Kezdőlap Címkék Varga Mihály

Címke: Varga Mihály

Fidesz-kongresszus: Rogán Soros-birodalomról beszélt

Rogán Antal szerint olyan is van, hogy „Soros-média”, és örült a Népszabadság bezárásának.

A kongresszus korábbi eseményeiről itt, itt és itt olvashat.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter viccel próbálta kezdeni beszédét, de nem aratott sikert. Ezután szinte végig Soros György nem létező tervéről és hálózatáról beszélt.

Szerinte az igazi ellenség a határon túlról fenyeget,

a Soros-birodalom “mindennel szembemegy, ami nekünk szent és fontos, és a rombolást tűzte ki célul”. Azt állította, hogy „Soros médiája” nem beszél az európai terrorhullámról, tagadja a „no-go zónák” létét. Szerinte “Soros-birodalom hadosztályaival” szemben bátornak kell lenni, és együtt kell elvégezni a munkát. Azt ígérte, hogy ehhez „hétről-hétre” szállítani fogják a muníciót.

Beszélt a Jobbikról is: megkérdezte, mikor indítanak kamiont a Pride-on, és hogy Vona Gábor mikor szólítja fel a tagságot, hogy szavazzanak Gyurcsány Ferencre. Azt is mondta, hogy

örült a Népszabadság megszüntetésének.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy célokra van szükség a sikerességhez, és

„az országot nem lehet úgy irányítani, mint egy részvénytársaságot”.

Szerinte a kormány a legversenyképesebb országot akarja felépíteni. Azt is mondta, hogy az ország csődben volt, de mára megbecsült lett.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Németh Szilárd szerint az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel, és „szétesett, mint a Riga-lánc.” Ő is sorosozott egyet, szerinte Soros György „benyújtotta a tervét”, Simicska Lajos pedig „felvásárolta a Jobbikot”, a baloldalon meg „mindenki Gyurcsány kottájából játszik”.

Utána Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a vizes világbajnokság sikeres megrendezéséről beszélt.

Egy jó hír a hétvégére

0

Jó hír a magyar gazdaságpolitika irányítóinak: a három nagy hitelminősítő közül immár a második is az eddigi stabilról pozitívra módosította a magyar államadósságot. A Fitch mostani lépésének az indokai között szerepel, hogy az idei zsinórban a hatodik olyan év lesz, amikor csökken a magyar államadósság.

A hosszú lejáratú, mind devizában, mind forintban denominált magyar államkötvények kilátásainak javítása arra utal, hogy lehetőség látszik a felminősítésre. Jelenleg a magyar államadósság besorolása BBB mínusz, ami már befektetésre ajánlott kategória, és a többi között az a haszna, hogy

a magyar államot jó adósnak tartják a nemzetközi pénzpiacokon,

és elvben olcsóbban tud hitelhez jutni. Immár mind a három nagy hitelminősítőnél ebbe a kategóriába tartozik Magyarország: a Standard & Poor’s-nál is pozitív kilátással, a Moody’-snál azonban csak stabillal.

Az idén már nem várható változás – legalábbis az előre meghirdetett program nem tartalmaz magyar felülvizsgálatot (attól meg mentsen meg minket az ég, hogy hirtelen, programon kívül kerüljön napirendre a magyar államadósság, hiszen az valami nagy buktát feltételezne, amire szerencsére semmi jel nem utal).

Ami a Fitch mostani döntését illeti: a hitelminősítő értékelése a többi között azt hangsúlyozza, hogy a várakozás szerint a GDP-hez mért magyar államadósság-ráta az idei esztendő végére 72 százalékra csökken az egy évvel korábbi 74 százalékról. A cég előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság-ráta 2019-re 69 százalékig mérséklődik. A Fitch ugyanakkor megjegyzi, hogy

az általa “BBB” kategóriásként nyilvántartott többi szuverén adós mediánértéke 42 százalék

– idézi az MTI londoni tudósítója. A külföldi befektetők augusztusban az államadósság 38 százalékát birtokolták a 2014-ben mért 56 százalék helyett. Emellett markánsan javult a magyar gazdaság nettó külső adóspozíciója (NXD) is.

Megjegyzendő, hogy a a Fitch nem vette figyelembe az Európai Unió és Magyarország közötti, az Eximbankot érintő elszámolási vitát. Pedig mint a FüHü is megírta, nehézségeket okozhat a kormány, de a gazdaság egésze számára is, hogy az Eurostat javaslatára az EU intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) javasolta a magyar Eximbank kormányzati szektorba sorolását. Ez annyit jelent, hogy az ott felmerülő tételek beletartoznak a költségvetés egészébe, és így az államadósság 74 helyett akár 76 százalékpontra is emelkedne.

A Fitch megítélése szerint a választásokhoz köthető nagyobb költségvetési elcsúszások kockázata korlátozott, tekintettel az erőteljes makrogazdasági környezetre és a kormánypárt jelentős politikai támogatottságára.

A felmérések a Fidesz választási győzelmére utalnak, és ez gazdaságpolitikai folyamatosságot jelentene a választások utáni időszakban. A Fidesz előnyére szolgál a kedvező gazdasági környezet és az ellenzék gyengesége is.

Magyarország és az EU között ugyanakkor feszültségek vannak, és ha az Európai Unióval fennálló viszony komoly mértékben romlana, annak potenciálisan kedvezőtlen következményei lehetnének a gazdaság kilátásaira és közfinanszírozásra közép- és hosszú távon – áll a Fitch elemzésében.

Fotó: Wikimedia Commons

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sietett közleményt kiadni, amelyben azt írja: Magyarország jó úton jár, és ezt a piaci szereplők, az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek mellett már a hitelminősítők is megerősítik. Rendkívül kedvező, hogy az államadósság hét éve csökken, az éves deficit pedig 2 százalék körüli és – mint a hitelminősítő is kiemelte – a foglalkoztatás is bővül, áll a közleményben.

Kihasználatlan munkaerőpotenciál Magyarországon

„Magyarországon gyors ütemben szükséges javítani a munkaerő rendelkezésre állásán és képzettségén” – ebben egyetértés volt a Nemzeti Versenyképességi Tanács napokban tartott ülésén. Nem véletlenül: Magyarországon a 25-64 éves korcsoportban a munkaerő rendelkezésre állása csak 37,4 pontos a százas skálán, ami 130 ország közül a 123. helyre elegendő, az oktatási rendszer minősége pedig 32,4 pontos, ezzel  a 105.-ek vagyunk. Van, min javítanunk!

Mindezt a World Economic Forum közelmúltban napvilágot, a humán tőkével foglalkozó jelentéséből lehet kibogarászni.

Fotó: Wikimedia Commons

A Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után az is elhangzott, hogy az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők elhelyezkedése komoly nehézségekbe ütközik, s problémát jelent, hogy a vállalatok méretüktől függően eltérő szempontok mentén képzik a jelentkezőket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter  a szakértői véleményeket összegezve elmondta: jelentősen emelni kell a szakképzés színvonalát, egyszerűbbé és átláthatóbbá kell tenni a képzési támogatásban részesülő vállalatok számára előírt elvárásokat.

Milyen a magyar munkaerő?

Miközben pár évvel ezelőtt még azt lehetett hallani, hogy mennyire kvalifikált a magyar munkaerő, az elmúlt esztendőkben egyre erősödnek azok a hangok, amelyek szerint nem csak hogy hiány van a minőségi magyar munkaerőből, de ráadásul az a munkaerő nem is annyira minőségi.

Hol az igazság?

Egyáltalán, hogyan lehet objektíven, vagy legalábbis a lehető legtárgyilagosabban mérni egy adott ország humán tőkéjének a fejlettségét?

Erre tesz kísérletet a World Economic Forum által kidolgozott komplex mutató, a Global Human Capital index, amelynek előnye, hogy nem állandóként, hanem mozgásban levőként kezeli a humán tőkét, ami alatt a következő értendő:

„az emberek tudása és képességei, amelyek révén képesek értékteremtése a globális gazdasági rendszerben”.

Globális eredmények

A jelentés arra a következtetésre jut, hogy globálisan a humán tőkének csak a 62 százalékát sikerül megfelelően (fel)fejleszteni és így kiaknázni a benne rejlő potenciált. Ez lefordítva annyit jelent, hogy a potenciál 38 százaléka parlagon hever. Minél nagyobb százalékban használja ki a humán tőkéjét egy ország, annál egyértelműbb, hogy hosszú távon és távra törekszik az oktatás-képzés-átképzés-továbbképzés, az egész életen át tartó tanulás középpontba állítására, és arra, hogy olyan képességek, készségek, tudás birtokában lévő munkaerő kialakulásához járuljon hozzá, amely képes megfelelni a legmagasabb követelményeknek is, mégpedig a gazdasági ágazatok széles spektrumában. Nem meglepő módon ezek az országok gazdag, de  méret nem számít: az első tízben vannak kis európai országok (a világelső Norvégia, a 2. Finnország és a 3. Svájc) éppen úgy, mint nagyok (a 4. USA vagy a 6. Németország).

Forrás: The Global Human Capital Report 2017

A magyar teljesítmény

A fentiek tükrében nem mondható véletlennek Magyarország pontszáma. Ugyanis az elmúlt időszakban nálunk rossz irányba mentek a dolgok a munkaerő terén: az olcsó munkaerőre helyeződött a hangsúly, aminek a képzése is viszonylag olcsó.

Ráadásul a szakképzés helyzete sem nevezhető a legjobbnak, miként az iránya sem

Ha a legnagyobb jóindulattal szeretnénk fogalmazni, akkor azt mondanánk, hogy szakbarbárok, de ha nyersebben, akkor azt, hogy  a dolgokat kevésbé átlátó „robotok” képzése irányába megy az ország.

Magyarország teljesítményére a jelentés alapján a legjobban illő jelző az, hogy „vegyes”: a 130 vizsgált ország között eredménye alapján a 39. helyen áll, ami tisztes eredmény, ám teszi ezt úgy, hogy a humán tőkéjének a 33,6 százalékát hagyja elveszni,  csupán 66,4 százalékát használja ki. A részeredmények között van ahol befért a magyar eredmény a legjobb tízbe, ám van, ahol az utolsó tízbe került.

Ami külön hervasztó, hogy a volt szocialista országok közül a magyar teljesítmény gyengének mondható – amint az a fenti táblázatból is látható.

A vizsgált területek

Négy fő területen és öt korcsoportban vizsgálták a komplex mutató összeállítói a humán tőkét. Egyrészt górcső alá vették a „kapacitást”, azaz  generációkon átívelő végzettségi szint szerinti állományt; a „bevethetőséget”: a munka során gyűjtött képességek alkalmazhatóságát; a „fejlesztést”, azaz a képzési, tovább- és átképzési kapacitást; s végül, de nem utolsósorban a „know-how” almutatót, ami nem más, mint az elsajátított képességek, ismertek mélysége, használhatósága a munkában.

Nyugdíjprémiummal kényeztetik az időseket

0

Novemberben nyugdíjprémiumot is küld a kormány, együtt a tényleges inflációval korrigált visszamenőlegesen korrigált nyugdíjjal. Húsz-harmincezer forint is összejöhet egy összegben.

A gazdaság jó teljesítményének köszönhetően az idén először nyílik lehetőség az idősek számára nyugdíjprémium kifizetésére – közölte Varga Mihály egy idősotthonban az MTI-vel.

Varga Mihály elmondta: idén nemcsak nyugdíjkorrekció lesz, hanem először nyílik lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére. Az inflációs kiigazítás amiatt válik időszerűvé, hogy erre az évre 1,6 százalékkal emelték a nyugdíjat, holott az átlagos drágulás már most csaknem egy százalékponttal magasabb. A kipótolt összeget januárig visszamenőleg kell kifizetni.

Varga szerint 125 ezer forintos átlagnyugdíj esetében évente mintegy 12 ezer forint, az inflációs korrekció nyomán a nyugdíjba beépülő emelés és plusz mintegy 12 ezer forint egyszeri kifizetése várható. Elmondta, hogy az emelt nyugdíjat, illetve a prémiumot novemberben kapják meg a nyugdíjasok.

A nyugdíjprémiumot még a Bajnai-kormány írta elő – amikor kényszerűségből visszavonták a 13-ik havi ellátást – arra az esetre, ha a gazdaság éves növekedése eléri a 3,5 százalékot. A Portfólió arra a következtetésre jutott, hogy a kormány változatlanul 4,1 százalékkal számol, bár az elemzők többsége ennél jó kéttized-százalékponttal kevesebbel kalkulál.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért is felelős államtitkára is megerősítette, hogy novemberben kapják kézhez a nyugdíjasok a nyugdíjprémiumot, valamint a nyugdíjkorrekció összegét.

Elmondta, hogy azért döntöttek a nyugdíjprémium fizetése mellett, mert “a kormány törődik az idősekkel és megbecsüli őket”, és természetes, hogy a gazdaság jó teljesítményéből azok is részesülnek, akik évtizedeket dolgoztak keményen az országért, a mostani generációkat felnevelték és segítik őket.

A nyugdíjprémium kiosztása 2,6 millió embert érint.

A nyugdíj-kiegészítésről pedig azt mondta az államtitkár, hogy a célja most is az, hogy megőrizzék a nyugdíjak vásárlóértékét és a tényleges éves inflációhoz igazítsák a nyugdíjemelés mértékét. Ez a kormány egyik fontos vállalása volt az idősek felé – hangsúlyozta Novák.

A nyugdíj-kiegészítés és a nyugdíjprémium összegéről hamarosan dönt a kormány, de az már biztos, hogy a novemberi nyugdíjjal ezek is megérkeznek.

Magyar versenyképesség: a teljes kép

Statisztikával minden meg lehet magyarázni – szól a mondás, hiszen az adatokból szemezgetve torz valóságot lehet közvetíteni. Legyünk jóhiszeműek: csupán pozitív kommunikációs célja volt Varga Mihály gazdasági miniszternek, amikor és ahogyan kommentálta a Davosi Világgazdasági Fórum most közzétett Globális Versenyképességi Jelentésének magyar gazdaságra vonatkozó eredményeit. A FüHü a részletes számokat is bemutatja.

Magyarország kilenc helyet javított a Davosi Világgazdasági Fórum által évente kiadott globális versenyképességi rangsorban. Varga Mihály ezt úgy prezentálta (a szaktárca közleménye szerint), hogy

Az elmúlt évtized magyar eredményeivel összevetve kiugró a javulás, ez az eddigi legnagyobb – egy év alatt mért – előrelépés a listán.”

Tény a kilenc helyes előrelépés, ám némi szépséghibája azért van: ezzel visszakerültünk a 2012-13-as szintre, aminél azért már volt jobb is, például:

2010-2011-ben – tehát a 2008-as válság, illetve a kormányváltás tájékán – még az 52. helyen állt a magyar gazdaság a rangsorban, pontjainak száma pedig 4,3 volt.

Pontszámunk tehát ma ugyanannyi, mint hat év volt, ám közben a világ – s a térségbeli versenytársak – előre haladtak, miközben mi meg állva maradtunk. Hiszen például Csehország akkor a 36. volt (most a 31.), pontjainak száma pedig 4,6 (most 4,4). Vagy vegyük Lengyelországot, amely ugyan ma is ugyanazon a 39. helyen áll, mint hat éve, ám a pontjainak számát gyarapította (4,5-ről 4,6-ra).

Régiós összevetés

És ha már a versenytársaknál tartunk – arról sem tesz említést a gazdasági tárca közleménye, hogy ezzel a 60. hellyel hol állunk régiós összevetésben. Nos, nem túl jól, ahogy ezt az alábbi táblázatból is látható.

Más szóval Romániát és Horvátországot ugyan még sikerült  megelőznünk, de ez a két ország feljövőben van. Románia a hat évvel ezelőtti 4,2 pontja után most már 4,3-at ért el (igaz, ezzel helyezése egyet romlott az akkorihoz képest), míg a horvát gazdaság 4 pontról 4,2-re növelte pontjainak a számát s három helyet előre lépett ez idő alatt.

Kritikus pontok

S sajnos nincs mit dicsekedni azzal az adatsorral sem – nem véletlen, hogy a közlemény szerint Varga Mihály nem is érintette –, amely az üzleti döntésekhez fontosnak tartott szempontrendszer alapján készült jelentésen belül a magyar gazdaság legkritikusabb pontjait sorolja fel. Ez az idei jelentésben – az itt élő és  az üzleti életben is jártas, vagy ott próbálkozó magyarok és külföldiek számára nem meglepő módon – a kvalifikált munkaerő hiánya és a korrupció: az utóbbi 2010-11-ben még csak 12 pontot kapott, s a kritikus területek sorában nem volt dobogós, az előbbi pedig  középmezőnyben tanyázott 4,5 ponttal.

 

Részterületek értékelése

„A rangsor részletes adatairól szólva a tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország teljesítménye a felmérés által vizsgált tizenkét terület közül nyolcban javult” – áll a közleményben. Ez is igaz, miként az is, hogy a legnagyobb mértékű előrelépést, azaz 25 helyezésnyi javulást a „Pénz- és tőkepiacok fejlettsége” tekintetében mérték, amiben  – ismeri el a tárcavezető –

meghatározó szerepet játszott többek között az EU-s forrásokból finanszírozott kockázatitőke-programok kibővítése

és a devizahitelek korábbi forintosítása. Szintén jelentős előrelépést mutat az „Innováció” (18 helyezésnyi javulás) és a „Technológiai háttér” (14 helyezésnyi előrelépés) területe is, ám arról már nem szól a fáma, hogy különösen az előbbi még mindig milyen rossz értékelést kapott a válaszadóktól.

A Globális helyzet

A Globális Versenyképességi Jelentés 2017-2018 külön érdekessége, hogy egy évtizeddel a 2007-s pénzügyi sokk, majd az azt követő 2008-as nemzetközi válság utáni képet fest, mégpedig eléggé borúsat, mondván:

„továbbra is komoly a fenntartható gazdasági talpra állás kockázata, köszönhetően a versenyképességet alátámasztani, az égetően szükséges termelékenységjavulást elősegíteni hivatott reformok hiánya miatt.

A leginkább aggodalomra okot adó terület egyike a jelentés szerint a pénzügyi rendszereké, amelyeknek nem sikerült kigyógyulniuk összes, a válsághoz vezető betegségeikből, sőt, vannak a világnak olyan részei, ahol a helyzet e téren még tovább is romlik.

A munkaerőpiac egy olyan terület, amelyen alapvető változások kellenének és várhatók, mégpedig a piac szűkülése a robotizáció és automatizáció következtében, ám ez is kellhet ahhoz, hogy a sokkokat kezelni képes helyzet alakuljon ki – ebben a munkaerő átképzése és átirányítása kiemelt szerepet kell, hogy játsszon.

Az innováció gyakran nem vezet a termelékenység javulásához – összegez a jelentés, amely figyelmeztet: egy adott ország globális versenyképességét egyre inkább az innovációs kapacitása határozza majd meg.

A tehetség sokkal többet fog számítani, mint a tőke, a világ a kapitalizmusból a tehetség érája felé tart.

„A győztesek azok az országok lesznek, amelyek egyidejűleg lesznek képesek kivenni a részüket a 4. Ipari forradalomból és erősíteni politikai, gazdasági és szociális  rendszerüket”.

A figyelmeztetést érdemes lenne megfogadni a magyar kormán(ok)nak is.

A Globális Versenyképességi Rangsorban itt lehet böngészni.

Elektromobilitás – kérdőjelek, tények és ígéretek

A napokban több megközelítésben is szóba került az elektromos közlekedés ügye Magyarországon. Megnéztük, hogyan is állunk.

A Párbeszéd írásbeli kérdéssel fordul Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez a kormány által még 2015-ben beígért, ám azóta sem megvalósult elektromos autókhoz kapcsolódó villámtöltők ügyében. Varga Mihály 2015-ben jelentette be, hogy a Jedlik Ányos Terv részeként 7 millárd forintot különítettek el 150 db villámtöltő berendezésre, amelyeket elsősorban az autópályák mentén, valamint a megyei jogú városokban kíván elhelyezni a kormány, hogy az ország minél előbb beautózhatóvá váljon az ilyen típusú járművekkel is.

„Az ígéretből nem lett semmi”

– állítja a Párbeszéd, mert töltőállomások ugyan létesültek, ám gyorstöltők alig.

A kérdésre ugyan nem Varga Mihály válaszolt (legalábbis még nem), de megszólalt illetékes államtitkára, aki ugyan egy más apropóból, de hasonló témában tartott hétfőn sajtótájékoztatót Budapesten. Igaz, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára konkrét választ a fenti kérdésekre nem adott, de az elektromobilitás helyzetét befolyásoló néhány dologról beszélt.

Támogatás használóknak

Az egyik ilyen, hogy tovább bővül az elektromos autók vásárlásának támogatási köre és újabb adminisztratív könnyítések is életbe lépnek. Mint ismert, az e-autók mellé már ma is sok kedvezmény jár – például többféle adómentesség, így nem kell utánuk fizetni regisztrációs adót, cégautóadót és helyi gépjárműadót, továbbá forgalomba helyezési illetéket és visszterhes vagyonszerzési illetéket sem.

Emellett konkrét pénzbeni támogatás is jár azoknak, akik ilyen járművet vásárolnak.

Most ez utóbbi jogosultsági körét bővítik: mint a kormány honlapján olvasható: magánszemélyeknél 5-ről 35-re emelkedik a támogatható autók száma, a költségvetési intézményeknél pedig nem lesz felső határ. Az eddigi pályázókon túl ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek is igénybe vehetik a támogatást. Támogatni fogják az elektromos taxik vásárlását és üzemeltetését, valamit az elektromos carsharing (közösségi használatú autó) további terjedését.

2016-ban egyébként a tisztán elektromos hajtású személy- és kishaszon-gépjárművek beszerzésének támogatására 2 milliárd forintot biztosítottak, mostanáig több mint 700 millió forint értékben közel 500 támogatásról döntöttek, a pályázók között a tavalyi 30 százalékról 42 százalékra emelkedett a magánszemélyek aránya.

E-töltők

Erről viszonylag keveset beszélt az államtitkár, aki csupán annyit mondott, hogy 80 kilométerenként épülnek nagy teljesítményű egyenáramú elektromos töltőállomások a fontosabb főútvonalak mentén és normál töltők a célállomásoknál, az önkormányzatok pedig 100 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatással létesíthetnek új elektromos töltőállomásokat,

„így az ország teljesen átjárható lesz elektromos autókkal”

– állította Lepsényi, aki azonban nem tért ki a gyorstöltőkre vonatkozó kérdésre. Eddig 535 millió forint értékben 75 önkormányzat 443 töltőpontra vonatkozó pályázatát hagyták jóvá.

Forintok, fillérek

Közvetlenül e-mobilitási beruházásokra 2015-ben 4, 2016-ban 1, az idén 8 milliárd forintnyi támogatást folyósítottak.

2018 és 2020 között mintegy 15-20 milliárd forintnyi támogatást tervezett a felelős nemzetgazdasági tárca.

Nemzetközileg lemaradva

Nemzetközi összehasonlításban sajnos nem állunk nagyon jól. Magyarországon 2016 őszéig mintegy 1000 e-jármű került forgalomba; Szlovákiában ennél kevesebb, 400, de a cseheknél  2500, a szomszédos Ausztriában 13 ezer, nem szólva Belgiumról, ahol közel 40 ezer.

Regionális szinten lemaradásban vagyunk a töltőálomásokkal is: mintegy 200 töltőpont van jelenleg,

kevesebb, mint fele annyi,

mint a szomszédos Szlovákiában vagy Csehországban, de Belgiumban már  1800.

Gyártást is szeretnénk

Fotó: Flickr / Krikor Mahserdijan

Lepsényi István a közelmúltban egy szakmai lapnak, a Zöld Ipar Magazinnak adott interjúban beszélt arról is, hogy nem csak az elektromos autók terjedését, hanem a gyártását is szívesen támogatná az állam, ebben régiós szerepet szeretne elérni.

 

“Több európai ország jelentkezett be a beruházásra, s mi is beszálltunk a versenybe”

– mondta, hozzátéve: olyan mértékű nagyberuházásról egyelőre nincs szó, mint például a Mercedes kecskeméti gyárának létesítése volt. Említette azt is, hogy a Mercedes is 12 új típus piacra dobásában gondolkodik, és nem kizárt, hogy Magyarország is szerepet kap majd benne.

Nem csak autó

Az e-járművek fejlesztésében is vannak érdekes előrelépések Magyarországon is. Például

kísérleti üzemben közlekednek elektromos buszok a fővárosban,

a Várban; bemutatták az elektromos kisrepülőgép első mintapéldányát, amely olyan nevek együttműködésében készült el mint a Magnus és a Siemens; vannak tervek az elektromos hajók terén; és már ennél jóval előbb tart az elektromos szemétszállítók ügye. Debrecenben és Pécsett már próbaüzemben vannak ezek a járművek, amelyek sorozatgyártása jövőre talán már elindul, és exportot is szeretnének belőle.

De az élet minden terén gondolkodnak idehaza is e-autókban: például van már kísérleti projekt az e-kerékpárra, reptéri és kórházi e-járműre is.

Hitelbesorolás: A felminősítés jele

0

A felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról a magyar államadósság osztályzatának kilátását pénteken éjjel a Standard & Poor’s. Egyidejűleg megerősítette Magyarország befektetési ajánlású, BBB- hosszú- és rövid távú államadós-besorolását. Ez – mint ahogy korábban megírtuk – a befektetők számára iránymutató. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ez is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra.

A nemzetközi hitelminősítő globális minősítési részlegének (S&P Global Ratings) a lépését mindenekelőtt az a várakozása támasztja alá, hogy a magyar reálgazdasági és külső mérőszámok javulása elősegítheti a pénzügyi szektorban zajló javulási folyamat folytatódását.

„Mód nyílhat a magyar szuverén besorolás felminősítésére, ha e javulás tartósnak bizonyul”

– idézte az MTI az indoklásból

Az S&P Global Ratings közölte: ötévi „hitel nélküli” gazdasági növekedési időszak után arra számít, hogy újraindul a hitelkihelyezés növekedése a magyar gazdaságban, de ezzel egyidejűleg 10 százalék körüli – a történelmi visszatekintésben mért csúcsoknál sokkal alacsonyabb – szinten stabilizálódik a nem teljesítő követelésállomány rátája. Tegyük hozzá, ami az előbbit illeti: a lakossági szférában erről már egy friss jegybanki jelentés is beszámol.

Növekedés és kockázatok

A magyar szuverén adósbesorolás kilátásának javításához fűzött londoni elemzése szerint az idei év egészében 3,5 százalékhoz közelítő reálnövekedésre számít a hitelminősítő Magyarországon, s hangsúlyozza, hogy

az erőteljes első negyedévi teljesítmény növelte az ennél gyorsabb idei és jövő évi növekedés valószínűségét.

Ám a szerkezeti növekedési kihívások –köztük a rossz demográfiai folyamatok – 2018-2020 közötti időszakban már inkább 2,5 százaléktól valamelyest elmaradó éves átlagos növekedéseket tesznek majd lehetővé.

Az Orbán-kormány egyes nem konvencionális szakpolitikai intézkedései – a kedvező külső környezettel együtt – fontos tényezői voltak a külső sérülékenység csökkentésének és a makrogazdasági stabilitás megteremtésének. Elismerik a kormány ambiciózus reformprogramját is, amely a versenyképesség és a termelékenység javítását célozza.

A cég elemzői mindemellett úgy vélekednek, hogy

„a 2010-es évek eleje óta végrehajtott egyes intézményi változtatások gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét,”

az EU által Magyarországgal szemben elindított kötelezettségszegési eljárások pedig azzal a kockázattal járnak, hogy destabilizálódhatnak az unió és Magyarország kapcsolatai.

 

A cég szerint ez potenciálisan kisiklathatja az uniós beruházási programokat.

Így lát a többi hitelminősítő

Mint tegnap megírtuk, a hosszúlejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván. Ez annyit jelent, hogy úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, azaz van kockázat, de még ajánlott a befektetés.

Mind a három hitelminősítőnél jelenleg stabil kilátásokkal volt megcímkézve a magyar államadósság besorolása,

azaz gyors besorolásváltozást – sem felfelé sem pedig lefelé – nem várnak. Ez egészen ma éjjelig, a Standard & Poor’s döntéséig volt érvényes.

Magyar reakció

Fotó: Wikimedia Commons

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet döntése is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra, ami segíti a pénzügyi stabilitást és Magyarország gazdasági növekedését – jelentette ki Varga Mihály az MTI-nek azt követően, hogy a nemzetközi hitelminősítő stabilról pozitívra javította a befektetésre ajánlott magyar államadós-besorolásra adott kilátását.

„A Standard & Poor’s mostani döntése az újabb felminősítés előszobáját jelenti”

A nemzetközi gyakorlatban nem szokás közvetlenül az országgyűlési választások előtt a hitelminősítési besorolás javítása – állította, de ennek ellenére azt várja, hogy a másik két hitelminősítő is hamarosan követheti a Standard & Poor’s-t és pozitív kilátással látják el a besorolásunkat.

Szerinte egyébként a piaci befektetők jóval a hitelminősítők előtt járnak, jól mutatja ezt az is, hogy a kötvényhozamaink egy ideje hasonlóak több magasabb besorolású ország hozamszintjéhez.

Baráti kezekben 750 milliárdos fejlesztési pénz

Összesen 750 milliárd forint fejlesztési forrás lesz elérhető a kibővített MFB Pontok hálózatánál hitelprogramok keretében 2020-ig a kis- és középvállalkozások és a lakosság számára – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a legújabb MFB Pont ünnepélyes átadásán hétfőn Budapesten.

A következő években 750 milliárd forint keretösszegű fejlesztési hitelek lehetősége nyílik meg kis- és közepes vállalkozások, valamint a lakosság számára.

A bejelentéskor Varga Mihály elmondta, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető, visszatérítendő európai uniós források kihelyezésére jött létre az MFB Pontok hálózata, a hálózat a közbeszerzésen nyertes hitelintézetekkel – Takarékbank Zrt., B3 Takarékszövetkezet, Budapest Bank Zrt., FHB Zrt. – indult, majd az OTP Bank, a Gránitbank, az MKB Bank és az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. konzorciumával egészült ki. Az eddigi 442 MFB Pont az év végére 642-re bővül.

A kormány kiemelt célként határozta meg a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető források kihelyezésénél, hogy a vállalkozások a lehető legszélesebb körben, könnyen elérhető módon, gyorsan és minden eddiginél olcsóbban juthassanak fejlesztési forráshoz, a ciklusban a támogatások több mint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, szemben a korábbi ciklus 16 százalékánál – húzta alá Varga Mihály.

A fejlesztési keret elosztásában részt vevő pénzintézetek javarészt a kormány közelében, holdudvarában vannak. A Takarékbank és a B3 takarék az ágazat centralizációját kormányzati közreműködéssel irányító takarék-kör legfontosabb részei, az FHB Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában van, az MKB és a Növekedési Hitelbank Matolcsy György jegybankelnök rokonságában, környezetében lévők pénzintézetei, az OTP vezetője, Csányi Sándor pedig harmonikus kapcsolatot ápol a kormánnyal. A Gránitbank és a Budapest Bank vevőre vár, előbbiből az állam száll ki, utóbbit amerikai tulajdonosa adja el.

FüHü/MTI

Kiszáll a Gránit Bankból az állam

0

A magyar állam értékesíti a Gránit Bankban lévő 36,5 százalékos tulajdonrészét – jelentette be Varga Mihály egy sajtótájékoztatón csütörtökön. A részesedést mától kétfordulós pályázat keretében értékesítik, és a miniszter tervei szerint idén le is zárják.

A Gránit Bank Demján Sándoré volt, a Wallistól vette meg 2010-ben a Milton Bank nevet viselő pénzintézetet. Az állam 2013-ban szállt be ötven százalékos tulajdonosnak, 4,3 milliárdért. Demján maradék részvényeit a bank vezérigazgatója, Hegedűs Éva vásárolta meg.

A bankban az állam: 36,5 százaléka mellett 24,7 százaléka van a vezérigazgatónak, az MKB Nyugdíjpénztárnak 10 százaléka, a CIG Pannónia Biztosítónak 9,9 százaléka, s a munkavállalói részvényprogram14,3 százalékkal részesedik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK