Kezdőlap Címkék Vágó Gábor

Címke: Vágó Gábor

LMP: Gondoskodási válság van

Az LMP a fogyatékkal élő emberek politikai jogokhoz, lakhatáshoz és munkához való hozzáférését segítené hazai és európai uniós szinten is – mondta Vágó Gábor, az LMP európai parlamenti listavezetője keddi sajtótájékoztatóján.

Vágó Gábor szerint “gondoskodási válság” van Magyarországon és az egész Európai Unióban, a fogyatékkal élőket és az őket ápolókat nem becsüli meg eléggé a kormány.

Hangsúlyozta:

  • az LMP elkötelezett abban, hogy egyenjogú állampolgárokként kezeljék a fogyatékkal élő embereket
  • meg kell könnyíteni a mozgóurna igénylését, hogy a május 26-i EP-választáson mindenki hozzáférhessen a választás jogához.
  • uniós támogatásokkal kell segíteni a fogyatékkal élők biztos lakhatását
  • európai uniós kell támogatni a fogyatékkal élők munkába állását

Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője szorgalmazta:

  • rendezzék a szociális bértáblát, mert nem elfogadható, hogy egy szociális intézményben dolgozó gyógypedagógus vagy konduktor jelenleg nettó 120 ezer forintot keres
  • a jelenlegi 38-58 ezer forintról emelkedjen 100 ezerre, majd a minimálbér szintjére az otthonápolási támogatás azoknál is, akik nem gyermeküket, hanem idősebb rokonukat vagy más hozzátartozójukat ápolják
  • mindenhol legyen elérhető az emberhez méltó éltet biztosító szolgáltatás, hogy ne kelljen több száz kilométert utazni, ha a család látogatni akarja fogyatékkal élő hozzátartozóját

Azt, hogy Karácsony Gergely (Párbeszéd) egy televíziós műsorban a budapesti ellenzéki polgármester-jelöltek újragondolásával kapcsolatban nyitottságát fejezte ki, Ungár Péter kérdésre válaszolva úgy kommentálta: az LMP célja, hogy a Budapesten mindenhol egy jelölt álljon a fideszes jelölttel szemben, de ennek a jelöltnek nem csupán a balliberális tömbből kell kikerülnie. “Amennyiben ebben Karácsony Gergely nyitott, annak nagyon örülünk, és akkor folytassuk a tárgyalásokat” – mondta.
Ungár Péter szintén kérdésre válaszolva megfelelő jelöltnek nevezte a DK-s László Imrét, akit pártja Újbudán indítana. Hozzátette: László Imre támogatásáról az LMP helyi szervezete hozza meg a döntést.

Valamiért valamit

Elmélyültem az Azonnali Schifferrel készített interjújában. Minden kérdés, minden válasz egyetlen irányba tolta gondolataimat:

Milyen alapon nevezte magát valaha is ez az ember ellenzékinek?  Most is egyszerűen csak egy szél… bocsánat, szekértoló.

Az  a lényeg, hogy a zöld hablaty mögött egyetlen szándék érződik: minél többet ártani az ellenzéknek, mélyíteni az árkot.

Ő persze minden korábbi vitáik ellenére, minden korábbi “bűnt” megbocsátva az ismét LMP-s színekben hadba állított Vágó Gáborra fog szavazni, aki nem mellékesen az Azonnali  szerkesztőségét elhagyva indul az EU-s választásokon.

Cui prodest? Azt már megszoktuk, hogy – az összefogást megakadályozandó – egy felvállalt szereptől reméli megkapni az LMP a bejutáshoz szükséges szavazati segítséget. Na, de kitől?

– Te Béla, az Azonnaliból hány százalékot tulajdonol az Ungár gyerek?
– Vagy hetvenet, ha jól tudom.

– Ja, akkor már értem.

Ezek voltak az elmúlt hónap legnagyobb botrányai

A választáshoz közeledve egyre több a botrány – sorra derülnek ki a kormánypárthoz köthető, legalábbis korrupciógyanús ügyek, az ellenzéki pártok pedig egymással veszekednek, hogy kinek kivel kellene összefogni. Összeszedtük a hónap legemlékezetesebb történeteit, időrendben.

(Fontos megjegyezni: a kormánymédia különböző karaktergyilkossági kísérleteivel nem foglalkozunk.)

Újra előzetesben Czeglédy Csaba

A DK politikusát több mint hatmilliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Ennek ellenére indul a választáson, emiatt kiengedték az előzetesből, de mivel újra felfüggesztették a mentelmi jogát, ismét letartóztatták. A DK szerint azt „hazug látszatot kívánják kelteni”, hogy Czeglédynek köze van az ellenzéki pártok finanszírozásához.

Lázár bécsi videója

Rasszista hangulatú videóval jelentkezett Lázár János Bécsből, amelyben arra panaszkodott, hogy eltűntek a „fehér keresztények”. A miniszter azonnal az ellenzéki bírálatok kereszttüzébe került, de nem csak ők tiltakoztak, hanem Bécsben élő magyarok és osztrák politikusok is.

Semjén svédországi vadászata

A miniszterelnök-helyettes helikopteres segítséggel vadászott rénszarvasra Svédországban, amelyet állítólag egy üzletember fizetett. A kirándulást az ellenzéki pártok azonnal luxusvadászatként kezdték emlegetni, és azóta az is kiderült, hogy Semjén egy háziasított rénszarvast, vagyis valakinek a háziállatát lőtte le, ami miatt a svéd ügyészség elé került az ügy.

A romák és a menekültek párhuzamba állítása

Először Orbán Viktor nevezte bevándorlóknak a miskolci romákat, majd az elvileg a romák felzárkóztatásáért is felelős Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszélt arról, hogy az ő integrációjukra szánt pénzt majd a bevándorlóknak kell adni, később pedig Lázár János azt mondta: 600 év alatt sem sikerült integrálni őket.

A kamupártok másolt aláírásai

Több kamupárt is lebukott azzal, hogy másolt ajánlásokat adtak le képviselőjelöltjeiknek. A volt szocialista miniszter, Lévai Katalin pártjáról az is kiderült, hogy Budapesten a 14. és a 7. kerületben a Fidesz ajánlásait másolták le. A jelöltjeik nem is indulhatnak.

Kósa Lajos és az 1300 milliárd

Rejtélyes örökségi ügybe keveredett Kósa Lajos, amivel kapcsolatban az ellenzék szerint egy kérdés van: „gazember vagy ostoba”. A minisztert még debreceni polgármesterként bízta meg egy csengeri asszony egy állítólagos 1300 milliárd forintos örökség kezelésével, amelyből Kósa édesanyjának ajándékoztak 800 milliót. Az ügy főszereplője a Független Hírügynökségnek szólalt meg.

Orbán és az elégtétel

Jogi, erkölcsi és politikai elégtétellel fenyegette meg ellenfeleit március 15-ei beszédében Orbán Viktor. Később már arról beszélt, hogy a kormány „név szerint tudja”, ki tartozik a „2000 Soros-ügynök közé”, emiatt az Együtt feljelentést is tett.

Szita Károly és az ügynökmúlt

A Magyar Nemzet szedte elő a kaposvári polgármester ügynökmúltját, és azt írták: aktívan szolgálta a Kádár-rendszert. Ő válaszul a Facebookon annyit írt: „Az én lelkiismeretem tiszta, nem félek tőled Simicska Lajos!”

Összefogás a Jobbikkal?

Az ördöggel is össze kell fogni, ezt mondta március 15-én Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc pedig tárgyalni hívta a Jobbikot is – ők viszont visszautasítottak minden ilyen kezdeményezést, mondván, többet veszítenének vele, mint amennyit nyernének. Karácsony azóta már arról is beszélt, hogy még mindig sok a náci a Jobbikban.

Részegség-vád

Részegen tárgyalt velük Gyurcsány Ferenc – erre utalt Vágó Gábor LMP-s képviselőjelölt, miután a párt vezetői leültek a DK és az MSZP-Párbeszéd vezetőivel. A DK elnöke erre perrel fenyegette meg, Vágó bocsánatot kért, amit Gyurcsány elfogadott.

Sikerül-e megegyezni az LMP-vel?

A tárgyalás után is próbálkoztak még az ellenzéki pártok, hogy valamilyen választási megállapodást kössenek, ez azonban nem sikerült. Ennek bejelentését aztán kölcsönös vádaskodások követték minden oldalról. Egyedi visszalépések viszont történtek, és állítólag hasonlókra még lehet számítani.

Szél Bernadett és Polt Péter

„Fideszes módra magyarázták félre”, amikor Polt Péter legfőbb ügyész esetleges maradásáról beszélt, ezt mondta Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.

Furcsa e-mailek a Fidesztől

Sokan kaptak kampánylevelet Bakondi Györgytől, a miniszterelnök főtanácsadójától, és közülük sokan azt mondták, hogy biztosan nem adták meg e-mail címüket a Fidesznek. A párt szerint viszont „a jelzett személyes adatokat önkéntes hozzájárulás alapján” kezelik.

Az államtitkár és a belize-i offshore cég

A Magyar Nemzet szerint 1,2 milliárd forintnyi dollár van egy olyan belize-i offshore cég számláján, amelyet Szabó Zsolt államtitkár nevére jegyeztek be. Szerinte ez hazugság, és csak Simicska Lajos lejárató akciójáról van szó.

Az újabb 1300 milliárdos ügy

Szintén a Magyar Nemzet írt először arról, hogy egy magyar férfi FBI-védelem alatt áll az Egyesült Államokban, és a gyanú szerint szerepe volt abban, hogy az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis kb. 1300 milliárd forint szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai országokban lévő számlákra, a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költségeként”. A férfi ügyvédje cáfolta a rendőrség állítását, hogy azért nem tudják kihallgatni, mert megszökött.

A belvárosi visszalépések

Azon is összevesztek az ellenzéki pártok, hogy ki lehet az esélyes képviselőjelölt a belvárosban. Egyelőre egy dolog biztos: Juhász Péter már visszalépett, a Momentum, az MSZP-Párbeszéd és az LMP politikusai azonban még nem tudtak megegyezni.

A Fidesz is aláírást gyűjtött a zuglói LMP-s jelöltnek

Mint Barta János elismerte, tartottak attól, hogy nem lesz neki elég. Az LMP válaszul kizárta a pártból, Hadházy Ákos társelnök viszont azt mondta: szerinte vannak a Fidesznek beépített emberei a pártban.

Rogán szabadalma ügyében is nyomoz az OLAF

Rogán Antal 2015-ben két társával együtt bejelentett az elektronikus aláírással kapcsolatos szabadalmat. Két nappal később, a Profitrade 90 Kft. négy tulajdonosa, az egyik föltaláló-társ és szülei, valamint egy a svájci Zug kantonban működő cég több mint 41 millió forint nyereséget vettek ki, amiből ezer-ezer forint a három magyar tulajdonosé lett, a többit a Zug-beli cégnek utalták.

Tiborcz István zavaros ügyei

Az Elios-botrány után újabb zavaros cégügybe keveredett a miniszterelnök veje, akivel kapcsolatban az MTI rendszeresen visszautasítja, hogy közölje az ellenzéki pártok közleményeit. Az LMP-s Váró Gábor, viszont megtrollkodta a rendszert: vicces közleményben üzente meg, hogy „Tiborcz István ülni fog”.

Hangfelvétel Orbán Ráhelről

Juhász Péter, az Együtt elnöke mutatott be egy videót, amelyen a miniszterelnök lánya arról beszél valakivel, hogy van valaki, aki „sok pénzt szeretne keresni a magyar államból”, és „ha van ellentételezés, az még jó is lehet”.

A nemzetbiztonsági bizottság ellehetetlenítése

Egyre több ügyről tárgyalna a bizottság, a fideszes politikusok távolmaradása (vagy kivonulása) miatt azonban folyamatosan határozatképtelen.

Megbüntette Orbánt a Nemzeti Választási Bizottság

A miniszterelnök óvodásokkal kampányolt, emiatt 345 ezer forintra büntették és a videót is el kellene távolítani a Facebookról – ez egyébként egyelőre nem történt meg.

Mi a jobb: tolvajnak, vagy hülyének lenni? – kampányhét (5.)

Mindössze két hét, ennyi választ el bennünket attól, hogy véget érjen ez az őrület. De, hiába leszünk túl a választásokon, elkezdődik egy új, akárki is nyer majd. Merthogy Magyarország politikai élete nem nyugszik, permanens zaklatottság állapotában van. Mi, akik most az elmúlt öt hétben még fokozottabban fókuszáltunk az itthoni  eseményekre, kénytelenek vagyunk arra a megállapításra jutni, nehéz higgadtan, józanul szemlélni mindazt, ami itt történik. Talán ezért is választottuk ezt a formát, hogy a szubjektív görbe tükrünkön keresztül vizsgáljuk az eseményeket. Nézzük tehát az e heti termést, mely jelenségek „harcolták” ki a toplistás helyeket.

 

  1. Kósa-mesék
  2. Semjén szarvasa
  3. A köztévé kampány öt perce
  4. Velencei kilátó avatása
  5. Gyurcsány és Vágó párharca

 

Kósa-mesék

A legelhetetlenebb helyzetekbe keveri magát a Modern városok programjának tárca nélküli minisztere. Szívesen írnánk: kommunikációs zűrzavarba került, de azon már régen túl van. Feltehetően figyelmeztették: minden egyes megszólalásával újabb és újabb hazugság-csapdát állít önmagának, ezért inkább az a helyes, hogy tagad, vagy meg sem szólal. Ezért aztán folyamatosan menekülnie kell, nehogy számot kelljen adnia arról, hogyan csapta be – mert szerinte ez történt – a csengeri nyolc általánost végzett asszony őt, az 1300 milliárd forintos örökséggel. Kósa Lajos tehát, ennek megfelelően bujdokol, menekülése közben a sofőrje összetöri a hivatali autót, az államapparátus meg lendületbe jött, hogy kimentse őt a slamasztikából. A rendőrök károsultak után kutatnak, de mert ez Magyarország, nem találnak könnyen, mert, ha vannak is ilyenek, azok félnek az adóhivatali vizsgálattól. Így aztán még az a paradox helyzet is előállhat, hogy – titokban –jutalmat és mentességet ígérnek azoknak, akik amúgy egy kicsit csalnak, de hajlandóak hozzájárulni ahhoz, hogy rács mögé dughassák, az egyelőre külföldön tartózkodó csengeri nőt. Egy ország röhög Kósán, de közben retteg is: a fékeveszetté vált hatalom, lám, mindenre képes.

Semjén szarvasa

A miniszterelnök-helyettes kezdetben még vállalta büszkén és hetykén a nyilvánosságot: íme itt vagyok én, tessék, csak tessék, igen nekem van egy ilyen szenvedélyem, szeretek vadászni. Akkor még úgy találta: ez a leghelyesebb megoldás, úgy is védve van, hiába találgatják az emberek, miből futotta neki négy-öt milliós kirándulásokra, ki az a krőzus, aki finanszírozza őt és miért, egyszerűen csak mosolyog és ennyit szán a a nyilvánosságnak. De hát a vadászat nem itthon történt, a lelőtt szarvas tulajdonosa nem magyar ember, aki készséggel odaállna kimenteni a bajból a minisztert, így most azzal kell szembenéznie Semjén Zsoltnak, hogy lopott. Ezt nem mi mondjuk, a svéd ember mondja, az a svéd ember, aki tulajdonosként ismerte fel a vadat, illetve, mint kiderült, házállatot, és feljelentést tesz a magyar vadász ellen. Erre a fordulatra nyilván Semjén sem számított, nem gondolta, hogy a szarvas, amellyel oly büszkén pózolt, és amelynek helikopterre fellógatott testét nap, mint nap láthatjuk a magyar televíziókban, persze nem a kormánypártiakban, egyszer csak gazdára talál. Lassan csak az a kérdés, hogy miként is történt ez a nem mindennapi vadászat, netán oda terelték az állatot Semjén elé, mint egy céltáblát, és felkínálták: találja el, mondjuk húsz méterről? Mert akkor nem csak a pénzügyi, korrupciós ellehetetlenülés vádját húzza magára, de még, mint vadász is megbukik. Lassan a mi miniszterünknek, épp úgy, mint Kósának is döntenie kell, melyik vádat vállalja inkább, melyik a legkevésbé kellemetlen. A lopás, a korrupció, vagy a bukott vadász. Önök szerint?

 Köztévés öt percek

Ha már szóba került Semjén Zsolt kapcsán a televízió, érdemes elidőzni egy pillanatra itt is. Alig egy hete büntették meg jelentős, mintegy egymillió forintra a magyar közszolgálati televíziót – azért figyeljünk: a büntetést is mi fizetjük -, mert a hatóság által vizsgált héten elfogultnak bizonyult, mivel csak fideszes politikusokat engedett be a reggeli műsorába. Ehhez persze nem kellett volna különösebb vizsgálat, ha megkérnek bennünket, mi szívesen elmondtuk volna, hogy ez nem csak az adott héten, kilencven százalékban így van, és abban sincs az ellenzék számára köszönet, ha éppen meghívást kap egy-egy képviselőjük. Most azonban, kampányidőszakban, törvényi kötelezettsége az állami televíziónak, hogy öt percekre beengedje a pártokat, ahol azok elmondhatják a programjukat. Nos, nyilván, a tévé sem volt felkészülve arra, hogy ezek az öt percek lesznek a legnézettebb műsorai. Persze csak utólag, és a közösségi médiában. Itt is az ország röhög rajtuk, ahogy kiosztja őket Juhász Péter, és kénytelenek tűrni, ahogy az egész politikai osztályról, illetve magáról a hatalomról mond el olyan dolgokat és vet fel olyan kérdéseket, amelyeket az állami tévében eddig tilos volt. És arra sem voltak felkészülve, mit kezdjenek a Kétfarkú Kutyapárt csirkéjével, akinek arcát sem láthatták, csak jelmezét, és végig kellett hallgatniuk, hogy minden kérdésre csak kotkodácsolással válaszol. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nagyjából ez volt a legőszintébb szó, ami az utóbbi években az állami tévé en elhangzott. Kot-kodács.

A velencei kilátó

Nem tudom találkoztak-e a képpel, ahol a velencei kilátót avatják fel, magyar politikusok. A választási kampány egészen különleges helyzeteket tud teremteni, mindenki igyekszik felférni a képre, megmutatni önmagát. Az avatások, átadások amúgy is az országgyűlési választások előtti időszakok kedvenc elfoglaltsága, ilyenkor adnak át utakat, üzemeket, mindent, ami lehet, még azt is, ami csak félkész állapotban van, mert hát a protokoll a lényeg, a kampány, a szavazatgyűjtés; hátha egy ilyen  esemény dönti el véglegesen az adott körzetben, ki is lesz a nyertes. Ennek a procedúrának volt egy különleges vadhajtása – nem semjéni értelemben ! – ez a velencei avatás: nem kevesebb, mint kilenc politikus állt oda, hogy átvágja a nemzeti színű szalagot, sajátos rálátást adva ezzel a magyar politikai életnek. A ceremónia valamennyi résztvevőjének jutott egy darabka a szalagból, és, ahogy láttam, egyikőjük sem érezte a helyzet groteszk jellegét. Miért is érezte volna, számukra az lett volna ciki, ha lemaradnak a képről. Jó, hogy így történt: megajándékoztak bennünket egy újabb kis magyar abszurddal a  politikai életből.

Gyurcsány és Vágó performansza

Két napig szórakoztatta a közvéleményt a két, amúgy együttműködésre készülő, annak jegyében találkozó politikus. Vágó Gábor, az LMP-be visszatérvén, tagja volt annak a küldöttségnek, amely a DK elnökének meghívására látogatott el Gyurcsány pártjához, hogy esetleg közösen vessenek véget a ki kivel nem működik együtt több éves előadásának, és végre alkut kössenek. A randevú meglehetősen sajátosra sikeredett; Vágó, távozván a tárgyalásról, azt találta mondani a nyilvánosságot képviselő újságíróknak, hogy vendéglátója némi whisky hatása alatt lehetett. Gyurcsány, az illetlen látogatót feljelentéssel fenyegette meg, mire az bocsánatot kért, Gyurcsány pedig visszavonta a feljelentésre tett ígéretét. Azt ne kérdezzék meg, hogy magának a tárgyalásnak mi lett az eredménye, mert felesleges. Felesleges, mivel sikerült még egy kicsit hátrább lépni, és azt az átmeneti eufóriát, amit a hódmezővásárhelyi választás hozott el, visszalökni abba az állapotba, ahol azt megelőzően volt. Tulajdonképpen az külső szemlélő immár csak azt tudja kérdezni az ellenzéki oldaltól: itt mindenki részeg? Vagy, ha nem ki miéért cselekszik így?  Pedig a Fidesz, a fentiekből kiderül, ennél többet már nem tud tenni az ellenzékért. Hiába Kósa-ügy, hiába Semjén-ügy, hiába Elios-ügy – egyre sötétebben látunk.

Bréking nyúz, január 31. – Tudósítás a másik valóságból

0

Nehezen tudja az Origo eldönteni, hogy most Simicska Lajos vagy Soros György irányítja-e az LMP-t, de erről névtelen szerzőjük hosszan értekezett. A Pesti Srácok sajátos nézőpontból dolgozott fel egy beszélgetést, és persze ma is volt az egész kormánymédián végigsöprő üzenet.

Az Origo Vágó Gábor visszatérése kapcsán nem tudja eldönteni, hogy az LMP Simicska vagy Soros pártja-e

„Ismert, 2014-ben azért hagyta faképnél a zöld alakulatot, mert komoly nézeteltérése alakult ki Schiffer András, akkori pártvezetővel és az önálló identitás megőrzésére törekedő politikájával. Az LMP-ből kiszorult politikus a Soros György érdekeltségébe tartozó Átlátszónál helyezkedett el, és ezzel párhuzamosan kormányellenes aktivistaként is hírnévre tett szert, de politikai ambíciói mindig is nyilvánvalóak voltak. Pártbeli forrásaink szerint Vágó visszatérésével az LMP Soros-szárnya erőre kapott, Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltjének pozíciói megerősödtek. Nagyon úgy néz ki, hogy egyre nagyobb befolyást szerez a bevándorláspárti spekuláns az önállóságára korábban még büszke pártban. Igaz, akkor még nem Simicska Lajos táskás embere, Hadházy Ákos és a sorosista Szél Bernadett volt a két vezető.”

A Pesti Srácok is ott volt a Republikon Intézet beszélgetésén

„Különleges eseménynek tekinthető, amikor a résztvevők cinkosan úgy tesznek, mintha bármi tétje lenne a beszélgetésnek, tényleg léteznének liberális szavazók, akiknek a döntése érdemben befolyásolhatná a választásokat, és ezért konferencia-sorozat segítségével – ahol a szavazatokra ácsingózó jelöltek bizonyíthatják alkalmasságukat – próbálják a helyes irányba, a helyes párthoz terelni őket. Az est sztárvendége ezúttal Gyurcsány Ferenc volt, aki személyiségei közül mindegyiket felmutatta a széksorokon helyet foglaló összes magyar liberálisnak a Gödör Klubban. Volt felháborodásában üvöltve őrjöngő Ferenc, láttuk a református lelkipásztor halk szavával könyörgő Ferencet, valamint a régi, átlagemberrel könnyen szót értő, pápaigyerek proliferit is.”

Sajátosan értelmez a Magyar Idők egy felmérést

„’Vagyis a magyar választók kétharmada – vélhetően a kormányzati propaganda hatására’ – folytatja eszmefuttatását a Zoom.hu – ’azt hiszi, hogy az amerikai milliárdos saját párttal képviselteti magát a magyar országgyűlési választáson.’

Bizony ezek a félrevezetett, butus magyar választók már csak ilyenek.

De ez lett volna a kutatás valódi célja, arra költötték volna a vélhetően jelentős összeget, hogy ezt így felmérjék?

Élünk a gyanúperrel, hogy az ellenzék töketlenkedését látva George bácsi villantott egy kis pénzt arra, hogy ugyan valaki vizsgálja már meg, egy új Soros nevével brand-elt párt első blikkre milyen országos fogadtatásban részesülne. És pofára esett…”

Az egész kormánymédián végigsöpört a Fidesz mai üzenete, a Ripost sem maradhatott ki

„Hidvéghi Balázs az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában kifejtette: az ellenzéki pártok, vezetőinek mozgásából, nyilatkozataiból az látható, hogy “ki nem állhatják egymást”, “egymás kinyírásával” vannak elfoglalva. Ugyanakkor egy dologban egyetértenek, valamennyien a “Soros-tervet” akarják megvalósítani, behódolnának a külföldi nyomásnak.

A kommunikációs igazgató szerint “jelek sora” utal az ellenzéki pártok és Soros György közötti kapcsolatra. Példaként említette, hogy “pénzek mozognak”, ellenzéki politikusok Magyarországon és külföldön is védik a Soros-szervezeteket, kiállnak a Soros-érdekek mellett.”

Korrupció: lehet népszavazás, de lehet, hogy mégsem lesz

Nem tudni, hogy mennyire volt jó ötlet népszavazást kezdeményezni a korrupcióról, és nagy valószínűséggel ez már sohasem fog kiderülni. Mindenesetre Vágó Gábor a fuhu.hu-nak sikerként értékelte a fejleményeket.

Népszavazást kezdeményezni jó, fontos témákról megkérdezni az emberek véleményét társadalmilag hasznos cselekedet. A korrupció elleni közdelem sokakat érint, különösen egy olyan országban, mint a miénk, ahol

a közvélekedés szerint a közpénzek nem kis részének rendszerint lába kél.

Magyarország jelenleg sokak szerint következmények nélküli ország, vagyis, a korrupciós ügyekben rendszerint nem indul nyomozás. Az emberek beletörődtek, lassan már meg is szokják, hogy ilyen országban élünk, ezért is kérdéses, hogy egy ilyen valóban fontos téma, mint a korrupció, megmozgat-e annyi embert, amennyire szükség van ahhoz, hogy megkezdődhessék a népszavazás.

200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük Vágó Gábornak és segítőinek. Mindez bizonnyal nem lesz könnyű, bár megoldhatatlannak sem látszik.

Mindenesetre Vágó Gáboréknak már akkor gyanakodniuk kellett volna, amikor kiderült, hogy a Kúria „átengedte” a népszavazási kezdeményezésüket. Az elmúlt hét évben erre – az olimpiai rendezés és a vasárnapi boltzár kivételével – nem volt példa, s mindkét említett esetben

a kormány egy ügyes trükkel kifogta a szelet a kezdeményezők vitorlájából.

Most hasonló a helyzet, bár nyilvánvalóan nem ugyanaz. Miután a Kúria úgy döntött, hogy lehet népszavazás a korrupcióval összefüggő bűncselekmények hosszabb elévüléséről, Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője bejelentette: ők is egyetértenek a felvetéssel, de népszavazás nem szükséges, mert

a parlament elfogad majd egy olyan törvényt, amely megfelel a kezdeményezők elvárásának.

Vágó Gábor hiába kezdte meg a sajtó nyilvánossága előtt az aláírások gyűjtését, és hiába csatlakozott több párt is a kezdeményezéshez – a Momentum például 200 ezer szavazat „leszállítását” ígérte – egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy ha össze is jönnek az aláírások, a népszavazás, akárcsak az olimpia esetében, okafogyottá válik.

Vágó Gábor ezzel együtt sikerként értékelte a fejleményeket. Mint a FüHü kérdésére elmondta, a kormány meghátrált, hiszen a Jobbik által benyújtott törvényjavaslatot a sürgősséggel napirendre vette, így azt már holnap, azaz a keddi napon elfogadhatja az országgyűlés.

Az Együtt lép: törvénymódosítót nyújt be

0

Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője benyújtja a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról szóló törvénymódosító javaslatot. Ha a Fidesznek, illetve a többi parlamenti pártnak valóban fontos a kérdés, megszavazzák az Együtt javaslatát – szögezi le a párt közleménye.

Az Együtt bejelentését megelőzően a hétvégén Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott Vágó Gábor népszavazási kezdeményezése kapcsán, hogy nincs szükség referendumra a kérdésben, a Fidesz megszavaz egy törvénymódosító javaslatot a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról, ha azt valaki benyújtja az Országgyűlésnek. Az Együtt most erre válaszul nyújtja be módosítójavaslatát.

A népszavazás

A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazáshoz megkezdődött aláírásgyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum. A népszavazási kérdés így szól:

“EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK BÜNTETHETŐSÉGE LEGALÁBB TIZENKÉT ÉV ELTELTÉVEL ÉVÜLJÖN EL?”

Az Együtt a korrupció ellen

Az Együtt az elsők között csatlakozott Vágó Gábor népszavazási kezdeményezéséhez. A hétvégén bemutatott Európai élet az Együtt Magyarországán című programjában számos, a korrupció visszaszorítását szolgáló intézkedést fogalmaz meg. Ilyen egyebek között az hogy visszavennék az Orbán Viktorhoz kötődő személyektől a korrupcióval szerzett vagyonokat, amit kárpótlásra fordítanának, és jóvátételi adót vetnének ki a Fidesz-közeli oligarchákra. A miniszterelnöki és polgármesteri pozíciók betölthetőségének korlátozása mellett egységes állami felületeken tennék közzé az állami közbeszerzéseket és a közpénzek felhasználását, a politikusokra vonatkozó súlyosbító, speciális kategóriát hoznának létre a korrupciós bűncselekményekre a Büntető Törvénykönyvben,  a megerősítenék a bejelentővédelmet a korrupciós ügyekben. Minden közpénzt érintő szerződés csak akkor léphetne hatályba, ha a szerződés nyilvánosságra került egy egységes, az átláthatóságot szolgáló kormányzati honlapon.

Lapszem – 2017. szeptember 18.

0

Ma szeptember 18-a van, a Diánák ünneplik a névnapjukat. Komolyan lhúlt az idő: azt tanácsoljuk, hogy még annál is melegebben öltözzenek fel, mint amire készültek, mert még annál is hűvösebb van, mint gondoltuk volna. A lapszemle viszont friss, meleg.

Népszava:  Vészhelyzetben az egészségügyi büdzsé

Csak extra-támogatással tartható fenn a hazai egészségügy működése: a kormány idén ősszel mintegy 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) költségvetését azért, hogy ne kelljen félbeszakítani egyetlen beteg terápiáját sem – írja a Népszava.  Az összeg hetedére, mintegy 6,4 milliárd forintra a kórházak és a szakrendelők zavartalan működtetéséhez van szükség. Bár az elemzők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a járó és fekvőbeteg ellátóknak jóval több esetet kell ellátniuk, mint amennyire finanszírozást kapnak, a költségvetések tervezésekor nem jut nekik elegendő pénz. Becslések szerint évente általában egy-két havi összeg hiányzik a kórházak kiegyensúlyozott gazdálkodásához.

Bár a kormányzat nemigen érti, hogy miközben a legutóbbi években már a GDP négytized százalékával többet költ az egészségügyre, a lakosság mégis elégedetlen az ellátással. A választ erre Orosz Éva, az ELTE professzora adta meg egy augusztus végi szakmai konferencián, ahol arról beszélt, hogy

a gyógyításra fordított összeg reálértékben még mindig 6 százalékkal elmarad a 2006-os mértéktől.

Azt ő is elismerte, hogy ugyan 2016-ban nőtt a forrás, a természetbeni kiadás részesedése a GDP-ből, de még ezzel együtt sem éri el a 2006-os értéket, miközben minden más európai országban nőtt az egészségügy közfinanszírozása. Hozzátette azt is, hogy az egy főre jutó egészségügyi közkiadások Magyarországon hullámvonalat írnak le, lényegében azonban 1992-től csökkennek, miközben Lengyelország utolérte Magyarországot, Szlovákia és Csehország pedig jobb eredményt produkál.

Magyar Idők: Újra akcióznak Soros György civilje

Ma este fél hattól „Rendületlenül – szolidaritási gyűlés Gulyás Márton, Schilling Árpád, Vágó Gábor és a szakszolgálatok védelméért!” címmel hirdettek meg tüntetést a Facebookon az Alkotmányvédelmi Hivatal elé. A felhívás szerint a kormány egyik meghatározó politikusa, Németh Szilárd, a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke titkos­szolgálati információkra alapozva vádolta meg őket azzal, hogy ők lennének az elkövetkezendő hónapok utcai zavargásainak szervezői – ad hírt róla a kormánypárti lap, amely szerint a radikálisok aggódnak az Alkotmányvédelmi Hivatalért, miközben nem hajlandók értelmezni vezéralakjaik fenyegető mondatait. A lap felidéz egy-két, az érintettek által korábban megfogalmazott mondatot, amellyel igazolni véli a három érintetett ért vádat, majd azt írja:

ismert, hogy Soros György a rendszerváltozás óta minden választás előtt milliókat fordított arra, hogy a konzervatív, nemzeti és keresztény pártok bukását okozza.

A közelmúltban pedig – meglehet, hogy az őszi polgári engedetlenségi akciók előkészítésének részeként – Budapestre hívták a világ számos országában zavargásokat generáló, kormányokat megbuktató Szrgya Popovicsot, akinek Útmutató a forradalomhoz című könyvét az anarchia és a felforgatás bibliájaként is emlegetik. A lap szerint tehát a Soros-hálózat mindeközben milliókat költ a kormánybuktatásra, amelynek érdekében az erőszakosabb, törvénysértő utcai akcióktól sem riadnak vissza.

Magyar Hírlap:  Jön a brüsszeli ellenőrzés

Ma érkezik Budapestre az az európai parlamenti bizottság: a háromnapos tényfeltáró látogatás keretében az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) küldöttsége „olyan helyszínekre látogat el, amelyeken EU által finanszírozott beruházások valósultak meg, és tervei szerint találkozik majd a civil szféra, az Állami Számvevőszék, a nemzeti parlament tisztviselőivel és más döntéshozókkal”. Mint írják, a CONT az uniós kiadások felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát ellenőrzi, ezt a munkát segítik a tagállami látogatások. A delegáció meglátogatja az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), a 4-es metrót, a Budapest Szíve program fejlesztéseit, a Zeneakadémiát, a Pesti Vigadót, a felcsúti kisvasutat, a szekszárdi Bodri Pincészetet, valamint bajai turisztikai fejlesztéseket is. Találkozik Polt Péter legfőbb ügyésszel, a „civil társadalom képviselőivel is.  A CONT delegációjának felcsúti látogatását Deutsch Tamás és Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is kifogásolta.

Lázár János a múlt heti kormányinfón azt mondta, az ellenőrzési program döntő mértékben Orbán Viktor miniszterelnök személyéről szól, ugyanis a delegáció az ellenzéki sajtó által a kormányfőhöz kötött projekteket – például a felcsúti kisvasutat – akar megszemlélni, aminek nincs akadálya, de lennének fontosabb áttekintendő ügyek is.

Azt is mondta, szerinte nincs esély az elfogulatlan vizsgálatra.

Magyar Nemzet: Csak azért is kisvasút!

A brüsszeli küldöttség magyarországi vizsgálódásai témát szolgáltattak a konzervatív napilapnak is, amely vezércikket szentelt a tágabb témának.  A felcsúti kisvasút létesítésének irracionális voltáról ír a lap, leszögezve: ha egy sikeres vállalkozó a saját pénzén készíttet tizenkét márványoroszlánt a kertjébe, hogy megmutassa, ki az alfahím az utcában, ahhoz senkinek semmi köze. De ha valaki hasonló célzattal részben uniós forrásból építtet kisvasutat a falujába, akkor a legkevesebb, hogy idővel megjelennek nála az EU ellenőrei, és utánanéznek, mire adtak pénzt. Emiatt durcáskodni – hogy finoman fogalmazzak – nem elegáns. Márpedig a magyar kormány épp ezt teszi, amikor akadályokat gördít a héten hazánkba érkező EU-s költségvetési ellenőrző bizottság elé. A küldöttség vezetője persze tagadja, hogy politikai indíttatásból szemelték ki a kisvasutat. Így aztán mindenki annak a félnek hihet, amelyiknek akar. Mindenesetre azon sem csodálkoznék – írja a publicista –, ha az unió képviselőit nem csak a tiszta jobbító szándék vezetné, amikor a Brüsszellel lépten-nyomon összeakaszkodó Orbán Viktornak néznek a körmére.

De akárhogy is legyen, a vizsgálatokat megelőző acsarkodás nem vet jó fényt a kormányra, mint ahogy az sem, hogy nem vesz részt az uniós pénzek elcsalását vizsgáló európai ügyészség megalakításában.

Pedig még politikai hasznot is húzhatnának abból, ha a Felcsútra kiszálló ellenőrök nem találnának semmit. Vagy csak apró, rosszindulatú észrevételeket tennének. Persze furcsa lenne, ha nem találnának hibát abban a beruházásban, amelynek bővítéséről bevallottan azzal az indokkal döntenek, hogy csak azért is!

 

 

Elkezdődött a korrupcióellenes aláírásgyűjtés

0

A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazást Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség titkára, volt LMP-s parlamenti képviselő. A gyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum.

A népszavazási kérdés így szól:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?”

Vágó Gábor az aláírásgyűjtés megkezdését bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, Polt Péter legfőbb ügyész “hiába sikálja el a korrupciós ügyeket és néz mellé”, maga az elévülési idő növelése lehetőséget ad arra, hogy azok, akik elkövették a korrupciós bűncselekményeket, bűnhődjenek is.

Szerinte

a népszavazással meg lehet mutatni, hogy megtisztulhat a közélet,

és az elévülés növelésével biztosan lesz olyan kormány, amely eltökélt abban, hogy felszámolja a korrupciót. Fontosnak nevezte, hogy olyan szervezetek tudtak felsorakozni a kérdés mögött, amelyek a választáson nem működnek együtt. Azt is mondta:

azok a szervezetek, amelyek nem csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez, “tehetetlenségükkel a korrupt rendszert támogatják”.

Vágó Gábor szeretné még az őszi ülésszakban benyújtani az összegyűjtött aláírásokat, hogy akár még a parlamenti választás előtt meg lehessen tartani a népszavazást.

Vágó Gábor egy korábbi sajtótájékoztatón
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az állami cégvezetők bérplafonjával kapcsolatos népszavazás aláírásgyűjtéséről azt mondta, több tízezer aláírás gyűlt már össze, és szeretné, ha egyszerre tudnák leadni a két kérdésben gyűjtött aláírásokat, hogy egyszerre lehessen tartani a népszavazásokat is. Azt is mondta: nem minden szervezet gyűjt mindkét népszavazáshoz aláírást.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt:

a népszavazási kezdeményezés fontos üzenet a választópolgároknak arról, hogy a közéletet meg lehet tisztítani a korrupciótól.

Szerinte “az Orbán-rendszer Achilles-sarka az, hogy fel tudunk lépni a korrupció ellen és el tudjuk hitetni az emberekkel, hogy a politika róluk szól és nem a magánérdekek kiszolgálásáról”.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke arról beszélt, hogy

aki feladja a 2018-as kormányváltást, az a korrupcióellenes küzdelemről is lemond.

Véleménye szerint szimbolikus jelentősége is van a népszavazási kezdeményezésnek, mert ha emiatt csökken a korrupció, “már megéri”.

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője azt mondta:

a 2010 előtti kormányoknak is felelősségük van abban, hogy ennyire át van itatva korrupcióval a közélet.

Szerinte a népszavazási kezdeményezés nemcsak a lopás megállítására lehetőség, hanem arra, hogy megüzenjék Orbán Viktornak, “elég volt, takarodó”.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint

az Orbán-kormány egyik legsúlyosabb bűne, hogy állami szintre emelte a korrupciót, és az emberek már fel sem kapják a fejüket az újabb és újabb korrupciós ügyekre.

Úgy fogalmazott: minden alkalom, amikor az emberek kifejezhetik a véleményüket, “apró tégla” ahhoz, hogy 2018 áprilisában “ez a kormány eltűnjön Magyarországról”.

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője azt mondta: a mozgalom “teljes erővel beleáll” a gyűjtésbe, több városban, több mint 100 alapszervezet, több mint ezer aktivistája gyűjti az aláírásokat.

A Nemzeti Választási Bizottság április 10-én hitelesítette a kérdést. Az aláírásgyűjtés azt követően kezdődhetett meg, hogy a Kúria szeptember 5-én helybenhagyta az NVB hitelesítő határozatát. Január 13-áig kell összegyűjteni 120 ezer érvényes aláírást ahhoz, hogy a népszavazást ki kelljen írni.

Az aláírásgyűjtésre reagált a Fidesz is. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke az MTI-nek azt mondta:

a Fidesz is indokoltnak tartja az elévülési idő meghosszabbítását a korrupciós bűncselekmények esetében,

ehhez nincs szükség aláírást gyűjteni népszavazáshoz. Szerinte elég lenne erről törvényjavaslatot benyújtani, és azt a Fidesz is támogatná.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK