Kezdőlap Címkék Vészhelyzet

Címke: vészhelyzet

Örökzöld avagy miért drágák az EU-ban a gyógyszerek?

15 évig véd szabadalom egy új gyógyszert, de az óriások megtalálták a módját, hogy tovább védjék érdekeiket és persze a magas árakat. Ezt nevezik örökzöldnek a bennfentesek – írja a brüsszeli Politico.

Az Európai Unió már 2009-ben rámutatott arra, hogy erősíteni kellene a piaci versenyt az árak lenyomásának érdekében, de szinte semmi sem változott. Brüsszelben most újra nekifutnak a gyógyszer árak szabályozásának, és az uniós szakértők megosztották a törvénytervezet szakmai tanulmányait a sajtóval.

Mindjárt az első probléma az, hogy egy gyógyszerhez nem egy szabadalom tartozik hanem akár többszáz is. Ez a bokor, ahogy a szakmában hívják. Ily módon lehetővé válik, hogy egy gyógyszer a 15 éves határidő után sem kerülhet át a generikus gyógyszergyárakhoz, amelyek jóval olcsóbban adnák azt a piacon. Az Enbrel nevű artritisz elleni gyógyszer például, melyet Európában a Pfizer forgalmaz, 37 évre védett, mert a “bokorban” olyan sok szabadalom bújik meg, amelyek 22 évvel meghosszabbíthatják a 15 éves határidőt.

Persze lehet bírósághoz fordulni ilyen ügyekben, de ilyenkor a leleményes gyógyszergyárak újabb gyártási szabadalmakkal állhatnak elő. Lehet, hogy végül a bíróság a generikus gyógyszergyáraknak ad igazat, de közben eltelhet akár hét év is a jogi procedúra miatt.

A generikus gyógyszer gyárak persze azért lobbiznak Brüsszelben, hogy változzon a szabályozás: ”egyre inkább azt látjuk, hogy a nagy gyógyszergyárak jogi procedúrával akadályozzák a versenyt” – nyilatkozta a Politiconak a generikus lobby vezére Brüsszelben.

Ritka betegségek gyógyszere a szalámizás

Az olyan gyógyszerek, amelyek csak kevés pácienst érintenek, nekik viszont különösen fontosak hiszen életmentőek lehetnek, rendkívüli kedvezményeket élveznek: tíz évre minden vetélytársat kitiltanak az uniós piacról! Itt jön a csavar: ritka betegség nincs olyan nagyon sok, de szalámizással lehet növelni a számukat. A nagy gyógyszergyárak igen leleményesen találnak új ritka betegségeket, amelyeket csakis az ő gyógyszerük gyógyít. Eddig ez kicsiben ment, de minthogy a világban egyre inkább terjed a személyre szabott orvoslás és gyógyszerezés, ezért itt korlátlan tere lehet a visszaéléseknek. Ezeket a jogi lyukakat meg kell szüntetni – mondják az uniós szakértők.

Vészhelyzetre hivatkozva egy kormány dönthet úgy, hogy nem veszi figyelembe a gyógyszerszabadalmat. Ez ellen persze foggal-körömmel küzdenek a nagy gyógyszercégek. Az USA-ban fekete listát vezetnek azokról az államokról, amelyek ezt a módszert gyakran alkalmazzák.

Milyen lesz az uniós szabályozás? Valószínűleg jobban figyelembe veszi azt, hogy az illető kormány vészhelyzetben cselekedett, de ehhez természetesen részletesen dokumentálni kell, hogy miért is hagyták figyelmen kívül egy gyógyszer szabadalmi védettségét.

Mit hagynak jóvá?

Az Országgyűlés holnapi ülésén, a tavaszi ülésszak második napján tárgyalja meg azt a törvényjavaslatot, amellyel a kormány november, a veszélyhelyzet újbóli bevezetése óta rendelettel hozott intézkedéseit és hosszabbítja meg a novemberben 90 napra adott felhatalmazást.

Emlékezetes, hogy márciusban az ellenzéki pártok nem szavazták meg az általuk találóan felhatalmazásinak nevezett törvényt. Támogatta őket ebben az ellenzéki közvélemény is. Novemberben viszont, pusztán azon az alapon, hogy a kormány immár határidővel mondta ki a veszélyhelyzetet, az ellenzéki pártok igennel szavaztak arra.

Számos alkotmányjogász fejezte ki ezzel kapcsolatos értetlenségét.

Most újra szavazniuk kell a képviselőknek a veszélyhelyzet meghosszabbításáról, jóváhagyva a november óta az akkori felhatalmazás alapján hozott, törvényeket módosító kormányrendeleteket.

Milyen kormányrendeletekről van szó? Kettőt emelek csak ki ezek közül.

Az egyik: ezzel a felhatalmazással felezte meg a kormány az önkormányzatok bevételét jelentő iparűzési adót. A megyei jogú városok közül máris kompenzálta ezt azoknak, amelyeket fideszes polgármester vezet, míg nem kompenzálta azoknak, valamint Budapestnek, amelyek élén ellenzéki polgármester áll.

A másik: ezzel a felhatalmazással mondta ki rendeletben az Orbán-kormány, hogy a magyar gyógyszerhatóságnak engedélyeznie kell az olyan koronavírus-vakcina alkalmazását az országban, amellyel legalább egymillió embert beoltottak legalább három országban, amelyek közül legalább egy az Európai Unió tagja vagy tagjelöltje (tehát megkezdődtek vele a tagfelvételi tárgyalások). A rendelet szerint ezt a külügyminiszter állapítja meg, tehát érdemben a külügyminiszter dönt egy vakcina alkalmazhatóságáról, a gyógyszerhatóság csak a pecsétet üti rá a döntésre.

Megjegyzem, számos független alkotmányjogász szerint a járvány elleni védekezéshez nincs is szükség veszélyhelyzet kimondására. Miután a veszélyhelyzet tavaszi feloldásakor az egészségügyi válsághelyzet bevezetésével állandósították a járvány elleni védekezéshez szükséges felhatalmazást.

Az egészségügyi válsághelyzet változatlanul hatályban van.

A veszélyhelyzet ahhoz kell, hogy a kormány olyasmiben is rendeletekkel dönthessen, aminek semmi köze a járványhoz, s ezért nem elég hozzá az egészségügyi válsághelyzet.
Kíváncsian várom, hogyan szavaznak most az ellenzéki képviselők, jóváhagyják-e szavazatukkal azokat a rendeleteket, amelyeket az elmúlt három hónapban hozott az Orbán-kormány. Ha jól értem a napirend előtti felszólalások hangütését, nem fogják.

Vészhelyzet, ami berúgja az ajtót

Durva pedagógushiánnyal kell megküzdeni Magyarországnak a kormány alkalmatlan hozzáállása miatt – nyilatkozta Arató Gergely, a DK oktatáspolitikusa.

Idén negatív rekordot döntött a felsőoktatásba pedagóguspályára jelentkezők száma: a tavalyi több, mint 17 ezer jelentkezőhöz képest idén csupán alig több, mint 11 ezren jelentkeztek.

Ha hozzászámítjuk, hogy jelenleg a tanárképzésre járók ötöde marad meg a pályán, valamint, hogy a következő években ötezer felett lesz a nyugdíjba vonuló pedagógusok száma, akkor egyértelműen kiderül, brutális katasztrófahelyzet közeledik az oktatásban.

A Demokratikus Koalíció szerint egyértelmű, hogy a kormány alkalmatlan hozzáállása miatt fog beköszönteni a durva pedagógushiány. Az egészségügyi vészhelyzet után az oktatási vészhelyzet lesz a következő, ami berúgja az ajtót. A pedagógusok nulla megbecsülést kapnak jelenleg Magyarországon, a fizetésük nagyjából az éhenhaláshoz elég, egy nyolc általánost végzett iskolaőr többet fog keresni, mint egy kezdő tanár, a kormány oktatáshoz való hozzáállása pedig egyenesen kétségbeejtő.

A Demokratikus koalíció nevében Arató Gergely felhívja a figyelmet, sürgős intézkedéseknek kell végre történniük, mielőtt bekövetkezik a visszafordíthatatlan katasztrófa.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!