Kezdőlap Címkék Választási program

Címke: választási program

Mi a baj a Momentum előválasztási kampányával?

Azt olvasom a hvg-ben, hogy a többi pártnak nem tetszik a Momentum előválasztási kampánya. Nem tetszik nekik, hogy a Momentum előreszaladt a jelölt-jelöltek bejelentésével – kiváltképp azzal, hogy Hadházy Ákost indítják Zuglóban, ahol a jelenlegi képviselő Tóth Csaba ellenfele lesz –, és Fekete–Győr András miniszterelnök-jelölti programot is hirdetett. Szerintem pedig a Momentum pont azt csinálja, amit egy előválasztáson csinálni kell.

Az előválasztás kezdeményezői sokat hivatkoznak a nemzetközi példákra. Egyéni választókerületi képviselőjelölteknél én nem tudok Európában előválasztásról, több aspiráns közül a helyi pártszervezetek tagjai szoktak választani. Az amerikai elnökjelöltek kiválasztása az előválasztás klasszikus példája. Emellett én a német szociáldemokraták esetében emlékszem a kancellárjelölt pártszavazással történő kiválasztására 1994-ben, az olasz baloldal 2005-ben a miniszterelnök-jelöltjét, a francia jobboldal 2016-ben az elnökjelöltjét választották ki így egy-egy alkalommal.

A klasszikus amerikai gyakorlatban az elnökjelölt kiválasztása éles párton belüli küzdelmet jelent, vastagon politikai tartalommal: a két nagy párt különböző szárnyai szállnak szembe egymással.

A demokratáknál Hillary Clintonnak és Joe Bidennak is a végén Bernie Sanderssel, a balszárny képviselőjével kellett kemény harcot vívnia. Igaz, a német szociáldemokratáknál a kancellárjelölti előválasztás egyetlen példájának nem volt politikai tartalma, és a francia jobboldalnál is sokkal kevésbé, mint ami az amerikai hagyomány. (Az olasz esetben különböző baloldali pártok, irányok jelöltjei versenyeztek.)

Az tehát, hogy a Momentum Fekete-Győr András programhirdetésével politikai programok versenyévé teszi a miniszterelnök-jelölti előválasztást, és feltehetően a Momentum Fekete-Győr által meghirdetett programját fogják képviselni jelölt-jelöltjeik az egyéni választókerületi előválasztáson, semmi mást nem jelent, mint hogy a momentumosok komolyan veszik az előválasztást.

Arra törekszenek, hogy az általuk helyesnek tartott politikának minél nagyobb súlya legyen a Fidesszel szemben álló oldalon, legyen az akár egy majdani kormánykoalíció, akár a következő ciklus parlamenti ellenzéke.

Más kérdés, hogy egyetért-e az ember a Fekete-Győr által meghirdetett programelemekkel. Van köztük, mégpedig nagyon fontos, amivel a magam részéről lelkesen egyetértek, mint például múlt vasárnapi programbeszédének kiinduló állítása, melyre a végén is visszatért: hogy

az új Magyarország nyugati ország legyen, nyugati piacgazdasággal, nyugati szabadságokkal, nyugatias oktatással, nyugatias egészségüggyel.

Hogyne értenék velük egyet – miközben az LMP ma első számú, leginkább komolyan vehető politikusa, Ungár Péter határozottan elutasítja ezt. Ebből az alapállásból szinte magától értetődően következik, hogy a Momentum kiáll az euró bevezetése mellett (azért csak „szinte”, mert a szintén nyugatias Csehországban ma konszenzus van az euró elutasításában), és természetesen ezt is üdvözlöm. Ungár ezt is vitatja, mint az LMP-sek általában, míg a Jobbik, amennyire ez megítélhető, megosztott ebben.

Hasonlóképpen következik ebből az alapállásból

az Európai Ügyészséghez való csatlakozás képviselete, amiben viszont tudtommal az egész ellenzék egyetért.

Nagyon egyetértek még egy kulcsfontosságú állításával: azzal, amit a családfelfogásról mondott – ez is a mai nyugati világ nyitott, toleráns családfelfogása, a melegek házasságkötésének és közös gyermeknevelésének elfogadása. Ezt még nem támadta meg senki az ellenzékből, de kíváncsi lennék, mit gondolnak erről a Jobbikban.

Elhangzottak ugyanakkor olyan ötletek is Fekete-Győr miniszterelnöki programhirdetésében, amelyeket nemhogy támogatni nem tudok, de még komolyan venni se nagyon.

Ilyen a négynapos munkahét ötlete:

ki hihet abban, hogy 2030-ra ennyire csökkentett heti munkaidővel fognak annyit keresni az emberek Magyarországon, hogy abból tisztességesen meg lehessen élni?

Csak Matolcsy mondogat olyanokat, hogy ilyen távon utolérjük Ausztriát, márpedig ott sincs négynapos munkahét. Felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben nincs is egyéni nyugdíjszámla, de ha lenne is, hogyan lehetne az azon felhalmozott pénzből valamikor 35 éves életkor és a nyugdíjkorhatár között levenni akkora összeget, hogy abból hónapokra felhagyhasson az ember a kereső tevékenységével? A nyugdíjkassza tíz, húsz vagy harminc év múlva sem tesz majd lehetővé akkora öregségi nyugdíjakat, hogy abból idő előtt el lehessen venni jelentős összeget egy „alkotószabadság” vagy egy világkörüli utazás finanszírozására.

A „Magyarország-részvény” ötlete nem megvalósíthatatlan, csak értelmetlen:

állami vállalatokat csak olyan szektorokban értelmes dolog fenntartania a Fidesz utáni Magyarországnak, ahol nem a profit és ezáltal osztalék biztosítása a tevékenység célja.

Egy normális részvénytársaság kerülhet olyan helyzetbe, hogy egyáltalán nem fizet osztalékot, és nem lenne kívánatos, hogy egy állami vállalat vezetésére olyan nyomás nehezedjék a „részvényesek” milliói részéről, hogy mindenképpen fizessen osztalékot, mégpedig minél többet.

Az egészségüggyel kapcsolatban a brit és osztrák példa követését javasolta, ami pedig egyszerre nem megy: Nagy-Britanniában állami egészségügy van, amelynek teljesítményével többnyire elégedetlenek a britek, Ausztriában viszont biztosítási alapú egészségügy, még ha nem is annyira versenyelvű, mint a német vagy a holland.

Szóval, vannak komoly bajaim is a Momentum előválasztási programjával, de az mindenképpen örvendetes, hogy politikai tartalmat ad az előválasztásnak, politikai karaktert ad a miniszterelnökjelölt-jelölt mellett választókerületi jelölt-jelöltjeik fellépésének is.

Ne gondolja senki, hogy csak a Momentum lép fel így. A Momentum teszi ezt másoknál nyíltabbá, ami azért is van így, mert a Momentum nincs jelen az Országgyűlésben, és nem tudja saját nézeteit parlamenti megszólalásokban, törvényjavaslatokban, interpellációkban stb. terjeszteni, mint az előválasztás többi részvevője.

Aki figyeli a parlamenti ellenzéki pártok effajta fellépéseit, az pontosan tudja, hogy azok is folyamatosan a maguk programjavaslatait adják elő. Az MSZP például azt, hogy a nyugdíjemelés a következő ciklusban végig egységes összegű legyen, a Párbeszéd számon kéri – nemcsak a Fidesztől, de ellenzéki versenytársaitól is – az alapjövedelmet, az LMP pedig mind a határon túli pártpolitika kérdésében, mind az euró bevezetésével illetve általában az uniós politikával kapcsolatban a Fidesszel megegyező módon támadja a DK-t és a Momentumot.

Íme, kiderül, hogy

a hat ellenzéki párt álláspontja nemcsak másodlagos részkérdésekben, de alapvető kérdésekben is lehet eltérő. Miért is ne szólhatna erről az előválasztás?

És ahhoz mit szóljunk, hogy a Momentum Hadházy Ákost állítja jelölt-jelöltnek Zuglóban, ahol ma az MSZP-s Tóth Csaba a képviselő? Hónapokig tartott, amíg a hat párt meg tudott egyezni abban, hogy minden egyéni választókerületben tartsanak előválasztást. Leginkább a Momentum akarta ezt, legkevésbé az MSZP, amely szerette volna, hogy a jelenlegi képviselőknek ne kelljen versenyezniük az újraindulásért. Végül mindenki elfogadta, hogy kelljen.

A DK például a jelenlegi képviselők közül Burány Sándorral, Csárdi Antallal, Hiller Istvánnal, Hiszékeny Dezsővel, Kálló Gergellyel, Kunhalmi Ágnessel, Mellár Tamással, Molnár Gyulával és Szabó Szabolccsal szemben is állít jelölt-jelöltet az előválasztáson.

Csak Óbudán Szabó Tímeával szemben, Zuglóban Tóth Csabával szemben és Szegeden Szabó Sándorral szemben nem indít senkit a dolgok mai állása szerint. Még ismert országos politikust is elindít pozícióban levő képviselővel szemben: Arató Gergely hívja ki az előválasztáson Burány Sándort. Akkor miért ne indíthatná el a Momentum Tóth Csabával szemben Hadházy Ákost?

Tudom én persze, hogy mi a különbség. Hadházy indulásának Tóth Csabával szemben markáns politikai tartalma van: az MSZP-s képviselőt kapcsolatba hozzák – hadd fogalmazzak óvatosan – tisztázatlan folyamatokkal a zuglói politikában, Hadházy pedig a közélet tisztaságáért folytatott harc ellenzéki „védőszentje”, ahogy Fekete-Győr a jelölt-jelölés bejelentésekor fogalmazott.

Ez is velejár azzal, hogy a Momentum – ugyanolyan nyíltan, mint az LMP – markáns politikai tartalmat ad az előválasztásnak. Jól teszi. (Az LMP is.) Szerintem a Momentum előválasztási kampányával nincs semmi baj. Legfeljebb azzal van néhány ponton baj, legalábbis szerintem, amit mond. De ez is rendjén van.

Orbán migránsozva és brüsszelezve hirdetett EP választási programot – 2019. április

Orbán Viktor hétpontos programot hirdetett a bevándorlás megállítására a Fidesz európai parlamenti választási programját bemutató rendezvényen. A program szerint a migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól, és vissza kell adni a nemzeti kormányoknak.

Javasolta továbbá, hogy egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére, és senkit ne engedjenek be Európába érvényes igazolvány, dokumentumok nélkül.

Szorgalmazta azt is, szüntessék meg a migránskártyákat és a migránsvízumot, Brüsszel pedig ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítse meg a határvédelem költségeit.

Orbán Viktor végül követelte, hogy Európában senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés azért, mert kereszténynek vallja magát, és bevándorlást ellenző vezetők álljanak az EU-s intézmények élén.

Szavai szerint ezek azok a pontok, amelyek a legszükségesebbek a bevándorlás megállításához és a keresztény kultúra megőrzéséhez. Kérte egyúttal a választókat, hogy aláírásukkal támogassák majd ezt a programot.

Hangsúlyozta: a brüsszeli elit hatalmi törekvéseit meg kell fékezni, a bevándorlást meg kell állítani.

Az EP-választáson szerinte a keresztény civilizációnk léte a tét

Kifejtve: a tét az, hogy bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes vezetői lesznek-e az EU-nak; Európa marad-e az európaiaké vagy átadjuk a helyet egy más civilizációból érkező tömegnek; megvédjük-e a keresztény, európai kultúránkat vagy átadjuk a terepet a multikulturalizmusnak.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az európai elittel szembeni elégedetlenség legfőbb forrása ma Európában a migráció kezelése. Európát ma népvándorlás fenyegeti, ez nem egyszerűen migrációs válság, hanem népvándorlás – fejtette ki, úgy értékelve, a népvándorlás legfőbb oka, hogy Európán kívül sokkal több gyermek születik, mint Európában, így a migrációs válság fő oka belül keresendő. „Azért nem születnek nagyobb számban gyermekek Európában, mert a mi kontinensünk kulturális meghasonlással és identitásválsággal küzd” – fogalmazott.

Azt is hangsúlyozta, hogy Európa, ha akarná, meg tudná állítani a tömeges migrációt, de kísérletet sem tett rá, sőt az EU jelenlegi vezetése támogatja, ösztönzi a migrációt.
Kifogásolta továbbá, hogy Brüsszelben semmit sem hallani családpolitikáról, viszont nap mint nap hallani a legális migráció fontosságáról. Úgy fogalmazott: a legális migráció programja valójában egy európai népességcsere programjának a fedőneve, ezzel kell szembenézni a választáson.

„Mi, magyarok ezer éve élünk itt, a Kárpát-medencében (…), és szeretnénk még legalább ezer évig itt is maradni, megőrizni a határainkat” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: „azt szeretnénk, ha a következő generációk, gyermekeink, unokáink ugyanúgy szabadon dönthetnének az életükről, ahogyan mi is”.

Ha a Néppárt szerinte rossz irányába fordul, a Fidesz nem fogja követni

A miniszterelnök kitért az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz viszonyára is, amit úgy kommentált: „a mi jövőnkről mi döntünk, és nem az Európai Néppárt”. A választás után meglátják – folytatta -, merre fordul az EPP, most azonban úgy tűnik, balra, liberális irányba, liberális európai birodalomépítés és a bevándorlók Európájának irányába fordul. Ha erre fordul, biztosak lehetnek benne, hogy a Fidesz nem fogja követni – biztosította hallgatóságát.

Manfred Weber EPP-frakcióvezető, csúcsjelölt minapi nyilatkozatait kedélyeket és nemzeti önérzetet borzolónak nevezte, úgy fogalmazva, nem csoda, ha egyre többen mondják és írják, „kifelé”. A kormányfő azonban türelmet kért, hozzátéve, hogy a megfelelő időben és a nemzeti érdekek alapján dönteni fognak.

Orbán beszólt Junckernek és Timmermansnak

Beszédében Jean-Claude Juncker leköszönő európai bizottsági (EB) elnököt tőrőlmetszett szocialistának nevezte, akinek – mondta – döntő felelőssége van a Brexitben, a migrációs invázióban és a Közép-Európa és Nyugat-Európa közötti súlyosbodó konfliktusban.

Szavai szerint „a brüsszeli elit készülékében van egy hiba”, Brüsszelben ugyanis létezik egy „buborék”, egy virtuális világ, amely nem akarja figyelembe venni a realitásokat. Ezért fordulhat elő szerinte, hogy a katolikus bajor Weber sértegeti a magyarokat. Egy „brüsszeli bajor” tehet ilyet, de egy „müncheni bajor” biztosan sohasem tenne így – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy Magyarországnak 9 éve vannak vitái Brüsszellel, ezek pedig mindig arról szólnak, hogy a magyar kormány nem hajlandó azt csinálni, amit Brüsszel diktál, ha az a magyaroknak nem jó.

Úgy összegzett, a Juncker-féle bizottság ötéves mérlege: „az angolok kimennek, a bevándorlók pedig bejöttek”.

Bírálta az „Európai Egyesült Államok” tervét is, amelyet úgy jellemzett mint a brüsszeli elit hatalmi törekvése a nemzetállamokkal szemben.

Orbán Viktor több adatot is ismertetett egy európai szintű Századvég-kutatásból, amely szerint mára az uniós lakosság elveszítette a bizalmát abban, hogy a következő generációk élete jobb lesz, mint a mostanié, „az európai álom megtört”, a pesszimisták tábora pedig a nyugati-európai államokban magasabb. Idézte továbbá azt a számot, hogy a többség szerint – Magyarországon az arány 80 százalék – meg kellene őrizni a keresztény kultúrát, hagyományokat.

Az európai emberek nem akarnak bevándorlást – értékelt, jelezve, hogy Frans Timmermans szocialista csúcsjelölt azonban akar, az egyik ezzel kapcsolatos nyilatkozatát pedig marxista-szocialista szövegnek minősítette. „Érthető is, ha Juncker és Timmermans urak sülve-főve együtt vannak. A kérdés csak az, hogy bútorozhat össze egy ilyen emberrel a néppárti Manfred Weber” – mondta.

Szavait azzal zárta: „mutassuk meg Brüsszelnek május 26-án” a választáson, hogy a végső szót nem a Soros-féle NGO-k és a brüsszeli bürokraták, hanem az emberek mondják ki a szavazófülkékben.

Holnaptól több ezer fideszes járja az országot, hogy aláírásokat gyűjtsön

Országos aláírásgyűjtő akciót indít a Fidesz, amelyben arra kérik a magyar embereket, hogy aláírásukkal támogassák a miniszterelnök ma bejelentett hétpontos akciótervét a bevándorlás megállítására.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója elmondta, az ország összes választókerületében egyszerre indul meg az akció, több ezer aktivistájuk települ ki az utcára és kezdi meg az aláírások gyűjtését.

Hangsúlyozta, az előttünk álló európai parlamenti választások tétje nagyobb, mint eddig bármikor. Olyan Európát és Magyarországot szeretne a kormányzó párt, amely nemet mond a bevándorlásra, megvédi az európai keresztény értékeket, hagyományokat és erős nemzetekből áll. (MTI)

Az ellenzéknek persze nagyon nem tetszett Orbán beszéde

Magyarországnak együgyű kormányfője van – írja Gyurcsány Ferenc. A DK vezetője szerint Orbán „a világ és Európa gondjaiból csak a menekültek jelentette kihívást látja. Aki csak ezt látja, az elárulja a hazáját. Mert a magyar emberek és magyar családok szaporodó gondjai, a csapnivaló oktatás, a válságban lévő egészségügy, a drámai elvándorlás gondjai nem oldhatóak meg sem brüsszelezéssel, sem sorosozással, sem a mára nem létező menekültválság rémének felfestésével.”

Az MSZP és a Párbeszéd a Bálnánál akciózott, Ujhelyi István és Tordai Bence sajtótájékoztatót tartott még Orbán beszéde előtt. Ujhelyi rögtön azzal kezdte, hogy a bálna egy gerinces állat, ehhez képest most azért vannak ott, hogy a gerinctelen Orbánról beszéljenek. A liberálisból lett konzervatív Orbán újabb pálfordulásra készül, mondta a szocialista politikus.

Az LMP szerint Orbán Viktor klímabűnöző. Vágó Gábor szintén a Bálnánál mondott beszédet, szerinte „egyértelmű, hogy Orbán Viktor és a Fidesz az autógyárak mellett van, és nem az emberek egészsége mellett”.

LMP-Új Kezdet: választási program baltól zöldön át konzervatívig

Hangsúly az önkormányzatokon, a szociális területen, a zöld gazdaságon, a jogállami reparáción. Nagyarányú béremelés és kiadásnövekedés oktatásban-egészségügyben, luxus- és vagyonadó, konzervatív progresszív jövedelemadózás. Ez az LMP és a Gémesi-féle Új Kezdet programja.

Az LMP és a Gémesi György vezette Új Kezdet közös választási programja viszonylag sokat ígér, de az elképzelések jó része jövőorientált zöld gondolatok köré csoportosul. Fokozatos áttérés a megújuló energiára, belsőégésű motorú autók forgalomba helyezésének tilalma 2030-tól, az ország „végigszigetelése”. Helyi közösségek, közte önkormányzatok korábbi jogainak visszaállítása. A társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentése jogi és adóintézkedésekkel. Több kulcsos szja, vegyítve a szocdem progresszivitást a konzervatív felső mértékkel. Csak néhány kulcspont a Lányi András szerkesztette csomagból.

A fontosabb elképzelések súlyponti elemei, s azok főbb pontjai

A jogállam helyreállítása

  • a végrehajtó hatalom túlkapásainak megakadályozására vissza a fékek és ellensúlyok rendszerével
  • az Alkotmánybíróság eredeti hatáskörének helyreállítása
  • újra kétfordulós és arányos választási rendszer
  • a korábbi népszavazási szabályok, kiterjesztve a költségvetést és nemzetközi szerződést érintő területekre
  • korrupciós főügyészség

Külpolitika, nemzetpolitika

  • nyugati orientáció az EU-val és a NATO-val a középpontban
  • térségi kapcsolatok hangsúlyos kezelése
  • honvédség korszerűsítése, a kiadások GDP-arányosan 2 százalékra emelése
  • önálló nemzetpolitikai fejezet határokon kívül élő magyarok jogainak erősítésével, kiemelten a nyelvi jogokkal
  • a magyar nemzet egy, a nemzetrészek önállóak
  • támogatni az egyes szomszédos országok magyar kisebbségeinek autonómiáját
  • a nyelvi jogok érvényesülése a nemzetek létének alapja
  • a saját oktatási rendszer minden nemzetiség elidegeníthetetlen joga

Területfejlesztés, önkormányzatok

  • az egész ország érdeke helyreállítani a vidék népességmegtartó erejét
  • a vidékfejlesztés meghatározó szereplőivé a helyi közösségeket: a területi önkormányzatiság újragondolása
  • mobilitási garancia a vidékieknek: közlekedésfejlesztés
  • ésszerű megoldást Budapest és az agglomerációs települések viszonyának rendezésére
  • orvosolni a fejlesztési források elosztásának visszásságait
  • újjászervezni a rendőrséget: a helyi közbiztonság önkormányzatok alá rendelése

Oktatás

  • az oktatásügy részesedését a költségvetésben 20 százalékra emelni (ez mintegy ötszörözés)
  • véget vetni a közoktatás központosítására tett abszurd és kártékony kísérleteknek
  • helyreállítani az oktató-nevelő munka szabadságát, a diákoknak visszaadni a tanulás örömét: óraszámcsökkentés, az oktatásnak a kor kihívásaihoz igazítása, állami tankönyv-monopólium megszüntetése, tanárok kötelező óraszáma maximum heti 20 óra
  • az iskola egy-egy település életében a legfontosabb közösség-szervező erő, sorsáról a végső döntés a helyi társadalmat illeti
  • jelentősen emelni a köz- és felsőoktatásban dolgozók fizetését
  • az egyetemi képzés ingyenességének kiterjesztése a második és harmadik diplomára, valamint a doktori képzésekre

Kultúra

  • nem fecsérelnék a kultúra pénzét felesleges építkezésekre
  • a Magyar Művészeti Akadémia kiváltságainak eltörlése
  • a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal visszaállítása

Egészségügy

  • önálló egészségügyi minisztérium
  • azonnali, az ágazat egészét érintő béremelés: 50 százalékkal emelnék az egészségügyben foglalkoztatottak bérét, amit négy éven keresztül az országos átlagot garantáltan meghaladó jövedelem-emelkedés követ
  • a társadalombiztosítás önállóságának helyreállítása
  • az egységes társadalombiztosítási rendszeren belül differenciált szolgáltatásokat: magánszolgáltatások bővülésének elfogadása
  • az egész ellátórendszer átgondolása az alapszintre támaszkodva
  • nem hagyni magukra a tartós és gyógyíthatatlan betegeket: a hozzátartozók általi ápolás elismerése foglalkoztatási jogviszonyként, és a minimálbér színvonalára emelt ápolási díj bevezetése

Társadalompolitika

  • többkulcsos adórendszer, a minimálbér adómentes, az átlagbér két és félszereséig csökkentve a jövedelemadót, szakítani az olcsó munkaerő vonzerejére építő, elhibázott gazdasági szemlélettel, a közszférában a bértábla minimálbérhez kötése
  • munkanélküliségi segély helyett társadalmi beilleszkedési jövedelem
  • aktív lakáspolitika: szociális lakásügynökségek felállításával segíteni az üresen álló lakások bérbeadását, új albérleti szabályozás, amely egyszerűsíti az adózást, ugyanakkor megfelelő garanciákat nyújt bérlőnek és bérbeadónak egyaránt
  • a családpolitikában az esélyegyenlőség elve: kiemelt támogatás a különösen nagy terheket viselő családoknak, köztük az egyszülősöknek, a tartós betegséggel és fogyatékkal élő gyermekek szüleinek, a családi pótlék emelése; a családtámogatás fontos eszköze az adókedvezmény, ösztönözni az otthon is végezhető részmunkák körének bővítését, a 24 órás otthonápolás minimálbéres munkaviszonykénti elismerése
  • 28 500 forintról 50 000 forintra emelni az öregségi nyugdíjminimumot, az éves emelés alapja a nyugdíjas-infláció

Gazdaság

  • az állam feladata a közszolgáltatások biztosítása és a közjó képviselete, nem a jövedelemtermelés: csökkenteni az állam gazdasági szerepét
  • általános béremelés progresszív jövedelemadóval: a minimálbérig adómentes a jövedelem, ez után pedig progresszívan emelkedik a terhelés; ehhez társul a munkavállalói járulékok csökkentése is, ezzel a minimálbér nettó értéke 30 százalékkal nőne, az átlagbéré pedig 20 százalékkal, de még annak kétszeresénél is érezhető reálérték-növekedés lenne; az adóteher csak a minimálbér hétszeresét elérő havi jövedelem felett (ez jövőre 966 ezer forint) növekedne
  • munka- és környezetbarát, egyszerűbb adózás: a munkajövedelmek terhelése csökken, a tőke és a környezethasználat hozzájárulása nő
  • egységes jövedelemadó, ami minden jövedelemre, származzon az munkából, vállalkozásból vagy egyébből, ugyanazt a (progresszív) terhelést érvényesíti

A fedezet az intézkedésekhez

  • ismét két kulcsos társasági adó: az alsó, kedvezményes sáv csak a kisvállalkozásoknak
  • a kedvezmények nagy részének, például a sportcélú tao eltörlése, csakúgy, mint a multiknak adott bőkezű adókedvezményeké és támogatásoké
  • a vagyonadózás területén luxusadó és nagybirtokadó
  • visszavenni a baráti oligarcháknak adott kedvezményeket, így emelkedne például a játékadó
  • a környezethasználat fokozottabb terhelése a termékdíjak, a bányajáradék, a környezethasználati díj és más zöld adók emelésével
  • emelni az MNB kötelező befizetéseit, amire az alapítványok felszámolása után jelentős fedezete lesz
  • automatikus vagyonosodási vizsgálat
  • megalomán kormányzati beruházások leállítása: Paks II, Liget Budapest projekt, Belgrád-Budapest vasút, kormányhivatalok Várba költöztetése, stadionprogram, Ludovika Campus stb
  • általános offshore-talanítás
  • tartósan kedvező viszonyokat a hazai kis- és közepes vállalkozások számára
  • a fejlesztési forrásoknak a jövőképes ágazatok felé terelése
  • körkörös gazdaság megteremtése: a gazdaság anyagáramai zárttá váljanak, azaz minden hulladék, minden melléktermék újra bekerüljön a gazdaság vérkeringésébe

Mezőgazdaság

  • a vidékfejlesztés fedezete elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket előállító agrárgazdaság fejlesztésével
  • az előző korszak bűnös földbirtok-politikájának revíziója: a milliárdos pártklientúrák kezén felhalmozódott óriásbirtokok felszámolása jogi és támogatáspolitikai eszközökkel
  • ösztönözni a különféle szövetkezési formák és nonprofit fejlesztési együttműködések megerősödését

Környezetvédelem

  • középpontban a klímaváltozás elleni harc
  • vízkészlet, föld, erdők, ásványkincsek a nemzeti vagyon elidegeníthetetlen részei
  • új szemléletet a hulladékgazdálkodásban: arányos teherviseléssel (szemétdíj) ösztönözni a megelőzést, termék- és betétdíjas rendszer minél több területen

Közlekedés, telekommunikáció

  • közösségi közlekedéssel mobilitási garancia: a hálózatban országos integrált ütemes menetrend, a gerincvonalakon és a jelentősebb ráhordó szakaszokon lehetőleg óránkénti közlekedés, a szórványterületeken a ritka és lassú nagybuszos ellátás helyett kisebb járműveket
  • presztízsberuházások, mutyik helyett ésszerű hálózatfejlesztést, a meglevő infrastruktúra karbantartása
  • ésszerű, környezetbarát fejlesztéseket az árufuvarozásban: növelni a vasút versenyképességét az áruszállításban, a vasúti és folyami kombinált szállítás fejlesztése
  • önvezető járművek elterjesztése
  • 2030-tól ne lehessen belső égésű motorokat forgalomba állítani
  • az autózást támogató torz rendszerek igazságossá tétele, kiemelt támogatás a kerékpáros közlekedésnek
  • Ügyfélkapu plusz: univerzális kapcsolattartási infrastruktúra nem csak az állam számára, az állami és önkormányzati szervek kapcsolattartását egymással és az ügyfelekkel teljes egészében az internetre terelni, ahol a nagy állami adatbázisok (földhivatal, gépjárművek) ingyenesen hozzáférhetők, a kormányzati gerinchálózat minden településre jusson el

Energiapolitika

  • optimális, korszerű energiamix: megújuló források fokozatos térnyerése, 2030-ra 50 százalékos részarány
  • Paks II helyett megújuló energiára és energiahatékonyságra alapozni a fejlesztést
  • a lakóépületek energiahatékonyságának nagymértékű javítása, célul tűzve ki az átlagosan 85 százalékos energiafogyasztás-csökkentést
  • napelemet minden tetőre
  • egyszerű és átlátható támogatási rendszert a lakossági energetikai beruházások számára
  • passzívház-program

MSZP-program: balra át!, a forrás homályos

A szocialisták viszonylag csendben igazi baloldali választási programot készítettek, ami mindenkinek ígér, aki az elmúlt években rosszul járt. Ismét lenne több kulcsos szja, minimálisan nettó 100 ezres kereset, duplájára emelt nyugdíjminimum, olcsó víz, áram, gáz és persze béremelés orvosnak, tanárnak, közszolgának. A forrás nem látszik kidolgozottnak.

A hét végi miniszterelnök-jelölti politikai zajongásban, és persze a kiszivárgott „karácsonyi” hangfelvétel hullámai közepette kissé elsikkadt, hogy az MSZP egyúttal nyilvánosságra hozta választási programját.

Eredetileg Botka Lászlóval tervezték a programkészítést, a szegedi „örökös reménység” bukása előtt csak az vált egyértelművé, hogy a szocialisták szakítani akarnak a piacbarát-hangsúlyos gazdaságpolitikával. Ez köszön vissza az elkészült – és az Elszántság összefoglaló címmel ellátott – választási programban.

Azzal a hangsúlyos különbséggel, hogy a túlságosan riasztóra sikerült (mert elmagyarázásában elhanyagolt) Fizessenek a gazdagok! szlogent lecserélték a szolidabb Tegyünk igazságot! hívószóra.

Miből lesz pénz?

Meglehetősen elnagyolt a programot megalapozó rész. Ami kiderül belőle, az az, hogy az MSZP lényegét tekintve a most zajló gazdasági növekedés hullámára ülne rá, célként kitűzve a 4 százalék körüli növekedés fenntartását, és persze az uniós támogatások ezermilliárdjaival számolva.

További forrás lenne a pazarlás és korrupció megszüntetése, valamint az eladósodás ellen és a növekedés érdekében Paks II felmondása. (Az új atomerőműről egyébként népszavazást írnának ki, amin a szülők – a jövő érdekében – a gyerekek nevében is szavazhatnának.)

Mire menne a pénz?

A program egyik tartópillére az EU-források összpontosítása a kkv-khez, oktatáshoz, egészségügyhöz és az egyenlőtlenség csökkentéséhez. Ugyanez az elv a költségvetési újraelosztásban.

A társadalmi igazságosság terén az adózást a teherviselő-képességhez igazítanák. Alapelv: alacsony jövedelemből a mainál kevesebbet, az átlag többszörösét meghaladóból többet elvenni, vagyis visszaállítanák a több kulcsos, progresszív adózást. A felhalmozott nagy vagyonok megadóztatása is ide tartozik.

Címszavakban a célok-ígéretek legfontosabbjai nagyobb területeken

Közszféra, oktatás, egészségügy

  • nem kereshet senki nettó 100 ezernél kevesebbet, mielőbb megközelíteni az uniós bérek átlagát
  • nyugdíj-plafon visszaállítása: a járulék felső határa 700 ezer forint, az efeletti jövedelemrészre 10 százalék, 1 milliónál nagyobb jövedelemrészre 20 százalék szolidaritási hozzájárulás
  • alapélelmiszerek áfájának csökkentése 5 százalékra
  • munkanélküliségi járadék ideje újra 9 hónap, összege fél évig a korábbi jövedelem 80 százaléka
  • tisztességes bér a közmunkásoknak + képzés a munkaerőpiacba visszalépéshez
  • hazai vállalkozások támogatása, kedvezményes tőketámogatás az induláshoz, állami mikrohitel a legkisebb cégeknek, egyszerűbb eva; a kis és közepes vállalkozások támogatása, hogy ne összeszerelő-üzem legyen az ország
  • az egészségügyi kiadások négy év alatt érjék el az EU-átlagot
  • piaci béreket az orvosoknak, jelentős emelés a többi dolgozónak
  • önkormányzati tisztviselőknek, tanároknak és közművelődésieknek átlagosan 35 százalék béremelés
  • több pénz a kórházaknak és rendelőknek, háziorvosoknak
  • támogatás az idősek családon belüli ápolásához
  • több ösztöndíjas orvostanhallgató
  • a közoktatásban GDP-arányosan 6 százalék ráfordítás
  • tankötelezettségi korhatár visszaállítása 18 évre
  • 9 éves alapképzés, 5 éves alsó tagozattal
  • diákok óraterhelésének, tanárok adminisztrációjának csökkentése
  • ismét legyen a helyi közösségeknek iskolájuk, minden településen világnézetileg semleges iskola
  • idegen nyelvi képzés megerősítése, angolból mindenki sikeresen érettségizzen, informatika alapkészség legyen
  • szakképzésben ismét több legyen a közismereti tárgy
  • a Klebelsberg Központ felszámolása
  • első diploma mindenkinek ingyenes
  • folyamatos béremelés a felsőoktatásban

Nyugdíjak

  • visszaállítanák a svájci indexálást
  • a minimál-nyugdíj a mostani duplájára, 57 ezer forintra nőne
  • korrekció az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására, különösen a 100 ezer alattiaknak
  • évente az átlagellátás összegének megfelelő nyugdíj-kiegészítés az alacsony ellátások felzárkóztatására
  • időskorúak járadékát 50 százalékkal emelik

Jóléti kiadások

  • szociális fordulat, senki se maradhat fedél, étel, megfelelő ruházat nélkül
  • garantált szociális minimum bevezetése (bármit jelentsen is ez)
  • mindenkinek havonta 1 köbméter ivóvíz jelképes áron, 15 köbméter gáz és 30 kWóra a mai ár feléért
  • mérőórák ingyenes visszakapcsolása a szolgáltatók terhére, a kikapcsoltaknak prepaid órát adnak
  • sávos árrendszer
  • anyasági ellátásban a gyereket váróknak 6. hónapban, majd a szülés után 60-60 ezer forint támogatás
  • a családi pótlék megemelése 50 százalékkal és reálértékének megőrzése
  • a lakhatási támogatás visszahozatala
  • különféle ellátások éves indexálása
  • teljes akadálymentesítés az országban
  • bérlakás-építési program az önkormányzatokkal: 40 ezer új lakás 4 év alatt
  • otthon-felújítási alap

Vidék-program

  • spekulációs célú földvásárlás megszüntetése
  • fellépés a tisztességtelen haszonbérleti szerződések ellen
  • versenyképes birtokstruktúra, szövetkezés ösztönzése, új típusú szövetkezet
  • a területalapú támogatásokért cserébe foglalkoztatási kötelezettség

Fenntartható fejlődés

  • hangsúly a megújulókon és az energiatakarékosságon
  • épületszigetelés újraindítása
  • buszcsere-program és a buszok 25 százaléka elektromos legyen
  • Duna-Tisza-csatorna évszázados tervének megvalósítása

Külpolitika

  • Oroszország és más tekintélyelvű rezsimek helyett ismét nyugati orientáció
  • cél az EU magországaival részt venni az integráció elmélyítésében
  • az euróbevezetés optimális feltételeinek kidolgozása és csatlakozási menetrend

Új köztársaságot

  • a III. köztársaság nem létezik többé, új, IV. köztársaság
  • közvetlen elnökválasztás
  • levélben szavazás általánossá tétele mindenkinek, aki külföldön szavaz
  • új alkotmány, népszavazással elfogadva
  • antikorrupciós ügyészség és belépés az uniós ügyészségbe, intézményes korrupció megtörése, közbeszerzések átláthatóvá tétele, szigorú nyilvánossági szabályok
  • letelepedési kötvények megszüntetése, a szervezőknek 75 százalékos offshore-adó
  • a tao-sporttámogatás marad, de a felhasználásról ne a cégek vezetői, hanem az alkalmazottak döntsenek szavazással
  • összeférhetetlenségi szabályok: pénzemberek, oligarchák, érdekkijárók kitiltása az állami szervekből
  • politikusok és családtagok tényleges vagyongyarapodásának nyomon követése
  • a jogtalanul elvett közvagyon visszaszerzése
  • Alkotmánybíróság régi hatáskörének visszaállítása
  • közmédia visszaállítása
  • az önkormányzatoknak visszaadni a helyi ügyek intézését
  • a kormány ne költözzön a Várba

Momentum: ígéretek balról és középről

Kétkulcsos szja, de mérsékelt második kulccsal, ha van rá pénz, csökkenő áfa, munkát terhelő járulék eltörlése, 35 ezres nyugdíj-minimum, fix szociális juttatás fejenkénti 35 ezer forint rászoruló családokban, lakásfenntartási támogatás a rezsi 50 százalékáig, családi pótlék 25 százalékos emelése és a maximum adható GYED megduplázása, négy év alatt 60 százalék béremelés az egészségügyben, járásonként „kiskórházas” csoportpraxisok alakítása, társadalombiztosítási alapcsomag. Így indítaná be Magyarországot a Momentum Mozgalom. Ezek csak a jóléti elemek a párt választási programjából – baloldali és centrista elemek együttesen. Meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat kizárnák a közbeszerzésekből.

Nagy terjedelmű, 350 oldalas választási programot készített a Momentum Mozgalom. Az Indítsuk be Magyarországot! című elképzeléscsomag javarészt a baloldali és centrális-liberális politikai-gazdasági iskolák vegyes programpontjait tartalmazza.

Az nemigen derül ki, hogy főképpen az egészségügyi, szociális és családi-jóléti juttatások fedezete honnan lesz.

A program bemutatására várva
Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom

A személyi jövedelem-adóban a Momentum visszaállítaná a két kulcsot: a meglévő 15 százalék mellé a jövedelmi felső 10 százalékot érintő 25 százalékos rátát vezetnék be (2010 előtt 32 százalék volt a felső kulcs). Ez tehát inkább a liberális gazdaságpolitika alacsonyadó-felfogását követi, és élesen különbözik a „fizessenek a gazdagok” szocialista programjától. Ugyanakkor

a Momentum a legszegényebb 30 százalék javára bérnövelő adójóváírást vezetne be

(vagyis visszahozná a 2010 előtti rendszert).

Az alkalmazottak jövedelmét gyarapítaná a bért terhelő másfél százalékos munkavállalói járulék eltörlése.

Megfontoltan nyúlna hozzá az áfá-hoz a Momentum: akkor csökkentené a felső 27 százalékot 25-re, ha a költségvetés állapota ezt lehetővé teszi. A meglehetősen zilált 18 és 5 százalékos kedvezményes kulcsokat egyetlen 10-esben vonná össze.

A csaknem tíz éve 28 500 forint nyugdíj-minimumot 35 ezer forintra ígérik emelni, s visszaállítanák a pár éve eltörölt – sokaknál igen magas nyugdíjakat eredményező – járulékplafont.

A súlyos lakhatási problémák enyhítéseképpen a Momentum az alkalmazottak cafeteriájába betenné az albérlet támogatását. Lehetővé tennék az önkormányzatoknak, hogy lakatlansági díjat vezessenek be huzamos ideig üres lakások után.

Egész sor javaslattal álltak elő az egészségügyben. Mindenek előtt

négy év alatt összesen 60 százalékos béremelést

szeretnének elérni, a különféle munkaköröket (orvosok, ápolók) terveznék újra. Fontos változás lenne az elsősorban az északi országokból ismerten az alapellátás megerősítése. Oly módon, hogy járásonként csoportpraxisokat hoznának létre több fős személyzettel, afféle „kiskórházakká” alakítva őket. Visszaalakítanák a korábbi rendszert, a betegszállítást ismét a magánszolgáltatókhoz csoportosítva azt, terhet levéve a mentőszolgálat válláról.

A társadalombiztosításban is inkább piacpárti megoldás irányában mozdulna el a Momentum. Jól körülhatárolt tb-alapcsomagot szeretnének, amely aztán kiegészülne magánbiztosításokkal.

Sokat, és inkább a baloldaltól kölcsönvett módon növelnék a családtámogatást. A mélyszegénységben élőknél az egy főre jutó jövedelmet kiegészítenék 35 ezer forintra, ha az összjövedelem fejenkénti összege nem éri el ezt a küszöböt. Bevezetnék a lakásfenntartási támogatást, ami a rezsinek akár 50 százalékát is elérhetné. A rezsi megfizethetőbbé tétele érdekében jövedelem alapú szociális támogatást vezetne be (tulajdonképpen hozná vissza) a Momentum.

Egyenesen

megdupláznák a maximum adható GYED-et

(ez idén 178 500 forint), sőt, a jelenlegi 70 százalékról a korábbi fizetés teljes összegét folyósíthatóvá tennék. Ez a magas jövedelműeknek lenne gáláns ajánlat. Mindemellett viszont az alacsony keresetűeket segítenék azzal, hogy akár 25 százalékkal emelnék a közel tíz éve változatlan családi pótlékot.

A hátrányos térségek fel(jebb) zárkóztatását szolgálná a külföldről vett területfejlesztő csapatok életre hívása. Egy-egy ilyen csapat 2-3 település összes szociális, oktatási, munkaerőpiaci problémáját próbálná megoldani, amelyben részt kaphatnának civil szervezetek is. Ugyanezen térségek lakói juthatnának újrakezdési mikrohitelhez, a vele járó tudástámogatással.

Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom

Az oktatásban egyetlen mondattal összefoglalható a Momentum szándéka:

ledózerolnák a Fidesz-éra szinte minden intézkedését.

Visszacsökkentenék a tanárok óraszámát, fizetést emelnének, megszüntetnék az egyentankönyveket, helyreállítanák az átjárást a szakképzésből a felsőoktatásba. A hátrányos helyzetű térségekben kiemelt fizetést adnának a tanároknak.

Az adórendszerben a már említetteken kívül az egyedüli nagyobb jelentőségű változás a társasági adóban (tao) állna be: a kulcsot 9 százalékról visszaemelnék – 12 százalékra, s részben ebből finanszíroznák az áfa- és járulékcsökkentést. A jelenlegi cégdöntés-függő

látványsport-támogatást viszont beszántanák,

a most folyósított költségvetési összeget azonban benn tartanák a sportban. Sőt, a tao-t kiterjesztenék a kulturális területre.

A Momentum kivezetné az évi 5 milliárd forint alatti bevételt hozó úgynevezett kisadókat, az ezek részét képező egyszerűsített formákat (eva, kiva, ekho, kata) pedig egyszerűbbé tennék.

Előírnák, hogy évente legfeljebb egyszer, egyetlen csomagban legyen bevezethető új adó. Az adózók esetében megszüntetnék az adónemek szerinti számlák rendszerét, a NAV egyetlen helyen fogadná a befizetéseket és válogatná szét őket. Az egyszerűsítés volna a célja annak, hogy a hivatalok ne kérhessenek olyan adatokat, amelyek már megvannak az állam birtokában bárhol (ezt egyébként már sok évvel ezelőtt törvénybe iktatták, csak nem tartják be.)

A Momentum felszámolná az adórendszert súlyosan torzító ágazati különterheket, kivéve a bankadót.

Új alapokra helyeznék az uniós támogatásokat. Kivizsgálnák a már lezárt pályázatokat, a megmaradt pénzből pedig elsődlegesen a kisebb vállalkozásokat segítenék. És főleg nem azokat, amelyek maguk is képesek finanszírozni beruházásaikat a piacról.

A vidékfejlesztés uniós támogatását

egyenesen megháromszorozná

a Momentum. A falu erősítése érdekében állami földet vennének a legszegényebb helyi önkormányzatoknak közösségi célok kielégítésére. Ezt egészítené ki a szociális gazdaságok életre hívása.

A mezőgazdaságban a méretgazdaságosság javítását tűzik ki célul. A túlságosan kicsi földek laza integrációjához nyújtanának segítséget. Ezek lennének a „termelés körei”. Az ebben részt vevőknek vissza nem térítendő támogatást, illetve kamattámogatott hitelt ígérnek.

Már a politikai élet tisztaságát érinti a Momentum azon ígérete, hogy megszünteti a szolgáltató szektorban – a saját oligarcháik helyzetbe hozása érdekében – indított támadásokat a piaci cégekkel szemben. A káros szabályozásokra példaként említik a trafikokat és a kiskereskedelmet.

Szintén a Fideszhez közeli vállalkozásokkal szembeni fellépést szolgálná a közbeszerzések megtisztogatása. A Momentum szerint a kizárólag a politikaközelség miatt

nagy nyertesek ne vehessenek részt közbeszerzésekben.

Az új párt

egyértelműen európárti,

szerintük el kell kezdeni a felkészülést a közös pénz átvételére.

A politikai irányváltást – és a politikai korrupció felszámolását – szolgálja a külgazdaság átalakítása. Ennek keretében felszámolnák a külföldi kereskedőházakat, amelyek eddig csak veszteséget termeltek.

A demokratikus ellenzéki pártokhoz hasonlóan a Momentum is felmondaná Paks II-t, de a megújuló energiaforrások hangsúlyozása mellett a „gyorsan fejlődő kis méretű atomerőművek” alternatíváját se vetnék el.

A déli határon lévő kerítésnek addig kell maradnia,

„amíg kell”

– írja programjában a párt. Több tranzitzónát sürgetnek.

A Momentum hosszasan fejti ki azt is, hogyan állítaná helyre a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerét. Ennek egyik sarokpontja új választási szabályok létrehozása, amelyben – az arányosság érdekében – erősen a listás helyek (129) felé tolódna a parlamenti létszám a 70 egyéni hellyel szemben. Visszaállítanák a kétfordulós választást. A vagyonát eltitkoló képviselő bűncselekményt követne el.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!