Kezdőlap Címkék Vatikán

Címke: Vatikán

Ferenc pápa is kéri Putyint: állítsa vissza a gabonaegyezményt Ukrajnával

Pénzügyi és politikai problémák nehezítik az ukrán gabona exportját, melyet Putyin mindenképp akadályozni szeretne, és ezért nem hosszabbította meg a gabona egyezményt. Ferenc pápa is arra kérte az orosz elnököt, hogy gondolja meg magát, és vonja vissza a tilalmat.

“Készen állunk arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági kivitelét új utakon oldjuk meg”

– hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Unió alelnöke.

Csakhogy az oroszok támadják Renit, a román határ közelében levő kikötőt , az első számú alternatív útvonal kiindulópontját. A NATO főtitkára rögtön el is ítélte az orosz akciót mondván “Oroszország fegyverként használja az éhséget. ”Elítélte a támadást Klaus Johannis, Románia elnöke is. Az ukrán mezőgazdasági export 65%-a ezen az útvonalon jut el külföldre azóta, hogy Putyin elnök felfüggesztette a gabonaegyezményt Ukrajnával. Oroszországnak ezzel kettős célja van: meggyengíteni Ukrajnát, amelynek komoly bevételt hoz a mezőgazdasági export, és párhuzamosan mesterséges hiányt kialakítani a gabona piacon, ahol az oroszok át akarják venni Ukrajna helyét.

Az Európai Unió tagállamai támogatni akarják Ukrajnát, ezért Litvánia külügyminisztere felajánlotta a balti kikötőket a mezőgazdasági export számára. A három balti állam kormány levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben felajánlják, hogy 25 millió tonna ukrán gabonát tudnának exportálni a kikötőikből – írja a brüsszeli Politico. Ez a gyakorlatban olyan új zöld folyosó kialakítását jelentené, amely az ukrán gabona ellenőrzését megszüntetné Ukrajna és Lengyelország határán. Ukrajna mezőgazdasági minisztere támogatásáról biztosította a balti javaslatot: Mikola Solsky szerint nemcsak a balti kikötőket lehetne kihasználni ily módon hanem Hamburgot, Rotterdamot és Triesztet is. A Valdis Dombrovskis uniós biztosnak küldött levélben ezenkívül szerepel még Rijeka is Horvátországban illetve Koper Szlovéniában.

Ezek a zöld folyosók már ki vannak próbálva: 2022 májusa és 2023 júniusa között 32 millió tonna ukrán gabona jutott el ily módon a világpiacra.

Csakhogy ez jóval drágább mint a tengeri szállítás, ily módon az ukrán gabona hátrányba kerül a vetélytársaihoz mindenekelőtt az orosz exporthoz képest. Tonnánként 30-40 euró a plusz költség, amelyet valakinek fel kell vállalnia. Ukrajna és Litvánia máris kért támogatást Brüsszeltől erre a célra.

Magyarország, Lengyelország és Románia szintén támogatásra vár. Románia máris sokat költött arra, hogy megnövelje a kikötői kapacitást Constantában. Lengyelország 100 millió euróból felújította vasúthálózatát, és új határ átkelőt létesített az ukrán határon. A baj az, hogy ez csepp a tengerben. Ahhoz, hogy ezek a szolidaritási zöld folyosók hatékonyan működhessenek több milliárd eurós beruházásokra lenne szükség. Ki nyúl a zsebébe? Mindenki Brüsszeltől várja a megoldást, de ott azt válaszolják, hogy az Európai Unió infrastruktúra fejlesztő alapjában nincs pénz, mert már eddig is 250 millió eurót költöttek ezekre a szolidaritási zöld útvonalakra, és egymilliárd euró jut a közös finanszírozású programokra, melyek elősegítik az ukrán gabona exportját.

Nemcsak pénzügyi, de politikai probléma is az ukrán gabona

Öten az uniós tagállamok közül: Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Bulgária kifogásolják, hogy az olcsó ukrán gabona konkurenciát jelent számukra az Európai Unióban, ahol csökkenti az árakat. Ezek az országok azt szeretnék, ha az ukrán gabona Afrikába és a Közel Keletre jutna nem pedig az Európai Unió piacára kihasználva azt, hogy Brüsszel felfüggesztette a vámokat a háborúra hivatkozva, mert ily módon is támogatni szeretné Ukrajnát. Brüsszel úgy döntött, hogy a tiltakozó öt uniós tagállamban nem juthat piacra az ukrán gabona, de a többi tagállamban igen.

“Amióta él ez a tilalom, azóta megkétszereződött az ukrán gabona tranzit Lengyelországon keresztül“

– nyilatkozta az ország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus hangsúlyozta, hogy a tranzitot támogatják, de ugyanakkor azt szeretnék, hogy a tilalmat, amely szeptember 15-ig érvényes, Brüsszel meghosszabbítaná egészen az év végéig.

Ukrajna másképp érzékeli a helyzetet: Kijev szerint a lengyel hatóságok szándékosan nyújtják meg az ellenőrzés idejét a határon, és ezért csak kevesebb ukrán gabona jut el rajtuk keresztül a világpiacra. Májusban ezért csak 336 ezer tonna ukrán gabona haladt át Lengyelországon, ez pedig még a felét sem éri el a múlt novemberi rekordnak.

Ferenc pápa kérte Oroszországot az embargó megszüntetésére

“Barátaimhoz fordulok, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, és kérem őket, hogy állítsák vissza a Fekete tengeri egyezményt, mely lehetővé tette az ukrán gabona exportját”

– mondta Ferenc pápa vasárnapi Angelus üzenetében. A katolikus egyház feje felszólította az egybegyűlteket a Szent Péter téren, hogy

“imádkozzanak a mártír Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít még a gabonát is.”

Ferenc pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy “a világban éhezők milliói várják a táplálékot.”

Zelenszkij ukrán elnök a Twitter utódján, az X-en köszönte meg a pápai kiállást Ukrajna mellett: ”a világ vallási vezetői elítélték az orosz rakétatámadásokat, melyek a gabona szállítmányokat fenyegetik.”

Putyin orosz elnök a múlt héten azt ígérte az afrikai államok vezetőinek Szentpéterváron, hogy ellátják gabonával Afrikát.

Kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban az Afrikai Egységszervezet elnöke mondván “nem biztos, hogy a kieső szállítmányokat teljes mértékben pótolni tudnák.” Ezenkívül felhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, ez pedig komoly kihívás a koldusszegény afrikai országoknak.

A Vatikán aktív diplomáciát folytat az ukrajnai háború befejezésére. A pápa megbízásából az olasz püspöki kar elnöke próbál közvetíteni Moszkva és Kijev között. Matteo Zuppi bíboros nemcsak Oroszországban és Ukrajnában járt ebben az ügyben, de Washingtonban is – írja a Reuters. A bíboros máris elért annyit, hogy az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek egy kis része visszatérhetett családjához. Putyin orosz elnököt épp a gyerekek elhurcolása miatt nyilvánították háborús bűnösnek, és emiatt nem vesz részt a BRICS csúcstalálkozón, melyet idén Dél Afrikában Johannesburgban rendeznek meg.

Amerikai az új nuncius Budapesten

Világegyházzá vált a római katolikus egyház, ahol még nem is oly rég a nunciusok többsége olasz volt. A vatikáni diplomácia nagyköveteként szolgált a későbbi XII. Pius pápa és VI. Pál pápa. Mindeddig ő volt az utolsó olasz pápa Szent Péter trónján, mert utódának I. János Pálnak csak pár nap jutott. Utána pedig 1978-tól fogva megindult a külföldi pápák sora. Ferenc pápa az első latin amerikai pápa, aki egyben az első jezsuita is, aki trónra került a Vatikánban. Ferenc pápa egy amerikai nunciust nevezett ki Budapestre.

Mit lehet tudni Michael Wallace Banachról, aki a Memphis címzetes érseke  címmel rendelkezik?

1962-ben született az Egyesült Államokban, Massachusetts államban. Ez az állam híres arról, hogy polgárai között sok az ír katolikus. Az USA első katolikus elnöke, John Fitzgerald Kennedy is innen származott. A diplomáciai főiskola elvégzése után távoli missziókon szolgált például Pápua Új Guineában és sok afrikai államban. Számára tehát Magyarország új terület lesz, amely fel is értékelődhetett a Vatikánban hiszen Orbán Viktor első külföldi útja épp ide vezetett a választások megnyerése után.

Mit mondott Orbán Ferenc pápának?

A katolikus egyházfő szerint azt, hogy Putyin május kilencedikén akar véget vetni a háborúnak. Kijevben sokakat érdekel: vajon Orbán honnan tudja ezt, és előttük miért tartotta titokban.

Ennél kínosabb kérdést is feltettek a magyar miniszterelnöknek Ukrajnában: vajon Putyin megsúgta-e neki az agresszió pontos dátumát, de ő ezt nem árulta el Zelenszkij elnöknek?!

Ez azért kardinális kérdés, mert az orosz csapás végül is váratlanul érte az ukránokat február 24-én, mert két nappal korábbra jelezték azt az amerikaiak. Emiatt az oroszoknak sikerült megsemmisíteniük az ukrán légierő és a légvédelem jórészét. Megindíthatták kommandós akciójukat Zelenszkij elnök meggyilkolására, és ezt csak az utolsó percben sikerült meghiúsítani – ma se tudjuk pontosan, hogy hogyan.

„Orbán Viktort Putyin előre tájékoztatta a támadás pontos dátumáról. A hallgatásért cserébe felajánlotta Kárpátalját a magyar miniszterelnöknek” – fogalmazta meg a vádat Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzeti Biztonsági Tanács titkára vagyis egy fontos vezető.

„Magyarország valamiért azt hitte, hogy megszerezheti a területünk egy részét, de ez sohasem történhet meg. Meglátjuk, hogy milyen következményei lesznek ennek a háború után Magyarországra nézve” – fűzte hozzá az ukrán vezető.

Ferenc pápa mindenesetre komolyan vette Orbán értesülését arról, hogy Putyin május kilencedikéig véget akar vetni a háborúnak. Ezért jelezte mind Kijevnek mind pedig Moszkvának, hogy hajlandó személyesen közvetíteni a béke érdekében. Ferenc pápa egyelőre nem kapott választ.

A Vatikán is közvetítene

A Vatikán „bármilyen közvetítésre rendelkezésre áll”, hogy segítsen véget vetni az ukrajnai háborúnak. Ezt az European Truth szerint Pietro Parolin vatikáni külügyminiszter a Vatican News-nak adott interjújában mondta.

A vatikáni külügyminiszter megismételte Ferenc pápa azonnali tűzszünetre vonatkozó felszólítását Ukrajnában, amelyet a pápa a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során fogalmazott meg.

A pápa „példátlan gesztusa”, amellyel az ukrán invázió másnapján meglátogatta a vatikáni orosz nagykövetséget, egy „személyes lépés” volt, hogy „a moszkvai hatóságok felé kifejezze aggodalmát a háború eszkalációja miatt” – mondta Parolin.

Parolin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna háborúban áll, Oroszország szerint ez csak egy különleges műveletet.

„A szavak fontosak, és „katonai különleges műveletnek” nevezni azt, ami Ukrajnában történik, azt jelenti, hogy nem ismerjük el a tények valóságát.

Olyan háborúval állunk szemben, amely sajnos sok civil áldozatot követel, mint minden háború” – mondta a bíboros.

„Szörnyű képeket látok, amelyek Ukrajnából érkeznek. Áldozatok a civil lakosság körében, nők, idősek, védtelen gyerekek, akik életükkel fizettek a háború ostobaságáért. Az erőszak fokozódik, ha városokat látunk lerombolt házakkal, elektromos áram hiányával, nulla hőmérséklet, élelmiszer- és gyógyszerhiány, valamint menekültek milliói, főleg nők és gyerekek, akik a bombák elől menekültek.Az elmúlt napokban találkoztam egy csoportjukkal, akik Ukrajna különböző pontjairól érkeztek Olaszországba: üres tekintetek, arcok mosoly, végtelen szomorúság nélkül” – tette hozzá.

Megjegyzendő, hogy ugyanakkor a vatikáni államtitkár nagyon óvatosan támogatja Ukrajnát.

Magyar holokauszt túlélőt fogadott a pápa

Tavaly februárban Ferenc pápa római lakásán kereste fel Bruck Edithet, akit Magyarországról hurcoltak el a haláltáborokba 1944-ben. Most a holokauszt emléknapon Ferenc pápa saját otthonában, a Szent Márta házban látta vendégül a magyar írónőt, akit Olaszországban több  neves díjjal ismertek el.

Az egyórás találkozón mindketten felbecsülhetetlen értéknek nevezték a múlt emlékeinek átadását a fiataloknak, mert a fájdalmas emlékek felidézése megakadályozhatja újabb szörnyűségek bekövetkezését.

„Az is a szabadságomhoz tartozik, hogy nem gyűlölök senkit!”

– hangsúlyozta Bruck Edith. Akinek édesanyja Auschwitzban, édesapja és bátyja pedig Dachauban halt meg a holokauszt idején.

Ferenc pápa budapesti látogatását követően Bruckh Edith nyílt levelet intézett a katolikus egyház fejéhez, melyben megköszönte annak szavait az antiszemtizmus ellen. Ezt a levelet felolvasták a pápának azon a repülőgépen, amely budapesti és pozsonyi látogatása után hazaszállította őt a Vatikánba.

A budapesti látogatás a keresztény-zsidó megbékélésről szólt

Erdő Péter bíboros szervezésében Ferenc pápa és kísérete ellátogatott Közép Európa legnagyobb zsinagógájába Budapesten. A keresztény és zsidó főpapok a megbékélést hangsúlyozták a szimbolikus helyszínen, mely a holokauszt idején a budapesti gettó része volt.

Ferenc pápa és a 90 éves Bruck Edith a találkozás végén megölelték egymást a Szent Márta házban, ahol a katolikus egyház feje fogadta a magyar holokauszt tanúságtevőjét az emléknapon.

Vajdasági püspökkel találkozott Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje Nagybecskereken tárgyalt Német László katolikus püspökkel. Ez kétszeresen is jelentős, mert eddig Orbán Viktor biztos hátországának számítottak mind a határon túli magyarok mind pedig a katolikus egyház.

Német László, a Vajdaságban született, de Magyarországon is részt vett a katolikus egyház életében. Egy időben a magyar püspöki kar titkára is volt vagyis fontos tisztséget töltött be a magyar katolikus egyházban.

A vajdasági katolikus egyház – éppúgy mint az erdélyi vagy a felvidéki – nem a magyar katolikus egyházhoz tartozik hanem az illető állam egyházához. Ennek ellenére nyilvánvalóan szoros a kapcsolat a magyarországi egyházzal.

Választás a pápa és Orbán között

Ferenc pápa budapesti látogatása során is kiderült, hogy a katolikus egyházfő egészen másképp látja korunk problémáit mint a magyar miniszterelnök. A legélesebben a migráció körül csapnak össze a Vatikán és a magyar kormány nézetei. Ferenc pápa első útja Olaszország legnagyobb migráns táborába vezetett. Orbán Viktor pedig Európa első kerítés építője, aki ma is a migráns kérdésre építi európai politikáját.

Ebben a helyzetben a magyar katolikus egyház érthetően megosztott hiszen számára a pápa jelenti az iránymutatást a vallás terén, de a gyakorlatban rendkívüli mértékben függenek a magyar állam pénzügyi támogatásától.

Veres András, a püspöki kar elnöke, személyében is jól szemlélteti a dilemmát. Szeretne előrébb lépni az egyházi hierarchiában, és ez a Vatikántól függ. Ahonnan megüzenték neki, hogy Orbánt támogató püspököt nem léptetnek elő. Ezért nem kívánt hosszabbítani a püspöki kar elnöki tisztségében. Csakhogy Orbán Viktor meg ragaszkodott ahhoz, hogy ő maradjon a püspöki kar elnöke! Veres András kapitulált, és folytatja a püspöki kar élén, ahol egyensúlyoznia kell a magyar miniszterelnök elvárásai és a pápai iránymutatás között.

Márki-Zay Péter és a határon túli magyarok

Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tisztában van azzal, hogy a határon túli magyarok azért támogatják Orbán Viktort, mert tőle kaptak állampolgárságot és olyan pénzügyi támogatást, amely korábban elképzelhetetlen volt.

Márki-Zay Péter arról igyekszik meggyőzni őket, hogy Gyurcsány Ferenccel ellentétben, fontosnak tartja a határon túli magyarok ügyét vagyis nem akarja visszavonni azt, amit Orbán Viktor adott nekik. Legfeljebb alaposan megvizsgálná, hogy a határon túli magyaroknak kiutalt pénzből mennyit nyúltak le Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei?!

Ferenc pápa az antiszemtizmus ellen

A keresztényeket és a zsidókat híd köti össze éppúgy ahogy a Lánchíd Budát és Pestet – hangsúlyozta Ferenc pápa, aki különböző keresztény és zsidó egyházak vezetőivel találkozott röviddel megérkezése után.

Az antiszemtizmus gyújtózsinórját kell megsemmisíteni – utalt a pápa arra, hogy korábban a keresztény egyházakban is jelen volt az antiszemitizmus. Egyáltalán nem véletlen, hogy Ferenc pápa ezt Magyarországon külön is hangsúlyozza, mert jól tudja, hogy a populista nacionalizmusnak ez is része. Ferenc pápa jobbkeze, Pietro Parolin bíboros Bledben egy konferencián, melyen a magyar miniszterelnök is jelen volt, nyíltan meg is fogalmazta, hogy a Vatikán elveti a populista nacionalizmust. A kereszténység univerzális jellegét hangsúlyozta. Különösen élesen derült ki a nézeteltérés Orbán Viktorral Bledben amikor a migráns problémáról esett szó. A Vatikán államtitkára egyertelműen az Európai Uniót támogatja ebben az ügyben míg Orbán Viktor a nemzetállami szerep fokozását kívánja. Ferenc pápa többször utalt arra, hogy a nemzetállamok két világháborút is kiváltottak a XX-ik században. Ferenc pápa nemrég Rómában felkereste lakásán azt a Magyarországon született költőnőt, akit 1944-ben innen hurcoltak el haláltáborba a magyar csendőrök segítségével a nácik.

Az eucharisztikus kongresszus keretében zsidó-keresztény közös koncert volt a budapesti zsinagógában, melyen sok külföldi bíboros is részt vett Erdő Péter mellett.

Az antiszemtizmus itt lappang

Ferenc pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy az antiszemita veszély nem szűnt meg.

„Ez még itt lappang Európában és másutt is”

– mondta a katolikus egyházfő, aki még jól emlékszik arra, hogy Buenos Aires mellett felrobbantották Latin Amerika legnagyobb zsidó közösségének központját, megölve több mint 180 embert. A merényletet Iránból rendelték meg, de az argentin hatóságok sem nagyon siettek megakadályozni.

Ferenc pápa most kijelentette, hogy

„a világ csak akkor fog nekünk hinni, ha a béke gyökereivé és az egység csíráivá válunk.”

A pápa csak hat órát tölt Budapesten miközben Szlovákiában három napot. Ez azzal is magyarázható, hogy egyáltalán nem szimpatizál a populista nacionalizmussal. Szlovákia államfője, a liberális Caputova asszony viszont jó benyomást tett rá amikor fogadta őt a Vatikánban.

Orbán és a pápai audiencia

Ferenc pápa fogadta a magyar delegációt, de annak vezetőjéről nem ejtett szót a Vatikán hírügynöksége. Orbán Viktor pedig minden valószínűség szerint ezért utazott oda, de nem jutott be a pápához.

A korábbi pápa, a német XVI-ik Benedek még családi fotót is készített az Orbán családdal. II. János Pál pápa is találkozott a magyar miniszterelnökkel 2000-ben amikor a magyar kereszténység 1000 éves évfordulójáról Rómában is megemlékeztek.

A latin-amerikai Ferenc pápával azonban közismerten jóval hűvösebb a magyar miniszterelnök viszonya. Politikailag szemben állnak egymással elsősorban a migráns kérdés megítélésében. Ferenc pápa első útja megválasztása után Lampedusa szigetére vezetett, ahol Itália legnagyobb menekült tábora volt. A katolikus egyház  feje az egész világ figyelmét fel akarta hívni a migráció problémájára, melyet a XXI-ik század egyik legfőbb megoldandó kérdésének tekint.

Orbán Viktor ezzel szemben falat épített a bevándorlással szemben, és élére állt a zéró migráns mozgalomnak Európában. Ezzel megosztja a magyar katolikus egyházat is.

A püspöki kar többsége Orbán Viktort támogatja hiszen onnan jön a pénz, egy kisebbsége viszont Ferenc pápa álláspontját vallja a migráns ügyben.

Orbán hibrid rendszere

A miniszterelnököt és családját a honvédség gépe vitte Horvátországból Rómába. Jólértesült források szerint Orbán és családja egyik horvátországi birtokán nyaralt, mely hivatalosan  Mészáros Lőrinc tulajdonában van.

A miniszterelnök kifizeti családtagjainak utazási költségeit – sietett tudatni Havasi Bertalan sajtó titkár.

Az eucharisztikus kongresszus

Politikai szempontból a rendezvény rendkívül fontos Orbán Viktornak hiszen a választások előtt néhány hónappal készíthet közös fotót a Szentatyával. Ennél többet nemigen remélhet a találkozótól hiszen Ferenc pápa nézetei aligha változnak meg. Azzal viszont a katolikus egyház feje is tisztában van, hogy Európa keleti felében a konzervatívok igen erősek a püspöki karokban – különösen Lengyelországban. A világegyház egységének megőrzése kulcsfontosságú Ferenc pápa és a Vatikán számára.

Ezért jön el a pápa személyesen az eucharisztikus kongresszusra.

Magyarországon járva nem kerülheti el a miniszterelnököt még akkor sem, ha a politikájával nem ért egyet. Orbán a túlélésre játszik: Ferenc pápa túl van a nyolcvanon, ő viszont még nincs hatvan. A pápának más a perspektívája: a több mint 2000 éves egyház vezetőjeként össze kell tartania több mint egymilliárd hívőt. Ebbe belefér egy közös fotó Orbánnal az eucharisztikus kongresszuson, amelyen a református miniszterelnök csak – nem nagyon szívesen látott – vendég.

Pedofil ügyeket eltussoló érseket ítélt el a Vatikán

Wroclaw városának nyugalmazott érsekét, a 83 éves Marian Golebiewskit bűnbánatra kötelezte a Vatikán, amely egymás után vizsgálja meg a pedofil ügyek kezelését Lengyelországban.

Bagnasco vatikáni bíboros nemrég tett látogatást Lengyelországban, hogy személyesen ellenőrizze a vizsgálatot, mert a lengyel püspöki kar ügybuzgalma e téren bírálatot váltott ki Rómában.

Miben találta vétkesnek a Vatikán Wroclaw ex érsekét? Abban, hogy nem vizsgálta ki illetve eltussolta a pedofil papok ügyeit fő egyházmegyéjében 1996 és 2003 között. Ezzel rossz példát adott az egész lengyel püspöki karnak hiszen Wroclaw érseke a katolikus egyház egyik legtekintélyesebb vezetőjének számít.

Az idős főpap ezentúl a nyilvánosság előtt nem képviselheti a római katolikus egyházat.

Hasonlóképp büntette meg a Vatikán Gdansk egykori érsekét, akit ráadásul ki is tiltottak egykori főegyházmegyéjének területéről.

Hasonló vizsgálat folyik Lengyelországban Stanislaw Dziwis bíboros, egykori krakkói érsek ellen. Ez azért különösen kényes ügy, mert ő volt II. János Pál pápa személyi titkára a Vatikánban 1978 és 2006 között. A pápa halála után nevezték ki Krakkó érsekévé és akkor kapta meg a bíborosi kalapot is.

A szentté avatott pápa különösen tisztelt személy Lengyelországban, ezért egykori titkárának elítélése a Vatikán számára komoly egyház politikai döntésnek számít.

Ferenc pápa ugyanakkor el van szánva arra, hogy azokat a püspöki karokat, melyek nem vizsgálják ki a pedofil ügyeket, megregulázza. Chile egész püspöki kara például beadta lemondását, mert a pedofil ügyeket évtizedekig eltussolta.

Ferenc pápa nem akar Orbánnal találkozni

A katolikus egyház feje mindössze három órát tölt Magyarországon, ahol részt vesz az Eucharisztikus világkongresszuson. Ferenc pápa misét pontifikál, majd Pozsonyba utazik. Nem kíván sem Áder János államfővel sem pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozni. A magyar vezetés számára nagyon fontos lenne, hogy a választások előtt közös fénykép készüljön Ferenc pápával. Aki viszont pontosan ezt akarja elkerülni.

Orbán Viktor Rómába küldte Erdő Péter bíborost és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, hogy kieszközölje a budapesti találkozást Ferenc pápával, de a hírek szerint a magyar miniszterelnök megbízottai lógó orral távoztak a Vatikánból.

A migránsok ügye szakítópróba a pápa számára

Ferenc pápa első útja a Vatikánból Lampedusa szigetére vezetett, ahol a legnagyobb migráns tábort tartotta fenn Olaszország. A katolikus egyház nevében a pápa a befogadás mellett foglalt állást, még a Vatikán is befogadott néhány migránst. Orbán Viktor épp ellenkezőleg a kerítés építés mellett döntött, és politikájának középpontjába állította a zéró migráns elvet. Ebben a magyar katolikus püspöki kar – egy-két kivételtől eltekintve – Orbán Viktor álláspontját támogatta és nem Ferenc pápáét. Mindkét fél továbbra is kitart álláspontja mellett, ezért a pápa nem tartja célszerűnek a találkozást a magyar vezetőkkel.

A Vatikán felfogása szerint a pápa nem állami látogatást tesz Magyarországon hanem részt vesz az Eucharisztikus világkongresszuson. Szlovákiában viszont állami látogatást tesz, ott találkozik is Ferenc pápa a szlovák vezetőkkel.

Ez nagy pofon a magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak – állítják a Vatikánban magukat megnevezni nem kívánó magasrangú tisztségviselők.

A Vatikán bíborosai egymást vádolják a pénzügyi botrányban

Ferenc pápa két bíborosra bízta a pénzügyi reformot, mely több mint félmilliárd eurós visszaélést mutatott ki a Vatikánban. Ki a felelős? Giovanni Angelo Becciu bíboros a pápa utasítására minden tisztségéről lemondott, de ártatlannak vallja magát.

George Pell bíboros viszont azzal vádolja egykori helyettesét, hogy komoly összegeket fizetett terhelő tanúknak abban a pedofil perben, amelyben börtönbüntetésre ítélték Ausztráliában. Aztán a bíróság felmentette. Rómába sietett és panaszt tett egykori helyettesével szemben.

Ferenc pápa mielőbb szeretné lezárni a kínos pénzügyi botrányt, mert az komolyan árt a Vatikán presztízsének.

A bíboros és a Camorra

Az olasz sajtó szerint a nápolyi maffiával, a Camorra-val is kapcsolatban állt Giovanni Angelo Becciu bíboros. Aki Ausztráliában épp a maffia segítségével próbálta meg befolyásolni azt a pert, mely egykori felettese ellen folyt. A Camorra más ügyekben is igen hasznos partnernek bizonyult.

Londonban a Vatikán egy méregdrága ingatlant vásárolt, a közvetítők között ott ügyködtek a Camorra pénzügyi emberei is.

A bíborosnak szeretője van?

Az olasz sajtó szerint Giovanni Angelo Becciu bíboros, aki nemrég még a szenttéavatási kongregació élén állt a szeretőjének is juttatott a vatikáni pénzekből.

Cecilia Marognat az olasz hatóságok letartóztatták miután ellene az Interpol adott ki körözést egy nemzetközi pénzmosó hálózat miatt.

Cecilia Marogna, aki az olasz sajtó szerint a bíboros szeretője volt, a vatikáni pénzeket jótékonysági célokra kapta, melyeket külföldön kellett volna felhasználni. Például Szlovéniában, ahova állítólag 500 ezer eurós vatikáni pénznek kellett volna érkeznie. Ám kiderült, hogy Cecilia Marogna ehelyett Prada és Chanel táskákat vásárolt más luxus divatcikkekről már nem is beszélve. Az olasz hölgy természetesen tagad éppúgy mint Becciu bíboros.

Csakhogy most már az olasz hatóságok is vizsgálódnak nemcsak a Vatikán pénzügyi ellenőrzése tesz fel kínos kérdéseket. Vádat egyelőre még nem emeltek Giovanni Angelo Becciu bíboros ellen. Ferenc pápa viszont kizárta őt a bíborosi kollégiumból. Ami azt jelenti, hogy a következő pápaválasztó konklávén nem vehet részt, szerepe a Vatikánban véget ért. Lehet, hogy Pell bíboroshoz hasonlóan neki is börtönbe kell vonulnia, amely nagy csapás lenne a Vatikánra, melynek egykor a harmadik legfontosabb tisztségviselője volt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!