Kezdőlap Címkék útlevél

Címke: útlevél

A britek is „migránsolnak”

Két éve 825 ezer személy szerzett uniós állampolgárságot, legtöbben Olaszországban. Marokkóiak és albánok vezetik a bevándorlók listáját. Érdekes, hogy több országban britek is bekerültek a top 3-ba. Magyarország túl sok útlevelet nem adott.

Két évvel ezelőtt 825 ezer 447 magánszemély szerzett uniós polgárságot az EU-ban (vagyis állampolgársággal együtt járó útlevelet) az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint.

A legtöbb embert befogadó Olaszország volt (az EU-ban szerzett valamennyi állampolgárság 18 százaléka, 146 ezer), az Egyesült Királyság (15 százalék, 123 ezer), Németország (115 ezer) és Franciaország (114 ezer), Svédország 69 ezer és Spanyolország (66 ezer).

A befogadás legnagyobb kezdeményezettjei marokkóiak voltak

68 ezerrel, majd az albánok 58 ezerrel és az indiaiak 31 ezerrel következtek 2017-ben. Franciaország, Spanyolország és Olaszország (összesen 83 százalék) voltak a legtöbb marokkóinak útlevelet adó országok. Az albánok szinte mindegyike Görögországba és Olaszországba került, az indiaiak közül több, mint minden második a volt gyarmattartó Nagy-Britanniában telepedett le.

Az országonkénti bontás nagy egyenlőtlenségeket mutat.

Az aligha meglepő, hogy Magyarország nagyon kevés útlevelet adott,

a 2787 nagy része, 1757, Romániából érkezettekhez került. Ukrajnaiak (186) és szlovákiaiak (136) az első három.

A méretben és népességben hasonló Ausztria több, mint 9 ezer útlevelet bocsátott ki, legtöbbet (csaknem 1300-at) bosnyákok kapták. A 3500 csehországi bevándorló majdnem harmada ukrán, de viszonylag jelentős, 590 az oroszok száma. Szlovákia alig 645 embert fogadott be ily módon, az ukránok és a szerbek (nem egészen 130) a legtöbb. A térségi legnagyobb népességű Lengyelország 4200 embernek adott állampolgárságot, messze a legtöbbet (2400-at) ukrajnaiaknak. A horvátok közel 700 új állampolgárságából 300-at bosnyák kapott, ahogyan a szlovénok által kiadott (a kétmilliós népességhez képest arányaiban sok) 1560 útlevélből is csaknem ezret Románia nem adott bontást a 6800 állampolgárságról.

A miénkkel csaknem azonos népességű Svédország közel 70 ezer embert fogadott be állampolgársággal,

8 ezer feletti szírt és szomáliait, valamint 7 ezer hontalant a top 3 alapján. Lakosságszámához képest sok új állampolgára lett Finnországnak, de náluk minden ötödik orosz. A 8 ezernél több „új” ír listáját pedig a lengyelek vezetik, akik a briteknél is dobogósok az indiaiak és pakisztániak mögött.

Aligha függetlenül a Brexittől, már két éve is jelentősebb számú brit döntött az elvándorlás mellett. Több országban bekerültek a három legtöbb új állampolgár listájára. Németországban a másodikok (6800), alig többen, mint a lengyelek. Máltán minden tizedik útleveles (195) volt brit, a piciny Lettországban a másodikok 119-cel, és a majdnem 5 ezer befogadott luxemburgi állampolgár között is a harmadik legtöbb, 377 brit. Érdekes módon az íreknél a top 3-ban nincsenek, aminek fő oka a felmenőkkel kapcsolatos jogosultság hiánya.

Befektetésért útlevelet adna Portugália

0

Az ország felzárkóztatása a cél, de a terv nem tetszik az Európai Uniónak.

Ha valaki egymillió eurót befektet vagy ingatlant vásárol félmillió euróért, akkor megkaphatja a portugál útlevelet. Ha tíz új munkahelyet teremt az országban, akkor ugyanez a helyzet.

A portugál útlevél pedig EU-s útlevél,

vagyis vonzó lehet például a brazilok számára – nyilatkozta Graca Fonseca modernizációért felelős államtitkár a Politico európai kiadásának. A csaknem 200 milliós Brazíliában, ahol a portugál helyi változatát beszélik, gazdasági válsággal küszködnek, miközben Portugália szépen teljesít. Az ország főleg a fiatal és ambiciózus informatikai vállalkozók előtt nyitná meg a kapuit. Ahogy az államtitkár mondta: Berlinnel nem versenyezhetnek, de náluk olcsóbb az élet és kellemesebb az éghajlat.

Ugyanakkor, ami esély Portugáliának, az

biztonsági kockázat az Európai Uniónak.

Ősszel Brüsszelben akciót akarnak indítani az úgynevezett arany útlevelek, vagyis a pénzen vett uniós papírok ellen. Nemcsak Portugália érintett ebben az ügyben: Cipruson és Máltán is van hasonló program (nem beszélve a korábban leállított magyar letelepedési kötvényekről).

Az érintett tagállamok kormányai – Portugáliához hasonlóan – azzal érvelnek, hogy olyan emberek érkeznek így az Európai Unióba, akik pénzt és szaktudást hoznak. Mindkettőre nagy szükség van, különösen a kevésbé fejlett uniós államokban.

Mindez

kapcsolódik a bevándorlási vitához is:

míg a szegények egyre nehezebben jutnak be az Európai Unióba, addig a gazdagok előtt szélesre tárják a kaput sok uniós tagállamban. Az egyes országok kormányai ugyanis azt mondják: olyan bevándorlókat akarnak, akikből hasznuk van.

Lapszem – 2018. 05. 17.

0

Ma a Paszkálok ünneplik a névnapjukat. A Paszkál a héber eredetű latin Paschalis név rövidülése, jelentése: húsvéti. Olvassa el, hogy mit olvastunk a még megmaradt országos napilapokban!

 

Magyar Hírlap: Szanyi Tibor felszámolná, becsukná az MSZP-t

Lázadás készül az MSZP-ben, a sporttagozat arra szólította fel a párt korábbi vezetőit, ne vállaljanak szerepet a közeljövőben – olvasható a Magyar Hírlapban. A pártvezetést ez nem zavarja, ők amerikai típusú konvención választanának régi-új elnököt. Eközben Szanyi Tibor azt mondta, felszámolná az MSZP-t.

„Húszan voltunk a párbeszédesekkel együtt, és mint valami megtűrt, lesajnált, orron pöckölt mostohatesó, úgy tébláboltunk a Parlamentben. Borzalmas volt látni, ahogyan a szembe jövő, nagy garral közlekedő fideszesek lesajnálóan néznek ránk és csak röhögnek rajtunk” – ezt írták a Zoom.hu szerkesztőségének nevük elhallgatását kérő megyei elnökök a szocialista pártból. A legélesebben az MSZP sporttagozata nyilvánított véleményt, amelynek vezetője Vincze Géza, a Ferencváros labdarúgó csapatának egykori edzője. Ennek lényege, hogy noha bő egy hónap eltelt a választás óta, a szocialista párt szervezetei szinte bénult állapotban vannak, ám markáns kritika és/vagy a szimpatizánsok számára elérhető iránymutatás egyáltalán nem fogalmazódott meg az újabb kudarc után.

Népszava: Az EU-nak is gyanús a magyar útlevélbotrány

Az Európai Bizottság sem nézi jó szemmel, hogy komoly biztonsági hiányosságai vannak a magyar útlevélkiadási rendszerben. Az Unió ezért információkat kér a magyarországi hatóságoktól az állítólagos útlevélcsalásokkal kapcsolatban.

Elvárjuk, hogy az illetékes nemzeti hatóságok alaposan kivizsgálják az állampolgárság megszerzéséhez fűződő állítólagos csalásokat vagy bűncselekményeket. A tagállamoknak el kell végezniük a megfelelő biztonsági vizsgálatokat is — nyilatkozta a Népszavának Christian Wigand, a testület jogérvényesítésért is felelős biztosának, Vera Jourovának a szóvivője. Azt is megjegyezte, hogy tisztában vannak a sajtóban megjelent állításokkal, amelyek szerint a magyar határőrizeti rendszernek komoly biztonsági hiányosságai lehetnek.

Lapunk arra volt kíváncsi, hogy aggasztják-e az uniós ellenőrző és végrehajtó testületet az amerikai hatóságok által feltárt és szóvá tett magyarországi útlevélcsalások, mivel az okmány birtokában lévő személyek nem csak az Egyesült Államok területére léphetnek be vízum nélkül, hanem a schengeni övezetben is szabadon mozoghatnak.

Magyar Idők: Többfrontos támadás Magyarország ellen

Újabb politikai támadásokat intéztek az Európai Parlament bizottságai Magyarország ellen. Az elmúlt két napban két testület is elítélte hazánkat. Felrótták a Stop, Soros! törvénycsomagot, a lex CEU-t, de még azt is, hogy „Magyarország alkotmányában elavult a család fogalmának konzervatív meggyőződésen alapuló meghatározása” – olvasható a Magyar Időkben. Brüsszel a migránsok befogadása mellett az azonos neműek házasságának elfogadását is rá akarja erőltetni Magyarországra – derült ki az Európai Parlament női jogi és esélyegyenlőségi (FEMM) szakbizottságának keddi ülésén. A testület a Sargentini-jelentéshez kapcsolódóan egy hazánkat elítélő határozatot fogadott el, amelyben egyebek között azt is rögzítik, hogy „Magyarország alkotmányában elavult a család fogalmának konzervatív meggyőződésen alapuló meghatározása”, és sürgetik a normálistól eltérő szexuális irányultságú emberek jogainak kiterjesztését.

A FEMM ülésén történtekre Morvai Krisztina EP-képviselő hívta fel lapunk figyelmét, ő jelezte azt is, hogy a szakbizottság aggódik a külföldi forrásokban részesülő szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabály és az úgynevezett Stop, Soros! törvénycsomag miatt is, mondván ezek „negatív hatást gyakorolnak a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működésére, ideértve számos olyan szervezetet, amelyek a nők, az LGBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) emberek jogaival, valamint a migránsok, menekültek, menedékkérők jogaival foglalkoznak, és amelyek „kulcsfontosságúak az emberi jogok védelme és a társadalom haladása szempontjából” – közölte a FEMM állásfoglalására nemmel szavazó Morvai Krisztina.

Már öt dollárért lehet amerikai útlevelet szerezni

0

A Dark Web, vagyis az internetnek az a része, melyet csak különleges szoftver segítségével lehet megközelíteni, ma is mindent árul, ami illegális: kábszert, fegyvert vagy épp útlevelet.

A Flashpoint nevű biztonsággal foglalkozó magáncég körképet készített arról, hogy mihez mennyiért lehet hozzájutni manapság a világhálón. Az amerikai útlevél a legkelendőbb a hivatalos papírok közül. Ha valaki “autentikus fotókópiát” akar venni, akkor 4-55 euróértmegteheti. Ezzel aztán jelentkezhet az amerikai hatóságoknál mondván: elveszítette az útlevelét. Minthogy a fotókópia „autentikus”, ezért meglehetősen olcsón lehet igazi útlevélhez jutni. De hogyha valaki nem akar a hatóságokkal bajlódni, akkor ott a lopott útlevelek piaca. 2520-4200 euró egy igazi amerikai útlevél. Ez már szép pénz különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy EU útlevél csak 170 euróba kerül! Ennél még az orosz útlevél is drágább, 420 euró.

A másik igen kelendő cikk a ransomware.

Az olyan szoftver, amely blokkolja a rendszert mindaddig amíg a tulaj váltságdíjat nem fizet. Ennek ára 67-85 euró naponta. Egy hónapra 1180-1700 euró. Hekkert is lehet bérelni, 60 euro/ nap áron.

A rendőrség mindenütt tisztában van azzal, hogy életveszélyes a Dark Web. Ezért az FBI és az Europol bezáratott két híres Dark Web helyet, az AlphaBay-t és a Hansa-t. Itt minden kapható volt a fegyvertől a kábszeres át a hamis papírokig.

A terrorelhárítók attól tartanak, hogy iszlamista terroristák könnyen szerezhetnek ilyen helyeken új identitást és fegyvert.

Épp ezért az AlphaBay és a Hansa működtetői nagyon súlyos börtönbüntetésre számíthatnak.

A precedens a Silk Road. A Kaliforniában működő Selyemút 2013-ban zárt be az FBI hathatós közreműködése révén. A főnököt is elkapták: Ross Ulbrich-ot életfogytiglanra ítélte az amerikai bíróság, mert szinte mindent árult, ami illegális a Dark Web-en vagyis ott, ahova csak a Tor vagy más anonim szoftver segítségével juthat el a kábszerre, fegyverre vagy épp hamis útlevélre vágyó  ismeretlen ismerős …

Mennyit ér a magyar útlevél?

0

Egy nemzetközi felmérés szerint a magyar útlevél ott van a világ tíz legerősebb útlevele között. 

Global Pass Index weboldal minden évben kiad egy ranglistát, amelyen aszerint  osztályozzák a világ országainak útleveleit, hogy azok mennyire “erősek”. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott ország állampolgárának hány másik ország esetén köteles előzetes vízumot kérni, vagy elég ha anélkül, esetleg a helyszínen igényli a beutazási engedélyt.

Az ENSZ által elismert 195 ország közül az első helyen a délkelet-ázsiai térségben elhelyezkedő Szingapúr végzett, amely most először kapta meg a “világ legerősebb útlevele” címet. Ők 159 országba – köztük Kínába vagy Kubába – mehetnek vízummentesen vagy kaphatnak helyben beutazási engedélyt.

A második legerősebb útlevele Németországnak van, mivel egy német állampolgárnak 158 országba nem kell előzetesen vízumot igényelnie. Magyarország szintén előkelő helyen áll ezen a listán: az útlevele a 10-ik legerősebb, amivel sikerült a 29. helyet kivívnia magának. Tehát egy magyar utazónak 150 ország esetében elegendő az, ha csak az útlevelet viszi magával vagy helyben igényli a vízumot.

A legrosszabb helyen az évek óta háborús konfliktusokba süppedt Szíria, Pakisztán, Irak és Afganisztán végezte. Ezen országok állampolgárainak annyira “gyenge” útlevelet biztosít a központi kormányzat, hogy kevesebb mint 30 országba utazhatnak szabadon. Európában az uniós tagállamok közül Bulgária és Románia végzett az utolsó helyen, mivel a két ország által kiadott útlevéllel előzetes vízum igénylése nélkül 143 államba utazhatnak el. Az EU-n kívül európai országok esetében pedig Koszovó végzett az utolsó helyen: egy koszói utazónak csak 41 országba nem szükséges előre igényelnie a beutazási engedélyt, amely miatt a ranglistán csak a 84-ik helyet foglalja el.

Egymillió dollárt ér a máltai útlevél

0

Amar al Sadi családjával két éve érkezett a háború sújtotta Jemenből Máltára. Ma már büszkén mutatta máltai útlevelét a BBC tudósítójának, aki annak akart utána járni, hogy mennyit ér egy útlevél manapság Európában?

880 ezer euró a beugró!- ez a legalacsonyabb ár amiért valaki teljes jogú polgára lehet Máltának és ilyen módon az Európai Uniónak. És minthogy Málta belül van a schengeni övezeten, az útlevél boldog tulajdonosa szabadon mozoghat az Európai Unióban. Meg az egész világon, ahol szívesen elfogadják a máltai útlevelet miközben a jemenitől egyre jobban irtóznak. Azt mondják, hogy Jemenben a kolera pusztít. A háború miatt mindenki retteg. Sokan szeretnének eljönni, de nem tudnak hiszen a jemeni migránsokat sehol sem fogadják szívesen- meséli a fiatal jemeni nő Máltán a BBC tudósítójának.

De hogy lehet valaki migránsból európai polgár két év alatt? Úgy hogy fizet!

Egymillió dollár vagy 880 ezer euró a beugró Máltán.

Ez az Individual Investor program, mely 2014 óta működik Máltán. Más uniós államokban is van ilyen /Ausztria, Magyarország, Ciprus stb./, de állampolgárságot csakis Máltán adnak. Ráadásul gyorsan: átlagosan egy-másfél év után megkapják a kért útlevelet a gazdag bevándorlók. Akiknek a többsége egyáltalán nem vándorol be. Csak épp szüksége van a máltai útlevélre.

Van egy ügyfelem- mondja a Henley and Partners cég főnöke- aki állampolgársága szerint amerikai, de a cégei Olaszországban működnek. A beutazás is macerás, de az igazi probléma a munkavállalási engedély!Minden amerikainak ki kell azt váltania Olaszországban. Ha viszont van máltai útlevél, akkor minden sínen van. Uniós polgárral már nem törődnek a schengeni határokon belül! Ez olyan mint egy biztosítási kötvény- magyarázza az erre a bizniszre szakosodott cég főnöke a BBC munkatársának. A gazdagok közül egyre többen igényelnek új útlevelet.

Mihez kezd a beszedett pénzzel Málta? Háromnegyed része a Nemzeti Fejlesztési Alapba kerül. Ebből fedezik részben az egészségügyi, a szociális és az oktatási hálózat fenntartását. A maradék negyed rész egyik feléből államkötvényt kell vennie annak, aki útlevelet akar Máltán.

A másik rész az ingatlan:

igazolni kell, hogy az illetőnek öt éve háza illetve lakása van a szigetországban.

Lehet bérelni is- a többség ezt a megoldást választja. Olyan sok az új máltai polgár, hogy az ingatlan árak egyre csak mennek felfelé: a házak és a lakások átlagosan 7 százalékkal drágulnak évente míg a bérleti díjak 10 százalékkal mennek fel. Málta bevétele mindebből több mint 220 millió dollár, ez a GDP 2,5 százaléka vagyis az útlevél biznisz nemzetgazdasági tényező.

Ezért nem kétséges, hogy megy tovább a jövőben is. A jemeni migráns család pedig boldog és már öntudatos máltai polgárnak vallja magát. Szép árat fizettek ezért: fejenként 880 ezer eurót…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK