Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

A magyar adóparadicsomnak is véget akarnak vetni az amerikaiak

A Biden kormány  meg akarja szüntetni Európa adóparadicsomait. Írország és Luxemburg a két legfőbb érintett az Unióban – írja a Der Spiegel, de Magyarország is – a maga 9%-os társasagi adójával – igencsak érdekelt.

21%-ra emelné a társasági adót mindenütt Joe Biden kormányzata – ahogy ezt Yellen pénzügyminiszter többször is részletesen kifejtette. Csakhogy sok állam épp arra építette adó politikáját, hogy alacsony társasági adóval csalogatja be a külföldi tőkét. Írország így vált kelta tigrissé, Luxemburgban pedig Jean-Claude Juncker korábbi kormányfő csábított be oly sok multit, hogy a kis államban az egy főre eső GDP azóta is messze az első helyen áll az Európai Unióban.

Írországban a társasági adó “csak” 12,5%. Ha ezt Biden javaslatára felemelik 21%-ra akkor nemcsakhogy dollár milliárdokat veszítene Írország , de sok jólfizetett munkahelyet is, mert a multik szélsebesen új székhely után néznének.

Paschal Donohoe pénzügyminiszternek kellene megoldania ezt a problémát , ő jelenleg az Eurogroup elnöke vagyis az eurozónában is szava van. A baj az, hogy az eurozónán illetve az Európai Unión belül is igen eltérőek az érdekek.

Kicsik kontra nagyok

A Der Spiegel arra hívja fel a figyelmet, hogy Németország , Franciaország vagy Olaszország üdvözli Biden elképzelését míg sok kis uniós tagállam kézzel lábbal tiltakozik ellene. A Spiegel régiónkból Szlovákiát említi , de Magyarország is ugyanebbe a csoportba tartozik.

Vajon képes lesz-e az EU összehangolni a különböző érdekeket, és azokat egyeztetni Biden elképzeléseivel?

Ursula von der Leyen asszony Brüsszel nevében azt igérte Biden elnöknek , hogy “újra energiával töltjük fel az atlanti kapcsolatokat”. Ez jól hangzik , de konkrét tartalommal nehéz lesz feltölteni , mert az érdekek annyira különböznek egymástól.

Régi trend megfordításáról van szó

Az elmúlt 40 év során a globális gazdaságban átlagosan 40%-ról 24%-ra csökkent a társasági adó. Párhuzamosan gyorsan növekedett az államadósság. A pénzügyminisztereknek mind nehezebb volt megtalálni a költségvetési egyensúlyt. Az USA-ban például a társasági adó csak a költségvetési bevételek 10%-át jelenti miközben a munkavállalók adója 80%-ot tesz ki!- írja a Der Spiegel.

A multik nem is titkolják: ott adóznak , ahol a legkevesebbet kell fizetni. A Facebook alelnöke , Sheryl Sandberg meg is írta vezető társainak : “azért választottuk Dublint európai székhelynek, hogy kihasználjuk az adó kedvezményeket”.

Brüsszel kiszámolta , hogy az Apple, amely ugyancsak Írországban könyveli el európai profitját , csak 0,005%-os adót fizetett! Ezért az EU 13 milliárd dollárt perel az Apple cégen adó elmaradás címen. Tim Cooke, Apple főnök szerint “ez csak politikai szemétkedés”, Írország is ellenáll Brüsszel kérésének , hogy szedje be az adó elmaradást.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter maximálisan támogatja az amerikai elképzeléseket. Az USA és Németország számára azért fontos a 21%-os minimális adó , mert ezzel megakadályozhatnák a nagy cégeket , hogy adóparadicsomokba rejtsék el a profitjukat. Magyarországon 9%, Franciaországban 31% a társasági adó – ez a két szélsőség az Európai Unióban- jegyzi meg a Der Spiegel.

Hogy számol Yellen pénzügyminiszter?

A jövőben a multiknak a forgalmuk után ott kellene adózniuk, ahol a termékeiket eladták, és nem pedig ott, ahol a székhelyük van- többnyire egy adóparadicsomban. Ezt a rendszert elsősorban a digitális multik ellen találták ki (Amazon, Google, Apple, Facebook), de az USA ki akarja terjeszteni minden nagyvállalatra. Például a német autógyárakra vagy az LVMH-ra, arra a luxus cégre, melynek fő tulajdonosa és főnöke Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault.

Aki alacsony adókra épített, az veszíteni fog

Jeff Bezos, az Amazon fő tulajdonosa és főnöke, támogatásáról biztosította a Biden javaslatot. Kiszámolta ugyanis, hogy ki tudják gazdálkodni az adót, mert olyan dinamikusan nőnek a bevételeik. Azok az országok, melyek alacsony adókkal csábították a külföldi tőkét, mint Magyarország , Írország vagy Luxemburg nagyonis rosszul járhatnak.

Olaf Scholz pénzügyminiszter most azon dolgozik, hogy megakadályozza azt: az érintett államok egységes csoportot hozzanak létre , mely blokkolja a globális minimum adó elfogadását az Európai Unióban. A fő kérdés itt az, hogy mennyi is lenne ez a globális minimális társasági adó? Az amerikaiak által javasolt 21% a felső határ, az alsó pedig 14%, melyet az OECD írt bele a programjába.

A kérdés most az, hogy miután az USA meggyőzte Németországot a globális minimum társasági adó szükségességéről, vajon Berlin rá tudja-e venni a többi uniós tagállamot arra, hogy elfogadjanak egy olyan döntést, mely sokaknak komoly veszteséget okozhat – írja a Der Spiegel.

Orosz olaj az USA-ban

A pragmatikus amerikaiak vígan vásárolják az orosz olajat annak ellenére, hogy Washington Moszkvát stratégiai ellenfélnek tekinti. Oroszország tavaly az Egyesült Államok harmadik legfontosabb olaj szállítója lett – hívja fel a figyelmet a New York-i Bloomberg portál.

Míg évekig fél százalékot sem ért el az orosz részesedés az amerikai importban, ez tavaly felment 7%-ra! Ez 538 ezer hordó importját jelentette naponta, többet mint amennyit az USA fő közel-keleti szövetségese, Szaúd Arábia szállít Amerikába (522 ezer hordó).

Moszkva a szankció politika csődjéről beszél

Az USA ugyanis azért állt rá az orosz olaj importjára, mert Trump elnök szankciókat alkalmazott Venezuela ellen. Az amerikaiak ezzel a módszerrel akarták megfojtani a baloldali populista rendszert, mely Moszkva és Peking támogatását élvezi. Ez nem sikerült viszont az olaj hiány enyhítésére orosz olajat “kellett” importálniuk.

A viszonylagos hiány oka az, hogy az OPEC+olajexportáló államok – Szaúd Arábia és Oroszország kezdeményezésére- visszafogják a kitermelést, hogy megakadályozzák az árcsökkenést.

USA képmutatás

Miközben Washington bírálja és szankciókkal sújtja az északi áramlat 2 földgázvezetéket mondván, hogy ily módon Európa függővé válik az orosz energiaellátástól, ő maga vígan üzletel az oroszokkal – írja a Bloomberg. Tudósítójuk rákérdezett erre a Fehér Házban, de csak azt a rutin választ kapta, hogy az orosz olaj import nem ad okot aggodalomra.

Az amerikaikat egyáltalán nem a stratégiai függés zavarja az északi áramlat 2 földgázvezeték ügyében hanem arról van szó, hogy a saját cseppfolyósított földgázukat akarják rásózni Európára. A probléma az, hogy ez drágább mint az orosz földgáz és speciális kikötői létesítményeket igényel.

A korábbi amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo azzal próbálta meg eladni az USA földgázt, hogy az “a szabadság földgáza”. A lóláb azonban nagyon is kilógott: a nyugat-európai szövetségesek nemet mondtak Washingtonnak. Nem úgy a lengyelek, akik létrehoztak egy cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas kikötőt, hogy USA földgázt importáljanak. Lengyelország mindent megtesz azért, hogy csökkentse energia függését Oroszországtól, melyet évszázadok óta stratégiai ellenfélnek tekint.

Irán és az Egyesült Államok közvetett tárgyalásokba kezd

A jövő héten Bécsben minden fél között tárgyalások folynak arról, hogyan lehet mind az Egyesült Államokat, mind Iránt összhangba hozni a 2015-ös iráni nukleáris megállapodással. Irán és az Egyesült Államok között nem lesznek közvetlen tárgyalások.

Az, hogy miként lehet a két felet visszatéríteni az eredeti megállapodás feltételeihez, bonyolult politikai és technikai kérdés volt, mert mindkét fél ahhoz ragaszkodott, hogy az első lépést másik tegye meg. A kedden kezdődő bécsi közvetett tárgyalás az első komolynak nevezhető erőfeszítés Biden elnök hivatalba lépése óta annak érdekében, hogyan lehetne mégis kimozdítani a holtpontról a megbeszéléseket.

Biden vissza akar térni a megállapodáshoz. Ugyanakkor

kemény korlátokat szabott Irán nukleáris tevékenységének azért cserébe, hogy a Teheránnal szembeni amerikai és nemzetközi szankciókat  feloldják.

Irán és az Egyesült Államok között Bécsben folytatott közvetett tárgyalások, amelyekről a résztvevők pénteken megállapodtak, és közvetítők útján személyesen zajlanak majd, megpróbálnak megállapodni egy ütemtervben arról, hogyan lehet szinkronizálni a kötelezettségvállalásaikhoz való visszatérés lépéseit.

Miután Irán és a megállapodást aláíró többi ország, köztük Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió, mint elnök, kidolgozzák az ütemtervet. Ezt követően Irán és az Egyesült Államok ideális esetben találkoznak, hogy véglegesítsék a részleteket.

Donald Trump elnök 2018 májusában kiléptette a korábban megkötött egyezményből az Egyesült Államokat – „az eddigi legrosszabb megállapodásnak nevezte” -, és visszaállította, majd megerősítette  az Irán elleni szigorú gazdasági szankciókat, megpróbálva ezzel újratárgyalásra kényszeríteni. Irán részben úgy reagált, hogy jelentős mértékben dúsított uránt a korábban kötött megállapodás határain túl, és a korábbianál fejlettebb centrifugákat épített.

Biden tárgyalói azt mondták, hogy ha a nukleáris megállapodást kölcsönösen betartják, amelyet közös átfogó cselekvési tervnek neveznek, Washington további tárgyalásokat akar folytatni Iránnal. További tárgyalási témák közé tartozik az egyezmény időkorlátjainak meghosszabbítása, valamint Irán rakétaprogramjainak és a Közel-Keleten folytatott katonai támogatásának  korlátozása olyan csoportok számára, mint a Hezbollah, a Hamász és a Síita milíciák, nem beszélve a szíriai vezető, Bashar al-Assad részére.

Mindkét fél megpróbálta az európai tárgyalókon keresztül megtalálni az utat a megállapodáshoz anélkül, hogy otthon politikai problémákat okozna.

Iránban kulcsfontosságú júniusi elnökválasztás van, és a kormány egyértelműen haladást akar mutatni a büntető szankciók feloldása terén. Biden valószínűleg arra törekszik, hogy a szenátusban a republikánusoknak, akik közül a legtöbben ellenezték az egyezményt, ne mondhassák, hogy engedett az iráni követeléseknek.

Az idő Washington számára is fontos tényező: Iránról most úgy gondolják, hogy csak néhány hónap választja el attól, hogy elegendő erősen dúsított urán álljon rendelkezésre legalább egy atomfegyver létrehozásához.

Orbán Putyin egyet akar?

Jobboldali reneszánszról beszélt a magyar miniszterelnök Budapesten azt követően, hogy találkozott Matteo Salvinivel, az olasz jobboldal vezérével és Mateusz Mazowiecki lengyel kormányfővel.

Populista reneszánsznak írja le ezt a világsajtó jórésze , amelyik elsősorban PR eseményt lát a hármas találkozóban. Sem pártszövetség nem született sem pedig közös program – állapítja meg a New Yorki Bloomberg. Miért nem?

Mert komoly nézetkülönbségek vannak a három vezér között. A legkomolyabb talán az, hogy milyen viszonyban legyenek Oroszországgal?

Moszkvában koccintanak

Erről beszélt a budapesti hármas találkozó kapcsán Donald Tusk. Az Európai Néppárt elnöke, aki korábban sem fukarkodott Orbán Viktor bírálatával, arra mutatott rá, hogy a lengyel kormánypárt , a PiS súlyos kockázatot vállal. Orbán Viktor Putyin érdekeinek képviseletében lép fel az Európai Unióban miközben az USA külügyminisztere nemrég Brüsszelben a demokrácia ellenfelei közé sorolta Putyin elnök Oroszországát. Varsóban az atlanti lojalitás nem képezheti vita tárgyát miközben mind Orbán Viktor mind pedig Matteo Salvini kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával.

A populista reneszánsz tehát már mindjárt az elején súlyos és megoldhatatlan diplomáciai dilemma előtt áll: Putyinnal vagy ellene?!

Hidegháború?

Varsóban teljes mértékben támogatják az USA hidegháborús retorikáját Oroszországgal szemben. Lengyelország számára természetes, hogy az ellenzéki Navalnij bebörtönzése miatt az USA és az EU szankciókkal sújtotta Putyin embereit.

Szijjártó külügyminiszter ugyan megszavazta a szankciókat, de sietett kijelenteni, hogy azok nem érnek célt. Hangsúlyozta: Magyarország nem akar új hidegháborút! A magyar diplomácia vezetője az orosz vakcinával oltatta be magát, és így a Szputnyik egyik reklám arca lett. Mindezt nem könnyű eladni a lengyel közvéleménynek. A PiS vezére, Jaroslaw Kaczynski személyes dilemma előtt is áll: korábban Putyint ikertestvére, Lech Kaczynski államfő meggyilkolásával vádolta. Az ex államfő gépe Katyn közelében zuhant le: az oroszok szerint baleset történt míg Jaroslaw Kaczynski szerint poltikai gyilkosság.

Ötpontos amerikai bírálat a nemzeti együttműködés rendszerének

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 45. alkalommal tette közzé az egész világra kiterjedő emberi jogi jelentést. Első alkalommal mióta Tony Blinken áll a Külügyminisztérium élén.

“Tudjuk, hogy nálunk is vannak problémák, de mi nyíltan beszélünk erről. Ez különbözteti meg a demokráciát az autokráciától” – mondta Tony Blinken külügyminiszter amikor bemutatta az egész világról szóló emberi jogi jelentést, melyet a washingtoni külügy 45-ik alkalommal tett közzé.

A jelentés természetesen Magyarországgal is foglalkozik, és öt pontot kifogásol a nemzeti együttműködés rendszerében.

  • Első helyen azt említik, hogy a bíróságok immár elítélhetik azokat, akik “hamis állításokkal” bírálják a hatalmat illetve annak képviselőit.
  • A második probléma a migráns ügyek kezelése: el kell bírálni és ha kell vissza lehet toloncolni a menedékkérőket, de Magyarországon ez nem így működik.
  • Harmadik helyen említi a jelentés azt a Magyarországon jólismert jelenséget, hogy a hatalomhoz közelállók kapják az állami megrendelések javát.
  • A negyedik probléma a civil szervezetek megfélemlítése, amely gyakorlattá vált a nemzeti együttműködés rendszerében.
  • Az ötödik kifogásolt kormányzati magatartás: a hatalom nem védelmezi a meleg vagy a roma kisebbséget a szélsőséges támadásoktól.

A sajtószabadság megsértése az első ponthoz kapcsolódik, de a bírálat meglehetősen visszafogott. Ezt elsősorban azt magyarázza, hogy másutt szisztematikusan gyilkolják az újságírókat például Mexikóban. Sor került ellenzéki oknyomozó újságírók megölésére Szlovákiában és Máltán is.

Az USA elsősorban Kínát és Oroszországot bírálja

A két nagyhatalom, amelyeket az amerikaik stratégiai ellenfélnek tekintenek valóban szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. Navalnij, az orosz ellenzék bebörtönzött vezére épp most kezdett éhségsztrájkba tiltakozásul a rémes körülmények ellen.

Csakhogy az USA vígan együttműködött Putyin elnökkel amikor az oroszok brutális háborúban kényszerítették ki a békét Csecsenföldön, ahol mindmáig semmi beveszik az emberi jogokat.

1989-ben Peking kellős közepén a hadsereg végzett a Tienanmen téren tiltakozó diákokkal, de az amerikai kormányzat nyugodtan folytatta az együttműködést a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párttal.

Az emberi jogi kampány csak fedőszöveg

Ez derül ki Biden elnök két külügyi tanácsadójának /Richard N. Haass és Charles A. Kupchan/ tanulmányából. A Foreign Affairsben megírták: az USA tisztában van azzal, hogy nem játszhat immár vezetőszerepet a világban. Ezért le kell mondania arról, hogy saját elképzeléseit próbálja meg kiterjeszteni az egész világra. Ehelyett a nagyhatalmak józan együttműködésére van szükség miközben mindenki elfogadja, hogy a másik politikai rendszere egészen más mint az övé.

Az USA-nak le kell mondania vezető szerepéről a világban

Ezt javasolja a washingtoni külügyi tanács elnöke, Richard N. Haass és a Georgetown egyetem professzora, Charles A. Kupchan a Foreign Affairs szaklapban, ahol kifejtik: hat nagyhatalom együttműködésére kell alapozni a XXI-ik század jövőjét.

Melyik legyen ez a hat nagyhatalom? A két legnagyobb, az USA és Kína, rajtuk kivül az Európai Unió, Oroszország, Japán és India alkotna olyan döntéshozó testületet, ahol rendezni lehetne a globális problémákat és mindenekelőtt elkerülni a háborút.

A XIX-ik századi példa

Biden fő külügyi tanácsadói szerint tanulnunk kell a XIX-ik századtól amikor a bécsi béke után sikerült százéves stabilitást teremteni Európában. Hogyan?

A két fő nagyhatalom: a brit birodalom és Oroszország, és a kisebbek : Franciaország, Poroszország/később Németország/ valamint a Habsburg birodalom megtárgyalt minden fontos kérdést miközben elfogadta azt, hogy a társadalmi berendezkedésük különböző.

Henry Kissinger ezért is írt könyvet Metternich kancellárról, aki kitalálta a Napóleon utáni világot Talleyrand francia külügyminiszterrel együtt.

A bécsi békét követő száz évben ugyan voltak háborúk: a Krímben és azután Poroszország és Ausztria illetve Poroszország és Franciaország között, de ezek nem ingatták meg a stabilitás alapjait. Ennek csak az első világháború vetett véget.

A brit birodalom – az USA-tól eltérően – nem kívánta a maga liberális demokratikus eszményeit elterjeszteni a világon. A XXI-ik században az amerikai diplomáciának ugyanígy kell cselekednie.

Biden elnök első sajtóértekezletén elmondta: régi jó kapcsolat fűzi Hszi Csinping elnökhöz, akivel két órán keresztül beszélgettek azt követően, hogy Kína első embere gratulált az elnökválasztás sikeréhez.

Mindketten tisztában vannak azzal, hogy nem tudják megváltoztatni a másik nagyhatalom rendjét. Együttműködésre vannak ítélve annak ellenére , hogy Hszi Csinping meg van győződve arról: a Kelet feljövőben van, a Nyugat pedig hanyatlik.

Joe Bidennek kell megállítania ezt a tendenciát – írják a külpolitikai szakértők elsősorban azzal, hogy megerősíti az Egyesült Államokat, és versenyképessé teszi a tudományos- technológia terén mindenekelőtt a mesterséges intelligenciában. Míg a kínaiak dinamikusan fejlődnek ezen a téren is addig az USA-ban a GDP mindössze 0,7%-át fordítják tudományos kutatásra miközben Obama elnök idejében ez még 2% volt!

Ha ez így megy tovább, akkor az amerikai hadsereg lemaradhat a kínaiak mögött, akik rohamtempóban állítják át a saját fegyveres erőiket a mesterséges intelligencia felhasználására.

Budapestre látogat a kínai hadügyminiszter

Az Új Selyemúton érkezik Vej Feng Ho tábornok, aki Magyarországon kivül Görögországot és Szerbiát keresi fel. Az Új Selyemút a kínaiak által megvásárolt pireuszi kikötőből indul és a Belgrád-Budapest útvonalon halad Európa szíve felé.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere – megelőzve az Egyesült Államokat.

A hadügyminiszter katona- diplomata

Mao elnök idejében a hadügyminiszter a hadsereg parancsnoka volt, akinek óriási hatalom összpontosult a kezében. Peng Töhuaj marsall még magát Mao elnököt is megpróbálta megbuktatni az ötvenes évek végén. Egyik utóda, Lin Piao marsall Mao Cetung kinevezett örököse volt mindaddig amíg kegyvesztett nem lett. Ellenezte az USA-Kína szövetséget, a Szovjetunióba próbált menekülni, de repülőgépét lelőtték.

Ma már egyertelműen a kommunista párt főtitkára a hadsereg parancsnoka, aki a központi védelmi tanácson keresztül irányítja azt.

A hadügyminiszter tagja ugyan a Politikai Bizottságnak, és a központi védelmi tanácsnak, de a feladata az, hogy tartsa a kapcsolatot más államok katonai vezetőivel.

Mit szól ehhez Washington?

Az USA Kínát első számú stratégiai ellenfelének tekinti hangsúlyozta Tony Blinken külügyminiszter Alaszkában, ahol kínai külügyi vezetőkkel találkozott.

Elődje Mike Pompeo külügyminiszter Trump megbízásából korábban arra kapacitálta a magyar miniszterelnököt, hogy Magyarország ne vezesse be a Huawei 5G rendszerét. Orbán Viktor másként döntött: Magyarországon a kínaiak építhetik ki az 5G rendszert.

A kínai hadügyminiszter látogatás ismét figyelmet kelthet Washingtonban, ahol azt szeretnék, hogy a NATO szövetségesek hozzájuk igazodjanak.

Magyarország és Kína között katonai együttműködés nem nagyon lehetséges, de a titkosszolgálatok között igen.

Az amerikai kémelhárítás már korábban jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke igen szoros együttműködést hozott létre a kínaiakkal. Ennek eredményeképp a kínaiak betekinthetnek a Magyar Nemzeti Bank ügyeibe, és ott stratégiai információkat szerezhetnek. Ezenkívül Matolcsy György gyakran látogat el Pekingbe – gyakran anélkül, hogy ezt hivatalosan jeleznék.

Matolcsy Györgyöt nem fogadják az IMF washingtoni központjában. Ennek oka részben az, hogy ő paterolta ki a Nemzetközi Valutaalapot Magyarországról, másrészt pedig túlságosan is együttműködik a kínaiakkal, akiket az USA veszélyes vetélytársnak tekint.

Lavrov Pekingben

Kínai-orosz együttműködésre van szükség, hogy megakadályozzuk az USA törekvését a világméretű hegemóniára – ezzel a címmel kommentálta az orosz külügyminiszter pekingi látogatását a Global Times, amely általában hűen tükrözi a kínai vezetés álláspontját. Szergej Lavrov nem sokkal azután érkezett a kínai fővárosba, hogy az USA és Kína külügyi vezetői kissé viharos eszmecserét folytattak Alaszkában.

A nagy háromszögnek nevezték régebben Washington-Moszkva-Peking kapcsolatrendszerét. Kissinger mindmáig úgy tartja, hogy azért sikerült megnyerni a hidegháborút a Szovjetunióval szemben, mert 1972-ben Nixon és Mao szövetséget kötött Moszkvával szemben.

Ez már régen volt, de a hálás kínaiak minden évben meghívják a csaknem 100 éves Henry Kissingert Pekingbe. Az elmúlt év természetesen kivételt jelentett a járvány miatt.

A háromszög sem a régi már, mert Kína 1972 óta mérhetetlenül megerősödött míg Oroszország lehanyatlott. Ma már csak katonai értelemben számít nagyhatalomnak, gazdaságilag nem. Oroszország GDP-je alig nagyobb mint a 25 milliós Ausztráliáé!

A Quadra

Washingtonban is tisztában vannak az erőviszonyok megváltozásával, ezért igen erős új szövetséget hoztak létre Peking ellen. Ez a Quadra.

Az Egyesült Államokon kívül az 1,3 milliárd lakosú India vesz benne részt valamint a világ harmadik gazdasági nagyhatalma, Japán. És végül Ausztrália, amely stratégiai helyzete miatt fontos Kína bekerítése szempontjából.

A Quadra nyomasztja Pekinget is, ezért üdvözlik örömmel Lavrov külügyminisztert. Oroszország ugyanis katonai téren továbbra is világhatalom.

Hszi Csinping elnök nemrég Észak Koreát is megemlítette mint fontos szövetségest. Vagyis visszaállni látszik az a szövetség , melyet Sztálin hozott létre az USA-val és Japánnal szemben 1950-ben. Akkor tört ki a koreai háború, melynek megnyerésére McArthur tábornok az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől. Aki azt szerencsére megtagadta…

Most távolról sem ilyen drámai a helyzet, de mindkét fél új hidegháború lehetőségére utal.

Ez pedig feladja a leckét a magyar diplomáciának, amely úgy akar Washington szövetségese maradni, hogy közben kiváló kapcsolatokat ápol Pekinggel és Moszkvával egyaránt.

Abban értettek egyet, hogy más a véleményük

Az USA és Kína legfelsőbb tisztviselői befejezték a Biden-adminisztráció első személyes tárgyalásait. Mindkét fél elmondta, hogy hangot adtak nézetkülönbségeiknek és jelezték, hogy nem sikerült megegyezniük a felvetett problémák megoldásáról. valójában Tony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt kívánta érzékeltetni Anchorage-ben, hogy az USA a világ vezető hatalma, a kínaiak viszont az egyenjogúságukat szorgalmazzák.

Blinken külügyminiszter megerősítette, hogy Washington számára Kína a legnagyobb stratégiai kihívás.

“Meg akartuk osztani velük azokat a jelentős aggályainkat, amelyek Kína számos intézkedésével kapcsolatban felmerültek”

– mondta Antony Blinken külügyminiszter.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt hangsúlyozta, hogy nem akarnak konfliktust Kínával.

Yang Jiechi, a Kommunista Párt Politikai Irodájának tagja a kínai újságíróknak azt mondta, miután az amerikai tisztviselők megszólaltak, hogy a tárgyalások „őszinték, konstruktívak és segítőkészek voltak”, de hozzátette, hogy „a két fél között még mindig vannak fontos különbségek”.

“Kína meg fogja védeni nemzeti szuverenitásunkat, biztonságunkat és érdekeinket”

– mondta Yang. ”

Érdekes módon elsősorban politikai témákról volt szó, a korábban oly fontos kereskedelmi ellentétek kis figyelmet kaptak – legalábbis a nyilvánosság előtt.

Trump szankciókkal sújtotta a kínaiak exportjának jórészét, és ezen Biden sem változtatott. Peking a jó kapcsolatok előfeltételeként a szankciók megszüntetését kívánja elérni.

A vírusválság előnyös helyzetbe hozta Kínát

Bár a Covid-19 járvány onnan indult, de a szigorú zárások eredményeképp sikerült azt viszonylag gyorsan leküzdeni. Így Kína gazdasága tavaly is növekedni tudott miközben az USA – más nagyhatalmakhoz hasonlóan – mínuszban van mindmáig.

Ezt a megnövekedett öntudatot fejezte ki Kína két vezető diplomatája Alaszkában. Jang Csiecsi, a Politbüro tagja hidegháborús mentalitással vádolta meg az USA-t. Felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a demokrácia exportjával. Vang külügyminiszter elítélte azt, hogy Peking hongkongi politikája miatt az USA szankciókat alkalmazott kínai vezetőkkel szemben.

Az amerikaiak felvetették Hongkongon kívül az ujgurok ügyét. Az USA szerint Peking “népirtást folytat” a muzulmán kisebbség megtörésére. Valójában Peking évtizedek óta gyorsított asszimilációra törekszik minden nemzetiséggel szemben.

A nyilvánosság előtti veszekedés azt mutatja, hogy nem várható gyors kibontakozás az amerikai-kínai kapcsolatokban.

A megbeszélések előtt a tisztviselők felvetették Xi Jinping elnök és Joe Biden elnök közötti csúcstalálkozó lehetőségét a jövő hónapban a Föld napjához kapcsolódóan, de egyik fél sem tett ilyen bejelentést.

Persze Trump elnök is élesen bírálta Kínát első sikeres választási kampánya idején, majd pedig vendégül látta Hszi Csinping elnököt nyári rezidenciáján Floridában. Később pedig az USA elnöke a pekingi Tiltott Városban vendégeskedett. Olyan diplomáciai kegy ez, amelyet csak ritkán adnak meg külföldi vendégnek Kínában.

A két világhatalom együttműködésre van ítélve, de az USA egyelőre nem kívánja elismerni Kína egyenjogúságát, melyet maguk a kínaiak mind határozottabban követelnek. Elsősorban arra hivatkozva, hogy az idő nekik dolgozik: még ebben az évtizedben a kínaiak GDP-je megelőzheti az USA-t, igaz persze, hogy ehhez Kínában több mint 1,4 milliárd ember kell míg az Egyesült Államokban csak 315 millió.

Orbán és a kínaiak

A magyar miniszterelnök a kínaiak vakcinájával olttatta be magát – írja a Washington Post, amely utal rá, hogy Magyarország és Kína kapcsolatai kiválóak noha az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Pekinget, Magyarország pedig a NATO tagja.

A magyar kormány – egyedül az EU tagállamok közül – nagymennyiségű vakcinát hoz be Kínából és Oroszországból noha Brüsszel egyiket sem engedélyezte.

Kína az EU legfontosabb kereskedelmi partnere

Peking épp az USA-t megelőzve vált az EU első számú kapcsolatává. Erre utalt legutóbb Merkel kancellár is amikor Biden amerikai elnök burkoltan bírálta az EU-t, mert túlságosan is jó kapcsolatokat ápol Pekinggel. A müncheni biztonságpolitikai konferencián, melyet ezúttal virtuálisan rendeztek meg, egyertelműen kiderült: Európa nem kíván egységfrontot alakítani Kínával szemben az USA-val és Japánnal együtt. Pedig a Biden diplomáciának ez az egyik fő célja. Csakhogy ehhez az USA-nak nincsen meg sem a gazdasági ereje sem pedig az a lehetősége, hogy vonzó alternatívát nyújtson a hatalmas és dinamikusan bővülő kínai piaccal szemben – erre mutatott rá Merkel kancellár éppúgy mint Macron francia elnök.

Amikor Pompeo akkori amerikai külügyminiszter Budapesten felszólította a magyar kormányt, hogy ne a Huawei 5G rendszerét vezesse be, akkor a magyar miniszterelnök mosolyogva válaszolta: Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan szuverén módon döntünk ebben a kérdésben!

Kínai vakcina hatvan fölött?

Meghaladja az 5,5 milliárd dollárt Kína magyarországi befektetéseinek értéke – hangsúlyozta Csi Tajü nagykövet, aki egy angol nyelvű pekingi televíziónak nyilatkozott. A Sinopharma vakcina, amellyel a magyar miniszterelnököt is beoltották folyamatosan érkezik Magyarországra – mondta a nagykövet. Márciusban és áprilisban több mint egymillió várható míg májusban 3,5 millió vakcina érkezik .

Hogy tudnak ilyen sokat exportálni? Úgy, hogy Kínában nincsen országos oltási kampány. Csakis a kijelölt fontos társadalmi csoportok kapnak oltást. A hatvan fölöttieket egyáltalán nem oltják. Számukra Pfizer vakcinát vettek. A kínai vezetés döntő többsége hatvan évesnél idősebb …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK