Kezdőlap Címkék Vétó

Címke: vétó

Európa szemben áll a magyar és lengyel kormánnyal

A Project Syndicate-ben fejti ki Soros György véleményét az Európai Unió és a két renitens tagállam között feszülő ellentétről. Magyarország és Lengyelország blokkolták a 2021–2027-es
EU-költségvetését, valamint a világjárvány utáni újjáépítési alap elfogadását. A két állam kormánya és kormányfője azt kifogásolják, hogy a támogatások kifizetését a jogállamisági kritériumok betartásához kötné az unió.

Annak ellenére, hogy a két ország a költségvetés legnagyobb kedvezményezettje, ellenzik a jogállamiság feltételeinek rendszerbe illesztését, amelyet az EU az Európai Parlament javaslatára fogadott el.

Pontosan Tudják, hogy súlyos módon sértik a jogállamiságot, De nem akarják vállalni érte a következményeket.

– fejti ki sommás véleményét Soros, majd hangot ad annak a véleményének, hogy a jogállamiság nem egy elvont fogalom, ahogyan azt a magyar és lengyel kormányfőtől hallhatjuk, hanem egy olyan nagyon is behatárolható fogalom, amely korlátot szab mindennemű személyes és politikai korrupció számára.

A vétóval való fenyegetés nagyon veszélyes játék olyan országok részéről, amelyek sorozatosan megsértik a jogállamiság szabályait.

A vétó váratlan lépés lenne, ahogy az azzal való fenyegetés is az. Már csak azért is mert olyankor alkalmazza a két ország amikor a koronavírus okozta halálesetek száma jelentősen megugrott.

Ráadásul a jogállamisági feltételeket és az erről szóló rendeleteket már korábban elfogadták.

Ha nem születik megállapodás új költségvetésről, a régi, 2020 végén lejáró költségvetést évente meghosszabbítják.

Magyarországnak és Lengyelországnak nem fizetnének a költségvetésből, mert kormányaik megsértik a jogállamiságot.

Soros egyetért  Guy Verhofstadt javasoltával meg lehetne valósítani a Next Generation-nek nevezett helyreállítási alapot. A javaslat alapján simán meg lehet kerülni az Orbán-Kaczyński vétót.

A legfontosabb kérdés jelen pillanatban, hogy az unió képes e megteremteni ehhez a politikai akaratot.

Soros kijelenti: Elkötelezett híve vagyok az EU-nak, mint a jogállamiságra épülő nyitott társadalom mintájának. Magyar származású zsidó vagyok, ezért különösképpen foglalkoztat a magyarországi helyzet, ahol több mint 30 éve aktív emberbarátként tevékenykedem.

Orbán egy bonyolult kleptokratikus rendszert épített ki Magyarországon, hogy csupaszra rabolja azt. Nehéz megbecsülni, hogy mennyivel gazdagította családját és barátait, de sokuk rendkívül gazdag lett. Orbán most a COVID-19 új hullámát használja a magyar alkotmány és a választási törvény (ismételt) módosításához, hogy alkotmányos eszközökkel sáncolja el magát az egész életre szóló miniszterelnöki posztra. Ez tragédia a magyar emberek számára.

Hatalmas összegű állami pénzt utalt át számos magánalapítványnak, amelyeket közvetve irányít. Okos alkotmányos trükkel Orbán most végleg eltávolítja ezeket az eszközöket a nyilvánosság elől; kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, hogy visszajuttassák őket a magyar népnek. Az érintett összegek közel 2,8 milliárd dollárt tesznek ki.

Ilyen és hasonló „csalárd tranzakciók sorozatában” például az Orbánhoz közeli vállalatok több mint 16 000 lélegeztetőgépet vásároltak csaknem egymilliárd dollárért, akkor amikor az egészségügyi kapacitás ennél lényegesen kevesebb intenzív ágy és a rendelkezésre álló a lélegeztetőket működtetni képes egészségügyi személyzet.  Ehhez párosul, hogy az átlagos kereskedelmi árakhoz képest Magyarország fizetett a legtöbbet a Kínából érkező lélegeztetőkért.

Orbán igyekszik elkerülni, hogy elszámoltathatóvá váljon ezekért az ügyekért.

Komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a 2019-es önkormányzati választások megismétlődését, amikor is a Fidesz elvesztette az irányítást Budapest és más jelentős nagyváros önkormányzata felett.

Orbán hatalma korlátlannak nevezhető a vidék felett, ahol a magyar lakosság többsége él. Mindent ellenőriz, olyannyira, hogy faluban a szavazás nem titkos. Az ellenzék nem valójában nem érvényesülhet. Az EU tudna segíteni azzal, hogy az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokhoz irányítja, ahol Magyarországon még továbbra is működő demokrácia van.

Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a jogállamisági rendelkezésekben bármiféle kompromisszumot kössön.

Orbán és Kaczyński nyílt támadást intézett a nyitott társadalom ellen, tehát az unió alapvető kötelessége hűnek maradni alapértékeihez – írja Soros György a Project Syndicate- ben megjelent véleménycikkében.

Mihez kezd az EU Orbán vétója után?

Érdekes javaslattal állt elő a liberális Guy Verhofstadt, aki szerint az Európai Unió alaptörvényei lehetővé teszik, hogy a 25 tagállam túllépjen a magyar és a lengyel vétón.

Hogyan?

Úgy mint az euró esetében! A 325-ös paragrafus lehetővé teszi, hogy kilenc vagy több uniós állam fokozhatja együttműködését miközben a többiek kimaradnak ebből. Ez történt az euró esetében is, és jól működött.

1850 milliárd euróról van szó

Erre nagy szüksége van valamennyi tagállamnak, mert a Covid-19 járvány mindenütt visszavetette a gazdaságot. A magyar és a lengyel kormány azzal számol, hogy Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban különösen rossz a helyzet, ezért ezek a kormányok készen állnak a kompromisszumra.

Guy Verhofstadt szerint ez hiba lenne, mert így tovább finanszírozhatnának olyan tagállamokat, melyek egyre korruptabbak miközben lépten-nyomon megsértik az jogállamiság elvét.

Ha a tagállamok elfogadják az eurónál alkalmazott megoldást, akkor 25-en vígan előre léphetnének miközben kihagyják Magyarországot és Lengyelországot.

Brüsszel viszont támogathatná azokat a nemkormányzati szervezeteket ezekben az országokban, melyek az európai elvek betartásáért küzdenek Magyarországon és Lengyelországban.

Ha az Európai Unió nem akarja teljesíteni elveszíteni az arcát, akkor nem hagyhatja, hogy két, egyre autokratikusabb tagállam zsarolja. Ezért ezt a megoldást kell választania !- hangsúlyozta Belgium egykori miniszterelnöke, az Európai parlament liberális frakciójának egykori vezetője, aki jelenleg a frakció prominens tagja Brüsszelben.

Mai kérdés – Ön megvétózná a hétéves EU költségvetést?

“Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.”

“az uniós források elosztásra vonatkozó, jogállamiságot érintő politikai feltételrendszerről szóló határozatot a nagykövetek minősített többséggel elfogadták.”

Ön megvétózná a hétéves EU költségvetést?

Orbán vétóz!

Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét levélben tájékoztatta arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves büdzséjét valamint a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a “semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.

Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.

Sokszázezer lakás rezsicsökkentését veszélyezteti Orbán vétója

A magyar kormányfő által „belengetett” költségvetési vétó számos uniós programot veszélyeztet, így például azt az energiahatékonysági és felújítási programot is, amely legalább félmillió magyar háztartás korszerűsítését teszi lehetővé – többek között erről beszélt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

Az Európai Bizottság a napokban jelentette be azt a nagyszabású épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáját, amelynek keretében 2030-ig mintegy 35 millió európai épületet lehetne felújítani uniós forrásból és amely egyúttal akár 160 ezer zöld munkahelyet is teremtene. Ujhelyi hozzátette, hogy az épületek korszerűsítése nem csupán az energiaszegénység felszámolását segítené, de jelentős mértékben hozzájárulhat az európai klímacélok megvalósításához is.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Magyarországon is több százezer olyan háztartás van, amely nem tud önerővel hozzájárulni a szükséges beruházásokhoz és fejlesztésekhez, ezért különösen fontos az ehhez hasonló energiahatékonysági programok uniós támogatása. Ugyanakkor a Fidesz-kormányzat azzal, hogy az uniós költségvetés megvétózásával fenyegetőzik, egyszersmind veszélyezteti az újjáépítési csomag és a benne szereplő – ehhez hasonló – programok elfogadását is.  Az MSZP EP-képviselője hangsúlyozta, hogy bár a magyar kormány a napokban nagyszabású épületfelújítási programot hirdetett, ebből azonban a gyermeküket egyedül nevelők, a kisnyugdíjasok és számos más társadalmi csoport kényszerűen kimarad, ami egyértelműen igazságtalan.

„Mi azokra is gondolunk, akik nem tudnak önerőt előteremteni a korszerűsítésekhez, akiknek nincs lehetősége részt venni az ilyen programokban, akikről a kormány egyszerűen elfeledkezik”

– fogalmazott Ujhelyi István.

Hozzátette, hogy az MSZP szociáldemokrata pártként egy olyan igazságos programot hirdetett meg, amely alapszolgáltatási minimumot javasol a közművek esetében, de egy olyan otthonfelújítási alap létrehozását is szorgalmazzák, amely segítséget tud nyújtani a hazai lakásállomány megújításában.

Közösségi és magánérdek is, hogy a korszerűtlen szigetelésű és fűtésű otthonokat felújítsuk, hiszen nemcsak az energiaszegénység csökkentését kell megoldani, de a klímacélok teljesítését is a következő generációk érdekében. A képviselő egyúttal felszólította a kormányt, hogy vétó helyett mutassa be: miként fogja felhasználni a bejelentett uniós energiahatékonysági programot és miként teszik elérhetővé a lehetőségeket azok számára is, akik nem férnek bele a kormányzat „elit-programjainak” felhasználói közé.

A támogatott gyilkolás

Egy hete folyik Törökország inváziója Szíria területén, a kurd fegyveres erő megsemmisítésére. Mielőtt elindultak volna Erdoğan katonái, az Európai Unióban ki akartak adni egy nyilatkozatot a török akció megállítására. Magyarország ezt megvétózta.

Amikor a múlt csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatón derék újságírók rákérdeztek erre, Gulyás Gergely miniszter a következő indoklást adta:

A magyar diplomáciának nagyon határozott véleménye, hogy ha Törökország annak érdekében tesz lépéseket, hogy a ma a török állam területén tartózkodó mintegy négymillió menekült visszajuthasson mielőbb a saját hazájába, akkor ezt támogatni kell.

Idéztem már ehelyütt ezt a mondatot, mint a legszörnyűbbek egyikét, ami vezető fideszes politikustól elhangzott. (Egyébként nagy a verseny.) A fegyveres inváziót a szomszéd ország területén, a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértésével, Gulyás azokkal a szavakkal írja le, hogy „lépéseket tesz”. A szándékolt deportálást meg azzal, hogy „visszajuthasson”. Ezt pedig szerinte „támogatni kell”. Amit erről mondani kell, leírtam a múlt héten, és elmondta a nemzetközi sajtó, Magyarországon civil szervezetek és jeles újságírók.
Most Orbán Viktor éppen a türk országok bakui összejövetelén biztosítja támogatásáról Erdoğant, Szijjártó külügyminiszter pedig magyar nemzeti érdeknek minősíti a török agressziót Szíriában. Engem az igazat megvallva ez a rezsim gonoszságával már nem tud meglepni.
Egy valami azonban meglep, sőt megdöbbent.
Magyarországon működnek ellenzéki pártok, amelyek képviselve vannak a Magyar Országgyűlésben és az Európai Parlamentben. Ezeknek a pártoknak kedvenc időtöltései közé tartozik, hogy sajtótájékoztatókat tartanak illetve közleményeket adnak ki, amelyekben bírálják a kormány tevékenységét. Gondosan figyelek, de több mint egy hét elteltével nem értesültem semmiféle ellenzéki megnyilvánulásról a korábbi kormányzati vétó, annak fenti indoklása miatt. Csak nem ők is támogatandónak tartják a gyilkolást?
Tudom én, hogy vasárnapig önkormányzati választási kampány volt. De, ha nem tévedek, a választási kampányt az összefogó ellenzéki pártok a Fidesz jelöltjeivel szemben, sőt magával a Fidesszel szemben folytatják. Minden fideszes jelölttel szemben az volt (helyesen) a fő vád, hogy fideszes. Ha ez így van, akkor a kampánynak is része lehetne, ha megtámadnák ezt a végtelenül gonosz lépést.

Hogyhogy nem teszik?

Tudom, a politikai stábok azt gondolják, hogy a távoli szír–török határon történtek a magyar választókat nem érdeklik annyira, mint hogy alacsony a nyugdíj, nem lehet időben bejutni a szakrendelésre vagy szemetes az utca a kerületben. De hát az, hogy mi érdekli az embereket, attól is függ, hogy mivel kapcsolatban bírálja a kormányt a párt, amellyel rokonszenveznek, amelyben bíznak. Végül is az az alapvető feladatuk, hogy ha ilyen gonoszságot követ el a rezsim, világossá tegyék a bennük bízó emberek számára, hogy ez elfogadhatatlan, hogy ez gonoszság.

Hogyhogy nem teszik? Akkor meg minek vannak?

A brüsszeli bizottság bírósághoz fordul a lengyel jogi reform miatt

Az EU bizottsága szerint veszély fenyegeti a bírák függetlenségét Lengyelországban, ezért az európai bírósághoz fordultak a jogi reform ügyében. A brüsszeli bizottság távozóban van hiszen november elsején új bizottság kezd munkába, már persze ha addig Ursula von der Leyen csapatát megszavazza az Európai parlament.

A brüsszeli bizottság még a lengyelországi választások előtt tette meg ezt a lépést. A közvélemény-kutatások szerint a kormányzó pártnak, a PiS – nek jó esélye van arra, hogy ezúttal is győzzön. Tavasszal is ők nyerték az európai választásokat annak ellenére, hogy az ellenzék összefogott ellenük. Most nincs ilyen ellenzéki összefogás, ezért a PiS győzelme igencsak valószínű.

Orbán Viktor miniszterelnök többször is jelezte: Magyarország megvétóz minden olyan brüsszeli döntést, mely szankciókat alkalmazna Lengyelországgal szemben. Ezért Varsóban nyugodtan alhatnak, de más szempontból okozhat gondot a brüsszeli bizottság döntése. Az európai pénzek elosztásánál figyelembe vehetik az egyes nemzeti kormányok és az uniós jog viszonyát, és azok az államok kevesebb pénzt kaphatnak, melyek Brüsszel véleménye szerint megsértik ezeket az alapelveket.

Túl a barátságon: vétózna-e Orbán?

0

December végén az Európai Bizottság megindította azt a 7-es cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen, amellyel Magyarországot fenyegették egész ősszel és többek között az Európai Tanácson belüli szavazati jog elvételével is járhat. A lépés számos kérdést vet fel, amelyek közül a legfontosabb kétségkívül az, hogy vajon meg fogja-e vétózni Orbán a lengyelek szankcionálását. A válasz keresésében kiváló kiindulási pontot kínálnak az Azonnali és a Politico elemzései, amelyek kisebb hibáik ellenére is rendkívül lényeglátóak.

Miért dobták le Lengyelországra az “uniós atombombát”, amikor ránk nem?

Ez volt talán az a kérdés, amely a leggyakrabban hangzott el a politikával foglalkozó médiában a 7-es cikkely kapcsán december végén. Az eljárás hivatalosan az Európai Unió alapvető értékeinek megsértése miatt indult, viszont ez korántsem nyújt kielégítő választ a kérdésre, hiszen a magyar kormány is bőven hozott már olyan döntéseket, amelyekre az unió vezető politikusai komoly értékalapú felháborodással reagáltak.

A nukleáris indítógomb megnyomása után hamar érkezett a megoldás az Azonnalitól: az Európai Bizottság azért csapott le rögtön Lengyelországra az időhúzás helyett, mert amíg Orbánék egyszerre csak néhány terület kisebb megváltoztatására fókuszálnak, Kaczyńskiék a teljes igazságszolgáltatást kivégzik és újramodellezik.

Az elemzés viszont nem áll meg az ok megtalálásánál, hanem feltárja az ok mögötti indítékot is:

az igazságszolgáltatás totális újratervezése nem az uniós alapértékek megsértése miatt böki az uniós vezetés csőrét, hanem azért, mert független bírák hiányában a Lengyelországban működő nyugati cégek érdekérvényesítő ereje jelentősen gyengül.

Ezzel szemben Orbán Viktor Magyarországán hiába bevett gyakorlat már, hogy a jogszabályokat kifejezetten egy-egy vállalatra szabják, a tőkeerős nyugati cégeknek jó alkupozíciójuk van, azaz nem áll a kormány érdekében, hogy kiszúrjanak velük. A szerző értékelése szerint Orbán is megérdemelné a 7-es cikkes eljárást, csak ez az egész nem az uniós értékekről, hanem a pénzről szól.

Sajnálatos ugyanakkor, hogy a dolgok mélyére ható elemzés ezen végkövetkeztetés ellenére készpénznek veszi, hogy a szankcionálásból úgysem lesz semmi, mert Orbán Viktor meg fogja vétózni azt. Azért ennek ellenére, mert a vétó elleni érvek gyakorlatilag pontosan ugyanolyan gazdasági érdekekre alapoznak, mint amelyekkel a lengyelek elleni eljárást indokolták a cikkben.

Térjünk is át a legfőbb kérdésre: vétózna-e Orbán? Ahhoz, hogy egyáltalán el tudjunk indulni valamerre, meg kell érteni a miniszterelnök vétójának jelentőségét.

A 7-es cikk szerinti eljárás egy fölöttébb hosszadalmas folyamat, amely becslések szerint leghamarabb is csak másfél év múlva zárulhat le.

Ahhoz, hogy a lengyeleket valóban szankcionálja az unió, először az Európai Tanács négyötödös többsége szükséges, majd az Európai Parlament rábólintása. Ez jó eséllyel meg is fog történni, viszont ez még csak egyfajta figyelmeztetés, ezután ki is kell mondani az uniós alapértékek megsértését, amelyhez viszont már egyhangúság szükséges.

Itt jön a képbe Orbán, ugyanis az egyhangúság miatt elég, ha egyedül ő mond nemet és el is buknak a lengyelek elleni szankciók. A miniszterelnök által fennen hangoztatott lengyel-magyar barátság, a keresztény kultúra megvédése és az illiberális testvériség első ránézésre arra enged következni, hogy Lengyelország és Magyarország másik elleni szankciókat kölcsönös megvétózásával simán kijátszaná az uniót.

Csakhogy ez az elképzelés is azt feltételezi, hogy a nemzetközi politika magasztos értékekről szól. A valóság ezzel szemben az, hogy

ahogyan a 7-es cikk sem a demokráciáról és a jogállamiságról szólt, úgy Orbán vétója sem a közös kultúrán, ideológián és a barátságon fog múlni, hanem a gazdasági érdekeken.

Ezt bizonygatja a Politico elemzése, amely a két ország közötti alapvető különbségek, illetve Orbán és Kaczyński erősségeinek és gyengéinek leírásával és értelmezésével keresi a megoldást arra, hogy “hogyan oszlassuk fel Európa illiberális tengelyét”, azaz hogyan tudja az Európai Unió elérni, hogy Orbán ne vétózzon a 7-es cikk szerinti eljárás végén.

A két jobboldali populista illiberális demokráciája közötti legfőbb különbségként a szerző a rendszer legitimációját jelöli meg.

Magyarországon már lezajlott az illiberalizmus legitimációja, annak köszönhetően, hogy Orbánnak sokkal nagyobb a társadalmi támogatottsága, mint a Jog és Igazságosságot vezető Jarosław Kaczyńskinak.

Annak ellenére, hogy a cikk tévesen állítja, hogy a Fidesz legmagasabb népszerűségi mutatója 70 százalékos volt, az érv abszolút megáll a lábán és bizonyul a legjobb magyarázatnak arra, hogy mi miért is nem kaptunk a nyakunkba egy 7-es cikk szerinti eljárást.

Az orbáni rendszer tehát már be van betonozva, rég ki lett alakítva a megfelelő jogi környezet ahhoz, hogy a miniszterelnöknek ne kelljen alaptörvényt sértenie egy-egy vitatott lépésével.

A rendszer szilárdságának ellenére viszont gazdaságilag sokkal jobban függünk az Európai Uniótól, mint a lengyelek.

Lengyelország lakossága négyszer nagyobb Magyarországénál, ennek következtében nagyobb a belföldi felvevőpiacuk, mi viszont kénytelenek vagyunk az exportra fektetni a hangsúlyt. Nem véletlenül kezdte az évet Orbán Viktor Bajorországban a CSU-nál: Németország a legnagyobb gazdasági partnerünk, exportunk majd’ 30 százaléka oda irányul, belföldön pedig minden három új állásból egy német cégnek köszönhetően jön létre.

A kulcs tehát itt is a gazdasági érdek. A szerző szerint

ha az EU bekeményít és a magyar obstrukcionizmus fenyegeti az uniós támogatások áramlását Magyarországra, akkor Lengyelország nem számíthat az orbáni vétóra.

Jelenleg a vétó elmaradása reális opció annak ellenére, hogy Orbán körbeturnézta a hazai és a külföldi médiát is azzal, hogy vétózni fog és “megvédi Lengyelországot”. 2011 óta magától a miniszterelnöktől tudjuk, hogy nem arra kell figyelnünk, amit mond, hanem kizárólag arra, amit tesz. Azóta a kommunikáció és a valós cselekvés éles elválasztásáról szóló, elhíresült mondás számtalanszor igazolást nyert, legutóbb éppen csak pár napja, amikor kiderült, hogy a tavalyi év során 1300 bevándorlót fogadtunk be titokban – miközben nagyban zajlott a bevándorlásellenes kampány.

A politika helyét átvevő kommunikáció hivatott arra, hogy a miniszterelnök opportunizmusát leplezze – keresztény értékek így, keresztény értékek úgy, lengyel-magyar barátság ide vagy oda, Orbán Viktor valós cselekvését mindig az aktuális érdekek határozzák meg:

“Amíg Kaczyński fanatikus, addig Orbán pusztán cinikus. Kaczyńskinak a pragmatizmus az árulás vagy a gyengeség jele, Orbánnak pedig a politika lényege. A pragmatikus vezetők általában nem mennek szembe a saját érdekeikkel, és sosem követnek el politikai öngyilkosságot.”

– írja a Politico szerzője.

Emlékezzünk vissza, a miniszterelnök szűk egy éve már el is árulta illiberális barátját, amikor Kaczyński nyomatékos felszólítása ellenére támogatta annak ősellenségét, Donald Tuskot az Európai Tanács elnöki pozíciójára való újraválasztásában. Emellett az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki sem kapott látogatása során egyértelmű biztosítékot arra, hogy ha arra kerülne sor, akkor Orbán élne a vétó jogával.

Hiába tűnik valószínűbbnek a vétó elmaradása jelenleg, illetve az EU-s támogatások csökkentésének esetében, pontosan Orbán opportunizmusa miatt nem fogadnék nagyobb összegben a vétóról. Hogy lesz-e a vétó vagy nem, azt majd a dolgok aktuális állása fogja meghatározni és mivel az egyhangúságot igénylő döntés leghamarabb másfél év múlva lesz esedékes, addig még sok víz lefolyhat a Dunán.

Egy dolog viszont már most is biztos:

ha Orbán Viktor nem él a vétó jogával, azzal gyakorlatilag egy az egyben beismeri, hogy álláspontja, amely szerint nettó befizetői vagyunk az Európai Uniónak és egyáltalán nem vagyunk ráutalva anyagilag, nem több egyszerű hazugságnál.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK