Kezdőlap Címkék Varju László

Címke: Varju László

MÉG EGYSZER A PARLAMENTI TISZTSÉGEKRŐL

Miközben néztem tegnap a parlamenti honlapon az alakuló ülés közvetítését, megnéztem ugyanott Kövér László előterjesztését a bizottságok tagjairól és tisztségviselőiről.

Azt már korábban hallottam, hogy az ellenzék a DK-s Varju Lászlót, aki az előző ciklusban a költségvetési bizottság elnöke volt, ezúttal a népjóléti bizottság elnökének javasolja. Kövér előterjesztésében azonban Varju nem a bizottság elnökeként, hanem csak tagjaként szerepelt. Ma a 24.hu cikkében azt olvasom, hogy Varju büntetésből nem lehet bizottsági elnök, és ugyanúgy a szintén DK-s Arató Gergely sem jegyző. Nem lehet jegyző Jámbor András párbeszédes képviselő sem.

Az új magyar parlamentarizmus fontos jogszokása volt harminc éven keresztül, hogy a parlament megalakulásakor a pártok megegyeztek a parlamenti és bizottsági tisztségek, bizottsági helyek elosztásáról a pártok között, arról pedig az egyes pártok maguk döntöttek, hogy kivel töltik be ezeket a posztokat. Az is része volt ennek a szokásjognak, hogy az egyes pártok jelöltjeit a házelnöktől az egyes bizottsági tagokig a parlament minden képviselője megszavazza. (Emlékszem, például, hogy milyen vita volt az SZDSZ-frakcióban arról, hogy megszavazzuk-e az Országgyűlés alelnökének G. Nagyné Maczó Ágnest, a Kisgazdapárt szélsőséges kijelentéseiről ismert jelöltjét. Végül úgy döntöttünk, hogy a parlamenti szokásjognak megfelelően meg kell szavazni, és Maczó Ágnes azután fölöttébb korrekt módon vezette az üléseket.)

Az előfordult, hogy valakit lemondásra szólítottak fel (például az első ciklusban Horn Gyulát a Külügyi Bizottság elnökségéről, amit meg is tett), de hogy ne fogadták volna el valamely párt jelöltjét, az nem.

Az tehát, hogy most, amikor a pártok között nem alakult ki egyetértés a tisztségek elosztásáról, és Kövér László tett előterjesztést, politikai retorzióként nem jelöli Varjut és Aratót, újabb súlyos visszaélés.

Állítólag azért nem jelölte őket, mert neki nem tetsző módon beszéltek az Országgyűlés ülésén arról, hogy hatályon kívül helyeznék a fideszes Alaptörvényt.

Alkotmányos alapelv, hogy országgyűlési képviselőt az Országgyűlés ülésén elmondott véleménye miatt semmiféle hátrány nem érhet.

Ezt sértette meg Kövér. Jámbor más okból nem lehet jegyző: állítólag azért, mert nem megfelelően beszélt a jegyzői feladatról.

Aki ezt a szöveget ezen az oldalon olvassa, bizonyára tudja, hogy szerintem a magukra adó ellenzéki pártoknak semmiféle parlamenti vagy bizottsági tisztséget nem kellene a Fidesz parlamentjében elfogadniuk. A Momentum ezt hasonlóképpen gondolta, nem jelölte tagjait ilyen tisztségekre, a DK és a Párbeszéd viszont másképpen gondolta, és jelölt. Ezzel kitették magukat Kövér önkényének. Ha viszont így történt,

az összes ellenzéki frakciótól elvárható, hogy tegnap parlamenti és bizottsági tisztségekbe megválasztott tagjaik visszalépjenek ezekből a tisztségekből, amíg Kövér Varjut és társait nem jelöli, és az Országgyűlés meg nem választja a kérdéses tisztségbe.

Vajon megteszik-e? Vagy azt gondolják, hogy az embereket csak az infláció, a bérük és a nyugdíjuk érdekli,

demokráciakérdésekben nem érdemes konfliktust vállalni?

Ki velük?

Lázár János már néhány hónapja meghirdette egy interjúban, hogy ki kell szorítani a kiskereskedelemből a multikat, protekcionizmusra van szükség. Most ezt Nagy István földművelésügyi miniszter ismételte meg: szerinte „olyan mértékű nyereség képződik a szektorban, majd hagyja el ezt követően az országot, amit nem lehet annyiban hagyni”, és részük van a magas élelmiszerárakban is.

Csak hogy mindenki tudja, hogy miről van szó: a magyarok leginkább a Tescoban, az Auchanban, az Aldiban, a Lidlben, a Pennyben, a Sparban szerzik be az élelmiszert és napi cikkeket, a műszaki cikkek piacán a MediaMarkt a piacvezető, az építőanyagokat és barkácsárut ma leginkább az OBI, a Praktiker, a Bauhaus árulja.

Amikor 2010-ben megalakult a második Orbán-kormány, Orbán meghirdette a külföldi tőke kiszorítását

a bankrendszerből, az energetikából, a médiából és a kiskereskedelemből. Tíz év elteltével elégedetten állapította meg, hogy három területen sikerült a dolog: a bankrendszerben sikerült ötven százalék alá szorítani a külföldi tulajdont, az energetikából eltűnt a külföldi tőke, mindent visszavásároltak, és a médiában is radikálisan csökkent a külföldi tulajdon.

Jobb lett ettől a magyaroknak?

Attól biztos nem, hogy a magán-nyugdíjpénztárak államosításával szerzett pénz jelentős részét adósságcsökkentés helyett a külföldi tulajdonba került közműcégek visszavásárlásra költötték, és adóbevételekből is rengeteget költöttek erre.

A bankok „nemzeti” tulajdonba vétele lehetővé tette a fideszes nagyvállalkozók kétes üzleteinek finanszírozását, a bankolás azonban nem lett olcsóbb, sőt a tranzakciós illetéktől drágult.

Az energetika nemzeti kézbe vételétől sem lett olcsóbb az áram, a gáz, a híres-neves „rezsicsökkentés” egyszeri kampányakció volt, de amikor a világpiacon zuhantak az árak, Magyarországon nem csökkentek a tarifák. A külföldi médiatulajdonosok kivásárlása független lapok eltűnéséhez vezetett.

Vajon jó lenne nekünk, ha a kiskereskedelemben is sikerülne visszaszorítani a külföldieket?

Talán még emlékszünk, az élelmiszerek kiskereskedelméből először az egykori Csemege boltjait megvásárló Szuper nevű hálózatot és a kisebb boltokat megszerző belga Profit sikerült elkergetni, a boltokat nagyrészt a CBA, kisebb részben a Coop vette át, állami bankhitelekből. A bevezetőben felsorolt nagy multicégek nem a korábbi szocialista kiskereskedelem boltjait vették át, hanem zöldmezős beruházásokkal bővítették a magyar kiskereskedelem kapacitásait, így jöttek létre az új barkácsáruházak, így a Penny, a Lidl, az Aldi, a Spar, illetve a Tesco és Auchan, korábban a Cora hálózata.

Olyan áruválaszték és kereskedelmi kultúra jelent meg az országban, amelyért korábban legalább a Bécs melletti Shopping City Südig kellett utazni a magyaroknak.

A bútorpiacon megjelent az IKEA, majd a KIKA. Csak a rend kedvéért: ugyanez történt a többi volt szocialista országban, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Horvátországban vagy Romániában is. Minden magyar vásárló tudja, hogy összehasonlíthatatlanul gazdagabb választékot, jobb minőséget, olcsóbb árakat talál e hálózatok boltjaiban.

Dolgozóik pedig a kemény munkáért cserébe magasabb fizetéseket kapnak, mint korábban az állami kiskereskedelemben.

Az Orbán-rendszer persze mindent maga szeret ellenőrizni, kézben tartani, és zavarja, ha bármi olyasmi van jelen az országban, ami független az akaratától, amiből nem ő és kliensei gazdagodnak.

Az a gondolat, hogy a termelők és kereskedők versenyében a jobb teljesítmény dönt, és ennek a fogyasztó az első számú haszonélvezője, teljesen idegen tőlük.

Ez eddig evidencia, nincs benne semmi meglepő, tudtuk eddig is. Csakhogy az elmúlt napokban az derült ki, hogy nemcsak a Fidesztől, de az ellenzéktől is idegen ez. Már Lázár korábbi kijelentésére sem mondtak semmit az ellenzéki pártok, most pedig a földművelésügyi miniszter nyilatkozatára sem.

Amikor pedig az ATV-ben a műsorvezető azzal indította a beszélgetést Varju Lászlóval, hogy „az volt az érvelése korábban Lázár Jánosnak, és most az agrárminiszternek is, hogy egy ilyen változtatás, a nagyobb magyar arány például jót tenne abban, hogy az áringadozás is kivédhetőbb lenne, mert a piac így egyszerűbben lenne szabályozható, és a multik így nem vinnék ki a pénzt. Ennek első hallásra sok magyar örülne:

akkor olcsóbban tudnánk vásárolni, ha a magyar tulajdon lenne többségben”,

az ellenzék vezető gazdaságpolitikusa, a költségvetési bizottság elnöke így válaszolt: „Természetesen. De ugye azért ennek az interjúnak sok vonatkozása van. Én hadd kezdjem onnét, hogy úgy látom, hogy a jobboldal igen jelentős lelkiismeret-furdalással küzd, és szeretnének valamit tenni a faluért. Én ezt megértem, sőt támogatom is őket abban, hogy ilyenre sor kerüljön. Hiszen az elmúlt tíz évben nem tettek semmit érte. Sőt, ha azt mondom, harminc évvel ezelőtt a jobboldal tette tönkre a falvakat, és az elmúlt tíz évi teljesítményük után pedig valamire szükség van. Hogy az-e a legjobb, amire egyébként Lázár János készül, ami mögött én nem annyira, hogy azt mondjam, az aggodalmat látom, hanem inkább az irigységet, mert arra a forrásra, arra a jövedelemre is szemet vetettek a fideszesek, amit másoknál látnak”.

Ennyi. Az, hogy mi a jó a fogyasztónak, milyen szerepe van a versenynek abban, hogy megfizethető áron jusson jó minőséghez és gazdag választékhoz – elvégre a kiskereskedelemben ez a kérdés –, a válaszban, bármeddig idézném is, elő sem kerül.

A fideszes törekvés határozott elutasítása helyett „természetesen”, meg „ez-e a legjobb”. Merthogy a magyar ellenzék gondolkodásából és retorikájából a gazdaságpolitikai gondolkodás teljesen kiszorult, csak politikai verekedésben tudnak gondolkodni. Ha pedig mégis gazdasági kérdések kerülnek szóba, akkor az ellenzékiek ugyanolyan protekcionisták, ugyanolyan piac- és versenyellenesek, mint a Fidesz, ugyanúgy támadják a külföldi tőke jelenlétét.

Varju válaszol

Varju Lászlót kérdezték az ATV Startban. Olyan ügyekben is, amelyekben nem volt könnyű népszerűnek gondolt válaszokat adni.

A műsorvezető visszatért arra, hogy Vadai Ágnes arra kérdezett rá a miniszterelnöknél, hogy Magyarországra járnak magukat oltatni határon túli magyarok. Míg Gulyás Gergely múlt csütörtökön ezt tagadta, arra hivatkozva, hogy csak a magyar TAJ-számmal rendelkezők kapnak az országban oltást, a miniszterelnök viszont a Kossuth-rádióban azt mondta, hogy „a kormány 13 millió embernek elég vakcinát rendelt, azért, mert szerettek volna felkészülni arra, ha határon túl nem lesz elég vakcina, és így minden magyart be tudnak majd oltani”.

Varju válasza:

„Én azt gondolom, hogy minden magyar állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani, aki be akarja magának adatni, vagy élni akar a védőoltás lehetőségével.”

A műsorvezető újabb kérdésére: „Tehát nem ellenzik, hogy a határon túli magyarokat, a kettős állampolgárokat is oltassa a kormány?”, Varju megerősíti: „Én azt gondolom, hogy minden magyar állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani erre.”

Ezen a héten kerül az Országgyűlés elé az a törvényjavaslat, amely mentesíti a személyi jövedelemadó alól a 25 évnél fiatalabbak keresetét. Erre is rákérdezett az ATV műsorvezetője. Varju válasza:

„Nézze, az egészen biztos, hogy a fiatalok számára meglevő kedvezmények, azok mindig jól jönnek. Az, hogy a fiataloknak nem ez a fő problémája, mert nincs munkahelyük, nincs hol elhelyezkedni, az lesz az igazi probléma, és ezért ez szemfényvesztés. Ezért a frakciónk a döntését még megfontolja. De mindenképpen jó volna, hogyha a fiataloknak igazából tudnánk segíteni, és erre lesznek javaslataink is a vitában.”

A műsorvezető újabb kérdésére, hogy Varju inkább amellett lesz-e a frakcióülésen, hogy szavazzák meg, Varju válasza: „Én személyesen azt gondolom, hogy igen, ezt támogatni kell.”

Én magam ezen az oldalon mindkét ügyben leírtam már, hogy nem helyeslem, amit az Orbán-kormány csinál. Nem helyeslem a 25 éven aluliaknak adott kedvezményt, mert szerintem minden jövedelmet adóztatni kell, így a négy gyerekes anyák jövedelmét is, és a 25 éven aluli fiatalokét is, és ez alól legfeljebb a legalacsonyabb jövedelmek jelenthetnek kivételt, ahogy ez 2010 előtt történt, függetlenül nemtől, gyerekszámtól és életkortól.

Egyszerűen azért gondolom ezt, mert noha a polgárok, adófizetők, fogyasztók részéről elfogadható, ha örülnek minden adókedvezménynek, a politikusnak, kiváltképp, ha a költségvetési bizottság elnöke, mindig abból kell kiindulnia, hogy ha egyeseknek kedvezményt adunk, annak árát a többieknek kell megfizetniük.

Már ez a megfontolás is elegendő lenne annak megkérdőjelezéséhez, hogy vajon a magyar állam feladata-e, hogy a szomszéd országokban élők védőoltásáról gondolkodjék. Van a magyar államnak alkotmányos felelőssége a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok iránt, de ez – szerintem – arra vonatkozik, hogy hozzásegítsük őket magyar mivoltuk megőrzéséhez: magyar nyelvű oktatáshoz, magyar nyelvű kultúrához, az anyaországgal való kapcsolattartáshoz. Életük ama vonatkozásiban, amelyek nem magyar mivoltukból következnek, tehát gazdasági vállalkozásaikban, lakáshoz jutásukban, egészségügyi ellátásukban nincs a magyar államnak ilyen felelőssége. Ezért

a koronavírus elleni védőoltásukról sem a magyar államnak kell a magyar adófizetők adóbefizetéseinek terhére gondolkodnia.

Én tudom, hogy népszerűnek gondolt ügyekben nemet mondani ellenzéki politikusként nem könnyű. Az MSZP-frakció az Orbán-kormányok ilyen lépéseire rendszeresen igent mondott az elmúlt immár több mint tíz évben: támogatták a „rezsicsökkentést”, támogatták a családi adókedvezményt, támogatták a kettős állampolgárságot, támogatták a nők 40 szolgálati év utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét.

A DK-t többek között éppen az különböztette meg az MSZP-től, hogy volt bátorsága nemet mondani a Fidesz törvényjavaslataira olyan ügyekben is, amelyekben a többi ellenzéki párt a Fidesz mellé állt.

Varju válaszai most mást mutatnak.

A műsorvezető arra is rákérdezett, hogy Kálmán Olga, aki ma a DK politikusa, elnökségi tagja, elmondta a napokban, hogy a Szputnyik V vakcinával oltatta be magát, miközben a DK helyteleníti az Európai Gyógyszerügynökség által nem jóváhagyott vakcinák alkalmazását az országban. Varju szerint „… mindenkinek a személyes ügye, és el kell döntenie, hogy melyikkel mit tart fontosabbnak, vagy mit tart elsődlegesnek. (…)

Én azt gondolom továbbra is, hogy az egy nagyon fontos és a magyar emberek számára elérhetővé vált korábban akár a Pfizertől, akár más gyógyszergyáraktól elérhető vakcina.

Mivel a magyar kormány nem tett eleget annak, hogy a rendelkezésére álló gyógyszert behozza Magyarországra, helyette mással próbált kísérletezni, én azt gondolom, hogy továbbra is helyes, és követeljük azt, hogy a magyar kormány hozza be végre, és adja be az embereknek, és adja meg azt a lehetőséget, hogy Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott védőoltással oltathassák be magukat.

” Ebben az esetben nehéz dilemmával kerülünk szembe, amelyre Varju nem adott egyértelmű választ, amit meg tudok érteni. Erre a kérdésre egy külön jegyzetben térek vissza.

Segítség a IV. kerületnek

0

Ma az Újpesti Önkormányzat Szociális Intézményébe vitt Varju László, a DK országgyűlési képviselője maszkokat és védőruhákat. A csomagokat Déri Tibor polgármester  (Momentum) és Kanász-Nagy Máté alpolgármester (LMP) vette át.
“Jó szívvel vittük és jó helyre került.” – mondta Varjú László az átadáskor – örülünk, hogy segíthettünk – fejezte be mondandóját a DK-s képviselő.

Felfüggesztették Varju mentelmi jogát – van, akiét 2008 óta se

A parlamenti kétharmad felfüggesztette Varju László (DK) mentelmi jogát választási bűntett gyanúja alapján. Volt már mostanában fideszes képviselő elleni felfüggesztés is, de van olyan, Simon Miklós, aki 2004 óta az immunitás mögé bújhat.

Az országgyűlés kétharmados többsége hétfőn felfüggesztette a DK-s Varju László mentelmi jogát, akit választás rendje elleni bűntettel gyanúsítanak. A mentelmi jog felfüggesztését  a legfőbb ügyész indítványozta. Az ügyészség gyanúja szerint Varju László a tavalyi országgyűlési választás előtt pénzt ígért egy függetlenként induló jelöltnek azért, hogy visszalépjen a javára, de ezt az illető elutasította.  Ez a független jelölt egyébként az MSZP-ből időközben kilépett Horváh Imre volt, aki 2014 őszén az elhunyt Kiss Péter újpesti körzetében időközi választáson jutott be a parlamentbe. Tavaly már függetlenként akart indulni, és a gyanú szerint erről akarta lebeszélni Varju, pénz fejében.

Volt mostanában fideszes képviselő is, akinek mentelmi jogát felfüggesztették

– ennél sokkal súlyosabb ügyben. Simonka Györgyről van szó, akinek védettségét szintén megszavazta a kétharmad. Augusztusban aztán a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. Több milliárdos gazdasági bűncselekménnyel vádolják őket.

Sőt, szeptemberben Mengyi Roland (Voldemortot) szintén

fideszes volt képviselőt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték

különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt, jogerősen.

Ezek mind olyan esetek, amelyekre érvényes az 1990-ben kimondott kötelezettség, hogy

közvádas ügyben a parlament kiadja a képviselőket a hatóságnak.

Van azonban egy olyan ügy, amelyben – minden látható ok nélkül – 11 éve védi emberét a Fidesz. A nyírségi képviselőről, Simon Miklósról van szó. Ellene az akkori legfőbb ügyész, Kovács Tamás nyújtott be indítványt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

Az indítvány szerint

Simon mint Nyírbogát polgármestere még 2002-ben

egy költségvetési támogatással megvalósuló beruházás kivitelezésére egy helyi egyéni vállalkozóval, egyben önkormányzati képviselővel kötött szerződést, aki a munka elvégzése után olyan tételeket is kiszámlázott, melyeket nem ő, hanem az önkormányzat által foglalkoztatott és fizetett közhasznú munkások végeztek el. Nyírmihálydi és Nyírbogát önkormányzata úgy pályázott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, hogy egyik sem rendelkezett az előírt önerővel. Nyírbogát ezt az önerőt biztosította közmunkásokkal. A belvízelvezetési támogatáshoz a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási létesítményeket kellett volna korszerűsíteni, de ez nem történt meg.

Az ő esetében azonban 2008-ban az Országgyűlés, a mentelmi bizottság hasonló tartalmú határozati javaslata alapján, nem függesztette fel Simon mentelmi jogát. A bizottság nem kormánypárti tagjai úgy látták, nem szükséges, hogy bíróság döntsön a Simon elleni vádakról, ezért mind a négyen tartózkodtak. A paritásos bizottság négy kormánypárti igen szavazata ezzel kevés volt ahhoz, hogy a határozati javaslat Simon mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza.

A parlamenti szavazáson aztán nem jött össze a kétharmados többség, pedig a mentelmi jog felfüggesztése mellett szavazott – az MSZP és az SZDSZ képviselői mellett – a teljes MDF-frakció is, de a Fidesz-KDNP szavazatai blokkolni tudták Simon kiadását. Az akkori tudósításokból kiderül, hogy

a Fidesz valamiért kiemelten fontosnak tartotta Simon „megtartását”,

ezért a szavazáson részt vett a teljes pártvezetés: Orbán Viktor, Áder János és Kövér László is a nem gombot nyomta meg. (Biztos ami biztos, Simon is szavazott, saját maga mellett.)

Simon tehát azóta is nyugodtan képviselősködik, tudva, hogy „érinthetetlen”. Időközben már minden egykori társát jogerősen elítélték.

Csak színesíti a politikus életrajzát, hogy 2014-ben – amikor a törvény megváltozása miatt le kellett mondania a faluvezetésről – utódja vaskos, mintegy ötmilliós – polgármesteri „lelépési pénzt” és szabadságmegváltást – juttatást szavaztatott meg neki, előbbit törvénytelenül, mert újraválasztották. Az utód történetesen a felesége. A botrány hatására ezt a pénzt Simon 2015-ben visszafizette, de nem feledkeztek meg róla végképp: 2016-ban

díszpolgári címmel ajándékozták meg.

És ha már választási bűncselekmény. Simon Miklós nyírbátori választókerületében a tavalyi választáson a rendőrség eljárást indított amiatt, hogy MSZP-sek szerint valakik készpénzért próbáltak szavazatokat vásárolni a Fidesz számára. Az illetőket tetten érték, és feljelentést tettek ellenük. Továbbiakról nincs hír.

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 6. – Tudósítás a másik valóságból

0

Miután kikerült egy videó Varju László és a fegyveres biztonsági őrök összecsapásáról, az M1 csatorna híradójából megtudhattuk (29.38-tól), hogy nincs abban semmi új, az látszik, hogy a DK parlamenti képviselője támad a biztonsági őrökre. Az Origóból és a Magyar Hírlapból pedig megtudhatjuk, hogy teljes kudarc volt az ellenzéki tüntike.

Varju László támad

A DK-s politikus órákat töltött az épületben, közben folyamatosan provokálta az őröket. A képeken semmi más nem történik, mint amit eddig is mutattunk: Varju László támad, az őrök pedig próbálják végezni a munkájukat. Mivel többször is megpróbálta megzavarni az üzem működését és a televízió élő adását, az őrök feladata az volt, hogy kivigyék az épületből. Ehhez Varju Lászlónak lábra kellett volna állnia, erre azonban nem volt hajlandó, helyette dulakodni kezdett. Többször is próbálta elgáncsolni az őröket. (M1: Nem verték meg Varju Lászlót az MTVA székházában)

Bukás volt az ellenzék tüntikéje

Bár a mai tüntetésbe mindent beleadtak az ellenzéki pártok, és az őket támogató balliberális propagandamédia – hetek óta hirdették, megmozgatták minden megmaradt szimpatizánsukat –, mégsem sikerült sem nagy tömeget, sem forradalmi hangulatot teremteni a demonstráción.

Pedig a teljes ellenzék, a Jobbiktól Gyurcsány pártjáig mind felvonult és képviseltette magát. Az egészet pedig – ahogy leleplező írásainkból kiderült – a Soros Györgyhöz köthető szervezetek irányították. Az utcára vonulók között végig látszott a fásultság, egy részük már a beszédek közben elkezdett szivárogni, majd röviddel az esemény hivatalos végét követően már mindenki hazament. Ez egyértelműen az ellenzék óriási kudarca. Viszont egy dolog innentől kezdve teljesen nyilvánvalóvá vált: a sorosista ellenzék már minden álca és palástolás nélkül egy masszává olvadt, nem jelent sem Gyurcsány, sem a jobbikosok múltja visszatartó erőt.

Nyugodtan kijelenthető, hogy óriási bukás volt az ellenzék számára a tegnapi nap. (Origo: Mindenki a tüntikézők zagyva transzparensén nevet)

Még az ellenzék hívet sem nagyon érdekelte a tüntetés

Hiába szervezkedett a Soros-média, harsogták szimpatizánsaiknak a baloldali pártok, hogy ma aztán tényleg mindenki menjen tüntetni, mert különben a kormány oldalán állók azt fogják hinni, hogy lankadt a kitartás, nem sikerült túl nagy tömeget felvonultatni a Hősök terén, és a Parlamenthez érve sem duzzadt fel a tábor.

Kijelenthetjük, az ünnepek előtti hangulat megváltozott. A “nagy összefogás” forradalmat egyértelműen nem hoz, ha azt nem számítjuk annak, hogy LMP-s, DK-s, Jobbikos, Momentumos, kutyás egymás mellett sétált a szemerkélő esőben. Ott lobogott a kommunista emlékeket idéző sztrájkos zászló a Jobbikossal, a liberális a DK-ssal, persze voltak a Soros-egyetemre utaló CEU-s kitűzők és árpádsávos zászlókat is lehetett látni, de mondhatnánk, hogy még az ellenzéknek is inkább csak az apraja mint nagyja volt a helyszínen. (Magyar Hírlap: Kudarcba fulladt az sorosista seregszemle)

Eltitkolt videófelvétel Varju László képviselő bántalmazásáról az MTVA székházában

1

A közmédia egyik operatőre vette fel a jelenetet. A videón látszik, hogy egyszerre öt biztonsági őr próbálja Varjut erőszakkal kivinni az épületből, miközben ő teljes erejéből ellenáll.

A közmédiában természetesen eddig is megvolt a teljes felvétel, de csak annyit hoztak belőle nyilvánosságra, hogy a képviselő egyedül fetreng. Most a teljes felvétel eljutott a 444 portálhoz, amely annak egy rövidre vágott, a lényeget összefoglaló változatát is közzé tette:

Ez pedig a teljes, 16 perces felvétel:

A fideszes média eddig azon gúnyolódott, hogy Varju – meg a többi ellenzéki képviselő – csak bohóckodott, színészkedett és ehhez azt az általuk megvágott felvételt is felhasználták, amelyen csak a földön fetrengés látszik. Pedig Varju komoly bordasérüléseket is szenvedett, így aznap este mentőautó vitte el a Kunigunda útjáról.

Hát ennyit arról, hogy a hatalom fegyveres biztonsági őröket vetett be ellenzéki képviselők ellen, akik csak a tüntetők követeléseinek ismertetését akarták elérni a közpénzből működő “királyi” tévében. No meg arról, hogyan is működik ma ez a hazugsággyár.

Sorsdöntő nap?

A tegnap és ma Budapesten lezajlott események ismertetése előtt hangsúlyoznunk kell: a legfontosabb az, bárki bármit is mondjon később, hogy nem lehet tehát valamiféle ellenzéki 2006-nak beállítani a tiltakozó demonstrációkat: a tüntetők részéről minimális erőszak volt tapasztalható, a rendőrség is takarékoskodott a könnygázzal.

Erőszak azonban mégis volt: az MTVA biztonsági szolgálata alkalmazta, fegyvertelen és békésen viselkedő országgyűlési képviselők ellen. De lássuk sorjában, mi történt.

Csábító volna percről percre beszámolni a történtekről, de terjedelmi okok miatt egyszerűen lehetetlen, próbáljuk inkább kivonatolni az eseményeket. Minden úgy kezdődött, hogy tegnap délután háromkor a Hősök terén elindult a „Boldog karácsonyt, miniszterelnök úr” elnevezésű tiltakozás. Ezt leginkább az elismert ellenzéki pártok hirdették meg, tehát az MSZP, a DK, az LMP, valamiért a Jobbik is közéjük számítja magát… de részt vettek rajta Parlamenten kívüli erők is. A Hősök teréről különösebb rendbontás nélkül vonult a sok ezres – a Reuters tízezer résztvevőről számol be – tömeg az Alkotmány utcába, ahol is a felszólalók szép és igen okos beszédekben fejtették ki ellenvéleményüket a kormány által hozott két új, vérlázító törvény kapcsán, sürgették a közös fellépést ellenük, elmondták: mindenkinek elege van. Ezekről a beszédekről illenék tudósítani, de az utánuk következő tettek sokkal többet mondtak minden szónoki teljesítménynél. Mikor a rendezvény hivatalosan is véget ért, a szervezők felszólították a tömeget, menjenek békével haza, ők el is indultak, csak épp nem haza, hanem az MTVA Kunigunda utcai székházához.

Éspedig azzal a céllal, hogy részint tiltakozzanak az állandó, agymosó kormánypropaganda ellen, szót emeljenek a sajtószabadság érdekében és végül, de nagyon nem utolsósorban, hogy beolvastassák öt pontból álló petíciójukat. Lássuk ezt az öt pontot!

Követelik:

  • a rabszolgatörvény azonnali visszavonását,
  • kevesebb rendőri túlórát,
  • a fideszes (közigazgatási) bíróságok megszüntetését,
  • a csatlakozást az Európai Ügyészséghez,
  • és a független közmédiát.

Rövid, pontos összegzése az aktuális problémáinknak: és nagyon sokat jelent, hogy nem feledkeztek meg benne a közigazgatási bíróságok ügyéről sem.

Nos: ezt a petíciót, ezt a pár sort nem lehetett beolvasni a köztelevízióban mostanáig sem. Nem és nem.

De vegyük csak sorjában az eseményeket. A vonuló tömeg út közben megrongált, vagyis letépett több nemzeti konzultációs plakátot, a rendőrség kameráinak kereszttüzében, és mire a Kunigunda utcába ért – legalább nyolc kilométeres séta! – hatalmas rendőri jelenlét várta őket. Ez arra mutat, hogy a rendvédelmi szerveket nem érhette nagy meglepetésként az odavonulásuk, bár arra is utalhat, hogy a motorizált rendőri egységek sokkal gyorsabban haladnak, mint egy gyalogos tömeg.

Mindenképpen, mikor mindenki odaért, Fekete-Győr András felült egy tüntetőtársa nyakába, és beszédet mondott:

„Itt vagyunk a Kunigunda úton, ahova 2006 után a köztévét és a közrádiót rakták, hogy ne lehessen megközelíteni. Mi most itt vagyunk. Ezekben a pillanatokban Orbán Viktor tévéje hazudik. Azt mondják rólunk, csőcselék vagyunk. Azt mondják rólunk antikeresztények vagyunk, hogy nem dolgozunk…” – majd ismertette az öt pontot.

Ezek után jelentette be Hadházy Ákos képviselő, hogy az atrocitások elkerülése érdekében a tömegben jelen lévő országgyűlési képviselők fogják bevinni a petíciót az épületbe, őket ugyanis be kell engedni: hiszen az MTVA székháza középület, a törvény biztosítja a bejutásukat.

Bejutni sikerült is nekik, és azonnal találkoztak az este és éjszaka másik főszereplőjével, aki Darth Vadert alakította ez alkalommal: az MTVA biztonsági főnökével. Rögtön az első kérése az volt, hogy kapcsolják ki a telefonjaik kameráját, bizonyos „belső szabályzat értelmében”. Ennek a kérésnek nem tettek eleget, így a nagyközönség majdnem folyamatosan láthatta és hallhatta az eseményeket, főként Szél Bernadett közvetítésében.

Kint közben volt némi nyomakodás, a rendőrség egy esetben könnygázt is alkalmazott, de ennél több összeütközés nem történt, már itt is megbicsaklana bármilyen 2006-os párhuzam. Itt senki nem ostromolt semmit, ellenben az épületbe bejutott képviselőcsoport megtapasztalhatta, mit érezhetett Alice Csodaországban.

Elsősorban hírszerkesztőt kerestek, azonban az említett biztonsági vezető közölte velük: „Nem áll módomban segíteni, hogy egy szerkesztővel egyeztessenek, és ezt a petíciót beolvassák.” Nos, ha nem áll módjában segíteni, megkeresik segítség nélkül, mondták a honanyák és honatyák, aztán elindultak a túlzás nélkül óriási székházban. Szerkesztőre nem bukkantak – annak ellenére, hogy az adás közben folyamatosan zajlott, de nem történt említés benne az ablakuk előtt zajló tüntetésről, ellenben a sporthíreket és az időjárásjelentést sosem tapasztalt részletességgel ismertették, nem is szólva teljesen indifferens politikai beszélgetésekről – egy stábot viszont találtak, akiknek a kamerája előtt Hadházy felolvasta az öt pontot, ám ez a felvétel nem került adásba.

Közben eleinte még ki-kimentek a tömeghez beszámolni arról, hol tartanak, ez később abbamaradt – túl nehéz lett volna visszajutniuk a székházba. Ekkor írta ki Hadházy Ákos Facebook-falára:

„Nem hagyott más lehetőséget az MTVA: mi maradunk, holnapra pedig újabb tüntetést szervezünk.”

Maradtak, ám az események újabb fordulatot vettek: megint előkerült a biztonsági főnök, aki az MTVA rendeltetésszerű működésének megzavarásával vádolta őket. Holott csak illetékest kerestek, akivel tárgyalhatnának, egészen reggelig. Ekkor jutott el Hadházy Ákos Pap Dániel vezérigazgató ajtajához, megpróbált bejutni és ekkor verték meg majd dobták ki a székházból.

Munkáját végző országgyűlési képviselőt vertek tehát a biztonságiak ma reggel. És Hadházy csak az első volt!

A még bent maradt képviselők ugyanis rábukkantak egy állítólag működő stúdióra, ami előtt azonban fegyveres őrök álltak. Itt ordibálás és káosz tört ki, majd az MSZP képviselőjét, Bangóné Borbély Ildikót öt biztonsági támadta meg és vitte a földre. Közben annyira megnehezedett a bejutás az épületbe – hiszen a biztonságiak minden kaput lezártak a főbejárat kivételével – hogy maguk az alkalmazottak sem képesek mindannyian és zökkenőmentesen bejutni, a mai adás érdekesen fog kinézni. Lehet, hogy el is marad, mert a dolgozókat csoportosan hazaengedik.

Az épületben leállították a felvonókat is, hogy senki se juthasson el a híradós szintig.

Kunhalmi Ágnes egy dulakodás során térdre esett, most bekötött lábbal nyilatkozik, Oláh Lajos a rendőrséget riadóztatta telefonon, miután Varju Lászlót leteperték a folyosón a biztonsági őrök. A rendőrség azonban nem jut be az épületbe, ugyanis őket sem engedik be a biztonságiak. Mintegy 30-40 fegyveres és körülbelül 20 fegyvertelen biztonsági őrről van szó, ennyien lehetnek az épületben.

A rendőrség erősítést kért, ugyanis az őrség egyértelműen bűncselekményeket követ el, méghozzá sorozatosan.

Az MTVA az Országos Sajtószolgálaton keresztül a következőket tette közzé:

„Országgyűlési képviselői jogaikra hivatkozva léptek be az MTVA épületébe vasárnap este ellenzéki politikusok, élükön Hadházy Ákossal. A volt LMP-s, most független képviselő először azt mondta információt akarnak kérni, majd azt hangoztatta, hogy be kell őket engedni a szerkesztőségbe, mert élőben akarják elmondani nyilatkozatukat. Az MTVA biztonságért felelős vezetője felhívta az ellenzéki politikusok figyelmét arra, hogy az a joguk, hogy beléphetnek az intézménybe nem egyenlő azzal, hogy zavarhatják az ott folyó munkát. A biztonsági vezető többször is figyelmeztette a politikusokat arra, hogy az MTVA közérdekű üzem, így nem léphetnek be sem a stúdióba sem a szerkesztőségekbe.

Az ellenzéki politikusok azzal próbálták megzsarolni az MTVA – t, hogy amennyiben nem teljesül a kívánságuk, akkor majd “bejön” az utcáról több ezer dühös ember. Mindeközben az utcán kövekkel, üvegekkel dobálták a rendőröket, egyiküket csaknem felgyújtották.

A politikusok az egész éjszakát az MTVA gyártóbázisán töltötték, hamis tűzriadót csináltak, ajtókat nyitogattak igyekeztek bejutni az elzárt területre. Végül a műsorelőkészítés egyik helyiségében éjszakáztak, mindezt közvetítették a közösségi médiában. Több alkalommal kilátásba helyezték, hogy a tiltás ellenére is be kívánnak menni a stúdiókba.

Az országgyűlési képviselők mandátumából eredő jogon való túlterjeszkedés miatt az MTVA feljelentést is tett a rendőrségen. Reggel aztán a képviselők ismét megpróbáltak bemenni a munkaterületekre. Rendszeresen zaklatták az MTVA munkatársait, a folyosókon kergették a dolgozni érkezőket. Hadházy Ákos megpróbált egy lépcső korlátján átmászva üzemi területre behatolni. A biztonságiak figyelmeztették, felszólították, de nem állt el szándékától, végül a belekapaszkodó Szél Bernadettel együtt eltávolították az épületből.

A képviselők viselkedése, fenyegető magatartása félelmet keltett a közmédia munkavállalóiban. Folyamatos igaztalan vádaskodásaikkal, csúsztatásaikkal megpróbálták lejáratni az intézményt.”

És még mindig nem szakadt rá a födém az MTVA vezetőségére, talán a bent lévő, tiltakozó képviselőkre való tekintettel.

Idáig tart az események krónikája pillanatnyilag, próbáljuk meg összegezni, mit tudunk.

  1. A kormánymédia elutasította egy petíció felolvasását, melynek pusztán annyi lett volna a célja, hogy ismertesse a kormánykritikus erők véleményét és követeléseit.
  2. Nem, azaz nem zajlott ostrom, ellenben volt brutális erőszak épületen belül, méghozzá országgyűlési képviselők ellen, akik kötelességüket tették.
  3. Az események ilyetén alakulása mindenképpen a lehető legsúlyosabb kárt okozza a kormánynak, mely vitára képtelennek mutatkozott és megsértette a magyar törvényeket is a fegyveres biztonsági őrök bevetésével. A Ligetben történt atrocitásokkal ellentétben a biztonságiak most nem számíthatnak a rendőrség segítségére vagy félrenézésére: most a rendvédelmi szervekkel is szembekerültek.
  4. A történteknek csakis olyan mértékű bizalomvesztés lehet a politikai hozadéka, amely a kormány bukásával jár előbb vagy inkább utóbb: a választók nem fognak olyanokra szavazni, akiket senki más véleménye nem érdekel, így az övék sem.
  5. Előreláthatóan sosem látott mértékű rágalomhadjárat indul majd a kormánysajtóban minden és mindenki ellen, aki ellenzéki, vagy azzal gyanúsítható. A helyzet tovább romlik, nem tudni, meddig még.
  6. Sok múlik a rendőri és igazságügyi szervek hozzáállásán a közeljövőben: a helyzetet az ő fellépésük döntheti el, hiszen legrosszabb esetben sor kerülhet tömeges letartóztatások elrendelésére is.
  7. Nem túl valószínű azonban Orbán Viktor részéről az erdogani recept alkalmazása, tehát az, hogy puccskísérletnek nevezze az eseményeket és vaskézzel letörjön minden mozgolódást, ugyanis ahhoz erős hadseregre és karhatalomra van szükség, mellyel nem bír.
  8. A kormány most kéne visszavonja a két törvényt, akár a téli ünnepek békéjére való tekintettel, és így megúszhatnák az azonnali krízist – a bizalomvesztés azonban már elkerülhetetlen.

Nem tudjuk megállapítani, pontosan mire számíthatunk, de az bizonyos, hogy a mostani eseményeknek nagyon komoly hatása lesz a közelebbi és távolabbi jövőnkre egyaránt, így bölcs lenne, ha mindenki komolyan, felelősen, ép esze és lelkiismerete szerint cselekedne ezekben az időkben.

Kérem, itt tartunk. Folyamatosan követjük az eseményeket és minden fejleményről beszámolunk.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK