Kezdőlap Címkék Választás

Címke: választás

120 perc – 2018. január 28. 10:00

0

Újabb jelölteket léptet vissza az Együtt

A párt közleménye szerint egyoldalú döntéssel lépteti vissza egy-egy jelöltjét Szegeden és Miskolcon, az MSZP-s Szabó Sándor illetve Varga László javára. Korábban már az LMP két társelnöke, valamint Mellár Tamás javára is visszaléptek. Közleményükben azt írják: a koordinációról szóló beszédet tetteknek kell követni.

Papírmentes ellenőrzési rendszert vezet be a NAV

Ezt Tállai András mondta el az MTI-nek. A rendszer bevezetésével az ellenőrzésre kiválasztott adózónak nem kell bemenni az adóhivatalba, a szükséges papírokat online el lehet küldeni. Bárki választhatja ezt a fajta ellenőrzési módot, aki rendelkezik elektronikus aláírással.

Ultimátumot kapott pártjától a brit miniszterelnök

Három hónapot kapott a párt népszerűségének növelésére Theresa May, különben leválthatják. A Konzervatív Párt vezetői a májusi önkormányzati választások után szavazhatnak a kormányfő menesztéséről. (Guardian)

Elnököt választanak Finnországban és Cipruson

Finnországban nyolc jelölt indul, a legesélyesebb Sauli Niinistö jelenlegi elnök, már az első fordulóban nyerhet. Cipruson is a hivatalban lévő Nikosz Anasztasziadisz az esélyes, de itt szinte biztosan a második forduló dönt majd.

Akár 250 párt is indulhat a választáson

Ennyi szerepel ugyanis a nyilvántartásban, és még újakat is be lehet jegyezni.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel. Az OBH adatai szerint tavaly 70, idén eddig két pártot jegyeztek be jogerősen.

A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon,

és ebből eddig csak egyet töröltek. Az előző választás előtti évben 23 pártot jegyeztek, a 2010-2014 közti időszakban pedig 51-et.

Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár sok, akkor alakult párt azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint tíz még ma is működik közülük. A mai parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba.

1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt és a Szociáldemokrata Párt. Még működik az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is.

A pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert

csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson,

tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja egy párt működésének megszűnését, ha az egymást követő két országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Utána a párt egyesületként működhet tovább.

Arról, hogy a kampányban mennyi pénzt használhatnak fel és mennyi támogatást kapnak a pártok, itt olvashat.

Ennyi pénzt költhetnek kampányra a pártok és a jelöltek

Az egyéni jelöltek legfeljebb 5 millió 140 ezer forintot költhetnek a kampányukra, ebből valamivel több mint egymilliót az állam biztosít. Emellett a pártok is kapnak pénzt. A kampány hivatalosan három hét múlva kezdődik.

Urnabontás Budapesten a 2014-es választások után.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

2013-ban hozott törvényt a Parlament, elvileg azzal a céllal, hogy a kampányköltségeket átláthatóvá tegye. Ez a törvény írta elő, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden egyéni választókerületi jelölt a központi költségvetésből egymillió forintos támogatásra jogosult (az összeget 2014 óta minden évben növelik a fogyasztói árindexszel, így ez most 1 millió 28 ezer forint).

Ezt a pénzt csak a kampányidőszak alatt lehet felhasználni,

vagyis idén február 17-től, és csak kampánytevékenységre, vagyis plakátra, politikai hirdetésre, választási gyűlésre. Az összeget készpénzben nem is lehet felvenni. A jelöltek ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy nem maguk költik el, hanem az őket jelölő párt rendelkezésére bocsátják.

A listát állító pártok is kapnak támogatást a költségvetésből:

ehhez figyelembe veszik, hány egyéni jelöltet indítanak. Ehhez először megszorozzák a megszerezhető összes mandátumot a 2014-es ötmillió forint fogyasztói árindexszel növelt összegével (ez idén 199-szer 5,14 millió, vagyis 1,2286 milliárd forint). Az a párt, amely legalább 27 egyéni jelöltet indít, ennek 15 százalékát kapja, amely legalább 54-et, az 30 százalékot, amely legalább 80-at, az 45 százalékot, és amely mindenhol indít valakit, az összeg 60 százalékát kapja.

A támogatás szempontjából a közös listát állító szervezetek egy pártnak számítanak,

de nyilatkozniuk kell arról, milyen arányban osztják fel a támogatást.

Persze más forrásokból származó pénzt is lehet kampányra fordítani, de az összeg jelöltenként legfeljebb 5 millió 140 ezer forint lehet.

A választási eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül a pártoknak el kell számolni az állami támogatás felhasználásával. Aki ezt nem teszi meg, annak az állami támogatás kétszeresét kell visszafizetnie. Annak a jelöltnek pedig, aki még a választás előtt visszalép, vissza kell fizetni a támogatást. Ha „túl sok” jelölt lép vissza, akkor a Nemzeti Választási Bizottság ajánlása szerint az adott pártot is törölni kell az indulók közül.

Annak a jelöltnek is vissza kell elvben fizetnie a támogatást, aki nem éri el az érvényes szavazatok két százalékát.

A listát állító pártok közül pedig azoknak, aki nem kapják meg a listás szavazatok egy százalékát.

A kampánypénzek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi – amelyet sokan bírálnak a pártokra kirótt büntetések miatt.

A kampány maga a választást megelőző 50. napon, vagyis február 17-én kezdődik. Onnantól kezdve lehet plakátokat kitenni, szórólapokat terjeszteni. A kampányidőszakban a választási gyűléseket sem kell bejelenteni a rendőrségnek, de ilyet a választás napján már nem lehet tartani. Kampányolni viszont aznak is lehet – leszámítva a szavazóhelyiségek bejáratának 150 méteres körzetét.

Orbán alatt ketyeg a korrupció bombája (2.)

Az illiberális rendszer szabályain belül maradva nem lehet megváltoztatni a rendszert – ezt állítja Haraszti Miklós annak az interjúnak a második részében, amelyet a Független Hírügynökségnek adott. Az ENSZ választási raportőre szerint, ha áprilisban nem lesz kétharmada a Fidesznek, teljesen új helyzet áll elő, a most kormányzó párt elveszíti nimbuszát, ráadásul ott ketyeg Orbán alatt a legnagyobb bomba, mégpedig a korrupció bombája.

 

 

Ott hagytuk abba a beszélgetést, hogy újabb kétharmados győzelme esetén Orbán Viktor miként vonná területi uralom alá a globális internetet. Valóban, mióta arról beszél, hogy nemzeti kézben legyen a média, a lényegében már csak az RTL Klub van külföldi kézen.

Természetesen az internet feletti hatalmat is meg akarja szerezni. De ha már a médiánál tartunk: az illiberális rendszerben nem az a cél, hogy kiszorítsák az ellenvéleményeket, az a totalitárius rendszerek sajátossága. Meghagynak mutatóba néhány önálló csatornát , mint ahogy a pártokat is meg kell hagyni a látszat kedvéért. Az igazi célja az illiberális médiapolitikának, ahogyan a civilek elleni harcnak is az, hogy a tényfeltáró anyagok, a korrupciót és az emberi jogsértéseket leleplező anyagok ne kerülhessenek a választók elé. A választások ugyanis este, a tévénéző családi díványon dőlnek el. Ezért folyik az eszeveszett harc az RTL Klubért is.

Térjünk vissza a választásokhoz.

Újabb kétharmad esetén a parlament nem lesz más, mint egy másik irányított tévécsatorna a többi között, politikai giccsel és a műsorváltoztatás fideszes jogával. Amikor a pártok felocsúdnak az örömből, hogy van frakciójuk, szólhatnak napirend előtt, és a vezérük fürdőszobai karmesterként Beethovent vezényelhet a táskarádióból, akkor majd rádöbbennek, hogy a parlament hivatalosan is jelentéktelenné vált. Ugyanis az új alkotmánymódosítások nyomán „Orbán Viktor Magyarország elnöke” lesz, nyíltan a személyéhez lesznek rendelve a mostani kétharmadosságok. Vagyis 2022-ben már olyan pártok fognak vetélkedni, amelyekről a választó pontosan tudja, hogy semmi jelentőségük nincs.

Ezek szerint ön úgy látja, hogy a reális cél immár a kétharmad megakadályozása? Ön korábban azt nyilatkozta, hogy a pártoknak bojkottálniuk kell a választásokat, de ha jól értem, most azt mondja, az a jó, ha minél többen elmennek szavazni…

A bojkottra azért késő gondolni, mert késő van. Most már beárazták a pártok az indulást, legyalázták egymást, megnevezték a jelöltjeiket, egyszóval komoly pártokon belüli feszültségeket kellene kezelniük az irányváltás miatt. A Fidesz 2012-es választójogi puccsa után még nem volt késő, Karácsony Gergelyék akkor tiltakozásul odaláncolták magukat a parlamenthez. Ennek ellenére 2014-ben a pártok belesodródtak a választásosdiba. Most ismét erre készülnek, holott most már kísérletes eredmény támasztja alá a vastörvényt: az illiberális rendszer szabályain belül maradva nem lehet megváltoztatni a rendszert.  Mára médiadiktatúrával és a kampányfinanszírozási diktatúrával egészült ki a fideszes választójogi törvény, továbbá nyíltan utasításos rendbe került az összes választási felügyeleti szerv, a Nemzeti Választási Bizottság, az Alkotmánybíróság, az Ügyészség.

A bojkotton tehát túl vagyunk, mint lehetőség elúszott, de akkor mi maradt?

Ha ezen a késői órán az ellenzéki erők rátérnek a körzeti jelöltek koordinációjára, azaz a kínálatszűkítésre, akkor a következő parlamentben együttesen meghaladják majd az egyharmadot, s akkor nehéz helyzetbe kerül a Fidesz. Elvileg a pártok értik a körzeti koordináció fontosságát, de ezt nem azon az alibi módon kellene művelni, ahogyan a pártok most csinálják. E helyett a Közös Ország Mozgalom népszerűség-alapú koordinációt javasolt, ahogy a V18 és a Viszlát kétharmad csoport is. Ha csak 20-25 körzetben sikerül közvéleménykutatást végezni, és a választóknak a pártokat arra késztetni, hogy az így kiválasztott személy mögé álljanak oda, akkor ez az a lepkeszárny, amelynek csapása földrengést okoz.

Mi a különbség a kétfajta körzeti koordináció között?

Ma sajnos úgy néz ki, hogy a pártok a tudottan vesztes jelöltet is csatába küldik, a nyavalyás töredékszavazatokért, meg azért a kis pénzért, amit a visszavonásával elveszíthetnek. Mind a hét eddigi választáson az történt, hogy a listát indító tömörülések a körzetben is a saját jelöltjükre szavaztattak. Ha visszaléptek, akkor csak azzal a céllal, hogy kölcsönösen elhelyezzék egymás embereit. Ha a pártok most is így akarják rendezni a körzeti koordinációt, akkor nem lehet elkerülni a kétharmados Fidesz-győzelmet. Most az MSZP kiáltja azt, amit korábban a Gyurcsány-párt, azaz „összefogást, összefogást”, de a vége tudhatóan az lesz, hogy öt-hat lista fog indulni. A választónak viszont két szavazata van, ezt meg kellene osztania a számára szimpatikus lista és a legnépszerűbb ellenzéki egyéni jelölt között. A pártokat ki kell billenteni az árukapcsolásból, és akkor le lehet billenteni a Fideszt a kétharmadról.

Most már csak az a kérdés maradt, hogy ez megtörténik-e?

Bocsánat, hogy ezt mondom, de rengeteg múlik a sajtón. Hogy a marakodást közvetíti-e, vagy a kiútkeresést. Hogy a melldöngetést tekinti-e hírnek, vagy a valóságosan elérhetőt, a látszólag csekély eredményt, hogy a kétharmad megszűnhet. Ma sokan azt mondják: tessék megnézni, most sincs kétharmad, és mégis uralkodik Fidesz. Ez hamis érv, mert a legitimációja továbbra is a legutóbbi választáson elért kétharmadból származik. De lássuk azt is, mi történt, amióta lekopott a kétharmad. Amikor nemrégen gyakorlatilag betiltották az utolsó szabad offline médiát, a köztéri  plakátolást, a kétharmad híján arra kényszerültek, hogy behúzzák a városkép-védelmi törvénybe, amihez csak egyszerű többség kell.

De, hát ez pont azt mutatja, hogy milyen kreatív a Fidesz, kétharmad nélkül is eléri a célját.

De ez már vergődés, ez nem állandósítható. Most valahogyan kinyomták Áder Jánosból a végső beleegyezést, de ha a választáson veszítik el a kétharmadot, az új politikai lélektant hoz mind az alattvaló, mind a pártkatona számára. És közben ketyeg a legnagyobb bomba, Orbán Viktor személyesen elkövetett gigantikus hibája, a korrupció. Hogy családilag gazdagodik, hogy strómanjai vannak, s az emiatti népi harag különösen gyorsan érkezik majd el, ha nem kopás, hanem népítélet által vész el a kétharmaduk. A lopás miatti elidegenedés minden illiberális rendszerben elkövetkezik előbb-utóbb , s ez úgy segíthető elő, ha a pártok megteszik azt, amit a kétharmad elkerülése érdekében meg kell tenniük.

Orbánnak csak az lesz a gondja, melyik palotába költözzön (1.)

„Csicskaügyészség  nincs tovább, az alkotmánybíráskodásnak is el kell majd indulnia a kollektív bölcsesség irányába, nincs többé ÁSZ uralom, és nincs többé cinkelt Nemzeti Választási Bizottság. Nincs tovább kilenc, majd újabb kilenc évre meghosszabbított Fidesz-kinevezettek a független intézmények élén, és legfőképpen nincs tovább a parlamentben napirendi diktatúra.” – ezt mondja Haraszti Miklós, egykori parlamenti képviselő, az ENSZ választási raportőrje, az új választási törvényért küzdő politikus a Független Hírügynökségnek adott interjújában. És ezt akkor is mondja, ha az a törvény, amely mindezt lehetővé teszi egyelőre csak papíron létezik. Szerinte most egy reális cél állhat a pártok előtt: megakadályozni a Fidesz újabb kétharmadát. Ellenkező esetben Orbán még további lépéseket tesz a közjogi rendszer átalakítására, az illiberális rendszer teljes kiépítéséhez, ahol ő lényegében teljhatalmú elnök lesz, és csak azt kell eldöntenie, hogy a Sándor Palotát, vagy a Karmelita Kolostort válassza.

 

 Nem érzi azt, hogy csúfos kudarcot vallott?

Történelmi sikerrel felérő kudarc ez. Siker, mert az ellenzéki pártok a Közös Ország Mozgalom szervezésében előállították az arányos választási törvény-tervezetet.  Ez a törvény megmarad, meg fog valósulni előbb vagy utóbb, és biztosítja majd, hogy ebben az országban túlhatalmat soha többé nem szerezhet senki.   Kikényszeríti a konszenzuspolitikát. Így tudunk majd átmenni a vezérdemokráciából, a szavazatokkal ki nem érdemelt fölényből, a hatalommegosztás és a független intézmények elsöpréséből vissza a hatalommegosztás birodalmába.

Ön tehát elégedett azzal, hogy papíron létezik egy olyan törvénytervezet, amely biztosítja Magyarországon az egyenlő feltételeket a választásokon, de a valóságban viszont nincs ilyen. Mire akkor ez a nagy elégedettség?

Mert a javaslat fideszes lesöprésekor világossá vált, hogy itt egyetlen egy párt diktátuma az élő választási törvény minden más párt ellenében. Volt már ilyen, s tudjuk mi lett a vége1989-ben. Ennek is ez lesz a sorsa; a jövendő Magyarországa erre a törvényre fog épülni.

Ez lesz az igazi rendszerváltás. Ugyanis felesleges új ellen-kétharmadról, új elsöprésről, megváltásról álmodozni. Nem lesz mindent vissza, csak a konszenzus-demokrácia felé van kimenet.

Ez a hatalommegosztás uralma alá helyezi majd a politikát, és ez nem kevés, hanem az egyedül kívánatos. Nem kell Fidesz rendszer más logóval. Például csicskaügyészség nincs tovább, az alkotmánybíráskodásnak is el kell majd indulnia a kollektív bölcsesség irányába, nincs többé ÁSZ uralom, és nincs többé cinkelt Nemzeti Választási Bizottság. Nincs tovább kilenc, majd újabb kilenc évre meghosszabbított Fidesz-kinevezettek a független intézmények élén, és legfőképpen nincs tovább a parlamentben napirendi diktatúra. Ennek a törvénynek az elfogadásával már most itt tartanánk. Persze, ha belementek volna a pártok az egyetlen lehetséges kitörésbe, vagyis az ilyen közös játékszabály elfogadásához kötötték volna választási részvételt.

Vagyis bojkottálják a választást, nem?

Nem. Mert szerintem a Fidesz az, aki bojkottál.

A demokrácia ugyanis két lépésből áll: először a szereplők megállapodnak a közös játékszabályokban, a másodikban pedig betartják ezeket.

Aki nem vett részt már az elsőben sem, az a Fidesz. A többi párt bebizonyította, hogy ilyen közös játékszabályra vágynak, meg is alkották, csak végigvinni nem merték.

Miért nem?

Mert Stockholm-szindrómában szenvednek, belesodródtak a rendszerbe. Az önsorsrontó nem-akarásuk miatt az én javaslatom kivihetetlen volt, fordítva ült a lovon.  Én ugyanis azt javasoltam, hogy a pártok addig ne vegyenek részt a választásokon, amíg nincs közös törvény a választási rendről. De Gulyás Márton mozgalma megtalálta a folytatást: megszervezték a pártok közös munkáját. Gulyás azt mondta: csináljuk meg, ne várjunk a Fideszre. Már csak azért is, mert az ellenzéki pártok valójában az ország többségét képviselik. 2014-ben például a Fidesz egy arányos választási rendszerben nem tudott volna kormányt alakítani; 45 százaléka volt, míg az ellenzéknek együttesen 55. Ugyanakkor azt láttuk, hogy egyharmadnál kevesebb erejük lett a törvényhozásban, a Fidesznek meg kormányalakításhoz sem elegendő többséggel alkotmányerejű mandátumfölénye lett.

A Fidesz viszont azt állítja, hogy Magyarországnak stabil kormányzásra van szüksége, márpedig ehhez ilyen választási rendszer kell.

Ez történelmileg is hazug, meg, hogy úgy mondjam államtanilag is hazug. A kormányozhatóságot nem az igazságtalan aránytalansággal, hanem két dologgal kell biztosítani, és mindkettő megvan a kidolgozott arányos rendszerben is. Az egyik, hogy ne aprózódjék el a parlament, ezt az ötszázalékos küszöbbel biztosítják, a másik pedig a konstruktív bizalmatlanság. A német rendszerben is megtalálható meg ez a két elem, és tökéletesen stabil a kormányzás. Nem szükséges hozzá, hogy egyetlen párt kétharmados többséghez jusson.

Ma már szinte hihetetlen, de igaz, hogy az 1989-ben és 1990-ben éppen azért került be a megállapodásokba egy sor kétharmados törvény, hogy ne lehessen senkinek túlhatalma, s hogy a kardinális kérdésekben ki kelljen kérni a parlament véleményét.

De az MSZP-SZDSZ kormány, ugyan két párt koalíciója volt, de kihasználta a kétharmadát, a parlamenttel szemben…

Egyetlen egyszer, az önkormányzati törvényben. Bevezette a közvetlenül választott főpolgármester rendszerét, ami akkor kétségtelenül Demszky Gábornak kedvezett, az meg viszont a Fidesznek, hogy a polgármesterek egyben országgyűlési képviselők is lehessenek. De ez az egy alkalom is nagy válságot váltott ki az SZDSZ-ben, Petri György költő barátom ki is lépett a pártból. Ekkor határozta el a koalíció, Horn Gyula nagy bosszúságára, hogy az ellenzék közreműködése nélkül soha többé nem fogja használni a kétharmadot. A Fidesz viszont ezt az egyszeri népszerűséget igazi posztszovjet, illiberális módon, a hatalommegosztás felszámolására, a fékek és ellensúlyok kikapcsolására használta. Az abszolút hatalom jegyében, forradalomnak hazudva ezt a szerencsés szavazást, átalakította a rendszert. A pártok ezek után megértették, hogy csak egy új választási rendszer lesz képes megszüntetni ezt a mély demokrácia-válságot.

De mikor? Mi tudja majd ezt kikényszeríteni?

Hogy el lehet-e indulni e felé, az azon múlik, hogy sikerül-e elkerülni az újabb Fidesz-kétharmadot. Vaskos önbecsapás azt állítani, ahogyan számos párt és szakértő most hitegeti, hogy ha a Fidesz meg tudta szerezni a kétharmadot, akkor ez a rendszer szembe is fordulhat a megalkotójával, és más is meg tudja szerezni.

A valódi kibontakozás útja felismerni, hogy most a szimpla győzelem sem esélyes, hanem az a tét, hogy maradjon politikai élet az országban, s ennek kulcsa, hogy ne legyen kétharmada a Fidesznek.

Csak ebben az esetben van értelme a pártok mostani magatartásának, hogy behúzódnak a fűtött irodahelyiségeikbe, és a 2022-es választásra készülnek. Ha nem akadályozzák meg a kétharmadot, ami viszont a hatalmukban áll a körzeti koordináció útján, akkor lebegjen az összes párt előtt a Jobbik példája. Magyarországon megtették most először azt, ami Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, Tádzsikisztánban, minden választás előtt megtörténik, hogy a legfőbb ellenzéki erőt valamilyen hamis ürüggyel kicsinálják. Az éppen legerősebb ellenzéki pártnak mindig ezzel kell majd szembenéznie. Hiú remény, hogy az egyharmad alatt van élet és kibontakozás.

Akkor mi a megoldás?

Három fontos elemet említenék, és abból talán kiderül az is, hogy miért nyújt reményt a kétharmad megakadályozása.  Az egyik a Nyugat reakciója. A véleményük ismerten igen rossz, és különösen az lesz, ha most kialakul a német-francia tengely.  De

amíg az ellenzék és az általa képviselt valódi többség képtelen szembefordulni ezzel a beteg rendszerrel, amelyben csak a választási törvény manipulációi miatt jut kormányzó többséghez a Fidesz, addig a magyar nép helyett senki nem fogja kikaparni a gesztenyét.

Más lesz a külpolitikai helyzet, ha megérkezik az a nagyon fontos üzenet, hogy a Fidesz nyolcévi totális hatalom után nem tudta ezt újra elérni. A másik, ami nagyon fontos dolog, hogy mi vár ránk, ha újra magunkra engedjük a kétharmadot.  Hiú remény, hogy a győztes választás után majd lecsillapodik Orbán Viktor. Elmondhatatlan közjogi változások következnek. Íme, néhány: a bíróságok el fogják veszíteni maradék függetlenségüket is. Újabb kétharmados törvényekkel, intézmény-átalakítás révén fogják megtörni a bírók ellenállását, nem pedig leváltásokkal. A következő lépés: rohanunk a keleti típusú elnöki köztársaság felé. A Fidesz, ha ismét alkotmányozó hatalma lesz, el  fogja fogadni néhány botor ellenzéki párt javaslatát, a közvetlen elnökválasztást. Persze az alkotmánymódosítás nem protokolláris, hanem valódi hatalmat adományoz majd az így megválasztott elnöknek. Ebben az esetben Orbán azt fogja mondani: nem bánom, lemondok a pártelnökségről, leszek köztársasági elnök. Vele szemben a pártok saját elnökaspiránst fognak jelölni, lesz majd elnökválasztási álverseny, amelyben az nyer, egyfordulós szavazáson, aki több szavazatot kapott. Gyakorlatilag teljhatalmú elnökként Orbán felviszi magához a Budai Várba az összes kétharmados törvényt, a többit meghagyja a parlamentnek. Ezek után csak egyetlen gondja lesz: melyik palota legyen az övé, a Sándor-palota, vagy a Karmelita kolostor. Én az EBESZ tisztségeim miatt húsz éve járom a posztszovjet világot, látom, hogy

minden illiberális rendszer elkerülhetetlenül elmegy az elnöki köztársaság irányába.

A pártválasztáson alapuló legitimációról áttérnek egy népszavazás-szerű hatalom-magyarázatra, amelyet az addiginál demokratikusabbnak állítanak be, mondván, az emberek közvetlenül, a pártok felett állva fejezték ki, hogy kinek a személyébe vetik bizalmukat. Ezek után pedig gyakorlatilag rendeleti kormányzásba foghat. Magyarországon eleve megásta a demokrácia sírját az a visszaélés, hogy a kétharmados törvényeket a Fidesz az abszolút hatalom zálogaként kezelte, nem pedig a konszenzus kikényszerítésére, ahogy ez eredetileg tervezve volt. Az elnöki hatalom ezt még inkább bebetonozná.

Említett egy harmadik elemet is…

Ez pedig az internet szabadsága. Az internetre is ki fog terjedni az oligarcha felvásárlás Putyintól tanult rendszere, így szerezték meg a TV2-t, a vidéki médiát is.

A globális médiára is kiterjed majd a „magyarítás”. Például ahogyan az Oroszországban történik, internetes média csak hazai szerverről lesz működtethető, így kerül majd ez is magyar tulajdonba, Pénztáros Lőrincen keresztül például…

Pénztáros Lőrinc?

Igen, Pénztáros Lőrinc, a Népszabadság mészárosa… A tíz magyar titkosszolgálat – mert már ennyi van – jogot kap arra, hogy megszerezze az összes hazai felhasználó összes adatát. Igaz ugyan, hogy az internet globális marad, s igaz ugyan, hogy az interneten tartalmat jogállami módon nem lehet korlátozni, ennek ellenére működni fog a félelem ostora. Aki kritikus tartalmat akar közölni, az tudja majd, hogy félni kell.

120 perc – 2018. január 20. 18:00

0

Karácsony a legnépszerűbb politikus, Orbán csak a harmadik

Az elmúlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága változatlan, 26 százalék. Az MSZP és a Jobbik tábora két-két százalékpontot nőtt, így mindkettő 11 százalék. Továbbra is Karácsony Gergely, Szél Bernadett, és Orbán Viktor a három legnépszerűbb vizsgált politikus. A többi között ez derül ki a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január 10 és 16 között, 1023 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásából. (FüHü)

Társadalmi vírushoz hasonlította a korrupciót Ferenc pápa

Nagyobb átláthatóságra lenne szükség a közszférában és az egyházi közösségekben is, fogalmazott a katolikus egyházfő latin-amerikai apostoli látogatásának második állomásán, Peruban. Peruban az egyházfő előbb hajléktalan amazonasi gyermekekkel találkozott. Egyúttal követelte az amazonasi esőerdő kizsákmányolásának beszüntetését, és azt, hogy az őslakosokat ismerjék el Amazónia elsődleges őrzőinek. Szerinte a bennszülött népek még soha nem voltak akkora veszélyben, mint most. (Hír TV)

A Fidesz cáfolta, hogy patkány volt a Péterfy Kórház műtőjében

Álhírnek nevezte Bene Ildikó, a Fidesz országgyűlési képviselője, egészségügyi szóvivője, hogy patkányt fogtak a Péterfy Kórház műtőjében. A Fidesz szakpolitikusa arra a sztarklikk.hu-n megjelent írásra reagált, hogy a Péterfy Kórház  Országos Traumatológiai Intézet ügyeleti műtője egy hete azért van zárva, mert ott műtét közben patkánnyal találkoztak az orvosok. A DK emiatt az egész kormány lemondását követelte közleményben. (MTI)

Mehetnek az oroszok a téli olimpiára

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 389 orosz sportolónak adott engedélyt, hogy semleges zászló alatt részt vegyen február 9. és 25. között a phjongcshangi téli olimpián. A NOB illetékes bizottsága az eredetileg ötszáz nevet tartalmazó listát szűkítette 389-re: ők azok a sportolók, akik országuk doppingbotránya ellenére is igazoltan tisztán versenyeztek, így – ha kvalifikálják magukat – ott lehetnek az ötkarikás játékokon. (MTI)

 

Választás ’18: Csütörtökig nyilatkozni kell

Csütörtökön jár le az a határidő, amíg az online portáloknak nyilatkozniuk kell, hogy befogadnak-e politikai hirdetéseket, a televízióknak erre hosszabb idejük van. A közszolgálati   médiaszolgáltatóknak a törvény szerint kötelező biztosítani valamennyi arra jogosult pártnak felületet, míg a kereskedelmi orgánumok szabadon dönthetnek arról, hogy vállalják-e ezt a feladatot, vagy nem.

 

A jelöltbejelentési határidőig – amely a vonatkozó igazságügyi miniszteri rendelet szerint az országgyűlési választást megelőző harmincnegyedik nap, az idén március ötödike – nincs semmiféle szabályozás a kampányra, ez a „szabad rablás időszaka”: ennek a győztese az a párt, amelynek van pénze, energiája, és képes kihasználni az állami monopolhelyzetet. A korlátozó szabályok a határidő után lépnek be.

Azt már Polyák Gábor médiajogász közölte a Független Hírügynökséggel, hogy a közszolgálati sajtónak egyenlő mértékben kell ingyenesen biztosítani a pártoknak a felületet. Erre a közszolgálat kötelezett, ugyanakkor a kereskedelmi médiumok csak ingyen tehetik ezt meg – közölte.

Egyébként az ide vonatkozó törvényi előírás azt tartalmazza: a médiumoknak a listát állító pártok számára egyenlő feltételeket kell kínálniuk.

A Független Hírügynökség elsőként az ATV vezérigazgatóját kérdezte, van-e már döntésük ebben a kérdésben. Németh Szilárd elmondta, hogy a csütörtöki határidőre leadták jelzésüket, azt tudniillik, hogy az atv.hu áll a pártok rendelkezésére, le fogja adni a hirdetéseiket.

„A tévénkről még nincs végleges döntésünk, de szinte biztosra veszem,  hogy ott is hasonlóan fogunk eljárni”

– nyilatkozta a vezérigazgató.

A zoom.hu-nál arról tájékoztattak bennünket, hogy a hírportál szintén  befogadja a pártok hirdetéseit – az Európa párti és a hazai törvényeket tiszteletben tartó párthirdetéseket természetesen vállaljuk, hiszen országgyűlési választásokról van szó – nyilatkozta a FüHü-nek Murányi András hírigazgató. Hozzátette: olyan hirdetéseket közölnek, amelyek a választás jogegyenlőségét és tisztaságát szolgálja. Az olyan kormányzati vagy akár pártközleményeknek, hirdetéseknek a zoom.hu nem ad teret, amelyek sértik a portál elveit, függetlenségét, vagy szorosan nem sorolhatók az országgyűlési választások érdekeihez, mint például a Soros-hirdetések.

Ugyanakkor terjed az a hír is a szakmában, hogy ha egy média úgy dönt,  vállalja a kampány reklámanyagainak a közlését, akkor ugyan kötelező minden listát állítani képes formációt egyformán befogadni, mégis, ha az ellenzéki hirdetésnek is otthont ad, akkor NAV-vizsgálatra is   számíthat.

 

A kormánypártok egyébként – a zoom.hu értesülései szerint amelyet utóbb cáfoltak – lefoglalták a plakátfelületek jelentős részét, így pedig de facto kiszorítanak mindenkit a piacról. Ez ráadásul a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. Törvény 2. Paragrafusában rögzített alapelvek egyikével is szembemegy, amely szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között.

Nem készülhet független választási felmérés Oroszországban

0

Nem közölhet az elnökválasztásra vonatkozó adatokat a kampány során a legnagyobb orosz független közvélemény-kutató intézet, a Jurij Levada Független Elemzőközpont, mivel külföldi ügynökké minősítették.

A Levada központot 2016. szeptember 5-én, nem sokkal a parlamenti választások előtt jegyezte be külföldi ügynökként az orosz igazságügyi minisztérium, arra hivatkozva, hogy több kutatását külföldi, egyebek között amerikai kormányzati forrásból származó pénzekből végezte. Ebben a minőségében a központ december 18. óta

nem tehet közzé olyan adatokat, amelyek a március 18-ai elnökválasztásra vonatkoznak,

egyebek között nem publikálhat majd exit-pollokat sem. A választás lebonyolítása után az intézet visszatérhet majd a voksolásra vonatkozó felmérések közléséhez.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a törvény értelmében külföldi ügynökként a Levada valóban nem közölhet a választásokra vonatkozó adatokat, és felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszországban több más közvélemény-kutató intézet is működik. Az intézetet Lev Gudkov igazgató szerint a vonatkozó jogszabály megszegése esetén

pénzbírsággal, sőt betiltással sújthatják.

A központ igazgatója a Vedomosztyinak azt mondta, hogy a felméréseket azért el fogják végezni.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet szerint egyébként Putyinra az oroszok 73,8 százaléka szavazna 67 százalékos voksolási hajlandóság mellett, ha jövő vasárnap tartanák a választásokat. A VCIOM szerint Pavel Grugyinyin, a kommunisták elnökjelöltje a szavazatok 7,2, Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták vezére pedig 4,7 százaléka kapná. A magát ellenzéki jelöltnek nevező Kszenyija Szobcsak, Putyin egykori mentorának lánya 1, Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt alapítója 0,6, Borisz Tyitov vállalkozási ombudsman, a Növekedés Pártjának vezetője pedig 0,3 százalékon áll.

A legismertebb és legnépszerűbb ellenzéki jelölt, Alekszej Navalnij valószínűleg nem indulhat a választáson.

A Központi Választási Bizottság által jóváhagyandó hivatalos elnökjelöltek listája a hónap végén áll majd össze. A parlamenten kívüli pártok elnökjelölt-aspiránsainak a szavazólapra való felkerülésükhöz 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük, a parlamenti pártok esetében erre nincs szükség.

Fiúk és apák

Se kutyám, se macskám a Momentum és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke (továbbiakban ismert becenevén: Fegyőr), azt pedig egyáltalán nem tudtam, hogy édesapja, idősebb Fegyőr, egészen mostanáig felelős beosztásban dolgozott, 2020-ig szólt ügyvezető igazgatói kinevezése az Országos Betétbiztosítási Alapnál.

Azért a múlt idő, mert idősebb Fegyőr ma már nincs felelős beosztásban az Országos Betétbiztosítási Alapnál. Sőt, jelenleg sehol sincs semmilyen beosztásban. Leváltották ugyanis, ám a hivatalos magyarázat szerint menesztésének nincs köze ahhoz, hogy a fia egy ellenzéki pártnak a vezetője.

Most ne menjünk bele abba, hogy ifj. Fegyőr és pártja valódi ellenzéke-e Orbán Viktornak és a Fidesznek, mint állítják magukról, vagy, csupán arról van szó, hogy tetszik nekik az Orbán rendszer, csak nem Orbánnal az élen – mint mondják róluk mások.

Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy idősebb Fegyőr most kénytelen munkát keresni. Fia, aki az RTL Klub híradójában nyilatkozott a történtekről politikai indítékot sejt apja menesztése mögött. Mondjuk, nem nehéz erre gondolni, volt már ilyen az elmúlt egy-két évtizedben, igaz, fordított előjellel.

Csurka István nevéhez fűződik a híres-hírhedt kifejezés. Ő dobta be a köztudatba, amikor 1990. március 31-én az általa szerkesztett Magyar Fórumban megjelentette az Apák és fiúk című írását, mely cikkben sok más mellett, arról ír, hogy az apák egykori bűneiért a fiúknak kell felelniük.

Idősebb Fegyőr most minden valószínűség szerint fia politikai tevékenysége miatt veszítette el állását. Pedig, ifj Fegyőrnek nincsenek bűnei, olyanok legalábbis biztosan nem, amikről mi is tudnánk. Ha csak az nem számít bűnnek, hogy mint sok millió ember az országban, nem odaadó és lelkes híve a Fidesznek és Orbán Viktornak. Idősebb Fegyőr abba bukott bele, és ezért van jelenleg állás nélkül, mert a fia, ifj. Fegyőr, nem szeret állva tapsolni a fensőbbségnek, legyen az kopasz pártfunkcionárius, vagy szotyola-köpködő stadionépítő.

Ezek lehetnek az olasz választás fő kampánytémái

0

A munkajogi reform, több száz törvény, a kötelező védőoltások, a közszolgálati televízió és rádió előfizetési díjának eltörlése, valamint egy új nyugdíjrendszer létrehozása – ezekről szólhat a március 4-ei olaszországi választás kampánya.

Silvio Berlusconi (MTI/EPA/Julien Warnand)

Luigi Di Maio, az ellenzéki, populista Öt Csillag Mozgalom miniszterelnök-jelöltje jelentette be, hogy

a párt, ha kormányra kerül, 400 törvényt töröl el.

A választókra bíznák a „felesleges” törvények kiválasztását: az olaszok egy külön erre indított honlapon tehetik meg javaslataikat. Emellett új nyugdíjrendszerre is készülnek: 41 év munkaviszony után bárki nyugdíjba mehetne.

Eddig a populista párt az egyetlen, amely miniszterelnök-jelöltet állított, ami egyébként az olasz választási rendszerben nem is kötelező.

A jobboldali pártszövetség „reklámarca” ugyan Silvio Berlusconi volt miniszterelnök, de ő nem indulhat, mert adócsalásért elítélték.

A szövetségben Berlusconi párta, a Hajrá, Olaszország mellett az Olasz Testvérek és a szélsőjobboldali Északi Liga szerepel. Berlusconi azt mondta: megvan a jelöltje miniszterelnöknek, de nem mondja el, hogy ki az. Korábban amúgy három embert is megnevezett: Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét, Mario Draghit, az Európa Központi Bank elnökét, valamint Leonardo Gallitelli olasz csendőrtábornokot is, de

ők mind visszautasították.

Berlusconi azt is bejelentette, hogy ők a Matteo Renzi kormánya által bevezetett munkajogi reformot törölnék el. Az Északi Liga vezetője, Matteo Salvini pedig arról beszélt, hogy ha kormányra kerülnek, eltörlik a kötelező védőoltásokat. Beatrice Lorenzin egészségügyi miniszter erre úgy válaszolt, hogy az olaszokat Salvini hozzá nem értése ellen kellene beoltani.

A Matteo Renzi vezette balközép Demokrata Párt is előállt egy programponttal: ők a közszolgálati rádió és televízió 1954-ben bevezetett éves előfizetési díját törölnék el, amely tavaly 90 euró (27 ezer forint) volt.

Az olasz parlamenti választások március 4-én lesznek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!