Kezdőlap Címkék Üzbegisztán

Címke: Üzbegisztán

Ázsia az ázsiaké – Kína-közép-ázsiai csúcs oroszok nélkül

Hszianban, az ősi kínai fővárosban rendezték meg a csúcstalálkozót, melyet Hszi Csin-ping elnök hosszú beszédben üdvözölt. Új korszakról beszélt, amelyben Közép Ázsia népei szuverén államban fejlődhetnek.

Mintha mennyei zenét hallottak volna az egykori szovjet tagállamok vezetői Hszi Csin-ping elnök beszédében. Egyrészt azt jelentette, hogy adott esetben Kína megvédi őket egy orosz agressziótól, másrészt pedig megerősítette azt a pekingi álláspontot, hogy minden állam olyan belpolitikát folytat, amilyet akar.

Moszkva és a Nyugat is valamiféle lojalitást várt el Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán vezetőitől, akik élvezni kívánják azt a függetlenséget, melyet a Szovjetunió szétesése jelentett a számukra.

Putyin agressziója Ukrajna ellen megrémítette őket hiszen hasonló ürüggyel Moszkva bármikor ellenük is indíthat támadást.

Kazahsztánban különösen sok orosz él. Köztük már meg is kezdődött egy szervezkedés – minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat támogatásával – amely az ország orosz többségű részeit Oroszországhoz kívánja csatolni. Ukrajnában is így kezdődött …

A kazah elnök oroszul köszönte meg a kínai támogatást

Tokarjev elnök diplomata volt, folyékonyan beszél kínaiul, de jónak látta mégiscsak oroszul elmondani beszédét – hívta fel a figyelmet Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója. Kazahsztán nem azért kíván eltávolodni Moszkvától, hogy Peking hatalmi szférájába kerüljön. Ellenkezőleg egyenlő távolságot akar tartani Moszkvától és Pekingtől miközben együttműködik a Nyugattal is. Kazahsztánban a nyersanyagok kiaknázásában nagyon is aktívak a nagy nyugati cégek.

Kazahok, kirgizek és üzbégek élnek Kínában is, ahol a nemzetiségek élete egyáltalán nem könnyű. Peking a gyorsított asszimiláció politikáját folytatja a Hszincsiang-ujgur autonóm tartományban, ahol a rendőrállam teljes szigorával lép fel mindenféle szervezkedéssel szemben.

Szívfájdalom nélkül búcsúznak Moszkvától a közép-ázsiai egykori szovjet tagállamok, mert Putyin rendszerének gazdasági és diplomáciai csődje elriasztja őket. Ráadásul félnek az orosz agressziótól, és Hszi Csin-ping elnök megígérte: ettől megkíméli őket. Oroszország ugyanis oly mértékben vált függővé Kínától az ukrajnai háború miatt, hogy Hszi Csin-ping az egyetlen olyan külföldi vezető, aki komoly nyomást képes gyakorolni Putyin elnökre. Aki a nyugati birodalmi álmok után most búcsút mondhat a keletieknek is.

Putyin nem áll le: Kazahsztán következik?

Petropavlovszkban, Kazahsztán egyik orosz többségű városában néhány búbánatos ámde annál elszántabb orosz összegyűlt, és bejelentette: Oroszországhoz kívánnak csatlakozni!

Ha nem folyna háború Ukrajnában, ahol minden ugyanígy kezdődött amikor Kijevben megbukott az oroszbarát elnök 2013-ban, akkor mosolyoghatnánk az eseten, de a forgatókönyv nagyon hasonló. Ukrajna keleti orosz többségű részein is ilyen tiltakozással kezdődött, majd milíciák alakultak az orosz titkosszolgálat támogatásával. Végül pedig megalakult a két “népköztársaság” – ugyanolyan elnevezés mint Magyarország esetében ahova 1945-ben vonult be a szovjet hadsereg, majd pedig 2022 február 24-én megérkezett Putyin ármádiája, amely valószínűleg arra számított, hogy virágeső várja mint a Führer seregét Ausztriában. Putyin titkosszolgálata nagyot bukott Ukrajnában, az orosz hadsereg nem különben. Putyin mégis folytatja – ezúttal Kazahsztánban. Miért?

Kazahsztán inkább Kína felé kacsingat

Kazahsztán elnöke nemcsak oroszul, de kínaiul is tud, és ez nyugtalaníthatja Putyint annak ellenére, hogy a felszínen teljes a kínai-orosz barátság. Csakhogy közben Kína szépen csendben megpróbálja lenyúlni a Szovjetunió egykori keleti államait: Kazahsztánt, Kirgizisztán, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Tadzsikisztán.

A legutóbbi elnöke beolvasott Putyinnak az ukrajnai háború kapcsán mondván, hogy nem kérünk a hívatlan barátokból! Nem kérnek Putyin “barátságából”, mert látják, hogy az mit jelentett Ukrajna oroszok által megszállt részein. Csak rombolást.

Az oroszoknak csak a destrukció jár a fejükben míg a kínaiak a jövőre gondolnak és gazdasági lehetőségeket kínálnak az öt egykori szovjet tagállamnak. Amelyek közül egyik sem kíván Ukrajna sorsára jutni. Kazahsztán végképp nem hiszen számukra a Szovjetunió bukása óriási lehetőséget teremtett: saját maguk aknázhatják ki ásványi kincs vagyonukat. Az amerikai, az európai és a kínai tőke  már mélyen behatolt az országba, és a korábbi körülményekhez képest példátlan jólétet teremtett. Míg Ukrajnában a lakosság életszínvonala a háború előtt sem haladta meg a Szovjetunió bukásakor 1991-ben elért szintet, Kazahsztánban óriási az előrelépés: már jobban élnek mint Oroszországban.

Putyin maximálisan elzárkózik a világtól

Nyugatra menekült az orosz kormányőrség egyik századosa, aki évek óta szolgált mint Putyin médiagépezetének egyik kis csavarja. Tele lett a hócipője a háborúval meg tiszttársaival, akik rajonganak a háborúzó Putyinért, és még keményebb fellépésre buzdítják az orosz elnököt Ukrajna ellen.

A kormányőrség századosa Nyugatra érve elmondta, hogy Putyin a Covid járvány óta buborékban él, alig beszél valakivel. Kizárólag titkosszolgálati információkat olvas, és állandóan a saját propagandaadóit nézi. A világtól elzárkózva napi 10-12 órát dolgozik, van amikor többet is. Életmódja olyan mint az öregedő Sztáliné, aki mindinkább magára maradt. Csak négy ember járt hozzá, a “trónörökös jelöltek”: Berija, Bulganyin, Hruscsov és Malenkov. Sztálin hetven éve halt meg 74 éves korában 1953 márciusában. Elsőként Berija, a titkosrendőrség főnöke ért oda a haldokló Sztálinhoz, aki öntudatlanul feküdt a földön. A trónörökös, Lavrentyij Pavlovics Berija, aki ugyancsak grúz volt mint Sztálin, levizelte a haldokló diktátort. Félév múlva ő is kivégző osztag előtt állt. Hruscsov lett az utód, aki 1956-ban a huszadik pártkongresszuson lerántotta a leplet Sztálin bűneiről – legalábbis részben. Vajon Putyin bűneiről ki és mikor rántja le a leplet?

1,3 milliárdból 10 millió megtérült

Fegyházbüntetésre ítélték 2017-ben Gülszara Karimovát Üzbegisztánban, ahol korábban a királykisasszony szerepét játszotta. Diktátor apja halála után következett a kínos vizsgálat. A hatóságok 1,3 milliárd dollárban állapították meg az elsikkasztott pénz mértékét.

10 millió dollárt a franciák visszaadtak

Ezt közölték most Taskentben, ahol persze várják a többi pénzt is. Nemcsak a franciáktól hiszen az üzbég királykisasszonynak bankszámlái voltak Svájcban, Liechtensteinben, Nagy Britanniában és valószínűleg másutt is. Akkoriban a diktátor családja nem tett különbséget a családi és az államkassza között. Sajnos azonban a diktátor papának csak lányai születtek, akik szemmel láthatóan képtelenek voltak egy poszt szovjet rendőrállam irányítására. Így a papa halála után következett a börtön. Üzbegisztán pedig szeretné visszaszerezni a diktátor külföldön rejtegetett pénzét. Valószínűleg hiába. Kadhafi líbiai elnököt fellázadt népe darabokra tépte 2011-ben. Pénzének jó része – mintegy 40 milliárd dollár – azóta is külföldi bankokban pihen…

13 éves börtön a halott diktátor korrupt lányának

27 évig uralkodott az egykori szovjet köztársaságban Karimov, akinek csak lányai születtek. Egy ideig az idősebb lány: Gülszara számított a trónörökösnek. Annak idején duettet énekeltek Gérard Depardieu-vel. A francia sztár egymillió dollárt kapott ezért …

Az üzbég királykisasszonynak voltak más költséges szenvedélyei is, melyekre bőven költött az államkincstárból, melyet a sajátjának tekintett. Aztán a teljhatalmú papa meghalt, és minden megváltozott …

Politikai bűnszövetkezet feje volt Gülszara Karimova

Így ítélt a bíróság Taskentben, ahol már régóta rosszul állt az idén 47 éves királykisasszony szénája. Apja uralmának utolsó éveiben a két lány egymás torkának ugrott. Karimov is belátta: egyikük sem alkalmas a hatalom átvételére. Amikor a diktátor meghalt 2016-ban már mindenki tudta Üzbegisztánban: a Karimov családnak leáldozott. Gülszara Karimova házi őrizetbe került. Aztán tavaly jött a vizsgálati fogság. Majd pedig a szigorú ítélet: Gülszara Karimova olyan politikai bűnszövetséget vezetett, mely szisztematikusan fosztogatta az államkasszát Üzbegisztánban. 13 éves börtönbüntetést szabott ki a bíróság a halott diktátor lányára, aki egykor apja örökösének képzelte magát.

Királykisasszony előzetesben

0

Gülnara Karimovát 1,5 milliárd dolláros korrupcióval gyanúsítják.

Üzbegisztán egykori teljhatalmú urának lányát azzal gyanúsítja most az ügyészség, amit Taskentben mindenki tudott: hatalmával visszaélve óriási vagyonra tett szert. Karimov papa, a szovjet időkből örökölt diktátor nem tagadott meg semmit az idősebb lányától. Minthogy fia nem volt, ezért sokáig őt szánta trónörökösnek. Csakhogy kiderült: Gulnara alkalmatlan erre a szerepre! Hiszterikus volt és állandóan szerepelni kívánt a nyilvánosság előtt. Egy muzulmán többségű országban nemigen örül a közvélemény annak, ha a kijelölt trónörökös lenge öltözékben együtt dalol a kiöregedett francia filmsztárral, Gerard Depardieu-vel. Ráadásul mindez többmillió dollárba kerül az államkincstárnak. Abban az Üzbegisztánban, ahol az emberek többsége a szovjet időket idéző szegénységben él.

Karimov, az öreg diktátor maga is rádöbbent: idősebb lánya alkalmatlan egy ország irányítására abban a térségben, ahol a hatalmat egyaránt fenyegetik az iszlamista terroristák és a mohó nagyhatalmak mindenekelőtt Oroszország, az USA és Kína. És akkor még nem beszéltünk Törökországról, Szaúd Arábiáról és Iránról, mely szintén igyekszik befolyást szerezni Üzbegisztánban. Minthogy a diktátor kisebbik lánya külföldön él – hazáját az UNESCO-ban és más ENSZ intézményekben képviseli – ezért a dinasztia alapítás elmaradt. A Azerbajdzsánban sikerült a szovjet időkből átmenteni az Aliev klán hatalmát, Üzbegisztánban nem.

Karimov halála után a dinasztia megindult a lejtőn. Gulnara először házi őrizetbe került. Most pedig börtönbe. Az ügyészség nyomozói arról faggatják: hol a pénz? Másfél millárd dollárt keresnek rajta! Ez a világon mindenütt nagy pénznek számít, de Üzbegisztánban különösen hiszen a városokban 200 dolláros fizetések vannak, vidéken pedig leírhatatlan a nyomorúság. Az ügyészség szerint négy országban rejtette el vagyonát Gulnara Karimova: az első helyen Svájc áll – érthető módon. Ráadásul Gulnara húga Genfben él, ahol a sógora „üzletember”. Üzbegisztán külkereskedelmének jelentős részét ő intézte amíg apósa volt a diktátor. Azóta a szerepe némiképp megváltozott. Lehet, hogy kedves feleségével együtt ő lesz az üzbég ügyészség újabb vádlottja a diktátor családjának korrupciós ügyeiben. Svájcot kívül Nagy Britanniában, Franciaországban és Oroszországban keresik Gulnara Karimova pénzét. Az elmúlt évek azt mutatták: könnyebb egy diktátort megölni, mint a külföldre menekített pénzét megtalálni! Kadhafi elnököt 2011-ben ölte meg a fellázadt nép Líbiában. Állítólag legkevesebb 40 milliárd dollárt menekített külföldre. Kedvenc fia intézte a pénzügyeket. Őt elfogta egy milícia, mely aztán szabadon engedte, de továbbra is Líbiában maradt, mert keresi őt a hágai nemzetközi bíróság is. A pénzről mindenki mélyen hallgat. Valószínűleg a diktátor lányát is könnyebb lesz elítélni Üzbegisztánban mint a pénzét megtalálni. De másfél milliárd dollárért azért érdemes megpróbálni egy-két nem épp ortodox módszert is…

FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK