Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Vajon lesz-e az EU-nak ritka földfém bányája Grönlandon?

Brüsszelben nagyon szeretnék ezt, mert a ritka földfémek megnövelnék az európai ipar versenyképességét, de Grönlandon a környezetvédők tartanak az esetleges sugárveszélytől, mert a bányában uránium is található. Trump viszont nem véletlenül akarta megvenni Grönlandot – írja a Politico.

Az új két pártból álló koalíciós kormányzat le akarja állítani az egész bányászati programot mondván a radioaktív uránium károsíthatja a környezetet Grönlandon, amely Dániához tartozik, de jelentős autonómiát élvez. A sors iróniája, hogy az EU épp azért sürgeti a ritka földfém bánya megnyitását, mert ez nélkülözhetetlen a nagyszabású zöld programokhoz. A ritka földfémek ugyanis az akkumulátor és chip gyártáshoz fontos alapanyagok, melyeket elsősorban Kínában bányásznak, ahol a környezetvédelem csak mostanában válik prioritássá.

Brüsszelben attól tartanak, hogy Peking a helyzetet zsarolásra használhatja ki. Ezért lenne nagyonis szükséges a saját ritka földfém bánya.

“Az új koalició nem támogatja az urán bányászatot” – nyilatkozta a Politiconak Grönland bányászati minisztere. Aki nemsokára találkozik a Greenland Minerals bányavállalat főnökeivel. Ez egy ausztrál cég, amely megszerezte a jogot a ritka földfém bányára Grönlandon.

“Azt hiszem, hogy leállítják majd a bányászati projektet” – nyilatkozta a Politiconak Grönland korábbi vezetője, akinek pártja áprilisban elveszítette a választásokat. Eric Jensen pártja sokáig támogatta a ritka földfém bánya megnyitását, de a lelkesedése az utóbbi időben csökkent – nyilván a választások elvesztése miatt is.

“Mi most semlegesek vagyunk, várjuk a geológusok és a nyilvános meghallgatás eredményét” – mondta Grönland ex kormányfője.

A bánya dicső félmúltja

1957-ben Niels Bohr, Dánia Nobel díjas fizikusa is ellátogatott Grönlandra, ahol elégedetten nyilatkozott az urán bányászatról. Évtizedekig tartott is az urán bányászat Grönlandon, de azután a környezetvédők tiltakozására ez abbamaradt.

Most a ritka földfém bánya mellett érvelők arra hivatkoznak, hogy Grönland jelenleg Dánia pénzügyi támogatásból él, de hogyha megnyílna a ritka földfém bánya, akkor jelentős saját bevételhez jutna. Elszakadhatna Dániától.

Az EU saját bányát akar

Thierry Breton uniós biztos fogalmazta meg Brüsszel álláspontját: “a ritka földfémek ügyében diverzifikálni akarjuk a beszerzési forrásokat illetve saját bányászatot akarunk fejleszteni.” Grönland határeset hiszen nem része az Európai Uniónak, de Dánia továbbra is irányíthatja külügyeit.

Trump egyáltalán nem véletlenül akarta megvásárolni Grönlandot, mert a jelentős mennyiségű ritka földfém az USA iparát is mérhetetlenül vonza. A Grönland iránti vonzalom fennáll a demokraták esetében is: Blinken külügyminiszter nemrég tett látogatást a szigeten.

Az ausztrál cég, a Greenland Minerals nem adja fel. Tovább harcol a bányászati jogért. A csata még egyáltalán nem dőlt el. Az új bányászati miniszter asszony is elismeri, hogy “az elmúlt években oda-vissza változtak a hivatalos álláspontok az uránium bányászatának ügyében.” Ő és pártja ellenzi az uránium bányászatot, de különben nagy híve annak, hogy fejlesszék Grönland ásványi kincseinek kiaknázását – írja a Politico.

Most tehát az a feladata az ausztrál cégnek, hogy meggyőzze a közvéleményt: a ritka földfém bánya nem okoz sugárzás veszélyt a közeli településeken Grönlandon.

Repülőgépgyár, de minek?

  • Nem élhetünk repülőgépgyártó cég nélkül

  • Tombor nem vett – mehet a levesbe

  • Szalay Bobrovniczky sem tudja minek, de neki sikerülni fog

  • Orbán-Babis két jóbarát, együtt isszák a korrupció drága borát

  • Codruta Kövesi csak az USA mindent látó ügyészségének adataira vár

  • Ítéletet mégis mi mondunk: választás lesz Csehországban és Magyarországon is

Már régóta próbálkozott Orbán Viktor egyik bizalmasa azzal, hogy bevásárolja magát a cseh Aero Vodochody repülőgép gyárba, de nem járt sikerrel. Tombor Andrást ezért most a magyar miniszterelnök egy másik bizalmasa váltja fel- értesült a HVG. Magyarország egykori londoni nagykövete, a kormányszóvivő férje, Szalay Bobrovniczky Kristóf próbálja most megszerezni a gyárat – Orbán Viktor megbízásából.

Nyáron alá is írhatják a megállapodást – nyilatkozta a repülőgépgyár tulajdonosának szóvivője.

Miről van szó? Az Aero kifejlesztett egy olyan vadászgépet, amelyen a pilóták gyakorolhatnak. A gép kifejlesztésének programja 2 milliárd koronába vagyis 2,7 milliárd forintba került.

Maga Babis miniszterelnök patronálja a céget, amely erre rá is szorul hiszen a légierőn kívül aligha számíthat más vásárlóra. A csehek reménye most az, hogy a magyar légierő is a vásárlók közé kerül. Erre lenne garancia az, hogy a magyar vállalkozó Orbán Viktor bizalmasa. Csakhogy Magyarországon választások lesznek – éppúgy mint Csehországban.

Ilyen üzletek esetében pedig nagyon nagy a politikai kockázat.

Mi lesz, ha Prágában és Budapesten új kormányfő kerül az ország élére?

Akkor bizony a jelentős összegű katonai üzletek jövője ugyancsak bizonytalanná válhat. Az új vezetés mind Budapesten mind Prágában más megoldásokban is gondolkodhat. A nagyhatalmak árgus szemekkel vizsgálják a nagyobb fegyver üzleteket. Orbán Viktor akkor rontotta el végképp a renoméját Washingtonban amikor nem amerikai hanem svéd vadászgépeket vásárolt.

A korrupció minden nagy fegyver üzlet körül ott lebeg – nemcsak Közép Kelet Európában , de itt különösen.

Az USA New Yorkban létrehozott egy olyan korrupciót vizsgáló ügyészséget, amely jogosult külföldön is vizsgálódni. Ők buktatták meg Malajzia miniszterelnökét, aki több milliárd dollár értékű állami pénzt szórt el külföldön. A többi között ebből a pénzből finanszírozták a Wall Street farkasa című népszerű hollywoodi filmet. Leonardo di Caprionak vissza kellett adnia azokat a drága ajándékokat, melyekkel a malajziai adófizetők pénzéből jutalmazták színészi teljesítményét.

Budapesten az amerikai nagykövetség is gyűjti az adatokat a korrupcióról.

Bukarestben az ottani USA nagykövetség látta el információkkal Laura Codruta Kövesit, aki a korrupció ellenes ügyészséget vezette Romániában. Sok magasrangú politikus került börtönbe korrupció miatt. Laura Codruta Kövesi most az európai ügyészség vezetője.

Orbán Viktor ide nem lépett be – érthető okokból. Laura Codruta Kövesi viszont úgy nyilatkozott, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének korrupciós ügyeit is vizsgálhatják, ha a szálak külföldre vezetnek…

Miért fogadta Boris Johnson Orbánt?

Boris Johnson olyan európai vezetővel akart találkozni, aki egyetért vele. Ez volt az egyik érve a Downing Street 10-nek. A másik az, hogy Orbán Viktor már régen kérte a találkozót. Mert neki is fontos, hogy olyan európai vezetővel találkozzon, akivel többé kevésbé egyetérthet.

 

Trump európai árnya

Mind Boris Johnson, mind Orbán Viktor lelkes híve volt a választásokon elbukott amerikai elnöknek. Trump bukása után azonban ellentétes utat választottak. Boris Johnson kirúgta főtanácsadóját, aki az amerikai elnök vonalának követését javasolta. Válaszul Dominic Cummings épp a napokban adott nagy interjút a londoni lapokban, melyben alkalmatlannak nevezte Boris Johnsont a kormányfői posztra.

A brit miniszterelnök ettől függetlenül júniusban vígan tárgyal majd Biden elnökkel, aki szinte teljes mértékben elveti Trump politikáját.

Orbán Viktor egyelőre kitart a trumpi úton. Emiatt Boris Johnson is figyelmeztette őt “a demokratikus normák betartására” és arra, hogy “a jogállami követelmények milyen fontosak”. Finom célzás ez arra, hogy bár Nagy Britannia kilépett az Európai Unióból, de nem kíván olyan partnert Európában, amelyik nem ortodox módon értelmezi a nemzetközi jogot.

Különösen így van ez Oroszország és Kína esetében. Boris Johnson miniszterelnök maximálisan támogatja Biden kemény vonalát Pekinggel és Moszkvával szemben. Figyelmeztette a magyar kormányfőt, hogy kockázatot vállal azzal, hogy a NATO tagok közül egyedül jó kapcsolatot tart fenn Oroszországgal és Kínával akkor amikor az USA mindkettőt stratégiai ellenfélnek tekinti.

Mit ér a szuverenitás?

Nagy Britannia kilépést az unióból Orbán Viktor és csapata megértéssel fogadta – egyedül az EU tagállamai közül. Csakhogy mit ért el Nagy Britannia? A kivételezett kapcsolatból, melyet Trump ígért, nem lett semmi. Épp ellenkezőleg: Kína vált Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnerévé a Brexit után.

A brit pénzügyminiszter szinte naponta ismételgeti: az ország az elmúlt két évszázad legnagyobb gazdasági krízisével áll szemben! Évekig tarthat amíg a brit lakosság visszanyeri a 2019-es év életszínvonalát.

Ez tanulságos példa lehet Orbán Viktornak arra, hogy a szuverenitás milyen haszonnal kecsegtet a globális gazdaság nyers érdek viszonyai között. Nagy Britannia kicseppent az EU-ból, és magára maradva nem igazán érdekel senkit sem.

Biden elnök tanácsadói olyan világot képzelnek el, melyet hat hatalmi központ irányít : USA, EU, Kína, India, Oroszország és Japán. Nagy Britannia nincsen sehol…

A GRU áll az USA diplomaták elleni egészségügyi támadások mögött?

A gyanú egyre erősödik: az oroszok próbálják meg különböző módszerekkel befolyásolni az amerikai diplomaták és más kormánytisztviselők agyműködését. A CIA új igazgatója mindennap friss tájékoztatót vár ezzel kapcsolatban – írja exkluzív cikkében a Politico. Bizonyíték egyelőre nincs.

Havanna szindróma

2016-ban a Kubában ügyködő amerikai diplomaták és hírszerzők jelentős része arról számolt be, hogy furcsa fejfájást érez, és elveszíti a biztonság érzetét. Mozgása labilissá vált. Zúgott a fülük, és a problémáik sokáig nem múltak el amíg Kubában voltak. Akik sok időt töltöttek ott, azok olykor tartós agykárosodást szenvedtek el.

Az új Biden-adminisztráció bejelentette Oroszország az oroszok agresszív cselekedeteinek felülvizsgálatát, Antony Blinken külügyminiszter elkötelezte magát a “havannai szindrómáról ” szóló további információk nyilvánosságra hozatala mellett. Azt is megígérte, hogy “felelősségre vonható” lesz, ha egy állami szereplő felelőssége bebizonyosodik. Burns, a CIA igazgatója kinevezett egy főtisztet, akinek az a feladata, hogy koordinálja a különböző hírszerző intézmények munkáját e téren, és az eredményeket azonnal jelentse. Az USA kémelhárítása már bizonyítottnak tekinti, hogy a GRU vagyis az orosz katonai hírszerzés 2016 óta aktívan beavatkozik az amerikai választásokba. 2016-ban választották meg Donald Trumpot az USA elnökének. Vele kapcsolatban sokáig fennállt a gyanú: az oroszok valamivel zsarolhatják.

Az amerikai kémelhárítók meg vannak győződve arról, hogy ezúttal is a GRU-val állnak szembe.

“Másoknak nincs meg ehhez a technológiájuk” – mondta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú amerikai kormánytisztviselő a Politico tudósítójának.

Irreguláris háború

Így nevezték még a szovjet időkben azokat a módszereket, melyeket a GRU ma rendszeresen alkalmaz. A Havannában tapasztalt jelenségeket másutt is észlelték: Európában éppúgy mint az Egyesült Államokban. Még a washingtoni Fehér Ház közelében is próbálkoztak ezzel a módszerrel. A szakértők jelentős része úgy véli, hogy az idegrendszeri hatást egy olyan “fegyver” idézi elő, melyet valószínűleg egy autóból irányítanak rá a célszemélyre. Van a kémelhárítók közül aki úgy véli, hogy a GRU speciális szerkezete egy hátizsákban is elfér. Ugyanakkor alkalmas arra, hogy hatást gyakoroljon egy 500-1000 yardra levő személyre is – írja a brüsszeli Politico.

Blinken: nem kell választani az USA és Kína között

Az amerikai diplomácia vezetője azt mondta Londonban, hogy nem szükséges az Egyesült Államok és Kína között választani. Blinken résztvett a G7 államok külügyi tanácskozásán.

Antony Blinken ezúttal Oroszországot állította a célkeresztbe. Bírálta az Északi Áramlat II. tengeralatti földgáz vezetéket, amely Oroszországból szállítaná a földgázt Németországba. Ily módon Németország az orosz földgáz egyik fő elosztó pontja lenne az Európai Unióban. Ez Blinken szerint nem érdeke sem Németországnak sem pedig Európának. Ebben az ügyben az amerikai diplomácia nagyon is számít a német Zöldekre, akik egyre inkább jönnek föl, és az őszi választások után kormányra kerülhetnek Berlinben. A Zöldek határozottan ellenzik az Északi Áramlat II. földgázvezetéket, amely Merkel kancellár szívügye. Csakhogy Angela Merkel az őszi választások után távozik a politikai életből.

Kína fontosabb mint Oroszország

Ez derült ki abból az interjúból, melyet az amerikai külügyminiszter a BBC négyes csatornájának adott. Blinken hangsúlyozta: senkitől sem várják el azt, hogy válasszon az USA és Kína között! Ezt nehezen is tehetnék hiszen Kína az elmúlt években az Európai Unió első számú kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Ráadásul a dinamikusan bővülő kínai piac mind fontosabb az európai cégeknek: a német autóipar már több autót ad el Kínában mint otthon.

Orbán dörzsölheti a markát

A magyar miniszterelnök hamarosan újra Kínába utazik miután Hszi Csinping elnök meghívta őt Pekingbe. Korábban Orbán Viktor nemet mondott Trump külügyminiszterének, aki azt szerette volna elérni, hogy ne a Huawei vezesse be az 5G rendszert Magyarországon.

Budapesten működik majd Európa legnagyobb kínai egyeteme, a Fudan. A magyar miniszterelnök a kínai SinoPharm vakcinával olttatta be magát, és így a kínai oltóanyag reklám figurájává vált. Ellenfelei azzal vádolják, hogy a kínai érdekek legfőbb képviselőjévé vált az Európai Unióban és a NATO-ban.

Az amerikai diplomácia első számú ellenfele ugyan Kína és nem Oroszország, de Washingtonban tisztában vannak vele, hogy Moszkva a könnyebb célpont. Ezért keménykedik Oroszországgal szemben az amerikai külügyminiszter miközben kíméli Kínát, ahol az amerikai cégeknek is rengeteg üzleti érdekük van.

“Sem az USA sem Kína nem akar katonai konfrontációt”

Az USA külügyminisztere részt vesz a G7 találkozón, melyen a nagyhatalmak a Kínához fűződő viszonyról is tárgyalnak.Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a CBS televíziónak nyilatkozott és határozottan kijelentette, sem az USA, sem Kína nem akar katonai konfrontálódást. 

Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Mind Washingtonban mind Brüsszelben úgy látják: a magyar miniszterelnök a kínai érdekek szószólója lett a NATO-ban és az Európai Unióban.

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be. A magyar miniszterelnök közölte : hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Hongkongban.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy a koronavírus járvánnyal szemben Orbán Viktor a kínai vakcinával oltatta be magát. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNntech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel. Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten. Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját?!

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be.

A magyar miniszterelnök közölte: hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Kínában.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy Orbán Viktor a kínai vakcinával olttatta be magát a koronavírus járvánnyal szemben. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNtech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel.

Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten.

Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját ?!

Orbán búcsú az orosz befolyástól?

Csehország és Bulgária szembefordulása Oroszországgal nem vihar egy pohár vízben hanem azt mutatja, hogy meggyengült Moszkva befolyása az egykori szocialista országokban – írja a londoni Financial Times.

A befolyásos brit lap szerint a diplomaták kölcsönös kiutasítása egy 13 éves folyamat végpontja. 2008-ban Grúziában Moszkva katonai erővel fellépett a kis szomszédos állam ellen, és elszakított tőle két autonóm területet. Ez folytatódott 2014-ben a Krím félsziget esetében amikor az oroszok – egy népszavazásra hivatkozva – elcsatolták a stratégiai fontosságú félszigetet Ukrajnától. A kisebb országokban megnőtt a félelem attól, hogy Moszkva szisztematikusan próbálja meg visszaszerezni egykori birodalmának egyes darabjait.

Magyarország a kivétel

Orbán Viktor egykor Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferenc baloldali miniszterelnököt, mert az jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával. Mára megfordultak a szerepek: Orbán Viktor tart fenn kiváló kapcsolatokat Putyinnal. Importál onnan atomerőművet és vakcinát a koronavírus ellen.

Szijjártó Péter külügyminiszter ünnepélyesen orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik V egyik reklám arca lett.

Csakhogy Oroszország továbbra is agyaglábakon áll: katonai óriás, de a gazdaság versenyképtelen.

Orbán ezt realizálta, és Moszkva helyett inkább Pekinget állitja a keleti nyitás középpontjába.

Mit akar Amerika?

Az USA diplomáciája a felszínen határozottan támadja azt az Oroszország és Kínát, mellyel még nem is oly rég nagyon is jóban volt. A valóságban azonban Washington tisztában van azzal, hogy az amerikai Leadershipnek leáldozott. Az USA-nak ehhez immár nincsen meg sem a gazdasági sem a katonai ereje.

Ezért az amerikai diplomácia csendben olyan új világrendet készít elő, melyet hat nagyhatalmi központ “egyeztetett koncertje” jellemezne. A hat központ: USA, Európai Unió, Kína, Oroszország, India és Japán.

Ez Biden tanácsadóinak terve, amelyet megpróbálnak elfogadtatni az érintett hatalmak vezetőivel.

Orbán Viktor attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy az új amerikai kormányzat a megbuktatására törekszik. Ezért remél ellensúlyt Washingtonnal szemben Moszkvában és főként Pekingben.

Ahol még a vereség is jobb, mint a patthelyzet

Tavaly szeptemberben Dohában végre megnyíltak a béketárgyalások a tálibok és az afgán kormány között, de csak azzal az eredménnyel jártak, hogy azonnal elakadtak.

A tárgyalók még a legalapvetőbb kérdésekig sem jutottak el, mondjuk még a tárgyalások menetrendjét sem sikerült egyeztetni. Nem is beszélve a fontos kérdésekről, elsősorban arról, hogy milyen típusú kormánya legyen az országnak.

Az Egyesült Államok a tálibokkal 2020 februárjában kötött egyezménynek megfelelően több ezer katonát vont ki az országból, biztonsági vákuumot hagyva hátra, amelyet a tálib fegyveresek azonnal kihasználtak. Az elmúlt fél évben a tálibok jelentős csatákat nyertek és nagy területeket visszafoglaltak, ami valószínűleg arra ösztönzi őket, hogy harcra induljanak és kerüljék a kompromisszumokat a tárgyalóasztalnál.

Miért vállalná el a hatalom megosztását, ha erőszakkal átveheti?

Április 14-én, szerdán Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy az összes megmaradt amerikai csapat 2021 szeptember 11-ig távozik Afganisztánból. Adminisztrációja nehéz választás előtt áll. A helyzet romlása a békefolyamat rossz kilátásaival párosulva vonzóbbá tette az amerikaiak számára a kivonulást.

Függetlenül attól, hogy a Biden-kormány mit tesz, számíthat arra, hogy a tálibok ellenállnak a kompromisszumoknak, és hogy a háború továbbra is tombolni fog.

Területvesztés

Nem sokkal korábban a tálibok visszavonulóban voltak. Miután 2015-ben és 2016-ban elsöprő győzelmet arattak Kunduzban, Helmandban és másutt, három éven keresztül súlyos veszteségekkel és katonai kudarcokkal kellett szembenézniük az amerikai különleges műveleti erők, drónok és légicsapások miatt. A 2017 és 2019 közötti évek a legnagyobb veszteséggel járók voltak a tálibok számára. Egy őszinte pillanatban, 2019-ben, a csoport egyik dohai tárgyalója elismerte, hogy az amerikai légicsapások sok tálibot megöltek, és akadályozták területszerzési képességüket.

Az akkor a helyszínen tartózkodó 14 000 amerikai katona költséges patthelyzetet teremtett, és a dohai tálibok készségesen elismerték, hogy amíg az Egyesült Államok Afganisztánban marad, addig nem képesek katonai győzelmet elérni.

Ez a környezet legalább némi reményt adott arra, hogy a béketárgyalások kompromisszumhoz vezethetnek.

A helyzet 2020-ban jelentősen megváltozott. Ugyanezen év februárjában Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött a tálibokkal, hogy 2021. május 1-ig kivonja az összes amerikai és NATO-csapatot, cserébe bizonyos terrorizmusellenes garanciákért, az erőszak csökkentéséért és ígéret az afganisztáni béketárgyalások megkezdésére.

Az amerikai–tálib megállapodás megkövetelte az Egyesült Államoktól, hogy 135 napon belül 8600 katonát vonjon ki. A Trump-adminisztráció még túl is teljesített, ami lehetetlenné tette az Egyesült Államok számára az afgán erők hatékony tanácsadását és a folyamatos kemény légicsapásokkal való támogatását.

Kevesebb, mint egy hónap múlva az afganisztánon belüli tárgyalások szeptemberben megkezdődtek, és a további csapatkivonások  megnyitották az ajtót a tálibok előretörése előtt.

A tálibok bevonulnak

Szinte azonnal, 2020 októberének elején a tálibok megtámadták Laskkar Gah-t, Helmand tartomány tartományi fővárosát, ezzel megfordítva az USA tengerészgyalogosok és az afgán erők által az elmúlt három évben elért eredményeket.

Ami ezután történt, az még ennél is rosszabb volt. Október 27-én, ezer vagy ennél is több tálib – afgán becslések szerint akár 3500-an is – megtámadták a Kandahar várost körülvevő gazdaságokat és vidékeket, átvéve az olyan régiók irányítását, mint Arghandab, Panjwai és Zharey. Az afgán katonák és rendőrtisztek elhagyták a számos biztonsági őrhelyet,

lehetővé téve a tálibok számára, hogy két nap alatt magukhoz ragadják azt, aminek védelméért az amerikai katonák évekig küzdöttek.

Az amerikai és az afgán erők különleges műveleti erők légicsapásokkal és ellentámadással válaszoltak a tálib offenzívára. “Ha nem lennének légicsapások” – mondta Niaz Mohammed, az argandabi rendőrfőkapitány a The Washington Postnak, “egyetlen tálib sem esett volna el. “Ennek ellenére továbbjutottak egészen Kandahar város széléig, amely stratégiai jelentőségű állomás Kabul előtt.

Tálibveszély terjedése

A tálibok csoportjai ma  többen vannak és erősebbek, mint 2018-ban voltak,

amikor 60-80 ezer volt a létszámuk. Vezetőik hírek szerint Pakisztánból tértek vissza Afganisztánba. A csoportok harcosai jól felfegyverezettek, az afgán hadseregtől zsákmányoltak korszerű fegyvereket és felszerelés. A helyi káderek mellett a speciális „vörös egységek” vagy gyorsreagálású erők jól kiképzettek, gyakran még éjjellátót és optikát is felszereltek  puskájukhoz.

Az afgán nemzeti hadseregnek, amely az ország védelmi gerincét hivatott szolgálni, és a kék egyenruhás rendőrségnek, amely általában a tálib támadások legnagyobb részét szenvedi meg és hivatalosan 352 ezer főből áll, mára hadereje csupán 50-70 százalékon képes működni. A leghatékonyabb afgán egységek a különleges műveleti erők, amelyek a fennmaradó amerikaiakkal együtt azért küzdenek, hogy az amerikai tanácsadók és légicsapások nélkül visszafogják a tálibokat. De a terrorista eszközöket is bevető ellenséggel szemben, akik öngyilkos autóbombákat és saját készítésű robbanószerkezeteket használnak, az afgán nemzeti hadsereg hatástalan.

A tálibok közelmúltbeli sikerei a csatatéren szinte biztosan  további harcra fogják Motiválni őket.

A kormány fenntartja az irányítást az ország városai felett, de a tálib és az Iszlám Állam (vagy az ISIS) sejtjei beszivárogtak Kandaharba, Dzsalalábádba és Kabulba – utóbbiak egyre inkább megerősödtek. És e városok lakói fáradtak. A városlakók egy része hajlandó tolerálni a tálib uralmat, ha ez azt jelenti, hogy végre elérjék a békét. Ahogy az egyik magasan képzett békeaktivista nemrégiben elmondta:

„A háború folyamatosan megöli az emberek lelkét. Bármi is jön a tálibokkal, az nem lesz olyan rossz… Mint hetente meghalni afgánok százainak.”

A tálib parancsnokok úgy látják a csatatéren is megnyerhetik a háborút. Egyesek nyíltan azt állítják, hogy céljuk a teljes győzelem.

„a harcunk nem a hatalom megosztásáért folyik, hanem  az iszlám kormány létrehozásáért és az iszlám törvények végrehajtása érdekében történik.”

– nyilatkozta egy tálib parancsnok.

A dohai béketárgyalásokban részt vevő tálib politikai bizottság tagjai körültekintőbbek voltak, de még kijelentéseik is makacsul és konstruktívan kétértelműek voltak. Tayeb Agha, aki 2009 és 2015 között vezette a tálib politikai bizottságot, azt állította, hogy azt tanácsolta a néhai tálib vezetőnek, Omar Mullának, hogy az iszlám emírség helyreállítására irányuló bármely kísérlet meghosszabbítja a háborút, de az alkotmány és a hatalom megosztása bármely választott kormánnyal megszégyeníti a tálibokat. Ugyanez az érzelem vezérli még az úgynevezett mérsékelt tálibokat is.

Az idő problémája

Ha a Biden-kormány követi az amerikai csapatok szeptemberre történő kivonásának bejelentett tervét, akkor a tálibok valószínűleg hónapok alatt elfogják az ország déli és keleti részét.

Ezt követően a kormány összeomolhat. Az is lehetséges, hogy a kormány, a különleges műveleti erői és a régi Északi Szövetség – a tadzsik, a hazara és az üzbég vezetők – elegendő egységet és erőt gyűjthettek össze, hogy megakadályozzák Kabul bukását. Valójában az Északi Szövetségről már úgy hírlik, hogy felkészültek a harcra.

Igazából az okoz majd problémát amikor amerikai tanácsadók nélkül az afgán felszerelések leromlanak, és az ország különleges műveleti erői megkopnak. Politikailag a jelenlegi kormány, a pasztun etnikai csoporthoz tartozó Ashraf Ghani elnök vezetésével küzdene azért, hogy igazolja uralmát azzal, hogy az északiak biztosítják a katonái nagy részét. Az elmúlt négy évben a tálibok északon győzelmet arattak, ami kérdéseket vet fel a régi északi szövetségesek harci akaratával kapcsolatban.

Végső soron nemcsak az afgánok és az amerikaiak fogják meghatározni a háború menetét. Kínának, Indiának, Iránnak és Oroszországnak egyaránt érdekei vannak Afganisztánban, és nem akarják, hogy egy tálib emirátus legyen. 

Iránnak és Oroszországnak hosszú ideje fennáll érdekkapcsolata hazarasokkal, tádzsikokkal és üzbégekkel, akik ellenzik a tálibokat. Mindkét ország évek óta játszik mindkét féllel. Felfegyverzik vagy legalábbis finanszírozzák a tálibokat annak érdekében, hogy az Egyesült Államokat kiszorítsák a hattáraiktól, miközben nyilvánosan elutasítják a tálib emirátus gondolatát. Az érdekeik viszont az Egyesült Államok távozásával megváltoznak.

A konfliktus hasonlíthat a líbiai és a szíriai polgárháborúhoz, mivel különböző regionális hatalmak támogatják a különböző feleket.

Még ha egy ilyen regionális beavatkozás is elegendő a tálibok hatalom visszaszerzésének megakadályozásához, Ghani demokratikus kormányának kilátása nem lesz jó.

FÁJDALMAS IGAZSÁGOK

Lehet-e más az előrejelzés, ha a Biden-kormány úgy dönt, hogy marad? Igen, de az amerikai afganisztáni misszió meghosszabbítása valószínűleg nem hoz békét. Az Egyesült Államok megakadályozhatja Kabul bukását és 2500-3500 katonával biztosíthatja az Egyesült Államok terrorizmusellenes érdekeit. Tekintettel arra, hogy a tálibok ősszel területeket hódítottak, amikor még sok amerikai haderő tartózkodott az országban, a  valószínűleg további területet foglal el még ebben az évben, függetlenül attól, hogy maradt-e egy kisebb amerikai terrorelhárítási kontingens. Az elért eredmények révén a táliboknak alig lesz oka kompromisszumokra a béketárgyalások során.

A fájdalmas igazság az, hogy az Egyesült Államok egy olyan háborút hagy maga után, amely most sokkal távolabb esik a tárgyalásos egyezségtől, mint egy évvel ezelőtt.

Ez megváltoztatta a valóságot – a fokozott Kínával folytatott versennyel, az éghajlatváltozással, a járvánnyal és egyéb otthoni ügyekkel együtt – még inkább meggyőzővé teszi Biden döntését az összes amerikai csapat kivonásáról.

Orbán orosz dilemmája

Videó csúcson vitatják meg a visegrádi államok vezetői a Moszkvához fűződő viszonyt. Ezt Piotr Müller kormányszóvivő jelentette be Varsóban. A téma: szolidaritás Prágával, mely orosz diplomatákat utasított ki egy hét évvel ezelőtti titkosszolgálati akcióra hivatkozva.

Vajon hogy reagál a magyar kormány, amely Putyin legjobb szövetségesének szerepét játsza a térségben? A magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát miközben a három másik visegrádi államban csakis az EU által jóváhagyott oltóanyagok vannak forgalomban. Szlovákiában Matovic miniszterelnök belebukott a Szputnyik V botrányba. Igaz, hogy így is pénzügyminiszter maradt.

Moszkva le, Peking felértékelődik

A magyar diplomácia csendben a keleti kapcsolatait elsősorban a dinamikusan fejlődő Kína irányába keresi, és párhuzamosan leértékeli Putyin stagnáló rendszerét. Annál is inkább, mert Orbán Viktornak fontos a lengyel szövetség. Varsóban pedig teljes a nemzeti egység Putyin elutasítására. Az Oroszországtól való távolodást az USA és Brüsszel is szorgalmazza. Ezzel magyarázható, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter megszavazta az uniós szankciókat Oroszországgal szemben bár később jelezte, hogy nem sok értelmét látja azoknak. Amikor viszont az EU Kínát akarta jelképes szankciókkal sújtani, akkor a magyar diplomácia vétózott.

Peking ugyanis olyan erős partner, akire Orbán Viktor akkor is számít, ha az USA és az EU határozottabban lép fel vele és a nemzeti együttműködés rendszerével szemben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK