Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy megbénítsa a magyar ipart

0

A liberális Washington Post hosszú leleplező cikket közölt Zelenszkij ukrán elnökről, és ebből kiderül: a Barátság kőolaj vezeték felrobbantását javasolta Ukrajna államfője, aki ily módon akarta megbüntetni Orbán Viktor miniszterelnököt oroszbarát politikája miatt.

Magyarország kőolaj ellátásában a Barátság vezeték évtizedek óta fontos szerepet játszik. Nem vonatkoznak rá az uniós szankciók, ezért továbbra is érkezik rajta orosz kőolaj Magyarországra. A Washington Post a Discord nevű hírszerző portálra hivatkozik, és közli, hogy a Pentagon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az információk hitelességét.

Arra a kérdésre, hogy javasolta-e Oroszország egyes részeinek megszállását, Zelenszkij a The Postnak adott interjújában Kijevben elutasította az amerikai hírszerzés állításait, mint „fantáziákat”, de megvédte a jogát, hogy nem szokványos taktikákat alkalmazzon országa védelmében.

„Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, és mi ezt tesszük. Ukrajna nem foglalt el senkit, hanem fordítva”

– mondta Zelenszkij. “Amikor olyan sok ember halt meg, tömegsírok voltak, és embereinket megkínozták, biztos vagyok benne, hogy bármilyen trükköt be kell vetnünk.”

A vietnami háború idején a Washington Post volt az első újság az Egyesült Államokban, amely felvetette: nem kellene-e befejezni a háborút? A leleplezéssel a Washington Post most ugyanezt teszi: vajon jó-e a Biden adminisztráció whatever politikája Ukrajnában? A whatever politika a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ukrajna minden támogatást megkap a nyugati világtól mindaddig amíg erre szüksége van az orosz agresszióval szemben. Ha tehát Zelenszkij azt mondja, hogy nem tárgyalunk az oroszokkal amíg ki nem vonulnak Ukrajna egész területéről, akkor a NATO ezt támogatja. Eddig ez így volt, de a Wall Street Journal megírta: a nemzetbiztonsági hivatal, élén Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval immár tűzszünetet akar, mert nem hisz Ukrajna katonai győzelmében.

Figyelmeztetés Zelenszkijnek

A Washington Post cikke finom nyomásgyakorlás az ukrán elnökre: ne zárkózzon el a béketárgyalásoktól! Jake Sullivan nemrég két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával. Megvitatták az ukrajnai háborút is. Korábban Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt telefonon Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét ukrajnai béke felelősnek. A nagyhatalmak rendezhetik az ukrajnai háborút az érintettek feje fölött is. Bár Biden elnök gyakran hangoztatja, hogy sohasem tenne ilyet de hát emlékszünk rá, hogy Jaltában Roosevelt amerikai elnök vígan megállapodott Sztálinnal Európa kettéosztásáról. Ezt be is tartották ahogy ez kiderült 1956-ban és 1968-ban Magyarországon illetve Csehszlovákiában, a görög polgárháborúban 1945 után illetve 1975-ben pedig Portugáliában.

Ha demokrata adminisztráció kormányoz az Egyesült Államokban, akkor a Washington Post gyakran jelzi az új irányt. Ukrajna esetében ez azt jelentheti, hogy az USA feladja a reményt a katonai győzelemre Oroszország ellen, és ráveszi Ukrajnát a tárgyalásokra. A Wall Street Journal szerint Jake Sullivan tűzszünetet készít elő míg a washingtoni külügy és a CIA a fenntartásait hangsúlyozza az irányváltással kapcsolatban.

Kém hisztéria Kínában

Akasztják a hóhért! Nem is olyan régen még a kínaiak “lopták” a Kínában üzemeket létesítő nyugati cégektől a gyártási technológiákat mostanra pedig saját ipari technológiájukat féltik a világtól.

Üzleti tanácsadó cégeket rohant le a kémelhárítás Kínában, ahol azzal gyanúsítanak sok ilyen vállalkozást, hogy “államtitkokat szivárogtatnak ki külföldre.” A közszolgálati CCTV szerint különösen a Capvision nevű üzleti tanácsadó cégre jellemző ez a hírszerzés. A Capvision az egyik legbefolyásosabb üzleti tanácsadó cég a kínai piacon. 1000 dolláros óradíjjal dolgoznak vagyis kiváló kapcsolatokkal rendelkeznek Kínában és persze másutt is a világban. Szakértői gárdájuk egy része a JP Morgannél dolgozott korábban.

Minthogy nyilvánvalóan központilag irányított kampányról van szó, ezért óriási az aggodalom az egész üzleti tanácsadó szektorban. Különösen mivel

a CCTV azzal vádolt meg egyes üzleti tanácsadó cégeket, hogy aktívan együttműködtek külföldi titkosszolgálatokkal.

A CCTV szerint nem új jelenségről van szó: egy állami cég egyik vezetőjét nemrég hatéves börtönbüntetésre ítélték, mert másodállásban a Capvisionnek dolgozott, és ebben a minőségben “államtitkokat juttatott el külföldre.” A saját cége nem tudott arról, hogy másodállásban a Capvisionnek dolgozott már 2015 óta.

A Capvision egy másik tanácsadója a hadiiparban dolgozott. Ő arról készített jelentést külföldi megbízóinak, hogy Kína hány vadászgépet gyárt egy évben – közölte a közszolgálati televízió Pekingben.

A kínaiak hideget és meleget fújnak egyszerre

Li Csiang miniszterelnök amikor Kínában működő külföldi cégek vezetőivel találkozott, mosolyogva közölte velük: mi is bánhatunk úgy önökkel ahogy a Huawei-jel és a Tiktokkal kekeckednek az amerikai hatóságok! Az új kínai miniszterelnök hangsúlyozta: ő híve az együttműködésnek az Egyesült Államokkal. Elmondta, hogy amikor Sanghaj első embere volt, akkor sokat tett azért, hogy a Tesla első külföldi villamos autó gyárát épp náluk építse fel. Li Csiang rámutatott:

a kínai cégek működését egyre jobban korlátozzák az Egyesült Államokban és nemcsak ott.

Óva intette az Európai Uniót attól, hogy kövesse az Egyesült Államok útját. Brüsszelben viták folynak arról, hogy új Kína politika kell. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Hatalmas piaca mágnesként vonzza a külföldi cégeket. A kínai fejlődés lelassult ugyan az elmúlt években, de még mindig gyorsabb mint az amerikai vagy az európai, ahol örülnek, ha el tudják kerülni a gazdasági visszaesést.

Nemzetbiztonság és gazdaság

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter az együttműködés híve Kínával, de legutóbb úgy nyilatkozott, hogy

“Bizonyos esetekben a nemzetbiztonsági szempontok felülírják a gazdasági érdekeket.”

Kína és az USA kereskedelme tavaly is növekedett noha Washington kereskedelmi háborút folytat Peking ellen. Különösen a chip gyártás terén akarják korlátozni a kínaiak lehetőségeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak azok az amerikai cégek számíthatnak szankciókra, melyek eladnának a legkorszerűbb chipekből Kínának, hanem a külföldiek is. Biden elnök személyesen kérte Rutte holland miniszterelnököt, hogy tiltsa meg annak a holland cégnek a kínai exportját, amely az élvonalban áll a chip gyártás terén.

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég két napon át tárgyalt Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel. Tartalmi részletek nem szivárogtak ki a tárgyalásokról, de washingtoni szakértők enyhülést vélnek felfedezni a két világhatalom viszonyában. Biden elnök még mérlegeli egy csúcstalálkozó lehetőségét Hszi Csin-ping kínai államfővel. Elődje Donald Trump vendégeskedett Pekingben a Tiltott városban, ott, ahol a kínaiak csak a leginkább megbecsült külföldi vezetőket fogadják. Trump elnök unokája kínai dalban köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét. Trump vissza akar térni a Fehér Házba.

A vita azon megy az amerikai elitben, hogy elfogadják-e a G2 megoldást, melyet a kínaiak javasolnak. Eszerint a jövőben immár nem egy hanem két világhatalom irányítaná a globális rendszert. Washingtonban egyelőre kevesen fogadják el ezt a kínai világképet.
Hszi Csin-ping elnököt azóta tekintik ellenfélnek, hogy ezt meghirdette Hangcsouban a
G20 csúcstalálkozón. Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója már harmadszor találkozott Kína első diplomatájával azóta, hogy Putyin megkezdte háborúját Ukrajnában. Az első két alkalommal az USA arra figyelmeztette Pekinget: szankciókra számíthat, ha fegyvert szállít Oroszországnak. Kína megértette a finom célzást: nem szállít fegyvereket Oroszországnak. A mostani harmadik alkalommal már felvetődött a közös terv az ukrajnai rendezésre. Biden ugyanis immár elnökjelölt: valamilyen látványos eredményt kell produkálnia, és ehhez jólmenő amerikai gazdaságra van szükség. Kína ellenében ezt nehezebb produkálni mint együttműködve az 1,4 milliárd lakosú feltörekvő óriással.

Jüan kontra dollár

A kínai jüan meg akarja ingatni a dollár uralmát a világgazdaságban. Az USA immár fegyverként használja a dollárt – ez kiderült az Oroszország elleni szankciók idején, Kína ezt használja ki arra, hogy megnövelje a jüan szerepét a globális gazdaságban – írja a Bloomberg.

“Már nincs szükségünk az USA-ra, megvagyunk az amerikai dollár nélkül is. Ez nagyon erős üzenet” – mondja Hongkongban az UBS helyi vezetője. Adrian Zuercher az egész Ázsia-Csendes óceán térségért felel a svájci bankóriásnál, és jól látja, hogy a jüan előrenyomulása szinte mindenütt megfigyelhető.

Egyetlen év alatt többet nyomult előre a kínai jüan mint korábban tíz év alatt. Nemcsak Oroszország esetében látványos a változás, de olyan országok esetében is mint Szaúd Arábia, Brazília vagy épp Franciaország. Peking azt akarja igazolni, hogy van egy másik világ is a Nyugaton kívül, amely mind nagyobb szerepet kíván magának a világgazdaságban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a jüan részesedése megháromszorozódott a világkereskedelem finanszírozásában 2019 óta.

Oroszország esetében ez 32 szeres növekedést jelentett a tavalyi évben!

Ez még mindig csak igen kis részesedés, és a pekingi hatóságok teljesen kézben tartják a jüant, nem engedik át a piacnak mint a dollárt.

A nagy dobás: Szaúd Arábia. Ez az ország 1945 óta az USA kitüntetett olaj partnere volt, de Hszi Csinping elnök változtatott a helyzeten: újraválasztott vezetőként egyik legelső útja ide vezetett. Az olajegyezmény, melyet megkötött titkos, de annyit tudni lehet róla, hogy nemcsak dollárban, de jüanban is finanszírozzák a kínaiak az importot.

Peking összehozott egy béke egyezményt két fő közel-keleti energia szállítója között: Irán és Szaúd Arábia kibékítése megmutatta, hogy az Egyesült Államoknak immár ezen a téren is komoly vetélytársa van.

Lula brazil elnök egyik legelső külföldi útja Pekingbe vezetett, ahol kereskedelmi egyezményt írt alá, és bírálta a Nyugat Ukrajna politikáját. Hasonlóképp Emmanuel Macron francia elnök a kínai fővárosban jelentette ki, hogy Európa nem lesz az USA vazallusa.

Swift kontra CIPS

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt az oroszokat kizárták a Swift rendszerből, így Oroszország átállt a kínai CIPS – re, amely teljesen független a másiktól. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az orosz bankok ezt a rendszert használják még a világ olyan távoli pontjain is mint Brazília.

“Kína lendületes fejlődése más országokat is arra buzdít, hogy használják bátran a jüant” – nyilatkozta a Bloombergnek Victor Gao professzor a Szucsoi egyetemről, aki egyáltalán nem mellesleg egy kínai agytröszt alelnöke is. A Kína és a globalizáció kutató központ alelnöke arra is rámutat, hogy “a kínaiak felkészülnek arra, ha az USA szankciók jönnek ezen a téren is, akkor készen álljanak, és ne szenvedjenek hajótörést.”

Oroszország balsorsa elgondolkodtatta Pekinget hiszen az USA már a Krím megszállása után megfenyegette Moszkvát azzal, hogy kizárja Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszerből. Akkor még nem sok történt, de 2022 tavaszán Putyin Ukrajna elleni agressziója után Washington villámgyorsan lépett, mert jól elő voltak készítve a pénzügyi szankciók. Hogy reagáltak az oroszok? Jüanban kezdtek el takarékoskodni: míg korábban egyáltalán nem voltak ilyen betétek, egyetlen év alatt az összes megtakarítás 11%-át már kínai pénzben tartották Oroszországban. A dollárt és az eurót immár messze megelőzi a jüan Oroszországban. Ez azt is jelenti, hogy Moszkva más államokkal is immár jüanban kereskedik: Banglades például 300 millió dollár értékben rendelt egy atomerőművet Oroszországtól, de a számlát már jüanban fizeti ki.

Az orosz szuverén alap jüan vásárlásra készül az olajpénzekből

Mark Mobius, a legendás befektető rámutatott arra, hogy egyelőre még nem igazán komoly a jüan piac hiszen eltörpül az amerikai dollár mellett, és jelentős  gondot jelent az, hogy nehéz nagyobb összeget kihozni jüanban az egyik országból a másikba.

A jüan még nem világpénz:

“Egy nemzetközileg teljesen elfogadott jüanhoz az kellene, hogy Peking nagyobb szabadságot biztosítson mind a külső mind a belső piacon a pénz mozgásának”

– hangsúlyozza Jim O’Neill, aki nemrég még a Goldman Sachs vezető közgazdásza volt.

Rámutatott arra, hogy a jüan még nem teljesen konvertibilis , mert a külföldi tőkebefektetéseket és hitelnyújtást Peking még erőteljesen korlátozza. Enyhítettek ugyan a korábbi szigorú korlátozásokon , de egyelőre nem merik azokat megszüntetni , mert Peking attól tart, hogy megindulhat egy olyan erős tőke kiáramlás, melyet nem lesz képes ellenőrizni.

“Hosszú sorok kígyóznak Kínában azért, hogy külföldre vihessék a pénzt, de ellenkező irányban csak kevesen várakoznak”

– vázolja fel a helyzetet a UBS regionális főnöke Hongkongban.

Végeredményben a jüan szerepe ezért még nem túlságosan jelentős a világgazdaságban, ahol csak az ötödik helyen áll a dollár, az euró, a jen és a font mögött. Részesedése mindössze 1,7%.

A bizonytalan világ helyzet ugyanakkor diverzifikálásra ösztönzi a gazdaság szereplőit, és ez előnyös a jüannak. “Kína számára ebben a helyzetben egyre fontosabb, hogy a jüan nagyobb szerepet kapjon a világgazdaságban, ahol kifárasztásos amerikai-kínai pénzügyi háborúskodás folyik” – mondja Stephen Jen, a Eurizon SLJ Capital társ alapítója.

A Bloomberg természetesen megkérdezte a jüan szerepéről a kínai kormányt és a nemzeti bankot is Pekingben, de ők egyelőre nem kívánták kommentálni a cikket a dollár – jüan háborúról.

Meghalt Francois Léotard, a francia hadügyminiszter, aki az oroszoknak kémkedett

81 éves volt amikor meghalt, de a politikai halála már jóval előbb bekövetkezett amikor kiderült róla: tájékoztatja az orosz hírszerzést a NATO ülésekről és a francia hadsereg fontos ügyeiről.

2001-ben mondott búcsút a politikának az egykori nagy ígéret, aki Franciaország elnöke akart lenni. “Prostituálódott a francia politikai élet“ – ezzel indokolta meg visszavonulását, melyet akkor csak nagyon kevesen értettek meg. Lassacskán kiderült: Franciaország egykori hadügyminisztere kémkedett az oroszoknak! Erre nem a francia kémelhárítás jött rá hiszen senki sem feltételezte a liberális politikusról, hogy ilyesmire vállalkozna, de a CIA észrevette, hogy Moszkvában túlságosan is sokat tudnak a NATO tanácskozásokról. Vajon ki a vakond? A biztonság kedvéért minden résztvevőt ellenőriztek, és így bukkantak rá Francois Léotard francia hadügyminiszterre. Párizsban nem tudtak mit kezdeni az üggyel, ezért inkább elhallgatták. Máig nem tudja senki sem, hogy mivel vették rá az oroszok a kémkedésre.

Francois Léotard 1993-ban lett hadügyminiszter Edouard Balladur kormányában. Balladur elindult az elnökválasztáson 1995-ben miután Léotard lemondott erről cserébe azért az ígéretért, hogy ő lehet a miniszterelnök, ha Balladurt elnökké választják. Balladur nem nyert. A választási kampány körül viszont sok volt a pénzügyi szabálytalanság, és ezért Léotard volt a felelős. Így tíz hónapos felfüggesztett börtönre ítélték.

Karachi gate

Franciaország nagyszabású fegyver üzletet kötött Pakisztánnal, és ebben nagy szerepe volt a megvesztegetésnek. Csakhogy a pakisztáni tábornokok nem kapták meg a teljes kialkudott összeget, mert annak egy részét Balladur kormányfő választási kampányára fordították. A hoppon maradt pakisztáni generálisok furcsa módon álltak bosszút: “elnéztek” egy iszlamista merényletet, amely azt a szállodát célozta meg Karachiban, ahol a francia fegyvereket kísérő katonák laktak. A robbanás közülük is sokakat megölt. A dühös rokonok vizsgálatot követeltek, és kiderült az igazság: a francia korrupció büntetése volt a merénylet Karachiban.

Léotard ex hadügyminisztert újra elítélték: ezúttal kétéves felfüggesztett börtönbüntetést és 100 ezer eurós pénzbüntetést kapott. Emlékiratait nem adta ki, valószínűleg nem akart eldicsekedni a kínos részletekkel. Fiatalabb kortársát, Nicolas Sarkozyt, aki pedig elnök is volt Franciaországban, jogerősen börtönbüntetésre ítélték korrupcióért. Természetesen fellebbezett, de ő lehet az ötödik köztársaság első elnöke, aki börtönbe megy, mert a korrupciós ügyeit nem sikerült olyan jól eltitkolnia mint Francois Léotardnak, aki még kémügybe is belekeveredett. Mindenesetre tanulságos, hogy Franciaországban nagyot lehet bukni azért, ha valaki idegen nagyhatalommal túlságosan is jóban lesz, és belekeveredik korrupciós ügyekbe.

A magyar elit igyekszik úgy tenni, hogy mindez csakis a “nyugat alkonyát” jellemzi, de valójában Magyarországon sokkal nagyobb az esélye annak, hogy országos vezetők együttműködjenek nagyhatalmak irányítóival, és ezért még juttatást is kapjanak. Az oroszok ezt jól tudják: Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozta külföldi “barátait”. A brit hírszerzés hozzájutott egy ilyen Gazprombank listához, és ezt eljuttatta Washingtonba is.

Moszkvában a lista kiadásával gyanúsított Lukoil alelnök kiesett a kórház ablakán. Ez az orosz Windows program.

A magyar diplomácia idegesen érdeklődött Washingtonban: ki van rajta Putyin barátainak listáján? Az USA mosolyogva csak annyit közölt: magyar nevet egyelőre nem találtunk Putyin külföldi barátainak listáján.

16 millió euró az ukrán gabonatilalom felmondásáért

Ezt ajánlja Brüsszel a magyar kormány – amely más uniós államokhoz hasonlóan leállította az ukrán gabona importját -, a gabonatilalom feloldásáért 16 millió eurós kompenzációt   ajánl a tilalom feloldásáért.

Nem csak a gabonáért hanem más mezőgazdasági cikkek piacra engedéséért is folyik az alku. Az Európai Unió mezőgazdasági alapjából érkezne 100 millió euró az érintett országokba. Lengyelország 39, Románia 30, Magyarország 16, Bulgária 10 és Szlovákia 5 millió eurót kapna.

Kérdés, hogy melyik uniós állam fogadja el ezt a megoldást? Magyarország és Szlovákia valójában csakis ezért lobbizott, de Lengyelországban és Romániában komoly gazda tüntetések voltak. Ennek pedig lehetnek politikai következményei. Lengyelországban idén választásokat tartanak, és a kormány az ellenzékkel körülbelül egyenlő  támogatottságra számíthat. A konzervatív kormány politikai hátországa a vidéki Lengyelország, amely a katolikus egyház szellemi irányítása alatt áll. Pontosan itt jelentenek közvéleményformáló erőt a nagygazdák, akik gabonát termesztenek, és akik nem bírják a versenyt az olcsó ukrán áruval. A lengyel kormány sziklaszilárd politikai szövetségese Zelenszkij ukrán elnöknek, de figyelembe kell vennie az őt támogató gazdák érdekeit, és nemcsak rövid távon.

Mi lesz a tervezett lengyel-ukrán államszövetséggel?

Blinken amerikai külügyminiszter mesterterve az, hogy Lengyelország és Ukrajna valamiféle laza államszövetséget alkotna. Lengyelország ily módon továbbra is a NATO védelme alatt maradna, de Ukrajna formálisan nem lépne be az észak-atlanti szervezetbe viszont Lengyelországon keresztül megkapna minden támogatást az orosz fenyegetéssel szemben. Stoltenberg NATO főtitkár legutóbb Kijevben azt közölte ugyan, hogy Ukrajnának helye van a NATO-ban, Orbán Viktor fel is horkant: micsoda!! – de ez csak PR.

Valójában megállapodás csakis az USA és Oroszország között lehet. Régebben ez könnyebben ment: Hitler és Sztálin megállapodott a régióról, és Lengyelország megszűnt 1939-ben. Eltűnt a Versailles-i békeegyezmény szörny szülöttje – mondta akkor Molotov szovjet külügyminiszter, és a lengyelek mindmáig nem felejtették el Moszkvának ezeket a szavakat. Azt még kevésbé, hogy Lengyelországot a náci Németország és a kommunista Szovjetunió felosztotta. Így alakultak ki a mai Ukrajna határai. Erre is kevesen kívánnak emlékezni pedig az ukrán nemzeti gondolat fő központja: Lviv-Lvov-Lemberg ekkor lett Ukrajna része.

Hitler és Sztálin után Churchill érkezett a régió újrafelosztására. Nem tart majd cinikusnak minket az utókor? – kérdezte a brit miniszterelnök Sztálint, aki csak legyintett. Jaltában ezt a megállapodást szentesítették: miután az USA-nak szüksége volt a szovjet hadosztályokra Japán ellen, ezért simán belementek abba, hogy a szovjet csapatok által megszállt területek hosszú távra is Moszkva irányítása alá kerüljenek.

A tervezett lengyel-ukrán államszövetség most az USA előretolt bázisa lenne Oroszországgal szemben. Egyúttal pedig finom figyelmezetetés Franciaországnak és Németországnak: nincs európai szuverenitás!

A Biden adminisztráció gazdasági NATO-t akar, melyet Washingtonból irányítanak. Csakhogy ehhez pénz is kellene mint a Marshall segély a második világháború után. Az Egyesült Államok költségvetési hiánya akkora, hogy Washington nem vállalhatja fel a projekt finanszírozását hiszen az IMF és a Világbank szerint 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna helyreállítása, ha mostanában véget érne a háború. A másik szponzor az Európai Unió lenne, amely alárendelt szerepben, de fizetőképes maradna. Csakhogy a gabonaválság is megmutatta: az erkölcsi szolidaritás Ukrajnával pillanatok alatt elillan, ha gazdasági érdekről van szó. Ki akar békekölcsönt Ukrajna javára az USA-ban vagy az Európai Unióban? Senki. Ingyen viszont csak a halál jön…

USA kongresszusi határozat készül az Orbán kormány ellen

0

Már májusban a honatyák és honanyák elé kerülhet az a demokrata-republikánus közös határozati javaslat, mely szankciókat irányoz elő az Orbán kormány régebbi és jelenlegi tagjai illetve támogatóik ellen – írja a londoni Guardian.

Mindkét nagy párt tagjai által  szerkesztett határozati javaslat komoly támogatásra számíthat a kongresszusban Washingtonban annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Donald Trumppal. Az ex elnököt sokan nem kedvelik a republikánus táborban sem, és ők nagyon odafigyelnek arra amit Orbán Viktor az Egyesült Államokról mondott az utóbbi időben amikor nemegyszer ellenségnek nevezte az USA-t, amely bele akarja rángatni Magyarországot az ukrajnai háborúba. Kövér László, az országgyűlés elnöke agresszív beavatkozással vádolta meg David Pressman USA nagykövetet Magyarország belügyeibe.

A nagykövet nemrég sajtóértekezleten jelentette be, hogy szankciókkal sújtják azt a Budapesten működő nemzetközi bankot, mely egykor a KGST-hez tartozott. Ezen a bankon keresztül befolyásolta Moszkva a kisebb szocialista országok pénzügyeit. A Szovjetunió bukása után az orosz hírszerzés használta előszeretettel a bankot, amely Moszkvából Budapestre költözött annak ellenére, hogy mind Brüsszel mind Washington ellenezte azt.

Most Orbán Viktor villámgyorsan reagált: közölte, hogy Magyarország kilép a bankból. Mi lesz a tetemes veszteséggel? Ez most nemigen érdekli a magyar miniszterelnököt, aki attól tarthat, hogy

a következő USA szankciók célba vehetik a Svájcban működő MET-et is, ahol a hírek szerint Orbán Viktornak is komoly érdekeltségei vannak.

Az orosz kapcsolat

Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót mindinkább zavarja, hogy Orbán Viktor remek kapcsolatot ápol Putyin elnökkel azt követően is, hogy az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát több mint egy éve – 2022 február 24. Putyin elnök Moszkva barátait a földgáz üzleten keresztül támogatja – ezt már a szovjet vezetők is így csinálták. A magyar-orosz földgáz üzletet bonyolító MET időközben nemzetközi céggé vált, amely Svájc adóparadicsomnak nevezett kantonjában van bejegyezve. A MET igazgatótanácsának elnöke volt Lantos Csaba, akit nemrég Orbán Viktor energia miniszterré nevezett ki. Lantos Csaba korábban többször kényszerült cáfolni azt az értesülést, mely szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben. Az energiaválság óriási fellendülést hozott a földgáz kereskedő cégnek, amely már szerepet játszik az európai földgáz piacon is. A céget azért is jegyezték be Svájcban, hogy az uniós hatóságok ne érhessék el. Putyin Ukrajna elleni agressziója ezen a téren változást hozott: Svájcban beszüntette tevékenységét a Gazprombank, mert az orosz elnök pénzét is kezelte. Egyik lányának keresztapja volt a stróman, Roldugin, a jeles orosz csellista. A bank vezetőit a bíróság elítélte Svájcban.

Ha az USA vizsgálatot kérne a MET ellen, akkor azt a svájci hatóságok aligha tagadnák meg.

Orbán Viktor számára van ennél egy még kínosabb ügy is, ez pedig a moszkvai Gazprombank listáinak sorsa. Putyin európai barátait a Gazprombankon keresztül fizette már régóta, de eddig sikerült a listák titkát megőrizni. Ám a brit titkosszolgálat valahogy megszerzett egy listát Putyin európai barátairól, akiknek a neve mellett konkrét összegek is szerepeltek. Moszkvában kiesett egy kórház hatodik emeletének az ablakán a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, mert állítólag rajta keresztül jutott ki a lista Nyugatra. A britek sietve tovább passzolták a listát Washingtonnak, ahol azóta is tart a vizsgálat. A magyar érdeklődésre azt a választ adták Washingtonban, hogy magyar nevet egyelőre nem találtak a listán. Egyelőre …

Azerbajdzsán, az EU energiaellátója?

0

Brüsszel ellenőrzi az örmény határvadászokat a két állam vitatott határán, Baku erőteljesen tiltakozott éppúgy mint az ellen, hogy az Európai Parlament jelentése elítélte az emberi jogok megsértését Azerbajdzsánban. Ursula von der Leyen Bakuban jelentette be korábban, hogy az EU jelentős részben azeri energiával akarja kiváltani az oroszt.

20 milliárd köbméter földgáz érkezik a szerződés szerint Azerbajdzsánból az Európai Unióba 2027-ben, ez a jelenleginek a duplája. Ez fontos az uniós energia biztonság szempontjából, de Brüsszel nemcsak gazdasági hanem politikai szerepet is vállal a térségben, ezért támogatja Örményország határőrségét a Hegyi Karabah tartományban.

Mennyire megbízható partner, ha közben háborúzik Örményországgal?

“Abban reménykedünk, hogy az ellenőrző szerep a határövezetben nem rontja el a kapcsolatot Azerbajdzsánnal, ennek érdekében minden információt azonnal megosztunk Bakuval is” – nyilatkozta a brüsszeli Politico tudósítójának egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós diplomata.

A baj csak az, hogy Baku nem így látja a 100 tagú uniós ellenőrző csapat tevékenységét a vitatott azeri-örmény határon. A két állam között legutóbb szeptemberben alakult ki fegyveres konfliktus. Régebben ezeket az oroszok simították el, de Putyin figyelmét mostanában leköti az ukrajnai háború. Az Európai Unió ezért vállalta el ezt a nem épp könnyű szerepet: vitatott határok ellenőrzését. Mit kifogásol Azerbajdzsán?

“Az Európai Unió ellenőrei nem megoldani akarják a problémát hanem befagyasztani”

– hangsúlyozta Ilhan Alijev azeri elnök arra utalva, hogy Azerbajdzsán magának követeli a Hegyi Karabah tartományt, melynek nagy részét Örményország tartja megszállva arra hivatkozva, hogy a lakosság döntő többsége örmény.

“Az örmények többsége azt hiszi, hogy az azeri hadsereg csak a tavaszt várja, és akkor új nagy offenzívát indít a Hegyi Karabah visszafoglalására. Ha ez nem következne be, akkor a mi küldetésünk máris nagy siker”

– nyilatkozta a Deutsche Wellenek Markus Ritter.

Az uniós ellenőrző csapat feje január elseje óta próbálja meg enyhíteni a szembenállást Azerbajdzsán és Örményország között. Csakhogy sem Baku sem pedig Moszkva nem így látja ezt: ”Azerbajdzsán és Oroszország lényegében ugyanazt állítja: ez az uniós ellenőrző csapat nem más mint egy hírszerző brigád. Mind Baku mind Moszkva állandóan bírálja az uniós ellenőrző csapatot noha az fegyvertelen civilekből áll. Azerbajdzsánban a szigorúan ellenőrzött közszolgálati média  egyenesen azt állítja, hogy az uniós ellenőrző csapat célja az, hogy kiprovokálja a háborút. Majd ehhez hozzáteszi:

az Európai Unió lesz a felelős, ha valóban kitör az újabb fegyveres konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között.”

A Politico Brüsszelben természetesen megkérdezte Azerbajdzsán nagykövetét is:

“Az ellenőrző csapat ügye az Európai Unióra és Örményországra tartozik, de az nagyon erősen felfegyverzett határ térségben ügyködik néhány száz méterre a mi határainktól, ahol orosz határőrök is szolgálnak. Közel van az iráni határ is, ahol iráni fegyveresek állomásoznak. Most pedig itt vannak az uniós békefenntartók, ezért a mi biztonsági aggodalmaink jogosak” – hangsúlyozta Azerbajdzsán brüsszeli nagykövete. Aki arra célzott, hogy az uniós ellenőrző csapat tevékenységét úgy is fel lehet fogni minthogy Brüsszel szeretné kiterjeszteni befolyását a térségben.

Az Európai Parlament elítélte Azerbajdzsánt

Baku érzékenységét fokozta, hogy az Európai Parlament külügyi bizottságának jelentése negatív képet rajzolt Azerbajdzsán emberi jogi helyzetéről. A jelentés szerint

“Azerbajdzsánban a hatalom igen negatív hozzáállást tanúsít az alapvető emberi jogokhoz, és ezen változtatni kell mielőtt az Európai Unió elmélyíti politikai és energetikai partneri viszonyát az állammal.”

Baku sietett visszavágni, azt állítva, hogy “az Európai Parlamentet lefizette az örmény diaszpóra”, amelyet Baku nemes egyszerűséggel “rákos daganatnak nevez Európa testén.”

Az azeri ellenzék uniós szankciókat követel a bakui hatalommal szemben. Ahmad Mammadli ellenzéki vezető úgy nyilatkozott a Politico tudósítójának, hogy

“nyugati szankciók mindig lehetségesek az autoriter rezsimek ellen hacsak nem mondanak le ezekről az energiahordozókért cserében.”

Ebben a helyzetben az uniós diplomácia mozgástere meglehetősen szűk. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, múlt hónapban telefonon tárgyalt mind Azerbajdzsán mind pedig Örményország elnökével, hogy megpróbáljon valamiféle kompromisszumot elérni.

“Az Európai Unió célja ebben a térségben a stabilitás és a béke”

– mondta mindkét elnöknek Charles Michel. Néhány órával a telefonbeszélgetés után az azeri határőrök előrenyomultak a határövezetben, és ellenőrzésük alá vettek egy utat, amelyen szerintük az örmények fegyvereket szállítottak.

A Hegyi Karabah a viszály almája azóta, hogy Sztálin mint nemzetiségi népbiztos a tartományt Azerbajdzsánnak ítélte noha ott a lakosság többsége örmény volt. A Szovjetunió felbomlása után azonnal harcok törtek ki, és Örményország elfoglalta a tartományt, melynek nagy részét azóta is az ellenőrzése alatt tartja. Ezt természetesen Azerbajdzsán nem ismeri el.

A baltás gyilkos ezért ölte meg örmény tiszttársát egy NATO tanfolyamon Budapesten. A lecsukott azeri tisztet a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak, ahol nemzeti hősként ünnepelték.

Mit kapott ezért Orbán Viktor? Ez mindmáig rejtély, de azóta kiváló a kapcsolat Azerbajdzsánnal, melynek elnöke, Ilhan Alijev nemrég Budapesten járt. Alijev papája még szovjet Azerbajdzsán vezetője volt, de váltott. A CIA tanácsára az USA szövetségese lett, és egy amerikai katonai kórházban fejezte be fordulatos életét Heydar Alijev, a Szovjetunió kétszeres hőse.

“Az Európai Unió mindkét felet a békefolyamat újrakezdésére akarja rábeszélni. Kívülről ez veszélyesnek tűnik, de belülről nem annyira. Még van remény arra, hogy az EU sikerrel jár, a közvetítés kocsija még nem csúszott le az útról” – nyilatkozta a Politiconak Tom de Waal, a Carnegie Europe vezető szakértője.

Szijjártó Moszkvában – USA szankciók magyar vezetők ellen

Orbán Viktor legfőbb janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi saját magát, ismét Moszkvában tárgyal.

A legmagasabb rangú partner Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, de szerepel a listán a Roszatom vezetője is. Ez az orosz cég építi Paks 2-őt. A magyar földgáz ellátás 80-85%-a Oroszországból jön, ezért az energiabiztonság szempontjából döntő fontosságúak ezek a tanácskozások – indokolta utazását Szijjártó Péter a Facebookon.

Arra az apróságra már nem tért ki, hogy miközben minden más uniós tagállam mérsékelni igyekszik a gázfüggést Oroszországtól addig az Orbán kormány fenntartja azt annak ellenére, hogy emiatt többször is bírálta őket Brüsszel és Washington, amelyek egységes fellépést és kiállást várnak Ukrajna mellett és Moszkvával szemben.

A magyar diplomácia orosz külön útja eddig nem fizetődött ki: Putyin nem adja olcsóbban a földgázt “magyar barátainak”  – ahogy azt megígérte.

A Népszava kiszámolta, hogy

Magyarország 256 milliárd forinttal fizetett többet az orosz gázért mintha azt a tőzsdén vásárolta volna meg.

Attól persze, hogy Magyarország nem járt jól, egyes magyar vezetők szépen pénzelhetnek az orosz gáz üzletből. Már a Szovjetunió is így finanszírozta a hozzá hű magyar kádereket, és Putyin folytatja ezt a gyakorlatot. Jelenleg a Gazprombankon keresztül pénzelik Putyin külföldi barátait. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés, amely átadta azt a CIA-nak. Egy orosz oligarcha kiesett a kórház ablakán Moszkvában, mert állítólag köze lehetett a lista Nyugatra kerüléséhez. A magyar diplomácia nyugtalanul érdeklődött is Washingtonban a listáról, de csak azt a kétértelmű választ kapták, hogy egyelőre nem találtunk magyar nevet.

Amerikai szankciók

Az USA nem vár tovább: a nagykövetség bejelentette, hogy szerdán Pressman nagykövet szankciókról beszélhet, melyek egyes magyar vezetőket illetnek épp amiatt, hogy a magyar-orosz kapcsolatok éppoly szívélyesek ma is mint Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt pedig már több mint egy éve zajlanak a harcok Ukrajnában. A magyar diplomácia mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban elszigetelődött hiszen Orbán Viktor az egyetlen olyan csúcsvezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij ukrán elnököt. Legutóbb már Stoltenberg NATO főtitkár személyesen közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy a magyar vétó ellenére megtartják a NATO – Ukrajna találkozót. A magyar diplomácia azért blokkolja ezt, mert a magyar kisebbség jogait az ukrán kormány nem kellőképp respektálja.

Jeszenszky: az USA utolsó figyelmeztetést küldött Orbánnak

“Most, hogy a szomszédban háború dúl, itt az ideje, hogy egységesen és határozottan lépjünk fel Putyin agressziójával szemben, kiálljunk a transzatlanti értékek mellett” – írta Twitteren David Pressman USA nagykövet miután Washingtonban konzultált Blinken külügyminiszterrel.

Ezt Jeszenszky Géza utolsó figyelmeztetésként értékelte a Klubrádióban.

Antall József egykori külügyminiszterét Orbán Viktor nevezte ki washingtoni nagykövetnek 1998-ban tehát jól ismeri mind az amerikai külügyet mind pedig a magyar miniszterelnököt. Igaz, hogy jóval később  összekülönböztek, mert Jeszenszky norvégiai nagykövetként nem tudta vállalni az Orbán kormány durva fellépését a Norvégia által támogatott szervezetek ellen Magyarországon.

Pressman nagykövet már korábban is jelezte: a magyar kormánynak választania kell Kelet és Nyugat között.

Jeszenszky Géza szerint a magyar kormány kül- és belpolitikája tévút, amely katasztrófához vezet.

“Ha megszűnik a bizalom, akkor a magyar kormány fontos információkat nem fog megkapni”

– hangsúlyozta Jeszenszky Géza.

Csakhogy a Blinken terv már nem is számol Magyarországgal.

Cordon sanitaire Magyarország nélkül

A Washington Post kiszivárogtatta Blinken külügyminiszter elképzelését arról, hogy az ukrajnai háború befejezése után miképp lehetne biztosítani a térség stabilitását. Eszerint többezer kilométeres cordon sanitaire jönne létre Oroszország nyugati határai mentén. Ez Skandináviában kezdődne, ahol már három NATO tag lesz: Norvégia, Svédország és Finnország. Utána jönne a Baltikum. A katonailag legerősebb láncszem egy lengyel-ukrán szövetség lenne. Formálisan így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt erős ellenfél lenne bármiféle orosz fenyegetéssel szemben. Csehország és Szlovákia is támogatja ezt az elképzelést, melynek déli erős állama Románia lenne – esetleg szövetségben Moldovával. Hozzájuk csatlakozna Bulgária és Görögország.

Két NATO tagállammal nem számol a Blinken terv: Magyarországgal és Törökországgal. Kettőjük közül Törökország fontos, Magyarország nem az. Vagyis Orbán Viktort leírták ugyanis nélküle is működhet a cordon sanitaire.

Hol az amerikai béketerv?

A Blinken terv gyenge pontja nem az Orbán kormány oroszbarát diplomáciája hanem az, hogy nincs elképzelése: miképp lehetne véget vetni a katonai konfliktusnak Ukrajna és Oroszország között. Amerikai béketerv nélkül ez aligha sikerülhet. Vang Ji, Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián elmondta: folytak titkos tárgyalások a nagyhatalmak között egy olyan béketervről, mely figyelembe venné Oroszország biztonsági érdekeit is, de az USA valamilyen oknál fogva visszalépett. Aztán pedig Blinken Kijevbe látogatott, és teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, aki Ukrajna katonai győzelmében reménykedik noha ezt kevés katonai szakértő tartja elképzelhetőnek.

Jelenleg patthelyzet van, és Orbán Viktor erre alapozza terveit. Szemlátomást hosszútávra is szoros orosz kapcsolattal számol hiszen nemrég bejelentette: Magyarország 2-3 gázerőművet épít. A földgázt ehhez minden bizonnyal Putyintól várja. Miközben az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energia függőségtől, Orbán hosszú távra is elkötelezi magát az orosz energia mellett. Miért? A magyar miniszterelnök feltehetően azt gondolja, hogy az USA nem lesz képes döntő szerepét megőrizni a világban, előbb vagy utóbb osztoznia kell Kínával és esetleg más országokkal például Indiával.

Orbán nem hisz a hidegháborús Blinken diplomácia sikerében míg az Európai Unió tagállamainak többsége elfogadja azt, de vannak még kétkedők.

Macron – Orbán Párizsban

A francia elnök éppúgy mint Orbán Viktor az európai szuverenitás híve vagyis az Európai Uniót úgy képzeli el mint egyenrangú nagyhatalmat az USA-val. Ezért közös uniós hadsereget és hadiipart akar. Mindketten az atomenergia fejlesztés hívei, ehhez pedig kell az orosz nukleáris fűtőanyag.

Erről is tárgyal a francia elnök és a magyar miniszterelnök hétfőn Párizsban. Az USA épp ellenkezőleg gazdasági NATO-t akar vagyis olyan egységet a gazdaságban is mint amilyen katonai téren fennáll – egyértelműen Washington irányítása alatt.

Két különböző jövőképről van tehát szó. Európa szempontjából az USA elképzeléseinek az a problémája, hogy tartós alárendeltséget hozna az Európai Uniónak, amely cserébe biztonságot kapna. Csakhogy Európa közvéleménye nagyon megosztott: jelentős részük nem hisz abban, hogy Putyin rájuk nézve is fenyegetést jelent. Ha viszont Európa alárendeli magát az USA érdekeinek, akkor az életszínvonal emelkedése vágyálom marad. Ezzel viszont meginoghat a társadalmi stabilitás, amelyet Macron elnök személyesen is tapasztalhat hiszen Franciaországban a nyugdíjreform ellen összefogott a szélsőbal a szélsőjobbal.

Csendes kínaiak

Kína gazdaságilag együttműködik Moszkvával, de nincs katonai szövetség.  Ezt hangsúlyozta a kínai külügyminiszter a pekingi parlament előtt. Csin Kang megerősítette: nem szállítanak fegyvert Oroszországnak.

Kína háromféleképp támogatja az orosz gazdaságot, melyet meggyengítettek a nyugati szankciók – állítja a CIA.

Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogat – jelentette be büszkén Putyin, akit már Orbán Viktor sem keres fel. Blinken amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Pekinget: ne szállítson kamikaze drónokat az orosz hadseregnek, mert akkor súlyos nyugati szankciókkal kell számolnia.

“Az orosz-kínai partnerség a kétségbeesés szülötte, Putyin kapkod, hogy támogatókra találjon, Hszi Csin-ping elnök pedig lecsap az alkalomra” – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak az USA egykori energia államtitkárhelyettese. Keith Krach rámutatott arra, hogy rekordot döntött Kína és Oroszország kereskedelme, amely meghaladta a 190 milliárd dollárt 2022- ben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a pandémia utáni újrakezdés idején az USA-Kína kereskedelem is rekordot döntött, mert felülmúlta a 690 milliárd dollárt.

Kína kihasználja Oroszország szorult helyzetét, és olcsón vásárolja meg az energiahordozókat, melyeket a nyugati államok szankciókkal sújtanak Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az ukrajnai háború kitörése után az év végéig 45%-kal nőtt az olajimport Oroszországból Kínába meghaladva az 50 milliárd dollárt. A szén import ugyanebben az időszakban 54%-kal nőtt és elérte a 10 milliárd dollárt.

A Gazprom hosszútávú 25 éves földgáz szállítási szerződést kötött a CNPC kínai óriással.

Mindez nagy segítség Oroszországnak, amely nehezen talál vásárlót energiahordozóinak a világpiacon.

A kínaiak elfoglalják a nyugatiak helyét az orosz piacon

Ez a második számú segítség hiszen a nyugati cégek távozása komoly érvágást jelent az orosz gazdaságnak.

“Kína nem támogatja közvetlenül Oroszország háborúját , de kihasználja a helyzetet. Így várható , hogy tovább bővülnek a kínai – orosz gazdasági kapcsolatok”- nyilatkozta a CNN hír televíziónak Neil Thomas, az Eurasia Group vezető elemzője.

A washingtoni kongresszus kutató csoportja már tavaly jelezte, hogy Oroszország jelentős mértékben megnövelte gépek és berendezések vásárlását Kínától, ily módon pótolta részben a kieső nyugati importot. Blinken amerikai külügyminiszter többször is figyelmeztette kínai tárgyaló partnereit: ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati szankciók alá esnek. Ha ezt megteszik, akkor Peking is szankciókra számíthat – hangsúlyozta Antony Blinken, aki elhalasztotta pekingi látogatását a kém léggömbök miatt.

Mit jelent a kínai nyomulás az orosz autós piacon? Az ukrajnai háború kitörése óta a kínaiak részesedése 10%-ról 38%-ra növekedett az orosz piacon, és ez az arány idén valószínűleg tovább növekszik.

Az okostelefon piacon tarolnak a kínaiak: a háború előtt 40% volt a részesedésük, mára ez elérte a 95%-ot!

Dollár helyett jüan

A kínai támogatás harmadik formája pénzügyi: a dollárhiánnyal küszködő oroszok mindinkább áttérhetnek a rubel-jüan fizetésre. Itt is óriási változást hozott az ukrajnai háború: januárban még csak minimális volt a jüan fizetések aránya (1%), november végén már 48%!

Az orosz szuverén alap 60%-ra emelte a jüan részesedését. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ki is jelentette, hogy elsősorban azért vesznek jüant, hogy feltöltsék a szuverén alapot. A nyugati szövetségesek 300 milliárd dollár értékű nemzeti bank és szuverén alap követelést fagyasztottak be Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Mire kell Moszkvának a jüan tartalék?

Elsősorban a rubel védelmére hiszen az orosz fizetőeszköz leértékelődött a dollárhoz és az euróhoz képest. A pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy idén jüant ad el, hogy rubelt vásároljon belőle.

Peking vékony jégen táncol, mert az USA árgus szemekkel figyeli a két állam kapcsolatát. A UnionPay nevű kínai fizetési rendszer ezért immár nem fogad el Oroszországban kibocsátott bankkártyákat, mert a kínaiak tartanak az amerikai szankcióktól – írta meg a moszkvai Kommerszant.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!