Kezdőlap Címkék Varga Mihály

Címke: Varga Mihály

Matolcsy „derékon vágta” a pénzügyminisztert – kormányzati belharc

Helyenként gúnyos megfogalmazásokkal kétségbe vonta Varga Mihály pénzügyminiszter hozzáértését vagy lojalitását Matolcsy György. A jegybank elnöke, az unortodoxía atyja a hagyományos közgazdasági szemléletet is számon kéri Vargán.

A Fidesz-kormány hézagmentesen záró egyhangjának ismeretében szokatlanul élesen, olykor egyenesen lekezelően gúnyos hangon ment neki Varga Mihály pénzügyminiszternek a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György. Az pedig a nemzetközi táncrendet sérti, hogy a jegybank és a kormány nyíltan bírálja egymást (ezt egyedül Donald Trump engedte meg magának mostanában).

Feladta a leckét Matolcsy Orbán Viktornak

a növekedés.hu. portálon mag közzétett cikkében (az MNB által anyagilag is támogatott oldal  rendszeresen ad helyet Matolcsy írásainak).

„Minden reggel azzal kelek, hogy derékon vágnak, hogy valahol megtámadnak. Folyamatosan résen kell lenni, küzdeni kell”

– mondta tavaly decemberben szokásos pénteki állami rádiós előadásainak egyikében Orbán. Az ellenzékre gondolt.

Az aranykor: vége vagy sem?

Ha nem is dakota, de „ősi indián” mondással vezette fel „Aranykor: nincs vége, még csak most kezdődik…” című cikkét Matolcsy: „El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk”. Varga azzal hívta ki Matolcsy haragját, hogy a közgazdász vándorgyűlésen a hét végén arra figyelmeztetett: véget ér a világgazdaság hét éve tartó felívelése.

Matolcsy szerint azonban az aranykor „még csak most kezdődik”. Ezért úgy gondolja,

„miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?”

Szerinte tehát Varga nem a kormány és a nemzet érdekei szerint cselekszik.

„Bár ne tette volna” a miniszter, hogy három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet – fogalmaz Matolcsy. Az „aranykor nem hogy nem ért véget, hanem még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez”.

Ortoxia-unortodoxia összecsapása

Mégpedig azért – válaszol a maga feltette kérdésre -, mert képesek vagyunk folytatni a már hét éve tartó felzárkózást, amikor az átlagosan 3,5 százalékos gazdasági növekedés révén évente átlag 2 százalékkal közeledtünk az uniós átlaghoz. Majd megismétli állandó állítását, hogy az Európai Unió leggyorsabb és legjobb válságkezelése (2010-2012 között) után dinamikusan közeledünk (2013-2019) a déli államokhoz, az északiakhoz, a franciákhoz, a hollandokhoz, Ausztriához és Németországhoz egyaránt.

Ezt a tételt általános kétség övezi közgazdász körökben. Mondván ez az EU-támogatások ideözönlő forint ezermilliárdjainak köszönhető első sorban. Amelyek csökkenésével, netán elapadásával a növekedés is leállhat. Az unortodox gazdaságpolitika kiötlője, Matolcsy szerint azonban

rátaláltunk a receptre és kreatívan megújítjuk a magyar modellt.

Azért, mert nálunk a politika versenyelőny és nem versenyhátrány. Azért, mert jól ötvözzük az állam és a piac eszközeit, a hagyományos és a nem-hagyományos megoldásokat – sorolja.

Következő odaszúrásában azonban épphogy a hagyományos közgazdasági gondolkodást kéri számon a pénzügyminiszteren, aki szerint a német gazdasági lassulás nem gyűrűzik be a magyar gazdaságba. Tényleg? Ezt már hallottuk az 1970-es évtized két kőolaj-árrobbanásánál: a tényeket ismerjük.

Nem kellene inkább felkészülni, ha esetleg mégis hatna ránk a német gazdaság megtorpanása?

– szól Matolcsy.

Saját pályáján érzi megütve magát

Ezután rátér az ő terrénumát mélyen érintő árfolyamra. Arra, hogy Varga Mihály megkockáztatta: stabil árfolyamra lenne szükség. Bővebb indoklást nem fejtett ki, például azt, hogy az árfolyamromlással az államadósság forintban elszámolva akkor is növekszik, ha a felvett euró-, vagy dollárhitelek összege nem változik. Abban pedig végképp fegyelmezett maradt a miniszter, hogy a forint leértékelődése érdeke az MNB-nek az alapítványaiba elhelyezett nyereség miatt.

Itt aztán élesedik Matolcsy hangja: Varga állítása az előzőkön is túltesz, „ez már valami más”.

A tónus egyenesen gúnyosba fordul,

amikor azt írja, hogy „miniszterünk” szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta? – folytatódik a vádbeszéd.

Szemben a pénzügyminiszterrel, a magyar jegybanknak nincs árfolyam célja, mert tartja magát az MNB-törvény előírásaihoz – írja Matolcsy. Majd színpadias fordulattal felszólít (kit?): kérdezzük meg a minisztert, ha már van – helytelenül – valamilyen kedvenc árfolyamszintje, amit stabilan akar tartani, akkor mit kíván tenni ennek elérése érdekében?

Kihívás Orbánnak

A felszólítás alighanem Orbánnak szól. Matolcsy, amióta 2013-ban a gazdasági miniszterséget felcserélte az MNB-elnökivel, lényegében folyamatosan igényt tart a gazdaságpolitika irányítására. Az elmúlt időben az MNB különböző átfogó elemzései – amelyek mind túllépnek az intézmény jogkörén – lényegében számon kérik a kormányon a jövő számára nélkülözhetetlen humánbefektetéseit. Matolcsy erről beszélt a közgazdász vándorgyűlésen is az egészségügy kapcsán.

Újabb kormányzati megszorítások az időseknek és a fogyatékkal élőknek!

A kormány egyik salátatörvénye szerint az idősek és a fogyatékkal élők a jövőben nem lesznek jogosultak szociális üdülésre. Tavaly még 43 ezer nyugdíjas és 9 ezer fogyatékossággal élő tudott szociális alapon üdülni, de a kormány ezt most egy tollvonással elvette tőlük.

Bár Varga Mihály azt ajánlotta az embereknek, hogy nyaraljanak belföldön, a kormány újabb megszorítása miatt ez az időseknek és a fogyatékkal élőknek nem fog menni! Szégyen, hogy az emberektől ellopott pénzből urizáló fideszes milliárdos elit Ibizáról, Dubaiból, helikopterekről, magángépekről, luxusnyaralókból és luxusjachtokról azt üzeni a magyar nyugdíjasoknak és a fogyatékkal élőknek, hogy nektek mostantól nem jár még egy rövid nyaralás sem.

Jövőre is nagy növekedést lát a kormány

Négy százalékkal bővül a gazdaság, a hiány szinte eltűnik, az infláció, tehát a nyugdíjemelés 2,8 százalék lesz a 2010-as költségvetés tervezete szerint. Várható, hogy ismét lesz nyugdíj-prémium.

A 2020-as költségvetés a családok támogatásának költségvetése, amelynek fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentben kedden, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét.

Varga elmondása szerint a büdzsé négy fő pillére a családok támogatásának növelése, a gazdaságvédelmi akcióterv, a tovább csökkenő adók és a bővülő biztonsági kiadások.

A fontosabb számok:

  • a gazdaság növekedése változatlanul magas, 4 százalék, ezért lesz nyugdíjprémium is,
  • a költségvetés hiánya alig egy százalék (eddig 1,5-öt terveztek),
  • az infláció 2,8 százalék, tehát ennyivel nőnek a nyugdíjak,
  • a keresetek 8,3 százalékkal nőnek,
  • a belső fogyasztás tetemesen, 4,8 százalékkal emelkedik,
  • a foglalkoztatás 1,3 százalékkal javul.

A családok támogatása 224 milliárddal nő, otthonteremtésre 296 milliárd jut, a családtámogatások összkerete eléri a 2228 milliárdot. A gazdaság mintegy félezer milliárdot kap a gazdaságvédelmi akcióterv keretében adandó adócsökkentések és egyebek révén. A nyugdíjkiadások 136 milliárd forinttal emelkednek jövőre.

Már megvan a média, nem kell reklámadó – élénkítene a kormány

Gazdaságélénkítő csomagot készített a kormány. Ebben ismert és új elemek vannak az unió lassulásának ellensúlyozására. Megszüntetnék a reklámadót, most, hogy a többség már az övék.

Továbbra is él a félelem attól, hogy lassulhat legfontosabb piacunk, az EU-é, és az autóipar is bizonytalanságot eredményező kihívásokkal küszködik – derült ki Varga Mihály szavaiból a kormányinfón. A pénzügyminiszter szerint arra kell készülni, hogy a most átlagosan másfél százalékos unió növekedés mérséklődése utoléri az országot.

Szocho, kiva, szállás-áfa lefelé, eva kifelé

Ezért 13 pontból álló élénkítő csomagot dobott össze a kormány. Ennek egyes elemei már korábbról ismertek voltak. Ilyen például a szociális hozzájárulási adó szocho mértékének további 2 százalékpontnyi csökkentése július elsejétől 19-ről 17,5 százalékra. Ezzel idén 144 milliárd forintot, 2020-ban 156 milliárdot hagy a munkaadóknál.

Csökken a kis cégek adója, a kiva, 13-ról 12 százalékra csökken a kiva mértéke. A jövő évtől belépő változás 40 ezer vállalkozást érint, ötmilliárd forinttal lesznek „beljebb” évente.

Adókat vonnak össze, illetve csökkentenek. Például kivezetik az evát, amelybe már nem is lehetett bejelentkezni. Összeolvad a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkaerőpiaci járulék és a pénzbeni egészségbiztosítási járulék.

A szálláshelyek áfáját megvágják 18-ról 5 százalékra. Ettől nyilván a forgalom növekedését várják, kérdés, hogy milyen arányban adják tovább a szolgáltatások a kisebb adót.

Áfa-visszatérítés kisfalvakban, k+f

A kistelepüléseken áfa-visszatérítést vezetnek be használt lakóingatlanok esetében ötmillió forintig bővítésre, felújításra. Ugyanazt a települési kört érinti, mint a falusi csok, valamivel több, mint kétezer falut. A kormány anyagilag is támogatni akarja a munkásszállások építését, már idén ősztől. Az önkormányzatoknál már zajló programot most a vállalkozásokra is kiterjesztik.

Hat-hétezer nagyobb céget érint a fejlesztési adókedvezmény korlátjának mérséklését. Jelenleg félmilliárd forint feletti k+f-re jár. Ezt lépcsőzetesen viszik le, évente, 2022-ig, kisvállalatoknak 50, középvállalatoknak 100 millióig.

Ugyancsak a kutatási területet érinti, hogy 2020-ban 32 milliárddal 157 milliárdra emelik a k+f-re szánt támogatási keretet.

Mindezek mellett a kormány megszüntetné, pontosabban 0 százalékra vinné le a reklámadót (2022. végéig függesztenék fel az adó fizetését).  Varga szerint ez piacélénkítő intézkedés lesz, ám nem szabad elfelejteni, hogy a kormányközeli médiagigász (illetve az ebből egyelőre kimaradt médiumok, például a tv2) forint-tízmilliárdos értékű állami megrendeléseket kapnak. Ezek után már nem kéne reklámadót fizetni.

Varga: Mindenki lassul, mi száguldunk

0

Gazdaságvédelmi programot készít a kormány, felkészülve a növekedés lassulására a világban. A magyar gazdaság azonban a becsültnél is gyorsabban nő – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Varga az állami rádióban felidézte Orbán Viktor tavalyi, hirtelenjében elővett válság-kommunikációját arról, hogy a világgazdaság lendülete visszaeshet, s erre fel kell készülni. Ezért a kormány gazdaságvédelmi programot fog készíteni már tavasszal – mondta Varga Mihály.

A kormány a munkahelyek és a bérnövekedés ütemének „megvédését” szolgáló intézkedéseket fog hozni, arra törekszenek, hogy

ne álljanak le a fejlesztések és a fogyasztás.

A nemzetközi gazdaság lassulása miatt azért nagyon nem aggódik Varga, szerinte a magyar gazdaság idei növekedése is nagyobb lehet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által vártnál, ugyanakkor nálunk is érdemes a világgazdasági lendület visszaesésére felkészülni.

A következő hónapokban a kormány három-négy olyan intézkedést tervez, amelyek

tovább erősítenék a foglalkoztatás lehetőségét mindenki számára.

Varga szerint a nemzetközi intézmények utólag javítani szokták a magyar gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásaikat. A miniszter szerint a 2018-as év jó példa arra, hogy mennyire pesszimista volt az elemzői várakozás: 3,5 százalék volt a legkedvezőbb előrejelzés, ugyanakkor a tavalyi magyar gazdasági növekedés 4,6-4,7 százalék lesz.
A magyar gazdasági növekedést húzó tényezők közül a pénzügyminiszter kiemelte a lakossági fogyasztás és a beruházások bővülését.

A pénzügyminiszter azt mondta, hogy a munkaerőpiacon az elmúlt években jelentős változás történt, Magyarországon a mintegy 12 százalékosról 3,6 százalékosra csökkent a munkanélküliség, néhány ágazatban munkaerőhiány alakult ki. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nemzetközi sztenderdben a közmunkásokat, ez most mintegy 120 ezer, nem foglalkoztatottként szokás kimutatni, és a hivatalos statisztika változatlanul csak bő százezer külföldön alkalmazottról „tud”.)

A magyar munkaerő tartalékának a jelenleg még inaktívakat, a közfoglalkoztatottakat és a munkanélkülieket nevezte, kiemelve a nők, valamint a nyugdíjasok foglalkoztatottsági arányának növelését.

Szarnak, bajnak nincs gazdája – ki követi meg a nyugdíjasokat?

Ma se tudjuk, mi volt az oka nyugdíjak példátlan késedelmének. A kormány sunnyogása sokat mondó a szavazóbázis ismeretében, miközben komoly harc zajlik a tényekkel. A rendszerváltás óta a legnehezebb időkben se fordult elő, hogy késtek a nyugdíjak. A 90-es években a szocik, mostanában a fiatalokat látványosan eltaszító Fidesz bázisszavazói a nyugdíjasok.

Akik most azzal szembesültek – a jogosultak mintegy hatvan százaléka -, hogy pénteken hiába várták reggel a szokásos telefoni sms-t bankjuktól: megérkezett a havi utalás. Ami ezután történt, az maga a fennálló viszonyok jellemrajza: nyomozás-találgatás a sajtóban, elhárító-magyarázó közlemények az állami intézményektől.

A kormány részéről a mai napig senki se érezte úgy senki, hogy magyarázatra szorulna ez a skandalum.

Noha éppen felmelegíteni tervezik a Magyarország jobban teljesít-kampányt, december elején pedig diadalittasan közölték, hogy idő előtt kifizetik a havi járandóságot, mert

„a kormány mindent megtesz, hogy a nyugdíjasok is biztonságban érezhessék magukat”.

A sokak számára három nap késés (a késői utalás miatt hétfőre csúszó hozzáférés) rámutat arra, hogy mennyire nyomorúságos körülmények között tengődik a nyugdíjasok igen nagy része. Nullára futott számlákkal szembesültek az ATM-ek előtt és bankfiókokban kétségbeesett idősek ezrei.

Hihetetlen, hogy három napja tart ez a gyáva sunnyogás a kormány részéről, mintha semmi közük nem lenne a történtekhez, a magát omnipotensnek mutató berendezkedés

úgy rázza le magáról 1,2 millió idős honfitársunk java részének kálváriáját, mint kutya a vizet.

Először úgy látszott, hogy pofonegyszerű – ahogyan a Portfólió írta pénteken, banális – ok áll a háttérben: elírták az utalás dátumát. A szokásos 12-i határidővel utalták a pénztömeget, amelynek kézbesítését a pénzintézetek „forgalomirányítója”, a Giro Zrt. szünnap lévén visszautasított. Ez a magyarázat azonban – bár erre sem érkezett megerősítés – magyarázkodássá rongyolódni tűnik, mert a közigazgatás számára van éjszakai és nappali utalási időszak. Előbbi elbénázása után – az államkincstár tűzoltásnak szánt ígérete alapján – a megígért rapid napközbeni utalás lehetővé tette volna a pénz eljuttatását a címzettekhez.

A Giro rendszere már a banki nyitvatartás előtt és még utána is fogadja az utalásokat, tíz órán át óránkénti szakaszokban. Ez – alighanem az államkincstár kérésére – este legalább hétig, de egyes információk szerint kilencig nyitva tartotta a kasszát, hogy teljesítsék a nem tudni, hol elrontott pénzküldési utasítást, és sok bankban is munkatársak tucatjai güriztek péntek este – nyilván örömujjongások közepette – annak érdekében, hogy idősek százezrei ne maradjanak pénz nélkül a hétvégére.

A két állami intézmény azonnal elhárította magától a felelősséget (mi elküldtük a pénzt, mi pedig továbbítottuk a bankokhoz), a pénzintézetek azonban rögvest közölték: hozzájuk bizony nem érkezett meg az utalás.

Több szereplője nincs a történetnek. Hacsak nem Soros.

A kormány beszédes hallgatása juttatja eszébe az embernek a címben felhozott népi fordulatot. Pedig mi, ha nem sok százezer honfitársunk kifeszített költségvetésének veszélybe sodrása az, aminek kellene, hogy legyen gazdája a hivatalosságoknál? A nap folyamán úgy tűnt, hogy legalább a pénzügyminiszter igyekszik utólag tisztába tenni a történteket, és elrendelt vizsgálatot. De a neki feltett képviselői kérdésre dicséretes gyorsasággal küldött válaszában mindjárt felmondta az idézett állításokat és hárításokat: az utalásokban technikai hiba lépett fel, amelyet azonban napközben sikerült elhárítani, és az érintettek a nyugdíjat 11-én megkapták. Vajon mit akar megvizsgálni Varga ezután?

Pedig a magunk mögött hagyott három napban – a kormányzati kampányokkal amúgy is az agyakba beégetett –

konteók egész sora terjed a népi kommunikációban.

Hogy kiürült a kassza, nem maradt pénz az egy újnépstadionnyi összegű ellátásra (maradt, a kormány térdig gázol a pénzben, még ha ebből az alsó négymillió ember nem nagyon lát semmit); pénz van, de egy kicsit azért fialtatták (hülyeség, ennyit nem ér az egész); voltaképpen azt próbálták ki, hogy a december eleje óta eltelt negyven nap után ezt is lenyelik-e a népek – tesztelendő a szűkösebb idők cselekvési lehetőségeit.

Lenne tehát mit elmagyarázni. Különösen hogy éppen azt a réteget csapta arcul a kormány, amelynek támogatására mindinkább rászorul a Fidesz. A rohamosan koravénné aszalódott párt, amely láthatóan beletörődött abba, hogy fiatal (és demokrata) arcélét végleg elhajítva elveszítette korábbi bázisának java részét. A fennálló elleni tiltakozásképpen kitántorgott félmillió magyar a családtagokkal együtt vagy hárommillió ember hitét, elkötelezettségét teszi próbára. Akik családjaiban jócskán találunk olyan időseket, akik eddig legalább abban biztosak lehettek, hogy az ő javadalmazásuk időben megérkezik, bármi történjék is.

De legalább az érintettek úgy tesznek, mintha érdekelné őket a dolog, és megkövetik az áldozatokat.

Minimálbér: engedtek a szakszervezetek

A munkaadói ajánlat győzött: 8 százalékkal több, 149 ezer forint lesz a minimálbér és 195 ezer a garantált bérminimum. A szakszervezetek 13, illetve 15 százalékot akartak.

Az utolsó pillanatban létrejött a megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán vasárnap délelőtt. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint január 1-jétől 8-8 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmai minimális bér):

138 ezerről 149 ezerre, illetve 180 ezer 500-ról 195 ezerre.

Ezzel a munkaadói javaslat ment át „csont nélkül”. Az eddigi tárgyalásokon a szakszervezetek ugyanis 13, illetve 15 százalékot akartak. Ezt azonban a munkáltatók sokallották, úgy ítélték meg, hogy az nem gazdálkodható ki több ágazatban.

A kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a két oldal egyezsége alapján alakuljon ki az eredmény. Ennek hiányában kénytelen lett volna egyoldalúan kihirdetni a minimális bérek összegét.

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 27. – Tudósítás a másik valóságból

0

Kovács Zoltán jól helyre rakta Soros lapját, a The New York Timest, amely bírálni mert a magyar rendszert. Közben a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettesétől meg azt tudhattuk meg, hogy egyre több migráns jön. Varga Mihály pénzügyminiszter meg arra hívta fel a figyelmünket, hogy a magyar gazdaság szárnyal.

Kovács Zoltán helyre rakta Soros lapját, a The New York Timest

Az államtitkár Soros lapjának karácsonyi cikkére reagált. Az elmúlt nyolc évben már megszokott módon újra szánalmas ostobaságokat harsog a New York Times Magyarországgal és a miniszterelnökkel kapcsolatban” – jelentette ki Kovács Zoltán.

A balliberális fellegvárként tündöklő The New York Times karácsony első napján képes volt egy hosszas cikket közölni arról, hogy szerintük Magyarországon a szólásszabadság és a szabad választások ellenére sincs demokrácia, az “Orbán-rezsim” pedig csak abban különbözik a fasizmustól, hogy “Magyarországon nincs Gestapo”.

Ebből a kétségbeesetten fasisztázó cikkből is jól látszik, hogy hazánkban nem Soros forgatókönyve alapján zajlanak a dolgok, ami a milliárdost rettentően zavarja. (888: Kovács Zoltán egy mondattal rakta helyre a New York Times legújabb fasisztázását)

Persze egyre több migráns jön

Stabil utánpótlása van a balkáni útvonalnak – mondta a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Janik Szabolcs hozzátette: a balkáni útvonalon most 70 ezres tömeg tartózkodhat. Emellett migrációs szempontból a nyugat-mediterrán útvonal jelentős még. Ott november végéig – az előző évihez viszonyítva – megduplázódott az érkezők száma, több mint 50 ezren tudtak átmenni Észak-Afrikából Spanyolországba.

Ezen felül Törökország felől is több migráns érkezik – közölte a szakértő. (MTI: 70 ezer migráns tartózkodhat a balkáni útvonalon)

Varga Mihály szerint a gazdaság remekül teljesít

Az elmúlt évek az export folyamatos emelkedésének jegyében teltek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 Forint, fillér magazinjában. A folyó fizetési mérleg többletes, külkereskedelmi mérlegünk szintén. Az jól látható, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi állapotban van, és az export továbbra is erősen húz – tette hozzá a miniszter.

A magyar munkaerőpiac átalakult az elmúlt években. A munkaerőhiány az építőiparban és a vendéglátásban jelentkezett leginkább. A kormány arra törekszik, hogy a hazai forrásokat mobilizálja. (hirado.hu: Jól teljesített a magyar gazdaság 2018-ban)

Politikai (H)arcképcsarnok – Pótolhatatlan és láthatatlan

A Fidesz láthatatlan embere. Aki bárki lehetett volna, aki még bárki lehet. Állandó bútordarab, annyira megszokták a kormány környékén, hogy észre sem veszik, hogy van: szakmai és visszafogott, s bár ugyanabban a lakóparkban lakik, ahol Rogán Antal, nem jár helikopterrel lakodalomba. Nem vadászik Svédországban, nem mond meghökkentő dolgokat a magyar gyerekek fenekén található piros pöttyökről, és jelen állás szerint visszatetsző ügyek sem fűződnek a nevéhez.

Varga Mihály annyira színtelen és szagtalan, hogy még politikai ellenfelei is Varga Misiként emlegetik. Ő a jó rendőr-rossz rendőr párosból az előbbi: ugyanazt a pártot, ugyanazt a célt szolgálja, mint a többiek, csak más külsőségekkel.

Volt idő, például 2011 decemberében, amikor úgy látszott, hogy eljön Varga Mihály ideje. A jólértesültek azt híresztelték, Orbán eggyel feljebb lépteti magát, s helyére Varga a várományos. Végül ebből nem lett semmi, sőt, a front első vonalából még eggyel hátrébb is rendelte a Vezénylő Tábornok. Ám az elemzők Varga esetében ezt sem bukásként értékelték: azért vonták hátra, hogy még véletlenül se kaphasson sebet, súlyosat semmiképp. Mert rá még szükség lesz, szükség lehet.

Az 1965-ben Karcagon született közgazdász rövid szünetekkel 1990-től a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2012 júniusáig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, utána tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter. 2018-tól gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2017-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 9. legbefolyásosabb személye.

Ha elromlik a tévé és a hűtőgép

Döcögősen indult a nemzeti együttműködés rendszere, legalábbis, ami a gazdaságot illeti. A lakossági fogyasztás, hiába szerették volna az erre illetékes szakemberek, csak nem akart bővülni. Varga Mihály azonban nem esett pánikba, legalábbis, nem mutatta. Azt mondta, hogy a lakosság fogyasztása előbb-utóbb úgyis fellendül, ha mástól nem, attól bizonyosan, hogy egyszer mindenkinek elromlik a hűtőszekrénye, és a tévékészülékeket is ki kell cserélni.

Nyilván csak feledékenységből nem említette az egyéb lehetőségeket: hogy az elszakadt, vagy éppen a gyerek által kinőtt cipő helyett is újat kell venni. És néha új ingre is szüksége van az embernek, átmeneti kabátra és tartós elemre, a tej is kifogy a hűtőből, pótolni kell azt is valahogy.

Azért néha ő is megmutatta, hogy ki az úr a háznál. 2014. június 25-én arról számolt be az MTI, hogy „adóhatósági eljárás indul a Magyar RTL egyik tranzakciója miatt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasítására, mert felmerül a gyanúja, hogy a társaság pusztán az adókedvezmény igénybevételének szándéka miatt hajtotta végre az ügyletet… a Magyar RTL az elmúlt években egy olyan tranzakciót hajtott végre, amellyel összefüggésben – egy jelentős veszteségelhatárolással – mentesülnének a társasági adó és a reklámadó befizetése alól is. A Fidesz-frakció kérésére a miniszter megvizsgáltatta az ügyet, majd jelentést tett róla a kormány szerdai ülésén. E jelentés szerint fennáll a gyanúja, hogy az említett ügyletnél egy fiktív tranzakcióról volt szó, amely mögött nem tényleges gazdasági tevékenység, hanem pusztán az adókönnyítés, az adókedvezmény igénybevételének szándéka állt – közölte Varga Mihály, aki ezért – élve törvényi felhatalmazásával – arra utasítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy haladéktalanul kezdjen felülvizsgálati eljárást az ügyben.”

Meg lehet kérdezni és többen meg is kérdezték akkoriban, hogy amennyiben Varga miniszter úrnak korábban volt tudomása arról, hogy az RTL tisztességtelen haszonszerzés reményében hajtott végre egy tranzakciót, akkor miért nem jelezte ezt már korábban, és miért nem utasította a NAV-ot, vagy bárki illetékest egy eljárás lefolytatására. Miért csak azt követően lépett az ügyben, hogy az RTL a híradóiban a kormánynak kínos tényekről és eseményekről is beszámolt.

Vajna kaszinói jelentős adókedvezményt kaptak

2014. augusztus utolsó napjaiban Varga Mihály – akkor épp pénzügyminiszterként – válaszolt Bangóné Borbély Ildikó képviselőnek: azért adtak kedvezményeket Andy Vajna kaszinóinak, mert azt szeretnék, hogy azok minél előbb termőre fordulhassanak. Hamarabb hozzanak hasznot, hogy a befolyt adójukból az éhező magyar gyermekeket támogathassák.

Közgazdaságilag mindez könnyen belátható, még a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett közgazdászok is fel tudják fogni, hogy ami Andy Vajna kaszinóival történik, az nemzeti érdek. Több jóllakott gyerek ugyanis többször megy majd a stadionokba, ezáltal növelik a futballklubok tulajdonosainak a bevételét, akik a kapott pénzt természetesen jótékony célokra költik. Ami ezen felül megmarad nekik, abból többet járnak fodrászhoz és étterembe. Ennél fogva a fodrászoknak is lesz mit a tejbe aprítaniuk, és az éttermesek is jobban járnak. Több jóllakott fodrász, fizetőpincér, szakács és csapos többet jár majd úri szabókhoz és színházba, ettől az úri szabóknak és a színészeknek is megnő a bevételük, több újságot és könyvet vesznek, sőt, új ruhákat is vásárolnak maguknak és a gyerekeiknek. A ruhások és az újságírók is gyarapodnak tehát, miközben minden haszon az éhező gyerekhez vándorol, akik persze egyre kevesebben lesznek, sőt, idővel el is fogynak, az éhező gyerek, mint olyan, Magyarországon megszűnik létezni.

Megregulázni az Alkotmánybíróságot

2016 októberében Kuncze Gábor volt Andy Vajna tévéjének reggeli műsorának a vendége. Ennyi hülyeséget ilyen rövid idő alatt még nem hallottam – mondta Kuncze. Előtte Varga Mihály egy nappal korábbi interjújából játszottak be egy részletet, erre reagált az akkoriban műsorvezetőként ténykedő egykori politikus. Varga Mihály – ekkor mint Miniszterelnökséget vezető államtitkár – arról beszélt a bejátszásban, hogy azért kell megregulázni az Alkotmánybíróságot, mert az még a régi rend alapján alkalmazta a törvényt, a forradalom azonban megváltoztatta a viszonyokat, ezért a törvényeket nem lehet a régi módon alkalmazni.

Az utóbb pénzügyi csalással vádolt Bróker Marcsi két miniszternek is szolgált Karcagon. A város a Fidesz egyik fellegvára, két minisztert is adott a kormánynak. Fazekas Sándor volt földművelésügyi miniszter a város polgármestere is volt 1994-től 2010-ig, Varga Mihály egykori nemzetgazdasági miniszter pedig évtizedek óta a karcagi körzet országgyűlési képviselője. A Kun-Mediátor Bróker Marcsiként elhíresült, 2016 decemberében Belize-ben elfogott ügyvezetője, akit mindenki csak Marcsikaként emlegetett, Karcagon köztiszteletben álló üzletasszony volt. Marcsika Fazekas Sándor polgármestersége alatt, 2002 és 2010 között Karcag turisztikai bizottságának külsős tagja volt, emellett a város önkormányzatának és intézményeinek rendezvényeit, politikusainak hivatalos és magánutazásait szervezte.

A belengetett egykulcsos jövedelemadó

2016. novemberében Japánból üzente meg a miniszterelnök, hogy akár már három éven belül egyszámjegyűre csökkenhet Magyarországon a személyi jövedelemadó mértéke. Ő még ezt is sokallja, tette hozzá, mert az lenne a jó, ha még ennyit sem kellene fizetniük a magyar embereknek, szerinte a nulla százalékos kulcs lenne a legjobb, de mint mondta, belátja, hogy ez most nem lehetséges.

Normális viszonyok között a szakmabeliek kikérték volna maguknak, hogy a miniszterelnök ostobaságokat beszél, de ez Magyarország, ahol az összes illetékes rögvest haptákba vágta magát, és sietett megmagyarázni az uralkodó legújabb rögeszméjét. Amikor erről kérdezték, még Varga Mihály sem merte elmondani, hogy mi a véleménye erről. Hebegett és habogott, hogy hát igen, tulajdonképpen, és bizonyos körülmények között. Meg abban az esetben, hogyha netán.

Németh Szilárd könnyebb helyzetben van, mint Varga, ő szemrebbenés nélkül bármekkora rezsicsökkentést bejelenthet. Neki ez nem kerül semmibe, nem ért hozzá, semmilyen szakmában nem jegyzik, tehát azt mond, amit akar. Legföljebb kiröhögik, de a szakma megvetésétől nem kell tartania. Varga számára azonban még ennyi, politikában eltöltött év után is volt tétje a dolognak. Még jó néhány aktív év van hátra az életéből, tudnia kell, hogy nem lesz ő mindig miniszter. És nyilván azt is végiggondolta Varga Mihály, hogy minisztersége után lesz-e még számára a szakmában hely. Így bár ellentmondani nem mert a főnökének, megpróbált jó képet vágni az egyszámjegyű személyi jövedelemadó ötletéhez. Becsületére legyen mondva, legalább Orbán nullaszázalékos vízióját nem kommentálta.

„Szunnyadozik a szakadás”: mit várhatunk a forinttól?

Az elmúlt hetekben megállt a forint nyári lázas vitustánca, de arra jelenleg semmi esély, hogy az árfolyam visszatérjen a tavaszi 310 körüli szintre. Meg kell barátkozni a 330 körüli euróval.

A közgazdászi zsargon mögé bújtatva szokás arról (is) beszélni, mi és miért történik a gazdaságban. Ettől aztán „Átlag Józsi” nem lesz okosabb, pedig gyakran teszi fel a kérdést, hogy akkor most mire számítson kevéske forintjának értékével. E sorok írásakor éppen 328 körül jár fel-alá, ami azért nincs messze a július eleji történelmi csúcstól, a 330-at is meghaladó indextől, de a változás hevessége alábbhagyott (szerdán 329 is volt az árfolyam).

Az elmúlt három hónap mozgását mutatja a teletrader.com ábrája.

Forrás: teletrader.com

Így tett a pénzügyminiszter is, amikor július vége felé azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy „azzal is tisztában kell lenni, hogy az a nyugodt időszak, amely 305–315 forint között tartotta a forint árfolyamát, véget ért: kamatemelési ciklust kezdett a Fed, az EKB visszavonja a mennyiségi lazítás elemeit – árfolyamszempontból érzékenyebb időszak következik, amikor a körülményekre válaszolva a forint is új egyensúlyi szintet keres”.

Varga Mihály tolvajnyelvi szavai – különösen az

„új egyensúlyi szintet keres”

kifejezést – lefordítva azt jelentik, hogy a kormány nem hogy belenyugodott a korábbinál sokkal kevesebbet érő forintba, hanem inkább kívánatosnak is tartja. Ami érthető, hiszen a jól láthatóan lassuló növekedési ütem közepette az eddiginél is fontosabb az export legalább szinten tartása, ami olcsóbb forinttal egyértelműen könnyebb.

Valóban, éppen egy éve volt 305 a forint, január első napjaiban 308, a kormány erre az évre 311-es átlaggal számolt. Ahogyan mi is írtunk erről, Varga is arról értekezett, hogy az árfolyam-gyengülés nagyjából nulla egyenlegű a költségvetésre nézve, mert a kiadási és bevételi oldalon a változások semlegesítik egymást. Sőt, például az árak jól látható – és sok ember számára a statisztikai átlagnál magasabb – emelkedése rengeteg többletbevételt eredményez, például adókban.

Az elmúlt néhány hónapban tapasztalt, egy-egy időszakban igen heves árfolyamgyengülés egyik oka kétség kívül az volt, hogy az úgynevezett feltörekvő piacú országok egy polcon vannak a nemzetközi megítélésben.

Ha az egyikben eltüsszentik magukat, a többiben is elkapják a náthát

Dél-Afrikától Dél-Amerikán át Oroszországig. Mostanság pedig bőven van ok szipogásra: a lényegében széthullott Venezuela, a nyáron megroppanni látszó Törökország, a most ismét csődközelbe jutott Argentína mind ezen országcsoport kollektív nehézségeit szaporítja.

A mi nyári nehézségünk „saját jogú” másik oka az volt, hogy a nemzetközi pénzpiac (az eurót figyelmen kívül hagyva) a szinte példátlanul alacsony 0,9 százalékos hazai alapkamatot kevesellte. Attól tartottak, hogy az másutt, elsősorban az Egyesült Államokban elkezdődött kamatemelések elszivárogtatják a befektetői pénzt tőlünk, és elkezdték a pénz kivonását. A jelenlegi nyugalom egyik oka az, hogy a Magyar Nemzeti Bank „egyéb intézkedésekkel” rásegített arra, hogy emelkedjenek az állampapír-hozamok – anélkül, hogy hozzányúlt volna az alapkamathoz. Bár voltak, akik arra számítottak, hogy elkerülhetetlen lesz az emelés, különösen az MNB bénázásait és a kialakult hitelességi válságot látva.

Nem lévén jós, senki se tudja megmondani, meddig tart ez az állapot. Ha nem gyülemlik fel apróbb okokból egy kupacnyira való, vagy nem történik valami előre nem sejthető kellemetlenség, akkor

még jó ideig ezt a 330 körüli eurószintet láthatjuk.

Jelenleg ugyanis ez az a bizonyos „új egyensúlyi szint”, ami bizonyos lélektani védőkorlátot is von a forint köré.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!