi jogokat.

Így a Szovjetunió megszűnésével hiába tűnt el a külső fenyegetés, a közös értékek összetartották a szervezetet. Most viszont ezek az értékek kerültek veszélybe a demagóg, autokrata, populista kormányok erősödésével.

Dérer Miklós szerint a közös alapértékek valóban szerepeltek a NATO alapszerződésében, és volt is szerepük a szervezet bővítésénél, ugyanakkor viszont

„az illiberális demokráciák elég jól teljesítenek a NATO-ban”.

Például Törökország sem akar kilépni, és Magyarország sem okoz problémákat a szervezetben – kivéve az ukránokkal való konfliktust, amely miatt „ráncolták is a szemöldöküket az amerikaiak”, de ennek sincs köze a NATO katonai részéhez.

Mindenesetre Trumpot 16 európai és amerikai volt külügyminiszter is arra figyelmeztette a NATO-csúcs előtt, hogy javítania kellene a romló kapcsolatokat a szövetségeseivel, és

súlyos tévedés lenne figyelmen kívül hagyni a fenyegetést, amelyet Putyin Oroszországa jelent.

A nyílt levelet aláírta többek között az amerikai Madeleine Albright, a német Joschka Fischer és a brit David Miliband is.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk pedig nyíltan bírálta Trump európai szövetségesekkel kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor az európaiaknak is üzent. Az EU-NATO együttműködési nyilatkozat aláírása után azt mondta: „Kedves Amerika, becsüld meg szövetségeseidet, miután nincsen belőlük olyan sok. Kedves Európa, növeld védelmi kiadásaidat, mert a jól felkészült és felszerelt szövetségeseket mindenki tiszteli”.

Tusk emlékeztette Trumpot, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően Európa állt elsőként az Egyesült Államok mellé, és az afganisztáni háborúban 870 európai katona halt meg. Mint mondta:

„a pénz fontos, de az igaz szolidaritás még ennél is fontosabb”.

Tusk szerint az Egyesült Államoknak „nincs és nem is lesz jobb szövetségese Európánál”, és erre Trumpnak emlékeznie kell a Putyinnal való találkozóján is.

Súlyosan beteg a vezér

0

Április óta kórházi kezelésre szorul a hétfőn 69 éves Jaroslaw Kaczynski, aki a háttérből szinte teljhatalommal irányította Lengyelország politikai életét. Az illiberális demokrácia a vezérelv alapján működik Lengyelországban is: minden fontos döntést egyedül a Vezér hozhat meg. De mi van akkor, ha súlyosan beteg? Netán haldoklik? Ki lesz az utódja?

Kezdetben csak azt közölték, hogy a térdével vannak problémák. Aztán kiderült, hogy a betegsége életveszélyes, a hírek szerint leukémiás. Állítólag kiengedték a kórházból, de nem jelent meg azon az ünnepségen, amelyen leleplezték ikertestvére, Lech Kaczynski szobrát Szczecinben. Lengyelország köztársasági elnöke akkor veszítette életét, amikor repülőgépe lezuhant Katyn közelében, ahol tisztelegni szeretett volna az oroszok által meggyilkolt lengyel katonák sírjai előtt. Gépe lezuhant, az oroszok szerint műszaki hiba miatt, de Jaroslaw Kaczynski mindmáig Vlagyimir Putyin elnököt hibáztatja ezért.

Szó sincs róla, hogy Jaroslaw Kaczynski halálosan beteg lenne

– sietett cáfolni a híreket Joachim Brudzinski belügyminiszter. Aki egyébként az egyik utód lehet. Korábban ugyanis a PiS, a kormánypárt közel mindenható főtitkára volt, vagyis a pártapparátus főnöke.

A varsói lapok szerint mégsem ő a fő esélyes, hanem Mateusz Morawiecki miniszterelnök. A korábbi bankárt Kaczynski azért nevezte ki a kormány élére, hogy vezesse a mosolyoffenzívát Brüsszelben, miután Varsó komolyan szembekerült az EU központjával, s a hetes cikkely alkalmazása fenyegetik az igazságszolgáltatási reformjai miatt.

Kaczynski az igazságszolgáltatást is kontrollálni akarja, de ezt az EU semmiképp sem kívánja elfogadni.

És Kaczynski pártja, a PiS nem tagja az Európai Néppártnak, ezért nem élvez olyan védettséget, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Milyen állapotban van Kaczynski? Kit jelöl utódának? Ez kulcskérdés egy olyan rendszerben, melynek lényege az egyszemélyi vezetés.

Maga a rendszer is meginoghat, ha megindul az utódjelöltek harca a hatalomért.

Arról nem is beszélve, hogy a Kaczynski-testvérpár karizmatikus vezetőnek számítottak Lengyelországban. Részt vettek a Szolidaritás küzdelmeiben, és egy ideig Lech Walesa titkárságát vezették. Az utódjelöltek fiatalok, nincs komoly történelmi múltjuk és presztízsük. Vajon ezek nélkül fennmaradhat-e egy illiberális demokrácia? Hamarosan kiderül.

Trump és Putyin szét akarja verni az EU-t, Orbán a kezükre játszik

0

Az euroszkeptikus pártok az Uniót meggyengíteni kívánó erőket segítik, erről ír egy amerikai elemző.

Sebastian Kurz, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski talán nem is tudják, hogy mit csinálnak, amikor támadják Brüsszelt – ezt írja a CNN portálján közölt véleménycikkében Paul Hockenos író, politikai elemző. Szerinte Trump Kanadával kapcsolatos botránya, hogy őszintétlennek és gyengének nevezte Justin Trudeau-t, nem volt véletlen:

az amerikai elnök a szövetségesei belső ellentéteire játszik.

Meg akarja gyengíteni az Európai Uniót is, hiszen komoly vetélytárs a globális piacon. Erre utalt az is, amikor azt mondta: „túl sok a Mercedes New York utcáin”.

Az új németországi nagykövet, Richard Grenell pedig egyenesen arról beszélt, hogy Amerika támogatni fogja a „konzervatívokat” Európában. Olyanokra gondolt, mint az osztrák kormányfő, a mindössze 31 éves Sebastian Kurz. De idevehetjük az új, populista-szélsőjobboldali, bevándorlásellenes olasz kormányt, a lengyel és a magyar kormányt, és máris feltűnik egy erős euroszkeptikus csoport képe.

Ez pedig nem csak Trumpnak előnyös, hanem Vlagyimir Putyinnak is.

Az orosz elnök ugyan azt mondta ausztriai látogatása során, hogy Oroszországnak érdeke egy erős és egységes Európai Unió, de a tettei ennek az ellenkezőjéről árulkodnak. Az oroszok mindenhol a szélsőjobboldali és/vagy populista erőket támogatják, amelyek mind euroszkeptikus álláspontot vallanak.

Például Putyin a francia elnökválasztási kampány közepén fogadta a Kremlben Marine Le Pent, a szélsőjobboldal vezérét. Olaszországban az oroszbarát pártok voltak a választás nagy győztesei. Az új olasz miniszterelnök első dolga volt, hogy kérje a G7 csúcson az Oroszország elleni szankciók megszüntetését. Sebastian Kurz vagy Orbán Viktor ugyanebben az irányban munkálkodik. Lengyelország az egyetlen kivétel, az ottani oroszellenes hagyományok miatt.

Az Európai Unió vezetői és a mögöttük álló német kancellár és francia elnök

megpróbálnak előre menekülni.

Június végén az uniós csúcsértekezleten várhatóan előterjesztenek valamiféle reformtervet. Ez az euróövezetre vonatkozna elsősorban, de minden EU tagállamot érinthet. Mindenesetre az amerikai elemző szerint az Európai Unió nem áll jól, a jövő héti európai parlamenti választások után pedig még inkább előre törhetnek az euroszkeptikus erők.

Ugyanakkor novemberben kongresszusi választások lesznek Amerikában is, Trumpnak arra is figyelni kell, nehogy a republikánusok elveszítsék kongresszusi többségüket. Putyinnak ezzel egy ideig nem kell foglalkoznia, ugyanakkor az orosz gazdaság továbbra is gondokkal küzd: az ország GDP-je Spanyolország szintjén mozog. Így pedig nehéz nagyhatalmi álmokat finanszírozni, pláne, hogy népszerűségének megtartásához figyelni kell a lakosság életszínvonalára is.

Putyin egységes és virágzó Európai Uniót akar

0

Legalábbis ezt nyilatkozta az orosz elnök az osztrák közszolgálati médiának abból az alkalomból, hogy látogatást tesz Ausztriában.

A közszolgálati médiának adott interjújában Putyin úgy fogalmazott: Oroszországnak érdeke egy egységes és virágzó Európa Unió, amely együttműködik Moszkvával, hiszen országa legnagyobb gazdasági partneréről van szó. Tagadta, hogy az euroszkeptikus pártokat támogatná az Európai Unióban.

Putyin látogatása azért jelentős, mert az orosz elnök majdnem egy éve nem járt Nyugat-Európában.

Az osztrák sajtó emlékeztet rá, hogy a nyugati államok közül elsőként Ausztria kezdett el orosz földgázt importálni, és ez a mennyiség egyre növekszik. A gazdasági kapcsolatok mellett a jó politikai kapcsolatokat is igyekeznek megőrizni. Oroszországgal minden politikai erő jóban szeretne lenni Ausztriában, de a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) ápolja a legjobb kapcsolatot az oroszokkal.

Heinz-Christian Strache, a kisebbik kormánypárt vezére nyíltan lobbizik azért, hogy vessenek véget az Oroszország elleni szankcióknak, de az FPÖ tagadja, hogy támogatnák őket az oroszok, és mostani interjújában Putyin is igyekezett csökkenteni a kapcsolat jelentőségét.

Az EU Oroszország kérdésében egyébként eleve erősen megosztott: Ausztria és Magyarország mellett például a frissen megválasztott olasz kormány is szankciók újragondolását szeretné.

A szankciók bevezetésének 2014-ben fő oka a Krím-félsziget annektálása volt, de az oroszok szíriai szerepvállalása és a Szkripal-ügy is szerepet játszott a nyugati országok és Oroszország kapcsolatának megromlásában, amelyet új hidegháborúként is emlegetnek.

Nincs vízuma Putyin barátjának, a Chelsea-tulajdonos Roman Abramovicsnak

0

A múlt hónapban lejárt, és nem hosszabbították meg. Így viszont Abramovics nem térhet vissza Angliába.

Hiába nyerte meg az FA kupát a Chelsea, a csapat orosz tulajdonosa, a milliárdos Roman Abramovics nem ünnepelt együtt a játékosaival. Brit lapoknak gyanús lett, hogy miért nem volt ott a díszpáholyban, ahol mindig ülni szokott, és nyomozni kezdtek. Így derült ki, hogy

Abramovics vízuma a múlt hónapban lejárt,

és a brit belügyminisztérium még nem hosszabbította meg.

Az 51 éves orosz oligarcha vagyonát 9,3 milliárd fontra (3390 milliárd forint) becsülik. A kilencvenes években olajüzletekből gazdagodott meg, 2003-ban vette meg a Chelsea focicsapatát, és már régóta Londonban él. A BBC forrásai szerint magánrepülőgépe április 1-jén hagyta el Nagy-Britanniát, és bár azóta megfordult New Yorkban, Monacóban és Svájcban, Londonba nem tért vissza.

Nagy-Britannia és Oroszország addig sem túl jó kapcsolatai mélypontra süllyedtek azóta, hogy március elején Salisburyben megmérgezték Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát. Orosz eredetű ideggázzal követték el a támadást, és bár az oroszok mindent tagadnak és elkezdték szokásos dezinformációs kampányukat, a brit kormány

gyilkossági kísérletként kezeli a mérgezést,

amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek. Ezért ki is utasítottak 23 olyan orosz diplomatát, akik szerintük hírszerzési tevékenységet folytattak.

Ben Wallace belügyi államtitkár már a mérgezés előtt bejelentette, hogy a brit kormány a magyarázat nélküli nagy vagyonok eredetének igazolására kívánja kényszeríteni a Nagy-Britanniában élő külföldi oligarchákat, tekintettel arra, hogy a kormány becslései szerint

évente 90 milliárd font (több mint 32 ezer milliárd forint) illegálisan szerzett külföldi vagyont mosnak tisztára

a brit üzleti szektorban és a bankrendszeren keresztül.

A brit parlament alsóházának külügyi bizottsága által összeállított jelentés szerint Nagy-Britannia nemzetbiztonsági érdekeit sérti és nemzetközi befolyását gyengíti, hogy a brit kormány eltűri hatalmas értékű, korrupciós ügyletekből eredő orosz tőke folyamatos átmosását. A jelentés felidézi, hogy a Transparency International brit tagozata 176 olyan nagy értékű luxusingatlant azonosított Nagy-Britanniában, amelyeket tulajdonosaik gyanús pénzekből vásároltak. Ezek piaci összértéke 4,4 milliárd font (csaknem 1600 milliárd forint), és e kétes eredetű ingatlanvagyonnak több mint a 20 százaléka oroszokhoz kötődik.

A jelentés szerint a Szkripal-ügyre adott erőteljes reakciók ellenére

“Vlagyimir Putyin és szövetségesei ugyanúgy folytathatják korrupt módon szerzett vagyonuk elrejtését és átmosását Londonban, mintha mi sem történt volna.”

A jelentés ezért további intézkedésekre szólítja fel a kormányt.

Brit lapok szerint Abramovicsot, aki az Egyesült Királyságban élők között a 13. leggazdagabbnak számít, nem akarják kitiltani az országból, de a vízum meghosszabbításának csúszása mindenképp jelzésértékű.

Putyin a legnépszerűbb külföldi vezető a régióban

0

A V4 országait vizsgálta egy felmérés. Magyarországon is ő a legkedveltebb, Emmanuel Macronról meg sokan azt sem tudják, hogy kicsoda.

A pozsonyi Globsec biztonságpolitikai intézet készítette a felmérést. Összesen négy külföldi politikus: Vlagyimir Putyin, Angela Merkel, Donald Trump és Emmanuel Macron népszerűségét mérték a visegrádi országokban.

Szlovákiában és Magyarországon Vlagyimir Putyin a legnépszerűbb külföldi vezető,

előbbinél 41, nálunk 33 százalékos a népszerűségi indexe, míg Csehországban 32, Lengyelországban pedig, a történelmi oroszellenesség miatt mindössze 13 százalékos.

Donald Trump népszerűsége viszont Lengyelországban a legmagasabb, 46 százalékos, Szlovákiában viszont mindössze 13 százalékos. Emmanuel Macron Csehországban a legnépszerűbb, 49 százalékot mértek neki, Magyarországon pedig a legnépszerűtlenebb, 25 százalékkal. Igaz, a felmérésből az is kiderült, hogy

a magyarok 28 százaléka azt sem tudja, hogy ő a francia elnök.

Angela Merkel Szlovákiában és Magyarországon a legnépszerűtlenebb, 27-27 százalékot mértek neki, Lengyelországban viszont ő lett a legnépszerűbb külföldi politikus a vizsgált négyből 50 százalékos indexszel.

A felmérésben azt is megnézték, hogy a V4-országokban mennyire ismerik egymás vezetőit. Orbán Viktorról a szlovákoknak csak 9 százaléka nem tudta, kicsoda, a lengyeleknél 30, a cseheknél 38 százalékos volt ez az arány.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK