Kezdőlap Címkék Választás

Címke: választás

Ez volt ma – 2018. január 2.

0

Új választási mozgalmat alakított Balázs Péter, Szita Károly össztüzet zúdít Soros civiljeire, leggyakrabban az egészséges étkezést fogadjuk meg újlévkor, Orbán csókosai megkérik az árát, még meg sem alakult, máris nehéz helyzetben a leendő német koalíció. Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Újabb választási mozgalom alakult

„Válasszunk! 2018” (V18) néven alakítottak egykori bal- és jobboldali kormánytagok csoportot, Balázs Péter vezetésével. Azt szeretnék, hogy nyilvános vitákkal közelítsék egymáshoz a demokratikus ellenzék politikai pártjait. Felhívást is közzétettek, hogy a választásokon minél többen szavazzanak.

Megyei jogú össztűz a civilekre

Szita Károly kaposvári polgármester, aki egyben a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, január végére, vagy február végére hívta össze azt a tanácskozást,  melynek célja, hogy megakadályozza a kormány szerint Soros Györgyhöz köthető, „bevándorlást szervező irodák” terjeszkedését.

Grafikonban a világ – Újévi fogadalmak

Az új év a fogadalmak ideje. Vajon melyek a leggyakoribbak? A YouGov által az amerikaiak körében végzett kutatás szerint a legtöbben egészségesebben kívánnak étkezni, többet mozognának és takarékosabban bánnának a pénzzel.

Elemzés a haveri cégek közbeszerzéseiről

Amikor az Orbán Viktor rokoni-baráti köréhez tartozó cégek nyerték az építőipari pályázatokat, a végső ár lényegében semmit se csökkent az előzetesen becsülthöz képest. Erős versenyben ellenben 21 százalékkal lett alacsonyabb a tényleges ár – derül ki a Korrupciókutató Központ Budapest elemzéséből. Hét év alatt minden tizedik egyedi tendert a haveri cégek vitték el 564 milliárdért, amiből 120 milliárd a túlárazás.

Adóviták kereszttűzében a leendő német koalíció

Csökkentsük a társasági adót! Ezt javasolja a jobboldali CSU néhány nappal azelőtt, hogy újrakezdődnének a kormányalakítási tárgyalások Berlinben. A bajor keresztényszociális unió azzal indokolja meg adócsökkentési javaslatát, hogy Donald Trump ugyanezt tette az Egyesült Államokban.

Jön a 16. (többé-kevésbé) szabad választás

0

Magyarország történelme során 2018-ban még csak a 16. alkalommal tartanak országgyűlési képviselőválasztásokat, s ezen belül ez lesz a 8. a rendszerváltás óta. Hogy a 16 közül melyik, mennyire volt szabad – erről majd az utókor mond ítéletet.

 

Az első, ide sorolt választást 2020-ban tartották, azon összesen 2,5 millióan vettek részt – a legutolsó, 2014-esen durván kétszer ennyien.  Akkor azonban azonban az a 2,5 millió szavazópolgár a választásra jogosultaknak több mint a 80 százalékát jelentette, miközben azonban – a választási törvények miatt – a teljes népességnek csupán nem egészen a harmadát. Ezzel szemben négy évvel ezelőtt a választásra jogosultak körülbelül a 62 százaléka élt állampolgári jogával és lehetőségével.

Az Országgyűlésiképviselő-választásokat a Központi Statisztikai Hivatal gyűjtötte csokorba egy igen érdekes kiadványában. A Századok statisztikája – Statisztikai érdekességek a magyar történelemből című kötet áttekinti az elmúlt évszázadokat statisztikai vagy statisztikai jellegű adatok alapján.

Forrás: KSH

A KSH emlékeztet arra, hogy Magyarországon 1918-ban vezették be először az általános, titkos, egyenlő és közvetlen választójogot. 1919-től kezdve azonban – a műveltségi és az állampolgársági cenzus, továbbá a korhatár emelésének következtében – fokozatosan szűkült a választásra jogosultak köre, 1922 és 1938 között pedig csak a nagyvárosokban volt titkos a szavazás. A második világháború alatt nem voltak választások. 1945-től pedig újra nem alkalmaztak cenzust és a korhatárt is csökkentették. A választásra jogosultság korhatára a rendszerváltásig mind a férfak, mind a nők esetében többször módosult: előbbieknél betöltött 20 és 26, utóbbiaknál pedig 20 és 30 életév között alakult.

1989 óta hazánkban minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár választó és választható, továbbá az általános választójog nincs cenzushoz kötve. Választójoggal rendelkező Magyarország határain kívül élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokkal együtt.

Putyin már hivatalosan is elnökjelölt

0

Az orosz elnököt egy ismert személyiségekből álló választói kezdeményező csoport jelölte a márciusi elnökválasztásra.

A döntés egyhangúlag született a Népgazdaság Vívmányainak Kiállítása (VDNH) az Oroszország – az én történelmem elnevezésű pavilonjában. A tanácskozáson maga az elnök nem vett részt.

Putyin a nagyobb támogatottság elérésének reményében független jelöltként indul, ilyen esetben a jelölést egy legalább 300 fős kezdeményező csoportnak kell megtennie.

A hivatalos bejegyzéshez a párton kívül induló aspiránsnak 300 ezer támogatói aláírást kell összegyűjtenie.

Ez várhatóan könnyedén összejön majd, mert az elnök újraválasztási kampányát támogatásáról biztosította a kormányzó Egységes Oroszország, és a parlamentben ugyancsak képviselt Igazságos Oroszország párt is.

A szavazás előtt a reprezentatív testület keddi ülésén Szergej Novohatszkij, Oroszország hőse, egy nukleáris meghajtású cirkáló kapitánya, Szofja Vojtko, a kirovi klinikai és diagnosztikai központ főorvosa, Szofja Velikaja olimpiai bajnok vívó, Jurij Szolomin, a moszkvai Kisszínház művészeti igazgatója és Gyenyisz Macujev zongoraművész szólalt fel.

A Sztanyiszlav Govoruhin filmrendező kezdeményezésére létrehozott csoport 30 fős szervezőbizottságába a felszólalókon kívül bekerült többek között Alekszej Anyiszimov, a Kreml-közeli Összoroszországi Népfront végrehajtó bizottságának elnöke, a parlament alsóházának alelnöke, Dmitrij Gubernyev sportkommentátor, Alekszandr Sohin, az Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének elnöke, Alekszandr Karelin háromszoros olimpiai bajnok birkózó és Joszif Kobzon énekes.

A független képviselőjelölteknek január 7-ig kell benyújtaniuk az előírt dokumentációt a Központi Választási Bizottsághoz. Az elnökválasztást március 18-ra, a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásának negyedik évfordulójára tűzték ki.

A függetlenségpártiak megőrizték többségüket a katalán választásokon

0

A liberálisok és a függetlenségi pártok is győzelmüket ünneplik Barcelonában a katalán parlamenti választások után. Az eredmény nagy csapást jelent a spanyol kormánynak.

A csütörtökön megtartott régiós választás eredményeképpen a függetlenséget támogató pártok megőrizték abszolút többségüket Katalóniában. A három szeparatista párt 70 helyet kap a 135 fős katalán parlamentben. Carles Puigdemont pártja, az Együtt Katalóniáért 34, a Katalán Köztársasági Baloldal 32, a Nép Egység pedig 4 képviselőt küldhet.

Közben viszont a szavazatok 98 százalékos feldolgozottságánál a 37, tehát a legtöbb mandátumot nyerő Ciudadanos is ünnepel: Inés Arrimadas a párt listavezetője úgy értkelte az eredményt, hogy megnyerték a választásokat. Szerint ma még nyilvánvalóbb, hogy a függetlenségi folyamat nem jelent jövőt minden katalán számára, hiszen most először a párbeszédet támogató párt tudott nyerni.

Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) vezetője viszont csalódottságának adott hangot, amiért az egység pártjainak nem sikerült megszerezniük a többséget a függetlenségi pártokkal szemben.

A katalán válság miatt kiemelten fontos választáson 80 százalékos rekordrészvételt mértek – írja a Guardian. Az eredmények tovább élezik a katalán megosztottságot, a spanyol kormány számára pedig fájó lehet a függetlenségpártiak jó szereplése.

A függetlenségi mozgalom vezéralakja, Carles Puigdemont korábbi katalán elnök viszont továbbra sem léphet be az országba, ahol letartóztatnák. Ő úgy értékelte az eredményt, hogy a választások megmutatták a katalán emberek erejét.

Ellenzék: mennyi az annyi, avagy, miért nem annyi, amennyi?

0

Tegnapi cikkünkben már eldicsekedtünk azzal, hogy a Független Hírügynökség munkatársai milyen kiválóan számolnak. Rájöttünk ugyanis arra, hogy a DK és az MSZP által bejelentett 60-46 arányú választási együttműködés valójában csak majdnem annyi, amennyi.

A valóságban ugyanis 58-2-46-ról beszélhetünk. A megállapodásba ugyanis az MSZP beleszámította a függetlenként Veszprémben győztes Kész Zoltánt, valamint az Együtt csepeli jelöltjét, Szabó Szabolcsot.

Ez volt a helyzet szerda estig. Ám mára nyilvánvalóvá vált, hogy még ennél is jobbak vagyunk matematikából. Kiderítettük ugyanis – és rövid fejszámolás után ki is számoltuk – hogy a Párbeszéd, amely Karácsony Gergelyt miniszterelnök-jelöltként delegálta a megállapodásba, szeretné, ha a párt színeiben politizáló Szabó Tímea is rajta lenne a listán.

Vagyis, a számsor jelen állás szerint így néz ki: 57-1-1-1-46.

Más kérdés, hogy információink szerint Szabó Tímea nem kíván a szocialisták listáján szerepelni, úgyhogy nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy megtippeljük: a fenti, már most is érdekesnek mondható választási matematika a továbbiakban még változhat.

Szekeres nekiment az új elképzelésnek

1

Facebook posztban ment neki Szekeres Imre vezető MSZP-s politikus a ma kiszivárgott elképzelésnek, hogy legyenek külön listák, de ezektől függetlenül legyen Karácsony Gergely a közös miniszterelnök jelölt. Ráadásul ezt úgy állítják be, hogy az MSZP javaslata – írja felháborodottan Szekeres „Tudják kivel szórakozzanak!” című posztjában.

 

„Mindnyájan tudjuk, hogy a mai választási rendszerben akkor van esély a kormányváltásra, ha minél több demokratikus ellenzéki párt összefog és közösen állítanak jelöltet minden körzetben, közösen állítanak listát és azt a miniszterelnök jelöltjük vezeti. A kormányváltást akaró minden szavazó akarata így érvényesülhet maradéktalanul. Az a megoldás, hogy mindenki külön állít jelöltet, külön állít listát és van egy közös miniszterelnök jelölt, aki nem indul a választásokon, akire nem lehet szavazni – ez fából vaskarika.

Ha valaki tényleg ebben gondolkodik nálunk, akkor mentsen meg minket Kövér László! Ha tud!”

– írja Facebook posztjában Szekeres Imre.

Tudják kivel szórakozzanak!Áttörés, hogy az MSZP-n kívül van másik olyan párt a Párbeszéd Magyarországért, amely a közö…

Közzétette: Imre Szekeres – 2017. december 15.

 

Arra a Független Hírügynökség által megírt értesülésre reagált, mely szerint „az MSZP, bár az utolsó pillanatig sem akarja feladni a közös indulás elképzelését, mégis hajlandónak mutatkozik egy kompromisszumos javaslatra. Eszerint elfogadná az önálló lista gondolatát, ami azt jelenti, hogy valamennyi párt állítana saját listát, ugyanakkor a miniszterelnök-jelölt neve azonos lenne.” Mint megírtuk, egyelőre nem tudni, a DK elfogadja-e a koncepciót, illetve, hogy a többi párt hajlandó lenne-e egyáltalán elmozdulni eddigi pozíciójától. Ma úgy látszik, hogy az LMP erre nem hajlandó, az Együtt pedig egyre furcsább ötletekkel áll elő, mintha képtelen lenne felmérni saját valós erejét. Elemzők szerint ugyanakkor reális az a forgatókönyv, hogy ha az MSZP-DK alku megköttetik, akkor a többiek lassan fel fognak csatlakozni hozzájuk.

Szekeres Imre „Tudják kivel szórakozzanak!” címmel írt posztjában leszögezte

„Ha van olyan MSZP politikus, – remélem nincs – aki így gondolja sürgősen menjen orvoshoz.”

Orbán csak mosolyog, amikor demokraták tüntetnek a Jobbikért

0

A közügyek transzparenciája és a hatalom ellenőrizhetősége a legfontosabb, ezt írja a Facebookon, nyilvános posztban Somogyi Zoltán politológus.

Azt írja, jelenleg ez nincs meg, ezért a felelős kormányzás visszaszerzése lehet politikai cél Magyarországon.

A Jobbik büntetésével kapcsolatban arról ír:

„A kormány a Számvevőszék súlyos politikai beavatkozásával végleg kijelölte a választásokra a legnagyobb ellenfelét, a Jobbikot.”

Szerinte ez arra is alkalmas, hogy „demokratákat erkölcsi fenntartásaik feladására sarkalljon, lelkileg megtörjön”, és az egyik „etatista-nacionalista” párt melletti kiállásra ösztönözzön, és szerinte Orbán Viktor csak mosolyog, amikor a Jobbikért mennek tüntetni.

Azt írja: pótcselekvésként vitatkoznak demokraták arról, lehet-e a szélsőjobboldallal együttműködni, de azt már nem tudja senki megmondani, hogy miben, ráadásul

„a demokratikus ellenzék pártjainak többsége egymással sem tud, akar mit kezdeni.”

Azt írja, hogy a Jobbik túsz a kormány számára, és „általa fogságba ejthető a teljes magyar politika és eltörhető sok ember gerince”.

Szerinte egyetlen megoldás van: „a baloldali-liberális-konzervatív politikai blokk kialakítása még ebben az évben. 24 óra napi politikusi munka a jelöltektől. Az állampolgároktól pedig szavazási részvétel. Mellébeszélés és értelmetlen koalíciós modellek felvetése nélkül.”

Igaz, ehhez az is kellene, hogy valaki még higgyen az ellenzéki győzelemben, de ilyen pártot Somogyi Zoltán már nem lát.

Az egyenes mondatokért és gerincért szeretnék érvelni a következő mondatokban. Másodlagos kérdés számomra, hogy ki van…

Közzétette: Zoltan Somogyi – 2017. december 12.

Súlyos republikánus vereséget hozott az alabamai választás

0

A demokrata Doug Jones nyert a Trump által támogatott republikánus Roy Moore-ral szemben, akit többen szexuális zaklatással vádoltak. 25 éve nem nyert demokrata Alabamában.

Az államban azért kellett szenátort választani, mert a korábban megválasztott Jeff Sessionsből igazságügy-miniszter lett. A republikánusoknál a Trumphoz hasonló karakterű Roy Moore nyerte az előválasztást, de közben

több nő vádolta meg azzal, hogy 14-17 éves korukban szexuálisan zaklatta őket.

Moore akkor a 30-as éveiben járt.

A botrány miatt a republikánus vezetés vissza akarta léptetni, de aztán Donald Trump kiállt mellette, és masszívan kampányolt is Moore megválasztásáért.

Hiába, a választást ugyanis Doug Jones nyerte. Ő azt mondta:

„Nemcsak Alabama államban, de az egész országnak megmutattuk az utat, hogy képesek vagyunk összefogni.”

Moore nem ismerte el vereségét, Trump viszont a Twitteren gratulált a győztesnek.

Az eredmény több ok miatt is fontos: egyrészt ezzel minimálisra csökkent a szenátusban a republikánus többség, 51:49 a képviselők aránya. Másrészt

Alabama igazi republikánus fellegvár,

Trump nagy fölénnyel, 28 százalékponttal győzött itt tavaly, demokrata szenátort pedig 1992 óta nem választottak. Sőt, ahogy a CNN megjegyzi, az akkori győztes Richard Shelby két évvel később átállt a republikánusokhoz.

Solymár tanulságai – A Fidesz az új Jobbik

Mint ismeretes, a kormánypárti jelölt nyerte Solymáron az időközi önkormányzati választást.  A Fidesz-KDNP színeiben induló Dalos Attila a szavazatok 56,8 százalékát szerezte meg (225-en voksoltak rá), míg ellenfele, a hat baloldali párt által támogatott független jelölt, Kárpáti Zsuzsanna 42,7 százalékot kapott (169 szavazat).

Az érintett pártok érthetően a saját szemüvegükön keresztül nézik a végeredményt. A Fidesz hozta a kötelezőt, s ezért nem sok szót pazarolt a solymári győzelemre. A baloldalon sikerként kommentálják a vereséget, hiszen – és ebben igazuk van – ezen a hagyományosan jobboldali településen még sohasem tudtak ilyen közel kerülni a jobboldal jelöltjéhez. Ebből a baloldalon azt a következtetést vonják le (vagy, legalábbis azt kommunikálják), hogy működik az összefogás, s ha jövő év áprilisáig megmarad ez a tendencia, akkor a választókörzetek nagyobb részében le lehet győzni a Fideszt.

Solymár hagyományosan jobboldali településként él a köztudatban, ám ha árnyaljuk a képet, akkor ehhez hozzá kell tennünk: nem fideszes, hanem jobbikos a település. Ám a Jobbik, mint tudjuk, a vasárnapi választáson nem indult.

Kérdés, hogy mi lett a Jobbik szavazóival.

Adódik a válasz, hogy sokan közülük otthon maradtak. Ha a pártjuk nem indul, nincs miért elmenniök szavazni.

A helyzet azonban valószínűleg nem ennyire egyszerű. Sok elemző szerint a Fidesz mára szélsőségesebb lett a Jobbiknál, Orbánék gyakorlatilag jobbról előzik Vonáékat, szinte az összes tematikájukat „lenyúlták”. Ebben a helyzetben a Jobbik kénytelen volt felismerni, hogy a Fidesztől jobbra nincsen számára hely, és az utóbbi hónapokban elkezdett a közép felé húzódni. Vagyis, másképp fogalmazva,

a politikai palettán helyet cserélt a két párt.

Eddig a Fidesz jött ki jobban ebből a helycseréből: szinte minden közvéleménykutatónál  – legutóbb a Republikon hozott ki ilyen eredményt – növelte a támogatottságát, miközben a Jobbiké stagnál, vagy csökken.

A jövő évi választásra nézve persze nehéz ebből bármilyen érvényes tanulságot levonni. Legalábbis, abban az értelemben, hogy mi várható országos szinten. Ami Solymár kapcsán most megállapítható: a Fidesz lett az új Jobbik. Akiknek ez tetszik, rájuk szavazak majd, akiknek nem, másokra voksolnak, vagy otthon maradnak.

Nemzetközi megfigyelőket hívna a választásra a Momentum

0

A Momentum nyílt levélben fordul az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezetéhez (EBESZ), kérve a 2018-as országgyűlési választások tisztaságának teljes körű ellenőrzését.

Az EBESZ 2014-ben már kénytelen volt egy korlátozott választási misszió küldésének javaslására, ám a 2018-as választásokra

a Momentum a legszélesebb körű választási ellenőrzést kéri.

Az elsődleges cél a választási folyamat értékelése és a jövőbe mutató javaslatok megfogalmazása annak érdekében, hogy a magyar állam a következő választásokra összhangba tudja hozni választási eljárását az EBESZ követelményeivel. A közelmúlt eseményei ugyanis megmutatták, hogy nem lehet bízni a magyar szervek függetlenségében, különösképp a volt fideszes képviselő által vezetett Állami Számvevőszékében.

A választások tisztaságának garantálása mindannyiunk érdeke. Emiatt a Momentum felkéri a tiszta, demokratikus választásokért elkötelezett magyar pártokat a javaslathoz való mielőbbi csatlakozásra.

A Momentum megkereste a magyarországi pártokat is, hogy a tiszta és ellenőrzött választások ügyében csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!